Kezdölap arrow Hírek arrow ÁÉT arrow BÉT 23-11/2/2004.
BÉT 23-11/2/2004.
2004. March 26.
BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS
Szám: 23-11/2/2004.
 
  J E G Y Z Ő K Ö N Y V

a Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2004. március 26-án
megtartott soron kívüli üléséről
 
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
Jó napot kívánok mindenkinek! Üdvözlöm az Érdekegyeztető Tanács résztvevőit, a munkavállalói oldalt és a tárcaoldal képviselőit. Én nem egészen tudom, hogy ki volt legutoljára a levezető elnök. Dr. Bárdos Judit volt, akkor most minket illet a levezető elnöki szerep. Ha ezt elfogadják, akkor én lennék a levezető elnök a mai Érdekegyeztető Tanács ülésén. Úgy látom, hogy elfogadják. Köszönöm. Napirendként; egy napirendet javasoltunk és javaslok elfogadni. Ez a meghívó szerint kiküldött, a rendészeti szakközépiskolák rendszerének az átalakításáról szóló előterjesztés. Ehhez Tiborcz úr és Jenei úr szóbeli előterjesztőként, vagy kiegészítésként fog majd szólni, ha jól tudom. Napirend elfogadható-e a jelenlévők számára? Van napirend előtti. Egy napirend előtti van. Más nincs. Jó, akkor egy napirend előtti és akkor a napirend tárgyalására térünk át. Ez elfogadható? Köszönöm. Akkor napirend előtt. Parancsoljon.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete és a Független Rendőr Szakszervezet nevében szeretnék egy előterjesztést tenni napirend előtt. Éspedig, a napirenddel kapcsolatban. Szeretnénk kettéválasztani a napirendet. Az egyik része, amit a két szervezet tárgyal, tárgyalásnak alkalmasnak ítél, ez a szervezet-átalakítás kérdése. És amit szeretnénk napirendről ma levetetni és szakértői bizottságra utalni, ez pedig az oktatás kérdése. Ez az egy plusz egyes oktatás kérdése. Ezt egyetlenegy érdekképviselettel nem véleményeztették, nem tárgyalták meg és ezt úgy ítéljük meg, hogy ez egy olyan kérdés, amit előbb a szakértői bizottságnak kéne megtárgyalni és utána plenáris ülés elé terjeszteni. Köszönöm.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Én azt el tudom fogadni, hogy válasszuk ketté, a szerkezetet, meg az oktatásról szóló részt, de azt azért hadd kérjem, hogy a vitában essen szó a másikról is, és a vita végén, én el tudom azt fogadni, hogy bízzunk meg egy bizottságot, aki ezzel még egy körben foglalkozik. De én azt gondolom, hogy jó lenne, hogyha most is esne erről azért néhány szó. Tehát, én el tudom fogadni, hogy válasszuk ketté, azt is, hogy a vita végén, ha úgy alakul, akkor legyen ebben egy további kör, aki ezzel foglalkozik, de szerintem a vitában mondjuk el a véleményünket. Én azt gondolom, hogy az lenne inkább a jó. Tehát, hogy kicsit eltér attól, amit a Bárdos Judit javasol.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Semmiféle joganyagunk, háttéranyagunk nincsen az egy per egyes oktatást illetően. Tehát, semmiféle olyan segédanyagot nem kapott egyetlenegy érdekképviselet sem, amely az egy per egyes oktatásnak a tartalmát, létjogosultságát, stb., tárgyalja. Ez, így kínos olyasvalamiről vitatkozni, amit nem ismerünk tartalmilag.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Jó. Akkor, ezt is értem, de az a javaslatom, hogy legalább azt fogalmazzuk meg, hogy mire volna igény. Jó? Tehát, hogy én azt kérem, hogy a kettőt úgy kezeljük, hogy a vitában mind a kettőről beszélünk, megfogalmazzuk, hogy mi az igény és akkor utána tárgyalunk arról, hogy, hogyan tovább. Nevezetesen erről, hogy munkabizottság ebben dolgozzon. Én így el tudom fogadni, hogy akkor így történjen a vita. Más ehhez? Nincs. Köszönöm, akkor az első napirendi pontot, illetve az egyetlen napirendi pontot megkezdjük. Tiborcz úr, kérem!
 
