Kezdölap arrow FTSZ arrow Portré arrow Válaszlevél (Zsinka András részére)
Válaszlevél (Zsinka András részére)
2005. September 07.

Zsinka András Úr
Fõcsoportfõnök Belügyminisztérium
Humánpolitikai Fõcsoportfõnökség

r é s z é r e !

Tisztelt Fõcsoportfõnök Úr!

A váltásos szolgálati rendben dolgozó hivatásos tûzoltói állomány szolgálati idejének csökkentésével kapcsolatos megállapodás tervezetet áttanulmányoztuk, álláspontunk a következõ:

Jogharmonizáció:
Az a tevékenység, melynek keretében az EU tagországai a nemzeti jogszabályaikat közelítik egymáshoz, illetve az EU jogszabályaihoz. A jogharmonizáció minden csatlakozni kívánó ország számára kötelezõ
(alapvetõ) jogszabálytípusok

Az irányelv (directive) a Tanács vagy a Bizottság által kiadott jogszabály. Általában valamennyi tagállam számára elõír bizonyos kötelezettséget, elérendõ célokat, de a teljesítés módját a tagország belsõ jogszabályalkotására bízza. Az irányelvek szabályait a tagállamoknak be kell építeniük a nemzeti jogrendjükbe. Ez azt jelenti, hogy az irányelvnek megfelelõ jogszabályt kell alkotni, vagy pedig a nemzeti jogszabályokat módosításokkal hozzá kell igazítani a közösségi normákhoz.

A határozat (decision) meghatározott címzetteknek szóló, általában konkrét ügyekre vonatkozó jogszabály, amely teljes egészében kötelezi címzettjeit (tagállamokat, természetes, illetve jogi személyeket).

Az EU TANÁCS 1999/850/EK HATÁROZATA      
A TANÁCS 1999. december 6-i 1999/850/EK HATÁROZATA

 Magyar Köztársasággal létesített csatlakozási partnerségben foglalt elvekrõl, prioritásokról, közbensõ célkitûzésekrõl és feltételekrõl

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdésre,
Tekintettel a Tanács 1998. március 16-i, a csatlakozni szándékozó államok számára az elõcsatlakozási stratégia keretén belül nyújtott támogatásról, és különösen a Csatlakozási Partnerség létrehozásáról szóló 622/98/EK rendeletére, és különösen annak 2. cikkére,
Tekintettel a Bizottság javaslatára,
Mivel:
(1) a Luxembourgban ülésezõ Európai Tanács megállapítása szerint a Csatlakozási Partnerség új eszköznek és a megerõsített elõcsatlakozási stratégia alapvetõ sajátosságának minõsül;
(2) a 622/98/EK rendelet rögzíti, hogy a Tanács feladata határozni, minõsített többséggel és a Bizottság javaslatát követõen, az egyes csatlakozni szándékozó államok számára elõterjesztett egyedi Csatlakozási Partnerségekben foglalt elvekrõl, prioritásokról, közbensõ célkitûzésekrõl és feltételekrõl, valamint az ezekre alkalmazandó késõbbi jelentõs kiigazításokról;
(3) a Közösség támogatása az alapvetõ elemek teljesítésétõl, és különösen az Európai Megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások tiszteletben tartásától, valamint a koppenhágai kritériumok teljesítése érdekében tett elõrehaladástól függ; alapvetõ elem hiányában a Tanács, a Bizottság javaslata alapján minõsített többséggel eljárva, megfelelõ lépéseket tehet bármely elõcsatlakozási támogatás tekintetében;
(4) a Luxembourgban ülésezõ Európa Tanács úgy határozott, hogy a Csatlakozási Partnerség végrehajtása és a közösségi joganyag elfogadása során tett elõrehaladás az Európai Megállapodás testületeiben kerül megvizsgálásra;
(5) a Bizottság 1999. évi rendes jelentése objektív elemzést adott a Magyar Köztársaságnak a tagságra való felkészülésérõl, és számos prioritási területet állapított meg a további munkára nézve;
(6) a tagságra való felkészülés érdekében a Magyar Köztársaságnak naprakész állapotba kell hoznia a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programját; ennek a programnak menetrendet kell megállapítania a Csatlakozási Partnerségben megállapított prioritások és közbensõ célkitûzések megvalósítása számára,

