BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETÕ TANÁCS
Szám: 23-18/3/2004.
J E G Y Z Õ K Ö N Y V
a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács 2004. szeptember 10-én
megtartott soron kívüli ülésérõl
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár, levezetõ elnök:
Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm Önöket a Belügyi
Érdekegyeztetõ Tanács ülésén, amelyrõl úgy gondolom, hogy akár második
felvonásnak is nevezhetõ, hiszen az augusztus 17-ei BÉT ülés
folytatása.
A kiküldött írásbeli meghívóban egy napirendi pont szerepel, amely a
közalkalmazottak ezévi béremelésével kapcsolatos lenne. Kérdezem, hogy
akár a munkavállalói, akár a munkáltatói oldalnak van-e javaslata
napirend kiegészítésére vonatkozóan? Bárdos Judit asszony!
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én írásban is kértem a tegnapi napon, én szeretném, ha a BÉT ülésen
megállapodás születne a tekintetben, hogy a 2004. évi közalkalmazotti
tanácsválasztásokat, amelyet tegnap nem halasztott el sem a
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, sem pedig az Országos
Érdekegyeztetõ Tanács, ezért egységesen ma a Belügyminisztériumban
2004. november 26-án, pénteken lehessen megtartani. Ez egy olyan
idõpont, amikor pontosan határidõre lehet felkészülni az egész
tanácsválasztásra és ebben a „nagy kalapban” az is benne van, hogyha
24-én mégis úgy dönt a Kormány, hogy megszünteti a közalkalmazotti
tanácsokat és erre a Parlament a jogszabályt, törvényt módosít, akkor
meg nem lesz megtartva, de, ha nem szünteti meg, akkor október 31. és
november 26. között nincsenek közalkalmazotti tanácsok, mert október
31-én lejár a mandátumuk, viszont november 26. elõtt nem lehet idõbeli
hiány miatt megtartani. Tehát, és nekünk az lenne az álláspontunk, hogy
ma a belügyi ágazatban egy napon kell ezt megtartani, mert a
munkáltatónak itt kötelezettsége van, a személyi, tárgyi feltételeknek
a biztosítása, és akkor jobb egy napon túllenni az összes belügyi
szervnél, leadni a jelentést a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztériumnak és kész. Ennyi a történet. Úgy is a reprezen-tatívitást
majd jövõ év márciusában fogják megállapítani, tehát, addig ebben
semmiféle megállapítás nem történik.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Egyenlõre, akkor csak azt kérdezném, hogy van-e kifogása valakinek az
ellen, hogy a napirendi pontok közé fölvegyük, az egyebek közé a
közalkalmazotti tanácsválasztásával kapcsolatos témát? Ha nincs, akkor
az egyebekben szerepeltetjük. Más javaslat? Jó. Bárdos Judit asszonynak
két kérdése lesz majd a végén. Egyéb? Akkor a napirend elõre, írásban
kiküldött elsõ pontja a közalkalmazotti béremelés ezévi végrehajtása.
Átadom a szót a szóbeli elõterjesztõnek, Jenei Zoltán helyettes
államtitkár úrnak.
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm Elnök Úr. Tisztelettel köszöntök mindenkit a mai BÉT ülésen.
Csak nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni, hiszen a legutolsó
alkalommal abban állapodtunk meg, hogy a közalkalmazotti állomány
számára a 2,2 %-os átlagos béremelés feltételeirõl, szempontjairól, egy
szakértõi tanácskozás készítsen javaslatot és amennyiben ott egyezség
van, akkor azt jóváhagyásra terjesszük közösen a BÉT ülés elé és itt,
amennyiben még újabb szempontok vannak, amennyiben bármilyen észrevétel
van tudjuk megvitatni, majd ezt követõen felkészülhessünk a
közalkalmazotti állomány béremelésének lefolytatására. A szakértõi
csoport a munkáját elvégezte, a legfontosabb szempontokban egyezségre
jutottak. Egy olyan része van a béremelésnek, amelyben némi vita,
nézetkülönbség alakult ki, nem feltétlenül a munkavállalói és a
munkáltatói oldal között, hanem a belügyi Kórházban dolgozó
közalkalmazottak juttatását tekintve. A Kormányhatározat különféle
szempontból megközelíthetõ módon, talán nem teljesen egyértelmûen
értelmezhetõ közalkalmazottak, akik a Kórházban dolgoznak vajon
részesülhetnek-e az 570 millió forintos összegbõl, milyen feltételekkel
lehet számukra juttatást adni. Azt említettem, hogy meg-kerestük
írásban az OEP fõigazgató asszonyát, kértünk tájékoztatást arról, hogy
a Kórházban dolgozók számára az egészségügyi szektornak biztosított 1,8
milliárd forint terhére mekkora összeg kerül majd biztosításra, a mai
napig írásos válasz erre nem érkezett, a szóbeli információink alapján
a reagálás valószínûleg nemleges lesz, ami azt jelenti, hogy nem
tervezik azt, hogy a belügyi Kórházban dolgozó közalkalmazottaknak
abból az összegbõl folyósítsanak bérfejlesztéshez fedezetet. Mi úgy
közelítettük meg a kérdést, hogy a közalkalmazotti állomány számára jó
lenne, ha mindenki ebben egyetértésre jut, egységes szempontok alapján
béremelést végrehajtani, tekintettel arra, hogy a belügyi Kórház pedig
legalábbis kettõs finanszírozású, hiszen a Belügyminisztérium is
körülbelül 1 milliárd forinttal támogatja az ottani költségeket,
hozzájárul a kiadásokhoz, ebbõl következõen megítélésünk szerint is
védhetõ az a szakszervezeti igény, hogy az ott dolgozó állomány is, még
hogyha a teljes összeg megemelésére nincs is lehetõség, még hogyha az
OEP a finanszírozáshoz nem járul hozzá, de védhetõ az a szakszervezeti
igény, hogy ebbõl az összegbõl részesüljenek a Kórház közalkalmazottai
is. Ez ugye azt jelenti, hogy az egy fõre jutó fejkvóta 200 forinttal
csökken, de legalább egységesség lenne a közalkalmazotti béremelésben.
Ez az egy olyan téma volt, amiben hosszas tanakodás zajlott, elfogadtuk
a szakszervezeteknek ezt az igényét, ezt a javaslatát, ebbõl
következõen készítettük így az elõterjesztést miniszter asszony
számára. Tehát, ez egy olyan rész, amire talán most érdemes néhány szó
erejéig visszatérni, amennyiben továbbra is megerõsítést nyer ez a
munkavállalói igény, akkor mi elfogadjuk ezt és ennek megfelelõen
fogjuk végrehajtani a béremelést. Egyébként az összes többi szempontban
az én információim szerint egyezség van, azzal, hogy errõl mi
készítettünk egy rövid, másfél oldalas összesítést. Az lenne a kérésem,
hogyha ehhez képest még bármilyen új információ felvetõdött, vagy
esetleg pontatlan lenne a meg-fogalmazás, akkor ezt most tisztázzuk és
ezt követõen a végleges elõterjesztés megszülethet miniszter asszony
számára, utána pedig a humánpolitika és a pénzügyi szervek felkészülnek
a végrehajtásra. Abban továbbra sincs változás, hogy a
Pénzügyminisztérium várhatóan október elején nyitja meg a forrást az
intézmények számára, mi addigra természetesen elkészítjük a konkrét
adatok alapján, melyik belügyi szervezet hány millió forintban részesül
majd és valószínûleg az október havi bérrel egyidejûleg kerül a
visszamenõleges béremelés folyósításra. Köszönöm szépen.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Bárdos Judit fõtitkár asszony!