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár:
Köszönöm szépen. Hölgyeim és Uraim! Dr. Bárdos Judit felvetésével kezdeném. Maga a javaslat, az előterjesztés, az kifejezetten a rendészeti szakközépiskolai rendszer átalakításáról szól. Kétségtelen, hogy az I-es pontban szerepel kitétel az egy plusz egyes oktatási rendszerre történő átállásra, de ez a mai javaslat, az kifejezetten rendszer-átalakításról szól és nem az egy plusz egyes rendszerről és azért is nem szerepel ebben az anyagban azzal kapcsolatos részletes előterjesztés. Az mindenki előtt köztudott, hogy a „levegőben már benne volt”, hogy itt rendészeti szakközépiskola megszünik és akkor Sopron és Körmend volt az a két célzott iskola, amely a megszüntetés sorsára jutott volna. Aztán született egy kormánydöntés, amely azt tartalmazza, hogy egy rendészeti szakközépiskolát meg kell szüntetni. Egyrészt ezek. Másrészt, pedig azok az okok, hogy az Oktatási Főigazgatóság költségvetését is érintette a takarékossági intézkedés. Ezek, ketten együtt jelentették azt a feladatot, hogy a rendészeti oktatás rendszerét ebből a szempontból is át kell alakítani. Az a javaslat, amely Önök előtt szerepel, ez túlmutat azon, hogy egy rendészeti szakközépiskolát szüntessünk meg. Ez ennél jóval részletesebb és átfogóbb javaslat. Mi úgy gondoljuk, hogy ezzel a megoldással sokminden szempontnak eleget teszünk. Anyagi szempontoknak is, szervezeti szempontoknak is, és annak is, hogy a fluktuáció tavalyi alakulása kapcsán a rendészeti képzés már ennyi helyen nem indokolt. Tehát, a hét rendészeti szakközépiskola gyakorlatilag már olyan képzési kapacitással rendelkezik, amelyre – lehet, hogy nagyon drasztikusan hangzik, – de szerintünk már nincs szükség. Az idei beiskolázási létszám, 500 fő rendőrtanuló és 350 fő határrendész-tanuló. A lemorzsolódási létszámra is tekintettel, ugye ez 570 rendőrtanuló és 390 határrendész-tanuló beiskolázását jelenti. Ekkora oktatási kapacitás már nem szükséges ahhoz, hogy ennyi tanulót képezzen a rendészeti középfokú oktatás. Ezért mi úgy gondoltuk Jenei államtitkár úrral, hogy ebben a formában javasoljuk a Belügyi Érdekegyeztető Tanács elé terjeszteni azt a koncepciót, amely szerintünk a kiindulási alapja lehet a rendészeti középfokú oktatás rövid távú átalakításának. Köszönöm szépen.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm Elnök Úr. Csak nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni. Elmúlt hónapokban hihetetlen bizonytalanság volt a szektoron belül, nagyon sok telefon érkezett hozzám is, és tudom azt, hogy nem nagyon lehetett megnyugtató választ adni ezekre a kételyekre. Viszont több alkalommal BÉT ülésen is elmondtam, hogy meggyőződésem szerint nem lehet úgy dönteni egy-egy iskola sorsa fölött, egy-egy létesítmény és az ott dolgozó állomány sorsa fölött, hogy csak egyetlen szempontot veszünk figyelembe. Ebből következően az elmúlt hetekben megnéztük minden egyes iskolánál a kihasználtságot, a költségvetési helyzetet, a működtetést. Személyesen is több iskolát megnéztünk, amelyet még korábban nem ismertünk. Áttekintettük az oktatási rendszernek a színvonalát, ott nagyon sok, egyébként fontos tapasztalatot is hozott. Mindezek hatására együttesen született ez a javaslat. Az elképzelésünknél nem az volt a szempont, hogy létszámleépítést végre kell hajtani az oktatási szektoron belül, nem az volt csak a meghatározó, hogy valamelyik iskola bezárásra kerüljön, hanem tényleg szerettünk volna olyan elképzelést letenni az asztalra, ami tartalmi változást is magában hordoz. Legyen egy olyan hatékony iskolai szerkezet, ami magában hordozza azt, hogy a fejlődésre, a fejlesztésre is jut lehetőség. Tény, hogy ez nagyon kemény tárgyalásokat is eredményez majd. Az is igaz, hogy egzisztenciákat fog érinteni, de én úgy gondolom, hogy ez a mostani elképzelés, figyelembe véve a határőrség korábbi igényeit, elfogadva a rendőrségnek az elképzeléseit, összességében egy olyan rendszer alapjait teremti meg, ami hosszabb távra megnyugtató környezetet teremt végre. Azt hiszem, hogy mindenki, aki ezzel a kérdéssel foglalkozott az elmúlt években, igényelte azt, hogy ez megteremtődjék. Gondolom, hogy egy-egy részén, egy-egy elemén lehet akár változtatni, ehhez viszont az szükséges, hogy a munkavállalói oldal képviselői ehhez a saját észrevételüket hozzáfűzzék. Köszönöm szépen.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Én azt javaslom, hogy először, ha van kérdés, akkor a kérdéskört nézzük meg, és utána észrevétel, javaslat, vélemény. Kérdés? Parancsoljon!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Kérdések. Az első kérdésem, hogy mi indokolja a megmaradó iskolák önállóságának, jogi önállóságának a megszüntetését és a budapesti Adyliget, mint központi iskola alá tagiskolákként való rendelését? Második kérdés, hogy hordoz-e ez magában olyan veszélyt, hogy ettől a perctől kezdve az adyligeti központi iskola igazgatója dönthet úgy, hogy bármikor, bármelyik rendészeti szakközépiskolát, mint tagiskolát bezárattathatja, átalakíthatja, a költségvetését megkurtíthatja, hiszen ő rendelkezik ezekkel a jogosítványokkal. Kettő. Ugye, Ön említette, hogy egzisztenciális kérdéseket felvet ez az átalakulás. Az anyag szerint megszünik Sopron, megszünik Csopak, amely már majdnem megszünt, hiszen igazából oktatás nem nagyon zajlik ott, és a Budapesti Rendészeti Szakközépiskola is föltelepül Adyligetre, kvázi bizonyos tevékenységi kör megszünik nála természetesen. Szeretném tudni, hogy a megmaradó, hogy melyik iskolákból történik a hivatásos, a köztisztviselői és a közalkalmazotti oktatói és háttérintézményi kollégáknak a munkahelyi megszünése, illetve hogyan kíván gondoskodni a Belügyminisztérium, mint az ágazat irányító, hogy a legkisebb érdeksérelemmel járjon ez az egész ügy? Egyenlőre ezt a két kérdést szeretném.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Másnak van-e kérdése? Kertész úr! Parancsoljon!
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Az lenne a kérdésünk a HTFSZ részéről, az anyagból egyértelműen nem derül ki, hogy a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Oktatási Központ helyzete, jogállása, hogyan változik, vagy nem változik. Számunkra felfoghatatlan lenne az, hogy egy szakközépiskola alá rendeljünk olyan intézményt, ahol tisztképzés is folyik. Nem hiszem, hogy ez egy jó megoldás lenne. Ez az intézmény közel száz éve tűzoltó tiszteket, tűzoltókat képez, most betagosítani más szervezetbe, az önállóságát elvenni, nem biztos, hogy ez megfelelő, hiszen már így is megértük a tavalyi évben, hogy egyetlen tollvonással megszüntették a tűzoltó szakmunkásképzést, amit szakszervezetünk sérelmezett, ennek ellenére a véleményünket nem vették figyelembe. Annak idején évekig küzdöttünk, mind mi, mind a szakma azért, hogy az Országos Képzési Jegyzékbe bekerüljön, mint szakma a tűzoltó. Ez ma már ugye, képzés hiányában nincs, hiába van az OKJ-és jegyzékben. Köszönöm.
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm. Ackermann úr! Parancsoljon!
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm szépen. Egyetlenegy rövid kérdésem lenne, hogy például Sopron esetében, hogyha a határőrség átveszi ezt az objektumot és magát az iskolát, akkor kap-e státusokat? Tehát központilag kap-e státusokat, vagy valamifajta anyagi támogatást, ennek működtetéséhez? Első fele a kérdésnek. A másik fele pedig, valószínűsítve van, hogy itt egy létszámcsökkenésnek kell, létszámcsökkenés lesz. Ennek ki biztosítja a fedezetét? Köszönöm.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm. Géza! Parancsolj!
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm. Nagyon sok kérdés elhangzott már, nem szeretném ismételni a kérdéseket. Az egyik nekem is gazdasági jellegű lenne. Az anyagból kiderül, hogy a csopaki szakközépiskola, hogyha megszünik, akkor az ORFK-hoz kerül átadásra. Az Országos Rendőr-főkapitányságnak lesz-e egy plusz kerete erre biztosítva, hogy üzemeltesse ezt az intézményt tovább, mert valamilyen szinten üzemelni fog és ez is pénzbe fog kerülni, vagy a jelenlegi költségvetésből kell ezt kigazdálkodni, és ugyanaz a kérdésem a határőrségnek átadott objektum részéről is. A másik, pedig a személyi állományt érintő kérdés, amit fel szeretnék vetni. Nos, jelen pillanatban megvannak különböző beosztások a szakközépiskolánál. Tanári, főtanári, szakcsoportvezető és így tovább. Ehhez a struktúrához kívánnak-e nyúlni, vagy szeretnék-e ezt a rendszert megváltoztatni, vagy nem? Valamint, egy érdekes kérdéskört vet az is fel, hogyha egy központosított iskola üzemelne tovább, mondjuk egy adyligeti központosított iskola, mint kvázi vezérlő-szervezet, akkor az Oktatási Főigazgatóság és ez a vezérlő szervezet milyen összhangban lesz? Tehát, szükség van-e az egyikre, szükség van-e a másikra? Ez egy érdekes kérdés, hogy ki, kit irányít, hogyan irányít, hogyha már csak egy irányítás lesz, akkor dupla irányítás lesz ugyanarra az egy iskolára? Köszönöm szépen.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Kérdés még? Nincs. Köszönöm szépen. Akkor először Tiborcz úr. Parancsoljon!
 
