Úgy tûnik, a hivatásos állománynak túl sok jog jut. A még meglévõ, úgynevezett „nyugdíjkedvezménytõl” eltekintve csak Alkotmányos jogaink csorbításáról tudunk. Most zajlik a HSZT megváltoztatása, véleményem szerint jogsértõ módon. A törvény-módosítás állítólagos oka, hogy a többi állampolgárhoz, munkavállalóhoz képest több a jogunk.

Akkor lássuk az eredeti indoklást, okokat:

1996. évi XLIII. törvény indokolása
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

…
 c) A kodifikáció során a törekvés arra irányult, hogy a Javaslat a szolgálati viszonnyal kapcsolatos valamennyi törvényi szintû szabályozást igénylõ kérdést teljes körûen tartalmazza. Magában foglalja ennek megfelelõen az eddig alacsonyabb szintû jogszabályokban és belsõ rendelkezésekben szabályozott tárgyköröket, miáltal eleget tesz az Alkotmányban és a jogalkotási törvényben meghatározott, a jogalkotásban érvényesítendõ követelményeknek. Ugyanakkor a szolgálati viszonyt közvetlenül érintõ más törvényekben szereplõ normákat - egyidejû hatályon kívül helyezésük mellett - átveszi. Az említett szabályok átvétele mindkét esetben az idõközben szükségessé vált korrekciókkal történt. Ez a szabályozási mód egyúttal nélkülözhetõvé teszi, hogy valamely fegyveres szerv funkcionális feladatait meghatározó, utóbb kiadásra kerülõ törvény a szorosan vett szolgálati viszony körébe tartozó kérdésrõl rendelkezzen.

Nagyon érdekes, hogy itt fontosnak tartották az Alkotmányt, a jogalkotási törvényt. Sõt, nagyon helyesen, követelménynek nevezik. De azt nem értem, hogy most miért mellõzik?

 d) A hivatásos szolgálati viszony újraszabályozásánál a Javaslat érvényesíti azt a törvényalkotói szándékot, hogy a hivatásos állomány tagjainak, mint - többségükben - egyenruhás állampolgároknak jogai és kötelességei között a harmóniát megteremtse. Abból indul ki, hogy a hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben az élet kockáztatásával végzik feladataikat. Emellett a szolgálati viszony létesítésének feltételeként önkéntesen lemondanak alkotmányos jogaik gyakorlásáról, vállalva egyúttal - törvényben meghatározott fegyveres szerveknél történõ szolgálatteljesítés esetén - a hozzátartozókra is kiterjedõ nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Ezek jog- és életvitelbeli korlátozást jelentenek. Mindezek figyelembe vételével a Javaslat az ugyancsak közszolgálatban álló köztisztviselõk járandóságai alapulvételével, a társadalmi megbecsülés kifejezéseként kedvezõbben állapítja meg a hivatásos állomány tagjait megilletõ jogokat, juttatásokat.

Ha az utolsó mondatot olvasom: igaz. De ha jobban megnézem a bennünket érintõ valóságtartalmát, nem tudom, hogy mihez képest kedvezõbb? Talán Albániához, de nem a Magyar valósághoz.


Az 5-13. §-hoz
 A Javaslat II. fejezete olyan általános, lényegében a Munka Törvénykönyvébõl átvett szabályokat fogalmaz meg - a fegyveres szerveknél alkalmazott terminológiának megfelelõen -, amelyek elsõsorban a szolgálati viszony alanyaira, de ezen túlmenõen az érdekképviseleti szervekre is vonatkoznak. Az e szabályokban kifejezõdõ követelményeknek érvényesülniük kell nemcsak a munkaviszonyban, hanem a köz- és ezen belül a szolgálati viszonyban is.
Egy bizonyos: jelentõs, érdemi jogokat nem vettek át.
 Általános jogelv, hogy a jogokat gyakorolni és a kötelezettségeket teljesíteni rendeltetésszerûen kell. A fegyveres szerveknél fennálló függelmi viszonyokra tekintettel különös jelentõséggel bír e követelmény törvényi deklarálása.

Az igaz, hogy deklarálták a jogokat, csak éppen most elveszik. Tehát nem akarják gyakorolni.

A hivatásos szolgálat egyik sajátossága az azt teljesítõ személynek elõre nem tervezhetõ idõben történõ igénybe vétele, ami szinte állandó készenlétet tételez fel. A hivatásos állomány tagjának ezért a 16. § (1) bekezdése alapján a szervezeti egysége munkarendjében meghatározott eseteken és módon be kell jelentenie a szolgálati idõn kívüli tartózkodási helyét, hogy váratlan és halaszthatatlan szolgálati feladat végrehajtására visszarendelhetõ legyen. Bejelentési kötelezettség alá esik a külföldre utazás is.

