Kezdölap arrow Hírek arrow ÁÉT arrow BÉT 2004.06.28.
BÉT 2004.06.28.
2004. June 28.
BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS
 
J E G Y Z Ő K Ö N Y V

2004. június 28.
(Szó szerinti jegyzőkönyv)
 
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár:
Tisztelettel köszöntök mindenkit a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülésén. Javaslatot tennék az ülés napirendjére. Öt előre meghatározott napirend, és egyebek.
1. Galyatetői BM üdülőszállóval kapcsolatos kérdés
    Előterjesztő: Meichl Géza főigazgató úr
2. 1+1-es képzési rendszerről történő előterjesztés
    Előterjesztő: Dr. Szakács Gábor főigazgató úr
3. Iskolakezdési támogatással kapcsolatos kérdés
    Előadó: Dr. Tollár Tibor főosztályvezető úr
4. Az egyenruházati ellátással kapcsolatos kérdések
    Előadó: Szalai István főosztályvezető úr
5. A szolgálati nyugdíj folyósítás nélküli megállapításával kapcsolatos javaslat.
        Előadó: Zsinka András főosztályvezető úr
6. Egyebek
Kérdezem, hogy a Belügyi Érdekegyeztető Tanács elfogadja-e ezt a napirendet? Bárdos Judit!

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A munkavállalói oldal egyeztetést tartott itt, hogy tisztázzuk, 2 órától, és a következőt kérdezi a munkáltatót képviselő államtitkár úrtól: hogy fordulhatott elő, hogy pénteken volt egy hete, hogy az RSZTÉF ülésén a kormány és az RSZTÉF munkavállalói oldal tagjai megállapodtak, miszerint a szolgálati viszonyban álló területi és központi szerveknél dolgozó kollégák január 1-jére visszamenőlegesen 5 %-os illetménykiegészítésben részesülnek. Ennek ellenére a pénteket követő héten a Belügyminisztérium Jogi Főosztálya egy olyan tervezetet küldött ki - nem vizsgálva annak valóságtartalmát, hogy megfelel-e a valóságnak vagy sem -, miszerint július 1-jétől jár az illetménykiegészítés 5 százalékpontos emelése, és január 1 és július 1-je között pedig a mintegy 4000 ember között osztják meg a fennmaradó 1 milliárd forintot valamilyen mérőszám alapján. Meg kell hogy mondjam, ez olyan rossz hírt indukált a területen, amely azt a kérdést veti fel, hogy vajon nincs-e szándékosság abban, hogy ez a hír így kiment, és adott esetben valamilyen módon a munkavállalók biztonságérzetét és komfortérzetét csökkenti.
 
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
Én nagyon remélem, hogy nincs ebben semmiféle szándékosság. A dolog teljesen világos amiben megállapodtunk, hogy januártól visszamenőleg, és miután én is meghallottam, hogy az első változat ment ki, holott én úgy hallottam, hogy 5 % július 1-től, tehát nem az, hogy az ezt megelőző félévre más rendszerben. Amikor én ezt megtudtam, azonnal intézkedtem, hogy az a változat kerüljön közigazgatási egyeztetésre, amiben megállapodtunk az RSZTÉF-en. Már csak azért is, mert az RSZTÉF után hétfőn reggel a miniszter asszony is közölte, hogy ő is elfogadja a megállapodást, és pénteken írnánk alá. Tehát a mi részünkről ebben nincs változtatás, de utána fogok nézni, hogy jelenleg hol tart. De nincs ebben változás, tehát ahogy ott megérkeztünk, és holnap meg is kapják azt a megállapodás tervezetet, amit szeretnénk pénteken aláírni. Én ezt egyébként nagyon sajnálom, hogy ez így történt.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Annyit hadd tegyek hozzá, hogy ebben szinte biztosan semmilyen szándékosság nincs, hiszen egy nagyon szűk körű tárca körözésre már az a változat ment el, amely a január 1-jét tartalmazta.
Ha már szóba került, az RSZTÉF-en született megállapodást holnap reggel, vagy a délelőtti órákban írásban megküldjük a tervezetet minden érintett szakszervezetnek azzal, hogy szerdán délután én kérnék észrevételeket, mivel csütörtök munkaszüneti nap, és péntek délelőtt 10 órára tervezzük az RSZTÉF megállapodásának aláírását itt a Belügyminisztériumban.
 
Kérdés:
Zárva lesz a Belügyminisztérium teljes egészében?
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Gyakorlatilag igen. Ahogy ez a korábbi évek gyakorlatánál szokott történni, hiszen ez a köztisztviselők számára munkaszüneti nap. Önök is köztisztviselők, nem? Az államtitkári intézkedés, amely erről szól, arra kéri az érintett szerveket, hogy a nem köztisztviselői jogviszonyban lévőknél is biztosítsák a szolgálatmentes vagy a munkavégzés-mentes napot erre az időre. Ezen kívül kérdezem, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele, más kiegészíteni valója? Ha nincs, akkor én átadnám az 1. napirendi pont előterjesztőjének a szót, Meichl Géza főigazgató úrnak, a galyatetői BM üdülőszállóval kapcsolatban.
 
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Köszönöm a szót. Államtitkár Úr, Tisztelt Érdekegyeztető Tanács! Amikor legutóbb Galyatetőről tárgyaltunk ezen a fórumon, akkor arra kértem és kaptam felhatalmazást, hogy ezt az üdülőt bérletes formában üzemeltessük tovább, megőrizve a házat, a szolgáltatásait, de törekedve arra, hogy lehetőség szerint ezt kevesebb ráfizetéssel, üzemi veszteség nélkül csináljuk. Ez a pályázat eredménytelen volt, azok a pályázók, akik erre a pályázatra jelentkeztek, azok teljesen egyértelműen azokat a garanciákat, amiket mi kértünk azért, hogy az állami, a belügyi tulajdont működtessék, nem tudták szolgáltatni, úgyhogy óhatatlanul újra napirendre kell tűzni a galyatetői üdülőnek a kérdését két ok miatt.
Arról már beszéltem ezen a fórumon, hogy ez az üzemegység meglehetősen nagy üzemi veszteséget termel, drága üzem, és nem áll arányban a ráfordított költségvetési támogatás a szolgáltatással, illetve az igénybevétellel. Ehhez ma én annyit tudok hozzátenni, hogy ennek a háznak az átlagos kapacitás-kihasználtsága 20-25 % közötti, tehát egyértelmű számomra, hogy minden üzemgazdasági érv a mellett szól, hogy ezt ne üzemeltessük tovább. Ne üzemeltessük tovább, nemcsak azért, mert drága üzemű, hanem azért, mert hiányzik az igénybe vevő akkor, amikor a vendéglátóiparban nincs vendég. Márpedig Galyatetőn ma ez a helyzet, hogy kevés a vendég, akkor ennek az üzemeltetésnek nincs értelme, hiszen minden ráfordított támogatás, költségvetési forint kidobott pénz. Úgy gondolom, hogy ebben a formában ez az üzemegység nem működtethető tovább. Úgy célszerű, ha a bezárást a fűtési szezon előtt hajtjuk végre, hiszen a legnagyobb költségtényező ennél az üzemegységnél az igen drága falugáz alapon működő fűtési, illetve melegvíz-szolgáltatási költség. Tájékoztatásul annyit mondanék, hogy pillanatnyilag 28 fő közalkalmazott dolgozik ebben a házban, további létszámcsökkentésre, illetve üzemeltetési költségcsökkentésre nincs lehetőség. Amit ebben az ügyben meg lehetett tenni, azt az elmúlt években megtettük. Gondolnám, hogy nincs más utunk, mint ezt a bezárást kezdeményezni, minden olyan marketing típusú lépés, amit a belügyön belül igyekeztünk annak érdekében megtenni, hogy legyen tele újból vendéggel ez a ház, az nem hozta meg azt a kielégítő eredményt, hogy érdemes lenne tovább üzemeltetni.
Még annyit tájékoztatásul, hogy pillanatnyilat olyan éves szinten 50-55 millió forint az a költségvetési támogatás, amiben ez a ház részesül. Természetesen amennyiben ezt az üzemegységet bezárjuk, annyit lehet ígérni, hogy azt a dologi előirányzatot, ami eddig ennek a háznak a fenntartására jutott, azt ebben az intézményi körben, tehát az üdülők között fogjuk újra osztani. Ennyi volt a rövid kiegészítés a rövid írásbeli előterjesztéshez. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Munkavállalói oldal álláspontot szeretnék közvetíteni. Egyrészt nem kaptunk semmiféle előterjesztést, azért rögzítsük le, Galyatetővel kapcsolatban. Ennyi a történet. Tehát még azt nem láttuk, hogy mi az előterjesztés tartalma.
A munkavállalói oldalnak a következő a véleménye. Évek óta megéljük azt, hogy nagyon sok üdülője volt valamikor a belügynek, és egyre kevesebb és kevesebb lesz, egyre kevesebb állami költségvetési támogatás jut az üdülőkre, egyre kevesebb kolléga tudja igénybe venni. Lásd, Nánási úti napközi otthont is eladtuk, gyönyörű lakópark épült a helyén. Volt akinek megérte, a belügynek nem, a továbbiakban fenntartani.
Az oldalnak a következő a véleménye: jelenleg nem járul hozzá Galyatetőnek az ez úton való bezárásához. Viszont van egy javaslata. A javaslat a következő: egy hónap múlva, legkésőbb augusztus közepéig hozza vissza a Miniszter Asszony ide BÉT ülés elé Galyatető kérdését, amikor a következőt már megvizsgálják: hogyan lehet Galyatetőt az összes rendvédelmi szerv tekintetében - és itt nemcsak a belügyi rendvédelmi szervekről beszélünk, hanem a Vám- és Pénzügyőrség, a BV, illetve a két szakszolgálat, az Információs és Nemzetbiztonsági Hivatal tekintetében - rekreációs központként közösen üzemeltetni.
Főigazgató Úr nem mondta el, de az elmondása szerint, ugyan én ezt vitatom, hogy ennyi lenne, de a házat korszerűsíteni kell. Magam felmentem vállalkozóval, megnézettem, hogyan lehetne a szobákat komfortosítani, fürdőszobával ellátni, nyílászárókat cserélni, a fűtést korszerűsíteni, erről szól ez a történet, hogy erre a házra igazából a rendszerváltás óta, de előtte sem, azon kívül, hogy a vízhálózatot megcsinálták, komfortosítás nem történt. Egy régi szocreál típusú üdülő, szigeteletlen ablakokkal, amely egyrészt viszi a hőt, rossz a hőmegtartása, rossz a fűtésanyaga, hiszen falugázzal fűtenek, ez a legdrágább ami ma létezik Magyarországon. Ezzel szembe kell azt állítani, hogy Magyarországon egy magaslati hely előzi meg összesen, ez Kékestető, mert alatta van 60 méterrel, és ma nem is a ház ér sokat, hanem az az ősfenyves, aminek a területén ez az üdülő fekszik. Tehát ez egy nagyon sokat érő telek, ahol olyan igazából elzárt, tehát rekreációs központot lehetne üzemeltetni, ahol azok a kollégák, akik a rendvédelem területén megrokkannak a tényleges hivatásos szolgálat teljesítése során kinn az utcán, vagy elfáradnak, azokat ide lehetne hozni. Ha és amennyiben az összes rendvédelmi szerv beszállna ebbe a felújításba, és tudomásul venné végre az állam, hogy ez nem nyereség-orientált tevékenység, hogy a szolgálati törvényben előírt rekreációs kötelezettségének a munkáltató eleget tegyen, akkor itt lehetne egy rekreációs központot létrehozni még azon az áron is, hogy leválasztani a KGF-ről. Le kell választani, és akkor külön a Belügyminisztérium, vagy valamelyik rendvédelmi szerv üzemeltetésébe helyezni. Mindegyik beszáll az üzemeltetésébe anyagilag. Ennek kérjük a kivizsgálását. Erre elég másfél hónap, hogy ez anyagilag hogyan történhet meg, mennyit kéne ráfordítani, és térjünk utána vissza. Ha és amennyiben egyetlen egy rendvédelmi szerv nem vállalná ennek az igénybevételét, ebbe a beszállását, akkor az egy másik szituáció, akkor meg kell fontolni, hogy mi legyen ennek a sorsa. De csak akkor, ha mindenki azt mondja, hogy kérem szépen, nem. És akkor utána meg fogjuk nézni, hogy ki akarja ezt megvenni. Mert az egy tapasztalat a rendszerváltás óta, hogy megszabadulunk dolgoktól, megszabadultunk dolgoktól, és utána meg kellett volna nézni, hogy ki az, aki megvásárolta, és mit hozott utána ő belőle ki. Tehát lehet, hogy a magánzónak minden megéri, mert ez egy nagy érték, lehet, hogy nekünk is megérné. Ennyi.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Kérdezem Főigazgató Urat, kíván-e erre valamit reagálni?
 
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Azt gondolom, hogy ez, amit a munkavállalói oldal javasol, az az üzemeltetőnek a kompetenciáját meghaladja. Az azonban kétségtelen, hogy itt akkor és csak akkor van bármiféle további üzemeltetésről esetleges invesztícióról beszélni, hogyha garantáltan lesz vendég. Az egészen biztosan állítható, hogy ezt a létesítményt a jelenleginél olcsóbban üzemeltetni nem lehet, ez nem KGF vagy nem KGF kérdés. Úgy gondolom, hogy ilyen fajta javaslatokon akkor és addig érdemes gondolkodni, amennyiben ez vendéget biztosít ennek a háznak, ha tele van a ház vendéggel, akkor lehet, és akkor szabad foglalkozni azzal, hogy vajon milyen módon lehet forrást találni az esetleges felújításra mint üzemeltető. Ebben, hogy ez a rekreációs központ hoz-e vendéget, és garantáltan hoz-e vendéget, nem tudok nyilatkozni. Azt azonban megjegyzem, hogy pillanatnyilag a rekreációs pihentetés egy belügyi jogszabály alapján működő lehetőség, ez a lehetőség a dobogókői üdülőnkben működik, és az igények nem haladják meg a lehetőségeket, tehát bárkit tudunk Dobogókőn jelenleg is rekreációs üdültetésre fogadni.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Államtitkár Úr!
 