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A könnyebbik részét a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete,
miután Ön mindegyik érdekképviselettõl most megerõsítést kér, akkor
elmondom: örül annak, hogy a Kórház közalkalmazotti köre belekerül ebbe
a közalkalmazotti béremelésbe, még akkor is, ha a többi közalkalmazott
a szolidaritási elv alapján mond le a fejenkénti, havonta a 200
forintról és kapják meg a Kórházi közalkalmazottak. Így nem történhet
meg az egymásra mutogatása ennek a körnek. Nagyon reméljük, hogy minden
közalkalmazott szolidáris lesz a társaival. A másik viszont, ami itt
tévesen került bele – gon-dolom én – az anyagba, ez a francia pontok,
az elsõ francia pontról beszélek, hogy kikre terjedjen ki ez a
közalkalmazotti béremelés. Mi azt javasoljuk, hogy aki december 31-én
közalkalmazotti állományban volt és 2004-ben bármilyen jogcímen is
szûnik meg a közalkalmazotti jogviszonya, akár kifizették, akár nem a
többhavi végkielégítést, vagy bármit, visszamenõleges hatállyal meg
kell, hogy illesse. Hivatásos állomány tekintetében volt már ilyen per,
melyet a szakszervezet megnyert, hogy évközi béremelést nem
folyósítottak annak, aki közben felmentéssel elment, visszamenõlegesen
nem tették meg. Pontosan szeretnénk kikerülni azt, hogy ez
megtörténhessen. Nem hiszem, hogy olyan sok embert érintene.
A másik, hogy a szakszervezetünk szeretné leszögezni, örömmel vesszük,
hogy ez így a miniszter asszony elé kerül, de azért még ennek a körnek
hátravan egy mintegy 2,2 %-os hiánya az átlag 6 %-os béremelésbõl.
Tehát, azt semmiképpen sem tudja a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók
Szakszervezete elfogadni, vagy nem veszi tudomásul, hogy 2004-ben
mindösszesen csak ennyi, ezt a tagjainkkal nem tudjuk elfogadtatni,
hogy csak ennyi. Ezért, arra kérjük a belügyminiszter asszonyt, hogy
mindenképpen tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez az átlag
fennmaradó 2,2 % valamilyen módon, valamilyen formában a belügyi
közalkalmazottakhoz 2004. december 31-ig eljusson. Köszönöm szépen.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Köszönöm. Pongó Géza fõtitkár úr!
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Államtitkár Úr köszönöm a szót. A Független Rendõr Szakszervezet
nevében a következõket szeretném az elsõ napirendi ponttal
kapcsolatosan mondani.
Kezdem hátulról. Államtitkár Úr a kiegészítésével kapcsolatosan
elfogadható számunkra az, hogy akár 200 forinttal is kevesebbet
kapjanak a többi közalkal-mazottak, mert mindenképpen érdek az, hogy a
közalkalmazotti szféra egysége-sen kapjon és ne maradjon ebbõl ki egy
kisebb kör sem, mint jelen pillanatban, amit említett Államtitkár Úr a
kórházi dolgozók. Tehát, ezzel elvi szinten egyet tudunk érteni. Tehát
a kiegészítésrõl ennyit. Magával a megállapodással, illetve az
elõterjesztéssel kapcsolatosan a véleményünk a következõ. Mint levezetõ
elnök úr említette, hogy ezt a BÉT ülést megelõzte egy szakértõi
munka-bizottság tevékenysége. Ott a Független Rendõr Szakszervezet
elmondta az álláspontját, amit most csak meg tudok erõsíteni. Az
elõterjesztést és az abban foglaltakat nem tudjuk elfogadni. Itt van a
kezemben a Közszolgálati Sztrájk-bizottság és a Kormány közötti
Megállapodás. Ebben ugyan vannak különbözõ dolgok leírva, illetve
különbözõ megfogalmazásban, amibõl az derül ki, hogy törekedni kell a 6
%-os béremelésre. Én azt hiszem, hogy kijelenthetõ az, hogy a belügyi
közalkalmazottak nem másodrendû közalkalmazottak a Magyar
Köztársaságban. 2002-ben, mikor volt az 50 %-os átlag béremelés a
közalkalmazotti szférában, akkor is a belügyi közalkalmazottak nem
kapták meg ezt az összeget átlagosan sem. Tavaly ismerjük a helyzetet,
hogy milyen helyzetben voltak a közalkalmazottak. Az idén szintén nem
akarjuk megadni nekik a 6 %-os bérfejlesztést, bérfejlesztésrõl
beszéljünk, ami a bérbe beépül. Hogyha nem adjuk meg az idén ezt a 6
%-ot, akkor már a jövõ évi tárgyalások már rosszabb alapról indulnak,
tehát, nincsen beépítve az idei bérbe, tehát már azzal is hátrányban
lennének. Úgyhogy én azt mondom, hogy semmiképpen nem elfogadható az,
hogy 2004. évi bérrõl szeptemberben tárgyalunk és akkor is ez a 6 %-ot
nem éri el. Hogyha az elõterjesztésbe beleolvasunk, akkor itt a
minisztérium megfogalmazza azt, hogy ez 2.300 forintos bruttó
illetmény-emelést tesz lehetõvé fejenként per havonta a
közalkalmazottaknál. Gondoljunk már bele, hogy ez milyen összeg,
menjünk ki a piacra. Mi közvélemény-kutatást folytattunk a tagok és az
állomány körében. Nem igazán szeretném azokat a szavakat, mondatokat
itt elmondani a BÉT-en, mert nem biztos, hogy szalon-képes lenne. Nekem
mint szakszervezeti vezetõnek, mindenképpen azt le kell szögeznem, hogy
ez igazán megalázó az emberek számára. 2.300 forintról beszélünk
bruttóról, havonta. Tehát, ez nem lehet tárgyalási alap. A 6 %-ot
mindenképpen meg kell adni, 570 millió forintról van szó tudomásom
szerint, ami hiányzik ehhez a kevés összeghez is. Én azt hiszem, hogy
azt elõ kell tudni teremteni. Abban az esetben, hogyha ez nem lesz meg,
akkor mi ezt a megállapodást a Független Rendõr Szakszervezet nevében
nem tudjuk aláírni. Köszönöm szépen.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Köszönöm. Mehetünk sorban? Földvári úr! Bocsánat.
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Kiegészítésként annyit szeretnék hozzátenni, hogy természetesen, hogyha
a BRDSZ által felvetettek alapján, vagy nem tudom, hogy a többi
szakszer-vezetnek mi lesz a véleménye és a hozzáállása ehhez a
megállapodásra, abban az esetben, hogyha úgy döntenek, hogy elfogadják
ezt a jelen pillanatban 2,2 %-os emelést, akkor ezt mi tudomásul
vesszük. Tehát azt, hogy a dolgozók meg-kapják, ezt az összeget
tudomásul vesszük és ezt támadni nem fogjuk, hogy az emberek részére ez
kifizetésre kerüljön, ez az összeg. Köszönöm szépen.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Igen. Földvári úr!
Dr. Földvári Béla úr, elnök-helyettes MKKSZ Közigazgatási Hivatalok Dolgozóinak Országos Szakmai Tanácsa:
Közigazgatási Hivatali OSZT részérõl. Mivel nekünk közalkalmazottunk
nincs ezért támogatjuk a többségi szakszervezeti véleményt. Egyebet nem
kívánunk hozzátenni. Köszönöm.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Köszönöm. Zentai úr!
Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Két megjegyzéssel elfogadjuk az elõterjesztést. Az elsõ az, hogy várjuk
azt az ajánlatot, hogy mi lesz a másik 2,2 %-al. Változatlanul ugyanaz
a véleményünk, mint az FRSZ esetében, a 6 %-os béremelésrõl lévén szó.
A másik pedig az, hogy szakszervezetünknek az az álláspontja, hogy
miután a sajtó leközölte, hogy az egészségügyi dolgozók egységesen
mindenhol béremelést fognak kapni és ezt konkrétan fölsorolták, a
béremelés módját és hogy kik fognak kapni, ezért az a kérésünk, hogy
abban az esetben, hogyha az OEP a Kórház részére biztosítja a
béremelést, abban az esetben ne kerüljön részükre plusz pénz
kifizetésre, magyarul kétszer ne kapjanak. Tehát, abban az esetben
egyetértünk vele, ha az OEP-tõl nem kapnak. Köszönöm.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Szatmári Úr!