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár:
Néhány anyagi jellegű kérdést egy csokorban szeretnék megválaszolni. A VIII-as pont ugye, a javaslatban arról szól, hogyha ezt a rendszert, ezt a felépítési rendszert a BÉT elfogadja, akkor jönnek azok a részletkérdések, hogyha megszűnik Csopak, megszűnik Kerepesi út, megszűnik Sopron, akkor honnan, hova, ki, a határőrségnek mennyi ember kell ahhoz, hogy működtesse Sopront, a rendőrségnek mennyi ember kell ahhoz, hogy működtesse Csopakot. Mi lesz a Kerepesi úti rendőroktatói állománnyal, hogy viszonyul ez ahhoz, hogy Adyligeten alapvetően rendőrképzés lesz és nem határőrképzés. Mi lesz az adyligeti határőroktatókkal, hogy viszonyul ez a körmendi határrendész képzéshez. Ezt mi egy második fázisban gondoljuk megtárgyalni és részletesen, amikor, nem tudom jegyzőkönyvön kívül mondjam-e? Április 8-én lesz Janza tábornok úr 57 éves. Ő eléri a szolgálat felső korhatárát, ezért a dolgok jelenlegi állása szerint nyugállományba fog vonulni. Új főigazgató lép az Oktatási Főigazgatóság élére, akivel mi úgy gondoljuk, hogy ezeket a részletkérdéseket már kidolgozzuk és újra, ahogy itt is megfogalmazzuk az érdekképviseletek, és az országos parancsnokok bevonásával kívánjuk ezeket a részletkérdéseket megtárgyalni. Ugyanis, a közoktatásról szóló törvény szerint ezeket a lépéseket a szorgalmi időszakok között lehet csak megtenni. Tehát, június 30-ig nekünk ki kell dolgozni pontosan azokat a részletszabályokat, hogy a személyi állománnyal mi lesz a helyzet, mi lesz a költségvetéssel, tehát, mondjuk Csopakkal és Sopronnal együtt, ahogy itt írjuk, mennyi költségvetést ad át a Belügyminisztérium az ORFK-nak és a Határőrség Országos Parancsnok-ságának. Konkrétan hol lesz az a 117 fős létszámcsökkentés, amelyet a kormányzati létszámcsökkentésre vonatkozó döntésből akkor is meg kellene valósítani, hogyha egyáltalán nem nyúlnánk hozzá a szakközépiskolai rendszerhez. Tehát, itt 117 fős létszámcsökkentést június 30-ig, a tanév végéig meg kell valósítanunk mindenféleképpen. A jogi önállóság az számunkra azért merült fel, mert most ugye, úgy hirdetjük meg az iskolákat, hogy Sopron, Körmend, stb., ez a hét rendészeti szakközépiskola és, ha oda vesszük fel, akkor az jogilag ugye bonyolultabb, ide küldeni, oda küldeni. Egy szakközépiskolába történik a felvétel, és ennek alapján majd a szakközépiskola igazgatója dönti el, hogy ki, melyik iskolában fog tanulni. Ennek ez a motivációja.
Egy rendészeti szakközépiskola igazgatójának ilyen jogosítványai nincsenek. Eddig sem voltak egynek sem, ezután sem lesz az adyligeti szakközépiskola igazgatójának. Oktatási Főigazgatóság az azért marad, mert az anyagban ugye, mi nem szólunk a KOK-ról, szándékosan nem szólunk a KOK-ról, mert nem kívánunk hozzányúlni. Nem szólunk a NOK-ról, tehát a Nemzetközi Oktatási Központról, mert ahhoz sem kívánunk hozzányúlni. Itt kifejezetten a hét rendészeti szakközépiskoláról szól a történet és az Oktatási Főigazgatóság alárendeltségében marad a rendészeti szakközépiskola és annak három tagintézménye, a törvény szerint ugye, kihelyezett tagozat köznyelven, marad a NOK és marad a KOK. Az egy másik kérdés, hogy a rendszerbe évente bejövő körülbelül 300-350 tűzoltónak az a képzése, amely két hónap gyakorlat és két hónap elméleti képzés, ez az úgynevezett, ahogy Te fogalmaztál Laci, hogy tűzoltó szakképzés, az egy másik történet lesz, amelyen el kell gondolkodni. Érdemes-e otthagyni a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságoknál ezeket a képzéseket, vagy valamilyen formában egységesíteni lehet. Azt mondja az OKF, hogy évente olyan 300-350 fő között van. Biztos, hogy az év második felében az új főigazgatónak azon is el kell gondolkodnia, hogyan lehet ezt egységesíteni. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságoknál fölmerül az akkreditáció hiánya, a megfelelő oktatói gárda hiánya, a megfelelő anyagi, technikai kiképzőbázis hiánya. Tehát, ez egy teljesen másik történet. Ez a rendészeti szakközépiskolákon kívül eső kérdés.
Kap-e a Határőrség státusokat, az ORFK státusokat? Ez megint annak a kérdése, hogy amikor eldöntöttük a rendszert, akkor a részletkérdésekben, hogy mennyi, hány fő kell ahhoz a Határőrségnek, hogy működtesse Sopront, mennyi kell az ORFK-nak ahhoz, hogy működtesse Csopakot. Egyébként Csopakon 64 rendőrtanuló kezdené meg szeptemberben a második évet. Ugye, oda első évfolyamot már nem vettünk fel. Csopak ettől függetlenül is egy kifutó állapotban van. Csopaknak meg kellett volna találni akkor is az új funkciót, hogyha a rendészeti szakközépiskolai rendszerhez semmilyen formában nem nyúlnánk hozzá. Voltak ugye elképzelések, rekreációs központ, továbbképző központ. Mi úgy gondoljuk, hogy az ORFK-nak ez egy olyan lehetőség, hogy a saját kiképzőbázisát ezen meg tudja oldani és más rendvédelmi szerveknek, vagy belügyi szerveknek is igénybe tudja, felhasználásra át tudja adni.
Ki biztosítja a létszámcsökkentés fedezetét? Ez eddig is úgymond, belügyi költségvetésből ment, ez a 117 ember akkor még a Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóságának állományához tartozik, habár, ebben talán Jenei úr hitelesebben tud válaszolni erre a kérdésre.
Ugyancsak ez a, Csopakon lesz-e az ORFK-nak kerete? Ez a következő fázis, hogy akkor a költségvetésekből mi kerül átcsoportosításra, hiszen nyilván Csopakra is van az Oktatási Főigazgatóság költségvetésében egy bizonyos hányad.
A szakközépiskolai struktúrát ebben a formában, hogy főtanárok, tanárok, közalkalmazottak, egyebek, ez a javaslat nem érinti. Ha az új főigazgatónak esetleg van oktatási koncepciójában változás, akkor elképzelhető, hogy ilyen lesz, de én azt gondolom, hogy ez a szervezet, vagy ez a szerkezeti felépítés, hogy főtanárok, tanárok, egyebek vannak, nem hiszem, hogy ezen változtatni kellene.
Az Oktatási Főigazgatóság jövője egy nagyon izgalmas kérdés és megmondom őszintén, felvetődött, hogy mi legyen az Oktatási Főigazgatóság jövője. Felmerült olyan változat is, hogy szűnjön meg és legyen egy Oktatási Főosztály. Csak ugye, a Központi Igazgatás létszáma a kormányhatározattal meghatározott. Ezt bővíteni elég körülményes lenne Miniszterelnöki Hivatalon és a Kormányon keresztül, hogy egy viszonylag jelentősebb létszámú főosztállyal bővítsük a Központi Igazgatás létszámát, úgyhogy egyenlőre mi a NOK, a KOK és a rendészeti szakközépiskolai hálózat kapcsán pillanatnyilag nem gondolkodunk azon, hogy az Oktatási Főigazgatóságot megszüntessük. Köszönöm szépen.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Szeretnék egy kicsit visszakanyarodni ahhoz, hogy ennek az anyagnak vajon mi a rendeltetése és miért gondoltuk, hogy a lehető leggyorsabban azt BÉT ülés keretében megtárgyaljuk és lehet, hogy egy kicsit már ismétlésnek is tűnik. Valóban az volt a fő célja, hogy az Oktatási Főigazgatóságon belül dolgozó állomány egy részét legalább tudjuk megnyugtatni. Ami itt fektetve van, azon semmiképp nem szeretnénk kedvezőtlenebb irányba elmozdulni, ezen inkább csak pozitív irányba lehet még változtatásokat végrehajtani, de „zuhanjon le a hatalmas kő” a körmendi állománynak a szívéről. Tudjuk megnyugtatni a Sopronban, Csopakon dolgozók egy jelentős részét is, Miskolcon és Szegeden mit szeretnénk megvalósítani, derüljön ki. Való igaz, hogy nagyon sok részletkérdésre még nem ad választ. Az, hogy ezeknek a létesítményeknek, az ott dolgozók, tehát a Csopak, Sopron és Budapest mi lesz a sorsa, ahhoz az kell, hogy a fogadó intézményekkel kezdjünk el részletesebb tárgyalásokat folytatni. A jelenlegi állapotot tudjuk, de modellezni kell azt is, hogy július 1-jétől, szeptember 1-jétől mi fog történni. Ezt követően derül ki, hogy hány státus, hány ember lesz ténylegesen érintett. Elhangzott 117 fős létszámcsökkentésnél az érintettek egyszerű költségeit a központi költségvetés tartalékából, legalábbis részben, meg fogják finanszírozni. Ez ugyanúgy fog viselkedni, mint tavaly év végén az elbocsátáskor. Amennyiben, az átszervezéssel egyidejűleg további elvándorlás lesz, illetve a vezényelteket a fogadó intézmények, majd megnézzük, hogy tovább tudják foglalkoztatni, vagy nem, akkor a felmerülő egyszerű költségeket Oktatási Főigazgatóságnak kell még kigazdálkodnia és teljesen logikus, hogyha az ingatlan átkerül a rendőrséghez, illetve a határőrséghez, akkor az időarányos üzemeltetési költségeket viszik magukkal. Tehát, szó nincs arról, hogy akkor üres pénztárcával kapná meg más, bármelyik országos hatáskörű szerv. Még egy nagyon fontos szempont volt, amikor ezt a javaslatot összeállítottuk. Szeretnénk elkerülni azt, hogy bármilyen formában vagyonfelélés szaga, érzete lenne ennek az átalakításnak. Tehát, ezért is próbáltunk minden egyes létesítménynél valamilyen jövőbeni funkciót találni. Sopronnál meggyőződésem, hogy a Schengen program keretében fejlesztéseket, átalakításokat, elhelyezési körülmények javítását meg lehet valósítani. Nagyon remélem, hogy Csopakon majd szépen, fokozatosan, ami még ott hiányzik ahhoz, hogy egy ilyen rendőrségi oktatási továbbképzési központ legyen, meg lehet majd valósítani és ugye, a Kerepesi út sem kerül eladásra, hanem nagyon fontos funkciót fog betölteni a rendőrségi szakmai fejlesztési elképzelések keretében. Köszönöm szépen.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Az elhangzottakról a reagálás és akkor utána a vélemények, észrevételek, és javaslatok. Még mindig kérdés. Parancsoljon!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Tiborcz úrhoz. Szóval az megnyugtat engem, hogy jelenleg csak 117 kollégának az elküldéséről van szó, mert ez a lényege az egésznek. Létszámcsökkentésről. Igazából december 31-ig 277-et kell az Önök előterjesztése szerint elküldeni és ez nem egy olyan munka, amelyet 24 óra alatt meg lehet oldani. Tehát, azok a kollégák, akik ezt az anyagot ismerik, mert valaki feltette az Internetre és rögvest elkezdték nézegetni, hogy ez igazából hány embernek az elbocsátását takarja, már jelezték, hogy kérem szépen 277 ember, és igenis, ma kérdezzük meg, hogy ez a 277 embernek az elküldése, az milyen intézményi körből történik. Tehát, nem tudunk arra várni, elnézést Államtitkár Úr, hogy majd jön egy új oktatási igazgató, hiszen, aki beáll egy új munkahelyre, annak kell egy ismerkedési idő, míg megismerkedik ezzel a feladattal, amikor megismerkedik a feladattal, akkor már lassan itt van a tanévnek a vége és, ha a tanévnek vége van, akkor csak szorgalmi időszakban lehet a kollégákat elküldeni, akik oktatással vagy az oktatás feltételeinek a biztosításával foglalkoznak. Magyarul, marad július-augusztus hónap. Tehát, mi az a végső határidő, amikor mi, érdekképviseletek megtudhatjuk, hogy a 277 fő, az honnan kerül elbocsátásra?
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Pillanat. Van-e még kérdés? Parancsoljon Géza!
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Ha már a kérdéseknél tartunk még, akkor nekem is lenne egy kérdésem. Mi a koncepciója annak, hogy pont Körmendre tesszük a határőrképzést az országban, mikor ők pontosan a határőrség szintjén a keleti területet bővíti. Tehát, a dunántúli szakaszon a határövezet, mint olyan teljesen le fog csökkenni és pontosan a keleti régiókból kell utaztatni és onnan kell az embereket képezni, mert ott fognak dolgozni a jövő időszakban, nagy valószínűség szerint.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Más kérdés még? Parancsoljon Tiborcz úr!