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
Kérdeztem a kollégáimat, hogy ugye ebben egyetértésre kell jutnunk, tehát ez olyan kérdés, amiben .. Tehát itt azért van egy furcsa helyzet, mert most mi itt elmondjuk, hogy a mi korábbi számításaink, eddigi kihasználtság azt mutatja, hogy nem lehet üdülőként tovább használni, ezeket láthatjuk. Ha ezt nem fogadja el a munkavállalói oldal, akkor igazából az a kérdés, hogy milyen más lehetőségünk van azon kívül, hogy egy hónap alatt megvizsgáljuk, és visszahozzuk ide a BÉT ülésére. Én azt gondolom, akkor is van egy nagy beruházási költség. Ha jól értem, a jelenlegi állapotát tekintve ez az épület, és a szolgáltatás amit nyújt, ha belegondolunk, valakinek rekreációra van szüksége, szeretne felfrissülni, akkor az olyan környezetbe szeretne menni, ahol minden olyan szolgáltatást megkap, ami ma színvonalas, és valóban a felfrissülést segíti. Kérdés, hogy ennek a megteremtése milyen tőkét, milyen forrást igényel? Ezzel a forrással sem rendelkezünk jelenleg.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Elnézést, akkor nem értették meg! Itt nem üdülő beutalókról szól ez az egész történet! Hiszen a környezet, az maga adott, egy hegyvidéki környezet, hol ha lenne fürdőszobával ellátott szoba, akkor nem hawaii dizsire kell küldeni a rendőr kollégát, hogy éjjel lestrapálja teljesen magát, hanem azt mondja neki az orvos, hogy két hétre menj el, és pihenj. Lehet, hogy aktív pihenés, mert egy konditermet felépíteni nem olyan sok pénzbe kerül, de azt elvárja ma mindenki, hogy ne a folyosón legyen két WC 10-15 szobának és két tusoló, és itt töltse el az életét, hogy adott esetben sorba áll. Tehát a felújítás - még egyszer elmondom - a komfortosítás és a fűtés, a nyílászárók cseréje. És nem beutalókról szól ez a történet. Arról, azt kéri az oldal, azt vizsgálják meg, hogy most, a 2005. évi költségvetés tervezése során hogyan tudnak  a rendvédelmi szervek arra garanciát adott esetben vállalni, hogy a rendőrség a maga 30 ezer hivatásosából vállalja, hogy évente 200 kollégát pénzért oda befizet. A BV azt vállalja, hogy 50-et befizet, mert erre van neki kerete. A Nemzetbiztonsági Hivatal tízet küld csak, a Határőrség oda küldi azokat a fiúkat, akik a határon -20 fokban sétálgatnak, és szükségük lenne egy pihenésre, odaküld 150-et. És már meg is telt. És nem vendég-éjszakáról szól ez a történet. Egy rekreációs központ az egy kötelező ellátás a Hszt szerint. A probléma az, hogy senki nem kérte számon a rendvédelmi szervektől, hogy miért nem tervezik évente be? Vagy miért nem engedték nekik betervezni ezt a költséget? Egyszer csak el kell oda jutni, hogy az ember fontossá válik ezeknél a szerveknél ilyen szempontból is, és nem mindent a pénztárca határoz meg!
 
Dr. Tepliczky Miklósné asszony, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:
Főigazgató Úr csak egy témában mondott százalékos arányt, a kihasználtságot illetően. Én azért bővebben kíváncsi lennék arra, hogy ez a kihasználtság, ez a 23, vagy 20-25 % között, ez a tavalyi mutató? Ez az ez év féléves? Nekem egy tavaly, tavalyelőtti van a birtokomban, tehát ez a legfrissebb, ami Önnél van. Ez a 20-25 %-os telítettség milyen bevételt hozott, szemben a kiadásokkal kapcsolatosan?
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Főigazgató Úr?
 
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Ez a 20-25 %-os szobakihasználtság ez egy idei mutató, tapasztalataink alapján évről-évre ez a kihasználtság romlik. Praktikusan ez azt jelenti, hogy hétvégén, másfél-két napra az üdülő 45-50 %-ig megtelik, utána pedig 5 munkanapon keresztül több a szolgálatos személyzet, mint a vendég. Az üdülőnek a 92 millió forintos támogatását 44 millió forint saját bevétel egészíti ki, ezek ez évi egész évre vetített becsült adatok. Tehát azt lehet mondani, hogy 1 Ft saját bevételhez 2 Ft állami támogatás járul.
Megragadván a szót, kicsit visszatérve erre a rekreációra. Abban a pillanatban, amikor - amit Főtitkár Asszony feszeget - erről a rekreációról beszélünk, az egy egészen más dolog, az nem egy intézményről, és nem egy helyszínről szól, hanem egy ellátási rendszerről, amit gondolnám, ha erről tárgyalni kell, ha ezt vizsgálni kell, akkor ezt helyszíntől függetlenül kell megtenni. Ha ilyen döntés születik, pl. Balatonfüredet is fel tudjuk ajánlani ilyen célokra, nemcsak Galyatetőt. Abban a pillanatban ez egész más téma, amely rekreációnak valóban egy lehetséges helyszíne lehet, Galyatető, lehetnek más helyszínei is, ha még egyszer mondom, a pillanatnyilag működő rekreációs rendszerben nincsen többlet kereslet, tehát aki jön rekreációs üdülésre, azt tudjuk fogadni, ehhez nem szükséges új kapacitásokat létesíteni akkor, ha az egész rendszer valamilyen módon nem változik.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Miután mi az egész rendvédelem területére gondolunk, ezért az RSZTÉF, biztos, hogy eggyel följebb is kell magát a gondolatot vinni, a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fórumát is valamilyen módon bele kéne ebbe csatolni, meg kéne nézni, hogy milyen uniós pályázatot lehetne az össz szerveket érintő rekreációra megnyerni, mert ez kormányzati feladat, hiszen a szolgálati törvény rögzíti - ez az egyik. A másik pedig, azért meg csodálkozunk, ha a Belügyminisztérium kezeli egyébként is, a fűtéskorszerűsítés, nyílászárók cseréjének az állampolgári szervezeti támogatását, akkor gyakorlatilag egy ilyenre is azért egy kis kormányzati pénzt lehetne szerezni. Egy lakásra kapok 300 ezer forintot, akkor talán egy ekkora üdülőre is lehetne valami zsozsót... Én azt mondom, hogy kérjük ennek a megvizsgálását egyébként is ennek az egész lehetőségnek, és újbóli BÉT elé hozását.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Tehát gyakorlatilag a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala nem fogadta el az előterjesztést, ezért azt javaslom: szülessen az a döntés, hogy július 31-éig a Központi Gazdasági Főigazgatóság ezt a vizsgálatot végezze el, nyilatkoztassa az érintett rendvédelmi szerveket arról, hogy ezt a megoldást tudják-e támogatni, mennyivel tudják támogatni, és ezt az előterjesztést augusztusban a BÉT tárgyalja meg úgy, hogy amennyiben mégiscsak az eredeti elképzelést kellene megvalósítani, akkor még a fűtési szezon megkezdése előtt ezt a döntést meg lehessen hozni. Kérdezem, hogy a munkáltatói oldal ezt a megoldást elfogadja-e?
 
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Végrehajtható, azzal, hogy vélhetően akkor nem a szeptember 1-jei, hanem az esetleges szeptember 30-ai időpont az, ami releváns. Végre tudjuk hajtani.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Államtitkár Úr!
 
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
Én két dologgal szeretném kiegészíteni. Az egyik, hogy ne az legyen, hogy most a munkavállalói oldal elutasította az előterjesztést, hanem erről tárgyaltunk, és egy újabb feladat van. Tehát ezt kérem, hogy ezt csináljuk meg. A másik, hogy az akkori előterjesztésben szerepeljen a felújítás esetleges költsége, azért fontos, hogy lássuk azt, hogy mibe is kerül. Akkor egész másképp tudunk hozzáállni. De én így el tudom fogadni, és akkor úgy kérem, hogy ennek megfelelően.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Még valaki ehhez a napirendi ponthoz? Tepliczkiné asszony!
 
Dr. Tepliczky Miklósné asszony, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:
Kérdezem, hogy ezt a BM KGF dolgozza ki?
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Igen. Van jobb ötlete?
 
Dr. Tepliczky Miklósné asszony, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:
Csak kérdés volt.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Akkor a válasz igen. Akkor ezt a napirendi pontot lezárhatjuk? Köszönöm.
Áttérnénk a 2. napirendi pontra, az 1+1-es képzési rendszer a rendészeti szakközépiskolák esetében. A napirendi pont előzményéhez tartozik, hogy amikor tavasszal tárgyalta a Belügyi Érdekegyeztető Tanács a szakközépiskolai rendszer átalakítását, az a döntés született, hogy az 1+1-es képzési rendszer vonatkozásában egy szakértői bizottság vizsgálja meg, hogy milyen formában is működne ez a dolog. Ez a szakértői vizsgálati munka elkészült, a bizottság elvégezte azt a munkát, amelyet a BÉT kirótt rá. Erről kérném Dr. Szakács Gábor főigazgató úr előterjesztését.
 
Dr. Szakács Gábor úr, főigazgató, BM Oktatási Főigazgatóság:
Köszönöm szépen. Államtitkár Úr, Tisztelt Értekezlet! Valóban megkaptuk a feladatot, és tulajdonképpen örömmel tettünk e feladatnak eleget. Ahogy a BÉT ülés meghatározta, az összes érdekelt fél bevonásával létrehoztunk egy munkabizottságot, amely bizottság négy alkalommal tartott ülést. Mind a négy alkalommal folyamatosan csiszolódott az anyag. A bizottság munkáját egy háttér szakértői csoport segítette. Valamennyi szakszervezet, érintett szakszervezet képviselője részt vett a munkában. Részt vettek a rendészeti szervek szakértői, és az iskolák szakértői.
Az első bizottsági értekezleten már kiderült az, hogy a beterjesztett két alternatíva közül, az első alternatívát tulajdonképpen egyik fél sem tartja megfelelő megoldásnak. Ez az alternatíva pedig azt kínálta, hogy a kétéves rendészeti szakközépiskolai képzés első éve az iskolában a szokásos, hagyományos rend szerint történjen meg, a második évben pedig területi szakmai gyakorlatot teljesítsenek a tanulók, és az utolsó 4-5 hétben kerüljenek visszahívásra az iskolákba, és készüljenek fel a vizsgára. Ez sem szakmai, sem pedagógiai szempontból nem volt elfogadható, ezért kidolgoztunk egy második "B" megoldást, ahol tulajdonképpen a jogszabályi kereteket figyelembe véve modulrendszerű képzést alakítottunk ki, illetőleg erre tettünk javaslatot. Itt a rendező elv az volt, hogy a képesítés és követelményrendszerben, amelyet a szakképzésért felelős belügyminiszter meghatározott, az itteni követelményeket teljesíteni lehet ezzel a megoldással. A tantervi követelményekből némileg csökkenteni kellett, de hangsúlyozom, a kimeneti résznél ez ugyanazt a minőséget biztosítja. A moduláris rendszer lehetővé teszi azt, hogy a hallgatókat egy rotációs rendszer segítségével egyenletesen tudjuk kibocsátani a rendészeti szervekhez, tehát nem kell egyszerre minden hallgatónak kint lenni a területi gyakorlaton, de a folyamatos hallgatói jelenlétet biztosítja ez a rendszer a megyei és helyi szerveknél. A képzési arányok a képesítési követelményben meghatározottnak megfelelően alakulnak, ahol 50-50 %-os arány van meghatározva. Ez azt jelenti, hogy az 1. és a 2. tanévben az iskolákban 1380 órát töltenének a tervek szerint a hallgatók, és területi szakmai gyakorlaton pedig 1120 órát töltenének. Természetesen ez a rendszer igényli azt, hogy a szakmai szervek biztosítsák úgy, ahogy eddig is, a mentori szolgáltatást, ha lehet ezt mondani, sokkal hatékonyabb és intenzívebb kapcsolatot kell működtetni a szakmai szervek és az iskolák, a mentorok, illetőleg a pedagógusok között. Ezt a megoldást, mely alapján a központi képzési programot is elkészítettük, a szakszervezeteken túl, és a bizottságon túl eljuttattuk a Határőrségnek és a Rendőrségnek, és várjuk a válaszukat. Kérem az Érdekegyeztető Tanácsot, hogy ezzel a második megoldással, amit közösen kidolgoztunk, és írásban tulajdonképpen mind a két szakszervezet egyetértését fejezte ki - egy dolog volt, amit a BÉT kifogásolt, a gépjárművezető képzéssel kapcsolatosan, azt jelenthetem, hogy a rendőri képzésben benne foglaltatik ez a program, tehát ezt nem vettük ki, nem nyúltunk hozzá. A Határőrségnél pedig maga a Határőrség kérte, a Béndek úr kérte, hogy differenciáltan kezeljük ezt a kérdést, mert nem minden jövendő határőr, tiszthelyettesnek kell gépjárművezetői engedéllyel rendelkeznie, itt még tulajdonképpen pénzügyi megtakarítást is eredményezhet ez a megoldás. Kérem az elmondottaknak az elfogadását. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm Főigazgató Úr! Kérdezem a munkavállalói oldalt, szakszervezeti oldalt..
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm a szót. Én azt hiszem, ez a példája, hogy jól együtt lehet dolgozni munkaadói és munkavállalói oldal részéről. Működött egy szakértői bizottság, együtt, közösen megadtuk a javaslatokat, véleményeket. Én azt hiszem, erről hosszasan nem is kell tárgyalni, mert a szakértői bizottság keretében megegyeztünk. Úgyhogy azt hiszem elfogadható, és elfogadjuk. De viszont ha ennél a napirendi pontnál tartunk, szeretnék egy dolgot felvetni. Mint ismeretes, korábban megállapodás született arról, hogy négy rendészeti szakközépiskola önállóan fog működni. Vannak olyan intézmények, amelyek más funkciót fognak kapni. Többek között a Csopaki Rendészeti Szakközépiskola. Ezzel kapcsolatosan szeretném megkérdezni hogyan áll az átadás-átvétel, mert tudomásom szerint az Országos Rendőr-főkapitányság fogja átvenni, illetve folyamatban van, hogy hogyan áll az átadás-átvétel, és milyen módon, milyen leltár szerint, a személyi állománnyal kapcsolatos kérdések megoldódtak-e? Ha lehetne erről egy pár szót hallanunk. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Mielőtt ebbe belemennénk, azért először az 1+1-es képzést tegyük rendbe és zárjuk le. Akkor gyakorlatilag, ha jól értem, a szakszervezeti oldal a szakértői bizottság által kidolgozott oktatáspolitikai elképzeléseket elfogadja, és ezt így, oktatási képzésként 2004. szeptember 1-jétől bevezethetőnek tartja a négy rendészeti szakközépiskolában? Jó. Akkor a napirendnek ezt a részét lezártnak tekintjük, és akkor kérem Főigazgató Urat, hogy ezt a tájékoztatást adja meg.
 