Idézet a határozatból:.
„Magyarország 1999. július 6-án nyújtotta be a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programjának (NPAA) átdolgozott változatát. Ez a változat rögzíti a prioritások és közbensõ célkitûzések megvalósításának menetrendjét, az elsõ Csatlakozási Partnerség alapján, valamint a szükséges közigazgatási struktúrákat és pénzügyi erõforrásokat.
A Csatlakozási Partnerség jelzi a prioritási területeket Magyarország tagsági felkészülésére nézve. Magyarországnak mindazonáltal foglalkoznia kell a rendes jelentésben megállapított valamennyi kérdéssel is. Az is fontos, hogy Magyarország eleget tegyen a közösségi joganyag jogalkotási közelítésével és végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak az Európai Magállapodásban vállalt kötelezettségeknek, az átvilágítási feladatnak és a tárgyalási folyamatnak megfelelõen. Ismét emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi joganyagnak a belsõ jogba történõ beillesztése önmagában nem elégséges; azt is biztosítani kell, hogy az ténylegesen alkalmazásra is kerüljön az Unión belül alkalmazandó szabványok szerint. Az alábbiakban felsorolt valamennyi területen a közösségi joganyag megbízható és tényleges végrehajtására, valamint érvényesítésére van szükség.”
 
EU Tanács 1993/104/EK IRÁNYELVE      
A TANÁCS 1993. november 23-i 93/104/EK IRÁNYELVE
a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól

6. cikk

Maximális heti munkaidõ
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmével összhangban:
1. a heti munkaidõ idõtartamát törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések, kollektív szerzõdések vagy a szociális partenerek által megkötött megállapodások útján korlátozzák;
2. hétnapos idõtartamokban az átlagos munkaidõ, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/88/EK IRÁNYELVE
(2003. november 4.)
a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
6. cikk
Maximális heti munkaidõ

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmével összhangban:
a) a heti munkaidõ idõtartamát törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések, kollektív szerzõdések vagy a szociális partnerek által megkötött megállapodások útján korlátozzák;
b) hétnapos idõtartamokban az átlagos munkaidõ, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát.

Ombudsmani vizsgálat
OBH 3182/2003. számú ügy

"1. A tûzoltó állomány háromváltásos 24/48 órás szolgálati rendje miatt egy átlagos tûzoltó évente 117 szolgálatot lát el, ami havi 234, heti 58 munkaórát jelent. A vizsgált tûzoltóságon a szolgálatok száma és szolgálatban töltött idõ is lényegesen magas, havi 240-264 óra. Figyelemmel arra, hogy a Hszt.-ben meghatározott illetményrendszer és ebbõl következõen a jövedelem azonos a 24/72 órás váltásos rendszerben és a hivatali szolgálati rendben foglalkoztatottakéval, a tûzoltók által teljesített többlet munkaidõ sem szabadidõben, sem illetményben nem kerül megváltásra.
Ezért megvizsgáltam, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben alkotmányos visszásságot okoz-e. Ennek során az Alkotmánybíróság által is alkalmazott „önkényes megkülönböztetés tilalma”[2] tesztjét – amely gyakorlatilag két elembõl, az összehasonlíthatósági- és az indokolhatósági próbából áll – végeztem el. Az összehasonlíthatóság próba azt jelenti, hogy csak az azonos helyzetben lévõk között merülhet fel a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése. Alkotmányos visszásságot okozó diszkriminációról csak akkor lehet szó, ha valakit, vagy valamilyen csoportot más, azonos helyzetben lévõ jogalannyal vagy csoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon. Az Alkotmány 70/A. §-a „a jogegyenlõség követelményét rögzíti. Azt jelenti, hogy az állam, mint közhatalom – mint jogalkotó és jogalkalmazó – a jogok és kötelezettségek megállapítása során köteles az azonos helyzetben levõ jogalanyokat indokolatlan megkülönböztetés nélkül, egyenlõkként kezelni.” A homogén csoport fogalmát az Alkotmánybíróság – eddigi gyakorlata szerint – szûken értelmezi. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az összehasonlíthatósági próba nem csak arra a helyzetre vonatkozik, amikor azonos helyzetben lévõ jogalanyok között tesznek különbséget, hanem ennek ellenkezõjére is, vagyis amikor lényegesen eltérõ helyzetben lévõk esetén e körülményt figyelmen kívül hagyják. A tûzoltók illetményének megállapítása során a jogalkotó figyelmen kívül hagyta, hogy a tûzoltók szolgálati rendje jelentõsen eltér más, szintén a Hszt. hatálya alá tartozók szolgálati rendjétõl. Megállapítottam, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggõ alkotmányos visszásságot okoz."

