Kezdölap arrow Hírek arrow ÁÉT arrow BÉT 2004.02.19
BÉT 2004.02.19
2004. February 19.
BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS

2004. február 19-i ülésének jegyzőkönyve


Pál Tibor:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mai BÉT ülésre a meghívót kiküldtük, kiküldtünk hozzá plusz egy anyagot, ami a lakás elidegenítéssel kapcsolatban készült. Ezt én úgy értelmezem, hogy a napirend részét képezi, de ezt majd a levezető elnöknek kell megszavaztatnia, ha eldöntöttük. Nekem az a javaslatom, hogy a mai BÉT ülésen a munkavállalói oldal vegye át az elnöki szerepet. Egyrészt azért, mert az elmúlt évben én már elég sokszor voltam a kormányzati oldal, vagy a minisztérium részéről levezető elnök, másrészt pedig a csatában sokkal könnyebben részt tudok venni, ha nem én vagyok a levezető elnök. Komolyra fordítva a szót, tényleg azt gondolom, ha a munkavállalói oldal el tudja fogadni, kérem, jelöljék meg a levezető elnök személyét.
 
Dr. Bárdos Judit:
A munkavállalói oldal nevében a Független Rendőr Szakszervezet főtitkárát jelölöm, Pongó Géza urat.
 
Pongó Géza:
Ez váratlanul jött, én egy rutinosabb, tapasztaltabb régi kollégának átadnám, már csak azért is, mert én is hozzá akarok szólni több témakörhöz. Köszönöm szépen, valaki mást kéne javasolni. Én javaslom a Talabér Zoltánt, ha elfogadja.
 
Pál Tibor:
Ő már egyszer volt, és nagy rutinnal rendelkezik, és meg voltunk vele elégedve. Elfogadható mindenki számára? Gyere akkor!
 
Talabér Zoltán:
Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a BÉT-en megjelent úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalt, és köszönöm a bizalmat, amit szavazott nekem elsősorban a munkáltatói és a munkavállalói oldal is. Megpróbálok a mai napon ezzel a három elég nehéz, és ebből egyetlen egy kifejezetten súlyozottan nehéz témakörrel megbirkózni. Szerintem nem lesz olyan egyszerű.
Mindjárt a három napirendet ismertetném. A három napirend tekintetében az 1. napirend: Egyeztetés a Belügyminisztérium személyi állományának jövedelmi helyzetét érintő 2004. évi változásokról szóló átdolgozott tárgyalási ajánlat, valamint a személyi juttatások terhére 2004. január 1-jétől teljesítendő egyes kifizetésekről szóló miniszteri utasítás tervezete tárgyában. A szóbeli előterjesztő Jenei Zoltán közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár úr.
2. napirend: Egyeztetés a 2004. évi üdülési térítési díjakról, és az üdülési férőhely tervről szóló előterjesztések tárgyában. Előterjesztő: Meichl Géza főigazgató úr, a BM Központi Gazdasági Főigazgatóság főigazgatója.
3. napirend lenne az Egyebek, és volt egy kiegészítő napirend, ez a lakásokkal kapcsolatos. Ezt fel is olvasnám, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács titkárságáról jött, és gyakorlatilag egyeztetve a BM Műszaki Fejlesztési Osztálya által 41/2000 (XII.12.) BM rendelet 24. § (2) bekezdés alapján összeállított elidegenítésre javasolt lakások listája tárgyában, szóbeli előterjesztő Szalai István főosztályvezető, a BM Műszaki Fejlesztési Főosztályról.
Tehát ez a most már négy napirend, sorrendjében akkor megelőzné nyilván az egyebeket a lakáselidegenítés ebben a napirend tárgyában tett javaslat. Van-e valakinek kiegészítő napirendi pontra javaslata? Nincsen. Akkor napirend előtti? Bárdos Judit asszonynak megadom a szót.
 
Dr. Bárdos Judit:
A munkavállalói oldal nevében kértem szót. A munkavállalói oldal azt kéri a munkáltatói oldaltól, hogy fordítsuk meg a napirendek sorrendjét: elsőként tárgyaljuk meg az üdültetési férőhelyek, és az üdülési térítési díjakkal kapcsolatos anyagot, másodikként tárgyaljuk meg az elidegenítésre beterjesztett lakásokat, harmadikként tárgyaljuk meg a 2004. évi kondíciókat, és negyedik az egyebek.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm. Van-e valakinek ezzel kapcsolatosan még további módosító indítványa?
 
Pál Tibor:
Nekem nem módosító indítványom van, én csak szeretném jelezni, hogy ma 12 órakor nekem el kell mennem, mert a köztársasági elnök úrhoz kell mennünk Tiborcz úrral kitüntetés és előléptetés ügyében. Azért tartom ezt fontosnak, hogy ennek ismeretében döntsünk. Én el tudom fogadni a napirend cseréket, de jelzem .. ha gyorsak leszünk, akkor meg pláne el tudom fogadni a napirend cseréket.
 
Talabér Zoltán:
Éppen most kaptam a jelzést a titkár úrtól, hogy a munkáltató meghívja a munkavállalói oldalt délben egy ebédre, köszönjük szépen. Sajnos ezt a jó hírt nem tudom a munkáltatói oldal felé közölni. Ha elfogadja a napirendi pont módosításokat úgy a munkavállalói mint a munkáltatói oldal, akkor ebben a sorrendben megismételném a napirendeket. Tehát akkor úgy módosulnak a napirendek: 1. Egyeztetés az üdülési térítési díjakról, 2. Az elidegenítés, a lakások elidegenítése tárgyában lévő előterjesztés, 3. A jövedelmi helyzet, tehát a bérintézkedésnek a megvitatása, 4. Egyebek. Bárdos Judit asszony!
 
Dr. Bárdos Judit:
Segítsünk államtitkár úrnak, hogy időben odaérjen a köztársasági elnök úrhoz, a munkavállalói oldal döntését szeretném közölni az első két napirenddel kapcsolatban: a munkavállalói oldal nem kívánja tárgyalni a belügyi üdülési díjak árának a megemelését mindaddig, ameddig nem történik megállapodás a 2004. évi bérkondíciókat illetően az ágazatban. Ez az egyik, tehát kérjük levenni napirendről. A másik pedig, hogy egyszerűsítsük a magunk és az Önök életét is, a munkáltatói oldal hozzájárul a belügyi lakások elidegenítéséhez. Egyben tájékoztatjuk – legalábbis a BRDSZ ezt az anyagot e-mailon nem kapta meg, tehát nem tudott írásban válaszolni rá, ezért nem is kívánjuk a tárgyalást erre a két napirendi pontra lefolytatni.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm. Az előterjesztést akkor úgy gondolom, hogy a munkavállalói oldal egyértelmű kérése. Munkáltatói oldalról megkérdezném: van-e valami kifogás ezzel szemben? Tehát akkor az üdülési díjak, férőhelytervezet.. tehát kompletten ez a napirendi pont akkor kikerülne. Az ún. lakáselidegenítések témájában a munkavállalói oldal egyértelműen hozzájárul, a napirendnek az írásos előterjesztését elfogadja, nem kívánja tárgyalni, és akkor a 3. napirenddel folytatnánk. Pál Tibor úrnak megadom a szót.
 