Dr. Szakács Gábor úr, főigazgató, BM Oktatási Főigazgatóság:
Köszönöm szépen. Nagyon röviden arról tudok beszámolni, hogy Miniszter Asszony eldöntötte azt, hogy 4 rendészeti szakközépiskola folytathatja a munkáját. Ennek megfelelően történt meg a Rendőrséggel és a Határőrséggel is a párbeszéd. Csopakot kérdezted, Csopakkal kapcsolatosan talán itt a legzökkenőmentesebb a megoldása a kérdésnek. A Rendőrséggel szinte mindenben megállapodtunk. Átveszik azt a 68 státuszt, amelyik még a 117 fő létszámleépítés után maradt az intézményben, tehát teljes körűen fogják őket foglalkoztatni. Itt van Sipos úr, vele pedig megállapodtunk a tekintetben, hogy az anyagoknak az átadása-átvétele is hiánytalanul meg fog történni. Tehát tulajdonképpen a csopaki iskolát az ORFK szándékainak megfelelően szeptember 1-jétől Továbbképző és Módszertani Központként a tiszthelyettesek továbbképzésére tudja az ORFK használni. A leltárt természetesen, most végzik a kollégák.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Bocsánat, Judit legyen szíves a mikrofonba, mert szerintem ott a végén nem igazán lehetett hallani, hogy mit mondott. Igen. Akkor Géza!
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
A kérdést feltettem. Tehát tudom, hogy a személyi állománnyal kapcsolatos kérdések megoldottnak látszanak, már csak azért is, mert az Országos Rendőr-főkapitányság a személyi elbeszélgetéseket már lefolytatta, és ebbe a szakszervezeti tisztségviselők is bevonásra kerültek, tehát erről tudunk. Ez szépen lezajlott. A kérdésem részben erre is irányult, hogy azért ez felvetődjön a BÉT ülésen. A másik kérdés, ami felvetődött, illetve szeretném, ha ez az átadás-átvétel úgy történjen meg, hogy határozzunk meg egy határnapot, hogy milyen leltár szerint. Én javasolnám a 2003. december 31-i állapotot, és úgy kerülne átadásra az Országos Rendőr-főkapitányságnak ez az intézmény.
 
Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Ennek jogi akadálya van, ugyanis Csopak, mint költségvetési szerv megszűnik, és a megszűnéshez záró mérleget kell készíteni, ami záró mérleg alapján leltárral alá kell támasztani, és az átadás-átvétel csak ennek a záró mérlegnek megfelelően történhet meg. Nincs más jogi lehetőség erre a történetre.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ne haragudj Géza, de van egy lehetőség, hogy nem hordják szét a cuccot ami ott van, hanem gyakorlatilag.. Ennyi.
 
Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Ha megállapodott a két szervezet. Tehát ez egy percig nem volt kérdés. Nemcsak Csopak, hanem Sopron esetében sem. Tehát ez nem volt kérdés, és probléma sem volt.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Ha már ilyen egyszerűen és világosan mindenki számára érthetően fogalmaztunk, hogy széthordják-e a cuccot, a megállapodás közöttünk arról szól, legalábbis Főigazgató úr és köztem arról szól, hogy minden olyan berendezést és használati tárgyat, amely Csopak módszertani központként, rekreációs központként, nyaraló központként, bármilyen központként történő tovább foglalkoztatásához szükséges, azt mi átadjuk az Országos Rendőr-főkapitányságnak. Ez a megállapodás köztünk egyelőre erről szól. Nyílván ehhez majd valakinek a jóváhagyása kell, de úgy gondoljuk, legalábbis mi a mi szintünkön, ahhoz, hogy Csopakot tovább tudja működtetni az Országos Rendőr-főkapitányság, ahhoz úgy nem lehet odaadni, hogy teljesen le van csupaszítva. Ez az én magánvéleményem is többek között, úgyhogy nem hordjuk szét a cuccot.
 
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
Köszönöm szépen. Hallgattam a vitát, és nem tudtam hogy .. de most már értem, így kell mondani, így érti mindenki, hogy miről szól a dolog. Szerintem tehát az a cél, hogy ne kerüljön széthordásra, tehát hogy tényleg megmaradjon a cucc. A jegyzőkönyv számára: cucc értsd: technikai eszközök.
Viszont szeretnék egy másik dolgot elmondani, amit nagyon fontosnak tartok, hogy szintén a belügyi érdekegyeztetésen volt az a megrendelés a munkaadói oldal felé, hogy vizsgáljuk meg a lehetőségét, hogy a négy megmaradó középiskola önálló intézményként működjön tovább. Jelzem, hogy a négy intézmény önálló költségvetési intézményként működik tovább. Ugye volt egy elképzelésünk, hogy egy, és tagintézményként, nem, hanem négy önálló intézményként működik. Alá van írva, igen. Ezt csak azért mondom, hogy az utána következő napirendeknél szeretnénk ezt visszakérni majd valamilyen módon ezeket a gáláns magatartásformákat. Tehát ez is teljesült, ezt is szeretném jelezni. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Kérdezem, igen.. Parancsolj, Kertész Úr!
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Nekem lenne hozzád intézett kérdésem szintén a képzéssel kapcsolatban. Április ...
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Bocsánat Lacika, az 1+1-est akkor gyakorlatilag Csopakot és egyéb kérdést lezárhatjuk? Jó.
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Én is úgy gondoltam, hogy ennek a végére értünk, és azért most kértem szót. Ezen levélben, amely április 15-én datálódott, az előző BÉT ülés után, amikor szóban megállapodtunk abban, hogy miután elkészül a rendőrségi képzés átnézése, átvizsgálása, ezek után a tűzoltókra is sor kerül. Most június 28-át írunk, már megtörténtek a felvételi eljárások, szeptembertől ismét nem tűzoltó szakmunkások lesznek képezve, hanem tűzoltó- és katasztrófavédelmi technikusok, ami egy teljesen más képzés, mint ami előtte volt. Nem tudom, hogy mikor tudunk a többi esetben, a nagyon fontos oktatási kérdésben is leülni végre, hiszen ismét egy tanévet várnunk kell, hogy esetleg vissza lehessen hozni majd a tűzoltó szakmunkás képzést valamilyen formában, hiszen az önkormányzati tűzoltóságok alapvetően ezen középvezetőkre várnak. Elsősorban az ő feladatuk nem a katasztrófa elhárítás, csak katasztrófa helyzetben. Tehát jó lenne, ha záros határidőn belül ezt és az egyéb HTFSZ által felvetett kérdéseket le tudnánk tárgyalni. Hiszen telnek-múlnak a hónapok, és ahogy az előbb mondtam már, a felvételi eljárásokon is túl vagyunk, megint csúsztunk egy évet. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Főigazgató Úr!
 
Dr. Szakács Gábor úr, főigazgató, BM Oktatási Főigazgatóság:
Köszönöm szépen. Nem felejtettük el azt az igényt, ami szintén ezen az értekezleten megfogalmazódott, de tényleg, ez olyan mértékű feladat volt, a rendészeti szakközépiskoláknak az átalakítása, képzése, átrendezése, az iskolák megszüntetése, összevonása, stb., ami egyszerűen meghaladta az erőnket. Én azt terveztem, és a kollégáimmal már az elsődleges műhely beszélgetéseket lefolytattuk a tekintetben, de beszéltem a Tatár úrral is és a Bleszity úrral is, hogy ősszel elkezdünk egy munkát, aminek nemcsak a ti képzési területetek lesz a témája, hanem az egész belügyi képzési, kiképzési, átképzési, továbbképzési, vezetőképzési rendszer. Szeretnénk - amennyire lehet - egy egységes rendszert kialakítani, egy egymásra épülő rendszert, aminek a jogi hátterét is szeretnénk rendezni. Ebben a munkában - már akkor itt kérem, megragadva az alkalmat, hogy a szakszervezetek is vegyenek részt, mindenkit értesíteni fogunk, és meg fogjuk kezdeni ezt a szakértői munkát. Én úgy gondolom, hogy ez van olyan komoly feladat, és összetett feladat, hogy kb. egy félévet valószínű ez igénybe fog venni ahhoz, hogy felelősen, olyan jogi anyagot le tudjunk tenni, amit aztán nem kell félévente folyamatosan változtatgatni. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Nekem magamnak is az a véleményem, hogy e mellett a szakközépiskolai rendszer átalakítása mellett, ha belefogunk ebbe a kérdésbe, összecsaptuk volna. Tehát olyan szinten nem tudtuk volna kidolgozni, ilyen rövid idő alatt, mondjuk április és július között, hogy megalapozottan azt lehessen mondani, hogy szeptembertől így folyik a KOK-on a tűzoltóképzés. Én azt gondolom, erre kell annyi idő, amennyit Főigazgató Úr mondott. Ennek, amikor a szakközépiskolai rendszer átalakításával végeztünk, ennek a legvégső időpontja augusztus 31-e, akkor tudjuk ezt a kérdést olyan mélységében megvizsgálni, hogy akkor már lassan tapasztalataink lesznek arra, hogy hogyan működik Csopak, hogyan működik Sopron, hogyan tudjuk ezt az egész képzési, továbbképzési rendszert működtetni. Mert azért azt tudni kell, vagy látni kell, hogy azért voltak itt átfedések, voltak párhuzamosságok, amelyeket majd nagy valószínűséggel ezek a központok, akár Csopak, akár Sopron, ha ki tudnak váltani, nekünk tovább kell vizsgálni azt, hogy a rendészeti szakközépiskolákból ezek a továbbképzések hogyan kerülnek át máshova, és az mit fog jelenteni a rendészeti szakközépiskolai oktatási rendszerünkben. Úgy gondolom, hogy augusztus közepe táján már mi leszünk ezzel az egész rendszerben olyan helyzetben, hogy neki tudunk állni ennek a tűzoltóképzési kérdés sokkal alaposabb megvizsgálásának, mintha néhány hónap alatt összecsaptunk volna bármit ebben a kérdésben, és nem jártunk volna semmivel sem előbbre. A többi felvetésedet - ugye az RSZTF-en is beszéltünk róla - jeleztük közjogi helyettes államtitkár asszonynak írásban, hogy ez a Hszt módosítási javaslat készül az 5 százalékpontos emelésen kívül egy másik Hszt módosítási csomag is, amely részben az Alkotmánybírósági döntésből is fakad, és ott ezt nyilván közjogi helyettes államtitkár asszony szerepeltetni fogja a Hszt módosítás kapcsán ezt a javaslatot is.
Van-e még oktatási kérdéshez bárkinek hozzászólása, kiegészíteni valója? Ha nincs, akkor a következő napirendi pont iskolakezdési támogatás, Tollár Tibor főosztályvezető úré a szó.
 
Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Köszönöm. Miután Bárdos Judit asszony a levelében azt írta, hogy a BÉT ülésen ki kívánja fejteni a kérdéshez kötődően az álláspontját, véleményét, én kérném, hogy akkor ezt tegye meg.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Bocsánatot kérek, hogy azért mindenki számára világos legyen, Főtitkár Asszony írásban tett javaslatot, hogy a BÉT ülés napirendjére kerüljön az iskolakezdési támogatás és az egyenruházati ellátás. Az iskolakezdési támogatással kapcsolatos egyik javaslata, ami legalábbis írásban megjelent, az az, hogy pillanatnyilag BM rendelet az iskolakezdési támogatást két kategóriára osztja: egy kötelezően adandó kategóriára, és egy adhatóra. A javaslat arról szól alapvetően, hogy az adható is legyen kötelezően adandó, és akkor innentől kezdve Bárdos Judité a szó.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A munkavállalói oldal álláspontját szeretném ebben a kérdésben elmondani. Azért kértük, hogy a legkorábbi BÉT ülésre kerüljön ez a kérdés, mert az adójogszabályok szerint augusztus 31-éig lehet az iskolakezdési támogatást adómentesen az érintett kollégák részére megadni. Ha most nem hozzuk BÉT ülés elé, augusztusban már késő. Ez az egyik.
A másik: csináltunk egy kimutatást, hogy tulajdonképpen mit élveznek a gyerekek a magyar királyi államtól a támogatás címszó alatt. Hány gyerek után mennyit kap a család, illetve hogyan néz ez ki, hogyan lehet egymáshoz hasonlítani, és a következőt állapítottuk meg.
 