 
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár:
Az én elképzeléseim szerint az új főigazgatónál nem „ismerkedési est” lesz április 9-e és június 30-a között. Én úgy gondolom, sikerült olyan személyi javaslatot, javaslatokat tennünk, hogy az új főigazgatónak azért nagyon nem kell ismerkedni ezzel a területtel. Én, illetve mi azt, most megmondani, hogy ezt a 277 embert honnan, azt azért nem tudjuk, mert, ha Önök azt mondják, hogy ezt a szervezeti felépítést elfogadják, akkor lehet azt mondani, hogy akkor konkrétan emberekben, státusokban gondolkodva, ha azt mondják, hogy ez a szerkezet így nem jó, akkor nekünk egy teljesen új szerkezetet kell esetleg kidolgozni és akkor az nyilván azonnal más embereket érinthet, de Judit, most nem lehet megmondani, ma, pénteken délután, hogy ez a 277 ember honnan. Ma nem, de nyilván június 30-ig, a tanév végéig már részletesen, pontosan mindent tudnunk kell, hogy a két szorgalmi idő között fennmaradó időben jogilag minden lépést meg tudjunk tenni. Tehát, a legvégső határideje június 30-a már csak az lehet, hogy ott minden eldőlt, státusok, létszámok, emberek, egyebek. De, ezt most én, nem merem azt mondani Önnek, hogy április 12-én akkor le tudunk ülni és erről tárgyalni. Én úgy gondolom, ha Önök ezt a szervezetet elfogadják, vagy ezt a szervezeti felépítést elfogadják, akkor lehet azt megmondani, hogy reálisan mennyi idő kell nekünk ahhoz, hogy ezt kidolgozzuk és újra a Belügyi Érdekegyeztető Tanács elé hozzuk, de ezt ma megmondani pontosan, státusokra, iskolákra nem lehet.
Főtitkár úr kérdése, miért Körmend marad és miért? Egyrészt Körmenden folyik talán az egyik legszínvonalasabb határrendészeti képzés. Amit nem szabad elfelejteni, Körmenden folyik egy olyan határőri, határrendész képzés, ami egyetlen más iskolában sem, ez az úgynevezett távoktatás. Csak a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola állt rá a távoktatási rendszerre, ez évente, egy olyan 1000-1300 már rendszerben lévő határőrnek a kiképzését és bizonyítványhoz jutását jelenti. Ehhez az anyagokat a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola oktatói gárdája dolgozta ki és csak ők is használják, ezeket ők intézik, tehát ők csinálnak távoktatást. Van egy másik oldala is a történetnek, de ez inkább már Jenei úr oldala lenne. Van egy nagyon komoly épület és technikai bázis. Felmerült Körmend megszüntetése, nem tagadjuk. Kérdés az, hogy mit tudunk kezdeni a körmendi épületekkel, földterülettel, lőtérrel, sportcsarnokkal? Nem szeretnénk, vagy nem szerettünk volna Hévíz, Park utca sorsára jutni, mert ugye tudjuk, hogy 93 óta Hévíz, Park utca ott áll üresen és csak „az enyészet foga rágja”. Ha ezt a jelentős körmendi bázist nem tudjuk kihasználni, akkor csak a pénzt viszi az állagfenntartás, az épületőrzés, egyebek. Azt valószínűleg a jelenlévők közül kevesen tudják, hogy Körmenden ezt az objektumegyüttest piacra dobni nem lehet, illetve lehet, de nincs rá fizetőképes…
 
