Kezdölap arrow Hírek arrow ÁÉT arrow BÉT 23-25/3/2004.
BÉT 23-25/3/2004.
2004. November 04.
BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS
Szám: 23-25/3/2004.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

a Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2004. november 4-én
megtartott soron kívüli üléséről
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Tisztelettel köszöntök mindenkit a mai rendkívüli BÉT ülésen. Nem vagyok biztos abban, hogy Juhász Gábor politikai államtitkár úr ide ér, de tekintettel arra, hogy egy nagyon fontos kérdésben kell egyeztetést folytatnunk, szeretném, hogyha elkezdődne a munka. Először is elnézést kérek mindenkitől, hogy az utolsó pillanatban kapta meg az értesítést arról, hogy ma rendkívüli BÉT ülést szeretnénk tartani. Ennek egyetlenegy oka van, a döntés is erről az egyeztetésről néhány órával ezelőtt született meg szinte, viszont szeretnénk eleget tenni annak a kötelezettségünknek, hogy a Belügyminisztérium intézményeit érintő létszámváltozásokról, korszerűsítésük egy részéről, illetve a Miniszter Asszony elképzeléseiről a tájékoztatást megtartsuk. Abban maradtunk Zsinka úrral, hogy a jelenlegi helyzetről intézményenként egy rövid tájékoztatást fog tartani, amennyiben szükséges lesz akkor ehhez némi, költségvetéshez kapcsolódó kiegészítést fűznék, és természetesen ezt követően várjuk az észrevételeket, kérdéseket. Nem egy lezárt folyamatról van szó, hanem a jelenlegi állapotot szeretnénk bemutatni azzal, hogy a tájékoztató az egész minisztériumra, az intézményekre fog kiterjedni és, hogy ez a megállapodás is közöttünk írja, a további részletekbe menő egyeztetést valamennyi belügyi intézménynél le kell majd folytatni. Reményeim szerint hamarosan a miniszteri utasítás tervezete megérkezik, ezért is kezdtünk egy kicsit később, ennek melléklete tartalmazza azokat a számokat, amelyeket Zsinka úr fel fog sorolni, és természetesen az utasítás szövegéről is az egyeztetést meg tudjuk majd ejteni. Köszönöm szépen. Zsinka urat kérem.
 
Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
Köszönöm szépen. Tisztelt Kollegák! Akkor röviden szeretnélek benneteket tájékoztatni arról, hogy a 13/1992. BM rendelet, amely a belügyminiszter és az ágazatban működő szakszervezetek vonatkozásában egy megállapodást tartalmaz, és ez a megállapodás tartalmazza azt a kötelezettségünket, hogy a költségvetési törvényben, amit már idáig megismerhettünk, a dologi és személyi előirányzatok vonatkozásában olyan tételek szerepelnek, amelyek mindenképpen érinteni fogja várhatóan a személyi állomány egy részét. Mielőtt tételesen rátérnék erre a gondolatsorra, engedjétek meg, hogy elmondjam, hogy a 2003-ban a 1106-os Kormányhatározattal elrendelt létszámcsökkentésről néhány gondolatot mondjak. Mindnyájan emlékszünk rá, hogy a Központi Igazgatást érintően az egy 10 %-os mértékű volt ez a leépítés, a minisztériumi háttérintézményeket érintette továbbá ez a létszámcsökkentés, amely 6 %-os mértékben került a kapcsolódó szabály alapján kiterhelésre, megfogalmazásra, és ez ágazati szinten 509 fő és státus leépítését eredményezte. Azt is szeretném elmondani, hogy a személyügyi és a gazdasági szervek nagyon körültekintően jártak el, úgyhogy ennek eredményeként a KEHI ez év tavaszán végrehajtott vizsgálata, tételes ellenőrzése alapján kijelenthetem, hogy a Belügy-minisztériumban a vonatkozó szabályok betartásával, mondhatni hibapont nélkül zajlott le ez a folyamat, és talán nem dicsekvésként, de szinte a legjobb minősítést kaptuk a tárcák között a KEHI-től. Van ugyan két jogvitánk még most is, amelynek még folyamatban vannak, megítélésünk szerint nem túlzottan megalapozott az érintett dolgozó kérése. A pikantériája az a dolognak, hogy a Személyügyi Főosztálynak éppen egy munkatársa, aki még jogvitában áll velünk. De hát ilyen az élet, „a cipész cipője”. Szeretnék még egy szubjektív megjegyzést tenni és lezárom ezt a 2003-as gondolatsort. Egy hónappal ezelőtt felhívott egy kollega, aki a Műszaki Főosztályon dolgozott korábban és megköszönte azt a támogatást, amit én tavaly nyújtottam neki, hogy a XIII. kerületi Önkormányzathoz kerülhetett. Ezzel is szeretném azt demonstrálni, hogy ezekben a nehéz helyzetekben, amikor esetlegesen létszámcsökkentésre is sor kerül, úgy érzem, hogy a humánszolgálatnak az a kötelessége, feladata, hogy az ilyen értelemben elbocsátásra kerülő kollegákon segítsen, amennyire tud. Tehát, én azt gondolom, hogy, ha és amennyiben sor kerül a 2005-ben is ilyesmire, tehát a helyi szervezési intézkedések keretében valamilyen létszám vonatkozású csökkenésre, abban az esetben is mindent meg fogok tenni, és a kollegáim is mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a legjobb megoldásokat megtaláljuk a testületből kikerülő kollegák részére is.
Konkrétabban, akkor a 2005. évi költségvetésben, ahogy az előbb is elmondtam a dologi és személyi előirányzatok gyakorlatilag egy olyan helyzetet teremtettek, hogy mindenképpen helyi szervezési intézkedésekkel végrehajtható és oldható meg az a gazdasági folyamat, amit 2005-ben megkövetel tőlünk ez a biztosított előirányzat. Ha a szervekkel egyeztetett vélemény alapján meg fogjátok majd kapni az utasítás-tervezetet, ennek mellékletében szerepel, hogy ágazati szinten mintegy 1000 fő, helyi szervezési intézkedésként 1000 státust vagy létszámot érintene ez a jelenlegi költségvetési körülmény. Nem tudom, hogy a számokat felsoroljam?
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Igen.

Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
A Központi Igazgatást 49, az RSZVSZ-t nem érintené, a Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatalt 3, a Fővárosi és Megyei Közigazgatási Hivatalokat 60, a Magyar Közigazgatási Intézetet nem érintené, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt és szerveit 24, a Rendőrség vonatkozásában 447, a Határőrség tekintetében 218, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vonatkozásában 100 körülire tehető ez a szám, a BM Távközlési Szolgálatnál 15, a BM Duna Palota és Kiadónál 4, a BM Központi Hivatalnál 10, a Rendőrtiszti Főiskolát nem érintené, a BM Központi Kórház és Intézményeit nem érintené, a BM Központi Gazdasági Főigazgatóságot 81, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot nem érintené és a BM Oktatási Főigazgatóságot nem érintené. Azok a szervek, amelyeknél azt mondtam, hogy nem érintené, ez azt jelenti, hogy ők meg tudják oldani a saját forrásaik keretében a 6 %-os mértékű bérfejlesztést, illetve tudják biztosítani a 13. havi juttatást. Szeretném elmondani továbbá azt is, hogy, mivel a mai napon tárgyalunk erről a dologról, november 5-én, tehát a holnapi nap folyamán hozná meg Miniszter Asszony a döntését. Tehát, ez egy előzetesen kikalkulált számokat tartalmazó anyag, a döntés a holnapi nap folyamán születik meg. Ha és amennyiben Miniszter Asszony ezt a javaslatot elfogadja, akkor november 15-én a Belügyi Közlönyben kihirdetésre kerülhet az a szabály, amelynek alapján elindulhat az az algoritmus, amely esetenként csoportos létszámcsökkentésként is az MT 94. § alapján és a kapcsolódó munkaügyi szabályokra tekintettel végrehajtásra kerülhet. Nem részletezném, hogy milyen fázisai vannak ennek az ütemezésnek, mindnyájan ismerjük a szabályt, a tavalyi tapasztalatainkból tudjuk, minden esetben az érintett munkáltatóknak, az érintett szakszervezetekkel kell a tételes megbeszéléseket lefolytatni, és természetesen azok az Együttműködési Megállapodások, amelyek e tárgyban készültek, így a 2000. évi 1-es számú Belügyi Közlönyben közzétett és a Belügyminiszter Asszony által 2003-ban megerősített Megállapodás is érvényes, az átszervezésekre és az ilyen értelmű létszámmozgásokra.
Szeretném tájékoztatni a kedves kollegákat arról is, hogy a Kormány döntött arról, hogy, akik esetleg kikerülnének a közszolgálati szférából, részükre is lehetőségeket kíván biztosítani. Úgynevezett „Prémium-évek” néven speciális tartalékállományt kíván létrehozni, amelyben önkéntes alapon azok az egyébként esetleg felmentésre kerülő köztisztviselők, és a közoktatásban tevékenykedő közalkalmazottak is részt vehetnek, akik előrehozott, vagy ha korkedvezménnyel csökkentett nyugdíjhatáruk eléréséig legfeljebb 36 hónap, tehát 3 év van hátra, úgymond speciális tartalékállományba kerülnek és legalább 30 év közszolgálatban eltöltött szolgálati idővel rendelkeznek. Ez egy olyan tervezet, amely még a tegnapi Kormányülésen is változott. A Kormány a tegnapi ülésén ezt a tervezetet, ennek személyi hatályát kiterjesztette ún. foglalkoztatási állománnyal, amely nem tartalmazza ezt a nyugdíjközeli állományt, hanem jóval kevesebb közszolgálati jogviszonnyal rendelkezők esetében is vállalja, illetve, aki vállalja, egy évig részmunkaidőben, 16 órás heti foglalkoztatással illetményének 60 %-át kaphatja, 2006. december 31-ig. Ez egyébként jogszerző időnek minősül és minden szempontból a köztisztviselői jogviszonyban történő összes javadalmazást megillető helyzetet jelenti. Én körülbelül előzetesen ennyit szerettem volna elmondani, és természetesen akkor a kérdésekre majd sort keríthetünk. Államtitkár Úr, a finanszírozási kérdésekről kíván még szólni. Köszönöm szépen.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Csak részben a finanszírozásáról. Az egész státuscsökkentés mögött, mint ahogy azt a korábbi BÉT üléseken elhangzott már, a költségvetési támogatásnak a jövő évi mértéke áll. De a tervezési köriratban, majd a finanszírozásban többször tájékoztatott bennünket a Pénzügyminisztérium, illetve rendelkezett arról a Kormány, hogy a jövő évre tervezett és a várhatóan 6 % körül megálló bérfejlesztésnek a teljes költségvetési vonzatát nem tudja biztosítani. De ettől még elvárja, hogy állománykategóriánként más-más formában, az átlagos 6 %-os béremelés meglegyen. Amennyiben tudom, az OÉT-en a végleges megállapodás is erről megszületik, Nem volt más lehetőségem, a költségvetési szerveknek, így a Belügyminisztériumnak sem, hogy megnézze, amennyiben csak részben finanszírozódik a béremelés, akkor hogyan tudja a szükséges összeget előteremteni. Ez a Belügyminisztérium egészére kiterjedően súlyos milliárdokban volt mérhető. Egy igen hosszú folyamatnak vagyunk a végén, legalábbis a pénzügyi elemzést tekintve, aminek az lett az eredménye, hogy elég komoly belső átcsoportosítások hatására nem kell akkora létszámot elbocsátani, nem kell annyi státust csökkenteni, mint, ami az az első számok alapján érezhető volt, mit ami első körben fenyegetett bennünket. Tudom, hogy ez nem vigasztaló, de ettől még az ténynek minősíthető, hogy ez az 1000 főt kicsit meghaladó létszámcsökkentés egy nagyon komoly belső kompromisszumnak az eredménye, és egy elég komoly kockázatot is vállalunk ezzel magunkra. Amennyiben majd zajlanak az intézményekkel az egyeztetések, valószínűleg találkoznak olyan megjegyzésekkel, hogy ez a létszámcsökkentés még mindig nem oldja meg a jövő év működési problémáit ezeknek a szervezeteknek, még mindig látnak hiányt akár a személyi juttatás előirányzaton, akár a dologi előirányzaton. Valószínűleg lesznek olyan vélemények, hogy a feladatok egy részét ebből következően nem saját állománnyal fogják ellátni, ami azt jelenti, hogy szolgáltatásként kell a piacról kell vásárolni, és ehhez a dologi kiadásoknál többletre van szükség. Úgy gondolom, hogy mindezektől a jelenlegi megjegyzésektől, véleményektől függetlenül ezzel az 1000 fős elbocsátással biztosítható a jövő évi béremelések összfejezeti szinten szükséges forrás, lesz még előirányzat átcsoportosítás a költségvetésnek a parlamenti vita időszakában, van olyan javaslatunk, ami belügyi intézmények között csoportosíttat át több száz millió forintot, és nagyon remélem azt is, hogy a jövő év során olyan egyszeri többletbevételekhez juthatunk, ami a hónapról-hónapra esetleg mérhető, látható bérhiányt ki tudja pótolni. Ebből következően azt hiszem, hogy az nyugodtan felvállalható, hogy ennél magasabb létszám-csökkentést nem szabad és nem is indokolt megcsinálni. Az is igaz, hogy lehet különféle szempontok alapján minősíteni, hogy miért így oszlik meg a létszámcsökkentés az intézmények között, ezt is megelőzte egy nagyon hosszú részletes elemzés, megnéztük minden intézménynél mit lehet még megtenni, milyen kockázatokkal jár, valóban felvállalható-e ez a létszámcsökkentés és ennek a következménye. Én úgy gondolom, hogy ez, ami itt a javaslatban szerepel, védhető, úgy gondolom, hogy ennek a végrehajtásával a velünk szemben megfogalmazott elvárásokat is teljesíteni lehet. A finanszírozás, az egyszerű költségeknek a finanszírozása, mindenhol szintén fel fog vetődni. A költségvetési törvény rendelkezik arról, hogy a Kormány számára rendelkezésre áll majd egy céltartalék, amiből valamennyi állománykategóriában az egyszeri kiadások pénzügyi vonzatát le lehet hívni. Ez egyfajta automatizmus lesz a mostani elképzelések szerint és január 1-jétől ez a forrás mindenki számára rendelkezésre áll. Egy állománykategóriánál ennél többet is vállalt a Pénzügyminisztérium, a köztisztviselők elbocsátására került már sor ebben az évben, vagy ilyen történik az év végéig, akkor az ő esetükben már 2004-ben is finanszírozza az egyszeri kiadásokat. Az összes többi állománykategóriánál ez a pénzügyi támogatás a jövő évtől nyílik meg. Elhangzott ez a Program, aminek valóban még egy kicsit bizonytalan a neve, hiszen a tartalma jelentősen bővült a tegnapi Kormányülés során, ugyanúgy viselkedik mint az egyszeri költségeknek a finanszírozása, tehát, aki ezt a továbbfoglalkoztatást vállalja, akivel egyezségre lehet jutni, ott az ehhez kapcsolódó pénzügyi többletet is a Kormány ugyanebből a tartalékösszegből biztosítani fogja. Itt tartunk most. Én azt szeretném, hogyha az elmúlt hónapokban tapasztalt bizonytalanság ezzel az utasítással legalább is szűkülne, rövidülne az az átmeneti időszak, amelyet azt hiszem, valamennyi érintett valamennyi vezető már elég sokszor, elég jogos panaszokat fogalmazott meg. Ha kiadásra kerül az az utasítás, ahogy Zsinka úr említette természetesen, valamennyi jogszabálynak, előírásnak, írott, íratlan normának megfelelően fogjuk az eljárást lefolytatni. Köszönöm szépen, és kérem a munkavállalói oldalt, hogy véleményét ossza meg velünk. Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Először is egy általános megjegyzésem. Ugye, nem szeretném elmondani, hogy ma kaptuk meg a BÉT meghívót, és ehhez képest jöttünk el, félig felkészülten, félig felkészületlenül, hozzáteszem. Szeretném Önöket tájékoztatni, hogy az a nagyon csúnyán megfogalmazott „Prémium évek” című program, ez megalázó, és ezt mi a szakértői értekezleten is elmondtuk, hogy ugyan már, ne tekintsük „Prémium éveknek” azt a programot, amikor lapátra tesznek köztisztviselőket, közalkalmazottakat és az életük utolsó három évét pedig valamilyen módon. Ez nem prémium, ez nem jutalom. A prémium szóhoz a jutalom kifejezés szokott általában csatlakozni. A szakértők tudomásul vették, és megpróbálnak valamit kitalálni. De nem elfogadott, hiszen az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsra nem került vissza ez a Program, amely két részből áll.
Ugye, egyik része, amely a 25 éves közszolgálati jogviszonyt feltételez, és maximum három évvel a nyugdíj előtt áll, és a másik meg kifejezetten a köztisztviselőkre, tehát a diplomás, nem diplomás ügykezelőkre és az ott lévő közszolgálati munkavállalókra vonatkozik, akik egyszer már a rendszerből már kikerültek és az pedig 10 éves közszolgálati jogviszonyt feltételez, és nem született döntés atekintetben, hogy ez a juttatás, amit három évig kapna, ez 60 %, 65 vagy 70 %, hiszen az érdekképviseletek itt vitatkoztak még a Kormánnyal, hogy a 60 % kevés. Önök számításokat, ha végeztek volna, kiderül, ha valaki két évvel áll a nyugdíj előtt, nem fogja ezt a prémium éveket elfogadni, hiszen a felmentés, végkielégítés, jubileumi jutalom és a 13. havi összességébe megegyezik, vagy valamivel több, mint a Kormány által felajánlott 60 %. Ez igazából a harmadik évben éri meg. A harmadik évben, és még vita folyt a különböző egyszeri juttatásokról, hiszen ha 16 órára rendelek be valakit dolgozni, ezt úgy is megtehetem, hogy 4 napon keresztül négy órára, akkor viszont utazási költségtérítés, étkezési hozzájárulás, negatív diszkrimináció, hogy ő miért nem kapja meg, ha a többi munkavállaló megkapja. Ez Alkotmányba ütköző kérdés, adott esetben Alkotmánybíróság előtt megtámadható és azért nem döntött benne a szakértői értekezlet. Tehát, mi nem értesültünk arról, hogy a Kormány ezt milyen tartalommal fogadta el.
A másik. Szeretnék kérdezni. Tehát történt-e és én most a Határőrségről szeretnék kérdezni, a múltkori BÉT ülésen felmerült az a probléma, hogy a Határőrség tekintetében ugye, kb. 218 fő az a hivatásos szolgálati viszonyban álló kollega, akik közös megegyezéssel, illetve peren kívüli egyezséggel elmennének nyugdíjba. Magyarul ők saját maguk önként vállalják azt, hogy elmennek, és evvel ki lehetne váltani a Határőrségnél a többi létszámelbocsátást. A kérdésem a következő. Bele tud kerülni ez a kör a 218 főbe, mert akkor már nincs miről tárgyalni? Magyarul, közös megegyezéssel és peren kívüli egyezséggel, ha elmennének a kollegák nyugdíjba, felmentéssel, mert el akarnak menni, akkor megoldható a Határőrség problémája. Ez egy teljesen humánus döntés lenne, nem érintené a többit, és azoknak is a megelégedésére lenne, akik ebbe bekerülnek. Ez az egyik.
A másik. Létszámához viszonyítva a legmagasabb elbocsátási, tehát az összlétszámához viszonyítva, ez az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság összlétszáma. Hiszen mintegy 100 főt említett a Zsinka úr és durván akárhány, de hát majdnem 10 %, egy 5-8 %-os elbocsátást jelent. És itt nem csak közalkalmazottakat érint ez a kör, ahogy hallottuk a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól, hanem a gazdasági területet vonnák össze valamilyen szinten. Nevezzük ne régiónak, mert ugye a Juhász úr kifejtette, hogy és egyébként is a Kormány is kifejtette, hogy nem kívánja a régiós átalakulást végrehajtani az elkövetkezendő másfél évben. Ha nem kívánja végrehajtani és csak statisztikai régiók működnek, akkor ugye régió és gazdasági szervezeteket nem lehet létrehozni, hiszen nincs kifejezetten közigazgatási régió. Ha nincs közigazgatási régió, akkor ugyan már, szeretnénk tudni és nem a Katasztrófa Érdekegyeztető Tanács ülésén, hogy, hogy néz ki ez a szervezeti rendszer, majd amit majd a miniszter jóváhagyott. Eddig úgy tudtam, hogy a Bevándorlási Hivatalnak létszámot kell kapnia, mert a feladatait nem tudja ellátni. Most csodálkozva tapasztalom, hogy létszámot kell elbocsátani. Vajon a feladatalapú közigazgatás, az vajon hogyan feltételezi, hogy egy oldalról a feladat ellátásához szükséges a plusz létszám, a másik oldalról ezt figyelmen kívül hagyom és közbe pedig adott esetben 24 főt, akárhány főt pedig kötelezem arra, hogy elbocsássak.
És a harmadik, ami az indoka ennek a létszámelbocsátásnak. Ugye, azt mindenki tudja, hogy a Kormány addig nem fogja a bértárgyalásokat befejezni a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban, ameddig az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a konföderációk és a munkaadók között meg nem születik az egyezség a minimálbért illetően. Ugye, ez az egyik oldala, mert ez befolyásol sok mindent. Utána működik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, ahol már nem ilyen egyszerű ez a rendszer, hiszen a közalkalmazottak tekintetében jövő évben nem egy átlagos 6 %-os keresetnövekedést ajánlott meg a Kormány, hanem 2006 szeptemberéig egy négyütemű béremelésről van szó, amely táblaemeléssel együttjár. 9-én ülésezik a Köztisztviselők Érdekegyeztető Tanácsa, ahol a köztisztviselői illetményalapról lesz szó. Ezt már összehívták, és a Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács után fogják összehívni az RSZTÉF-et, a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fórumát, ahol szolgálati viszonyban állók valamilyen juttatásáról lesz szó. A kérdésem a következő. Ha Miniszter Asszony ezeket a főszámokat miniszteri rendeletben, vagy utasításban kihirdeti, akkor talán nem kéne megvárni azoknak a tárgyalásoknak a végét, a konkrét személyi beszélgetések elkezdése előtt, amikoris megszületnek azok a megállapodások, amely a 2005. évi bérkondíciókat jelenti? Tisztelettel arra kérem a munkáltatói oldalt, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete nevében, hogy ha a Miniszter Asszony kiadja, egy csúsztatott hatállyal adja ki, amelyben az legyen, hogy akkor kezdődnek meg ezek az intézkedések, amikor már tudjuk, hogy mihez képest kell az embereket elbocsátani. Amíg nem tudjuk, hogy a Kormány mit fog elfogadni, addig nincs miről beszélni. Hiszen lehet, hogy a közalkalmazottak tekintetében 2005-ben a mi tudomásunk szerint, amit még a szakszervezeti oldal nem fogadott el, egy átlag 11 %-os táblaemelkedés van betervezve. Ha egy átlag 11 %-os táblaemelkedés van betervezve, úgy az teljesen felboríthat egy rendszert is. Tehát, nem szabad azt mondani, hogy itt a történetnek a vége. Ha igen, akkor ezt a Belügyminiszternek fel kell vállalni, hogy eddig és ne tovább. Én azért kérem, a béke kedvéért, ezt ki kell mondani, hogy kérem szépen ez 1000 főt jelent a Belügyminisztériumban, végre valaki mondja ki, hogy nem 1350, meg nem 5000, meg nem akármennyi, nyugtassuk meg a kedélyeket, de az egyénekkel való tárgyalást nem szabad megkezdeni. Nem szabad megkezdeni addig, míg ez teljesen bizonytalan a másik oldalon.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
További észrevétel, kérdés? Parancsoljon.
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm szépen. Elsősorban a jelen tájékoztatást megelőzően annyit szeretnék mindenképpen elmondani, hogy bár tudomásul véve azt, hogy sürgette a munkaadói oldalt az a helyzet, hogy itt tájékoztatást kívánt adni, ettől függetlenül én úgy érzem, hogy az az idő, amin belül mi megkaptuk az értesítést, az mindenképpen egy olyan időpont, amit nem tudunk tolerálni, abból a szempontból, hogy én ma reggel kaptam értesítést arról, hogy ma itt 11 órakor egy olyan eseményről lesz szó, amely igen fontos, és mindnyájunkat érintő esemény. Én feltétlenül és nyomatékosan szeretném azt elmondani, hogy ebben a tekintetben a BÉT megállapodásnak van egy irányadó elve, a 8 nap, ha ettől el is tér a munkáltatói oldal, akkor is, legalább 24 órát a sürgős esetekre be kéne tartani, hiszen azért reggel 8-kor kapni egy értesítést, az mindenképpen egy komoly problémát jelent, és annak a megoldása is egy komoly problémát jelent, hogy itt legyünk. Ezt pontosan azért szeretném elmondani, mert ebben az esetben, ha nem jövök el, akkor is megtartásra kerül egy ilyen egyeztetés, hiszen én azt tudnám mondani, hogy valahol azt mondanám ebben az esetben, hogy mintegy megindokolva azt, hogy miért mondom ezt. Tulajdonképpen a munkáltató eleget tesz egy kötelezettségének és egy kényelmetlen helyzetet le tud magáról rázni, hogy itt valamilyen véleményt néhány szakszervezet ki tudjon fejteni. Nem biztos, hogy ez az oka, én azt mondanám ettől függetlenül, hogy én ezt érzem e mögött, és ha ez nem így van, akkor elnézést kérek. A másik oldala, amit el szeretnék mondani, hogy jelen pillanatban, ismerve a különböző szinteken a bértárgyalások helyzetét, én nem érzem, hogy ennyire sürgetne az idő, mert nincsenek még fix számok, tehát én fel is írtam magamnak, mi az a bértömeg, amit egyáltalán le kell fedni. Mi az a hiány, amit le kell fednünk, mihez képest. Hogy mit állapítanak majd meg. Tehát ezek még egyelőre annyira nyitott számok, hogy megelőz sok mindent, mert nem tudunk konkrétumokat sem felhozni se ellene, sem mellette, hogy miért kell megválnunk ennyi kollegától. Még egy nagyon fontos dolog, én mindenhol és elsősorban a katasztrófavédelemnél azt látom, hogy nálunk az a 100 fő, az egy 5,2 %-os létszámleépítés lenne, amely, ha figyelembe veszem, hogy a katasztrófavédelem egy eléggé fiatal szervezet a Belügyminisztériumon belül, hiszen 1999-ben jött létre a maga a szervezeti bázis a két szervezet összevonásából és ezt megelőzően is elég komoly létszámleépítések voltak mindkét bázison, és maga a 99-es átszervezés és az összevonás is egy nagyon komoly létszámcsökkentést irányzott elő. És, hogy azóta is évek óta, mert  legalább ilyen messziről kéne indulni, komoly létszámcsökkentések voltak, belső, saját maga által elvégzett létszámcsökkentés, mert hiszen a szervezeti felépítés az egy kicsit a terhek, a pénzügyi terhek, mert nem tudta összehozni a feladatot, arról nem is beszélek, hogy közbe ez a katasztrófavédelem rengeteg plusz feladatot kapott, hiszen a SEVESÓ-ból eredő plusz feladatoktól kezdve egy sor plusz feladatot kapott és létszámot, szinte egy szem embert nem kapott, akkor mindenképpen azt tudom mondani, hogy valahol most már azt el kéne dönteni, hogy van egy feladat, és ennek a feladatnak megfelel valamikor, mert felelőse, hogy egy állománytáblát beterjeszt valaki erről, és akkor abból az állománytáblából folyamatosan vesszük el az embereket, akkor hol fog ez a feladat megvalósulni, hol lehet ezt megvalósítani. Hiszen a megvalósításnak egy olyan ellehetetlenedett állapota van, amely, most az objektív oldaláról nem is beszélek, csak a személyi oldaláról, az objektív oldalát azt egy kicsit most azt mondom, hogy odébb rakom, de azért meg kell zárójelbe említenem, hogy a helyi feladatoknak a finanszírozása a mai napig megoldatlan. Tehát, itt törvényi mulasztásban van tulajdonképpen a Belügyminisztérium akkor, mikor azt mondom, hogy a helyi szervezeteknek a feladatkörére nem ad a törvényben előírt költséget a Belügyminisztérium. Itt az önkormányzatok látják el ezeket a helyi szerveket pénzzel, akkor még a szervezeti oldalát tekintve is ilyen csonka lesz, akkor hol van ez a feladat, meg hol valósul meg, hol vannak azok az elvek, amelyeket az Európai Unió megfogalmaz? Hol vannak itt megvalósítva ezek az elvek, hol tudunk ennek megfelelni? Egyszerűen lehetetlen megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyeket előírnak. Tehát, én még egyszer azt mondanám...
 