/Kazetta fordítás/
 
 ... elbírálás elve alapján a Belügyminisztérium, mint munkáltató, ne a három vagy több gyermekes családoknak juttasson ismét pluszt kötelezően, hanem állapítsa meg azt a minimumot, amely azt mondja, hogy - a Szolgálati törvényben is benne van - az illetményalap 30 %-a, ez 9.910 Ft a minimum, ettől a munkáltató eltérhet, de ezt kapja meg minden gyerek után a szülő. Tehát ne legyen az, hogy 3 vagy több gyermekes, gyerekét egyedül nevelő, ahol gyerek van, és itt lehet 18 évet meghatározni, ez egy általánosan elfogadott kor a tanulásra, és nem egyetemi tanulást finanszírozni, bár az is nagyon sokba kerül, de kapja meg mindenki. Ez a munkavállalói oldal kérése. Ennél egyszerűbben Államtitkár Úr szerint nem lehet!
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Főtitkár Asszonytól hallottuk a magyar királyi álláspontot, akkor hallgassuk meg a köztársasági álláspontot is.
 
Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Tulajdonképpen azért volt fontos, hogy ez elhangozzék, mert a levélben, ahogy Államtitkár Úr is idézte, van kötelező és adható. Ez így nem pontos. Tehát a belügyi szabályozás, a belügyi rendelet az azt mondja, hogy vannak, akinek a BÉT-en elfogadott, tehát rendeletnek megfelelően kötelező adni, és egyébként maga az iskolakezdési támogatás, ez is érdekes, mert az adótörvény ismer egy iskolakezdési támogatást, ami adómentes, a belügyi rendelet pedig ismer egy beiskolázási segély nevezetűt, ami nem adómentes. Akkor, amikor ez a jogszabály megszületett, hogy van iskolakezdési támogatás, akkor BÉT elé hoztuk, hogy a rendelet módosításából kerüljön ki a beiskolázási segély, de akkor az volt az igény, hogy maradjon egy ilyen kategória is a rendszerben. Tehát ezért van most egy adómentes iskolakezdési támogatás a rendszerben, és van egy nem adómentes beiskolázási segély, ami gyakorlatilag belügyi konstrukció, ez egy egyszerű szociális segély, aminek ezt a nevet adtuk. Ezen belül van ez a kitétel, ami rögzíti, hogy a 3 gyerekes, az egyedül nevelő, és aki hátrányos helyzetű gyereket nevel. Ebben az esetben, ha ez az igény megfogalmazódik, akkor a rendelet módosítása egy alapvető igény, hogy ezt a rendeletet módosítani kell, és akkor ebben az esetben kérdés, hogy előírható-e, vagy a munkáltató fel tudja-e vállalni azt, hogy olyan belső szabályozást hoz, amiben eleve elkötelezi magát egyszer s mindenkorra arra, hogy minden iskolás korú gyerek részére kötelezően biztosítja ezt a jogosítványt. Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben, ha ez az igény, és konkrétan ez az igény, akkor itt nagyon pontosan fel kell azt mérni, hogy jelen pillanatnyi forrásokhoz képest mennyi az a többletforrás, ami gyakorlatilag most elő kellene, hogy kerüljön valahonnan, amivel ez a dolog rendezhető lenne. A másik kérdés az, hogy gyakorlatilag a jogszabály az iskolakezdés első napját megelőző 60 naptól az iskolakezdést megelőző 30 napig biztosítja az adómentest. Itt ez a lényeg. Tehát végeredményben arra, hogy ezt a kérdést felülvizsgáljuk, megnézzük, és megnézzük azt, hogy ez mennyivel növelné meg a költségvetési támogatás igényt ahhoz, amennyi az elmúlt években a kifizetési gyakorlat volt, az mindenképpen elegendő, hogy erre vissza tudjunk térni, és még adott esetben a rendelet módosítás is keresztül tudjon menni úgy, hogy beleférjünk abba, hogy az iskolakezdési támogatást ki lehessen fizetni. De anélkül, hogy akkor ebben a konkrét szellemben, és ezért volt fontos, hogy ez elhangozzék, ennek megfelelően egy nagyon pontos elemzést kell végezni, hisz ebben az esetben ez már megint százmilliós nagyságrendű többletterhet jelent a Belügyminisztérium intézményei számára, és ez a kérdés így nem kezelhető, hogy most azonnal válaszoljunk erre a dologra, és elkötelezzük magunkat hatásvizsgálat nélkül.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Főtitkár Asszony!

 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Nagyon szomorú vagyok, meg kell, hogy mondjam Tollár úr, nagyon szomorú vagyok, mert Önök minden számítást már régen elvégeztek. Hiszen évek óta ez probléma, évek óta kéri a munkavállalói oldal, hogy egységesítsék ennek a juttatásnak az összegét mindenki részére, és nem hiszem el, hogy az Önök apparátusa pillanatok alatt nem tudja ezt kiszámolni, hiszen az adatok rendelkezésre állnak. De nem is ez alapvetően az én problémám, mert nem akarom azt mondani, hogy "nem akarásnak nyögés a vége", ha most máshol lennénk, ez lenne egyből a válaszom. Hanem az, hogy a szervek nem egyformán adnak. Tehát Önök, amikor adható kategóriába írják, hogy többet is lehet adni, és mindenkinek lehet adni, akkor összeül a válságstáb egyes szerveknél, ez lehet rendőrségi, megyei szint is adott esetben, ezt Önnek mondom Sipos úr, meg lehet Határőr Igazgatóság, meg lehet KGF, és lehet minden. Ahol erős az érdekképviselet, és ahol meg tudják győzni a parancsnokot, hogy igenis nem szabad különbséget tenni gyerek és gyerek között, akkor ott mindenki megkapja. Mondok erre példát: az 5 ezer forint, amit 19 ezer közalkalmazott, köztisztviselő és munkavállaló kapott, azt nemcsak ők kapták meg. Ahol meg tudták győzni a vezetőt, ott megkapta a rendőr is érdekes módon. A jutalomkerete terhére, vagy bármire adja, csak azért, hogy béke legyen a munkavállalók között. Tehát az egymás megkülönböztetése, munkavállaló és munkavállaló közötti megkülönböztetés az egy munkahelyi békétlenséget is feltételez. És akkor nemcsak a munkahelyen belül van békétlenség, a szervek egymásra kezdenek mutogatni. Ez nem lehet érdeke a minisztérium vezetésének. Ezt el kell dönteni, ez nem egy olyan pénz, ez nem kidobott pénz, ez a gyerekekre szánt pénz. Azt mondom, hogy többet tud venni, mert ma egy iskolatáska 10 ezer forint környékén van. Vagy meg kell venni a tankönyvet, mert nem kapja meg ingyen a tankönyvet, tessék kikalkulálni, hogy mi mennyibe kerül. Egy ilyen vacak toll 180 forintnál kezdődik. Ceruzáról, radír, füzetekről ne is beszéljek. Valahogy így kellene ezt eldönteni.
 
Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Utoljára 2001-ben mértük fel, hogy hogyan voltak a kifizetések, és miután ez ilyen formán nem volt igény, nincsen pontos felmérésünk, én ezért mondtam, hogy eleve pontosítani kellett, hogy valóban ez az igény-e, amit most elmondott, ezt akkor is fel kell mérnünk, és a költségvetési fedezetét meg kell vizsgálni. Én nem azt mondtam, hogy ez heteket fog igénybe venni, de minden esetre hatásvizsgálat nélkül nem fog keresztül menni a BM rendelet módosítás sem, mert ott az egyéb tárcák is igényként fogják azt kezelni - és a Pénzügyminisztérium különösen -, hogy ez a módosítás ez támaszt-e többlet költségvetési igényt, vagy nem. Tehát enélkül ez mindenképpen...
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Államtitkár Úr!
 
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
Köszönöm szépen. Én teljes mértékben egyetértek azzal amit Bárdos Judit elmondott, de a másik oldalról azzal is, amit Tollár úr, és tennék hozzá egy harmadik oldalt. Azért nekem van arról információm, hogy rengeteg önkormányzat helyben is ad sokféle támogatást. Azt gondolom, hogy ezt sem kellene elfelejteni magából a rendszerből. Én egész pontosan el tudom mondani, hogy a főváros egyes kerületeiben, vagy nagyvárosokban, vagy kistelepüléseken hol, milyen módon adnak iskolakezdési támogatást egy, két, három, vagy többgyermekes családok számára. A rendszer úgy kerek, ha ezeket mind-mind végignézzük, és akkor lehet azt mondani egyébként, hogy iskolakezdésnél valóban a családi terhekből mennyit vállal át az állam, és ebbe különböző szereplőket lehet akkor beletenni. Azt gondolom, hogy ezt teljesen kereken és egységesen kellene nézni. Ez az egyik.
A másik: hadd számoljuk ezt ki, jó? Mert azt gondolom, mindenképp látni kell, hát azért ennek így nem tudunk nekiugrani. De most hadd kapcsoljam ki egy kicsit a mikrofont.
A több szereplőt mindig együtt kell nézni, hogy mi az, amit ad a minisztérium, mi az, amit ad a helyi önkormányzat, és mi az, amit ad a helyi munkaadó, az most lehet akkor egy megyei kapitányság, vagy éppen egy városi kapitányság. De én azt gondolom, hogy tényleg végig kéne nézni a költségvetésnek mind a két oldalát. Mi meg fogjuk csinálni azt a felmérést, hogy mibe kerül ez a javaslat, amit a Bárdos Judit asszony az elején felvetett.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Főtitkár Úr!


 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Nekem az a véleményem ezzel kapcsolatosan, hogy ezt a két dolgot nem lenne szabad keverni. Tehát az üdülő az egy kérdéskör, ez pedig egy másik kérdéskör. Ha abból, akármi is lesz a sorsa, a Galyatetőnek, azt mindenképpen abba a körbe kell visszaforgatni, és nem ilyen célra. Tehát én azt hiszem, hogy ebben nem biztos, hogy tudunk alkut kötni. De viszont az alku ott kezdődik, hogy 15 ezer forintot is előír, az a maximum, mi lemegyünk 10 ezer forintra, ahogy főtitkár asszony is elmondta, és ebben megegyezett a munkavállalói oldal, hogy a 15 ezerről lemegyünk 10 ezer forintra fejenként, csak kapja meg az 1 és a 2 gyerekes is. Azt hiszem, hogy ez már alkunak nem rossz egy tárgyalási pozícióra.
 
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Elnézést kérek Államtitkár Úr, nem a megszólíttatás, hanem az intézményvezető jogán: végrehajtottuk, és valószínűleg nem a KGF az egyetlen, ahol a beiskolázási segélyről a helyi érdekképviseletekkel egyezség született, ennek alapján kiírtunk közbeszerzési eljárást, az utalványokat a napokban veszik fel a kollégák. Nagyon szeretném kérni a szakszervezetet, elöljáróimat is, hogy ezt vegyék figyelembe, hogy nem nagyon lehetne ebből már visszalépni, elkéstünk ezzel. Biztosan nem Judit, de az az intézmény, aki erről az ügyről idejekorán leült a helyi érdekképviselettel tárgyalni, és értelmes konszenzust tudott kötni, bizony már ennek a végrehajtásának a derekán van. Pusztán azért, mert az adótörvény ezt az utalványosdit preferálja, ehhez közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Akkor, ha ezzel élni akarunk, akkor ezen már bizony túl kell hogy legyünk.
 
