Kezdölap arrow Hírek arrow ÁÉT arrow BÉT 23-18/3/2004.
BÉT 23-18/3/2004.
2004. September 10.
BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS 
Szám: 23-18/3/2004.
 
J E G Y Z Ő K Ö N Y V

a Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2004. szeptember 10-én
megtartott soron kívüli üléséről
 
 
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár, levezető elnök:
Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm Önöket a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén, amelyről úgy gondolom, hogy akár második felvonásnak is nevezhető, hiszen az augusztus 17-ei BÉT ülés folytatása.
A kiküldött írásbeli meghívóban egy napirendi pont szerepel, amely a közalkalmazottak ezévi béremelésével kapcsolatos lenne. Kérdezem, hogy akár a munkavállalói, akár a munkáltatói oldalnak van-e javaslata napirend kiegészítésére vonatkozóan? Bárdos Judit asszony!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én írásban is kértem a tegnapi napon, én szeretném, ha a BÉT ülésen megállapodás születne a tekintetben, hogy a 2004. évi közalkalmazotti tanácsválasztásokat, amelyet tegnap nem halasztott el sem a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, sem pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács, ezért egységesen ma a Belügyminisztériumban 2004. november 26-án, pénteken lehessen megtartani. Ez egy olyan időpont, amikor pontosan határidőre lehet felkészülni az egész tanácsválasztásra és ebben a „nagy kalapban” az is benne van, hogyha 24-én mégis úgy dönt a Kormány, hogy megszünteti a közalkalmazotti tanácsokat és erre a Parlament a jogszabályt, törvényt módosít, akkor meg nem lesz megtartva, de, ha nem szünteti meg, akkor október 31. és november 26. között nincsenek közalkalmazotti tanácsok, mert október 31-én lejár a mandátumuk, viszont november 26. előtt nem lehet időbeli hiány miatt megtartani. Tehát, és nekünk az lenne az álláspontunk, hogy ma a belügyi ágazatban egy napon kell ezt megtartani, mert a munkáltatónak itt kötelezettsége van, a személyi, tárgyi feltételeknek a biztosítása, és akkor jobb egy napon túllenni az összes belügyi szervnél, leadni a jelentést a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak és kész. Ennyi a történet. Úgy is a reprezen-tatívitást majd jövő év márciusában fogják megállapítani, tehát, addig ebben semmiféle megállapítás nem történik.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Egyenlőre, akkor csak azt kérdezném, hogy van-e kifogása valakinek az ellen, hogy a napirendi pontok közé fölvegyük, az egyebek közé a közalkalmazotti tanácsválasztásával kapcsolatos témát? Ha nincs, akkor az egyebekben szerepeltetjük. Más javaslat? Jó. Bárdos Judit asszonynak két kérdése lesz majd a végén. Egyéb? Akkor a napirend előre, írásban kiküldött első pontja a közalkalmazotti béremelés ezévi végrehajtása. Átadom a szót a szóbeli előterjesztőnek, Jenei Zoltán helyettes államtitkár úrnak.
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm Elnök Úr. Tisztelettel köszöntök mindenkit a mai BÉT ülésen. Csak nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni, hiszen a legutolsó alkalommal abban állapodtunk meg, hogy a közalkalmazotti állomány számára a 2,2 %-os átlagos béremelés feltételeiről, szempontjairól, egy szakértői tanácskozás készítsen javaslatot és amennyiben ott egyezség van, akkor azt jóváhagyásra terjesszük közösen a BÉT ülés elé és itt, amennyiben még újabb szempontok vannak, amennyiben bármilyen észrevétel van tudjuk megvitatni, majd ezt követően felkészülhessünk a közalkalmazotti állomány béremelésének lefolytatására. A szakértői csoport a munkáját elvégezte, a legfontosabb szempontokban egyezségre jutottak. Egy olyan része van a béremelésnek, amelyben némi vita, nézetkülönbség alakult ki, nem feltétlenül a munkavállalói és a munkáltatói oldal között, hanem a belügyi Kórházban dolgozó közalkalmazottak juttatását tekintve. A Kormányhatározat különféle szempontból megközelíthető módon, talán nem teljesen egyértelműen értelmezhető közalkalmazottak, akik a Kórházban dolgoznak vajon részesülhetnek-e az 570 millió forintos összegből, milyen feltételekkel lehet számukra juttatást adni. Azt említettem, hogy meg-kerestük írásban az OEP főigazgató asszonyát, kértünk tájékoztatást arról, hogy a Kórházban dolgozók számára az egészségügyi szektornak biztosított 1,8 milliárd forint terhére mekkora összeg kerül majd biztosításra, a mai napig írásos válasz erre nem érkezett, a szóbeli információink alapján a reagálás valószínűleg nemleges lesz, ami azt jelenti, hogy nem tervezik azt, hogy a belügyi Kórházban dolgozó közalkalmazottaknak abból az összegből folyósítsanak bérfejlesztéshez fedezetet. Mi úgy közelítettük meg a kérdést, hogy a közalkalmazotti állomány számára jó lenne, ha mindenki ebben egyetértésre jut, egységes szempontok alapján béremelést végrehajtani, tekintettel arra, hogy a belügyi Kórház pedig legalábbis kettős finanszírozású, hiszen a Belügyminisztérium is körülbelül 1 milliárd forinttal támogatja az ottani költségeket, hozzájárul a kiadásokhoz, ebből következően megítélésünk szerint is védhető az a szakszervezeti igény, hogy az ott dolgozó állomány is, még hogyha a teljes összeg megemelésére nincs is lehetőség, még hogyha az OEP a finanszírozáshoz nem járul hozzá, de védhető az a szakszervezeti igény, hogy ebből az összegből részesüljenek a Kórház közalkalmazottai is. Ez ugye azt jelenti, hogy az egy főre jutó fejkvóta 200 forinttal csökken, de legalább egységesség lenne a közalkalmazotti béremelésben. Ez az egy olyan téma volt, amiben hosszas tanakodás zajlott, elfogadtuk a szakszervezeteknek ezt az igényét, ezt a javaslatát, ebből következően készítettük így az előterjesztést miniszter asszony számára. Tehát, ez egy olyan rész, amire talán most érdemes néhány szó erejéig visszatérni, amennyiben továbbra is megerősítést nyer ez a munkavállalói igény, akkor mi elfogadjuk ezt és ennek megfelelően fogjuk végrehajtani a béremelést. Egyébként az összes többi szempontban az én információim szerint egyezség van, azzal, hogy erről mi készítettünk egy rövid, másfél oldalas összesítést. Az lenne a kérésem, hogyha ehhez képest még bármilyen új információ felvetődött, vagy esetleg pontatlan lenne a meg-fogalmazás, akkor ezt most tisztázzuk és ezt követően a végleges előterjesztés megszülethet miniszter asszony számára, utána pedig a humánpolitika és a pénzügyi szervek felkészülnek a végrehajtásra. Abban továbbra sincs változás, hogy a Pénzügyminisztérium várhatóan október elején nyitja meg a forrást az intézmények számára, mi addigra természetesen elkészítjük a konkrét adatok alapján, melyik belügyi szervezet hány millió forintban részesül majd és valószínűleg az október havi bérrel egyidejűleg kerül a visszamenőleges béremelés folyósításra. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Bárdos Judit főtitkár asszony!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A könnyebbik részét a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, miután Ön mindegyik érdekképviselettől most megerősítést kér, akkor elmondom: örül annak, hogy a Kórház közalkalmazotti köre belekerül ebbe a közalkalmazotti béremelésbe, még akkor is, ha a többi közalkalmazott a szolidaritási elv alapján mond le a fejenkénti, havonta a 200 forintról és kapják meg a Kórházi közalkalmazottak. Így nem történhet meg az egymásra mutogatása ennek a körnek. Nagyon reméljük, hogy minden közalkalmazott szolidáris lesz a társaival. A másik viszont, ami itt tévesen került bele – gon-dolom én – az anyagba, ez a francia pontok, az első francia pontról beszélek, hogy kikre terjedjen ki ez a közalkalmazotti béremelés. Mi azt javasoljuk, hogy aki december 31-én közalkalmazotti állományban volt és 2004-ben bármilyen jogcímen is szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya, akár kifizették, akár nem a többhavi végkielégítést, vagy bármit, visszamenőleges hatállyal meg kell, hogy illesse. Hivatásos állomány tekintetében volt már ilyen per, melyet a szakszervezet megnyert, hogy évközi béremelést nem folyósítottak annak, aki közben felmentéssel elment, visszamenőlegesen nem tették meg. Pontosan szeretnénk kikerülni azt, hogy ez megtörténhessen. Nem hiszem, hogy olyan sok embert érintene.
A másik, hogy a szakszervezetünk szeretné leszögezni, örömmel vesszük, hogy ez így a miniszter asszony elé kerül, de azért még ennek a körnek hátravan egy mintegy 2,2 %-os hiánya az átlag 6 %-os béremelésből. Tehát, azt semmiképpen sem tudja a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete elfogadni, vagy nem veszi tudomásul, hogy 2004-ben mindösszesen csak ennyi, ezt a tagjainkkal nem tudjuk elfogadtatni, hogy csak ennyi. Ezért, arra kérjük a belügyminiszter asszonyt, hogy mindenképpen tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez az átlag fennmaradó 2,2 % valamilyen módon, valamilyen formában a belügyi közalkalmazottakhoz 2004. december 31-ig eljusson. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Pongó Géza főtitkár úr!
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Államtitkár Úr köszönöm a szót. A Független Rendőr Szakszervezet nevében a következőket szeretném az első napirendi ponttal kapcsolatosan mondani.
Kezdem hátulról. Államtitkár Úr a kiegészítésével kapcsolatosan elfogadható számunkra az, hogy akár 200 forinttal is kevesebbet kapjanak a többi közalkal-mazottak, mert mindenképpen érdek az, hogy a közalkalmazotti szféra egysége-sen kapjon és ne maradjon ebből ki egy kisebb kör sem, mint jelen pillanatban, amit említett Államtitkár Úr a kórházi dolgozók. Tehát, ezzel elvi szinten egyet tudunk érteni. Tehát a kiegészítésről ennyit. Magával a megállapodással, illetve az előterjesztéssel kapcsolatosan a véleményünk a következő. Mint levezető elnök úr említette, hogy ezt a BÉT ülést megelőzte egy szakértői munka-bizottság tevékenysége. Ott a Független Rendőr Szakszervezet elmondta az álláspontját, amit most csak meg tudok erősíteni. Az előterjesztést és az abban foglaltakat nem tudjuk elfogadni. Itt van a kezemben a Közszolgálati Sztrájk-bizottság és a Kormány közötti Megállapodás. Ebben ugyan vannak különböző dolgok leírva, illetve különböző megfogalmazásban, amiből az derül ki, hogy törekedni kell a 6 %-os béremelésre. Én azt hiszem, hogy kijelenthető az, hogy a belügyi közalkalmazottak nem másodrendű közalkalmazottak a Magyar Köztársaságban. 2002-ben, mikor volt az 50 %-os átlag béremelés a közalkalmazotti szférában, akkor is a belügyi közalkalmazottak nem kapták meg ezt az összeget átlagosan sem. Tavaly ismerjük a helyzetet, hogy milyen helyzetben voltak a közalkalmazottak. Az idén szintén nem akarjuk megadni nekik a 6 %-os bérfejlesztést, bérfejlesztésről beszéljünk, ami a bérbe beépül. Hogyha nem adjuk meg az idén ezt a 6 %-ot, akkor már a jövő évi tárgyalások már rosszabb alapról indulnak, tehát, nincsen beépítve az idei bérbe, tehát már azzal is hátrányban lennének. Úgyhogy én azt mondom, hogy semmiképpen nem elfogadható az, hogy 2004. évi bérről szeptemberben tárgyalunk és akkor is ez a 6 %-ot nem éri el. Hogyha az előterjesztésbe beleolvasunk, akkor itt a minisztérium megfogalmazza azt, hogy ez 2.300 forintos bruttó illetmény-emelést tesz lehetővé fejenként per havonta a közalkalmazottaknál. Gondoljunk már bele, hogy ez milyen összeg, menjünk ki a piacra. Mi közvélemény-kutatást folytattunk a tagok és az állomány körében. Nem igazán szeretném azokat a szavakat, mondatokat itt elmondani a BÉT-en, mert nem biztos, hogy szalon-képes lenne. Nekem mint szakszervezeti vezetőnek, mindenképpen azt le kell szögeznem, hogy ez igazán megalázó az emberek számára. 2.300 forintról beszélünk bruttóról, havonta. Tehát, ez nem lehet tárgyalási alap. A 6 %-ot mindenképpen meg kell adni, 570 millió forintról van szó tudomásom szerint, ami hiányzik ehhez a kevés összeghez is. Én azt hiszem, hogy azt elő kell tudni teremteni. Abban az esetben, hogyha ez nem lesz meg, akkor mi ezt a megállapodást a Független Rendőr Szakszervezet nevében nem tudjuk aláírni. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Mehetünk sorban? Földvári úr! Bocsánat.
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Kiegészítésként annyit szeretnék hozzátenni, hogy természetesen, hogyha a BRDSZ által felvetettek alapján, vagy nem tudom, hogy a többi szakszer-vezetnek mi lesz a véleménye és a hozzáállása ehhez a megállapodásra, abban az esetben, hogyha úgy döntenek, hogy elfogadják ezt a jelen pillanatban 2,2 %-os emelést, akkor ezt mi tudomásul vesszük. Tehát azt, hogy a dolgozók meg-kapják, ezt az összeget tudomásul vesszük és ezt támadni nem fogjuk, hogy az emberek részére ez kifizetésre kerüljön, ez az összeg. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Igen. Földvári úr!
 