(KAZETTAFORDÍTÁS)
 
… Körmendről kivonult a tőke, gyakorlatilag a munkanélküliség nagyon magas. Ezzel Körmenden önmagunkat is és az ott dolgozó embereket is teljesen lehetetlen helyzetbe hoztuk volna és, ami számunkra azért nagyon lényeges, amivel kezdtem, hogy egy nagyon komoly oktatói kapacitás van Körmenden. Nagyon sok feltétel nagyon jól adott. A távoktatás csak ott működik, tehát, ha ezt a két szempontrendszert egymás mellé teszem, akkor az a felvetés, hogy valószínűleg többen jönnek majd esetleg keletről, de ugye, azért keleten ott marad Miskolc és Szeged a határrendész képzésre, Budapest és a Dunántúlról azért vannak jelentkezők. Ez addig, amíg a Határőrségnek ekkora utánpótlás-kapacitásra szüksége van, addig mi úgy gondoljuk, hogy ezt a körmendi bázist fenn kell tartani. Köszönöm szépen.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Akkor most észrevételek, vélemények és javaslatok körét nyitom meg, amennyiben van ilyen, vagy hogyha még esetleg kérdés van, vagy az elhangzottakra kíván valaki konkrétan reagálni, akkor erre megvan a lehetőség.
Akkor most néhány formai dolgot döntsünk el. Ugye, itt nekünk kötelezettségünk az, hogy az érdekegyeztető fórumon ezt a javaslatunkat bemutassuk, erről tárgyaljunk. Ezt megtettük. Azt gondolom, hogy azért egy nyilatkozat erejéig jó lenne, ha a munkavállalói oldalról tájékozódhatnánk, hogy egyébként a beterjesztett javaslathoz, hogyan viszonyul és, hogy van-e, akkor plusz javaslata. Én a következőt gondoltam itt végig, amíg a kérdésekre a válaszok voltak és egy kicsit azt gondolom, hogy talán az együttgondolkodást segíti. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen, mert mindig az a kérdés, hogy a tyúk és a tojás esete. Ha kidolgozunk valamit, de ez azért, akkor ugye ahhoz több ember kell, ez akkor mindig kiderül. Akkor az a vád ér minket, hogy, de itt már egyes dolgokon gondolkodnak, meg irogatnak emberek, meg számolnak és akkor micsoda dolog az, hogy nem kérdezzük meg a szakszervezeteket. A másik probléma az az, hogyha idehozunk valamilyen javaslatot, de nincs végigszámolva, akkor meg ugye, nem tudunk mindig választ adni azokra a kérdésekre, amik felmerülnek. Tehát, ezt a problémát mindig magunk előtt görgetjük, de azt gondolom, hogy ezzel azért lehet békésen együttműködni. Én azt tudom megfogalmazni és a javaslatból is az derül ki, valamint ugye, az eddigi kérdésekből, hogy igazán érdekeltek vagyunk a rendszerszerű gondolkodásban, erre teszünk most javaslatot és érdekeltek vagyunk abban, mind a két oldal kölcsönösen, hogy ez gazdaságosan működjön. Én azt gondolom, hogy ez mindannyiunk érdeke. Érdeke a munkavállalói oldalnak is és a munkaadói oldalnak is. Én fontosnak tartom, hogy ebben a javaslatban azért mi bizonyos értékek megőrzése mellett tesszük le a javaslatunkat. Egyrészről, ahogy itt szó is volt egyébként Körmend kapcsán, a magas színvonalú képzés megőrzése mellett tesszük le a javaslatot. Ugye, ahogy Csopakról volt szó, hogy már ott egyébként is egy kifelé haladó képzés van. Körmenden azokat az értékeket szeretnénk megőrizni, ami a távmunkáról és egyébről szól, amiről Tiborcz úr itt az előbb szólt. Én azt gondolom, hogy meg kell, hogy őrizzük azért azt, hogy az a képzés, ami jelenleg folyik a rendészeti középiskolákban, ez az uniós csatlakozás után egy EU konform képzési színvonalat tudjon biztosítani. Ahol nincs, ott pedig ennek a kialakítása legyen a célunk. Én azt gondolom, hogy az is fontos, ami az elején itt elhangzott, talán kevésbé hallották meg a jelenlévők, hogy a végzős hallgatók számára, vagy a középiskolát végzettek számára és a főiskolát végzettek számára, a munkaerőpiacon megfelelő helyet tudjunk biztosítani, hiszen azért ez egy eléggé zárt, ezt csak azért mondom, mert azt gondolom, hogy ez igazán az érdekképviseleti oldalnak az érdeke, ugye, erről szólt az elején Tiborcz úr, amikor ezt az új rendszert említette. Én úgy érzékelem, hogyha abban is egyetértünk, hogy érdekünk, hogy a bizonytalanság a lehető legrövidebb ideig tartson. Sőt a bizonytalanságot minél hamarabb oszlassuk el a különböző területeken. És persze érdekeltek vagyunk abban is, hogy az érintettek legszélesebb körével ezt egyeztessük. Most itt a hallgatóktól kezdve, egészen a tanárokig, a technikai személyzeten keresztül, de egyébként ide tartoznak a szervek vezetői és az én gondolkodásomban, ide tartoznak a megyei munkaügyi központok és ide tartoznak a megyei önkormányzatok is, illetve az adott önkormányzatok képviselői is, hiszen őket is érinti ez, most ez persze nem olyan szakmai értelemben, mint minket, de helyben ez érinti őket. Én azt gondolom, hogy azt megfogalmazhatjuk a magunk számára, hogy a cél, az az lehet, hogy 2004. szeptemberétől már ez az új rendszer kezdjen el működni. Ha ezekben egyet tudunk érteni, akkor azt gondolom, hogy többé-kevésbé az, amit itt most letettünk javaslatként, ez tükrözi ezeknek a szempontoknak, értékeknek megőrzését és azt az együttműködést, amire itt most javaslatot tettünk. Még egy kérdés, tessék parancsolni!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Igen. Mert ezt fel kell tennem, itt velem a kollégák Miskolcról, Körmendről és Adyligetről vannak. Tehát a kérdés a következő. Miért pont Adyliget lesz a központi iskola? Tehát mi indokolta, hogy Budapesten Adyliget legyen a központi iskola? Kérdés, miért nem például Miskolc, mint a legnagyobb rendészeti szakközépiskola. Egy racionális választ szeretnék, nem azért, mert, hogy ez Budapest. Igen. Nem így gondoltam. Az is lehet, egyébként ez is válasz.
 