Javaslatok, kezdeményezések és ajánlások

"I. Az Obtv. 25. §-a alapján javaslom az Országgyûlés elnökének, hogy fontolja meg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény olyan módosítását, amely megszûntetné a tûzoltók szolgálati rendjének és a Hszt. hatálya alá tartozó más hivatalos állományú személyek szolgálati rendjének ma létezõ eltéréseit.
Ugyancsak az Obtv. 25. §-a alapján javaslom az Országgyûlés elnökének a mindenkori költségvetési törvény-tervezet olyan tartalmú elkészítését, hogy az célirányosan, központilag tartalmazza a tûzoltóság szakszerû mûködése feltételeit biztosító beszerzések, fejlesztések, karbantartások forrásait."
Takács Albert ombudsman-helyettes
Budapest, 2004. január 30.

Tisztelt Fõcsoportfõnõk Úr!

DR Nagy Sándor az MSZP képviselõcsoportja részérõl 2000. december 13-án
A 2001. évi XVI. törvény parlamenti vitájában az alábbiakat mondta:

183. ülésnap (2000.12.13. )
Felszólalás adatai:
Dr. Nagy Sándor (MSZP)
vezérszónoki felszólalás
részlet:

„Tisztelt Barátaim! Kétség nem fér hozzá, hogy a jelenlegi törvényalkotás vagy ha úgy tetszik, módosítás szükségessége megalapozott. Senki nem vitatja, hogy az úgynevezett kilenc irányelvnek megfelelõ változtatást végre kell hajtani, bár azért megjegyzem, hogy ez a kilenc hat plusz három. Úgy kell érteni, hogy a kormány 2000-re vállalt kötelezettséget hat irányelvben foglaltakkal kapcsolatos jogharmonizációs teendõkre, és háromra - és ebbe a háromba tartozik ez a bizonyos alapvetõen vitatott: a munkaidõ megszervezésével kapcsolatos szabálygyûjtemény is - azt a kötelezettséget vállalta, hogy az európai uniós csatlakozás idõpontjáig alkotja meg a szabályokat. Ez nem lényegtelen azzal kapcsolatban, amirõl itt most beszélünk”

A fentiek alapján kategorikusan kijelenthetõ, hogy a Belügyminisztérium Megállapodás tervezete nem tesz eleget a Magyar Köztársaság Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségének és az Ombudsmani jelentésben foglaltak sem kerülnek megoldásra.  
Nem tartjuk elfogadhatónak (etikusnak), hogy a munkaidõ-csökkentésérõl szóló tervezetbe olyan pont is megfogalmazásra került, mint az 5. pont.
A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete a megküldött megállapodás tervezetet nem fogadja el. Az ügyben jogi úton szándékozunk érvényt szerezni.

Budapest, 2005. szeptember 7.

Melléklet: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter
2001. májusában kiadott tájékoztatója




Tisztelettel:
Nagy Gábor
elnök                            

ELÕZMÉNY:
 
A Belügyminisztérium által megküldött a váltásos szolgálati rendben dolgozó hivatásos tûzoltói állomány szolgálati idejének csökkentésével kapcsolatos megállapodás tervezete.



(Tervezet)

M E G Á L L A P O D Á S



amely létrejött egyrészrõl a Magyar Köztársaság belügyminisztere, másrészrõl a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, valamint a Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete (a továbbiakban: érdekképviseletek)(a továbbiakban együtt: Felek) között a váltásos szolgálati renden dolgozó hivatásos tûzoltói állomány szolgálati idejének csökkentésével kapcsolatban a munkabéke megteremtése és fenntartása érdekében az alábbiakban meghatározott tartalommal:

1)    Felek egybehangzóan kijelentik, hogy valamennyiüket megállapodási szándék vezérli.