Dr. Földvári Béla úr, elnök-helyettes MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa:
Közigazgatási Hivatali OSZT részéről. Mivel nekünk közalkalmazottunk nincs ezért támogatjuk a többségi szakszervezeti véleményt. Egyebet nem kívánunk hozzátenni. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Zentai úr!
 
Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Két megjegyzéssel elfogadjuk az előterjesztést. Az első az, hogy várjuk azt az ajánlatot, hogy mi lesz a másik 2,2 %-al. Változatlanul ugyanaz a véleményünk, mint az FRSZ esetében, a 6 %-os béremelésről lévén szó. A másik pedig az, hogy szakszervezetünknek az az álláspontja, hogy miután a sajtó leközölte, hogy az egészségügyi dolgozók egységesen mindenhol béremelést fognak kapni és ezt konkrétan fölsorolták, a béremelés módját és hogy kik fognak kapni, ezért az a kérésünk, hogy abban az esetben, hogyha az OEP a Kórház részére biztosítja a béremelést, abban az esetben ne kerüljön részükre plusz pénz kifizetésre, magyarul kétszer ne kapjanak. Tehát, abban az esetben egyetértünk vele, ha az OEP-től nem kapnak. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Szatmári Úr!
 
Hócza György úr, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
A Rendőr Szakszervezet álláspontját támogatjuk.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Ackermann úr? Nem?
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Tudomásul vesszük a 2.300 forintos béremelést. Én ott a szakértői értekezleten azt kértem, hogy mindenképpen valamilyen mondatban hangsúlyozzuk a szolidaritást. Itt nem csak a belügyi Kórházról, BM Kórházról van szó szolidaritás ügyben, hanem, aki megkérdezi a 100 ezer forinttal, hogy én miért kapok 2.300, a 2,2 %-ra, meg más miért nem. Egy bértáblát fogunk mivellálni, ezt tudomásul vesszük, belementünk, de végül is ez a történetnek a lényege, valamilyen módon ez a mondat kerüljön be. A másik dolog, pedig, ez a 2,2 %-os, további 2,2 %-ra egyáltalán, hogy van-e remény, meg valamifajta kifizetés, mert csak akkor van meg a 6 %, hogyha ezt a további részt is ki lehet gazdálkodni, vagy valamilyen módon ki lehet fizetni. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Nagy Gábor úr!
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:
A szakértői tárgyalásra szeretnék én egy kicsit visszatérni, hogy ez nem volt egészen olyan egységes, mert egyrészt az FRDÉSZ kivonult, másrészt pedig a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete nem szavazott.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Az FRSZ vonult ki, nem az FRDÉSZ.
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:
Bocsánat, az FRSZ vonult ki, és mi meg nem szavaztunk, tehát nem olyan nagyon egységes...
Másik, hogyha szolidárisak vagyunk a Kórház dolgozóival, ami ugye kétséges, hogy az OEP finanszíroz, vagy a belügy, akkor nem értem, hogy a tűzoltóság közalkalmazottaival szemben miért nem vagyunk, vagy miért nem ugyanezt az álláspontot képviseljük, hiszen ebből kikerülnek és nem az 1-es számú mellékletbe tartoznak. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Talabér úr!
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Véleményünk az, hogy a Kormányrendeletben megfogalmazottakkal szemben az itt rögzített kondíciók nem egyeznek. Tehát, a 6 %-ot nem fogja elérni ezzel a 2,2 %-al a bérfejlesztés, ezért mindenképpen várjuk azt, hogy erre valamilyen megoldás szülessen az év végéig. Ugyan a szakértőin egyetértettünk azzal az előterjesztéssel, hogy elfogadjuk, lévén, hogy nem kívánjuk megcsonkítani az egyébként is eléggé rossz helyzetben álló közalkalmazottak jelenlegi bérkondícióit, ezért úgy gondoljuk, hogy ez a pénz is most, ha megvan, akkor egy fontos pénz, ami érkezik. Én annak ideén az előterjesztéssel kapcsolatos véleményemben leírtam, hogy nálunk körülbelül a 70 %-a a közalkalma-zottaknak ebben az évben nem jutott bérfejlesztéshez, tehát gyakorlatilag ezt a 2,2 %-ot fogja megkapni, úgyhogy még igazából ez a 70 % sem, még a további 2,2-vel sem fogja a 6-ot elérni. Ez előre vetít egy olyan problémát, amit már egyébként azt hiszem, hogy a Bárdos Judit asszony is elmondott és a Pongó Géza úr is, hogy a jövő évi bázist, azt mindenképpen jelentős mértékben csonkítja, annak tükrében is és ismert, vagy ismerjük a jövő évi bérfejlesztésre kapcsolatú nagyjábóli Gazdasági Kabinet törekvéseit, hogy mintegy 8-11 %-ot mond ezzel a tavalyi 6-tal, akkor lényegesen rosszabb kondíciókat fognak indulni a BM közalkalmazottak a jövő évi bérfejlesztésbe. Az OEP finanszírozást mi úgy értelmezzük továbbra is, amíg nincsen egységes és megnyugtató álláspont az OEP részéről, hogy a Kormányrendelet kiveszi ebből, akkor vagyunk szolidárisak és akkor érzem azt, hogy egyértelműen kerüljenek be, hogyha az OEP erre egyértelműen nyilatkozik és itt mi egyebek mellett tudjuk rögzíteni azt, hogy nem kettős finanszírozásban fognak részesülni. Egyébként összegezve aláírjuk a megállapodást, várva azt, hogy a további 2,2-re a forrás meglegyen. Köszönöm.