(KAZETTAFORDÍTÁS)
 
... hogy idő előtti dolog, erre akkor kell visszatérni, erre a témára, amikor majd eldőlnek az irányszámok. A másik, hogy én úgy gondolom, hogy felelősen meg kéne nézni, hogy mely szervezetnél milyen feladat van, és ennek kéne megfelelni. Meg kéne néznünk, és birtokában kéne lenni olyan anyagoknak, amelyek megmutatják azt, hogy milyen bértömeg van, amit le kell fedni. Mert lehet, hogy nincs annyi bértömeg az adott szolgálatnál, amit le kell fedni. Annyit még el szeretnék mondani, hogy tudomásom szerint ebben az évben, sőt nem tudomásom szerint, ebben az évben folyt egy egyeztető tárgyalás a BM OKF-en, hogy a belső átszervezéseket hogyan valósítsa meg, a plusz feladatok miatt az OKF. És ez már egy létszámcsökkentést jelentett valahol az év folyamán, sőt le is állt ez az egyeztetés mivel ennek a garanciái nem voltak meg, a bérgaranciái, de további létszámcsökkentést írt elő ahhoz, hogy különböző feladatok lefedésre kerüljenek, amelyek közben bejöttek, mint hatósági feladatok és egyéb feladatok. Ha ez a folyamat még mellette megy, akkor ez nem 100 főt jelent nálunk, hanem 140-et vagy kb. 130-at, hiszen ez a folyamat csak azért állt meg, mert nem volt meg. Akkor hol fog ez most megállni. Köszönöm, ennyit szerettem volna elmondani.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm. Ackermann úr!
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm. Megkaptuk a számokat, minden szervezetre vonatkozóan. Egy dolgot nem. Mit takarnak ezek a számok? Ez milyen megoszlásban van. Például a Határőrségnél 218 fő van, mennyi a hivatásos, mennyi a közalkalmazott, mennyi a köztisztviselő? Két dolog miatt mondom. Az egyik az, hogy közalkalmazott bérével kiváltani bármilyen pénzt, nem tudunk, mert annak az átlagbére mondjuk pontosan, amit Jenei úr és én minden alkalommal elmondok, hogy kívülről kell megvenni a szolgáltatást. Tehát ebből a bérből, amit ott megtakarítunk, nem tudunk hivatásos bért pótolni, ez biztos, mert a kettő között „ég és föld” a különbség pénzben. Ez az egyik. A másik, ami szerepel már, hogy a hivatásos állomány alapfeladatot ellátó tagjai mentesülnek. Gyakorlatilag ebben a körben most már benne lehet a hivatásos állomány, mert nem a teljes hivatásos állomány mentesül a létszám-leépítési kötelezettség alól. Most nem tudom elképzelni, hogy miért nem lehet megoldani azt, vagy mi tiltja előrehozni, ha a köztisztviselők esetében előre lehet hozni a nyugdíjmegfinanszírozást, vagy annak költségeit, akkor a hivatásosok esetében, miért nem lehet. Vagy miért nem lehet valamiféle gesztust tenni ebben az ügyben, nem tudom, hitellel, vagy egyebekkel, hogy pl. a Határőrség ilyen típusú gondjait megoldjuk. Köszönöm.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm. Parancsoljon.
 
Dávid Tibor úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:
Lassan hozzászokunk, hogy minden évben elbocsátásokról tárgyalunk. Hozzáedződik a munkavállalói oldal és az érdekképviselet. Az öröm számunkra, hogy a fűnyíró elv nem érvényesül ismételten. Hogyha a legnagyobb létszámot, a 447 főt a rendőrségnél veszünk, az majdhogy nem a legkisebb az állományhoz képest. 1-2 % elbocsátásról van szó. Viszont nekünk mindenféleképpen az a érdekünk, hogy jelenleg folyamatban van az átszervezés a 2/2004-es BM utasítás alapján, ami megakadt az ORFK-nál, viszont valamilyen úton-módon ezt le fogjuk képezni, a leképzése megtörténik a helyi és a megyei szinteken, ott feltehető, mivel 300, közel 340 fő ment el a cégtől. Hogy az a létszám, ha nem is megduplázódik, a helyi és területi szinteken, akkor már kiváltásra kerül az a 447 fő, hiszen a funkcionális feladatokat, ha leképezzük az ORFK-ról, akkor összevonások történnek, s ott nagyon sok hivatásos állomány foglalkoztatva van, tehát nem biztos, hogy az a szerencsés, hogy csak közalkalmazott, hanem, ha megy a hivatásos, nehogy megduplikálódjon, hogy most a létszámleépítésnél, illetve az átszervezés miatt elküldünk X létszámot, és utána ezt a 447 főt megint el kell bocsátanunk. Tehát, az a kérésünk, hogy a rendőrségnél várjuk meg először, hogy mi lesz az átszervezésnél, és azzal feltehető, hogy ki tudjuk váltani azt a létszámot. Köszönöm.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm. Parancsoljon.
 
Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Azzal kezdeném, hogy nem értem azt, hogy, hogy lehetséges az, hogy egyáltalán az maga az elképzelés, hogy mi itt egy órán belül  mi meghatározzuk azt, hogy elfogadom, történetesen a mi esetünkben, a 100 fő elbocsátását. Egyszerűen ezt felelőtlennek tartom, így nem lehet dönteni emberek feje fölött,  hogy most várják tőlem, hogy mondjam azt, hogy igen, elfogadom a 100 főt. Nem tudom elfogadni. Így dönteni nem vagyok képes, gondolom, hogy más hasonló módon van. Kérdésem az, hogy miért 100 fő ez, honnan van a 100 fő, miért ilyen magas, hiszen itt már előttem elmondták mások is, végül is a katasztrófavédelemnél lett a legmagasabb az elbocsátási létszám. Nem tudom, hogy milyen bontásban van ez, ebből mennyi a közalkalmazott, köztisztviselő vagy hivatásos. Ugyanakkor meg felmerült nálunk is, ami minden szervezetnél, hogy nagyon sokan szeretnének nyugdíjba menni. Előnyös nyugdíjazási lehetőségeket látnak, és ezért elmennének ebben az évben nagyon sok kollega. Kérdezem én, azok, akik elmennének nyugdíjba, azok beszámíthatók-e ebbe a 100 emberbe, vajon mi a helyzet ezzel? Ugyanakkor a másik dolog pedig az, hogy az új uniós feladatok miatt a katasztrófavédelemnél szakemberek kellenek. Na most, szakembert csak akkor tudunk felvenni, hogyha a 100 fő fölött is elbocsátunk ezek szerint? Hogyha történetesen szükségünk van, korábban említett SEVESO programhoz a 11 olyan szakemberre, aki ezt a munkát fogja végezni, akkor abban a pillanatban ez már azt fogja jelenteni, hogy nekünk 111 az elbocsátott létszámunk, hiszen jelen pillanatban nincs az állományba olyan, aki ezt a feladatot el tudja látni. Tehát ezért mondanám azt, hogy jobban meg kellene gondolni, ez így, a mostani döntés, ez így véleményem szerint felelőtlen. Köszönöm szépen.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Kertész úr még nem szólt!
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm a szót. Nekem több kérdés is felmerült, átolvasva ezt az anyagot. Egyrészt az a kérdés, hogy az alapfeladatot ellátó hivatásosok mentesülnek. Ez alapján az lenne a kérdésem, hogy egyáltalán az önkormányzati tűzoltóság érintett-e ebben a létszámleépítésben, vagy sem. Ha nem, akkor a következő kérdésem, az az OKF vonatkozásában, hogy ezt a 100 főt, ezt hogyan gondolják, hiszen, ha kifejezetten közalkalmazottakról beszélünk, akkor ez egy igen nagy problémát fog okozni, hiszen jelenleg olyan háromszáz egynehány közalkalmazott dolgozik az OKF tekintetében. Na most, abból az egyharmadát elküldjük, akkor az szerintem működési gondokat fog okozni. Ha viszont nem csak a közalkalmazottakra vonatkozik, hanem a hivatásosokra is az OKF tekintetében, akkor azt igenis ki kellene itt jelenteni, és arányszámokat kellene mondani, hogy kb. ebből a 100 főből 80 hivatásos, 20 fő közalkalmazott, tehát nagyságrendileg tudjuk, hogy mire számíthatunk. Ezek lennének a kérdéseim. Köszönöm.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm. Parancsoljon.
 