Hócza György úr, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
A Rendõr Szakszervezet álláspontját támogatjuk.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Ackermann úr? Nem?
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Tudomásul vesszük a 2.300 forintos béremelést. Én ott a szakértõi
értekezleten azt kértem, hogy mindenképpen valamilyen mondatban
hangsúlyozzuk a szolidaritást. Itt nem csak a belügyi Kórházról, BM
Kórházról van szó szolidaritás ügyben, hanem, aki megkérdezi a 100 ezer
forinttal, hogy én miért kapok 2.300, a 2,2 %-ra, meg más miért nem.
Egy bértáblát fogunk mivellálni, ezt tudomásul vesszük, belementünk, de
végül is ez a történetnek a lényege, valamilyen módon ez a mondat
kerüljön be. A másik dolog, pedig, ez a 2,2 %-os, további 2,2 %-ra
egyáltalán, hogy van-e remény, meg valamifajta kifizetés, mert csak
akkor van meg a 6 %, hogyha ezt a további részt is ki lehet
gazdálkodni, vagy valamilyen módon ki lehet fizetni. Köszönöm.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Köszönöm. Nagy Gábor úr!
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
A szakértõi tárgyalásra szeretnék én egy kicsit visszatérni, hogy ez
nem volt egészen olyan egységes, mert egyrészt az FRDÉSZ kivonult,
másrészt pedig a Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete nem szavazott.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Az FRSZ vonult ki, nem az FRDÉSZ.
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Bocsánat, az FRSZ vonult ki, és mi meg nem szavaztunk, tehát nem olyan nagyon egységes...
Másik, hogyha szolidárisak vagyunk a Kórház dolgozóival, ami ugye
kétséges, hogy az OEP finanszíroz, vagy a belügy, akkor nem értem, hogy
a tûzoltóság közalkalmazottaival szemben miért nem vagyunk, vagy miért
nem ugyanezt az álláspontot képviseljük, hiszen ebbõl kikerülnek és nem
az 1-es számú mellékletbe tartoznak. Köszönöm szépen.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Talabér úr!
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Véleményünk az, hogy a Kormányrendeletben megfogalmazottakkal szemben
az itt rögzített kondíciók nem egyeznek. Tehát, a 6 %-ot nem fogja
elérni ezzel a 2,2 %-al a bérfejlesztés, ezért mindenképpen várjuk azt,
hogy erre valamilyen megoldás szülessen az év végéig. Ugyan a
szakértõin egyetértettünk azzal az elõterjesztéssel, hogy elfogadjuk,
lévén, hogy nem kívánjuk megcsonkítani az egyébként is eléggé rossz
helyzetben álló közalkalmazottak jelenlegi bérkondícióit, ezért úgy
gondoljuk, hogy ez a pénz is most, ha megvan, akkor egy fontos pénz,
ami érkezik. Én annak ideén az elõterjesztéssel kapcsolatos
véleményemben leírtam, hogy nálunk körülbelül a 70 %-a a
közalkalma-zottaknak ebben az évben nem jutott bérfejlesztéshez, tehát
gyakorlatilag ezt a 2,2 %-ot fogja megkapni, úgyhogy még igazából ez a
70 % sem, még a további 2,2-vel sem fogja a 6-ot elérni. Ez elõre vetít
egy olyan problémát, amit már egyébként azt hiszem, hogy a Bárdos Judit
asszony is elmondott és a Pongó Géza úr is, hogy a jövõ évi bázist, azt
mindenképpen jelentõs mértékben csonkítja, annak tükrében is és ismert,
vagy ismerjük a jövõ évi bérfejlesztésre kapcsolatú nagyjábóli
Gazdasági Kabinet törekvéseit, hogy mintegy 8-11 %-ot mond ezzel a
tavalyi 6-tal, akkor lényegesen rosszabb kondíciókat fognak indulni a
BM közalkalmazottak a jövõ évi bérfejlesztésbe. Az OEP finanszírozást
mi úgy értelmezzük továbbra is, amíg nincsen egységes és megnyugtató
álláspont az OEP részérõl, hogy a Kormányrendelet kiveszi ebbõl, akkor
vagyunk szolidárisak és akkor érzem azt, hogy egyértelmûen kerüljenek
be, hogyha az OEP erre egyértelmûen nyilatkozik és itt mi egyebek
mellett tudjuk rögzíteni azt, hogy nem kettõs finanszírozásban fognak
részesülni. Egyébként összegezve aláírjuk a megállapodást, várva azt,
hogy a további 2,2-re a forrás meglegyen. Köszönöm.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Bocsánat. Pongó úr és Talabér úr számára szeretném
mondani. Tehát formális megállapodás itt nem készül és nincs mit
aláírni. Tehát, itt egy megegyezés születik és úgymond mindenki a
szavazatával, vagy a nyilatkozatával írja alá formálisan, informálisan
a megállapodást, ami itt szóban megszületik. Itt ugyanis a
Kormányrendelet arról szól, hogy a fejezetet, a fejezet esetében
egyeztetést követõen a miniszter dönt. Tehát, itt formálisan ilyen
megállapodás, amelyet alá kellene írni, nem fog születni. Amit még
szeretnék hozzátenni, arról én mind az összes szakszervezetet szeretném
biztosítani, hogy Jenei úr és munkatársai folyamatosan törekedtek arra,
hogy a meglévõ 2,2-nyi különbségre is valamilyen anyagi fedezetet
teremtsenek, tehát ebbõl a szempontból mi annak a tavasszal született
Megállapodásra, hogy törekedni kell a 6 %-ra, annak mi a magunk
részérõl eleget tettünk, de nyilván ezt a „mundér becsületet” majd
Jenei úr fogja megvédeni. Jenei úré a szó.
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Már védeni kell „mundér becsületét”? Nem tudom, legközelebb napirendre
tûzzük. Elhangzott néhány kiegészítés és néhány tartalmi megjegyzés. Az
elsõ felére én nem hiszem, hogy reagálni kellene, inkább csak
magyarázta az elmúlt néhány hét eseményeit, elfogadva mindegyiket
közülük. Viszont van négy olyan tartalmi elem, amire szeretnénk
mindenképp reagálni.
A Kórházi közalkalmazotti állomány. Ugye, a Kormányhatározat arról
szól, hogy a Belügyminisztériumban dolgozó közalkalmazottak számára 570
millió forintot biztosít azzal, hogy január 1-jéig visszamenõleg egy
újabb béremelési ütem legyen. Nem írja elõ azt kötelezõ érvénnyel, hogy
ezzel 6 %-ot meg kell tenni, tekintettel arra, hogy a számítások
elõzetesen is azt támasztották alá, hogy ez csak egy újabb ütem lehet.
Mindenki tudta, hogy ezzel még a 6 %-ig nem fogunk elérni. Mindjárt
majd a forrásról még részletesebben. Tehát, én nem szeretném, hogyha
ebben félreértés legyen, lenne. Nincs utasítás arra a Kormány részérõl,
hogy a Belügyminisztériumnál ezt a 6 %-ot átlagosan, vagy egységesen,
differenciálással, vagy anélkül végre kell hajtani és ugye ezt a
különbözetet valahonnan tegye mellé a Belügyminisztérium. A Kórházban
dolgozó közalkalmazottak valóban a Kormányhatározat értelmében kívül
esnek ezen a körön. Külön pontban rendelkezik arról, hogy az
egészségügy területén dolgozók számára milyen béremelés legyen. Amikor
a tárgyalások folytak, illetve amikor én többükkel külön is beszéltem
errõl, felvetõdött az igény arra, hogy terjesszük ki a Kórházban
dolgozó közalkalmazottak számára. Mi ezt az igényt szeretnénk
akceptálni azzal, hogy ennek megfelelõen értelmezzük a
Kormányhatározatot, valóban kapják meg akkor õk is ezt a béremelést,
egységesen az összes többi közalkalmazotthoz hasonlóan. Tehát, azért
ezt én szeretném egyértelmûsíteni, tehát, hogy a munkavállalói oldalról
jelentkezett igényt fogadta el a Belügyminisztérium azzal, hogy ennek
minden egyes konzekvenciáját képviseli és vállalja a jövõben. A
közalkalmazotti körnek a kiszélesítése, én azzal javasolom elfogadni
azt, amit Bárdos Judit asszony fölvetett, hogy azokat a
közalkalmazottakat akkor érintse ugyanúgy a béremelés, akik nem olyan
állami közigazgatási szervhez kerültek év közben, ahol valamilyen
formában mégiscsak részesültek. Tehát, akik a távozásukat követõen már
láthatóan igazolhatóan nem kaptak visszamenõleges béremelést, azokra
akkor ez a kiterjesztés történjék meg, Ez némi technikai feladatot
nekünk majd jelent, de ezzel megpróbálunk megbirkózni, én sem tudom
megbecsülni, hogy ez hány embert érint, de a kibõvítéssel, ezzel a
kiegészítéssel a magam részérõl egyetértek.