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár:
Miért lenne más? Én úgy gondolom, Adyligetet az is predesztinálja talán a központi iskolára, hogy ugye, Adyligettel más elképzelései is vannak a Belügyminisztériumnak, ez Schengen, illetve az európai uniós csatlakozás kapcsán lenne ott egy komolyabb bázis és ezért indultunk ki abból, hogy Adyliget lenne a központi iskola. Még egy gondolat. Körmendről elfelejtettem. Nem feltétlenül kell Körmendnek örökidőkig határrendész-képzéssel foglalkoznia. Ha olyanná alakul a Határőrség utánpótlása, hogy azt mondjuk meg tudja oldani Miskolc, Szeged, akkor Körmendet át lehet alakítani rendőrképzésre is és akkor Dunántúlnak van egy rendőrképzési bázisa, de kár lett volna „elkótyavetyélni” azt az anyagi, technikai hátteret, amely Körmenden megvan. Köszönöm.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Tehát, miután a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete kérte, hogy az iskolaügy kerüljön ide a BÉT ülés elé, ezért megköszönjük, hogy elég gyorsan reagált a munkáltatói oldal erre a kérésünkre és talán megelőzhető egy nagyon negatív, munkavállalói rossz hangulatnak a kialakulása, illetve egy már meglévő kételytömegnek a nyugvópontra kerülése. Nem tisztünk, hogy bíráljuk, ilyen szakmaiságát bíráljuk a munkáltatói oldalnak, intézkedésének, hiszen maga a munkáltató, „mert csak úgy döntöttem”, ezzel a szóval is el lehet intézni, hogy miért Budapesten lett a központi iskola kijelölve. Ezért ha, és amennyiben a legkisebb munkavállalói sérelemmel történik az átalakulás, akkor tudomásul vesszük a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete nevében a rendészeti iskolaképzés átalakítását. Köszönöm. E téren, szervezeti téren.
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Tisztelt Államtitkár Úr! Az előterjesztés alapján, valamint a felmerült kérdésekre adott válaszok alapján, a Független Rendőr Szakszervezet is tudja támogatni egy új konstrukciónak a megvalósítását. Régen benne volt már ez a levegőben, végül is beszéltünk már erről korábban is. Nézni kell az anyagi helyzetet, racionalizálást és egyebeket, akár még az európai uniós csatlakozást is. Mindenképpen változásra van szükség. Itt a kérdések alapján elhangzottak válaszok és ez alapján a válaszok alapján is és más okokból is megfogalmazódott bennem, illetve bennünk, már egy kis szakértői csoport már Független Rendőr Szakszervezeten ezen belül tárgyalásokat folytatott, hogyha mi lenne abban az esetben, mivel elhangzott, hogy az Oktatási Főigazgatóság kvázi, központi irányító szerepet tölt be ezután is, tehát tulajdonképpen nem változik semmi, amit tudunk is támogatni, de viszont miért kell egy ilyen központi iskolát, vagy egy központi létesítményt létrehozni, egy ilyen decentralizált, valamilyen szerkezetet. Én azt javaslom és talán gondolkozzunk el rajta, hogy, ha tényleg nem szükséges ennek a sok iskolának az üzemeltetése a továbbiak folyamán, négy szakközépiskolába gondolkozunk, akkor legyen ennek a négy rendészeti szakközépiskolának önálló jogállása, egyforma önálló jogállása, kvázi a Főigazgatóság irányítása alatt. Én ezt átgondolásra javaslom, hogy talán beszéljünk erről is.
A bevezetésben pedig szó volt arról, hogy csak említsük meg azt is, hogy az iskolaképzés milyen rendszerű legyen, gondolkozzunk el. Én nem szeretnék előreszaladni, hogyha ez a munkabizottság létre fog jönni és elkezdi ezt a kidolgozó tevékenységet, de az előzetes beszélgetések alapján, illetve felmérések alapján a Független Rendőr Szakszervezet a jelenlegi kétéves rendszert támogatná inkább, mint az egy plusz egyest. Korábban előzménye volt már annak, régebben is, hogy egy magasabb szintű képzésre térjen át a rendészeti szakközépiskola, akkor is kemény lobbi tevékenység volt ez ügyben, kemény áttérés, felkészülés, átszervezés és azt hiszem, hogy ez talán bevált napjainkra, abba az esetbe, hogyha az elméleti és a gyakorlati képzésnek az arányát megpróbálnánk változtatni, vagy eltolni, talán a gyakorlati képzés irányába, akkor meg lehet úgy is, hogy talán több gyakorlaton lennének, mint eddig, de akkor se ez az egy plusz egyes rendszer lenne, hanem egy hónappal, vagy akár, két hónappal több lenne a gyakorlat a területi szerveknél, de az elméleti oktatáshoz én azt mondom, hogy nem kéne hozzányúlni, vagy ennyire strukturáltan, hogy egy év elmélet és egy év gyakorlat. Tehát, mi inkább a jelenlegi rendszert támogatnánk, de mégegyszer mondom, hogyha ez a szakértői bizottság, aki meg fog alakulni, hogyha egy olyan konstrukciót tesz le, ami ésszerű és alátámasztott szakmai szempontokból, akkor lehet, hogy azt a verziót is tudjuk támogatni. Tehát, összegezve, mi tudjuk támogatni ezt az új struktúrát, egy új struktúra bevezetését, de kérjük, hogy gondolkozzunk el ezen, hogy mi lenne, hogyha ez a négy rendészeti szakközépiskola önálló jogállással működne a továbbiakban. Köszönöm szépen.
 
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Én csak a VIII-as pontot szeretném egy kicsit megerősíteni, hogy picit látszódjon benne a garancia. Tehát a költségvetési garancia, központi költségvetési garancia. Gondolkodtam, hogy, hogy lehetne befogalmazni ezt, de nem sikerült igazán jó megoldást találnom. Köszönöm.
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
A HTFSZ részéről tudjuk támogatni, mivel a társszervek elfogadják, a társszakszervezetek, így könnyű helyzetben vagyunk. Mi támogatólag lépünk föl és gondolom a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete is, természetesen. Köszönöm.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Én úgy érzékelem, hogy annak a kötelezettségünknek, hogy ugye, egyeztetést le kellett folytatni, ezt megtettük. Azokat is, azokat a szempontokat is talán úgy el lehet fogadni, amiket itt megpróbáltam összefoglalni, hogy mi az, amiben mind a két oldal érdekelt. Viszont a vita során ugye, volt néhány kérdés, ami felvetődött, és amire itt a végén kell valamit mondanunk. Azért nevettem, amikor a Kertész úr azt mondta, hogy ő támogatja ezt a javaslatot, mert én azért a vitából egy kicsit azt hallottam ki, hogy lehet, hogy azért kéne egy javaslatot készíteni arra, hogy a tűzoltóképzést, vagy a katasztrófavédelmi képzést is végiggondoljuk. Tehát, ha azt el tudja fogadni a másik oldal, hogy, ha már hozzányúlunk ehhez és aztán ugye, ebből előbb-utóbb végig kell menni, akkor én azt javaslom itt, hogy első pontként fogalmazzuk meg azt, hogy készüljön egy javaslat arra, hogy milyen módon, ugye, itt Tiborcz úr már utalt erre, milyen módon, hogyan lehetne a katasztrófavédelmi képzést, a tűzoltóképzést racionálisabbá tenni, olyan módon megoldani, hogy valóban, az új és újabb kihívásoknak meg tudjon felelni. Nekem ez az első javaslatom, hogy ezzel, ebben értsünk egyet, hogy készüljön egy ilyen javaslat. A második, amiről az elején szó volt, hogy az egy plusz egy éves képzéssel kapcsolatban egy munkabizottság dolgozzon. Mindaz, amit itt most Pongó Géza is elmondott és nem akarjuk ezt kinyitni, de üljenek le és nézzük ezt végig, jó, hogy milyen arányban legyen az elméleti és a gyakorlati képzés, ezt egy plusz egynek hívjuk, vagy más, tehát, hogy igazán a belső tartalmát nézzük végig. Én ezt javaslom, hogy legyen egy ilyen munkabizottság és annak is az eredményét hozzuk vissza a BÉT elé és erről beszéljünk egy alkalommal. Én ezt a két javaslatot tenném a mai napirend végén a jelenlévők számára. Parancsoljon!