Ez akkora mértékben avatkozik a magánéletbe, hogy az már jog? Ha így van, ezt is vegyék el!

 A Javaslat - összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának a szakszervezetekre vonatkozó elõírásaival - korlátozza a fegyveres szerveknél mûködõ szakszervezetek jogosítványait. Megtiltja, hogy sztrájkot szervezzenek - amirõl a sztrájktörvény is rendelkezik -, valamint az olyan tevékenységet, amely a fegyveres szerv rendeltetésszerû mûködését, a parancsok és intézkedések végrehajtását akadályozná. A fegyveres szervek ui. olyan közérdekû feladatokat teljesítenek, amelyeknek az említett tevékenységekkel való megzavarása beláthatatlan helyi, vagy azon is túlmutató következményekkel járhat.

Hát igen, az egyetlen mûködõ eszközt vették el a munkavállalóktól, de legalább nem kapunk helyette semmit. Így csak szavakban becsülnek meg, fizetéssel, jogokkal nem. A sztrájk megzavarná a szervek mûködését, ez beláthatatlan következményekkel járhat. De ha a rendvédelmi dolgozókat terrorizálják ilyen törvény-módosításnak álcázott jogfosztással, az nem zavarja meg az állományt? Az pedig az említett szervek mûködését zavarhatja meg. Az nem baj?

Ördög László
FTSZ







Csak egy fiatal…


Pár napja, mikor az Elsõn (I. II. XII.) jártam, szóltak, hogy van itt egy fiatal tûzoltó, beszéljek vele. Nosza, rajta, hiszen idõm van, arról nem is szólva, hogy felesküdött, így már közénk tartozik. Õ Györe Attila, ’75-ös születésû. Lássuk hát, hogy ki õ, mit is akar valójában?

-Miért lettél tûzoltó?-

-A Bauer Marcival és a Kanyó Ferivel régen ismerjük egymást és õk mondták, hogy tûzoltók. Errõl a hivatásról sokat hallottam és gondoltam, hogy akkor én is kipróbálom magam.-

-Ezt értem, de hogyan ismerkedtél meg a Tûzoltósággal?-

-Elõször is végigjártam a teljes felvételi vizsgálatot. Utána el kellett végeznem az alapiskolát.-

-Nem volt nehéz?-

-De igen, eleinte. De az alapiskolán Nagy Károly alezredes úr volt a rajparancsnokom, akitõl sokat tanultam. Megértettem, hogy ez egy csapatmunka, ahol egymásra vagyunk utalva. Az alapfogalmak elsajátításán túl, abban is sok segítséget kaptam, hogy egy káresetet túlélhessek. Ezt egyébként azok is mondták, akik más rajban voltak.-

-Most hogyan telnek a napok?-

-Végre itt vagyok a többiek között, erre vártam.-

-Milyen a napi élet?-

-Szeretek itt lenni és az edzésekre is eljárok.-

-Állj! Miféle edzésekre?-

-Kenuzom.-

-Hobbi?-

-Nem igazán. 1983 óta ûzöm ezt a sportot.-

-Hol?-

-Eleinte a Budapest Sport Egyesületben eveztem. Jelenleg a Tolnai kajak-kenu Egyesület tagja vagyok.-

-Eredményeid is vannak?-

-Azt hiszem, aki a múltra büszke, ma semmit nem tesz.-

-Jó, akkor a nekrológod miatt kérdezem: eredmények?-

-Eddig kenu kettesben maratoni távon nyolcszoros világbajnok és ötszörös Európa-bajnok vagyok.-

-Más nincs? Elõ a farbával!-

-Ha ennyire erõszakos vagy, akkor tizenhat alkalommal nyertem Magyar bajnokságot.-

-Ez azt jelenti, hogy abbahagyod, mert a csúcson vagy?-

-Nem, most készülök a szeptemberi világbajnokságra, amit Gyõrben rendeznek meg. A csúcsot pedig csak utólag láthatom.-

-Milyen végzettséged van?-

-Elvégeztem a Testnevelési Fõiskola kajak-kenu szakedzõ szakát.-

-Ilyen végzettséggel milyen terveid vannak?-

-Tûzoltó lettem, tûzoltó maradok. Megbecsültetek azzal, hogy ide tartozhatok, így itt a helyem!-

-Akkor most már közénk tartozol!-

Ördög László
FTSZ