Független Rendõr Szakszervezet véleménye. Én tiszteletben tartom azt,
hogy az FRSZ csak tudomásul veszi ezt a béremelést, én sajnálom, hogy
nem vettek részt a szakértõi tanácskozáson, mert ezt a véleményt ott
is, máskor is el lehet mondani, lehet hangoztatni, az más kérdés, hogy
ez szerintem nem zárja ki, hogy amikor a szempontokat, a feltételeket
rögzítjük, akkor az FRSZ a saját tudását, véleményét mégis csak jobb,
hogyha elmondja, azzal együtt, hogy akár itt, akár máshol természetesen
nem kell az általunk javasolt változatot elfogadni.
Az önkormányzati tûzoltóság. Én nem tudok olyan közalkalmazottakban
gondolkodni, akik nem belügyi állományban vannak. A Kormányhatározat
rendelkezik arról, hogy az önkormányzatoknál lévõ közalkalmazottaknál,
hogyan, milyen formában lehet, kell elérni a 6 %-os béremelést, ehhez
milyen költségvetési támogatást ad és az önkormányzatoknak ehhez milyen
önrészt kell vállalni attól függetlenül, hogy már végrehajtottak saját
költségvetésbõl valami-lyen béremelést, vagy pedig most az évközben
próbálnak erre forrást találni. Én nem tudom azt elképzelni, hogy
önkormányzati alkalmazottak számára a Belügyminisztérium címzetten
közalkalmazotti béremelésre forrást biztosítson.
Ugye, a leglényegesebb kérdés, szinte mindenki szóbahozta, hogy, hogyan
tovább? Néhány, tervezéssel összefüggõ körülményt szeretnék elõször
elmon-dani. Valóban vállaltuk azt, hogy folyamatosan vizsgáljuk, hogyan
lehet további béremelést adni a közalkalmazottak számára, honnan lehet
ehhez forrást biztosítani. Abban semmilyen titok nincsen, hogy a
Belügyminisztérium szervei közül néhány már most adósságállománnyal
küzd, augusztus végén is milliárd forintokban mérhetõ az, ami
tartozásállományként elõállt. Ez ugye azt jelenti, hogy amíg ez a
helyzet fenn van, addig új kötelezettségvállalást ezek az intézmények
nem tehetnek. Ugye, arra is tettünk ígéretet, hogy nyilatkoztatjuk a
belügyi intézményeket, hogy, ki, minek a terhére tud többletforrást
biztosítani, hány %-os béremelést lehet még végrehajtani a
közalkalmazottak számra. Van ennek egy nagyon lényeges vetülete és
amikor visszakérdeztek ránk, akkor ez teljesen logikusnak is tûnt, mi
magunk is számítottunk rá és összefügg azzal, hogy a jövõ évi
költségvetés tervezése némiképpen megcsúszott, de még utol fogja érni a
közalkalmazotti béremelést. Ez pedig, az idei béremelésnek az áthúzódó
hatása. Tehát, a belügyi szerveknek nem csak arról kell nyilatkozni,
hogy jelenlegi idei költségvetésükbõl át tudnak-e csoportosítani
5-8-10-25-50 millió forintot, hanem arról is, hogy vajon jövõre ennek
az áthúzódó hatását képesek elõteremteni, viszont, egyetlenegy belügyi
intézmény sem ismeri még a végeleges jövõ évi költségvetési számait.
Ennek az 570 millió forintnak megvan a tervezési rendszerben a jövõ évi
áthúzódó hatása, e miatt intézményenként szétbontjuk és mindenki
számára biztosítjuk is. Ezt a Pénzügyminisztérium is elfogadta. Így
szól a legutolsó tervezési átiratunk is, viszont, hogyha bármelyik
tárca önként bevállal még további béremelést, akkor ennek az áthúzódó
hatását is vállalnia kell, hiszen akkor egy magasabb bázisra fog majd
ráépülni a jövõ évi január 1-jével végrehajtani tervezett béremelés.
Ahhoz viszont, hogy ezt a nyilatkozatot meg tudják tenni, el kell
jutnunk legalább szeptember végéig, hiszen akkor van a Kormány számára
kötelezett határidõ, hogy a Parlament számára benyújtsa a 2005-ös
költségvetést. Addigra ismerni fogjuk az adótörvénybõl származó
változásokat is. Tudjuk, hogy, például étkezési utalványnál egyéb
területeken milyen változás lesz, mérni tudjuk ennek a pénzügyi hatását
is, tehát, megszülethet valamikor október elején az intézmé-nyek
részérõl a nyilatkozat, ebben az évben, illetve ennek az áthúzódó
hatását jövõ évben tudják-e vállalni. Akkor lehet nyilatkozni arról,
hogy a belügyi szervek egységesen, vagy differenciáltan, további
béremelést a közalkal-mazottak számára tudnak nyújtani, vagy nem.
Tisztában vagyok azzal, hogy ez ma nem egy elfogadható válasz, de ettõl
még én sokkal többet nem tudok nyilatkozni és csak azt tudom vállalni,
ígérni, hogy amint ez az idõpont elõáll, amint a nyilatkozatokat be
tudjuk gyûjteni az intézményeinktõl és amint tisztábban látjuk azt is,
hogy a Belügyminisztérium hogyan fogja zárni az idei évet, akkor lehet
tárgyalni egy újabb BÉT ülés keretében, hogy van-e esély a
közalkalmazottak számára egy újabb, január 1-jéig visszamenõleges
béremelés lefolytatására. Azt, hogy az OEP mikor nyilatkozik, tényleg
nem tudom, folyamatosan sürgetjük õket, hogy dõljön el ez a kérdés. Én
is természetesen úgy értelmezem, hogyha ez a többletforrás megérkezik,
mégis valamekkora összeggel a Belügyminisztériumban dolgozó Kórházi
közalkalmazottakat meg-támogatja az OEP akkor értelemszerûen át kell
rendezni a bérfejlesztést, értelemszerûen akár 2.400-ra, vagy 2.500
forintra emelkedik a bruttó béreme-lésnek a mértéke. Köszönöm szépen.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Köszönöm. Bárdos Judit!
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Csak ehhez egy megjegyzés, legalábbis, ha jól olvastam ezt a
Kormány-határozatot, vagy rendeletet, akkor az OEP-nek 1,8 milliárd
forintot ad erre a célra. Na most, ha azt mondom, hogy több mint, közel
200 ezer kórházi dolgozó van Magyarországon, akinek adják az 1,8
milliárdot és a belügyi 15 ezer közalkalmazottnak a 2,2 %-os
béremeléssel 570 millió forint, akkor ki kell számolni, hogy az 1,8
milliárd forint a közel 200 ezer közalkalmazottnál mit jelent, csak
azért, hogy nehogy nagy reményeink legyenek a tekintetben, hogy mit
biztosít az OEP ebbõl az 1,8 milliárdból. Egyébként szeretném
megköszönni, hogyha a kórházi dolgozók is, vagy így, vagy úgy, de
mindenképpen ezt a pénzt megkapnák, mert nem lehetnek páriák egyéb
tekintetben azok itt a belügyi ágazatban, de legalább most ne legyenek
azok. Köszönöm.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Öt perc Géza. Csakhogy a pontosság kedvéért, ugye a 2195/2004.