 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Bocsánat. Pongó úr és Talabér úr számára szeretném mondani. Tehát formális megállapodás itt nem készül és nincs mit aláírni. Tehát, itt egy megegyezés születik és úgymond mindenki a szavazatával, vagy a nyilatkozatával írja alá formálisan, informálisan a megállapodást, ami itt szóban megszületik. Itt ugyanis a Kormányrendelet arról szól, hogy a fejezetet, a fejezet esetében egyeztetést követően a miniszter dönt. Tehát, itt formálisan ilyen megállapodás, amelyet alá kellene írni, nem fog születni. Amit még szeretnék hozzátenni, arról én mind az összes szakszervezetet szeretném biztosítani, hogy Jenei úr és munkatársai folyamatosan törekedtek arra, hogy a meglévő 2,2-nyi különbségre is valamilyen anyagi fedezetet teremtsenek, tehát ebből a szempontból mi annak a tavasszal született Megállapodásra, hogy törekedni kell a 6 %-ra, annak mi a magunk részéről eleget tettünk, de nyilván ezt a „mundér becsületet” majd Jenei úr fogja megvédeni. Jenei úré a szó.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Már védeni kell „mundér becsületét”? Nem tudom, legközelebb napirendre tűzzük. Elhangzott néhány kiegészítés és néhány tartalmi megjegyzés. Az első felére én nem hiszem, hogy reagálni kellene, inkább csak magyarázta az elmúlt néhány hét eseményeit, elfogadva mindegyiket közülük. Viszont van négy olyan tartalmi elem, amire szeretnénk mindenképp reagálni.
A Kórházi közalkalmazotti állomány. Ugye, a Kormányhatározat arról szól, hogy a Belügyminisztériumban dolgozó közalkalmazottak számára 570 millió forintot biztosít azzal, hogy január 1-jéig visszamenőleg egy újabb béremelési ütem legyen. Nem írja elő azt kötelező érvénnyel, hogy ezzel 6 %-ot meg kell tenni, tekintettel arra, hogy a számítások előzetesen is azt támasztották alá, hogy ez csak egy újabb ütem lehet. Mindenki tudta, hogy ezzel még a 6 %-ig nem fogunk elérni. Mindjárt majd a forrásról még részletesebben. Tehát, én nem szeretném, hogyha ebben félreértés legyen, lenne. Nincs utasítás arra a Kormány részéről, hogy a Belügyminisztériumnál ezt a 6 %-ot átlagosan, vagy egységesen, differenciálással, vagy anélkül végre kell hajtani és ugye ezt a különbözetet valahonnan tegye mellé a Belügyminisztérium. A Kórházban dolgozó közalkalmazottak valóban a Kormányhatározat értelmében kívül esnek ezen a körön. Külön pontban rendelkezik arról, hogy az egészségügy területén dolgozók számára milyen béremelés legyen. Amikor a tárgyalások folytak, illetve amikor én többükkel külön is beszéltem erről, felvetődött az igény arra, hogy terjesszük ki a Kórházban dolgozó közalkalmazottak számára. Mi ezt az igényt szeretnénk akceptálni azzal, hogy ennek megfelelően értelmezzük a Kormányhatározatot, valóban kapják meg akkor ők is ezt a béremelést, egységesen az összes többi közalkalmazotthoz hasonlóan. Tehát, azért ezt én szeretném egyértelműsíteni, tehát, hogy a munkavállalói oldalról jelentkezett igényt fogadta el a Belügyminisztérium azzal, hogy ennek minden egyes konzekvenciáját képviseli és vállalja a jövőben. A közalkalmazotti körnek a kiszélesítése, én azzal javasolom elfogadni azt, amit Bárdos Judit asszony fölvetett, hogy azokat a közalkalmazottakat akkor érintse ugyanúgy a béremelés, akik nem olyan állami közigazgatási szervhez kerültek év közben, ahol valamilyen formában mégiscsak részesültek. Tehát, akik a távozásukat követően már láthatóan igazolhatóan nem kaptak visszamenőleges béremelést, azokra akkor ez a kiterjesztés történjék meg, Ez némi technikai feladatot nekünk majd jelent, de ezzel megpróbálunk megbirkózni, én sem tudom megbecsülni, hogy ez hány embert érint, de a kibővítéssel, ezzel a kiegészítéssel a magam részéről egyetértek.
Független Rendőr Szakszervezet véleménye. Én tiszteletben tartom azt, hogy az FRSZ csak tudomásul veszi ezt a béremelést, én sajnálom, hogy nem vettek részt a szakértői tanácskozáson, mert ezt a véleményt ott is, máskor is el lehet mondani, lehet hangoztatni, az más kérdés, hogy ez szerintem nem zárja ki, hogy amikor a szempontokat, a feltételeket rögzítjük, akkor az FRSZ a saját tudását, véleményét mégis csak jobb, hogyha elmondja, azzal együtt, hogy akár itt, akár máshol természetesen nem kell az általunk javasolt változatot elfogadni.
Az önkormányzati tűzoltóság. Én nem tudok olyan közalkalmazottakban gondolkodni, akik nem belügyi állományban vannak. A Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy az önkormányzatoknál lévő közalkalmazottaknál, hogyan, milyen formában lehet, kell elérni a 6 %-os béremelést, ehhez milyen költségvetési támogatást ad és az önkormányzatoknak ehhez milyen önrészt kell vállalni attól függetlenül, hogy már végrehajtottak saját költségvetésből valami-lyen béremelést, vagy pedig most az évközben próbálnak erre forrást találni. Én nem tudom azt elképzelni, hogy önkormányzati alkalmazottak számára a Belügyminisztérium címzetten közalkalmazotti béremelésre forrást biztosítson.
Ugye, a leglényegesebb kérdés, szinte mindenki szóbahozta, hogy, hogyan tovább? Néhány, tervezéssel összefüggő körülményt szeretnék először elmon-dani. Valóban vállaltuk azt, hogy folyamatosan vizsgáljuk, hogyan lehet további béremelést adni a közalkalmazottak számára, honnan lehet ehhez forrást biztosítani. Abban semmilyen titok nincsen, hogy a Belügyminisztérium szervei közül néhány már most adósságállománnyal küzd, augusztus végén is milliárd forintokban mérhető az, ami tartozásállományként előállt. Ez ugye azt jelenti, hogy amíg ez a helyzet fenn van, addig új kötelezettségvállalást ezek az intézmények nem tehetnek. Ugye, arra is tettünk ígéretet, hogy nyilatkoztatjuk a belügyi intézményeket, hogy, ki, minek a terhére tud többletforrást biztosítani, hány %-os béremelést lehet még végrehajtani a közalkalmazottak számra. Van ennek egy nagyon lényeges vetülete és amikor visszakérdeztek ránk, akkor ez teljesen logikusnak is tűnt, mi magunk is számítottunk rá és összefügg azzal, hogy a jövő évi költségvetés tervezése némiképpen megcsúszott, de még utol fogja érni a közalkalmazotti béremelést. Ez pedig, az idei béremelésnek az áthúzódó hatása. Tehát, a belügyi szerveknek nem csak arról kell nyilatkozni, hogy jelenlegi idei költségvetésükből át tudnak-e csoportosítani 5-8-10-25-50 millió forintot, hanem arról is, hogy vajon jövőre ennek az áthúzódó hatását képesek előteremteni, viszont, egyetlenegy belügyi intézmény sem ismeri még a végeleges jövő évi költségvetési számait. Ennek az 570 millió forintnak megvan a tervezési rendszerben a jövő évi áthúzódó hatása, e miatt intézményenként szétbontjuk és mindenki számára biztosítjuk is. Ezt a Pénzügyminisztérium is elfogadta. Így szól a legutolsó tervezési átiratunk is, viszont, hogyha bármelyik tárca önként bevállal még további béremelést, akkor ennek az áthúzódó hatását is vállalnia kell, hiszen akkor egy magasabb bázisra fog majd ráépülni a jövő évi január 1-jével végrehajtani tervezett béremelés. Ahhoz viszont, hogy ezt a nyilatkozatot meg tudják tenni, el kell jutnunk legalább szeptember végéig, hiszen akkor van a Kormány számára kötelezett határidő, hogy a Parlament számára benyújtsa a 2005-ös költségvetést. Addigra ismerni fogjuk az adótörvényből származó változásokat is. Tudjuk, hogy, például étkezési utalványnál egyéb területeken milyen változás lesz, mérni tudjuk ennek a pénzügyi hatását is, tehát, megszülethet valamikor október elején az intézmé-nyek részéről a nyilatkozat, ebben az évben, illetve ennek az áthúzódó hatását jövő évben tudják-e vállalni. Akkor lehet nyilatkozni arról, hogy a belügyi szervek egységesen, vagy differenciáltan, további béremelést a közalkal-mazottak számára tudnak nyújtani, vagy nem. Tisztában vagyok azzal, hogy ez ma nem egy elfogadható válasz, de ettől még én sokkal többet nem tudok nyilatkozni és csak azt tudom vállalni, ígérni, hogy amint ez az időpont előáll, amint a nyilatkozatokat be tudjuk gyűjteni az intézményeinktől és amint tisztábban látjuk azt is, hogy a Belügyminisztérium hogyan fogja zárni az idei évet, akkor lehet tárgyalni egy újabb BÉT ülés keretében, hogy van-e esély a közalkalmazottak számára egy újabb, január 1-jéig visszamenőleges béremelés lefolytatására. Azt, hogy az OEP mikor nyilatkozik, tényleg nem tudom, folyamatosan sürgetjük őket, hogy dőljön el ez a kérdés. Én is természetesen úgy értelmezem, hogyha ez a többletforrás megérkezik, mégis valamekkora összeggel a Belügyminisztériumban dolgozó Kórházi közalkalmazottakat meg-támogatja az OEP akkor értelemszerűen át kell rendezni a bérfejlesztést, értelemszerűen akár 2.400-ra, vagy 2.500 forintra emelkedik a bruttó béreme-lésnek a mértéke. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Csak ehhez egy megjegyzés, legalábbis, ha jól olvastam ezt a Kormány-határozatot, vagy rendeletet, akkor az OEP-nek 1,8 milliárd forintot ad erre a célra. Na most, ha azt mondom, hogy több mint, közel 200 ezer kórházi dolgozó van Magyarországon, akinek adják az 1,8 milliárdot és a belügyi 15 ezer közalkalmazottnak a 2,2 %-os béremeléssel 570 millió forint, akkor ki kell számolni, hogy az 1,8 milliárd forint a közel 200 ezer közalkalmazottnál mit jelent, csak azért, hogy nehogy nagy reményeink legyenek a tekintetben, hogy mit biztosít az OEP ebből az 1,8 milliárdból. Egyébként szeretném megköszönni, hogyha a kórházi dolgozók is, vagy így, vagy úgy, de mindenképpen ezt a pénzt megkapnák, mert nem lehetnek páriák egyéb tekintetben azok itt a belügyi ágazatban, de legalább most ne legyenek azok. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Öt perc Géza. Csakhogy a pontosság kedvéért, ugye a 2195/2004. Kormány-határozat a 2.5-ös pontjában úgy rendelkezik, hogy az Országos Egészség-biztosítási Pénztár által finanszírozott humán-egészségügyi intézmények köré-ben a közalkalmazotti bérek pótlólagos évközi növelésére 1,8 milliárd forint felhasználását engedélyezi. Még a tényekhez tartozik ugye, hogy a Kórháznak 1217 közalkalmazotti dolgozója van, ebből 1054-en dolgoznak az OEP által finanszírozott helyen, 55-en pedig nem. Tehát, 55 kórházi dolgozónak minden-képpen ebből az 570-ből kellene kapnia, de azzal én sem értenék egyet, hogy a többi, aki OEP finanszírozású helyen van és az OEP mégsem adna nekünk erre pénzt, hogy ők semmilyen formában ne részesedjenek a közalkalmazotti béremelésből, úgyhogy, én mint a Kórház felügyeletét ellátó helyettes államtitkár köszönöm Önöknek, hogy ebben egyetértünk. Pongó Géza úr!
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm szépen, Államtitkár Úr. Az előző felvetésedre szeretnék reagálni és azzal kapcsolatosan szeretnék egy-két mondatot elmondani. Én csak meg tudom erősíteni azt, hogy a Belügyminisztérium vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy a belügyi közalkalmazottaknak meglegyen a 6 %-a. Ezt mi sem támasztja alá mint, hogy folyamatosan tárgyalunk, szakértői bizottság jött létre, tehát ezzel nincs is semmi gond, ráadásul a mai napirendi pontnál én alá is húztam, hogy az a címe, hogy egyeztetés a közalkalmazottak keresetnöveke-désének elősegítése tárgyában. Tehát már ez a mondat is sugallja, hogy a minisztérium mindent meg szeretett volna ezért tenni, hogyan tudná elősegíteni, hogy meglegyen a 6 %. Ezzel probléma nincs is. Itt van a kezemben a Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány közötti Megállapodás. Itt csak egy bővített mondatot emelnék ki: „a felek egyetértenek abban, hogy a közszférában dolgozók bérének reálértékét 2004-ben meg kell őrizni, ezért felhívják a költségvetési szféra intézményfenntartóit és munkáltatóit arra, hogy intézkedjenek az illetmények, bérek 2004. évi átlagosan bruttó 6 %-os növelése érdekében”, tehát, azt hiszem, hogy ezt a kormányzat adta ki és a kormányzat nevében alá is lett írva ez a megállapodás a Csizmár Gábor és a dr. Veres János aláírásával. Én azt hiszem, hogy itt valakinek vállalni kell a felelősséget, a politikai felelősséget, mert itt az elmúlt időszakban, az eltelt két év most már lassan, a Belügyminisztérium és a szakszervezeti oldal részéről a tárgyalások folyamatosan megvoltak. Mind a két részről megpróbáltunk előrelépéseket tenni, de mindig a pénzzel volt a gond, hogyha a kormányzat egy ilyen megállapodást megköt és ösztönöz valamit, hogy meglegyen a 6 %, akkor arra a bérgaranciát is adja meg. Tehát, csatolja mellé a költségvetési forrásokat, hogyha ezt nem teszi meg, azzal sincsen probléma, de akkor viszont ki kell állni a nyilvánosság elé, ki kell állni a munkavállalók elé, a dolgozók elé, hogy igen, ígértünk 6 %-ot, ami a sajtóban elhangzott, a költségvetési forrás nem teszi lehetővé. Jelen pillanatban 3,8 % áll rendelkezésre, erre az évre ennyit tudunk adni, mert most a dolgozók azt hiszik, mert a sajtó útján úgy értesülnek a minisztérium nyilatkozataiból, vagy a Kormány nyilatkozatokból, hogy a 6 % átlagban meglesz, holott erről nincsen szó. Én azt hiszem, hogy sok esetben az őszinte beszéd, az őszinte szó ér annyit, mint az a bruttó 2.200 forintja az állománynak. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Ackermann úr!
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm szépen. Pongó Gézához csatlakoznék, mégpedig a 2004. március 10-én miniszter asszony és a szakszervezetek között született Megállapodás 2. pontja ezt mondja: „a Közszolgálati Sztrájkbizottság és Kormány megbízott képviselői által 2004. február 25-én aláírt Megállapodásnak a Belügy-minisztérium közalkalmazotti, köztisztviselői és munkavállalói állományára kiterjedő elemeit a felek elfogadják és érvényesítik”. Tehát ez azt jelenti, amit a Pongó Géza felolvasott, hogy itt a miniszter asszonnyal megerősítve, igaz, Pál államtitkár úr írta alá a nevében, megerősítve, mi elfogadtuk ezt a Sztrájk-bizottság általi 6 %-os históriát. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Még valakinek? Ha nincs, akkor lezárnám ezt a napirendi pontot a követke-zőkkel: azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal egyetért abban, hogy az 570 millió forint közalkalmazotti béremelésre juttatott támogatást 2004. január 1-jei hatállyal, fejkvóta alapján osztja szét, mégpedig úgy, hogy abban az esetben, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár biztosít fedezetet a BM Kórház közalkalmazottainak béremelésére, akkor ebből az 570 millió forintból a BM Kórház nem kap, ha nem biztosít, akkor pedig a BM Kórház közalkalmazottait is ebből az 570 millió forintból fogja a munkáltató kifizetni. Akkor ezt a napirendi pontot lezárnánk.
Áttérnénk az úgynevezett egyebekre és akkor, ha a közalkalmazotti tanácsok megválasztásával kapcsolatosan Bárdos Judit asszony már utalt arra, hogy tegnap ülésezet a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, amelyben végül is olyan értelemben végleges megállapodás nem született, hogy a munka-vállalói oldal javasolta, hogy a közalkalmazotti tanácsok, mint létező jogintéz-mény szűnjön meg. Az kétségtelen, hogy a Munka Törvénykönyve, ugye a 49 §-ban azt mondja, hogy a választások előtt nyolc héttel kell a választási bizottságot megalakítani. Ez október 31-ig már nem történhet meg. Ebből következően a 2003. évi XCIX. törvény alapján 2004. december 31-ig szól a közalkalmazotti tanácsok mandátuma... Mit mondtam? Bocsánat tévedtem. Tehát, október 31-ig szól, ebből következően a mandátum lejártáig már az új közalkalmazotti tanácsokat nem lehet megválasztani, akkor sem, hogyha végül is az a megálla-podás születik, hogy a közalkalmazotti tanácsok funkcióban maradnak továbbra is, tehát újat kell választani. Innen, akkor átadnám a szót Bárdos Judit asszonynak.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ezt már egyszer végigjátszottuk az elmúlt évben, amikor egy évvel meg-hosszabbította a Kormány a közalkalmazotti tanácsok mandátumát, előtte két évvel, tehát gyakorlatunk van benne. Viszont ma is kerestek minket a közalkalmazotti tanácsok, szeretnének végre legálisan működni, vagy nem működni. Ezért a BRDSZ azért kezdeményezi ezt a november 26-i dátumot, mert ez az olyan legközelebbi időtartam, ameddig korrekt módon fel lehet készülni a közalkalmazotti tanácsválasztásokra és egy 26 napos időszak az, amikor a közalkalmazotti tanácsok igazából nem tudnak működni. Tehát, a legrövidebb időt próbáltuk meg ezáltal kialakítani. A Független Rendőr Szakszervezet egyetért ezzel az időponttal, föl lehet erre ilyen menetben készülni és addig még bármi történhet. Tegnap a KOMT-ról úgy tájékoztattak, hogy a Kormánynak nem igazából van szándéka megszűntetni a közalkalmazotti tanácsokat, hiszen akkor az üzemi tanácsok működése is gondot jelent a részére és a vállalkozói szféra pedig nem igazából járulna hozzá, hogy az üzemi tanácsok megszűnjenek. Magyarul, „készüljünk a háborúra” és legfeljebb, ha elmarad, akkor nem történik semmi, én ezt szeretném kérni és ezt kérem az oldaltól is, hogy legyen egy egységes időpont e tekintetben. Mindenki túl van rajta november 26-án, a munkáltató is, meg a munkavállalói kör is.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Kérdezem a szakszervezeti oldal többi képviselőjét, milyen álláspontra helyezkedik ezzel kapcsolatban, van-e egységes szakszervezeti álláspont a tekintetben, hogy november 26-án kerüljön sor a Belügyminisztérium érintett szerveinél a közalkalmazotti tanácsok választására? Hangsúlyozni szeretném, maga a Munka Törvénykönyve is azt mondja, hogy...
 