Pál Tibor:
Én úgy gondolom, hogy a lakásban egyetértünk, ott van egy támogatottság. Az üdülés kérdésében én azt gondolom, hogy az jó, ha egy kicsit összekötjük ezt a bértárgyalásokkal, ezt magam is el tudom fogadni. De ha jól tudom, itt tájékoztatási kötelezettségünk van, tehát nem egyetértési.. Egyeztetési, vagy egyetértési? Jó, akkor azt kérném a Korbuly úrtól, hogy egyeztetési vagy egyetértési kötelezettség van. Én tudomásul veszem, hogy a munkavállalói oldal nem kívánja ezt külön tárgyalni, hanem a bértárgyalások után. De azt gondolom, hogy feltétlenül meg kellene nézni, hogy ebben .. Mi itt akkor megtettük azt a kötelezettségünket, hogy egyeztetésre felajánlottuk, tudomásul vesszük, hogy nem kívánják tárgyalni, vagy legalábbis a bértárgyalásokkal összekötve. De akkor ezt kérem, hogy még a mai napon nézzük meg, hogy milyen kötelezettségek vannak.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen Államtitkár úr, megkérdezem Korbuly urat, hogy tud-e válaszolni?
 
Korbuly András:
Az én tudomásom szerint egyeztetési kötelezettség van, úgy ennek az ésszerű magyarázata abban is leledzik, hogy akkor egyik évben sem került volna sor térítési díj emelésére, ha egyetértési kötelezettség terhelné a munkáltatói oldalt. Köszönöm szépen.
 
Talabér Zoltán:
Végül is akkor függőben hagyjuk ezt a napirendi pontot addig, amíg Korbuly úr megbízhatóan, megnyugtatóan nem tudja ezt a dolgot lerendezni, és az azt követő tisztázás után teszem majd fel szavazásra, hogy akkor levegyük-e a napirendről. Illetve nem kell feltenni, ha .. És akkor mindjárt az első napirendi pont, illetve a hármasként feltüntetett napirendi pont, az 1. napirendi pontként kerül megtárgyalásra, és akkor a bér tekintetében ezt vitára bocsátanám, és mindjárt Pongó úrnak megadom a szót.
 
Pongó Géza:
Elnök úr, köszönöm a szót. Az eredeti 1., és a mostani 3. napirendi pont úgy szól, hogy „Egyeztetés a Belügyminisztérium személyi állományának jövedelmi helyzetét érintő..” – és nem folytatom tovább. A munkavállalói oldal nevében a következőket javaslom: mivel a mai nap 16 órára lett összehívva az RSZTÉF, a Rendvédelmi Szervek Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumán az értekezlete, ezért javaslom ebből az 1., vagy 3. napirendi pontból kivenni a hivatásos állományúakra vonatkozóan a tárgyalást, mert szerintem ne szaladjunk előre, mert ott úgyis ágazati szinten több tárcát érintően meg tudunk tárgyalni olyan dolgokat, illetve lehet, hogy olyan javaslatok fognak jönni, amit utána minisztériumi szinten tudunk majd csak tárgyalni. Úgyhogy azt kérem, hogy vegyük ki a hivatásosokat belőle, és a közalkalmazottakra vonatkozólag folytassunk tárgyalásokat ezen napirendi pontban, illetve a többi állományviszonyúakra is, de a hivatásosokat mindenképpen vegyük ki belőle.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm Pongó úr, akkor felteszem a kérdést, hogy elfogadható-e ez?
 
Jenei Zoltán:
Köszönöm Elnök úr, ettől még én szeretnék egy rövid általános tájékoztatót adni az ajánlathoz azzal, hogy akkor a hivatásos állományra vonatkozó juttatási rendszert részben nyitva hagyjuk. Illetve még annyit: a Belügyminisztérium a jelenlegi költségvetési helyzetében, jelenlegi törvényi környezetben kínálni, ajánlani tud, az ebben az anyagban kompletten össze van foglalva. Részben tartalmazza azokat a bér elemeket, jövedelmi juttatásokat, amelyek akár a szolgálati törvényben, akár a köztisztviselői törvényben, illetve az adótörvényben megjelenik. Ennek megfelelően a köztisztviselőknél a tavalyi évről áthúzódó hatásnak a pénzügyi fedezetét folyamatosan biztosítani tudjuk, illetve a hivatásos állomány körében helyi szinten az illetménykiegészítés megemelésre került már január 1-jétől. Attól függetlenül, hogy mi erről most tárgyalunk, ez a járandóság a törvény erejénél fogva mindenki számára biztosított. Ezen túlmenően a hivatásos állományra, a köztisztviselőkre a törvény erejénél fogva az étkezési utalvány 3500 Ft-os adómentes határa megemelésre került. A közalkalmazottaknál, munkavállalóknál pedig rendelkeztünk arról, miután ez munkáltatói döntés függvénye, hogy szintén részesüljenek ebben a megemelt költségtérítésben. Ezen túlmenően még a közalkalmazottaknál – s ez talán némi magyarázatra szorul – a ruházati költségtérítés rendszerén szeretnénk egy kicsit változtatni. Ennek két oka van. A másik két állománycsoportban már nincsen számlagyűjtési kötelezettség, a másik oka pedig az, hogy egyébként is a munkáltatónak közterheket kell fizetni a ruházati költségtérítés után, ezért szeretnénk, ha január 1-jétől, illetve 2004-től a közalkalmazottak és a munkavállalók is bruttó összegben kapnák meg a ruházati költségtérítést. Ez nettó kifizetés szempontjából némi differenciálást eredményez az érintett körben: akinek alacsonyabb a bruttó jövedelme, annál kicsit magasabb a nettó térítés, ez néhány ezer forintot jelent mindössze, de technikailag, lebonyolítás szempontból azt hiszem az érintettek számára kedvezőbb. Ajánlom a BÉT számára, hogy a közalkalmazottak körében a háromévenkénti kötelező előresorolásnak az automatikus bérnövekmény része az eddigi 3000 Ft-ról emelkedjék 3500 Ft-ra, illetve kezdeményezem, hogy a jelenleg belügyi szinten megkötött élet- és balesetbiztosítás kerüljön kiterjesztésre a teljes belügyi szektorra, ennek megfelelően folytassunk le egy eljárást, aminek a végén egy módosított tartalmú szerződéssel ez a juttatási forma mindenki számára rendelkezésre áll. Egy-egy ilyen bérajánlatnál mindig két dolgot kell figyelembe venni: melyek azok a törvényi jogszabályi kötelezettségek, amelyeket mindenki számára biztosítani kell, és mi az a költségvetési mozgástér, amelyet a Belügyminisztérium megfelelő elemzés után erre a területre biztosítani tud. Ennek a kettőnek az elemzése eredményeként jött ki ez az ajánlat. Tudom, hogy mindenki igényli, mindenki szeretne magasabb bruttó-nettó jövedelmi pozíciót elérni, tudom, hogy milyen szintű tárgyalások folynak, a tárgyalási ajánlatoknak mi a tartalma. A Belügyminisztérium egyelőre ezt tudja megajánlani. Ez össz-belügyi szinten átlagosan – és ez is egy nagyon fontos szempont – a teljes állományra kiterjedően 3,5 %-os bruttó növekményt jelent – mindjárt mondom, hogy nettóban ez mekkora összeg: 4,6 %-os nettó növekmény átlagosan, ha figyelembe veszem az étkezési utalványok jövedelem szempontú emelkedését, akkor az nettóban 6,5 %-os éves növekményt jelent össz belügyi szinten. Röviden ennyit szerettem volna hozzátenni. Ha kérdés van, vélemény, akkor azt szívesen meghallgatom, illetve válaszolok.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm Jenei úrnak az előterjesztését. Én, ahogy így összehasonlítottam az írásos anyaggal, amit megkapott az oldal, változás ebben nincsen, vitára bocsátanám akkor az anyagot. Bárdos Judit asszony!
 