Kormány-határozat a 2.5-ös pontjában úgy rendelkezik, hogy az Országos
Egészség-biztosítási Pénztár által finanszírozott humán-egészségügyi
intézmények köré-ben a közalkalmazotti bérek pótlólagos évközi
növelésére 1,8 milliárd forint felhasználását engedélyezi. Még a
tényekhez tartozik ugye, hogy a Kórháznak 1217 közalkalmazotti
dolgozója van, ebbõl 1054-en dolgoznak az OEP által finanszírozott
helyen, 55-en pedig nem. Tehát, 55 kórházi dolgozónak minden-képpen
ebbõl az 570-bõl kellene kapnia, de azzal én sem értenék egyet, hogy a
többi, aki OEP finanszírozású helyen van és az OEP mégsem adna nekünk
erre pénzt, hogy õk semmilyen formában ne részesedjenek a
közalkalmazotti béremelésbõl, úgyhogy, én mint a Kórház felügyeletét
ellátó helyettes államtitkár köszönöm Önöknek, hogy ebben egyetértünk.
Pongó Géza úr!
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Köszönöm szépen, Államtitkár Úr. Az elõzõ felvetésedre szeretnék
reagálni és azzal kapcsolatosan szeretnék egy-két mondatot elmondani.
Én csak meg tudom erõsíteni azt, hogy a Belügyminisztérium vezetése
mindent megtett annak érdekében, hogy a belügyi közalkalmazottaknak
meglegyen a 6 %-a. Ezt mi sem támasztja alá mint, hogy folyamatosan
tárgyalunk, szakértõi bizottság jött létre, tehát ezzel nincs is semmi
gond, ráadásul a mai napirendi pontnál én alá is húztam, hogy az a
címe, hogy egyeztetés a közalkalmazottak keresetnöveke-désének
elõsegítése tárgyában. Tehát már ez a mondat is sugallja, hogy a
minisztérium mindent meg szeretett volna ezért tenni, hogyan tudná
elõsegíteni, hogy meglegyen a 6 %. Ezzel probléma nincs is. Itt van a
kezemben a Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány közötti
Megállapodás. Itt csak egy bõvített mondatot emelnék ki: „a felek
egyetértenek abban, hogy a közszférában dolgozók bérének reálértékét
2004-ben meg kell õrizni, ezért felhívják a költségvetési szféra
intézményfenntartóit és munkáltatóit arra, hogy intézkedjenek az
illetmények, bérek 2004. évi átlagosan bruttó 6 %-os növelése
érdekében”, tehát, azt hiszem, hogy ezt a kormányzat adta ki és a
kormányzat nevében alá is lett írva ez a megállapodás a Csizmár Gábor
és a dr. Veres János aláírásával. Én azt hiszem, hogy itt valakinek
vállalni kell a felelõsséget, a politikai felelõsséget, mert itt az
elmúlt idõszakban, az eltelt két év most már lassan, a
Belügyminisztérium és a szakszervezeti oldal részérõl a tárgyalások
folyamatosan megvoltak. Mind a két részrõl megpróbáltunk elõrelépéseket
tenni, de mindig a pénzzel volt a gond, hogyha a kormányzat egy ilyen
megállapodást megköt és ösztönöz valamit, hogy meglegyen a 6 %, akkor
arra a bérgaranciát is adja meg. Tehát, csatolja mellé a költségvetési
forrásokat, hogyha ezt nem teszi meg, azzal sincsen probléma, de akkor
viszont ki kell állni a nyilvánosság elé, ki kell állni a munkavállalók
elé, a dolgozók elé, hogy igen, ígértünk 6 %-ot, ami a sajtóban
elhangzott, a költségvetési forrás nem teszi lehetõvé. Jelen
pillanatban 3,8 % áll rendelkezésre, erre az évre ennyit tudunk adni,
mert most a dolgozók azt hiszik, mert a sajtó útján úgy értesülnek a
minisztérium nyilatkozataiból, vagy a Kormány nyilatkozatokból, hogy a
6 % átlagban meglesz, holott errõl nincsen szó. Én azt hiszem, hogy sok
esetben az õszinte beszéd, az õszinte szó ér annyit, mint az a bruttó
2.200 forintja az állománynak. Köszönöm szépen.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Ackermann úr!
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm szépen. Pongó Gézához csatlakoznék, mégpedig a 2004. március
10-én miniszter asszony és a szakszervezetek között született
Megállapodás 2. pontja ezt mondja: „a Közszolgálati Sztrájkbizottság és
Kormány megbízott képviselõi által 2004. február 25-én aláírt
Megállapodásnak a Belügy-minisztérium közalkalmazotti, köztisztviselõi
és munkavállalói állományára kiterjedõ elemeit a felek elfogadják és
érvényesítik”. Tehát ez azt jelenti, amit a Pongó Géza felolvasott,
hogy itt a miniszter asszonnyal megerõsítve, igaz, Pál államtitkár úr
írta alá a nevében, megerõsítve, mi elfogadtuk ezt a Sztrájk-bizottság
általi 6 %-os históriát. Köszönöm szépen.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Még valakinek? Ha nincs, akkor lezárnám ezt a napirendi pontot a
követke-zõkkel: azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy a munkavállalói és a
munkáltatói oldal egyetért abban, hogy az 570 millió forint
közalkalmazotti béremelésre juttatott támogatást 2004. január 1-jei
hatállyal, fejkvóta alapján osztja szét, mégpedig úgy, hogy abban az
esetben, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár biztosít fedezetet
a BM Kórház közalkalmazottainak béremelésére, akkor ebbõl az 570 millió
forintból a BM Kórház nem kap, ha nem biztosít, akkor pedig a BM Kórház
közalkalmazottait is ebbõl az 570 millió forintból fogja a munkáltató
kifizetni. Akkor ezt a napirendi pontot lezárnánk.
Áttérnénk az úgynevezett egyebekre és akkor, ha a közalkalmazotti
tanácsok megválasztásával kapcsolatosan Bárdos Judit asszony már utalt
arra, hogy tegnap ülésezet a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi
Tanácsa, amelyben végül is olyan értelemben végleges megállapodás nem
született, hogy a munka-vállalói oldal javasolta, hogy a
közalkalmazotti tanácsok, mint létezõ jogintéz-mény szûnjön meg. Az
kétségtelen, hogy a Munka Törvénykönyve, ugye a 49 §-ban azt mondja,
hogy a választások elõtt nyolc héttel kell a választási bizottságot
megalakítani. Ez október 31-ig már nem történhet meg. Ebbõl következõen
a 2003. évi XCIX. törvény alapján 2004. december 31-ig szól a
közalkalmazotti tanácsok mandátuma... Mit mondtam? Bocsánat tévedtem.
Tehát, október 31-ig szól, ebbõl következõen a mandátum lejártáig már
az új közalkalmazotti tanácsokat nem lehet megválasztani, akkor sem,
hogyha végül is az a megálla-podás születik, hogy a közalkalmazotti
tanácsok funkcióban maradnak továbbra is, tehát újat kell választani.
Innen, akkor átadnám a szót Bárdos Judit asszonynak.
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ezt már egyszer végigjátszottuk az elmúlt évben, amikor egy évvel
meg-hosszabbította a Kormány a közalkalmazotti tanácsok mandátumát,
elõtte két évvel, tehát gyakorlatunk van benne. Viszont ma is kerestek
minket a közalkalmazotti tanácsok, szeretnének végre legálisan mûködni,
vagy nem mûködni. Ezért a BRDSZ azért kezdeményezi ezt a november 26-i
dátumot, mert ez az olyan legközelebbi idõtartam, ameddig korrekt módon
fel lehet készülni a közalkalmazotti tanácsválasztásokra és egy 26
napos idõszak az, amikor a közalkalmazotti tanácsok igazából nem tudnak
mûködni. Tehát, a legrövidebb idõt próbáltuk meg ezáltal kialakítani. A
Független Rendõr Szakszervezet egyetért ezzel az idõponttal, föl lehet
erre ilyen menetben készülni és addig még bármi történhet. Tegnap a
KOMT-ról úgy tájékoztattak, hogy a Kormánynak nem igazából van szándéka
megszûntetni a közalkalmazotti tanácsokat, hiszen akkor az üzemi
tanácsok mûködése is gondot jelent a részére és a vállalkozói szféra
pedig nem igazából járulna hozzá, hogy az üzemi tanácsok megszûnjenek.