(KAZETTAFORDÍTÁS)
 
... történjenek meg a választások. Tehát, erre jogszabályi kötelezés ugyan nincs, de a jogalkotó is abba az irányba próbálja az érintetteket irányítani, hogy egy napon történjen meg a választás. Pongó Géza úr!
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Főtitkár Asszony említette, hogy mi ebben a tárgykörben egyeztettünk. Elfogadható számunkra a november 26-a, tehát mi ezt tudjuk támogatni, de, viszont egy kiegészítésem ehhez is lenne és kérésem. Hogyha lehetne, akkor tolmácsoljátok majd, hogyha esetleg Kormányülésre, vagy, akár más fórumra kerül, mert ez már a második alkalom, hogy közalkalmazotti választások kiírása lebeg, erre a szakszervezeti oldal mindenképpen fölkészült, tavaly is készültünk, az idén is készülünk. Ez nagyon sok munkába kerül, pénzbe kerül nekünk is, de azt hiszem, hogy a Belügyminisztériumnak is és más szervezeteknek is. Tehát ebben is jó lenne már egy döntést hozni, hogy akarjuk-e ezt a jogintézményt fenntartani, hogyha igen, akkor pedig egy egységes álláspontot ki kell alakítani és akkor pontot tenni a végére, hogy nehogy most felkészülünk, nagyon sok pénz és munkaidő árán és az utolsó napokban le lesz fújva, hogy nem lesz és jövőre ugyanaz lesz a helyzet. Tehát, ebben mindenképpen valamilyen egységes Kormány, vagy parlamenti, vagy nem tudom milyen jogintézményi határozatot kell hozni, hogy ebbe legyen most már pont a végén. Erre kérem a segítségedet, hogy ezt tolmácsold már a fölső fórumok irányába. Köszönöm szépen. Tehát, az időpontot elfogadtuk.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Zentai úr!
 
Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A mi álláspontunk az, hogy egyenlőre ne csináljunk semmit. Tudniillik, én legalábbis érdeklődtem a Vadász János féle hivatalnál és ők azt mondták, hogy a Kormánydöntést várjam meg, tehát addig semmiféle választást ne szervezzünk. Tehát, én azt javaslom, hogy fogadjuk ezt el és magyarul, hogyha majd megszületik a Kormánydöntés arra, hogy legyen közalkalmazotti tanács, akkor csináljuk, még akkor is, hogyha ez nem lesz novemberben, hanem, mit tudom én február 28-ra lesz meg. Köszönöm.
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
A következőt szeretném kérdezni és itt jogász segítsége kéne, ugyanis, ha október 31-ig visszaszámolva a nyolc hetet nem tudtuk betartani, nem tartottuk be, egyáltalán milyen érvénye van a november 26-nak. Ez nem egy törvényes megoldás.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Más vélemény?
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete:
Csatlakoznék itt, az előttem szólóhoz.
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
A Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége támogatná ezt a megoldást, amit itt a két, a BRDSZ és az FRSZ mondott, ám én is azt mondom, hogy tisztázzuk le a jogi oldalát, hogy mennyiben vagyunk mi felhatalmazva arra, hogy továbbtoljuk ezt a határidőt, mert elképzelhető, hogy valami törvénytelenséget követünk el. Én úgy érzem, hogy azért a korábbi közalkalmazotti tanácsok működnek és legitimek, tehát nem vagyunk olyan helyzetben, hogy problémát jelentene ez, annál is inkább, mert, hogyha, viszont ezeknek megszüntetjük a legitimációját, akkor az meg megint problémát jelenthet, hogyha beleütközünk egy olyan problémába, hogy mi jogtalanul írtunk ki egy és később hajtottunk végre egy ilyen közalkalmazotti tanácsválasztást. Ha mi ezt komolyan vesszük, akkor szerintem a törvényi oldalát is vegyük komolyan.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Egy másodperc Judit. A tegnapi KOMT ülésen Cser Ágnes asszony vetette föl azt, hogy szűnjön meg közalkalmazotti tanácsok működése és azt kérte, hogy ehhez a Kormány adja hozzájárulását, Herczog helyettes államtitkár úr a jegyzőkönyv szerint arra tett ígéretet, hogy a Kormány részére továbbítja ezt a kérést, tehát, nyilván ehhez törvénymódosításra van szükség. Ma a Munka Törvénykönyve is, meg a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény is azt mondja, hogy ahol 15 közalkalmazottat foglalkoztatnak, ott üzemi tanácsot kell, ahol kevesebbet, ott képviselőt kell választani, erre pedig a törvény azt mondja, a Munka Törvénykönyve, hogy nyolc héttel a mandátum lejárta előtt választási bizottságot kell létrehozni. Tehát, olyan értelemben törvénysértés mindenképpen történik, hogy a jelenlegi közalkalmazotti tanácsok mandátuma október 31-ig szól. Ha jogszabályváltozás, vagy valamilyen formában kormányszintű döntés nem történik, akkor az ő mandátumuk tovább nem létezik, tehát jogszerűen nem működhetnek. Ez bizonyos problémákat nyilván fölvet a bizonyos munkáltatói döntések meghozatalánál, de a nyolc hét, gondolom én, a november 26-a a nyolc hétre tekintettel került megállapításra, tehát itt azt kell mérlegelni, hogy honnan induljon az az időpont, amitől a nyolc hetet lehet számítani és innen törvényesség szempontjából teljesen mindegy, hogy november 26-a, vagy február, esetleg március. Ha október, illetve november 1-jén nincsenek közalkalmazotti tanácsok, akkor már törvénysértő a gyakorlat. Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Gyakorlatilag a közalkalmazotti törvény és a vonatkozó jogszabályok azt mondják ki, hogy bármikor választható, ha lejárt a mandátuma, csak nyolc héttel előtte kell megalkotni a választási bizottságokat. Miután mi is hibásak vagyunk, de meg kell, hogy mondjam őszintén a kormányzati oldal és a munkáltató is hibás e tekintetben, hiszen nekünk augusztus hónapban ezt a kérdést BÉT ülés elé kellett volna vinni. Tavaly BÉT ülés elé hoztuk, akkor a szakszervezeti oldalnak a másik része leszavazott minket, hogy gyakorlatilag ne kezdjük el a közalkalmazotti tanácsválasztásokat, ne is írjuk ki az időpontot. Most tisztelettel arra kérem Önöket, Önöknek jogukban áll ezt az időpontot az összes munkáltatói szerv részére meghatározni, hogy ezen a napon legyenek a közalkalmazotti tanácsválasztások és amelyik érdekképviselet akar választani az megindítja a tanácsválasztást, amelyik érdekképviselet nem akar ebben részt venni, az nem vesz rajta részt. A tanácsok működése fontos helyi szinten a kollégáknak, hiszen vannak olyan kérdések, amelyeket csak a közalkalmazotti tanácsokkal tárgyal meg a munkáltató és ebbe nem vonja bele az érdek-képviseletet. Tehát, már jelezték a kollégák, ha lejár nekik a mandátumuk, akkor itt egy bizony még az az egy hónap is problémás, hogy nem lesz mandátuma a tanácsnak.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Egy másodperc türelmet kérek. Ugye, ha kissé talán cinikusan azt mondanám, a jogalkotó is gondolhatott arra, hogy esetleg nem sikerül mindig folyamatosan közalkalmazotti tanácsokat működtetni, hiszen maga a törvény is tartalmaz olyan szabályokat, hogy, ha aktuálisan nincs közalkalmazotti tanács, akkor a szakszervezetek és a munkáltató által létrehozott bizottság különböző feladatokat elláthat, de valóban, az lenne az igazán elegáns megoldás, hogyha már késésben vagyunk, mert késésben vagyunk, akkor egységesen szerveznénk meg. Tehát, én azt gondolom, hogy igazán az lenne a legjobb megoldás, amikor a szakszervezetek egységesen tudják azt mondani, hogy tartsunk november 26-án, 27-én, december 1-jén közalkalmazotti tanácsválasztásokat. Ugyanis a munkáltatónak a lebonyolításban csak annyi feladata van, hogy a személyi és tárgyi feltételeket biztosítja, de az összes többi tennivaló a törvény szerint már a választási bizottságok feladata, amelyek pedig alapvetően a munkavállalók közül jönnek létre és ebben nyilván a szakszervezeteknek nem kevés szerepe van. Ackermann úr!
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Két megjegyzésem lenne. Az egyik megjegyzésem az, hogy tulajdonképpen nem a szakszervezetiek intézik a közalkalmazott tanács választást, hanem a megválasztott közalkalmazotti tanács elnökének kell kiírni ezt az időpontot. Tehát, ezt így befolyásolni nem igazán lehetséges. A szakszervezeteknek a jogosítványa, hogy a közalkalmazotti tanács tagjaira, elnökére, sőt még az elnökét saját magából válassza, listára tehet, jelölhet és tulajdonképpen az egész lebonyolításnak nem, nincs köze a közalkalmazotti, illetve a szakszervezeteknek az ilyen fajta nyomásának. Egy. Kettő. Azt meg külön kikérem magamnak, hogy aki akar válasszon, aki akar nem. Tudjuk, hogy a BRDSZ minden területen ott van, ő elindít egy választást. Mi úgy gondoljuk, hogy nem akarjuk, nem mi akarjuk, a közalkalmazotti tanács jogosítványa ez. Nem azt mondom, hogy a BRDSZ-nél november 26. és akkor egységesen ezt csináljuk, valahogy nekem magas. Én úgy gondolom, hogy lehet ezzel még addig várni, amíg tényleg egy állásfoglalás nem születik igazából, mert, ha már törvénytelen november 1-jén, tehát a törvényeknek nem megfelelő a választás, akkor tudunk várni jövő januárig is tulajdonképpen. A Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény 16. §-a sorolja fel a közalkalmazotti tanácsoknak a szerepét és az egyetértési jogát, nyugodtan ki tudja váltani ezeket az ügyeket a szakszervezetek. Itt nem erről van szó, arról van szó, hogy kié a nagyobb falat, a reprezentativitásról. És itt megint jött a henger, hogy márpedig november 26. van pénzünk és felkészülünk és akkor a reprezentativitás ezen a területen is a mienk. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Judit az utolsó szó jogán.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Nagyon szomorú vagyok meg kell, hogy mondjam és ennyi volt az utolsó szó joga. Nagyon szomorú.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Akkor én ezt a napirendi pontot azzal zárnám le, hogy a munkáltatói oldal megvizsgálja, hogy mi legyen a közalkalmazotti tanácsválasztásokkal, különös tekintettel arra, hogy a KOMT-on azért valami történt és annak lesz valamilyen következménye. Itt a szakszervezeti oldalnál pedig nincs egységes álláspont, ezért úgy gondolom a munkáltató itt ezen a BÉT ülésen nincs abban a helyzetben, hogy azt mondja november 26-án igen, vagy nem. Jó? Tehát, ebben a kérdésben folytatása következik. Igen. Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Még egyetlenegy mondat miután, kioktatott Ackermann úr, hogy ez a kérdés nem tartozik ide a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésére, a szakszervezet nevében azzal a kéréssel fordulok a munkáltatóhoz, hogy tűzze ki az általa meghatározott időpontban a közalkalmazotti tanácsválasztásokat, mert nincs arra remény, hogy a Kormány megszünteti, bármennyire is akarják egyesek a közalkalmazotti tanácsok működését.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Egyeztetni fogunk az FMM-mel és a munkáltató ebben a kérdésben dönteni fog. Bárdos Judit kérdései.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Igen. Menet közben két kérdés merült föl és ez nagyon fontos. Az egyik bérkérdés és pedig a berendelt hivatásos állomány tekintetében. Ugye, a szolgálati törvény módosítása az RSZTÉF kérésére végül úgy került a Parlament elé, hogy a központi és a területi szerveknél dolgozó hivatásosoknak 5 százalékponttal kerül az illetménykiegészítése megemelésre január 1-jére visszamenőleges hatállyal. Ebbe a körbe nem tartozik a Belügyminisztériumba és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatához berendelt, akár diplomás, akár középfokú végzettségű hivatásos szolgálati viszonyban álló kolléga, mintegy 300-350 ember, akinek ily módon egy fillér béremelése nem lesz ebben az évben, hiszen a szakszervezetek, legalábbis mi tiltakoztunk az ellen, hogy 55 %-ra emeljék föl az illetménykiegészítésüket a diplomásoknak. Ezért arra kérem a munkáltatói oldalt, hogy valamilyen formában döntsünk, vagy döntsenek abban a kérdésben, hogy ez a 300-350 ember hogyan kapja meg erre az évre úgy, mint a többiek ezt az átlag 5 %-os, tehát az illetménykiegészítésének 5 %-nak megfelelő béremelést, mert ők sem maradhatnak ki ebből a körből. Ez nagyon fontos a részünkre.