Dr. Kovács Mihály úr, elnök, MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa:
Nekem két kérdésem lenne. Az egyik az, hogy a közigazgatási hivatalokat ez a 60 fő, ugye 20 hivatal van egyformán érinti, vagy esetleg nagyság szerint már megvan az is, itt a fővárostól, amelyik a legnagyobb, többet kell elvinni, illetve Pest megyétől és a Tolna megyétől csak 1 főt érint, tehát végülis bizonyos fokig részben örülhetünk is annak, hogy talán a vártnál kevesebb vagy az a létszám kerül majd leépítésre, ami az egyik legkedvezőbb. A másik kérdésem pedig az lenne, hogy kapcsolódik ehhez majd bizonyos bértömeg, hiszen nem mindegy, hogy kezdő köztisztviselő, vagy nyugdíj előtt álló köztisztviselőt kell ehhez viszonyítottan majd, tehát a költségvetés tervezésénél milyen formában kell a hivataloknak ezt bekalkulálni. Köszönöm.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Igen, és akkor Bárdos Judit
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Két kérdés maradt még, szerintem teljesen tisztázatlan, mielőtt Önök válaszolnak, éspedig az egyik. Ugye jelenleg a Parlament előtt folyamatban van a régi Áe. az Államigazgatási eljárási törvény módosítása. Én nem tudom, hogy Önök között, Önök közül kinek volt ez a törvény a kezében, és kinek volt a kezébe a több mint 100 módosító indítvány, amely azt jelenti, hogy a hatósági tevékenységet végzők tekintetében két év alatt egy olyan másfajta közigazgatás, másfajta hatósági tevékenységet kell ellátni, amely hatósági tevékenységhez nem elég az a meglévő létszám, amely jelenleg ezzel foglalkozik, hanem egy új típusú, az elektronikus ügyintézéshez is értő, teljesen más körben mozgó kollegák tömkelegét kell adott szervhez felvenni. Tehát, amikor itt Önök teljesítve egy olyan kormányzati akaratot, hogy a 2005. évi bérkondíciókat csak úgy lehet előteremteni, ha mintegy 1000 főt elküldenek a rendszerből, s ez közalkalmazott, köztisztviselő, munkavállaló és alapfeladatot el nem látó hivatásos, mint, ahogy most kiderült, mert múlt hét pénteken még a Csizmár úr, mint miniszter és Katona Tamás a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára engem úgy tájékoztatott, hogy a hivatásos állományt egyáltalán nem érinti ez a kérdés. Akkor viszont ki fogja fizetni azt a révészt, akit 2005. január 1-jétől rendszerbe kell állítani, és egészen 2005., ha nem történik változás, akkor 2007 január 1-je be kell fejezni az egész eljárás korszerűsítésére létrehozott szervezeti típust. Ez az egyik. A másik. Arra szeretnék választ kapni végül Öntől Államtitkár Úr, hogy ez a 43 milliárd forint, amely rendelkezésre áll, – ebbe a kormány rendelkezésre 43 milliárd forint áll – ennek a programnak a végrehajtására, a létszámelbocsátásra, az ebből való finanszírozásra, akkor belekerülhet-e az a szolgálati viszonyban álló kollega, aki önként és dalolva menne el a szervezettől nyugdíjba. Ezt kérem szépen, én azt kérem a szakszervezetek nevében, és talán erre felhatalmaznak, igenis hasson oda a belügyminiszter a saját érdekszférájában, hogy ne akadályozzák meg a kollegáknak az elmenetelét felmentéssel, aki el akar menni, akár hány évesen nyugdíjba, hiszen ezzel ki lehet váltani, aki maradni akar ebbe a körbe dolgozni is tud, maximum azt mondjuk, hogy evvel a szolgálati viszonyban álló elmenőkkel pedig csökkentem azt a létszámot, ami az adott szervnek a keret  létszáma. És itt most  kifejezetten, ezen túlmenően szeretnék a Határőrség tekintetében, mert erre van felhatalmazásom, választ kapni, hogy ez a 218 főbe benne van-e a közös megegyezéssel való szolgálati viszony megszüntetők, illetve a peren kívüli egyezséggel szolgálati viszonyt megszüntetők létszáma.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm szépen. Zsinka úr válaszol a kérdések egy részére, és utána én folytatom. Akkor kezdem én.
Nagyon sok minden elhangzott. Több olyan kérdés is felvetődött, hogy amit majd az intézményekkel folytatott vita során kell pontosítani. De nem akarom megkerülni ezeket a kérdéseket sem, ezért az én saját személyes véleményemet az elmúlt néhány hónapos tárgyalásból eredő következtetéseket is nagyon szívesen megosztom Önökkel. Vissza szeretnék térni a legelejére, és ez talán több kérdéshez is kapcsolódik, nagyon jól érzik, érzitek, hogy valóban itt egy bértömeg-gazdálkodás van. Ugye, ezt a fogalmat régóta kerülgettük, próbáljuk értelmezni, hogy ez a valóságban mit takar, hogyan lehet képes a közigazgatás rugalmasan alkalmazkodni egy ilyen megváltozott szemléletű gazdálkodáshoz, egy újfajta költségvetési megközelítéshez. Ennek valóban az a lényege, hogy nem lehet ma már, még hogyha korábban szerettünk is hivatkozni állománytáblára, státusmennyiségre, előzetes időszakokban meglévő szervezeti modellekre, nem lehet ma már ezekre hivatkozni. Elég erőteljesen feszítő a költségvetési mozgástér. Ehhez kell hozzáigazítani akár középtávon, akár egy-egy adott évben azt a létszámot és azt a bértömeget, amit lehet finanszírozni. Bértömeg-gazdálkodásnak valóban az a lényege, amikor rendelkezésünkre áll, már kb. a következő költségvetési évben, vagy években, hogy mekkora összegből kell működni, hogy akkor ebből hány embert lehet, milyen szervezeti modellt lehet tartósan fenntartani. Ebből következően nagyon helyes az a megközelítés, amit a Tibor is mondott és még néhányan. Abból indultunk ki, hogy a rendelkezésünkre áll egy költségvetési támogatás. Ebből hány embert tudunk az éppen adott pillanatban meglévő információk alapján, idézőjelben működtetni, fenntartani, hány embernek tudjuk a juttatásait biztosítani. Ebből következően való igaz, hogyha egy-egy szervezetnél megnézik az intézmények vezetői, gazdasági szakemberei, hogy mekkora a költségvetési mozgástere, akkor egy viszonylag egyszerű matematikai művelettel le lehet vezetni, hogy ez hány hivatásos állományú dolgozó, hány közalkalmazott, hány köztisztviselő juttatásaira biztosít forrást. Ebből következően, hogy ezt nézzük akkor a konkrétumok tekintetében és hogy ha hivatásos állományúak körében lenne nagyobb elbocsátás, nagyobb létszám és státuscsökkentés, akkor ez több közalkalmazott megtartását eredményezheti. Elméleti dolgokról beszélek. Ha való igaz, ahogy Kertész úr mondta, amennyiben közalkalmazottak közül kell megoldani a létszámcsökkentést, akkor ez nagyobb létszámot eredményezhet, hiszen itt olyan státus-csökkentésekről van szó, amik véglegesek. A Határőrségnél is, majd próbálok válaszolni arra, amit a Bárdos Judit mondott, hogyha ezek a csökkentések megvalósulnak, akkor ezeknek a státusoknak a végleges kivonása meg kell, hogy történjen a rendszerből, hiszen nem tudom megvédeni a Pénzügyminisztériumnál a Határőrségnek a javaslatát, hogy közös megegyezéssel lévő embereket engedjük el, s az egyszeri költséget finanszírozzuk meg, hiszen Határőrség teljesen jogosan csak ebben az esetben tudja a pénzügyi szempontokat mert humánus oldalról teljesen egyértelmű, hogy mindenki támogatja, de pénzügyi szempontból csak abban az esetben tud felsorakozni mögé, hogyha van garancia arra, hogy az egyszeri költségeket számára megfinanszírozza. Egyébként ráadásul az egész államháztartásra kiterjedően ez olcsóbb, mint hogyha átszervezés vagy egyéb oknál fogva végkielégítéssel távozna. De, azzal is számolnia kell a Határőrségnek, hogy ebben az esetben, ezeket a státusokat, vagy legalább ezzel azonos mértékű státus-mennyiséget valahol a rendszerben neki le kell építenie, hiszen az a Pénzügyminisztérium részéről jogos felvetés, hogy ebben az esetben újra fel fogja tölteni, újra lesz egy létszám-növekmény, vagyis a tartós bércsökkenést nem tudja garantálni, tehát a jövő évi bérfejlesztéshez mégsem lesz meg a szükséges fedezet. Tehát, valóban össz-belügyminisztériumi szinten, intézményenként, ezt a bértömeg-gazdálkodást szeretnénk mi is képviselni, és csak ebből a szempontból lehet kiindulni. Elhangzott, hogy tegnap a Kormány milyen programról döntött. Én azért inkább azt emelném ki, hogy elég egyértelmű a szándék volta a tárcaközi egyeztetésen is, hogy valamilyen átmeneti időszakot lehessen biztosítani. Ez volt az egész mögött a szándék. Azt hiszem, hogy senki nem vitathatja azt, hogy a Prémium megnevezés az eltérő tartalommal bír, más-más érzelmeket vált ki, én ezt elfogadom, tiszteletben tartom, de azért azt is tudjuk, hogy ennek a programnak az indításához törvényeket kell módosítani. Tehát, semmi nem zárja ki, hogy a Parlamentben a képviselők, valamilyen más tartalommal, más érintetti körrel fogadják el a törvényeknek a módosítását. Az nekünk nagyon fontos, hogy erről a koncepcióról a Kormány tegnap döntött, hiszen, amikor majd a személyekre lebontott tárgyalások lesznek, akkor fel tudjuk ajánlani, sőt fel kell ajánlani ezt a változatot is, és január 1-jével az érintettek, amennyiben elfogadják ezeket a felvetéseket, hétről-hétre lehet, hogy módosul majd a parlamenti vitában ennek a tartalma, de január 1-jével, február 1-jével ezt a változatot is választhatják. De szerintem ebben igazából ez a legfontosabb. Határőrség. Én, ahogy említettem, én nem tudok egyébként arról, hogy bővült volna a korábbi elképzeléseknek megfelelő javaslat, elképzelés. Való igaz az, hogy amik folyamatban vannak, és a közös megegyezéseseket is figyelembe véve készült el ez az egyeztetett javaslat, elképzelés a határőrséget, tehát, akik közös megegyezéssel távoznának azt mi szeretnénk beleérteni. És a mostani elképzelések szerint is benne vannak. Bólogassatok! Azt nem tudom pontosan megmondani. Azt a Határőrségtől kell majd a megkérdezni, akár most, akár majd a közvetlen tárgyaláson, hát, ha tudjuk azt, hogy 1000 főt némiképp meghaladó bértömeg-hiányunk van, akkor az intézményeknél differenciált bontásban meg kell találni azokat a területeket, azokat a szervezeteket, azokat a munkaköröket, ahol ez a csökkentés a legkisebb vesztességgel megoldható. Lehet ez úgy is, hogy feladatokat másképp fognak ellátni, lehet úgy, hogy némi átszervezést hajtanak végre az intézmények, lehet úgy is, egy-két területen szétterítik az intézmények között fűnyíróelv alapján a csökkenést, de úgy tűnik, hogy ennek az 1000 főnek a bére nem áll rendelkezésre. Ez nem jelenti azt, hogy az 1000 fő január 16-ával vagy 31-ével utcára fog kerülni. Nagyon sokan lesznek közöttük reményeim szerint, akik korkedvezménnyel nyugdíjba mehetnek, nagyon sokan lesznek, akik közös megegyezéssel fognak távozni, remélhetőleg sokan lesznek, akik a Kormány új programjához kapcsolódóan részfoglalkoztatást fogják választani, és lesznek olyanok kényszerűségből, ma még nem lehet megmondani ennek az arányát, a számszerű mértékét sem, akiket elbocsátással, végkielégítéssel fogunk elküldeni.