Magyarul, „készüljünk a háborúra” és legfeljebb, ha elmarad, akkor nem
történik semmi, én ezt szeretném kérni és ezt kérem az oldaltól is,
hogy legyen egy egységes idõpont e tekintetben. Mindenki túl van rajta
november 26-án, a munkáltató is, meg a munkavállalói kör is.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Köszönöm. Kérdezem a szakszervezeti oldal többi képviselõjét, milyen
álláspontra helyezkedik ezzel kapcsolatban, van-e egységes
szakszervezeti álláspont a tekintetben, hogy november 26-án kerüljön
sor a Belügyminisztérium érintett szerveinél a közalkalmazotti tanácsok
választására? Hangsúlyozni szeretném, maga a Munka Törvénykönyve is azt
mondja, hogy...
(KAZETTAFORDÍTÁS)
... történjenek meg a választások. Tehát, erre jogszabályi kötelezés
ugyan nincs, de a jogalkotó is abba az irányba próbálja az érintetteket
irányítani, hogy egy napon történjen meg a választás. Pongó Géza úr!
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Fõtitkár Asszony említette, hogy mi ebben a tárgykörben egyeztettünk.
Elfogadható számunkra a november 26-a, tehát mi ezt tudjuk támogatni,
de, viszont egy kiegészítésem ehhez is lenne és kérésem. Hogyha
lehetne, akkor tolmácsoljátok majd, hogyha esetleg Kormányülésre, vagy,
akár más fórumra kerül, mert ez már a második alkalom, hogy
közalkalmazotti választások kiírása lebeg, erre a szakszervezeti oldal
mindenképpen fölkészült, tavaly is készültünk, az idén is készülünk. Ez
nagyon sok munkába kerül, pénzbe kerül nekünk is, de azt hiszem, hogy a
Belügyminisztériumnak is és más szervezeteknek is. Tehát ebben is jó
lenne már egy döntést hozni, hogy akarjuk-e ezt a jogintézményt
fenntartani, hogyha igen, akkor pedig egy egységes álláspontot ki kell
alakítani és akkor pontot tenni a végére, hogy nehogy most
felkészülünk, nagyon sok pénz és munkaidõ árán és az utolsó napokban le
lesz fújva, hogy nem lesz és jövõre ugyanaz lesz a helyzet. Tehát,
ebben mindenképpen valamilyen egységes Kormány, vagy parlamenti, vagy
nem tudom milyen jogintézményi határozatot kell hozni, hogy ebbe legyen
most már pont a végén. Erre kérem a segítségedet, hogy ezt tolmácsold
már a fölsõ fórumok irányába. Köszönöm szépen. Tehát, az idõpontot
elfogadtuk.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Zentai úr!
Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A mi álláspontunk az, hogy egyenlõre ne csináljunk semmit. Tudniillik,
én legalábbis érdeklõdtem a Vadász János féle hivatalnál és õk azt
mondták, hogy a Kormánydöntést várjam meg, tehát addig semmiféle
választást ne szervezzünk. Tehát, én azt javaslom, hogy fogadjuk ezt el
és magyarul, hogyha majd megszületik a Kormánydöntés arra, hogy legyen
közalkalmazotti tanács, akkor csináljuk, még akkor is, hogyha ez nem
lesz novemberben, hanem, mit tudom én február 28-ra lesz meg. Köszönöm.
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
A következõt szeretném kérdezni és itt jogász segítsége kéne, ugyanis,
ha október 31-ig visszaszámolva a nyolc hetet nem tudtuk betartani, nem
tartottuk be, egyáltalán milyen érvénye van a november 26-nak. Ez nem
egy törvényes megoldás.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Más vélemény?
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Csatlakoznék itt, az elõttem szólóhoz.
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
A Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége támogatná ezt a
megoldást, amit itt a két, a BRDSZ és az FRSZ mondott, ám én is azt
mondom, hogy tisztázzuk le a jogi oldalát, hogy mennyiben vagyunk mi
felhatalmazva arra, hogy továbbtoljuk ezt a határidõt, mert
elképzelhetõ, hogy valami törvénytelenséget követünk el. Én úgy érzem,
hogy azért a korábbi közalkalmazotti tanácsok mûködnek és legitimek,
tehát nem vagyunk olyan helyzetben, hogy problémát jelentene ez, annál
is inkább, mert, hogyha, viszont ezeknek megszüntetjük a
legitimációját, akkor az meg megint problémát jelenthet, hogyha
beleütközünk egy olyan problémába, hogy mi jogtalanul írtunk ki egy és
késõbb hajtottunk végre egy ilyen közalkalmazotti tanácsválasztást. Ha
mi ezt komolyan vesszük, akkor szerintem a törvényi oldalát is vegyük
komolyan.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Egy másodperc Judit. A tegnapi KOMT ülésen Cser Ágnes asszony vetette
föl azt, hogy szûnjön meg közalkalmazotti tanácsok mûködése és azt
kérte, hogy ehhez a Kormány adja hozzájárulását, Herczog helyettes
államtitkár úr a jegyzõkönyv szerint arra tett ígéretet, hogy a Kormány
részére továbbítja ezt a kérést, tehát, nyilván ehhez
törvénymódosításra van szükség. Ma a Munka Törvénykönyve is, meg a
Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény is azt mondja, hogy ahol 15
közalkalmazottat foglalkoztatnak, ott üzemi tanácsot kell, ahol
kevesebbet, ott képviselõt kell választani, erre pedig a törvény azt
mondja, a Munka Törvénykönyve, hogy nyolc héttel a mandátum lejárta
elõtt választási bizottságot kell létrehozni. Tehát, olyan értelemben
törvénysértés mindenképpen történik, hogy a jelenlegi közalkalmazotti
tanácsok mandátuma október 31-ig szól. Ha jogszabályváltozás, vagy
valamilyen formában kormányszintû döntés nem történik, akkor az õ
mandátumuk tovább nem létezik, tehát jogszerûen nem mûködhetnek. Ez
bizonyos problémákat nyilván fölvet a bizonyos munkáltatói döntések
meghozatalánál, de a nyolc hét, gondolom én, a november 26-a a nyolc
hétre tekintettel került megállapításra, tehát itt azt kell mérlegelni,
hogy honnan induljon az az idõpont, amitõl a nyolc hetet lehet
számítani és innen törvényesség szempontjából teljesen mindegy, hogy
november 26-a, vagy február, esetleg március. Ha október, illetve
november 1-jén nincsenek közalkalmazotti tanácsok, akkor már
törvénysértõ a gyakorlat. Bárdos Judit!