A másik kérdés pedig, szeretném, ha a munkáltatói oldal tájékoztatást adna rövid határidőn belül, mert az idő köt minket, a 2005. évi költségvetés köztisztviselői és közalkalmazotti bértábla emelésének pénzügyi fedezetét képező létszámelbocsátásokról. Elég pontosan próbáltam megfogalmazni, hiszen elhangzott ez BÉT ülésen. Ugye, ez mintegy 1000 embert érint a belügyi ágazatban, nem a szolgálati viszonyban állókról beszélek, hanem a közalkalmazottakról és a köztisztviselőkről, mert részükre a 2005. évi költségvetés nem biztosítja azt az illetménytábla emelést, amiről itt beszéltünk a közalkalmazottaknál, illetve illetményalap emelést, ami a köztisztviselőkről szól, és gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy, ha és amennyiben ez 2005. január 1-jével kellene hatályba léptetni, akkor legkésőbb október 1-jével valamilyen formában már erről a körről, vagy egyáltalán az elvekről, vagy bármiről, de egyeztetni kéne. Ez volt, amit nem szóltam. A másik, hogy szeretnénk írásban tájékoztatást kapni, hogy igaz-e, hogy 2005. január 1-jétől létrejön a Regionális Logisztikai Központ Budapesten a Központi Gazdasági Főigazgatóságon és ez mit fog kiváltani. Tehát, Budapesten mely szerveknek a logisztikai szerveit, gazdasági szerveit váltja ki, ez az úgynevezett Regionális Logisztikai Központnak a létrehozása és írásban szeretnék tájékoztatást adni, hogy mi az igazságtartalma annak, hogy 2005. január 1-jével a hivatásos állomány nyugdíjkiszámításának az alapját meg kívánják jogszabály szerint változtatni, tehát a 2013-as már ismert változatást előre kívánják hozni 2005. január 1-jére, magyarul, hogy a hivatásos szolgálati viszonyban állók nem egy év, hanem ugyanúgy, ahogy más polgári munkavállaló tíz év átlagkeresetének számításai alapján mehetnének nyugállományba. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Ugye, két kérdésre az volt a kérés, hogy írásban. Ezt meg fogjuk tenni. A másik kettővel kapcsolatban kérdezem Jenei urat van-e?
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Háromra szeretnék én reagálni mindenképp. Ez nem zárja ki azt, hogy írásban is ezt megerősítsem. Én nem emlékszem arra, hogy elhangzott volna, hogy 1000 embert el kell bocsátani. Különféle számokat mondtam és azt is hozzátettem, ha jól emlékszem akkor hosszasan, hogy nem lehet megmondani azt, hogy hány embert kell elbocsátani a jövő évi béremelésekre hivatkozással. Azt is említettem, hogy különféle területen átszervezési elképzeléseink vannak, Judit még reagált is rá, hogy nincs új a nap alatt, megint a központosítás kerülhet elő, ez így igaz, részben a Központi Gazdasági Főigazgatóságon, a Távközlési Szolgálaton és néhány, egyéb belügyi intézménynél is gondolkodunk, dolgozunk azon, hogy, hogyan lehet olyan módszereket bevezetni, ami hatékonyabbá teszi az ellátást. Alapvetően ez a funkcionális területekre vonatkozik és tekintettel arra, hogy itt nagyon sok mindent figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy január 1-je, ami költségvetési évforduló nagyon jó egy ilyen új rendszernek az indítására, ezért ezek az előkészületek most „pörögnek”, és a legtöbbnél szeptember 15-e, vagy szeptember vége a határidő. Ez körülbelül egybe fog esni azzal, amit az előbb említettem. Addigra fogunk tisztán látni a jövő évi költségvetésben. Jelenlegi számok, amit az intézmények ismernek valóban elég szomorkásak. Ha ezeket szigorúan értelmezzük és számolunk azzal, hogy 6,5 %-os béremelés lesz január 1-jével, ahogy egyébként a PM tervezési köriratában is szerepel, maga után vonhatja a jelenlegi létszámnak a csökkentését. Akár úgy, hogy üres státuszok kerülnek megszüntetésre, akár úgy, hogy a meglévő állományt kell elbocsátani azzal, hogy ez hivatásos állományúakat nem érinthet. De, hogy ez pontosan mekkora létszám, hány embert érinthet, milyen feltételekkel, hogyan illeszkedik ehhez az átszervezési folyamat, azt ma senki nem tudja megmondani. Egy kis türelmet szeretnék kérni. A múltkor is vállaltam, ígértem, hogy amint ez összeáll, természetesen a szakszervezetekkel együttesen szeretném magát a lebonyolítást pontosítani, illetve az általunk javasolt ütemrendet képviselni. A KGF átalakítása valóban elég jól áll, talán a legelőrébb tart az összes többi közül. Ma is volt egy egyeztetés arról, hogy milyen területeken, milyen szolgáltatást kívánnak, tudunk nyújtani a fővárosi nem rendészeti szervek, intézmények számára, ezek alapvetően idézőjelben kisebb intézményeket jelenti, Duna Palotát, esetleg az RSZVSZ-t, a SZEBEKK-t, a OLÉH-t, a közig. hivatalokat, fővárosit, pest megyeit, az ő számukra milyen szolgáltatást tud nyújtani. Ez nem azt jelenti ma még, hogy létrejön a Fővárosi Logisztikai Központ. A KGF a jelenleginél szélesebb körben, remélhetőleg magasabb minőségben nyújtana szolgáltatást ezeknek az intézményeknek. Ezzel együtt létszám átcsoportosítás is lenne, hiszen e nélkül nem tudja megoldani. Az összlétszám valószínűleg csökkenne, különben nincsen hatékonysági javulás és nincs is az egésznek semmi értelme. Szeptember 15-e környékén fogja a belügyi kabinet ez megtárgyalni és a mi időrendünk szerint szeptember végére miniszter asszonynak döntenie is kell arról, hogy ezt valóban végre kell hajtani, érdemes elindítani, különben január 1-jével nem tud élesben működni. Ebből követ-kezően, amint ez összeáll természetesen meg fogom ezt mutatni a szakszerve-zeteknek, nagyon szívesen egyeztetek a lebonyolításról, egyáltalán, hogy milyen érvek, milyen indokok váltották ki belőlünk azt, hogy ezt meg kell tenni.
A nyugdíjszámítás alapjának a változásáról semmilyen információm nincsen. Tudom azt, hogy nagyon sokféle új módszer, új elképzelés van arról, hogy, hogyan lehet a közszférában dolgozóknál a jelenlegi juttatási rendszert átalakítani, egy törvény legyen, különös részek, hogy fognak alakulni, de nem tudok arról, hogy kimondottan a hivatásos állomány nyugdíjszámításának az alapja, alapvetése az megváltozna. Ettől még elképzelhető, hogy van ilyen anyag, van ilyen tervezet, nálunk nincs. Tehát a Belügyminisztériumban ilyen munka nem folyik.
Hszt. módosítás. Akkor a negyedikre is szeretnék kitérni. Való igaz, hogy a BRDSZ kérésének megfelelően visszatértünk az eredeti egyezséghez és ez a szűkített kör részesül a béremelésben. Úgy döntött miniszter asszony, tekintettel arra, hogy különféle egyéb okoknál fogva a Hszt-t ebben az évben még majd módosítani kell, hiszen vannak olyan Alkotmánybírósági egyéb döntések, ami miatt ezt meg kell tenni, ebből következően ott kell megoldást találnunk arra, hogy az RSZVSZ-nél, illetve a Belügyminisztériumban dolgozó hivatásos státuszra berendelt hivatásos állományúak számára lehet-e valamilyen egyéb módszerrel béremelést végrehajtani, akár erre az évre, akár január 1-jei hatállyal. Ennek a tervezete gondolom majd néhány hét múlva fog összeállni utána a belügyi szakszervezetek úgyis fogják látni a tervezetet. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Annyival egészíteném ki, hogy a humánpolitikai szak-területnek sincs tudomása arról, hogy a hivatásos állomány nyugdíjszámítási alapja január 1-jétől megváltozna. Sem formális, sem informális nincsen. Most a Parlament elé bekerül a Hszt-nek az a módosítása, amely az 5 százalékpontos illetménykiegészítés változást tartalmazná és a terveink szerint októberben kerülne egy újabb Hszt. módosítási csomag a Parlament elé, amely több mindent tartalmazna, többek között azt, amit Jenei úr elmondott. Van-e még valakinek bármilyen mondanivalója, kérdése, kiegészítése? Ha nincs, akkor a BÉT ülését bezárom. Mindenkinek kellemes hétvégét kívánok. Köszönöm a részvételt. Viszontlátásra.
 
 
 
Budapest, 2004. szeptember 21.
 
 
Dr. Korbuly András
titkár
 
 
Legépelte: Antal Katinka Beatrix
 

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 13:05
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76