OKF. Ismereteim szerint nincsen olyan új része OKF-vel folytatott egyeztetésnek, amiről ne tudnának az érintett szakszervezetek. Ez a 100 fő körüli létszám, az a létszám, amiről  hónapok óta tárgyalunk, és való igaz az, hogy alapfeladatot ellátó hivatásos állományúakat nem érinti, viszont hivatásosokat igen, de csak a funkcionális területeken, vagy néhányan vannak a kulturális vonalon, ahol a csökkentést a OKF vezetőivel egyeztetve végre kellene hajtani. Az én fogalmaim szerint, az, hogy a közigazgatásban regionális felépítés nem lesz a közeljövőben, nem zárja ki azt, hogy egy-egy belügyi intézménynél funkcionális területen a feladatok egy részét össze tudjuk vonni régióközpontokba. Amennyiben az OKF vezetője is úgy ítéli meg, hogy ezek a feladatok ott hatékonyabban elláthatók, nem indokolt szakmailag sem párhuzamosan ezeket a gazdasági informatikai egységeket minden megyei igazgatóságon megtartani, akkor azt hiszem, hogy ennek nem szabad gátat vetni, akkor ezt végre kell hajtani, ráadásul azt is eredményezi, hogy elég komoly mértékű bértömeg felszabadul az OKF-en. Lehet, hogy százalékosan az OKF tűnik a leginkább érintettnek, mindez mögött vannak olyan tételek, van olyan levezetés, elemzés, ami azt hiszem, hogy az OKF alapfeladatait nem fogja hátrányosan érinteni, s ráadásul ez a pénz felszabadul. Ugyanez a szemlélet, természetesen, ha közös megegyezés van, akkor annak a költségét is szeretnénk megfinanszíroztatni, természetesen ezt képviseljük a Pénzügyminisztériumnál többször elhangzott, gőzerővel azon vagyunk, hogy minden egyes ilyen szempontot tudjunk elfogadtatni, minden állománykategóriában az egyszeri költségeket finanszírozzák meg, hiszen, hogyha ez azt eredményezi, a bérfejlesztés forrása megvan, ha tartós bérmegtakarítást eredményez, akkor szerintem illeszkedik abba az elképzelésbe, amit a Kormány megfogalmazott.
Bevándorlási Hivatal. Nem tudom, hogy én mondjam, vagy pedig Végh Zsuzsa asszonyra bízzuk a válaszadásnak a jogát. Nagyon nehéz volt ezt a 24 státust összehoznunk közösen. Tekintettel arra, hogy én is látom, nap, mint nap egyeztetünk, levelezünk arról, hogy a Bevándorlási Hivatalban milyen leterheltség alatt dolgoznak a köztisztviselők, a hatósági munkavégzésnek biztos, hogy nagyon gyorsan meg kell teremteni a feltételeit. Abban próbáltunk egyezségre jutni, hogy ennek a létszámváltozásnak a hatására erősítsük is meg a köztisztviselői kart. Tehát, vannak olyan közalkalmazotti státusok, amelyek ennek a változásnak megfelelően átminősülnek, és az alapfeladatnál lévőket tudjuk kicsit tehermentesíteni, tudjuk csökkenteni a túlóra munkavégzésnek az igen nyomasztó terhét. És marad így egyenlegében 24 közalkalmazotti státus, akiknek a munkáját más formában látná el a Bevándorlási Hivatal. Úgy gondolom, hogy ennek a részleteit Zsuzsa el tudja mondani, vagy itt, ez vagy a külön folytatott egyeztetésen, tehát ez a végeredménye már annak a tárgyalássorozatnak, ami az elmúlt hónapokban folyt. Hozzáteszem azt is, hogy ettől még a Bevándorlási Hivatalnak összműködési költségvetése nem került a végleges változatban, tehát mind a ketten tudjuk azt, hogy többletforrást valószínűleg még 2005. során a Bevándorlási Hivatalnak kapnia kell.
Időzítés: Ez volt a legnehezebb az elmúlt néhány hónapban, hogy mikor szülessen meg a döntés arról, hogy a létszámcsökkentést ütemezetten, intézmények között differenciáltan lebonyolítsuk. Ha nagyon egyszerűen csak a matematikáját nézem, és a költségvetési törvényben lévő, mostani számokból indulok ki, akkor azt hiszem, hogy tovább nem lehetett várni. Ha abból indulok ki, hogy milyen hihetetlen bizonytalanságot eredményezett az elmúlt néhány hónapban különféle fórumokon elhangzott véleményáradat, akkor is azt mondom, nem lehetett tovább várni. De ráadásul, hogyha a különféle tárcaközi egyeztetések eredménye meglesz, és ezek között lesz olyan, ami az állomány szempontjából pozitív többlettel jár, ez nem fogja azt eredményezni, hogy az érintett minisztériumok is többletforrásban részesülnek. Tehát, hogy ha, akár a közalkalmazotti bértáblához kötődően, akár a javasolt béremelés átlagos mértékéhez kapcsolódóan lesz mégis fölfelé elmozdulás, ez nem fogja azt jelenteni, hogy ennek automatikusan a pénzügyi vonzata is rendelkezésre áll. Tehát, egy magasabb juttatási rendszert kell a jelenleg ismert számokból megvalósítani. Ami azt is jelenti, hogy ez az 1000 fő, ha nem kerül végrehajtásra január végéig az átszervezés, az elbocsátás, kiszervezés, akkor hónapról-hónapra 10 %-kal emelkedik. Tehát, ami január végéig becsülve 1000 fő, az február végén már, miután nem kapjuk meg a bérfedezetet az ő státusaikra, a növekményre sem lesz meg a forrás, hónapról-hónapra mindig 10 %-kal emelkedik az elbocsátandó létszám. Tehát, ha február végét tűzzük ki magunknak célként, akkor az már abban a pillanatban akkor már 1100 fő elbocsátását jelentheti, hiszen nemhogy januárra, de februárra sem áll rendelkezésünkre ez a forrás Tehát, minél tovább húzzuk, sajnálatos módon ez egy bolond csapda helyzet, de minél tovább húzzuk, annál nagyobb lesz az érintetti létszám, hiszen a mostani számokból kell végrehajtani a 6 %-os béremelést. Ez a dilemma bennünk is folyamatosan motoszkál, de azt hiszem, hogy tovább nem szabad várni. Az igaz, hogyha, mégis döntés születik arról, hogy valamilyen oknál fogva, kevesebb lenne a juttatás, bérmegtakarítás képződik, akkor még mindig lehet olyan állománykategória, ahol csökkenhet. De, én erre elég kicsi esélyt látok. Az elején azzal kezdtem, hogy mindenkitől elnézést kérek a késői értesítésért, indításért, ez egyértelműen a mi hibánk, de meg kellett várnunk azt, hogy Miniszter Asszony tegnapelőtt, ha jól emlékszem, a rendészeti szervek vezetőivel egyeztessen arról, hogy ez a feladat hogyan kerül lebonyolításra, a három országos hatáskörű szerv, a Bevándorlási Hivatallal együtt mind a négyen  tegnap délutánig kaptak határidőt arra, hogy a legutolsó elemzést, egyeztetést folytassák le, és miután említettem az előbb, nem szeretnénk húzni a lebonyolítást sem, jó lenne, ha november 15-ével megjelenne, megjelenhetne az utasítás, ebből következően kevés időnk maradt arra, hogy az egyeztetést előkészítsük, Mindenkinek tiszteletben tartom a véleményét, hogyha ezzel kapcsolatban észrevétel, írásos anyag kerül Miniszter Asszonyhoz, vagy bármelyikünkhöz, arra megpróbálunk majd reagálni, de az egész mögött ez volt, hogy minél rövidebben tudjuk az egész folyamatot zárni, minél előbb megszülethessen a döntés arról, hogy mekkora létszámcsökkentést kell végrehajtani.
Feladatellátás elemzése. Való igaz, nagyon régóta beszélünk róla, tényleg jó lenne azt látni, hol, kinél, milyen feladatokat kell ellátni, s ehhez milyen költségvetési támogatás kell, hogy párosuljon. Gyenge védekezés, kifogás lenne részemről, hogyha azt mondanám, hogy az egész államháztartásnak egy nagy feladata, és mi is várjuk a Pénzügyminisztériumnak az ezzel kapcsolatos teendőit. Régóta dolgozik ott egy szakértő csapat. Ma már miniszteri biztos is van, aki ezzel foglalkozik, de ettől még a költségvetési finanszírozásban a kiszámíthatóság, az átláthatóság, több évre szóló tervszerűség, való igaz, hogy hiányzik. Ebből következően nem is erősíti a tárgyalási pozíciónkat, amikor meg kell védeni a milliárdokra rugó többlettámogatási igényünket, hiszen, ha nincs mögötte egyértelmű feladatrendszer, ha nincs mögötte az, hogy melyik feladathoz mekkora költségvetési támogatási többlet kell, akkor nagyon nehéz ezért harcba szállni. Ráadásul, hogyha év közben is különféle előjelekkel, módosítások vannak a költségvetésben, akkor még inkább nehézzé teszi a kiszámítható gazdálkodást. De, ettől én még azt hiszem, hogy a mostani létszámcsökkentéshez kapcsolódóan, amit az intézményvezetők elvégeztek feladatot, mind-mind mögött ott volt, hogy helyi szinten, országos hatáskörű szerveknél, területi szerveknél milyen tevékenységet látnak el, és ehhez a státusokat, feltételeket mindenképpen biztosítani kell, és a végeredménye lett ez az 1000 fő.
Önkormányzati tűzoltóságról ez az előterjesztés értelemszerűen nem szól, a belügyi alkalmazottakra vonatkozik, önkormányzati szektorban gondolom, hogy hasonló elemzések folynak, hogy kit, milyen formában érint, vagy nem érint, én erről semmiféle tájékoztatást nem tudok adni. Miután még hozzám sem jutott ezzel kapcsolatban észrevétel.
Közigazgatási hivatalok, differenciált lesz, nagyon régóta egyeztetünk már Bujdosó úrral arról, hogy át kellene tekinteni a közigazgatási hivatalok jelenlegi felépítményét, át kellene tekinteni a leterheltséget is, hiszen elég jól látszik még nálunk lévő költségvetési adatokból is, vagy a szervezeti felépítményből, státusok betöltöttségéből, hogy a közigazgatási hivatalok nem egyenletesen leterheltek. Öt közigazgatási hivatal szinten számítottuk ki a 60 fős elbocsátás ,létszámcsökkentésnek a terhét és ahogy én tudom, már több olyan hivatal van, ahol átszervezési javaslattal is éltek. Én magam is láttam több olyan megfogalmazott elképzelést, akár Tolna megyei közigazgatási hivataltól, Nógrád megyétől, ahol a hatékonyság javítása mentén és figyelembe véve azt, hogy ilyen teher is esik rájuk a funkcionális területen, ugye erről az elmúlt alkalommal is szó volt, funkcionális területen összevonnának főosztályokat és alacsonyabb bérköltséggel, alacsonyabb besorolással látnák el a feladatot és ebben a pillanatban ki tudják termelni a béremeléshez szükséges forrást. Tudom, hogy a közighivat...
 