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Gyakorlatilag a közalkalmazotti törvény és a vonatkozó jogszabályok azt
mondják ki, hogy bármikor választható, ha lejárt a mandátuma, csak
nyolc héttel elõtte kell megalkotni a választási bizottságokat. Miután
mi is hibásak vagyunk, de meg kell, hogy mondjam õszintén a kormányzati
oldal és a munkáltató is hibás e tekintetben, hiszen nekünk augusztus
hónapban ezt a kérdést BÉT ülés elé kellett volna vinni. Tavaly BÉT
ülés elé hoztuk, akkor a szakszervezeti oldalnak a másik része
leszavazott minket, hogy gyakorlatilag ne kezdjük el a közalkalmazotti
tanácsválasztásokat, ne is írjuk ki az idõpontot. Most tisztelettel
arra kérem Önöket, Önöknek jogukban áll ezt az idõpontot az összes
munkáltatói szerv részére meghatározni, hogy ezen a napon legyenek a
közalkalmazotti tanácsválasztások és amelyik érdekképviselet akar
választani az megindítja a tanácsválasztást, amelyik érdekképviselet
nem akar ebben részt venni, az nem vesz rajta részt. A tanácsok
mûködése fontos helyi szinten a kollégáknak, hiszen vannak olyan
kérdések, amelyeket csak a közalkalmazotti tanácsokkal tárgyal meg a
munkáltató és ebbe nem vonja bele az érdek-képviseletet. Tehát, már
jelezték a kollégák, ha lejár nekik a mandátumuk, akkor itt egy bizony
még az az egy hónap is problémás, hogy nem lesz mandátuma a tanácsnak.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Egy másodperc türelmet kérek. Ugye, ha kissé talán cinikusan azt
mondanám, a jogalkotó is gondolhatott arra, hogy esetleg nem sikerül
mindig folyamatosan közalkalmazotti tanácsokat mûködtetni, hiszen maga
a törvény is tartalmaz olyan szabályokat, hogy, ha aktuálisan nincs
közalkalmazotti tanács, akkor a szakszervezetek és a munkáltató által
létrehozott bizottság különbözõ feladatokat elláthat, de valóban, az
lenne az igazán elegáns megoldás, hogyha már késésben vagyunk, mert
késésben vagyunk, akkor egységesen szerveznénk meg. Tehát, én azt
gondolom, hogy igazán az lenne a legjobb megoldás, amikor a
szakszervezetek egységesen tudják azt mondani, hogy tartsunk november
26-án, 27-én, december 1-jén közalkalmazotti tanácsválasztásokat.
Ugyanis a munkáltatónak a lebonyolításban csak annyi feladata van, hogy
a személyi és tárgyi feltételeket biztosítja, de az összes többi
tennivaló a törvény szerint már a választási bizottságok feladata,
amelyek pedig alapvetõen a munkavállalók közül jönnek létre és ebben
nyilván a szakszervezeteknek nem kevés szerepe van. Ackermann úr!
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Két megjegyzésem lenne. Az egyik megjegyzésem az, hogy tulajdonképpen
nem a szakszervezetiek intézik a közalkalmazott tanács választást,
hanem a megválasztott közalkalmazotti tanács elnökének kell kiírni ezt
az idõpontot. Tehát, ezt így befolyásolni nem igazán lehetséges. A
szakszervezeteknek a jogosítványa, hogy a közalkalmazotti tanács
tagjaira, elnökére, sõt még az elnökét saját magából válassza, listára
tehet, jelölhet és tulajdonképpen az egész lebonyolításnak nem, nincs
köze a közalkalmazotti, illetve a szakszervezeteknek az ilyen fajta
nyomásának. Egy. Kettõ. Azt meg külön kikérem magamnak, hogy aki akar
válasszon, aki akar nem. Tudjuk, hogy a BRDSZ minden területen ott van,
õ elindít egy választást. Mi úgy gondoljuk, hogy nem akarjuk, nem mi
akarjuk, a közalkalmazotti tanács jogosítványa ez. Nem azt mondom, hogy
a BRDSZ-nél november 26. és akkor egységesen ezt csináljuk, valahogy
nekem magas. Én úgy gondolom, hogy lehet ezzel még addig várni, amíg
tényleg egy állásfoglalás nem születik igazából, mert, ha már
törvénytelen november 1-jén, tehát a törvényeknek nem megfelelõ a
választás, akkor tudunk várni jövõ januárig is tulajdonképpen. A
Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény 16. §-a sorolja fel a
közalkalmazotti tanácsoknak a szerepét és az egyetértési jogát,
nyugodtan ki tudja váltani ezeket az ügyeket a szakszervezetek. Itt nem
errõl van szó, arról van szó, hogy kié a nagyobb falat, a
reprezentativitásról. És itt megint jött a henger, hogy márpedig
november 26. van pénzünk és felkészülünk és akkor a reprezentativitás
ezen a területen is a mienk. Köszönöm szépen.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Judit az utolsó szó jogán.
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Nagyon szomorú vagyok meg kell, hogy mondjam és ennyi volt az utolsó szó joga. Nagyon szomorú.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Akkor én ezt a napirendi pontot azzal zárnám le, hogy a munkáltatói
oldal megvizsgálja, hogy mi legyen a közalkalmazotti
tanácsválasztásokkal, különös tekintettel arra, hogy a KOMT-on azért
valami történt és annak lesz valamilyen következménye. Itt a
szakszervezeti oldalnál pedig nincs egységes álláspont, ezért úgy
gondolom a munkáltató itt ezen a BÉT ülésen nincs abban a helyzetben,
hogy azt mondja november 26-án igen, vagy nem. Jó? Tehát, ebben a
kérdésben folytatása következik. Igen. Bárdos Judit!
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Még egyetlenegy mondat miután, kioktatott Ackermann úr, hogy ez a
kérdés nem tartozik ide a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács ülésére, a
szakszervezet nevében azzal a kéréssel fordulok a munkáltatóhoz, hogy
tûzze ki az általa meghatározott idõpontban a közalkalmazotti
tanácsválasztásokat, mert nincs arra remény, hogy a Kormány
megszünteti, bármennyire is akarják egyesek a közalkalmazotti tanácsok
mûködését.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Egyeztetni fogunk az FMM-mel és a munkáltató ebben a kérdésben dönteni fog. Bárdos Judit kérdései.
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Igen. Menet közben két kérdés merült föl és ez nagyon fontos. Az egyik
bérkérdés és pedig a berendelt hivatásos állomány tekintetében. Ugye, a
szolgálati törvény módosítása az RSZTÉF kérésére végül úgy került a
Parlament elé, hogy a központi és a területi szerveknél dolgozó
hivatásosoknak 5 százalékponttal kerül az illetménykiegészítése
megemelésre január 1-jére visszamenõleges hatállyal. Ebbe a körbe nem
tartozik a Belügyminisztériumba és a Rendvédelmi Szervek Védelmi
Szolgálatához berendelt, akár diplomás, akár középfokú végzettségû
hivatásos szolgálati viszonyban álló kolléga, mintegy 300-350 ember,
akinek ily módon egy fillér béremelése nem lesz ebben az évben, hiszen
a szakszervezetek, legalábbis mi tiltakoztunk az ellen, hogy 55 %-ra
emeljék föl az illetménykiegészítésüket a diplomásoknak. Ezért arra
kérem a munkáltatói oldalt, hogy valamilyen formában döntsünk, vagy
döntsenek abban a kérdésben, hogy ez a 300-350 ember hogyan kapja meg
erre az évre úgy, mint a többiek ezt az átlag 5 %-os, tehát az
illetménykiegészítésének 5 %-nak megfelelõ béremelést, mert õk sem
maradhatnak ki ebbõl a körbõl. Ez nagyon fontos a részünkre.
A másik kérdés pedig, szeretném, ha a munkáltatói oldal tájékoztatást
adna rövid határidõn belül, mert az idõ köt minket, a 2005. évi
költségvetés köztisztviselõi és közalkalmazotti bértábla emelésének
pénzügyi fedezetét képezõ létszámelbocsátásokról. Elég pontosan
próbáltam megfogalmazni, hiszen elhangzott ez BÉT ülésen. Ugye, ez
mintegy 1000 embert érint a belügyi ágazatban, nem a szolgálati
viszonyban állókról beszélek, hanem a közalkalmazottakról és a
köztisztviselõkrõl, mert részükre a 2005. évi költségvetés nem
biztosítja azt az illetménytábla emelést, amirõl itt beszéltünk a
közalkalmazottaknál, illetve illetményalap emelést, ami a
köztisztviselõkrõl szól, és gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy, ha és
amennyiben ez 2005. január 1-jével kellene hatályba léptetni, akkor
legkésõbb október 1-jével valamilyen formában már errõl a körrõl, vagy
egyáltalán az elvekrõl, vagy bármirõl, de egyeztetni kéne. Ez volt,
amit nem szóltam. A másik, hogy szeretnénk írásban tájékoztatást kapni,
hogy igaz-e, hogy 2005. január 1-jétõl létrejön a Regionális
Logisztikai Központ Budapesten a Központi Gazdasági Fõigazgatóságon és
ez mit fog kiváltani. Tehát, Budapesten mely szerveknek a logisztikai
szerveit, gazdasági szerveit váltja ki, ez az úgynevezett Regionális
Logisztikai Központnak a létrehozása és írásban szeretnék tájékoztatást
adni, hogy mi az igazságtartalma annak, hogy 2005. január 1-jével a
hivatásos állomány nyugdíjkiszámításának az alapját meg kívánják
jogszabály szerint változtatni, tehát a 2013-as már ismert változatást
elõre kívánják hozni 2005. január 1-jére, magyarul, hogy a hivatásos
szolgálati viszonyban állók nem egy év, hanem ugyanúgy, ahogy más
polgári munkavállaló tíz év átlagkeresetének számításai alapján
mehetnének nyugállományba. Köszönöm.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Ugye, két kérdésre az volt a kérés, hogy írásban. Ezt meg fogjuk tenni.