Dr. Tepliczky Miklósné asszony, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:
Alá tudom támasztani Főigazgató Urat, múlt héten volt egy felmérés a Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatóságán, és valóban 15 ezer forint illeti meg a többgyerekes, egy gyerekes, kétgyerekes és akárhány gyerekes családokat, és nagyon jó visszhangja volt az állomány körében, és köszönjük, hogy ezt ki lehetett így gazdálkodni, és a szociális bizottsággal közösen, a szakszervezetek is benne vannak a bizottságban természetesen, és köszönjük szépen, ez nagyon jóleső érzés volt.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Főtitkár úr!
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm szépen. Én azt hiszem, hogy egy újabb félreértés hangzott el itt most Főigazgató úrtól. Én nagyon örülök annak, hogy a KGF-en jól működik a munkaadói és a munkavállalói oldal, meglett ez a 15 ezer forint. De itt az előterjesztés úgy hangzott, hogy ez lenne a minimum. Tehát azok az intézmények, azok a szervezetek, ahol ettől a 10 ezer forinttól többet tudnának adni, ez lenne a kötelező, ha ettől többet tud adni, nyugodtan adhat 15 ezer forintot is, tehát ez nem ütközik azzal, hogy ha meghatározunk egy minimum 10 ezer forintot.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Nincs három gyerekem, csak egy, de hát ez egy dolog, és már az is elég öreg. Itt a kollégák mondják, hogy a három gyerekesnek nem kell a tankönyvért fizetni, ingyen kajálnak a gyerekek az iskolában. Tehát mindez, amit még pluszban rátelepítünk iskolakezdési támogatásként is, őket érinti, és nem az 1 vagy 2 gyerekeseket. Az Államtitkár úr az előbb azt mondta, hogy lesz jövőre is gyerek beiskolázás. Hála istennek, elég sok gyerek születik, már nem fogy a magyarság, hanem egy picikét stagnál a létszáma, de itt a kollégák ezt számon kérik. Szó sem volt arról Főigazgató úr, hogy visszavonjuk azt, amit Ön megcsinált. Nagyon szépen köszönjük a BRDSZ nevében is. Végre egy munkáltató, aki felismerte azt, hogy egyáltalán közérzetjavító intézkedésként ezt meg kell tenni. És nem késtünk el, mert ha nem kérjük, akkor ide sem jön ez a kérdés. Tehát nemcsak nekünk kéne figyelni a naptárat, hogy milyen kifizetések vannak a munkáltató részéről, hanem a munkáltatói oldalnak is azért igazából kéne. És én azért szeretnék erre visszatérni. Ha kell, töröljük el a beiskolázási segélyt, mert az adó- és járulékköteles, igaza van a munkáltatónak, tehát ugyanúgy 70 %-ot fizetni kell utána. Ha 20 ezret adok, az 34 ezer összességében, hanem akkor maradjunk annyiban, hogy mindenkit illessen meg. Mérjék fel, hát nem tudom.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Én azt gondolom, hogy az egyes munkáltatóknál nyilván azért eltérő a juttatandó összeg, mert ... Ne abból induljunk ki, hogy a munkáltató nem akar fizetni a gyerekek után beiskolázási segélyt vagy iskolakezdési támogatást. De minden egyes munkáltató, mint önálló költségvetési szerv, eltérő anyagi kondíciókkal rendelkezik. Tehát én azt javaslom, egyezzük meg abban, hogy ezt Tollár úrék felmérik, és amikor látja a munkáltatói oldal, hogy ez összességében mibe kerül, akkor hozzuk vissza újra, akár tartsunk egy köztes BÉT-ülést, kifejezetten csak ezzel a témával foglalkozzunk, és akkor látjuk, hogy jó, lehet, hogy vegyük ki a BM rendeletből azt a megoldást, hogy adókötelest ne adjunk, hanem adjunk adómentest. De én mindenképpen azt javasolnám, hogy csak a BM rendelet módosítása irányába menjünk el, tehát itt jogszabály módosítással kezeljük ezt a kérdést. Egyetértünk-e abban, hogy ezt a Közgazdasági Főosztály megvizsgálja, és tudunk-e esetleg Tibi egy olyan időpontot mondani, amikor egy ún. rendkívüli BÉT ülésre ezt esetleg vissza tudjuk hozni?
 
Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Nekem csak annyi kell, hogy mennyi gyerekről van szó, ezt a Személyügyi Szolgálat fogja tudni nekem biztosítani, ez utána már egy egyszerű matematika, és az már csak egy másik levél kérdése, hogy az intézményeket nyilatkoztassuk a forrásról. Tehát ez egy hét alatt minden további nélkül végrehajtható, ez nem fog problémát okozni. Megnyugtatásul azért szeretném elmondani, hogy a Meichl úrnak igaza van, hogy az utalványt is elfogadja az adótörvény, és ahhoz közbeszerzési eljárás kell, de a munkáltató nevére ilyen tárgykörben kiállított számlát ugyanúgy elfogadják, tehát a közbeszerzési törvény ez most ebben nem lesz akadály, hogy ezt végre lehessen hajtani.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Akkor ezt a napirendi pontot azzal zárjuk, hogy elkészül ez a felmérés, és nyilatkoznak az érintett szervek. Ehhez képest a legrövidebb időn belül össze fogjuk hívni kifejezetten ezzel a napirenddel a BÉT ülést. Ez akár még július közepe magasságában meg is történhet. Azonban azt kérném, hogy amit Pál államtitkár úr mondott, azon azért tessenek csak elgondolkodni, mert valahol nyilván ennek a fedezetét meg kell teremteni. Nem biztos, hogy most ragaszkodnánk itt a konkrét névhez meg az üdülőhöz, de itt az egy kategória, tehát valahol a szociális juttatások körébe tartozik. Tehát biztos, hogy ha ebbe az irányba mozdulunk el, ennek valahol költségvetési fedezetét elő kell teremteni. És ahogy én Sipos Gyulára nézek, én biztos vagyok abban, hogy nem lesz könnyű ennek az előteremtése, de ezt csak azután tudjuk megtenni, amikor ez a vizsgálat elkészült. Köszönöm szépen. Akkor ezt a napirendi pontot lezárhatjuk.
Következne az egyenruházati ellátással kapcsolatos napirendi pont, amely szintén a BRDSZ kezdeményezésére került a BÉT ülés napirendjére. Kérdezem Főtitkár Asszonyt, hogy kíván-e ezzel kapcsolatban kiegészítést tenni?
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Amikor legutoljára a ruházati ellátás volt a BÉT ülés előtt, akkor megállapodtunk abban, hogy a 2005. évi ellátást idehozzuk a Belügyi Érdekegyeztető Tanács elé, hiszen a RUSZ nem rendelkezik arról, hogy hogyan történik az ellátása a szolgálati viszonyban álló kollégáknak a ruházattal. Kétféle ötlet vetődött fel itt a BÉT ülésen. Az egyik a ruházati csekkel való ellátás, és akkor azt mondta a munkáltató, hogy megvizsgálja azokat a körülményeket, hogy hogyan lehet úgy egyenruházati szaküzleteket működtetni, hogy mindenféle méretválasztéktól, stb., ha bemegy a kolléga az ország bármelyik területén, azt hozzáteszem, nem kell neki Budapestre felutazni a Bölcsőde utcába, ha egyenruhát akar venni, odaadja a ruházati csekket, és azt mondja, hogy kérek egy 46 méretű surranót, mert nekem arra van szükségem, és azt meg is tudja kapni. Vagy pedig megrendelik neki a ruhát. Tehát ez volt az egyik variáció, és kifejezetten csak az egyenruhás állományról szól ez az egész történet. A másik, hogy 2005-re nem tudják ennek a dologi hátterét biztosítani, a csekkel való ellátásnak, ezért mindenki megkapja teljes egészében a ruházati költségtérítést, hiszen arról szó sem volt, hogy 2005-re bármilyen összeget ebből visszatartanak, és a Belügyminisztérium gondoskodik arról, hogy akik az egyenruhát gyártják, azok postai megrendelés alapján hogyan teljesítenek a kérésnek megfelelően. Hát most akkor szeretnénk azt tudni, vagy legalábbis szeretnénk megkezdeni azokat az előtárgyalásokat, vagy kapni egy tájékoztatást arról, hogy 2005 január 1-jétől hogyan működik ez az egész rendszer. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Szalai István főosztályvezető úr!
 
Szalai István úr, főosztályvezető, BM Műszaki Fejlesztési Főosztály:
Köszönöm szépen. Tehát annyit, hogy a legutolsó megbeszélésen a ruházati reformnak két irányát határoztuk meg, illetve erről kapott tájékoztatást a BÉT. Az egyik volt a szabályozás kérdése, amelyiknek az volt a lényeges eleme, hogy egy keret jellegű szabályozás készüljön a Belügyminisztériumban, és akkor ahhoz, hogy milyen egyenruhát, milyen sűrűségű cserével, az pedig lekerülne a szervekhez. Ez az előterjesztés elkészült, felterjesztésre került, remélhetőleg ez még az idén kiadásra kerül, ez a szabályozásra vonatkozik.
Magára az ellátásra vonatkozóan csakugyan felmerült szélesebb spektrumban számoltunk akkor be, hiszen akkor volt benne egy olyan is, hogy természetbeni ellátásra való áttérés, amelyiknél nem a csekk a lényeg, vagy a füzet a lényeg, hanem az, hogy igazából a hivatásos állomány nem kap egy forintot sem, amit másra lehet költeni, mert természetben van az ellátás. Ez ügyben is készült előterjesztés, és a belügyi vezetésnek az volt a döntése, hogy ez egyelőre nem aktuális. Tehát amit én itt most mondani tudok, hogy 2005-ben semmi változás nem lesz a 2004-hez képest. Az az állomány, aki megkapta a téli-nyári ruhát, ott ugye már nincsen visszatartás, az Őrezred most fog beindulni, úgyhogy őnáluk lesz egy visszatartás, de igazából nincsen változás. Tehát én úgy gondolom, hogy az egyén szempontjából, tekintettel arra, hogy eddig az utánpótlási illetmény 10 %-a ment egyenruhára, és 90 % kvázi megélhetésre, ez 2005-ben folytatódik. Ez a jó hí, erről az oldalról nézve.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Tehát akkor a jegyzőkönyv számára rögzíteni szeretném ami most elhangzott. Tehát 2005. január 1-jével a Köztársasági Őrezred kivételével minden szolgálati viszonyban álló kolléga a Hszt-ben rögzített ruházati költségtérítést 100 %-os mértékben átutalás formájában a számlájára megkapja. Kérek szépen egy határidőt közölni a mikrofon számára: meddig? Május 31?
 
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
Amit Szalai úr elmondott, ez a tárca vezetésének a szándéka, hogy ilyen módon szeretnénk 2005-től megoldani az egyenruha pénzét.
 
Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Az időpont május 31-e, ami most már évek óta gyakorlat.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Bocsánat, az lenne a kérésem, hogy aki szólni kíván, az mikrofonba.. Parancsolj, Géza!
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Tehát május 31 ez az időpont, tehát nem június. Ez előre lett hozva. Pontosan a tavalyi BÉT-en került meghatározásra, hogy a hivatásos állományúaknak a kifizetését is egy hónappal előre hozzuk, hogy egységes legyen minden állomány kategóriában. Én örülök annak, ha 2005-ben ez így fog megvalósulni. Viszont egy felvetésem van a ruházattal kapcsolatosan. Mégpedig a következő: egy korábbi BÉT-en beszéltünk róla, és javaslatunka el is juttattuk a főosztály irányába, hogy meg lett határozva az a kör, akinek az alapellátásában nem szerepel a fésűs egyenruházat, tehát az ünnepi díszegyenruha. A rendeletből viszont nem olvassuk vissza azt, hogy nem kötelezheti a parancsnok, hogy felvegye akár egy ünnepségen egy tiszthelyettes azt a fésűs egyenruhát. Tehát ez nincsen beszabályozva, vagy legalábbis én ezt így nem olvastam ki belőle. Ezzel kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást kapni, hogy egy X rendőrkapitányság vezetője úgy dönt, hogy ha egy ünnepségre felrendelik a járőrét, akkor megveteti vele, holott nincs is alapellátásban ez a ruházat.
 
Szalai István úr, főosztályvezető, BM Műszaki Fejlesztési Főosztály:
Egy-két dolgot még visszacsatolva előbb a ruházatra. Én úgy mondtam a 2005-öt, ahogy Államtitkár úr is kijavított, hogy ez a szándék. Igazából egy csekknek a bevezetésére már nincs idő. Amikor az anyagot készítettük, akkor végeztünk olyan felmérést, hogy ez az átállás a ruházati boltban a szerveknél milyen fejlesztéseket igényel. Ugyanis ma ugye nincs nyilvántartás, mert a pénzügy kiutalja a pénzt, és a dolog túl van tárgyalva. Ha bármilyen csekkre áttérünk, akkor valahol valakinek vezetni kell, hogy Kovács Józsi elköltött 10 ezret, van ennyije, és azt mire költötte. Tehát én ezt erre föl mondtam, nyilvánvaló, hogy ki kell dolgozni valamikor, és nyilvánvaló, hogy ezt a szakszervezettel együtt fogjuk kidolgozni, hogy mi legyen majd ez a másik módszer, de ez a munka még nem kezdődött meg. Tehát ezért gondolom úgy, hogy 2005 január 1-től gyökeresen más ellátási rendszert nem lehet bevezetni. Ami a társaságit illeti, és ez egy kicsit arra is válasz, hogy mit hoz a jövő, hogy mennyit lehet visszavonni a rendőrtől, illetve a hivatásos állománytól. Nekünk kezdet-kezdettől az volt a véleményünk, hogy csökkenteni kell a ruházati mennyiséget, ami kint van az állománynál. A társaságit nem lehet már behozni, mert már annyi minden van, ugyanakkor elképzelhető, bizonyos feladatokhoz inkább egy társasági ruhára lenne szüksége az illetőnek, mint mondjuk egy gyakorlóra, mert soha az életében a gyakorlót nem használja, miközben a társaságit meg esetleg minden második nap kellene. Szándékosan nem szabályoztuk le. Azért nem szabályoztuk le, mert az a szándékunk, hogy amikor a keret jellegű megvan, az adott szerv döntse el, hogy a költségvetésébe belefér, hogy a társaságit beszerzi, beépíti a rendszerébe, kiknek teszi kötelezővé, és ezt egyáltalán hogy finanszírozza meg, vagy kinek nem. Tehát ezért nem szerepel benne. Reméljük, hogy a keretjellegűt hamarosan kiadjuk, és onnantól kezdve a költségvetési szerv maga dönti el, hogy a költségvetésébe belefér-e az, hogy a társaságit is megveteti az állománnyal, vagy sem.
Ami pedig konkrétan a kérdésre vonatkozik: énszerintem nincs olyan parancsnok, aki ezt meg meri lépni, hogy miközben az állományt nem látjuk el társaságival, kötelező jelleggel előírja, hogy abban kell megjelennie. Ez egy nonszensz lenne azért. Köszönöm.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én arra szeretnék választ kapni, hogy elképzelhető-e - én csak feltételezem, mert jelenleg feltételezés szintjén van -, hogy a próbára kiadott ruhák minősége, és itt kifejezetten most csak a Határőrség tekintetében fogom a kérdést feltenni, amit a kollégák a határon -20 fokban hordanak, kabát minőség, az egészen más volt, mint a legyártott termék minősége. Tehát folytattak-e Önök olyan vizsgálatot a Határőrséget illetően, hogy a kabátok minősége, amit, még egyszer mondom, amit próbára hordásra kiadtak, azok ugyanolyan minőségűek-e, mint amit legyártottak? Ez egy kérdés.
 