(KAZETTACSERE)
 
... differenciálásra tesz javaslatot az önkormányzati helyettes államtitkár, gondolom, hogy ezt a szakszervezetekkel és a hivatalvezetőkkel egyeztetni fogja, de az teljesen jogos, hogy nem lehet csak úgy automatikusan leteríteni a hivatalok között ezt a 60 státust. Ez a munka én úgy tudom, hogy már elkészült. Én a végeredményét még nem láttam, ezzel elkésve talán még nem is vagyunk, a jövő héten kell azt egyértelműen látnunk, hogy hivatalonként hogyan oszlik meg ez 60 a státus
KET. Az én ismereteim szerint 2006. január 1-je előtt nem fog elindulni a közigazgatási eljárási törvény. Az való igaz, hogy másfajta hozzáállást, tudást, képességet igényel majd a köztisztviselői, esetenként a közalkalmazotti kartól, de a költségvetés tervezésénél, amikor számoltunk azzal, hogy ennek a törvénynek az indítására fel is kell készülni, egy 300 milliós többletet kapott is a Belügyminisztérium. Tehát, ami a működésével kapcsolatos többletteher az 2006 január 1-jét követően jelentkezik, ami pedig a meglévő állomány felkészítéséhez kapcsolódik, részben a Dudás úr féle vezette Hivatal, a közigazgatási hivatalok, és a Belügyminisztériumnál több szervezeti egység készül arra, akár a nálunk lévő, akár az önkormányzati szektorban lévő köztisztviselőket fel tudja készíteni erre az új munkára. Ez nem jelenti azt, hogy ne kellene majd cserét végrehajtani. Én ezt abszolút nem zárom ki, vagy akár a SEVESO programhoz kapcsolódóan az OKF-nél, természetesen ez elképzelhető, ez nem része ennek a mostani létszámcsökkentésnek. Ha úgy ítéli meg valamelyik vezető, hogy újfajta tudással bíró szakemberekre van szükség, nyelv-ismeretben, nemzetközi tapasztalatokban, jogi vonalon, akkor természetesen ugyanúgy, mint az eddigi évek során, azt kell tennie, hogy átcsoportosítja, lesznek olyanok, akiknek a továbbfoglalkoztatását nem tudja biztosítani, és felvesz helyettük magasabban képzett embereket, Hogy ez bértömeg szempont-jából majdnem úgy viselkedik, sőt, akiket felvesznek magasabb kvalitással, azok általában magasabb bérrel vannak, de ez nem kapcsolódik a létszám-csökkentéshez. Már említettem, hogy értelemszerűen a Hszt. hatálya alá tartozók, akik közös megegyezéssel távoznának, vagy távoznak, azoknál is egyszeri költségek megtérítését igényeljük a Pénzügyminisztériumnál. Ha valamelyik kérdésre nem reagáltam volna, akkor kérem jelezzék. Nem tudom Zsinka úrnak van-e kiegészíteni valója?
 
Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
Igen. Köszönöm szépen. Jenei államtitkár úr sok kérdést megválaszolt, úgyhogy csak húztam keresztbe a gondolataimat. Engedjétek meg azért, hogy néhány kérdésre próbáljak válaszolni. Egy megállapítás lenne igazándiból, hogy a teljes állományra vetített mintegy 1,5 %-os létszám-módosulás. Ez egy olyan alacsony szám, amely a természetes fluktuáció alatti szám, nagyon mélyen. Úgyhogy én azt hiszem, hogy ennek a témának a megbeszélése, ezen a fórumon történő egyeztetése mindenképpen a bizonytalansági tényezőket, ahogy Jenei államtitkár úr is elmondta csökkentette, az állomány megnyugtatását is szolgálja. A hivatásos állományról egy gondolat még talán, hogy mennyiben érinti, vagy érintheti a hivatásos állományt ez a csökkentés. Például olyan hivatásos állományút érinthet, aki köztisztviselői helyen berendeléssel teljesít szolgálatot. Ha az a köztisztviselői hely, amelyiken az érintett hivatásos dolgozik, megszüntetésre kerül, természetesen ebben az esetben az érintett hivatásosnak az adott feladatra történő berendelésének jogcíme megszűnik, és visszakerül az „anyaszervezethez”, ebben az esetben a jogviszonyának a rendezésére az „anyaszervezetnél” kerül sor. És ilyen értelemben az elszámolást tehát lehet rendezni. Reményeink szerint az alaptevékenységben tovább dolgozhat, hivatásos státuson, hivatásosként, hogy, ha más megoldás nincs, sajnos akkor másképp alakul a sorsa. A közös megegyezésről csak egy gondolat még.
A Határőrségnél tulajdonképpen azok a határőrök, akik az idén mondjuk tiszthelyettesként jubileumi jutalmat kaptak. A nyugdíjképzés alapja számukra annyira kedvező, hogy ezért szorgalmazzák, azt, hogy ezzel a közös megállapodással is, de minél előbb ki tudjon kerülni a rendszerből, mert ilyen értelemben a részére megállapított nyugdíj annyira preferált, hogy ezt érdemes meglépni. Ahogy Jenei úr megmondta, én is úgy értelmezem, hogy ezek a kollegák is értelmezhetőek ebben a körben.
Az utolsó gondolat talán, hogy sok olyan kérdés merült fel, amire igazándiból a helyi érdekegyeztetési fórumokon lehet ezeket a kérdéseket tételesen megbeszélni és tovább tárgyalni, és sok olyan kérdés lehet még, amit meg kell beszélni, de úgy gondolom, hogy ennek a fórumnak, az ágazati egyeztetésnek ez a feladata. Ezt a feladatot talán végrehajtottuk. Köszönöm.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Egy pillanat, egy dologra nem reagáltam. A rendőrségnél a megyei átszervezések ugye előkészítések alatt állnak Nem tudom pontosan, hogy ez melyik stádiumban van. De, hogyha az előző logikát tovább folytatom, való igaz, hogyha ezeknek olyan eredménye van, hogy a megyei főkapitányságoknál tartósan státuscsökkenés történik az átszervezéseknek köszönhetően, akkor ez eredményezheti azt, hogy kevesebb közalkalmazottat kell elbocsátani, teljesen logikusan így történik a levezetés. De ma, nincsen ilyen előterjesztés, nem tudjuk ennek a tartalmát, nem tudom ennek a végét, és nem tudom, hogyha majd az érintett státusok akár a bűnügyi szolgálatnál, akár a funkcionális területeken véglegesen megszüntetésre kerülnek-e. Ha ott felszabadul olyan bértömeg, akkor nem hiszem, hogy Miniszter Asszony elzárkózna az elől, hogy az itt nevesített 447 státus csökkenjen. Ehhez viszont az kell, hogy a javaslat, az előterjesztés, annak a garanciális elemei minél előbb eljusson a Miniszter Asszonyhoz, és utána azt hiszem ezt értelemszerűen lehet utána korrigálni.
Akkor második kör. Határőrség? Nem látlak. Második kör. Igen, parancsolj.