2)    A Belügyminisztérium vállalja, hogy a váltásos szolgálati rendben dolgozó hivatásos tûzoltói állomány jelenlegi, maximálisan 54 órás átlagos heti szolgálatteljesítési idejének csökkentése érdekében kezdeményezi a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. Törvény (a továbbiakban: Hszt.) 84. § (2) bekezdésének módosítását, oly módon, hogy a maximálisan megállapítható átlagos heti szolgálatteljesítési idõ ne haladja meg a 48 órát.

3)    Felek egyetértenek abba, hogy a 2.) pontban hivatkozott Hszt. Módosításra irányuló kezdeményezésben meghatározandó, maximálisan 48 órás átlagos heti szolgálatteljesítési idõ 2008. január 1-jei hatályba léptetésére tesz javaslatot a Belügyminisztérium.

Felek megállapodnak továbbá abban, hogy a hivatkozott Hszt. Módosítás tervezete a 2006. év vonatkozásában átlagosan heti 52 órára, a 2007. évben átlagosan heti 50 órára vonatkozó ütemezett szolgálatteljesítési idõ csökkentéssel tervezi elérni a jelen pont elsõ bekezdésében meghatározott átlagos 48 órás heti idõszakot.

4)    A Belügyminisztérium vállalja továbbá, hogy a csökkenõ szolgálatteljesítési idõ köveztében keletkezõ többlet-szolgálati feladatok ellátása érdekében mindent megtesz a tûzoltóságok készenléti létszámának arányos mértékû növelése iránt.

5)    Felek rögzítik, hogy a Belügyminisztérium és a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács munkavállalói oldala között folyamatban lévõ ezévi tárgyalássorozat során a belügyi hivatásos állomány 2006. évi illetménypozícióinak javítása érdekében megfogalmazott érdekképviseleti javaslatokra tekintettel a belügyminisztérium mindent megtesz a szolgálati idõpótlék bevezetése, valamint a veszélyes tûzoltói beosztáspótlékának az illetményalap 100%-os mértékûre emelése céljából.

6)    A jelen megállapodást aláíró valamennyi érdekképviselet vállalja, hogy a 2.), 3.), és 4.) pontban foglaltak megvalósulása esetén a váltásos munkarendben dolgozó hivatásos tûzoltók heti szolgálatteljesítési idejének csökkentésével kapcsolatban 2008. december 31-éig nem élnek a mindenkor hatályos jogi környezet által biztosított szakszervezeti nyomásgyakorlási eszközökkel.

Egyebekben az érdekképviseletek együttesen és szervezetenként is vállalják, hogy a jelen megállapodás tárgyát képezõ kérdéskörökben nem kezdeményeznek munkaügyi jogvitát, valamint a már folyamatban lévõ eljárás, illetve eljárások továbbvitelétõl elállnak.

7)    Felek egybehangzóan rögzítik, illetõleg a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete kötelezttséget vállal arra, hogy jelen megállapodás aláírását követõen három (3) napon belül beszünteti Demonstrációs Bizottságának mûködését.

8)    Felek egybehangzóan megállapodnak abban, hogy jelen megállapodás 2.(, 3.) és 4.) pontjában foglaltak idõarányos teljesülését évi rendszerességgel együttesen értékelik.

Felek megállapodnak továbbá abban, hogy a 2008. évben megkezdik az azt követõ évekre vonatkozóan a váltásos munkarendben dolgozó  hivatásos tûzoltók átlagos heti szolgálatteljesítési idejének további csökkentési lehetõségeirõl szóló tárgyalásaikat.

9)    Jelen megállapodás a Felek által történõ aláírásának napján lép hatályba.


Jelen megállapodást a Felek elolvasták, annak tartalmát közösen értelmezték, rendelkezéseit megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt, jóváhagyólag aláírják.

Budapest, 2005. szeptember
   
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 14:28
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75