Szalai István úr, főosztályvezető, BM Műszaki Fejlesztési Főosztály:
Hadd adjam át a szót a Határőrségnek, mert ők vizsgálták ezeket.
 
Lantos József hőr. ezredes úr, Határőrség Országos Parancsnoksága:
2001-ben egy nagy csapatpróbát hajtott végre a Belügyminisztérium utasítása értelmében a Rendőrség és a Határőrség közösen. Egymás ruházatát gyakorlatilag 50-50 cserében rendőrökkel, illetve határőrökkel végrehajtó szolgálatban csapatpróbáztattunk. A Határőrség ruházata, amik végül is eltérő cikkek a rendőrségétől, azok megfelelő, illetve kiváló minősítést kaptak. Ezek a ruházati termékek kerültek rendszeresítésre, és ezek a ruházati termékek kerültek beszerzésre a közbeszerzési eljárás keretén belül. Ugyanazokból az alapanyagokból készültek a határőr ruházatok, amelyek csapatpróbán kint voltak a rendőröknél, illetve határőröknél.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Önök bevizsgálták?
 
Lantos József hőr. ezredes úr, Határőrség Országos Parancsnoksága:
Természetesen. Háromszoros bevizsgálás volt. A bevizsgálás úgy történt, hogy miután a gyártókban a Határőrség nem bízott, illetve nemcsak a Határőrség, hanem a Belügyminisztérium sem - nagy értékű ruházatokról volt szó. Bevizsgálásra kerültek először a közbeszerzési eljárás időszakában, mikor beadták a próbadarabokat. Ez két dologra terjedt ki: kiterjedt az alapanyag bevizsgálására, illetve kiterjedt a konfekcionálásra. Az alapanyag bevizsgálását Svájcban hajtottuk végre, illetve itt Magyarországon, utána a gyártásközi ellenőrzésnél, amikor már megvolt a gyártó, és gyártották a ruházati termékeket, október hónapban végrehajtottunk egy vizsgálatot, illetve, mikor jöttek a problémák, azok a jelzések, hogy hideg a kabát, akkor március hónapban ismételten végrehajtottuk a vizsgálatot. Azt tudom elmondani a tisztelt Érdekegyeztető Tanácsnak, hogy mind a három vizsgálati eredmény kedvező képet mutatott. Tehát egy melegtartásra terjedt ki a vizsgálat alapvetően, és mindazokra a paraméterekre, amit a Határőrség előírt a ruházattal kapcsolatban, független szakértői akkreditált szervezet végezte el, nem ugyanazok a cégek vizsgálták be a három alkalommal. A legutóbbit már Svájcban, illetve Németországban vizsgáltattuk meg, és megvannak a vizsgálati eredmények, bármikor rendelkezésre lehet bocsátani, megfelel azoknak a paramétereknek, amiket mi kiírtunk.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm szépen. A jegyzőkönyv számára kértem, hogy ezt mondják el. Nagyon sok gondjuk-problémájuk van a határőr kollégáknak, akik a határon teljesítenek -20 fokban vizsgálatot. Én megígértem, és Államtitkár úr azt mondta, hogy csatlakozik hozzám, ezen a télen ki fogunk menni a határra, és megpróbálunk egy szolgálatot ebben a kabátban eltölteni. Köszönöm.
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm a szót. Egyenruházathoz még egy kérdést szeretnék feltenni. Jelenleg a 65 mintájú gyakorló ruházat van rendszeresítve az állomány körében. Kaptunk olyan információkat, hogy ezt kívánják lecserélni a bevetési ruhára. Kérdésem az, hogy ez igaz-e, hogy le lesz-e cserélve a 65 mintájú helyett a bevetési ruha, illetve, ha igen, akkor mikor, és ki fogja ezt finanszírozni: a munkaadó, vagy pedig szintén az állománynak kell ennek a költségeit állni?
 
Dr.Sípos Gyula r. dandártábornok úr, főigazgató, Országos Rendőr-főkapitányság:
Köszönöm a szót. Vizsgáljuk a lehetőségét, de momentán az a gazdasági valóság, amelyben élünk, az igazából ilyen fajta elígérkezést nem tesz lehetővé. Köszönöm szépen.
 
Lantos József hőr. ezredes úr, Határőrség Országos Parancsnoksága:
A Határőrség részéről a gyakorló ruházat mellett mi terveztünk egy ún. bevetési huzatruhát. Ez egy plusz ruházati termék lenne a Határőrségnél, ami nem váltaná ki a gyakorlóruhát, hiszen annak teljesen más a funkciója, ez egy szolgálati ruházat kiegészítő ruházati cikke lenne. Ezt a Schengen alapból kívánjuk megvalósítani ezt a fejlesztést, tehát nem az állomány terhére, hanem központi forrásból, Schengen alapból. Megvannak az elképzelések, előzetesen a Schengen alapban jóvá van hagyva a Határőrség részére ennek a finanszírozási forrása.
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Szalai úr nem beszélt a tűzoltókról. Mi öt éve el vagyunk maradva ruházati korszerűsítés terén. A boltban már nem kapni a régi ruhát, új még nincs, vannak olyan kollégák, akik 2-3 éve szolgálnak már mint tűzoltók, de még a gyakorló ruházaton és a védőruházaton kívül nincs más a szekrényükben, mert egyszerűen nincs, nem tudják ellátni őket. A pénzüket jogellenesen visszatartja ennek ellenére a parancsnokság. Történnek olyan anomáliák, hogy a gyakorló ruházat, ahogy elmondta itt a Pongó Géza úr is, 65 mintájú még, ami a jogszabályban szerepel. Ennek ellenére nagyon sok tűzoltóságon az országban beszerzésre kerültek az újabb típusú fekete ruhák, teljesen össze-vissza módszer alapján. Van, aki megvette a drága 46 ezrest, van aki a 15 ezres olcsóbb megoldást választotta, van, ahol egy garnitúra van, van, ahol megvetették mind a kettőt az állománnyal jogellenesen. Nem szeretnénk ebből újabb pereket, mint ami volt a rendőröknél, hiszen kollégáink ezt folyamatosan jelzik. Jó lenne, ha erre már végre pontot tudnánk tenni. Ezt már többször elmondtam BÉT ülésen, szeretnénk kérni, hogy a társszervekhez hasonlóan a Belügyminisztérium nálunk is járuljon hozzá legalább annyi részben, mint a Rendőrségnél és a Határőrségnél. Ne a 100 % a tűzoltók nyakába hulljon, ne a ruhapénzünk vesszen éveken keresztül el azért, mert egy korszerűbb ruhát szeretnénk mi is. Köszönöm.
 
Szalai István úr, főosztályvezető, BM Műszaki Fejlesztési Főosztály:
Én tulajdonképpen nem tudok válaszolni, bevallom őszintén. Ez nem tudom hányadszor kerül vissza terítékre. Hála égnek, most már itt is még egyéb problémák is jöttek. A múlt hónapban a miniszter asszony kért egy előterjesztést tőlünk, hogy a tűzoltóság finanszírozása a-tól zet-ig, tehát ruha, beruházás, építési beruházás, felújítás, és minden egyéb. De hát azt látni kell, és ezt inkább a BÉT-nek mondom, mint a kollégának, hiszen nagyon jól tudja, hogy addig, amíg a tűzoltóság itt volt a Belügyminisztérium egy szerve, addig minden ugyanolyan juttatást megkapott, mint amit a Belügyminisztérium. Utána a törvény módosítása, nem nekem kell minősíteni a dolgot, az egész átment önkormányzatiba, és innentől kezdve van az, hogy ellentmondásosan megépítjük az építési beruházást 400 millió forintért, és amint elkészült, masnival átkötve átadjuk egy darab önkormányzatnak, ahol az megépült. Ha ezt növelni akarjuk, ezt úgy lehet növelni, hogy kevesebb rendőrségi épület épül, határőrizeti kirendeltség, stb. Tehát az egész dolog, ami ma a Tűzoltóság finanszírozásában van, az biztos, hogy ahhoz előbb-utóbb hozzá kell nyúlni. Én attól félek, hogy addig igazából a ruhát ebből kiemelni, és külön ebben mozogni szerintem nem lehet. De ez mondom, inkább tájékoztatás.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Kétségtelen, hogy a Tűzoltóság esetében rendkívül bonyolulttá teszi a helyzetet az, hogy itt az önkormányzatoknak finanszírozási kötelezettségük, meg egyéb jogaik is vannak. Tehát egyszerűbb lenne nyílván a helyzet, ha úgy működne a dolog, mint a Rendőrségnél és a Határőrségnél, de a helyzet most nem ilyen. Tehát az önkormányzatok sem mutogathatnak szerintem csak a Belügyminisztériumra, hogy majd oldja meg. Ebben az önkormányzatoknak nyílván ugyanolyan felelősségük van, mint a Belügyminisztériumnak.
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Elnézést Államtitkár úr, de itt akkor valami félreértés van. Az önkormányzat szervei az önkormányzati tűzoltóságok, de a pénzügyi háttér, az ellátás, az a központi költségvetésből, a Belügyminisztérium útján történik, innentől kezdve az önkormányzat kénye, kedve, és lehetősége az, hogy plusz forrást biztosít-e akár ruhára, akár az épületbeázásra, bármire, vagy sem. Ha a képviselő testület azt mondja, hogy nincs pénz, akkor onnantól kezdve az önkormányzati tűzoltóparancsnok hazamegy, és nincs pénz. Ő egy éves költségvetési keretet kap, és abból kell gazdálkodni, ami egy fejkvóta szerint meg van határozva, hogy egy tűzoltó mennyit ér egy évben a magyar államnak, és az alapján kapja meg a költségvetését. Ennek különböző szorzószámok az összetevői. Ha jól tudom, jelenleg 27 vagy 29 összetevője van. Mi a HTFSZ részéről évek óta kértük, hogy ezt egyszerűsítsük ezt a rendszert. Hiszen más egy fővárosban a belekerülési költsége, ahol jóval magasabb vonulásszámok és egyebek vannak, mint egy olyan parancsnokságon, ahol van évi száz vonulás. Tehát itt azért tegyük a helyére a dolgokat. Nem az önkormányzat finanszírozza meg. Pontosan ez az alapprobléma, amit a Szalai úr is felvetett, hogy a Tűzoltóság valahol félúton van. Nevében önkormányzati, a parancsnokát az önkormányzat nevezi ki, de ezen kívül az önkormányzathoz semmi köze. Se lakást nem kapunk tőle, se egyéb juttatást, legfeljebb, ha a parancsnoknak van olyan viszonya a helyi tisztségviselőkkel, és sikerül az állomány javára valami pluszt elérnie. De ez nem mindig az önkormányzaton múlik, hiszen nagyon sok helyen az önkormányzatok is bajban vannak, nincs elég pénz még a saját közvetlen intézmény fenntartásra sem, nemhogy még pluszban odaadjon egy államilag finanszírozott, nevében önkormányzati intézménynek. Köszönöm.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én a minisztérium vezetéséhez fordulok. Nagyon sok BÉT ülésen, amikor itt volt Jenei államtitkár úr, elhangzott, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon is a visszatartott ruhapénzek tekintetében azért vissza kellene adni a kollégáknak, akiknél visszatartották a ruhapénzt, ezt az összeget. Az OKF-en legutoljára az Érdekegyeztető Tanács ülésén közölte az OKF vezetősége, hogy nekik semmiféle ilyen kötelezettségük nincsen. Kérem szépen, még egyszer elmondom: van olyan megyei igazgató, aki elrendelte az új társasági egyenruha megvételét. Nem volt rá joga. Azért, mert odament a belügyminiszter látogatóba, és azt szerette volna, ha minden kolléga egyforma egyenruhában fogadja a minisztert. Itt a Jenei államtitkár úr közölte, hogy ezeknek a kollégáknak is vissza kell fizetni ugyanúgy, mint a ruhaperek alapján azt a pénzt. Kérem tisztelettel, most már hassunk oda, hogy az OKF az egyetlen szerv, aki nem teljesíti ezt a kötelezettségét, hogy végre ott is kifizetésre kerüljenek ezek a pénzek. A kollégák végigülték ugyanezt az OKF Érdekegyeztető Tanács ülésén, tehát nem árulok zsákba macskát ezzel.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Kérdezem az OKF képviselőit, kívánnak-e ezzel kapcsolatban reagálni?
 
Dosztájné Feczko Zsuzsanna asszony, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság:
Én, mielőtt eljöttem, megkérdeztem a vezetéstől, mi a helyzet ebben az ügyben. Én úgy tudom, hogy a 13/2003-as BM rendelet 30. pontja alapján rendelte el az igazgató úr, amelyben átvállalható, és ő ezért nem vállalta át. Én azt tudom ígérni, hogy utána nézünk az ügynek, és jelezni fogjuk legközelebb, hogy mi a helyzet. Köszönöm.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Elnézést. Mióta az egyenruha per lezáródott a többi rendvédelmi szervet illetően, Jenei államtitkár úr már harmadszor tért rá ki, harmadik BÉT ülésen, hogy igen is ki kell fizetni. Szeretném megkérdezni, hogy meddig húzzák ezt az időt? Most jön a nyár, utána az ősz, akkor meddig?
 