 
Zakor Sándor hőr. ezredes úr, főosztályvezető, Határőrség Országos Parancsnokság:
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én örülök annak, hogy az Államtitkár Úrtól felhatalmazást kaphattam arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, mert valóban egy égető probléma, hangulati kérdés, annyira, hogy holnapra van tervezve az, hogy a Parancsnok Úr összehívja az ebben érintett embereket, kimondja a végső szót, hogy nem tud hozzájárulni. Miről van szó? Három dolgot szeretnék nagyon röviden. Az egyik a létszámmal kapcsolatos, a második a közös megegyezéssel, és harmadik a peren kívüli megegyezéssel kapcsolatban.
A létszámmal kapcsolatban. A Határőrségnek van egy 2010-12-ig kidolgozott hosszú távú létszámstratégiája. Ennek az első elemei, ami most 2006-ig a teljes jogú schengeni tagságig lennének, abban meg van egy létszám-kalkuláció, amit a Schengen Akció Terv rögzít a Határőrség részére. Ennek a tartása az évközben meglévő kb. 3-3,5 %-os fluktuációval, illetve ennek a pótlásával biztosítható, és kb. ezt a létszámot adja meg a rendészeti szakközépiskolába és a felsőoktatási intézményekben végzetteknek a létszáma. Ez kb. 400-450 fő, 12 ezer fős létszámot figyelembe véve. Amennyiben efölé megyünk, tehát nagyobb lesz a kiáramlás, nem lesz biztosítható, az én meglátásom szerint, az az alaplétszám, aminek 2005-ben meg kellene lenni. Én ezért kérném, most nem akarok a számháborúba belemenni, távol áll tőlem a szándék, hogy az értekezlet befejezése után a Zsinka úrtól külön lehetőséget, hogy ezt a létszámdolgot tekintsük át, mert én végig szeretném vezetni azt, hogy ez milyen veszélyekkel jár, hogyha ez a 218 státus emberestül-pénzestől kimegy a szervezetből.
A második kérdés a közös megegyezés. A közös megegyezésnél két kategóriát kellene külön választani mindjárt az elején. Az egyik az, amit Zsinka úr említett, hogy aki már megkapta az ez évi járandóságát, tehát január 1-jével a jubileumi jutalmát, megkapta. A másik, az a kategória, aki, ha elmegy az év végén valamikor október-november-december, – bocsánat, most már csak november-december –, akkor neki a Szolgálati Törvény alapján, ugye az évek alapján előrehozásra kerül, ezévi nyugdíj alapját növelné meg a jubileumi jutalom. Na most, az elsővel alapvetően tulajdonképpen nincsen problémánk, ebben a Parancsnok Úrral konzultáltunk, tulajdonképpen nekünk kéthavi nyugdíjelőzetes kell, amit kifizessünk, ami visszapörög a szervezetbe, tehát tulajdonképpen ebből effektív veszteségünk nincs. Adódott olyan konfliktushelyzetünk, hogy korábban, amíg ez a szigorítás, illetve ez a pénzügyi helyzet be nem jött, Miniszter Asszony szigorítása, ugye ebbe nem volt szigorítás, ahol elkötelezettségünk van, ahol meg van kötve a megállapodás, parancs készült, minden, ez egy rész, ami külön kezelendő, mert munkaügyi szempontból ez problémás, problémát jelentett. Van viszont egy olyan létszám, amit én olyan 70-80 főre teszek, akinek viszont nincs megoldás, mert semmilyen elkötelezettség nem volt. Pillanatnyilag ez a kategória a legutóbbi nyilvántartási adatunk szerint ez 112 főt érintett. Na most, mi a gond? Ugye az, ami már elhangzott, hogy a mi véleményünk is az, hogy ez lenne az a legkedvezőbb megoldás, ami a szervezet számára is jó, mert ezek a státusok tulajdonképpen kikerülhetnének a szervezetből, még pontosabban, amit az Államtitkár Úr mondott, ilyen mennyiségű státus kikerülne a szervezetből. Nyilván a szervezet működőképességét figyelembe véve ez nem minden esetben ugyanaz a státus, mint, amikor az ember elmegy. Ez ki lett dolgozva, az elgondolás ennek megfelelően lett kialakítva. Nyilvánvalóan ezt úgy vettük, hogy ezek a státusok, illetve ennek megfelelő státusok kimennek a szervezetből. Ez teljesen nyilvánvaló. Amikor az egészet előkészítettük, akkor jött az a helyzet, hogy tulajdonképpen vissza lett lőve azzal, hogy nem lehet megfinanszírozni, mert ez beleépülne ebbe a létszámcsökkentésbe. Ebbe a helyzetbe vagyunk, ettől olcsóbb megoldást én se látok, a szervezet számára jó, az egyén számára jó, de van egy nagyon lényeges kritériuma, hogy nekik mindent ebben az évben kell rendezni. És ebben az évben növeli a nyugdíj alapját, és így lehet benne a következő évi nyugdíjemelésbe. Ha ennek a kb. 80 főnek ez nem következik be, duplán „kitolunk” vele, mert sem a nyugdíjalapba nem lesz benne, sem a nyugdíjemelésben nem lesz benne. Ebbe vannak olyanok, kb. 10-15-en, akik a jövő évben egyébként a felső korhatárban mindenféleképpen el fognak menni, de neki most lenne a kedvezőbb, Ezeknek a zsebéből számításunk szerint 20-30 ezer forintot lazán ki tudunk a nyugdíjából venni. Azért érdekes és kényes ez a helyzet, hogy arra felhatalmazást kapnánk, mert eddig vissza lettünk fogva benne, hogy ez belekalkulálható, de azzal, hogy ebben az évben menjenek el, mi a státust a bérrel együtt kivonjuk a rendszerből, és ez így kezelhető, akkor ezt minden további nélkül a Határőrség kész ennek a rendezésére.
A másik kategória: A másik kategória ugye a peren kívüli megegyezés. Bocsánat, még ide a létszámhoz. Nekünk van egy olyan érdekes helyzetünk, nem tudom, hogy más szervezetnél van-e ilyen, hogy mi a létszámcsökkentésbe kérnénk bevenni majd olyan lehetőséget is, aki alapfeladatot is végrehajt. Megmondom, hogy miért? Ugye, nekünk létszámcsökkentésbe gondolkodni kell, hogy olyan vezető, szerv átszervezése, amiben gondolkodunk, jövő évben meg akarjuk lépni. Objektumbiztonság átszervezése, képesítéssel nem rendelkező szerződéses állomány újragondolása, foglalkoztatása. Nagyon lényeges kérdés, nem sorrendben az utolsó, nekünk a leendő belső határról létszám-átcsoportosítást kell végrehajtani, ami nem mindig létszám lesz, mert az osztrák határról nem fog elmenni az ukrán határra dolgozni, tehát elbocsátások lesznek ott is. Tehát a szervezetnek az érdeke, mondjuk, hogy a győri igazgatóságtól ebből a kategóriából a végrehajtó dolgozó ember is bele kerülhessen, mert később le kell építeni. Most, ha ő akar feltartott kézzel elmenni, akkor, ha lehet ne gördítsünk akadályt benne.
A másik kategória, vagy is a harmadik kérdéskör, ez pedig a peren kívüli megegyezés. Én ezt mindenképpen javasolnám külön vizsgálni. Ugye ez abból adódott, csak hogy mindenki képben legyen, mi végrehajtottuk ebben az évben a határőrőrizet és határforgalmi kirendeltségek összevonását. Olyan helyzet alakult ki, hogy a működőképességi biztosítás és az összkörülmények és a létszám, minden meglegyen, olyan konstrukciót kellett kialakítani, hogy az állomány döntő része tudjon maradni, maradjon, ezt ők másként értelmezik, természetesen mindegyik a saját alapállásából, úgy értelmezik, hogy nem tudtak elmenni, mert a szervezet működőképessége ezt kívánta. Ennek ellenére 110-en voltak pontosan, akik elmentek az állományból, mert olyanok voltak a körülmények, hogy a jogszabályi feltételek adottak voltak a felmentéssel történő szolgálati viszony megszüntetésével. Van viszont az állománynak egy olyan része, amit az Elnök Asszony említett, kb. olyan 100 főre tehető most a perek alapján, akik ugyanebbe a kategóriába szerettek volna elmenni, mert kedvezőbbek lettek volna számukra az elmenetel feltételei. Amiért én külön szeretném kezelni és külön kéne mindenképpen vizsgálni, ez az, hogy nekünk akkor egy jogtiszta helyzetet kell csinálni. Magyarul, ez annyit jelentene, hogyha felmentéssel menne az ő szolgálati viszonyuk megszüntetése, gyakorlatilag vissza kellene csinálni az egészet, jogilag, hogy ezt hogy lehet, ezt nem tudom, nem gondoltam végig, ez, hogyha alanyi jogon mindenkinek van ,és ezt fel lehet ajánlani, ebből egy olyan helyzetet teremtünk, akkor ennek van egy olyan latenciája, amit nem lehet kiszámítani. A közös megegyezés úgy indult, hogy 60 valahány ember volt, amikor indult. Amikor oda került a  sor, hogy emberek meg lehet oldani, úgy tűnik megvan a költségfedezet, mindjárt felment 112-re. Tehát, én nem mondom azt, hogy nem, de külön kellene mindenképpen vizsgálni, addig én ebben felelősen nem mernék véleményt mondani, hogy tegyük bele ebbe a kategóriába, amíg ezt teljes mértékben körbe nem jártuk, és nincsenek megbízható adatok. Nem biztos, hogy jó dolog, hogy csak azokra szűkítenénk le ezt a kört, akik már pereskednek, mert ettől az emberek létszáma, akik szerettek volna elmenni, nagyobb.
Tehát még egyszer mondom, külön kellene megvizsgálni, én magam részéről az elzárkózást nem tenném meg, a vezetés nevében nem tudok nyilatkozni. de semmiképpen nem tenném ide a közös megegyezéshez, mert az letisztázott kérdés, az kezelhető, most kapásból a felhatalmazást megkapjuk rá. De a másik, az külön vizsgálatot igényel. Egy a lényeg nekünk, hogy ebbe a kérdésbe, a közös megegyezésben sürgős döntés kellene, olyan döntés, amit hadd kérem, hogy megkapjunk írásban, hogy be lehet tenni, lehet az emberek ügyeit intézni, mert amiről tudok kb. 20-30 szolgálati panasz már megindult a Miniszter Asszonyhoz. Ez a szám növekedni fog. Mivel az országos parancsnok hozta ezt a döntést, mi ezt automatikusan a mi álláspontunkkal együtt fogjuk küldeni a Miniszter Asszonynak, mert ezt írja elő a jogszabály. Köszönöm szépen.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Annak semmi akadálya nincs, hogy a Határőrség  a Személyügyi Szolgálattal egyeztessen és a részleteket tisztázzátok, Én azért úgy gondolom, hogyha az általad felsorolt szempontok megalapozottak és erről tényleg elég hosszú egyeztetés volt már, akkor a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést alkalmazni kell. Való igaz, hogy az érintettek szempontjából az a jó, ha ez december végéig megtörténik. Előbb-utóbb úgyis ezzel az állománykategóriával foglalkozni szükséges. Azt, hogy egyébként ennek a költsége hogyan kerül majd a Határőrséghez, azt szerintem meg tudjuk vitatni a következő néhány hétben, de a másik oldala az én megítélésem szerint erősebb, hogyha holnap erről dönteni kell a törvényben lévő pontok alapján, akkor ezt szerintem fel kell vállalni, meg kell csinálni, és ez a 218-nak a része. Azt én továbbra is tartom, hogy a miniszteri utasítás alapfeladatot ellátó hivatásos állományút nem érint. Hogy a Határőrség ettől függetlenül az év során folyamatosan státusokat csoportosít át a nyugati országrészről a keleti-déli vidékre, ezt szabadon megteheti, de akkor ez nem ennek az utasításnak a része.
Peren kívüli egyezség pedig, valóban azt külön kell értelmezni. Zsinka úr ehhez?
 
Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
Köszönöm szépen.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én azért nagyon örülök, hogy a közös megegyezéses elmenéséhez a szolgálati viszonyban állóknak hozzájárult Államtitkár Úr és ezt pillanatokon belül le lehet rendezni, viszont kérek Öntől egy határidőt, hogy melyik az a végső határidő, amikor a peren kívüli megállapodások tekintetében egyezséget lehet kötni. Ez több mint 100 ember. 100 embernek jelenleg bíróság előtt van a keresete. Nem jó a minisztériumnak, nem jó a Határőrségnek, és nem jó senkinek. Tehát, ha és, amennyiben meg lehet állapodni peren kívül valamilyen tisztességes módon, és ezt bele lehet tenni ebbe a 43 milliárdos költségvonzatba, akkor ne legyen egyetlenegy országos parancsnokság sem a saját ellensége, hogyha ezt nem neki kell megfinanszírozni, akkor miért áll ellent. Hogy mi történik majd, kérem szépen, Én sem tudom megmondani, hogy holnapután mi fog történni. Nem azt pedig, hogy a közel 100 pernek milyen vonzata lesz.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Én azt sem tudom, hogy tegnap mi történt. De én, teljesen jogosnak tartom, hogy egy ilyen határidőt kért tőlem. De én erre most nem tudok válaszolni. Ezt a Határőrség országos parancsnokának kell megítélni, hogy melyik az az időszak, amikor ezt véglegesen el tudja dönteni. Ahogy elhangzott, hihetetlen latencia lehet mögötte, nem lehet tudni, hogy milyen hullámot indít el, hogyha ez a szándék a Határőrség Parancsnoksága részéről felvetődik. Tehát, hogyha a Határőrség meg tudja azt mondani, hogy melyik az a határidő, amikorra ezt véglegesen le tudja rendezni, akár ellene, akár mellette állást tud foglalni. Én akkor azt nagyon szívesen szentesítem, de én saját magamtól nem tudok ilyen határidőt kitűzni.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Határidőben lehet nyilatkozni a következő BÉT-ig.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Igen, de én nem ismerem részletesen a jogi helyzetet, ebből következően nem mondhatom azt, hogy ezt jövő hét szerdáig le kell zárni.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A Juhász úr az előző BÉT ülésen azt mondta, hogy a munkavállalói oldallal szemben döntési jogosítvánnyal rendelkező kollegák ülnek, akik az egyes országos hatáskörű szerveket képviselik, vagy szerveket, és plusz a belügy vezetése, elnézést, de ez így történt. Ezt vissza lehet nézni a BÉT jegyzőkönyvekből. Akkor gondolom, akit a Béndek úr ide küldött, az legalább egy olyan kompetenciával rendelkezik, hogy azt mondja, november 15., november 20-a, 2009. december 31., tehát valamilyen módon egy határidőt fel kell az országos parancsnokságnak vállalni. Itt, ma.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Jó, hát akkor erről a Határőrség képviselője mindjárt nyilatkozik.
Döntési kompetenciánk egyébként megvan. A miniszteri utasítás-tervezethez kapcsolódóan a létszámcsökkentéshez kötődően teljes felhatalmazásunk van, de a Határőrség vitája, a peren kívüli egyezség kérdése nem közvetlenül, csak közvetve kapcsolódik ehhez a napirendhez. Kérdezem, hogy tudsz-e erre valamit reagálni.
 
Zakor Sándor hőr. ezredes úr, főosztályvezető, Határőrség Országos Parancsnokság:
Mivel ez még élesben a parancsnoknál így csak annyiban merült fel, hogy a legutóbbi HÉT ülésen kezdeményezte a Bebes úr. Én azt kérném, hogy ha mi itt megegyezünk itt egy határidőben, hogy megvizsgáljuk együtt, mert ehhez kellene az Önök jogásza is, mi vállaljunk be egy határidőt, november 20-a, és akkor megegyezünk és letesszük az asztalra.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Jó. Rendben. Akkor a jegyzőkönyv kedvéért, november 20-a. Gondolom, hogy ennek eredményéről Miniszter Asszony tájékoztatást kap.
Kérdezem a munkáltatói oldalt, bárkinek van-e hozzáfűzni valója? Parancsoljon.
 
Babák László pv. ezredes úr, főosztályvezető, BM OKF Személyzeti és Oktatási Főosztály:  
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság...
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Az lenne a kérésem, hogy röviden, csak azt, ami mindenkire másra is tartozik, az intézmény egyeztetésre is tartogassatok némi muníciót.