A másik kettõvel kapcsolatban kérdezem Jenei urat van-e?
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Háromra szeretnék én reagálni mindenképp. Ez nem zárja ki azt, hogy
írásban is ezt megerõsítsem. Én nem emlékszem arra, hogy elhangzott
volna, hogy 1000 embert el kell bocsátani. Különféle számokat mondtam
és azt is hozzátettem, ha jól emlékszem akkor hosszasan, hogy nem lehet
megmondani azt, hogy hány embert kell elbocsátani a jövõ évi
béremelésekre hivatkozással. Azt is említettem, hogy különféle
területen átszervezési elképzeléseink vannak, Judit még reagált is rá,
hogy nincs új a nap alatt, megint a központosítás kerülhet elõ, ez így
igaz, részben a Központi Gazdasági Fõigazgatóságon, a Távközlési
Szolgálaton és néhány, egyéb belügyi intézménynél is gondolkodunk,
dolgozunk azon, hogy, hogyan lehet olyan módszereket bevezetni, ami
hatékonyabbá teszi az ellátást. Alapvetõen ez a funkcionális
területekre vonatkozik és tekintettel arra, hogy itt nagyon sok mindent
figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy január 1-je, ami
költségvetési évforduló nagyon jó egy ilyen új rendszernek az
indítására, ezért ezek az elõkészületek most „pörögnek”, és a
legtöbbnél szeptember 15-e, vagy szeptember vége a határidõ. Ez
körülbelül egybe fog esni azzal, amit az elõbb említettem. Addigra
fogunk tisztán látni a jövõ évi költségvetésben. Jelenlegi számok, amit
az intézmények ismernek valóban elég szomorkásak. Ha ezeket szigorúan
értelmezzük és számolunk azzal, hogy 6,5 %-os béremelés lesz január
1-jével, ahogy egyébként a PM tervezési köriratában is szerepel, maga
után vonhatja a jelenlegi létszámnak a csökkentését. Akár úgy, hogy
üres státuszok kerülnek megszüntetésre, akár úgy, hogy a meglévõ
állományt kell elbocsátani azzal, hogy ez hivatásos állományúakat nem
érinthet. De, hogy ez pontosan mekkora létszám, hány embert érinthet,
milyen feltételekkel, hogyan illeszkedik ehhez az átszervezési
folyamat, azt ma senki nem tudja megmondani. Egy kis türelmet szeretnék
kérni. A múltkor is vállaltam, ígértem, hogy amint ez összeáll,
természetesen a szakszervezetekkel együttesen szeretném magát a
lebonyolítást pontosítani, illetve az általunk javasolt ütemrendet
képviselni. A KGF átalakítása valóban elég jól áll, talán a legelõrébb
tart az összes többi közül. Ma is volt egy egyeztetés arról, hogy
milyen területeken, milyen szolgáltatást kívánnak, tudunk nyújtani a
fõvárosi nem rendészeti szervek, intézmények számára, ezek alapvetõen
idézõjelben kisebb intézményeket jelenti, Duna Palotát, esetleg az
RSZVSZ-t, a SZEBEKK-t, a OLÉH-t, a közig. hivatalokat, fõvárosit, pest
megyeit, az õ számukra milyen szolgáltatást tud nyújtani. Ez nem azt
jelenti ma még, hogy létrejön a Fõvárosi Logisztikai Központ. A KGF a
jelenleginél szélesebb körben, remélhetõleg magasabb minõségben
nyújtana szolgáltatást ezeknek az intézményeknek. Ezzel együtt létszám
átcsoportosítás is lenne, hiszen e nélkül nem tudja megoldani. Az
összlétszám valószínûleg csökkenne, különben nincsen hatékonysági
javulás és nincs is az egésznek semmi értelme. Szeptember 15-e
környékén fogja a belügyi kabinet ez megtárgyalni és a mi idõrendünk
szerint szeptember végére miniszter asszonynak döntenie is kell arról,
hogy ezt valóban végre kell hajtani, érdemes elindítani, különben
január 1-jével nem tud élesben mûködni. Ebbõl követ-kezõen, amint ez
összeáll természetesen meg fogom ezt mutatni a szakszerve-zeteknek,
nagyon szívesen egyeztetek a lebonyolításról, egyáltalán, hogy milyen
érvek, milyen indokok váltották ki belõlünk azt, hogy ezt meg kell
tenni.
A nyugdíjszámítás alapjának a változásáról semmilyen információm
nincsen. Tudom azt, hogy nagyon sokféle új módszer, új elképzelés van
arról, hogy, hogyan lehet a közszférában dolgozóknál a jelenlegi
juttatási rendszert átalakítani, egy törvény legyen, különös részek,
hogy fognak alakulni, de nem tudok arról, hogy kimondottan a hivatásos
állomány nyugdíjszámításának az alapja, alapvetése az megváltozna.
Ettõl még elképzelhetõ, hogy van ilyen anyag, van ilyen tervezet,
nálunk nincs. Tehát a Belügyminisztériumban ilyen munka nem folyik.
Hszt. módosítás. Akkor a negyedikre is szeretnék kitérni. Való igaz,
hogy a BRDSZ kérésének megfelelõen visszatértünk az eredeti egyezséghez
és ez a szûkített kör részesül a béremelésben. Úgy döntött miniszter
asszony, tekintettel arra, hogy különféle egyéb okoknál fogva a Hszt-t
ebben az évben még majd módosítani kell, hiszen vannak olyan
Alkotmánybírósági egyéb döntések, ami miatt ezt meg kell tenni, ebbõl
következõen ott kell megoldást találnunk arra, hogy az RSZVSZ-nél,
illetve a Belügyminisztériumban dolgozó hivatásos státuszra berendelt
hivatásos állományúak számára lehet-e valamilyen egyéb módszerrel
béremelést végrehajtani, akár erre az évre, akár január 1-jei
hatállyal. Ennek a tervezete gondolom majd néhány hét múlva fog
összeállni utána a belügyi szakszervezetek úgyis fogják látni a
tervezetet. Köszönöm.
Dr. Tiborcz János úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen. Annyival egészíteném ki, hogy a humánpolitikai
szak-területnek sincs tudomása arról, hogy a hivatásos állomány
nyugdíjszámítási alapja január 1-jétõl megváltozna. Sem formális, sem
informális nincsen. Most a Parlament elé bekerül a Hszt-nek az a
módosítása, amely az 5 százalékpontos illetménykiegészítés változást
tartalmazná és a terveink szerint októberben kerülne egy újabb Hszt.
módosítási csomag a Parlament elé, amely több mindent tartalmazna,
többek között azt, amit Jenei úr elmondott. Van-e még valakinek
bármilyen mondanivalója, kérdése, kiegészítése? Ha nincs, akkor a BÉT
ülését bezárom. Mindenkinek kellemes hétvégét kívánok. Köszönöm a
részvételt. Viszontlátásra.
Budapest, 2004. szeptember 21.
Dr. Korbuly András
titkár
Legépelte: Antal Katinka Beatrix
|