Dr. Bárdos Judit:
A munkavállalói oldal nevében fogom elmondani amit mondok. Délelőtt mi reggel találkoztunk, megállapodtunk. Egységes álláspontot képvisel a közalkalmazotti 2004 évi keresetjavító intézkedések, vagy jövedelemjavító intézkedések, nem is tudom minek nevezzem, tekintetében. Azt hozzátenném még, hogy a különböző sajtók szerint januárban elszaladt az infláció mértéke, és bőven 6 % fölé csúszott, 6,6-6,7 %-os a januárban számított infláció. Amit Önök megajánlanak éves szinten, ez messze elmarad ettől. De nem ezen szeretnénk vitatkozni.
Az étkezési hozzájárulás emelését, amely országos szinten nemcsak a belügyi ágazatot érinti, hanem mindazokat, akik étkezési hozzájárulást kapnak, elfogadjuk, hiszen a parlament ebben állapította meg az adómentes határát, a 3500 forintot, illetve ott, ahol természetbeni étkezést tudnak biztosítani, a munkáltató a saját büdzséjének megfelelően – van ilyen szerv – a 6000 forintot is megadhatja étkezésre kötelezettek tekintetében például. Tehát ez egy dolog.
Ruházati költségtérítés. Sokkal nagyobb a falat, mint ahogy Ön ezt elmondta, ti. letelt az a határidő, amíg a munkavállalónak nyilatkoznia kellett a tekintetben, hogy éves szinten az adóköteles jövedelme mit ér el. Ez a munkavállalók részére biztosított adókedvezménynek az igénybevételét jelenti, eléri-e vagy meghaladja-e az 1,350.000-et, illetve az 1,900.000 Ft-ig terjed-e a jövedelme. A munkavállaló oldal nem fogadja el ez évre a felbruttósított ruhapénzt. Miért nem fogadja el? Azt is elmondom. Ön elmondta, hogy a ruhapénz után, ha és amennyiben nem számlával igazolják, mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak adót és járulékot kell fizetnie. Végeztek a kollégák egy számítást, amely a 38 %-os jövedelemadó kategóriába esőket nézték meg 75 ezer forintos felbruttósított ruhapénz esetében. 75 ezer forint esetén a munkavállalónak 38.625 Ft adó- és járulékot kell kifizetni a 75 ezer forint után, a munkáltatónak 24 ezer forintot, ez 62 ezer valamennyi, ha a 75-höz hozzáteszem a munkáltató által fizetett 24 ezer forintot, az 99 ezer forint, a munkavállalótól levonom a 75-ből a 38 ezer valamennyit, akkor nincs meg a 40 ezer forintos nettó ruházati költségtérítése sem. Tehát ez mindenképpen sokkal többe kerül ezen a módon a munkáltatónak, ha felbruttósítják. Egyrészt azért nem fogadjuk el a felbruttósítást mert elkésett, másrészt, mert sokkal kevesebb jut egy kollégára. Mi azt vállaljuk – ugye tavaly úgy szólt a megállapodás, hogy a ruházati költségtérítés mértéke a közalkalmazottaknál a mindenkori minimálbér, tavaly megállapodtunk egy százalékos összegben. Mi azt mondjuk, hogy a munkáltatónak még akkor is megéri, ha a 100 %-ot adja, mert nem fogja kitenni a 99 ezer forintot a munkáltató által fizetett járulékokkal együtt, és a közalkalmazottak pedig hozzák a számlát. Arról lehet beszélni, hogy adott esetben egy 3 vagy hosszabb távú megállapodás esetében, hogy hogyan térnek át erre a felbruttósított, kiszámított ruházati költségtérítésre. Idén nem kívánjuk ezt elfogadni, mert rosszul jár mindenki evvel. Tehát mi a minimálbérnek a 100 %-át kérjük.
Önök felemlítették, hogy szívesen kötnének biztosítást a közalkalmazottakra, illetve a köztisztviselői karra. Ez mintegy 15 ezer valahány embert érintene, mert nemcsak a közalkalmazottakról van természetesen szó, hanem köztisztviselőkről is. Előzetesen kértünk egy számítást, amit nem kaptunk meg, hogy a belügyi közalkalmazotti, illetve köztisztviselői karból hány embert ér 2003-ban baleset. Megmondom azt is, hogy miért. Lényeges, hogy ez a több millió, nem tudjuk nagyságrendileg, mondjuk ez a 19, 20, akárhány millió forint, amit a biztosításra kifizetnének, adott esetben jelenleg a kereseti viszonyokat nem javítja. Lehet, hogy egy kvázi közérzetjavító intézkedés lenne, ha tömegével érné most a munkavállalókat ezen belül a dotálás. Inkább azt kellene megnézni, hogy ezt az akárhány millió forintot hogyan tudnánk valamilyen módon más célra felhasználni a közalkalmazottakat és a köztisztviselőket illetően. Mi csináltunk egy számítást. Azt gondoljuk, az adójogszabályok lehetővé teszik, hogy a munkáltató adó- és járulékmentesen a munkavállaló részére 3x5000 forintos olyan jellegű juttatást biztosítson, ami után a munkavállalónak nem kell adót és járulékot fizetnie. Tehát meg kellene nézni, hogy az I. félévben ennek a körnek hogyan lehet egy egyszeri 5000 forintos vásárlási utalványt… Az adójogszabályok szerint valamilyen módon lehet juttatni, hiszen ezzel minden olyan munkáltató él, aki a munkavállalóinak valamilyen módon többletet szeretne juttatni. Ez egy I. félévi, amelyre majd szeretnénk kérni a II. félévben valamilyen módon kerüljön sor.
Rögzíteni kellene ebben a megállapodásban, amelyet kifejezetten csak a közalkalmazottakra, munkavállalókra, s a köztisztviselőkre szeretnénk megkötni. Tehát ezt a megállapodást első lépcsőben őrájuk szeretnénk megkötni. Az FRSZ főtitkára említette, hogy vegyük le a hivatásos állománnyal történő megállapodást, mi azt el tudjuk képzelni a munkavállalói oldal nevében, hogy két megállapodást kössön most a tárca. Egyet – ha ezt tető alá lehet hozni nagyon hamar – a közalkalmazotti, köztisztviselői és a munkavállalói körre, és egyet pedig a szolgálati viszonyban állókra.