 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Hogy, ha és amennyiben szakértői bizottság kerül összehívásra az iskolarendszerű képzés tartalmát illetően, akkor szeretnénk a szakszervezet nevében a következőre választ kapni, és ez, pedig egy gazdasági jellegű kérdés lesz. Mennyibe kerül az egy plusz egy éves rendszerre való áttérés a költségvetésnek, tudniillik megítélésem szerint az, hogy egy év elmélet, egy év gyakorlat és az egy év gyakorlat során a hallgatók hivatásos állományba kerülnek és kikerülnek az utcára, ez a politika számára egy „kirakatpolitikát” jelent igazából. Egyrészt fizetést kell kapniuk az ösztöndíj helyett, másrészt pedig semmiféle intézkedési jogosítvánnyal nem rendelkeznek, mert egyedül nem járhatnak az utcán. Tehát ott vagyunk, ahol a part szakad, legfeljebb azt mutatjuk a politika számára, hogy több rendőr, vagy több határőr van adott területen. Tehát mindenféleképpen kérnénk szépen egy gazdasági számítást arra, hogy a jelenlegiben, mennyibe kerül az ösztöndíjas rendszer, a másik, hogy, ha az egy plusz egyre rátérünk, akkor az, pedig mennyibe kerül. Jó? S akkor utána a szakértői bizottságba el tudunk erről vitatkozni.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Tiborcz úr rögtön választ ad, ezért szeretnék a politika nevében reagálni az elmondottakra. Szóval kétségtelen, tehát amit elmondott, ez igaz, a politika be tudja söpörni azt a hasznot, hogy egyébként több rendőr van az utcán. Ez igaz. De, azt gondolom, hogy ez nem a politika számára haszon. Ez az emberek számára haszon, hiszen több rendőr, több egyenruhás van az utcán. Ezt azért tudjuk mindenhol jól, hogy ahol megjelennek, nem tudja a bűnöző, hogy ő most már egyébként intézkedési joggal, vagy mentorral sétál együtt, ő azt látja, hogy rendőr és ez kelti azt a hatást. Ez nem a politika számára, ez az emberek számára hasznos. Ez az egyik dolog. A másik, hogy mi kerül többe, hogy két év után még egy évig egyébként kell, hogy segítsék azt, aki elvégezte az iskolát ahhoz, hogy megszerezze azt a tudást, amivel valóban önállóan tud intézkedni. Tehát, én azt gondolom, hogy ez is egy kérdés, ezt persze nem biztos, hogy anyagi értelemben értem, de ez akkor is ott van, hogy egyébként, én az eddigi tapasztalatokból látom, hogy a frissen kikerülők számára még egy igen hosszú idő kell, amíg valóban azt az önállóságot megszerzik. Tehát itt ugye, erről szól elsősorban, de egyébként el tudom fogadni, hogy készüljön erre egy javaslat, de Tiborcz úr rögtön erre válaszol. Parancsoljon!
 
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár:
Én azt gondolom, most itt Gézának válaszolva először, hogy szakszervezeti oldalról, én legalábbis úgy közelíteném meg, hogy, ha kétéves az elméleti képzés, akkor ők gyakorlatilag két évig ösztöndíjat kapnak. Ha hivatásos állományba kerül, akkor a második évben már fizetést kap és az jóval több, mint a mindenkori minimálbér 20%-át kitevő ösztöndíj. Abban Juditnak teljesen igaza van, hogy úgymond intézkedési joga nincsen, én inkább úgy fogalmaznék, hogy hatósági jogviszonyba nem kerülhet az állampolgárral, de teljesen más egy hivatásos rendőr szerepe a közterületen, mintha, csak ösztöndíjas hallgatóként lenne a járőrvezető mellett. Nekem egyébként meggyőződésem, hogy az elméleti és gyakorlati képzés arányán a kétéves rendészeti szakközépiskolai képzésben változtatni kell. Én úgy gondolom, hogy a gyakorlati képzés idejét növelni kell és ez az egy plusz egyes képzés, amely szakmai vitákban fölmerül az is, hogy nem klasszikusan úgy egy plusz egy, hogy első év elmélet és második gyakorlat, de azzal, hogy hivatásos jogviszonyba kerül a második évre és egészen más lesz a mentor mellett a lehetősége, az ebbe az irányba viszi el ezt a történetet. Mi ezt nyilván úgy képzeljük el, hogy azért a második évben legalább egy hónapot a vizsgák előtt ismét iskolapadban tölt, mert, azért, ha egy évet iskolában volt, egy évet meg gyakorlaton és úgy kell menni vizsgázni, akkor a vizsgaeredmények egész labilisak lehetnek. Tehát, mindenképpen úgy gondoljuk, hogy az egy plusz egyes rendszerben a második év végén legalább egy hónapot ismét elméleti képzéssel töltene, de én elfogadom azt, hogy alakítsunk erre egy munkabizottságot és vizsgáljuk meg konkrétan, hogy mi az egy plusz egyes képzés tartalma. Nyilván hozzátéve, hogy ennek ennyi a költségvetési vonzata és ez rendelkezésre áll-e? Köszönöm.
 
Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Azt, hogy a hallgatók hivatásos állományba kerüljenek, azt már most mondom, hogy már most tudjuk támogatni, akár első év végén és sőt még a felvétel időpontjában is. Tehát, akár legyen hivatásos állományú az első napos hallgató is, ezt is tudjuk támogatni. Tehát, ezzel nincsen probléma, de azt hiszem, hogy azt bízzuk rá a szakértői bizottságra és akkor ez a közös koncepció majd ki fog alakulni. A fontosabb kérdés, amiben viszont ma fog döntés születni, amit felvetettem ez járható út, vagy pedig már van-e a Belügyminisztériumnak egy koncepciója azzal kapcsolatosan, hogy csak egy központi iskolába gondolkozik, vagy a négy önálló jogi személyiségű iskolába is lehetne esetleg tovább gondolkozni.


 
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár:
A mi javaslatunk az egy rendészeti szakközépiskola három tagintézménnyel, például azért is, mert nem kell négy helyen ugyanazt a funkcionális szervezetet fenntartani, hanem elég egy központi szakközépiskolában a funkcionális szerveket fenntartani, amelyek kiszolgálják mind a négy rendészeti szakközépiskolát, illetve az egy szakközépiskolát és a három tagintézményt.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Magas a labda. Az Oktatási Főigazgatóságban, ami ugye, jelenleg gazdálkodik igazából és közvetíti a állami költségvetést lefele, vajon megszünik-e ez a tevékenység és egész egyszerűen áttelepül arra az egyre. Mert, hiszen akkor az Oktatási Igazgatóság, tehát miért kell, vagy miért kell ezt a szerepet megtartani az Oktatási Főigazgatóságon, amikor ez csak egy elvi irányítónak kéne, hogy legyen?
 
Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Hadd válaszoljak én. Egy picit történetében, ha végignézzük, hogy miért alakult ez ki, az majd választ ad arra, hogy miért kell, hogy megmaradjon. Ha visszaemlékszünk arra az időpontra, amikor a rendészeti szakközépiskolák úgymond átkerültek a határőrségtől és a rendőrségtől, akkor önállóak voltak, de a központi irányítás, egész pontosan a gazdálkodás szempontjából a központot a Gazdasági Főigazgatóság biztosította, hiszen van egy csomó olyan kötelezettség már egy ilyen szervezetben, amit valakinek el kell látni. Tehát, miután itt önálló, tehát nem önálló címek, hanem alcímek vannak egy önálló címbe és ez abszolút gazdasági kérdés, ugye, a címgazda a KGF volt. Ez teljesen egyértelműen kiderült, hogy annyira speciális képzésről, annyira speciális feladatról van szó, hogy a KGF a saját gazdasági szerveivel nem tudta hatékonyan ellátni ezt a feladatot. Ugye, ezért hoztuk létre, annak idején az Oktatási Igazgatóság, ha visszaemlékszünk tipikusan csak gazdasági feladatokat látott el. Tehát, ellátta az oktatásnál a címgazda szerepét, ami a költségvetési struktúrában, rendszerben egy nélkülözhetetlen állomás gyakorlatilag. Ha most ezt a címgazda szerepét ugye odatelepítenénk az egy rendészeti szakközépiskolának, akkor azonnal fölmerül a KOK-nak és a NOK-nak a szerepe, de hangsúlyozni kívánom, ugye az alapgondolat, az ott egy gazdasági szervezet, egy irányító szervezet volt és mint ilyen, ezen a helyen olyan típusú gazdálkodás, mint ami az oktatási tanintézetekben folyik, nincsen. Hiszen ez egy irányító szervezetként jött létre, egyetlenegy kérdést központosítottak, ami ésszerű volt, a bérszámfejtés kérdését, hogy ezt rendezzék le, ez egy technikai történet, de egyébként ez egy irányító szervezetként létezik, tehát olyan funkciót tölt be, mint a Határőrség Országos Parancsnokságának a gazdasági szervezete. Tehát, eredetileg ugye ez volt, aztán amikor kiszervezésre került az Oktatási Főosztály, hogy a Belügyminisztériumon kívül lássa el gyakorlatilag azt az oktatásszervezői feladatot, onnan bővült ki a feladata azzal, hogy egy oktatásszervező is volt. Tehát, igazából a gazdasági irányítói struktúra az, ami kikényszeríttette, hogy ma a Belügyminisztériumban nem nagyon találunk, vagy legalábbis olyan létező szervezetet, ahova hozzá lehetett volna kapcsolni úgy, hogy tényleg egy önállóan és hatékonyan működő szervezet legyen. Ezt annak idején, ugye, ugyanitt döntöttük el, tehát nem másutt, itt döntöttük el, hogy miért volt arra szükség és abban itt született döntés, hogy azt hozzuk létre, tehát a létezését ez indokolja és egyenlőre úgy tűnik, hogy ezzel nem is nagyon tudunk mit csinálni és a jövőben is ez egy fontos és célszerű szervezeti forma lesz.
 
Dr. Tiborcz János úr, humánpolitikai helyettes államtitkár:
Ha ismét visszatérünk az Oktatási Főigazgatósághoz azért, hogyha nagyon póriasan fogok fogalmazni, az Oktatási Főigazgatóság „sem fogja megúszni szárazon”. Meggyőződésem, hogy túl bonyolult a szervezet, túl tagolt, sokkal egyszerűbben, sokkal kevesebb szervezeti egységgel ezt az Oktatási Főigazgatóságot működtetni lehet és úgy gondolom, hogy az új főigazgatónak az egyik feladata az lesz, hogy ezt a szervezetet próbálja meg egyszerűbbé tenni. Mondok egy példát, egy hat fős gazdasági főosztály mellett van egy hat fős pénzügyi csoport, csak kiragadtam egy példát. Tehát, lehet ezt egyszerűbben, olcsóbban is működtetni. Én továbbra is fenntartom azt a javaslatunkat, hogy egy rendészeti szakközépiskola három tagintézménnyel működjön.
 
Lipták István úr, alelnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Államtitkár Úr, az előző javaslatához, ahol a katasztrófavédelmi és tűzvédelmi képzés felülvizsgálatát és esetleges átalakítását említett, ehhez a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége nevében maximális támogatást adunk. Kérjük is egyben azt, hogy a BM KOK-nál jelenleg ugye, a személyi feltételek biztosítottak ugyan, de a tárgyi feltételek és a technikai feltételek nem, mert azért a 20-25 éves tiszti múlttal rendelkező hallgatói állománynak kell, mondjuk a vizesblokkot takarítani, ami nem egészen tisztességes dolog, nincsenek megoldva olyan dolgok, hogy az oktatás jelenleg még írásvetítős mechanizmussal működik, tehát mindenféleképpen ezen is akkor, amikor a számítógép világában élünk, ezen is lehet már javítani és a jegyzeteket esetleg sokkal könnyebben meg tudnánk oldani, ha maradéktalanul betartásra kerülne a jelenlegi képzés formájában ez a 32/2002. BM rendelet. Akkor lehet, hogy ezeket az anomáliákat el tudnánk kerülni, és hogyha valóban felülvizsgálnánk ezt a katasztrófavédelmi-szervező és tűzvédelmi-szervezői képzést, illetve a tűzoltóképzést, akkor ketté kellene valahogy választani, hogy megvan maga a tűzoltóképzés és megvan a katasztrófavédelmi tisztképzés, mert folyamatosan keverjük. A tűzoltóknak és a katasztrófavédelmi tiszteknek teljesen más a feladatuk és a képzésben is ezt mindenféleképpen szét kellene választani, mert a jelenlegi formában egy 800 órás tanfolyamból 680 óra tűzvédelmi képzés, 120 óra polgári védelem, holott a katasztrófavédelmi szakembereket képezünk, ahol lehet, hogy az azonnali beavatkozó tűzoltók után az elhúzódó katasztrófák helyzetének a felszámolásában közreműködő feladatokra nagyobb hangsúlyt kellene fordítani, mert most ezen az iskolán az árvíz, belvíz, földrengés és a klasszikus katasztrófahelyzetek képzése történik és elmaradnak azok a járulékos feladatok, ami járvány fertőtlenítés, helyreállítás és az ezzel kapcsolatos dolgok. Tehát feltétlenül javasoljuk ennek az átalakítását, ennek a képzésnek és nagyon örülök, hogy ezt Államtitkár Úr felvetette. Köszönöm szépen.
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Én azt gondolom, hogy ott is végig kell nézni a szerkezetet, végig kell nézni a személyi feltételeket, végig kell nézni azt a szakmai tartalmat, amiről most szólt. Tehát, én úgy értettem a felülvizsgálatot, hogy természetesen ugyanúgy ezeket itt, hiszen itt Tiborcz úr is utalt a megyéknél lévő problémára. Jó. Tehát, akkor ebben készítünk egy javaslatot. Én úgy látom, hogy nincs több hozzászóló, ha nincs, akkor köszönöm, hogy eljöttek és mindenkinek jó pihenést kívánok a hétvégére. Köszönöm szépen.
 
Budapest, 2004. március 30.
 
 
 
dr. Korbuly András
titkár
 
 
 
 
Legépelte: Antal Katinka Beatrix

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 14:06
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76