 
Babák László pv. ezredes úr, főosztályvezető, BM OKF Személyzeti és Oktatási Főosztály:  
Ezzel szerettem volna kezdeni, hogy Tatár úr a mai nappal összehívta a katasztrófavédelmi érdekegyeztetést 11-én 9.00 órára a részletkérdéseket nyilván ott kívánjuk megtárgyalni, de néhány kérdés itt azért felmerült, amit itt szeretnék, hogy a jegyzőkönyvbe is rögzítésre kerüljön. A 100 főnél természetesen megáll a belső átszervezésben jelentkező új feladattal kapcsolatos státusok dolga is. Tehát, itt nem emelkedhet 100 fő fölé. A csereszabatossággal kapcsolatban, hogy akik jelentkeznek és el kívánnak menni nyugdíjba. Ez nem teljes egészében követhető a Főigazgatóságon, mert sajnos, akik el akarnak menni, az igazgatótól kezdve az ügyeletesig, szinte mind az alapfeladatot ellátók, annak a státusát nem tudjuk megszüntetni, akiket viszont mi meg szeretnénk szüntetni, annak a feladat és a munkája szűnik meg, tehát éppen ezért nem lehet ezeket cserélgetni, hogy akkor elmegy a megyei igazgató és akkor helyette marad valaki más. Ez csak nagyon-nagyon mértékkel lehet. Átalakulóban van, úgy érzem az érdekegyeztetés, mintha kezdene egy kicsit a harmadik oldal kialakulni, tehát a munkáltatói oldal is. Tekintettel arra, hogy a holnapi nap, esetleg ez az utasítás, Miniszter Asszony által aláírásra kerülne. Én javasolnám azt, hogy ez a 100 státusról beszélünk egyébként nem 100 fő elbocsátásáról, ami nem jelenthet 100 főt egyébként, hanem annál csak valamivel kevesebbet. A kell végrehajtással kapcsolatban a mozgásterünk egy kicsit a helyi egyeztetésnél leszűkül, hogyha ez kell-re lesz fogalmazva, Én ezt felülről zártnak tenném, 100 maximalizált és ez akkor a szakszervezeteket is megnyugtatja, hogy ennél többet nem bocsátunk el, hanem esetleg inkább kevesebbet. A másik pedig, hogy a január 31-ei dátum megítélésünk szerint nem tartható, mert azoknál a szervezeteknél, ahol megszűnik az önálló gazdálkodás, a mérlegek elkészítése és a beszámoláshoz kell még legalább három hét, tehát inkább a február 28-a volna az, ami tartható lenne. Köszönöm szépen.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Nem szeretném a munkáltatói oldalon belül felnyitni a vitát ennek az utasításnak a részleteiről. Továbbra is az a feladat, hogy a bérfejlesztéshez szükséges forrást elő kell teremteni. Az eddigi egyeztetések alapján OKF-en 100 státusra eső bértömeg hiányzik, ebből következően ezt végre kell hajtani. Nem hiszem, hogy az utasítás jelentős pontjaiban, tartalmában módosulna, úgyhogy én arra kérlek benneteket, hogy készüljetek ennek a végrehajtására.
Kinek van itt még kérdése? Gyula, szeretnétek még valamit? Végh Zsuzsa asszony? Csak röviden.
 
Ofella Antal r. alezredes úr, osztályvezető, ORFK Humánigazgatási Főosztály:
Státuscsökkentésről van szó, itt a Sipos úrral közben váltottunk egy fél mondatot, és ő bérrel fedett státusokról beszél. Tehát, itt a 2005. évi költségvetésről beszélünk. A 2005. évi költségvetés a rendőrségnek valamennyi létszám, vagy valamennyi státusra van valamennyi pénze, ha jól gondolom. És ebben kérnék szépen megerősítést. Ez nem tudom, 30-38 ezer 40 ezer, most ehhez képest üres státust is lehet-e leadni? Ha nem lehet üres státust leadni, akkor nyilván olyan státust kell leadni, akin személyek vannak. A Rendőrségnél vannak olyanok ugye, akik a felmentési idejüket töltik, ezeknek a felmentési ideje valamikor december végén, január első napjaiban jár le. Ez beleérthető-e ebbe a keretbe, vagy pedig ez felejthető az egész, hanem nézzük meg, amit a Jenei úr említett, a megyei átszervezések kapcsán nyomozói vizsgálói összevonásnál, ami felmerült és felmértük ez cirka 150-200 fő. Illetőleg az ezt követő egyéb funkcionális, tehát nem alapfeladatot ellátó összevonás. Köszönöm szépen.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Megadom Sipos úrnak a válaszadás jogát.
 
Dr. Sipos Gyula r. dandártábornok úr, főigazgató, ORFK Gazdasági és Igazgatási Főigazgatóság:
Nagyon sajnálom, hogy ezen a fórumon kell ezt így megbeszélni. Tehát, ha én figyeltem, márpedig én iparkodtam nagyon figyelni, akkor és nem hiszem, hogy erősíteni kell. Itt amiről szó van, bérrel fedett státusok ügye. Mert a bérrel nem fedett betöltetlen státus e vonatkozásában okafogyott dolog volna, fölötte ülnünk és vitatkoznunk. Tehát bérrel fedett statusokról van szó és ebben kell meglépni. Az pedig, hogy nekünk az átszervezés, hogy hoz, az Főkapitány Úr döntése, hogy ebben mit lép, arra még nem tudok nyilatkozni. Egy biztos, a nagyságrend adott és ez közalkalmazotti statusokat jelent. Ebben a vonatkozásban és az én olvasatomban. Nyilvánvaló, hogyha ez átminősül egyéb, tehát mondjuk hivatásosnak, akkor más a nagyságrend, mert a bértömeg-gazdálkodás jegyében a kettő másként viselkedik. Köszönöm szépen.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Az lenne a kérésem a munkáltatói oldal képviselőihez, hogy holnap reggel 10 óráig, ha érdemi észrevételük, javaslatuk van az utasításhoz, akkor azt Zsinka úrnak küldjék meg.
A munkavállalói oldal képviselőit kérdezem; van-e még véleményük, észrevételük, hozzáfűzni valójuk, illetve az utasítással kapcsolatban egyenként szeretném, ha nyilatkoznának röviden, tömören az álláspontjukról.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Holnap 10 óráig küldjük az észrevételünket.
 
Dávid Tibor úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:
FRSZ is írásban. Megküldjük az észrevételeinket.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Menjünk sorba akkor jó? Zentai úr, Ackermann úr,
 
Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Holnap 10 óráig megküldöm.
 
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Tudomásul vesszük.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm szépen.
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Nekem lenne még egy kérdésem. Ha már itt a létszámnál tartunk, Ugye szeptemberben elhangzott az akkori információink arról szóltak, a jövő évben 157 fővel nőne az OKF létszám, illetve az önkormányzati tűzoltóságok létszáma, ami létszámproblémákat, feszültségeket oldana fel, pld. Békási őrs 48 fővel januárban kerül átadásra. Ez, hogy viselkedik ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban? Hogy ettől függetlenül ezeket meg tudja lépni a kormányzat, és nem számít ebbe bele.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Ez a kettő egymástól teljesen független. Én úgy tudom, és láttam is ezzel kapcsolatos előterjesztést, hogy akár Békásmegyernél, akár az összes többinél létszám státus is az összes hozzá kapcsolódó bérnövekmény megvan.
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm, akkor a HTFSZ számára elfogadható.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm szépen.
 
Nagy Károly úr, alelnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:
Nem voltunk érintve ebben a dologban.
 
Dr. Kovács Mihály úr, elnök, MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa:
Mi elfogadjuk a létszámot, de ehhez én kérném a segítséget, hogy a Bujdosó úr faxolja át részünkre, hogy ez egyes hivatalokat hogyan érinti, mert esetleg akkor a véleményünk még holnap 10 óráig változhat.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Rendben van. Ezt a Zsinka úr szervezi, és az egyeztetést meg fogják ejteni.
Igen.
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
A PVDSZ tudomásul veszi a tájékoztatót.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm szépen.

 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Elnézést, én hozzá akartam tenni, hogy tudomásul vesszük, akkor, ha 2004-re előrehozva, ami az az ígéret, megtörtént, működik.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Pontosan melyik része?
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
A közös megegyezéses.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Rendben van.
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Akkor.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Jó, ha más észrevétel, hozzáfűzni való nincsen, akkor köszönöm szépen. Bárdos Judit szót kér! Egyebek között? Jó ezt a témát akkor lezártuk és Bárdos Judit egyebek között.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Szeretném tájékoztatni a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülését, hogy a múltkori BÉT után kifogást nyújtottunk be a Belügyminiszter Asszonyhoz a köztisztviselői törvény, a közszolgálati törvény, a közalkalmazotti törvény olyatén való módosítása miatt, amelyet nem egyeztetettek az érdek-képviseletekkel és amely egyértelműen az érintett állomány javadalmazásának a csökkentéséhez vezet. A kifogás alapján megállapítottuk és és ezt a BRDSZ el is fogadta, hogy ezt a három jogszabályt, ezt a „salátát” nem a Belügyminisztérium készítette el, hanem a Pénzügyminisztérium, és a kifogást oda kellett volna benyújtani, de azért aggályosnak tartjuk, hogy a minisztérium megkérdezése nélkül, mert ugye, ott a kifogás tárgyalásánál ez hangzott el, hogy a minisztérium megkérdezése nélkül, oly módon csökkentették a köztisztviselők és szolgálati viszonyban állók jövő évi javadalmazását, és én itt utalok, hogy az alanyi jogon járó nyelvpótlékot megszüntették, és a munkáltatói döntéshez fűzték ezt a jogosítványt, megszüntették a rekreációs szabadságot a köztisztviselők tekintetében 2005-től, és mi volt a harmadik, nem is tudom és bevezették a mínusz 20 %- 40 % eltérítést, amit majd a költségvetési törvény elfogad, hogy a minisztérium vezetése nem tiltakozott az ellen, hogy mint törvénygazda, hiszen mind a kettő törvényt, a köztisztviselői törvényt és a szolgálati törvényt minisztérium felügyeli, hogy nélküle a Pénzügyminisztérium ilyen jellegű módosítást tudott benyújtani. Köszönöm.
 
Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
Annyi megjegyzést ehhez a dologhoz, tekintettel arra, hogy a múlt hét pénteken a munkáltatói oldalt én vezettem ebben az egyeztetési folyamatban. A munkáltató eleget tett annak a törvényi kötelezettségének, hogy a kifogást benyújtását követő három napon belül az egyeztetést megkezdte és a kapcsolódó szabályozás szerint ez a véleményemre is tekintettel lezárásra került. Köszönöm.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Az eljárás mindannyiunk számára tanulságos. FRSZ. Parancsoljon.
 
Dávid Tibor úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:
Az elmúlt BÉT ülésen ígéretet kaptunk Helyettes Államtitkár Úrtól, hogy megkapjuk a 2004. évi bérhelyzettel kapcsolatos kimutatást. Ezt továbbra is várjuk.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Így igaz. Az anyag az asztalomon van. Adjatok nekem néhány percet, hogy meg tudjam nézni, utána terítése is megvalósul. Egyéb? Parancsoljon!
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
A múltkori BÉT ülésre hivatkoznék. Akkor ígéretet kaptunk arra, hogy hamarosan megkapjuk azt az anyagot, hogy hol tart a munkaidő-csökkentés a tűzoltók tekintetében. Tehát, ez a bizonyos 1,2 milliárd forint sorsa hol tart, nagyon várják a kollegák, hogy erről valamilyen információt kapjunk. Akkor ugye, arról volt szó, hogy az Önkormányzati Főosztály utána néz, eltelt két hét és semmi hírünk róla.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Így igaz. Én úgy látom … Parancsolj! Tudsz erre válaszolni?
 
Krupla József úr, fogalmazó, BM Önkormányzati Gazdasági Főosztály:
Üdvözlök mindenkit. Egy levélben már Várfalvy Attila a PM helyettes államtitkára úgy tudom választ adott Tatár Attila úrnak erre. Mi is utána néztünk. A PM-nek a tárcaegyeztetés folyamán leadtuk ezeket a programlapokat, ezekből a Belügyminisztérium IX. fejezete minimális igényeket kapott meg, és erről majd írásban is tájékoztatást fogunk adni. Folyamatban van, kollegám dolgozik az ügyön.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Ez számomra így egy kicsit kevés, az lenne a kérésem az ÖGF-hez, hogy egy héten belül a választ, ami tartalmazza a költségvetés tervezésének mostani szakaszát, azt, amit a Belügyminisztérium képviselt a tűzoltóságok támogatási növekményénél, az, ami jelenleg a törvény előtt van, annak az értelmezését, és egyáltalán milyen mozgástér lehet a jövőben, akkor ez szülessék meg.
 
Krupla József úr, fogalmazó, BM Önkormányzati Gazdasági Főosztály:
A költségvetési törvénynek ezen részei már elfogadásra kerültek, tehát ezzel kapcsolatban...
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
A költségvetési törvény még nincs elfogadva, a Kormány támogatásával benyújtásra került a Parlamenthez. Ahogy a múltkori BÉT ülésén, erről valóban a munkáltató részéről az ígérvény elhangzott, az lenne a kérésem, hogy egy héten belül írásos állásfoglalás érkezzen az érintett szakszervezetekhez.
 
Krupla József úr, fogalmazó, BM Önkormányzati Gazdasági Főosztály:
Természetesen megadjuk.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Más nincs? Akkor köszönöm szépen mindenkinek, hogy eljött.


Budapest, 2004. november 17.
 
 
dr. Korbuly András
titkár
 
 
Legépelte: Antal Katinka Beatrix

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 13:43
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76