Szeretnénk rögzíteni, hogy a munkáltató beiskolázási segélyt folyósítson sokéves tapasztalatnak megfelelően ősszel az iskolakezdést megelőzően, ez adó- és járulékmentes a munkavállaló részére, ha iskolaszereket, tanszereket vásárol.
Szeretnénk kivenni ebből a megállapodásból a szakszervezeteket megillető állami támogatásnak az összegét. Soha nem szerepelt benne, és igazából nem a munkavállalók életkörülményeiről szól ez a pénzösszeg.
Szeretnénk rögzíteni, hogy a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ez év szeptember 1. és 15. között, amikor is már egy féléves általános tapasztalaton túl vagyunk, visszatérünk az infláció, a jövedelemalakulás függvényében ennek a körnek a helyzetére, és ha és amennyiben szükséges, mert az infláció mértékét nem éri el a körnek adott támogatás összege, akkor ismételten napirendre vesszük, hogy milyen módon lehet legalább ennek a mértékére kiegészíteni ezt. Ehhez a munkavállalói oldal ragaszkodna.
Háromévenkénti kötelező előresorolás. Amit mi előterjesztettünk a munkáltatói oldal részére, az 5000 forintról szólt. A munkavállalói oldal ragaszkodna az 5000 forinthoz, mert ez azt jelenti, hogy 3 évenként, tavaly 3000 forint volt, most 3500-at ajánlottak meg, 3 évenként egyszer a közalkalmazottak egyharmadára sor kerülne. Tehát úgy telnek el az évek, és szeretném megerősíteni: a három évek úgy telnek el ebben a körben, hogy ha és amennyiben akár 5 %-kal is tábla fölött áll a kolléga a következő fizetési osztályba való ugráskor, nem kap egy fillért sem. A 3500 forint egy jelképes összeg, ezt mindenki tudja, hiszen ennek több mint 50 %-át elviszik az adók és a járulékok. Tehát ez egy nettó 1000-1500 forintot jelent. Egy 5000 forintnál 2500 forint környékén maradna is a borítékban.
Hozzátesszük: elfogadjuk az adójogszabályok változásának a hatását, de ez csak a minimális kereseti viszonyokkal rendelkezőket érinti igazából. A bruttó 120 ezer környékén már megindul az az emelkedése, és a reáljövedelem nettó kereset csökkenése, ami aztán elvezet egészen odáig, hogy éves szinten nettó 80-100 ezer forinttal kevesebbet is visz haza a munkavállaló.
Meg kell hogy mondjam, nem mi tehetünk arról – és ezt nagyon sokszor elmondtuk -, hogy a belügyi közalkalmazottak a munkájukból eredően nem a legjobban fizetett diplomás közalkalmazotti körbe tartoznak. Tehát az a munka, amit tőlük elvárnak, és amellyel a szervezetet működtetik, az nem igényli azt, hogy diplomás közalkalmazottak legyenek. Százszor, százmilliószor elmondtuk, hogy a rendszerváltás óta a közigazgatásban dolgozó tizen-valahányezer belügyi közalkalmazott a legrosszabbul fizetett kategóriában van még a mai napig is. Meg kell nézni.
Tehát eddig a különböző bértárgyalásoknál az a rendszer jellemezte a belügyet, hogy ha és amennyiben a nagy 600 ezer közalkalmazotti körben nem sikerült semmiféle eredményt elérni, azért itt házon belül – mert ez miniszterfüggő, és a belügy költségvetésének a függvénye -, mégis ennek a legrosszabbul fizetett körnek valamit tudtunk adni. Mi tisztelettel arra kérjük Önöket, fontolják meg mindazokat az előterjesztéseket amiket most tettünk, és ha és amennyiben sikerülne ezekben megállapodni, akkor a munkavállalói oldal kész e tekintetben a megállapodást aláírni.
Köztisztviselők. Köztisztviselők tekintetében nehezen, de elfogadjuk – mert kénytelenek vagyunk elfogadni, hiszen a közalkalmazottaknál és a szolgálati viszonyban állóknál is az áthúzódó hatást tudomásul kellett vennünk -, hogy a tavalyi, és a másfél évet késett illetményrendszerre való beállás, hiszen ez volt a végleges határideje, hogy a köztisztviselők az illetményrendszerre beálljanak, ennek van egy 5,9 %-os – durván ennyi az áthúzódó – hatása. Kérjük megvizsgálni, hogyan lehet a köztisztviselői karnak – a belügyi köztisztviselőkről beszélek természetesen, és nem önkormányzatról és nem másról – ezt az egyszer 5000 forintos kiegészítést megadni, amelyet adott esetben kértünk a közalkalmazottak részére is. Illetve szeretnénk, ha felvállalná a munkáltató azt a kötelezettséget, hogy szeptember 1-15 között felülvizsgálja a köztisztviselőknél is a kialakult jövedelmi helyzetet, és ha kell, erre a kérdésre ismételten BÉT ülésen visszatérünk.
Munkavállalók kérdése. Sajnálatos módon a Belügyminisztériumban egyre több a munkavállaló. Ez egyrészt azért sajnálatos, mert azt mutatja, hogy bizonyos feladatokat kiszerveznek adott esetben a szervtől, illetve a köztisztviselők tekintetében volt egy kiszervezése az ügykezelőknek, és az ügykezelők egy része került csak vissza a köztisztviselői törvény hatálya alá, a másik része pedig maradt a Munka Törvénykönyve hatálya alatt. A munkavállalók részére ugyanazokat a juttatásokat kérjük, mint amelyeket kértünk a közalkalmazottak részére. Egyelőre ennyit szeretnénk, és erre szeretnénk a munkáltatói oldalnak a reagálását.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm Bárdos Judit asszonynak a felvetett és módosító javaslatait. Megkérdezném a munkavállalói oldalt, hogy ez egy egyeztetett álláspont, vagy van-e valakinek még ehhez hozzáfűzni valója? Akkor mivel egyeztetett álláspont, én felkérném a munkáltatói oldalt, hogy a szükséges válaszokat adja meg. Ki kívánja megadni? Jenei Úr!
 