Dr. Jádi Tamás tű. ezredes úr, hivatalvezető, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság:
Az egyenruha perek a szolgálati öltözettel voltak kapcsolatosak, és abból annak a visszatartása a nyári, illetve téli szolgálati egyenruhásoknak jár, vagy vegyesruhásoknak is, vagy sem. Ez egy teljesen más kategória. Ennek az ügynek, tehát a fésűs, kék fésűs egységes belügyi fésűs öltözetnek az ügyét mi vizsgáljuk, de jelenleg úgy tűnik, amit Dosztainé asszony is mondott, hogy az igazgató jogszerűen rendelte el.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Sajnálatos módon - azt hittük, hogy a minisztériummal szembeni pereskedések végre lezárulnak - bejelentem, hogy pert indítunk. Vannak olyan kollégák, akik hajlandók bíróság elé vinni ezt a kérdést. Teljesen feleslegesen csináljuk, mert a bíróság el fogja rendelni a kifizetését, legfeljebb még a plusz kamatokat is fizetnie kell az OKF-nek előbb vagy utóbb.
 
Szalai István úr, főosztályvezető, BM Műszaki Fejlesztési Főosztály:
Csak egyetlen egy gondolatot. A zalaegerszegi pert azért bukta el a belügy, mert ott utasítással adott ki valamit, amit rendelettel kellett volna, de itt azt hiszem ez nem áll fenn.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
De itt a kolléganő egy BM rendeletre hivatkozott, ha jól emlékszem.
A következőt javaslom: ne menjünk át polgári bíróságba, ezért maradjunk abban Judit, hogy ezt írásban tegye meg, hogy leírja nekünk, Tatár urat nyilatkoztatjuk, hogy mi a helyzet ebben, és megnézzük, hogy jogilag ez tiszta vagy nem tiszta helyzet. Ruhaügyeket lezárhatjuk? És ha már mindenkit felruháztunk, akkor próbáljunk meg most mindenkinek nyugdíjat adni.
A következőt javaslom: 5. napirendi
 
/kazettacsere/
 
... a Belügyminisztérium valamennyi rendvédelmi szerve, tehát aki elérte a nyugdíj korhatárt, annak legyen egy határozat a kezében, hogy neki akkor, abban a pillanatban ennyi a nyugdíja, tehát később ennél kevesebbet nem kaphat. Kérdezem Főtitkár Asszonyt, kíván-e még ehhez valamit hozzátenni?
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Tulajdonképpen az az ötlet vezetett minket, hogy nagyon sok kolléga ebben az évben azért kíván elmenni nyugállományba, mert bizonyos plusz juttatásokat élvezett: jubileumi jutalom, adott esetben más összegű jutalom, stb., és soha ilyen magas nem lesz a nyugdíja - gondolja ő -, mint ebben az évben. Ez indukálja őket, hogy menjenek el. Ha és amennyiben ezt a rendszert be lehetne vezetni, akkor ezek a kollégák itt maradnának, hiszen a jogosultságuk nem szenved csorbát. Ha két év múlva mennének el, akkor két év rátételével újból megállapítják a szolgálati nyugdíját, és ha az kevesebb lenne, mint a 2004-ben megállapított, akkor a 2004-es megállapított szolgálati nyugdíj kerülne folyósításra. Ez, ha jól tájékozódtam, olyan 3-4 ezer közötti kollégát érint ma a három rendvédelmi szervnél, akik közül kb. 2000-2100 készül elmenni effektív nyugdíjba. Itt a kollégákkal beszéltünk, és egységes az oldal álláspontja, hogy akár technikai segítséget is nyújtunk a határozatok kiadásához, ha kell. Én fel tudom vállalni 2-3 kollégának a túlórapénzét, ha erre a célra történik, és ha ez az ára azért, hogy ezt megállapítsák, de nagyon fontos lenne. Ezeknek a kollégáknak ez gyakorlatilag, ahogy mondták a kollégáim, felérne egy fizetésemeléssel is. Tehát ha ez most megtörténik, akkor olyan, mint egy fizetésemelés. Ne tessék tágra nyitott szemmel rám nézni, itt tudati átformálásról van szó. Tehát mi nagyon örülnénk, és megköszönnénk a miniszter asszonynak, ha ezt a lehetőséget megadná.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm. Kérem Zsinka András főosztályvezető urat!
 
Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
Köszönöm szépen. Tisztelt Kollégák, mondhatnám azt, hogy köszönet a kezdeményezésért. Egyébként ez a kezdeményezés találkozott a mi gondolatainkkal. Már néhány hónappal ezelőtt is az állomány megtartása érdekében különböző szempontok alapján, különböző gondolatokat vetettünk papírra, és azok között szerepelt ez a gondolat is, hogy talán a hivatásos állomány idősebb, és szakmailag tapasztaltabb rétege megőrzését szolgálhatná az a lehetőség, hogy a nyugdíj jogszerzéssel rendelkezők körében erre az úgymond nyugdíj rögzítésre sor kerülne. Köszönettel megkaptuk azt a jogi levezetést is, amit a Kálmánék készítettek el, úgyhogy tisztában voltunk mi is a szabályozással, de a gondolattal egyetértünk.
Ami a dolog lényege, tényleg nem húzva az időt, egyik fontos szempont: milyen hatállyal léptessük hatályba? Ha jól értettem Főtitkár asszony gondolatait, ez évi nyugdíjról szólna a történet. És ha figyelemmel vagyunk arra, mint személyzetis hadd mondjam, hogy azért az 1971. évi 10. tv-rel még kinevezettek közül még sokan vannak a rendszerben, ott a szolgálati idő kezdete az január 1. Teljes szolgálati év pedig akkor keletkezik, amikor az évet befejeztük. Tehát én javasolnám esetleg megfontolni azt, hogy ez a szabályozás hatálya 2004. december 31 legyen, és akkor idei nyugdíj megállapítás lehet.
Ezzel együtt én hadd mondjam el azért azt a véleményemet, hogy valóban, tavaly 3,9 millió forint volt a járulékszámítás alapján egy beszámítható összeg. Ez 5,290 millió forintra változott 2004-ben, és ez biztosít olyan nyugdíj-megállapítási prioritásokat, ami igazándiból, ha pl. egy 37 év szolgálati viszonnyal rendelkező hivatásos, akinek 3 éven belül esedékes a 40. évre eső 7 havi jubileumi jutalom, ez megemeli azt a beszámítási lehetőséget, hogy esetleg elérheti még egy tiszthelyettes is az 5,3 milliós úgymond járulékfizetési határt. Ezért gondolkozhat úgy a hivatásos állomány tagja, hogy nem érdemes maradnom, mert esetleg több a nyugdíjam, mint amennyi illetményt kapok. Ezzel együtt szeretném elmondani, nem hiszem azt, hogy jövőre ez a járulékfizetési alap csökken. Nem hiszem azt, és miniszter asszony többször is hangsúlyozta, hogy a hivatásos állomány jogszerzése, jogosultsági rendszere megváltozna, és ezek a prioritások megőrzésre kerülnek a jövőben is. A másik pedig, hogy mit kell tennünk ennek érdekében? Egyrészt kell egy szabályozási tervezetet készítenünk, ahogy helyettes államtitkár úr elmondta, erre az őszi törvénykezési csomagban nyílna lehetőség. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság már a Hszt-t érintően is mondott ki döntéseket, tudjuk azt is, hogy néhány szakmai törvény, a rendőrségi törvény is többek között az Alkotmánybíróság által ilyen módon megméretésre került, tehát lenne egy olyan törvény csomag, amelybe ezt a kérdést be lehetne emelni, és a Hszt módosítására is ebben a törvénykezési csomagban sor kerülhetne. Mit jelent továbbá még ez a feladat? Jelenti azt is, hogy több mint négyezer érintett kolléga van. Hadd mondjam el ebben a körben, hogy a BM Személyügyi Főosztály 7 fős nyugdíjmegállapító osztálya évente kb. 2000 nyugdíj-megállapítást hajt végre. Ezen kívül még van ezer panaszügye, stb. Ebben a 2000-ben nemcsak új nyugdíjasok, hanem nyugdíj módosítások, meg özvegyi, meg baleseti, meg stb. nyugdíj-megállapításra is sor kerül. Tehát ez, ha egyszerűen fogalmazok, akkor kétéves munkát jelent a hét munkatársunknak durván. Ezzel együtt természetesen meg fogjuk teremteni azt a technikai feltételrendszert informatikailag, vagy egyéb módon, ahogy Főtitkár asszony is felajánlotta, hogy ezt a feladatot is végre tudjuk hajtani. Kb. ennyit szerettem volna a napirendi pontról mondani.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Kérdezném, hogy a munkaadói oldalon van-e ehhez a témához hozzáfűzni való az egyes szervek vonatkozásában? Judit? nincs?
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Akkor érthetjük úgy a szemben ülő tisztelt kollégáknak a hallgatását, hogy a három rendvédelmi szerv képviselői, itt ülő képviselői bírják az országos parancsnokoknak azon véleményét, hogy támogatják a nyugdíj rögzítésének az intézményét, - miért fölösleges támogatni? Ne haragudj Katika, - elnézést a vitáért /mikrofon nélkül folytatódik/...
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Bocsánatot kérek, továbbra is az lenne a kérésem, hogy aki beszél, a mikrofont kapcsolja be, és egyelőre Juditnál van a szó!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Tehát tessék nekem mutatni ma a Belügyminisztériumban egy olyan határozatot, amelyben a hivatásos állomány részére rögzítették a nyugdíjat! Ha te tudsz nekem Katika egy ilyet mutatni, akkor nagyon boldog leszek, mert az kivételezett állapotban van, mert még egyetlen egy kollégának ezt nem csinálták ma a belügyben meg. Tehát itt kell születni egy olyan megállapodásnak, és ha teljesen természetesnek veszik az országos parancsnokok, hogy ez működik, akkor miért nem kezdeményezték már régebben a tb-törvény szerint? Tehát a BÉT-en kell születni egy olyan megállapodásnak, amelyben a Belügyminisztérium vezetése vállalja, itt csak a határidő kérdéses, és természetesen minden technikai eszközt megadnak a szakmai szervek hozzá, hogy ez valóra is válhasson a több mint négyezer ember esetében, mert 7 ember ezt nem tudja megcsinálni. Ez így igaz a személyzeti főosztályvezető részéről, de kiegészítve igen. És akkor kommunikálni kell ezt a döntést, elnézést kérek, mert ez a több mint 4000 ember nem fog elmenni. Tehát itt nem érünk rá heteket, hónapokat várni, és húzni ezt az ügyet. Ezt záros határidőn belül, legkésőbb két héten belül nyilvánosságra kell hozni, hogy emberek, ez a lehetőség a rendelkezésetekre áll. Én akkor azt kérem a BRDSZ és a munkavállalói oldal nevében, hogy ez a határidő július 15. legyen.
 
Dr. Csányi Éva asszony, Független Rendőr Szakszervezet:
Ehhez szeretnék kapcsolódni, hogy ha ezt így értelmezzük, hogy nincs a Hszt-ben, viszont a nyugdíjtörvényben lehet, akkor elég lenne ezt BM rendeletben, illetve megfontolásra javaslom akkor, hogy esetleg BM rendeletben nem lenne elég? Mert ugye azt mondja a 342 m) pontja, hogy belügyminiszter szabályozhatja a nyugellátás szabályozási rendjét. Esetleg nem tudnánk ezt ebbe akkor beleszorítani, hogy ha úgy értelmezzük, ahogy az ORFK-s kolléganő mondta? Már csak az idő sürgősségére tekintettel.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Azt tudni kell, hogy amióta ez a kérdés felvetődött, azóta itt jogviták vannak. Tehát vannak eltérő jogértelmezések. Lehet nyilván egy olyan értelmezést is felállítani, amelyet Katalin mond, és amelyet itt a munkavállalói oldal is mond, hogy a Társadalombiztosítási Nyugellátásról szóló törvényben ez a lehetőség adott. A Honvédség szolgálati törvényében törvényileg rendezett. A Hszt. hatálya alá tartozó szervek esetében jogszabályi rendelkezés erre nincsen. Én a magam részéről azt az elméletet tudom támogatni, amely azt mondja, hogy jelenjen meg a Hszt-ben ugyanúgy, akár pontosan ugyanazzal a szöveggel, mint a Honvédség szolgálati törvényében. Egy kicsit a társadalombiztosítási szakemberek is ebbe az irányba mozdulnak el az ő jogi álláspontjukkal. Tehát mi ezt próbáltuk eddig is körül járni. A magam véleménye az ebben, hogy én elfogadom, hogy kommunikáljuk azt a döntést, hogy egy ilyen megállapodás születik, de én azt gondolom, hogy a helyes megoldás az, hogy ha a Hszt módosítási csomagba ezt belevesszük, és a Hszt-ben megjelenik ez a szabály. Én egyébként azt nem hiszem, hogy a nyugdíja kevesebb lesz itt az embereknek. A logikája ennek a dolognak az lehet, hogy ahogy a Hjt-ben is benne van, hogy ha még 365 szolgálati napot teljesít, és utána állapítják meg, vagy ténylegesen akkor megy nyugdíjba, akkor választhat a két nyugdíj között. Ezt kellene bevezetni a Hszt hatálya alá tartozó szervezeteknél is, de nyilván nem abból a megokolásból, hogy esetleg két év múlva kevesebb lesz a nyugdíja, mint amennyit most kapna. Extrém esetek persze előállhatnak, itt különböző jubileumi jutalmakkal és egyebekkel, de akkor is nagyon kevés valószínűsége van annak, hogy kevesebb lesz a nyugdíja mondjuk 3 év múlva, mint amennyi most van. Én nem mondanék ki nevet még véletlenül sem, de itt nyilván különböző törvénykezési elképzelések a kedélyeket felizgatták, és nyilván emberek attól tartanak, hogy ez a szabály, amely a Hszt-ben most a nyugállományba vonulástól számított 12 hónapot jelenti, az megváltozik akár 10 évre, vagy bármilyen más időszakra. Ennek, én azt gondolom, hogy ez inkább a motivációja. Én ezzel tökéletesen egyetértek, ezért úgy gondolom, kommunikálni lehet azt a döntést, hogy a BÉT-en megállapodás született egy ilyen irányba történő elmozdulásról, de azt javaslom, értsünk egyet abban, hogy ezt a Hszt-ben meg kell jeleníteni. Én ezt BM rendeletben kevésnek tartom. Tehát az a biztos és egyértelmű, hogy ha a Hszt-ben akár betűre ugyanaz a szöveg jelenik meg, mint a Hjt. idézett szakaszában. Én azt gondolom, ebben kellene megállapodnunk.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Mi bízunk abban is, hogy az RSZTÉF-en született megállapodás is, amelyet a kormány magáévá tett, az az 5 %-os illetménykiegészítés is átszalad a Hszt-n, és január 1-jére visszamenőleges hatályú, ha egy BÉT megállapodásban kerül egyelőre rögzítésre, és szeptemberben bekerül a másikkal együtt a Hszt módosításába, az a részünkre elfogadható, kommunikálható, és megnyugtatható az érintett kör.
 
Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
Csupán egy rövid gondolat ehhez. Tulajdonképpen azok a garanciális elemek, ami a hivatásos állomány prioritását biztosítja, az mind az eltérő szabályokban található. Én ezért javasolnám és támogatnám a helyettes államtitkár úr által elmondottakat. Kerüljön rögzítésre a törvényben. Egyébként a Tny. az csupán annyit mond, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt aki elérte, egyéb feltételek megléte esetén kérheti nyugdíja megállapítását. Itt viszont arról szól a tervezetünk, hogy meg kell állapítania a munkáltatónak. Azt gondolom, hogy ez egy lényegi nagy különbség.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Akkor csak a jegyzőkönyv számára: abban állapodott meg a Belügyi Érdekegyeztető Tanács, hogy a nyugdíj-megállapításra vonatkozó javaslatot elfogadja, és a Hszt. módosítások között szerepelteti, és amikor a törvény hatályba lép, ezt innentől kezdve gyakorlatként alkalmazza, de mindenképpen törvényi felhatalmazás kell ehhez a gyakorlathoz. Lezárhatjuk ezt a napirendi pontot ezzel? Kertész úr!
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Nekem lenne egy technikai dolog. Mégpedig, ha már itt egyre sorra kerülnek elő a Hszt módosításhoz ilyen javaslat, olyan javaslat, egyebek, akkor jó lenne, ha a nyári szünet alatt legalább szakértői szinten, erről a munkáltatói, illetve a munkavállalói oldal ha igényt tart, akkor kommunikáljon, üljön le tárgyalni. Nálunk a HTFSZ-nél jelenleg készül, szerdáig kaptunk határidőt beadni az újabb módosító javaslatokhoz, van még jó néhány javaslatunk, nem csak a szakszervezet által összevont munkaidő kedvezmény dolga. Én úgy gondolom, hogy ezt így tudnánk kezelni, és szeptemberben, mielőtt pedig bemegy a parlamentbe, akkor idehozni BÉT ülésre augusztus vége felé, amikor már a munkabizottság ezt letette az asztalra, tehát valami dűlő pontra jutott. Ezt megfontolásra javaslom.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Köszönöm, én ezt a javaslatot Tóth államtitkár úrnak továbbítom, mert ebbe belejátszik a közigazgatási előkészítés, és a közigazgatási koordináció is. Lehet, hogy augusztus végén már erről tárgyalni a közigazgatási koordinációra tekintettel késő. Ha azt szeretnénk, hogy a parlament már mindjárt a szeptemberi ülésszak elején erről dönteni tudjon.
 
Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
Tisztelt Kollégák! Szeretném bejelenteni, egy örömteli hír, hogy a magánnyugdíj pénztártagok vonatkozásában, akik végül is hivatásosként nyugállományba helyezésre kerültek, és 2002. december 31-ig nem léptek ki a magánnyugdíj pénztárból, a parlament elfogadta azt a törvény szabályt, amely oldja ezt a problémát, és rendezi azt a hátrányos helyzetet, ami a nyugdíj megállapítása vonatkozásában keletkezett. Azt hiszem ez egy fontos bejelentés a hivatásos állomány érdekében. Köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Most akkor némi vitára fog itt sor kerülni, mert amikor a napirendet fogadtuk el, akkor Főtitkár asszony csak napirend előtti megszólalásra kért lehetőséget, senki nem jelezte, hogy egyebek között..
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Mindenkinek bocsánat, nemcsak nekem és az én szervezetemnek, hanem Önnek is. Megjelent a Népszabadságban, hogy Sárközi Tamás miniszteri biztosként, vagy kormánybiztosként nekiállt újból a közigazgatás reformjának, és napirendre került a Belügyminisztérium szervezeti szétválasztása két minisztériumra. Én most ezt szóban tettem fel ezt a kérdést, nem most kérek rá választ a szervezetem nevében, hanem írásban kérnék rá választ augusztus 5-éig ha lehetne: működik-e ez a kormánybiztos úr, és a közigazgatás korszerűsítésével, a Belügyminisztérium kettéválasztásával mi van?  
 
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
Működik. Van is erről egy kormánydöntés, hogy Sárközi úr működik ebben a kérdésben. Volt is itt a miniszter asszonynál, és történtek egyeztetések. Mindenki számára világos azt hiszem, hogy az ő megbízatása a kormányzati szintről szól, tehát nem az államigazgatási szintről, hanem a kormányzat működéséről, tehát ő elsősorban erre koncentrál, és a munkáját ezen a területen végzi. Az kétségtelen, hogy ezzel kapcsolatban aztán mindig fel fog vetődni, hogy hány tárcát hogyan kéne és hogyan lehetne majd átalakítani, mindenkinek lesz majd ehhez javaslata. De az ő megbízatása nem az államigazgatási feladatokról, hanem a kormányzati szintről szól. Ebben a kérdésben tárgyalt a miniszter asszonnyal, és erre is kapott ő a kormánytól felhatalmazást. Tehát működik, és rövidesen el fogja készíteni a javaslatát.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
De arra nem válaszolt, hogy a minisztérium kettéválasztása, tehát akkor lehet, hogy napirenden van egy rendvédelmi minisztérium mint belügyminisztérium, és egy önkormányzati minisztérium, de hát akkor majd megvárjuk, hogy önök mit válaszolnak erre a kérdésre.
Ismételten feltesszük kérdésként, és ha nem ma, akkor szeretnénk záros határidőn belül választ kapni az ún. levadászásra, tehát a Vadász-féle törvénytervezetre. Kétféle határidő van napirenden: az egyik az a január 1-jei, illetve most már július 1-je, kormánydöntés 2005. január 1. A tájékoztató, ami a Vadász úr honlapján megtalálható, az 2005. július 1. Teljesen feleslegesen frusztrálódik az állomány, az előző napirend is ezt igazolja, hogy nem véletlen, hogy a kollégák zöme elrohan nyugdíjba, ha teheti, úgyhogy erre valamilyen módon megnyugtató választ kéne, hogy adjon a Miniszter Asszony, aki velünk együtt nem támogatta ennek a törvénytervezetnek a bevitelét, tehát mi reméljük, hogy a továbbiakban is ez így van.
A legfontosabb, amiről szeretnénk beszélni, a 13. havi juttatás. Én írásban is feltettem ezt a kérdésemet, hogy hogyan gondolkodik a Belügyminisztérium vezetése. Gyakorlatilag a kormány elsummantja a 2004. évi 13. havit. Hogy ez mennyire igaz, volt egy szakértői tárgyalás a négy tárcánál, HM, IM, PM, stb., ahol maguk a szakértők elismerték, hogy eltűnt a 14. havi illetmény 2004-re, és nem is fogják pótolni, illetve van egy olyan elképzelés is, hogy majd valamikor 2006-ban vissza kell a rendszert állítani a régi 13. havi rendszert. Mert az, hogy átállították nulladik havira, az egy abszurd állapot. .. Erre is? A 13. havira is? Meddig? Augusztus 5? Akkor augusztus 5-éig, köszönöm.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Két rövid megjegyzést hadd tegyek e két utóbbi kérdéshez. Miniszter asszony elég gyakran, elég sok helyen, és elég határozottan állást foglalt az egységes közszolgálati törvény tervezetével kapcsolatosan. Ezt mindenhol, mindenkinek elmondta. Az, hogy Vadász úrnak milyen elképzelései vannak, ez természetesen az ő szuverén joga. A 13. havival kapcsolatban szeretnék emlékeztetni az RSZTÉF legutóbbi ülésére, ahol ez a kérdés szóba került, és ott az FMM képviselője elég világosan mondta, hogy az OKÉT-ra beviszik a kérdést, mert ez nemcsak itt merült fel, máshol is felmerül. Pillanatnyilag erre olyan választ lehet adni, hogy a hatályos jogszabályi környezetben ma az a szabály, hogy aki 2005. január 1-jén állományban van, az kaphat a 2004. évi munkája alapján 13. havi juttatást. Amíg ez törvényi szabályozásban így van, és tudjuk, hogy ezt a zárszámadásról szóló törvény így módosította, addig ebben a minisztériumnak jogi szempontból mozgástere gyakorlatilag nincsen. De bocsánat, mielőtt bármit mondana, augusztus 5-éig írásban..
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Belügyi fórum. Nem akár idegen technikára gondolok, a minisztérium által üzemeltetett honlapon voltam egy fórumon fent, ahol bizony-bizony nyíltan és kereken választ kérnek arra, hogy hova tűnt a 2004. évi 13. havi illetménye a kollégáknak. Akkor tisztelettel arra kérek minden felelős vezetőt, egyszer menjen már fel erre a fórumra, és írja le, hogy emberek, ez történt, ezt kell egyelőre tudomásul venni.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Judit, bocsánat, azért nyílván nem gondoljuk azt, hogy azok, akik a fórumon vannak, erről a fórumról tudják meg, hogy mi a hatályos jogszabályi rendelkezés. Ezért nem érdemes felmenni a fórumra. Akkor mit mondjunk? A minisztérium azt mondhatja, hogy ez a hatályos jogszabály. Így lehet eljárni. Nagyon óvatosan, és talán jegyzőkönyvön kívül emlékeztetnék arra, hogy amikor az RSZTÉF-en megállapodtunk a január 1-jéig visszamenőleges 5 %-os emelésben, akkor megállapodtunk egy december 31-ig tartó munkabékében is. Én egy kicsit úgy érzem, hogy ez a kérdésfeltevés, hogy hogyan kívánja a minisztérium kompenzálni a 13. havit, ez nem igazán fér bele a munkabékébe.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ha ki tetszik számolni az 5 %-ot, mi elhittük a 3,72-t, ez 3,08 és 3,6 % közötti éves emelkedést jelent a kollégáknak, ez az 5 %-os illetménykiegészítés bevezetése. Na most akkor mi elviseljük azt, hogy rajtunk kérik számon a 6 %-ot? Elnézést kérek! Tehát ha munkabéke van, a munkabéke mind a két félre vonatkozik, elnézést.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Judit, ugye elég világosan elmondta az FMM képviselője, hogy ők is érzik ezt a problémát, tehát nemcsak itt merül fel, ezért viszik be az OKÉT elé, hogy ott valami történjen ezzel, mert nyílván, ezt mindenki ugyanúgy tudja, hogy ... a minisztériumnak ebben önmagának igazán sok mozgástere nincsen. Azt én biztosan ki merem jelenteni, habár itt nálam hozzáértőbb emberek vannak, hogy a rendszerben egy jelenleg egy 13. havinak a költségvetési fedezete nincs meg. Ezért kell az OKÉT-nak ebben az ügyben tárgyalnia és állást foglalnia. Ehhez képest a kormánynak, vagy a parlamentnek valamit a törvényen változtatnia kell. De a Belügyminisztérium mozgástere ebben a körben egészen kicsi. Tehát az RSZTÉF-en szerintem ez elég világosan előjött. Kérdezem, hogy az egyébként el nem fogadott egyebek között még valakinek valamilyen... Géza?
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Nagyon rövid leszek, nem is egyebek, hanem inkább egy észrevétel. Nem tudom, hogy a többi szakszervezeti vezető társam kapott-e írásban előterjesztést a mai naphoz, szerintem nem kaptak, mi sem kaptunk. Az lenne a kérésem, eddig is gyakorlat volt, ami most elhangzott, napirend szerinti előterjesztést nem kaptunk. Tudjuk, hogy mi szerepelt benne, fel is készültünk, de jobb lett volna, ha kapunk írásbeli előterjesztést. Ha a jövőben ez megoldható, akkor kérnénk ezt. Köszönöm szépen.
 
Dr. Tiborcz János úr, levezető elnök:
Ha a jövőben megoldható, meg fogjuk tenni. Ha más nincs, akkor köszönöm mindenkinek a részvételt, az ülést bezárom.
 
 
 

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 18:48
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76