Jenei Zoltán:
Szeretném a munkavállalói oldalt arra kérni, hogy 5 perc szünetet tartsunk, utána reagálok a felvetésükre.
 
SZÜNET
 
Talabér Zoltán:
Még mielőtt a Bárdos Judit által elmondottakat vitára bocsátanám, mielőtt a válasz lehetőséget megadnám Államtitkár úrnak, Korbuly úrnak adnám meg a szót.
 
Korbuly András:
Köszönöm szépen a figyelmet. Sikerült megtalálni a pontos jogszabályi, illetőleg az államirányítás egyéb jogi eszközei által előírt szabályokat. Ezeket szeretném nagyon röviden ismertetni. A 13/92. BM rendelet tartalmazza a BÉT működésével kapcsolatos együttműködési megállapodást, ennek egy generális szabályából is levezethető az egyeztetési kötelezettség, ugyanis ennek 2. pontja kimondja, hogy a miniszter a Belügyi Érdekegyeztető Tanács fórumával egyeztet a személyi állomány anyagi, szociális, kulturális, továbbá élet- és munkakörülményeit érintő ágazati jelentőségű kérdésekben. Ezen túlmenően azonban a speciális szabályokat a 7/96-os BM utasítás tartalmazza, mely a BM KGF által üzemeltetett üdülők igénybevételéről szól, és a 13. pontja tartalmazza, hogy az üdülési térítési díj összegét évente üdülőnként differenciálva kell megállapítani, az önköltség számítás és az üdülési férőhely komfortfokozata alapján. Az üdülőnkénti térítési díjat a Főigazgatóság javaslata alapján a BÉT véleményének alapján … a közigazgatási államtitkár. Hasonló szabály van előirányozva az üdülési keretszámok megállapítására is, tehát ott is a vélemény kikérését tartalmazza az utasítás. Köszönöm szépen Korbuly úr. Bárdos Judit asszony!
 
Dr. Bárdos Judit:
Az oldal nevében szeretném kérni, hogy amikor megjelenik az üdülési térítési díjak megemeléséről szóló intézkedés, az úgy jelenjen meg, hogy a munkavállalói oldal egyetértése nélkül. Tehát ez mindenképpen fontos, hogy a munkavállalói oldal ehhez nem adta egyetértését.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen. És akkor megköszönöm Korbuly úrnak a tüzetes és egyértelmű tisztázását a helyzetnek, és akkor megadom a Pál Tibor úrnak a szót.
 
Pál Tibor:
Én nem szeretném a másikról elvonni a figyelmet, mert azért az fontos. Azért tisztázzuk: ez azt jelenti, hogy akkor most az egyeztetés megtörtént, de nem értettek egyet azzal. Jó. Én azért egy kicsit most akkor visszamennék. Tényleg azt gondolom, hogy meg kell nézni, hogy időben hogy állunk, és ebben mit lehet csinálni, mert én magam el tudom fogadni, hogy egyébként a bértárgyalásoknál erre egy kicsit térjünk vissza. Magam is ebbe az irányba el tudok mozdulni, de itt egy jogi kérdés volt amit tisztázni kellett. Amennyiben úgy van, akkor ezt itt a munkaadói oldal részéről jelzem, hogy én el tudom fogadni azt a törekvést, amit ha jól értékelek, vagy jól érzek a másik oldalról, akkor ez inkább arról szól, hogy ebben legyünk egy kicsit óvatosabbak, mármint az emelés tekintetében. Ha ez a szándék, és hogy ezt adott esetben emeljük be a bértárgyalásba, akkor én erre nyitott vagyok a tárca részéről. De akkor úgy vesszük, hogy az egyeztetés megtörtént, egyelőre nincs ebben támogatás, de akkor ezt úgy kezelem a továbbiakban, hogy egyébként a későbbiekben erről még adott esetben tudunk tárgyalni, és az időben, amikor szükséges, elő tudjuk venni.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen, és akkor így végül is az eredetileg 1. napirendnek tervezett üdülési térítési díjakat kivettük a rendszerből most. És akkor megadnám a szót Jenei államtitkár úrnak.
 
Jenei Zoltán:
Köszönöm elnök úr! Azért kértünk néhány perces szünetet, mert a munkavállalói oldal részéről elhangzott néhány olyan megfogalmazás, ami azonnal gondolkodásra kellett, hogy késztessen bennünket, illetve megpróbáltuk pillanatok alatt újra számolni a korábbi ajánlatunkat, és ennek megfelelően szeretnék akkor most egy ajánlatot tenni. Előrebocsátva azzal, hogy amik itt elhangzottak, az részben megközelítési oldal, részben juttatási rendszer szempontjából némi változást eredményeznek. Viszont ami a januári inflációval kapcsolatos következtetéseket jelenti, én nem pontosan így látom, a nettó jövedelmek alakulását én egy kicsit másképp értelmezem, tehát szerintem nem pont ezen a szinten van az a határ, ahol a nettó jövedelmek a kedvezőtlen tartományba kerülnek. A mi számításaink szerint 320 ezer forint az a szint, ahol átfordul. Ennek azt hiszem most olyan nagy jelentősége nincs, illetve a ruhapénz felbruttósításának pénzügyi hatását én egy kicsit másképp látom. Nem lett volna baj talán, ha ezt előzetesen megvitatjuk, akkor legalább ugyanazokról a számokról beszéltünk volna. De mindez nem befolyásolja azt, hogy amit itt Bárdos Judit asszony elmondott, az valóban alkalmas volt arra, hogy kicsit újra gondoljuk a belső tartalmat, és újra számoljuk ennek a pénzügyi hatását is.
Ennek megfelelően néhány kérésre szeretnék reagálni, majd ezt követően pedig a pénzügyi oldalra.
Azzal egyetértünk, hogy kerüljön kettéválasztásra az érintett állományi kör, köztisztviselőket, közalkalmazottakat és a munkavállalókat tárgyaljuk most, őrájuk fog kiterjedni az a juttatási rendszer módosulás, amelyikre az ajánlatot megteszem, és a hivatásos állománnyal foglalkozzunk külön. Ennek megfelelően akkor két megállapodás, illetve egy szűkített tartalmú utasítás lehet a végeredmény.
Egyetértünk azzal, hogy a szakszervezeteknek nyújtott állami támogatás megfogalmazás ne legyen a tárgyalásnak része, ez törvényben szereplő, a két fél megállapodásán, szerződéseken nyugvó juttatási forma, ebből következően akkor azt kezeljük külön.
Elfogadjuk azt, hogy a különféle inflációs adatok, nettó-bruttó, jövedelemváltozás miatt szeptember első két hetében, a féléves adatok ismeretében újra üljünk le, tárgyaljuk át a helyzetet, elemezzük, hogy kinél milyen következményekkel járt a különféle áremelés hatása, illetve a jövedelmi pozíciók hogyan változnak, ennek megfelelően lehet az egész éves jövedelmi helyzetről újra alkudozni. Ez nem jelent a munkáltató részéről elkötelezettséget arra, hogy az addig ismert időarányos inflációt automatikusan kompenzálja, megtéríti, ellentételezi, de mindenképpen a tárgyalási készséget szeretném hangsúlyozni.
Ezt követően a konkrétumokról néhány szót: azzal együtt, hogy a ruházati költségtérítés felbruttósításánál az általam már említett két cél vezérelt bennünket, hogy differenciált legyen, az alacsonyabb jövedelműek jobban járjanak, és ne kelljen számlát kérni, ugyanúgy mint a köztisztviselőknek és a hivatásos állományúaknak, elfogadom azt, hogy ez a felbruttósítás most ne történjék meg. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a költségvetési helyzet nehézsége miatt a jelenlegi minimálbér szintjére fel tudnánk emelni. Az ajánlatom: tehát köztisztviselői, közalkalmazott és munkavállalói körre 43 ezer forintos térítés a tavalyi 40 ezer forinttal szemben. A minimálbérnek hány százaléka, ezt nem tudom kapásból kiszámítani, Tollár úr megnézi, én nettó költségtérítés összegében számoltam, a tavalyi 40 ezerhez képest 43 ezer, és próbáltam ennek vizsgálni a pénzügyi hatását.
A beiskolázási segély felvetését nem egészen értettem, ha bárhol gond lett volna az elmúlt évben ennek az összegnek a folyósításával, akkor azt kérem, mondja nekem külön, hiszen jelenleg miniszteri utasítás rendelkezik arról, hogy hol, milyen formában kell ezt biztosítani, és én úgy tudom, hogy tavaly is ez megtörtént. De ha ezzel ellentétes tapasztalatuk van, akkor azt szeretném külön meghallgatni. Tehát ez természetesen idén is biztosításra kerül minden érintett gyermek után.
Elfogadom azt, hogy erre az állománycsoportra ne bővítsük ki az élet- és balesetbiztosítási szerződést, ne folytassunk le eljárást. A szándék egyébként itt is csak az volt, hogy legalább valami többlet juttatást nyújtsunk számukra. Ebben az esetben viszont felajánlom, még hogyha ennek a pénzügyi hatása 2-3-szorosa is lehet éves szinten az egész Belügyminisztériumra kiterjedően, hogy erre a kb. 20 ezer emberre: köztisztviselő, munkavállaló és közalkalmazott, egyszeri 5 ezer forintos ajándék beszerzés történjék meg, aláhúzva azt, hogy itt nem utalványokról van szó, hanem természetbeni beszerzést kell lebonyolítani mindenki számára. Ez lehet egy élelmiszereket tartalmazó ajándékcsomag például, de ezt a munkáltatók el tudják dönteni, tehát ez a 20 ezer fő egyszeri 5 ezer forintos természetbeni ellátásban részesülne az I. félév végéig.
A háromévenkénti kötelező előresorolás a közalkalmazottak esetében: az első körben megfogalmazottakhoz képest az ajánlatom a közalkalmazotti állomány kb. 1/3-ára kiterjedően január 1-jével indulóan a 4000 Ft. Azt hiszem ezek voltak a legfontosabb tételek, ha valamelyiket nem soroltam volna fel, vagy nem reagáltam volna, akkor kérem, szóljanak. .. Így van, ez kb. 20 ezer ember a Belügyminisztériumra kiterjedően. Az ő érintettségükkel, pénzügyi hatásukkal számoltunk, ez a mostani becslések szerint jónéhány-százmillió forint többlettel jár, de gondolom a mi feladatunk, hogy a forrását valahogy megtaláljuk. Köszönöm.
 
Dr. Bárdos Judit:
A munkavállalói oldal nevében kérek 5 perc szünetet.
 
Talabér Zoltán:
Úgy tapasztaltam, hogy nem elég az 5 perc, én 10-et mondanék.
 
SZÜNET
 
Talabér Zoltán:
A megadott válaszra a munkavállalói oldalnak a reagálását kérném szépen.
 
Dr. Bárdos Judit:
Egyrészt szeretnénk megköszönni, hogy az 5 ezer forintot felajánlotta a munkáltatói oldal még akkor is, ha ez igen nagy megerőltetésébe kerül a Belügyminisztérium vezetésének. Gondolom, hogy az esti tárgyalás után, majd amikor a hivatásos állományra térünk rá – ezt nem akartam feltételezni, de lehet róla szó.
Nem vagyunk boldogok, hogy semmiféle elkötelezettség nélkül vállalja a minisztérium vezetése a szeptember 1-15-én a tárgyalóasztalhoz való leülést, mert megítélésünk az, hogy ma már kell valamilyen elkötelezettséget vállalni egy következő fordulóra, hiszen akkorra már ismertek a 2005 évi kondíciók is természetesen. A tervezés már nagyban folyik a Belügyminisztérium életében, és valamilyen módon akár egy elő megállapodást is lehetne kötni.
A magunk részéről hozzájárulunk ahhoz, hogy ebben a megállapodásban ne szerepeljen a beiskolázás segély kérdése, hiszen erre van egy kötelező miniszteri rendelkezés, amelyet természetesen, mint törvénytisztelő munkáltatóknak be is kell tartani, és reméljük, hogy be is tartják.
Örülünk, hogy kivesszük a szakszervezetek állami támogatását, ez nem megállapodás, itt nem közalkalmazotti és munkavállalói megállapodás kérdése.
Visszatérve a ruházati költségtérítésre, és a háromévenkénti kötelező előresorolásra. Ugye az természetes, hogy ez a háromévenkénti kötelező előresorolás érinti a munkavállalókat, és érinti a közalkalmazottakat. Hiszen a munkavállalók esetében is van kötelező előresorolási kényszer a munkáltató részéről. Nem érinti viszont a köztisztviselőket. Ebből a csomagból a köztisztviselőket egyedül az egyszer 5 ezer forintos juttatás érinti, illetve az a kötelezettségvállalás, hogy szeptember 1-15 között tárgyalóasztalhoz ülünk le.
A munkavállalói oldal szeretné ismételten megkérni a Belügyminisztérium vezetését, hogy szíveskedjen megvizsgálni annak a lehetőségét, hogyan lehet a közalkalmazottak, munkavállalók részére a minimálbér 90 %-át ruházati költségtérítésként odaadni. Az 47 ezer valahányszáz forint. Ha elosztjuk ezt a 7 ezer forintos emelkedést 12 hónapra, akkor ha 12 hónapra vetítem, ez 550 forintot jelent, még annyit sem jelent igazából havonta, ez egy 0,5 %-os keresetnövekedésnek sem felel meg gyakorlatilag, az 500 forint. Előbb a ruhapénz tekintetében szeretném hallani a munkáltatónak az álláspontját.
 
Jenei Zoltán:
Tekintettel arra, hogy ezt pénzügyi oldalról is nekünk vizsgálni kell, egy-egy többletjuttatás csak a másiknak a terhére történhet meg. Én szeretném a komplex válasz ajánlatot meghallgatni.
 
Dr. Bárdos Judit:
Ha és amennyiben – tehát ha és amennyiben – a munkáltatói oldal elfogadja a ruházati költségtérítés 90 %-ra történő emelkedését, akkor a munkavállalói oldal elfogadja a 4000 forintot a háromévenkénti kötelezőre.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm, és akkor így egybe lehet rá választ adni.
 
Jenei Zoltán:
Merthogy itt a dolog most már igazából áttér egy másik szintre, én azt gondolom, hogy fontos, hogy tudunk egymással valóban korrektül és őszintén beszélni, és hogy nem játszunk ilyen titkolt kártyákkal. Tehát az, amit a Bárdos Judit mondott, hogy ha és amennyiben, ez azt gondolom, hogy nagyon korrekt dolog. De meg kell hogy mondjam őszintén, a 47 ezer nem vállalható. Ebben a dologban én egy kicsit kérném a munkavállalói oldalt, hogy lépjen vissza, visszafelé. Ha jól számoltam, a 43 és a 47 ezer valahány száz között van 4 ezer valahány száz forintos emelés. Nyugodt szívvel, jól megerőltetve magunkat – mert számoltuk az egyéb járulékokat – ha ezt megfelezzük, ez a munkaadói oldal számára, hát már az is nagyon a vége. Jó. Ha megfelezzük, akkor ez a munkaadói oldal számára egy elfogadható. Ezt azért jelzem, hogy ennek megfelelően .. Mi az ajánlatuk az előresorolással kapcsolatban? Ezt szívesen hallgatnánk.
 
Talabér Zoltán:
Akkor megadom a szót Bárdos Judit asszonynak.
 
Dr. Bárdos Judit:
A felhatalmazásom az előző 10 perc alapján a következőre terjed ki. Én korrekt vagyok. Én el fogom mondani, hogy mi a vége. Ilyen egyszerű! A ruházati költségtérítésnél 45.500, a háromévenkénti kötelező előresorolásnál 4500 forint. Ja, és még egy: és ettől a perctől kezdve a megállapodás a munkavállalói oldal részéről aláírható.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm.
 
Név:
Jenei úr számol, én addig szóval tartom a másik oldalt. Ezek kicsik, nem nagy számok. Nem volt ennyi a tarsolyunkban amikor idejöttünk, most sincs, de szeretnénk, tényleg azt szeretnénk, ha mindenki úgy tudna felállni, hogy egyébként van a batyuban valami, amit haza tud vinni. Én egy kicsit most visszatérnék az üdülés kérdésére. És visszatérnék arra, hogy mi itt úgy állunk fel, hogy jó sok pénzt átadunk, és a mi batyunkba kerül egy megállapodás. Mi van még ebben a megállapodásban azon túl, hogy azt mondjuk, hogy ezeket vállaljuk, a munkavállalói oldal ezt megtette. Ebbe ugye beleértendő, hogy ebben az évben a munkabéke fenntartása érdekében mindent megtesznek. Beleértendő ebbe akkor is – most egy kicsit visszatérnék az üdülés kérdésére, hogy ezt hogyan kell értelmezni, mert ezek azért a mi számunkra fontos biztosítékot jelentenek. Kérem, ha erre tudnak válaszolni, akkor ezt próbálják megtenni, addig itt közben kiszámolgatjuk, hogy hogyan is terhel ez minket?
 
Dr. Bárdos Judit:
Ugyan nem volt tárgyalási feltétel Önök részéről, hogy ha és amennyiben ezt Önök elfogadják, akkor mi mit tudunk felajánlani. Ismét visszatérek arra, hogy Önök kötelezettséget vállaltak, hogy szeptember 1-15 között ismételten felülvizsgálatra kerül ennek a körnek a kereseti viszonyai hogyan alakulnak. Megítélésem szerint, és ezt majd meg kell kérdeznie egyénileg az elnök úrnak a szakszervezettől, az én meglátásom szerint ez azt jelenti, hogy legalábbis július 1-jéig az első hat hónapra moratóriumot hirdetünk a közalkalmazottak, munkavállalók és a köztisztviselők tekintetében, hiszen erre kötünk megállapodást. A másik nagy kör az kívül esik ezen, hiszen nem tudjuk, hogy mit ajánl meg délután az öt tárcának a kormány, az öt tárca mit ajánl meg a munkavállalóknak, és hogyan lehet ezt kormányzati szinten elrendezni, hogy ágazati szintre visszajönni? Tehát csak erre a körre vonatkozik ez a moratórim!
A másik: Államtitkár Úr, miután a jogszabály nem kéri kötelezően a BÉT egyetértését az üdülési térítési díjak emelésére, Önöknek meg kell érteni, hogy az érdekképviseletek ebben a megállapodásban, amely ennek a 20 ezer embernek a kereseti jövedelmi viszonyait foglalja össze, hogy egyáltalán adnak nekik valamit, nem tartalmazhatja, hogy az érdekképviseletek tudomásul veszik a 10-12 %-os üdülési térítési díjak emelkedését. Ha Ön most avval jött volna ide a tárgyalóasztalhoz, hogy kollégák, a közalkalmazottak, köztisztviselők és a munkavállalók részére 15 %-os átlagos béremelkedésről fogunk tárgyalni, akkor talán azt mondjuk, hogy kérem szépen mi pedig hozzájárulunk az üdülési térítési díjak 10-12 %-os emelkedéséhez. Ön nem ezzel jött, Ön megértést kért tőlünk, mi megértést kérünk Öntől. Nem hiszem, - és most a BRDSZ nevében nyilatkozom – hogy mi ebbe a kereseti viszonyokról történő megállapodásba ezt bele tudjuk foglalni.
 
Talabér Zoltán:
Úgy gondolom, hogy ebben a gondolatkörben nem volt oldalvélemény, ez csak egy BRDSZ vélemény volt, akkor feltenném a kérdést, hogy van-e az itt lévő szakszervezeteknek erre a kérdésre reflexiójuk, vagy egyezik a véleményük az elmondottakkal? Pongó Géza úr!
 
Pongó Géza:
A Független Rendőr Szakszervezet véleménye egyezik a BRDSZ-szel ezzel a kérdéssel kapcsolatosan.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm. Akkor végigkérdezek minden szakszervezetet. Nem, nem szükséges akkor. Köszönöm. Úgy látom felkészült a munkáltatói oldal a válaszadásra, és akkor megadom a szót államtitkár úrnak.
 
Pál Tibor:
Egyrészt tényleg még egyszer köszönöm a munkavállalói oldalnak – valóban azt amit a Judit mondott – a megértését és hozzáállását. Én magam szeretném megerősíteni, hogy tényleg az a szándék, hogy a lehető legtöbb juttatást próbáljuk meg biztosítani. Én tudom, hogy ez egy állandó huza-vona játék, és azért szeretek ezeken a tárgyalásokon őszintén beszélni, mert az fontos, hogy mindenki érzékelje, hogy meddig tudunk elmenni, és ebben tényleg amit lehet megteszünk, és ez a bizalom, ez a korrekt tárgyalás megmaradjon és fennmaradjon folyamatosan.
Én azt előrelépésnek értékelem, hogy különválasztjuk a közalkalmazottak, köztisztviselők és a munkavállalói csoportot, ugyan nem tudom, hogy van-e e mögött valami hátsó – most nem is biztos, hogy rossz értelemben vett gondolat – törekvés, de ezt a délután meg fogjuk tudni. Túl sok illúziójuk ne legyen a hölgyeknek és az uraknak a délutánnal kapcsolatban, s nem azért, merthogy rosszindulatúak vagyunk, hanem az van, hogy mindenki ismer itt azért minden számot meg tendenciát, de tényleg szedjük külön, mert kicsit legalábbis azt gondolom, ha a hivatásos állomány – most nemcsak a belügyhöz tartozó – tud egy kicsit jobb érdekérvényesítést, most velem szemben nem, de a kormánnyal szemben, akkor én ebben egy kicsit, most nem mondom, hogy partner vagyok, mert ha legépeljük ezt a jegyzőkönyvet, abból lehet még gond, de tényleg nézzük meg milyen források vannak, hol tudunk együttműködni. Én azt gondolom, hogy jó ez, hogy külön választottuk, tehát ebben mi tényleg partnerek tudunk lenni.
Tehát arról az állományi körről beszélünk jelenleg, ez az egyik. Az ajánlatunk, amiben kérjük a munkavállalói oldal egyetértését, és a rábólintását, és majdan egy, ha lehet egy megállapodás aláírását, amit én azért szeretnék, mert az mindig fontos, hogy legyen erről egy papír. Legyen ennek egy olyan procedúrája, ami egy kicsit ezt a bizalmat, és ezt a folyamatot, és az együttműködést erősíti. El tudjuk fogadni a 4500 forintos előresorolási összeget, illetve hát elfogadjuk a 4500 forintost, és arra kérjük a munkavállalói oldalt, hogy fogadja el, hogy a kért emelést felezzük meg, legyen 45 ezer forint a ruhapénz. Ez az a két pont, amiben – és ebben azt kell hogy mondjam, ez az utolsó határ, és ezt most őszintén mondom, hogy ameddig el tudunk mozdulni.
Ezért azt kérjük cserébe, hogy amit itt elmondtak, hogy ebben az évben is a munkabéke fenntartására törekszünk, ezt valóban vállalják. Én egy kicsit ebben azért szeretnék előrébb menni, és nem félévet, hanem az egész évet szeretném jelezni, hogy vállaljuk a szeptemberi újbóli tárgyalást, és vállaljuk azt, bízva abban, és most kicsit a gazdasági helyzetet nézve, hogy addigra új számokat, és újabb folyamatokat lehet elemezni, és ebben tudunk pozitívumot mondani. Tehát vállaljuk azt, hogy szeptemberben üljünk le, de ehhez én azért azt kérem, hogy a munkavállalói oldal ne félévet, hanem az egész évet vállalja fel, mint a munkabéke biztosítására tett ajánlatát.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen, és akkor összefoglalnám. Tehát akkor végül is az ajánlat jelen pillanatban az 1x5000 forint vásárlás, szeptember 1-15 közötti újbóli áttekintése e körben, tehát a köztisztviselők, közalkalmazott és a munkavállalók köre, a 4500 forintos kötelező előresorolás, és a 45 ezer forintos ruhapénz, az egyéb tekintetben pedig ami változatlan. Akkor feltenném a kérdést, hogy elfogadható ez? Válaszadásra Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit:
Déjá vu érzésem van, mert ebben a teremben már alkudoztunk, mint – elnézést, akkor is az volt a munkáltatói oldal részéről a megjegyzés – kofa módon kezdünk alkudozni száz forintokról és kétszáz forintokról. Most a BRDSZ nevében a moratóriumról fogok beszélni. Csak július 1-jéig tudok moratóriumot ígérni, addig, míg az első félévi kereseti viszonyok látszódnak, hogy hogyan alakulnak. Tovább nem. Hiszen erről fogunk tárgyalni szeptemberben. Ez nem azt jelenti, hogy mi július 15-ével valamilyen akciót szervezünk, de a moratórium, a munkabéke idáig biztos, hogy megőrzésre kerül ebben a körben. Ez az utolsó ajánlata? A 45 ezer és a 4500 forint?
 
Pál Tibor:
Bárdos Judit mondja, hogy kofamód alkuszunk. Amit feltett kérdést, az is olyan, hogy az utolsó-e? De tényleg az. És most komolyan mondom. Nem azért, mert hogy most .. ez az utolsó ajánlat, és nem tudunk ebben a legnagyobb jóindulattal sem előre lépni. Őszintén megmondom, már ez is nagyon feszíti a költségvetésünket, tehát ebben van némi … Jenei úrtól már, hogy is mondjam? Ő itt kézzel-lábbal tiltakozott. De tényleg az van, hogy van ebben .. nekem az a szándékom, és a tárca vezetésének az a szándéka, hogy meg tudjunk egyezni. Mert hogy lehet azt mondani, hogy nem egyeztünk meg … De tényleg az a szándékunk, hogy megegyezzünk. Elmentünk a végső határig ameddig ebben most el lehetett menni. Nem tudok többet. Én el tudom fogadni, ha csak félévet mondanak a munkavállalók. Hogy ez most július vagy augusztus vége, nyáron úgyis mindenki nyaral. Én fontosabbnak tartom, hogy szeptemberben térjünk vissza, látva az akkori folyamatokat, hogy akkor le tudjunk egymással ülni. Ha ennek az az ára, hogy félév legyen, akkor ez az utolsó ajánlatom. Akkor el tudom fogadni még a fél évet is.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen Pál úr, és akkor megkérdezném, mivel ez nem oldal álláspont, a félév moratórium, a többi szakszervezetet megkérdezem, hogy elfogadható a félév? Vagy egységesen szeretne valaki hozzászólni? Ackermann úr!
 
Ackermann úr:
Én a következő kompromisszumos megoldást javasolnám: én a szeptember 30-át mondanám a moratóriumnak, mert addigra már tudjuk a tárgyalások eredményeit. Most már félév, vagy szeptember 30, az szerintem .. Akkor tudjuk igazából, hogy mit tettek le az asztalra, és szeptember 30. után pedig nem vállaljuk tovább esetleg, hogyha a mi oldalunk ezt akceptálja.
 
Talabér Zoltán:
Öt perc szünetet rendelek el akkor, és a munkavállalói oldal vonul ki.
 
SZÜNET
 
Dr. Bárdos Judit:
A következő: tehát a munkavállalói oldal elfogadja a 45 ezer forintos ruhapénzt, de az egyszeri, háromévenként kötelezőt szeretnénk 4700 forintra megemeltetni. Tehát 45 ezer forint a ruhapénz, és ezt 4700 forintra megemeltetni. A munkavállalói oldal úgy döntött, hogy ha és amennyiben ez elfogadható a munkáltatói oldal részére, július 1-jéig moratóriumot hirdet, hajlandó akár 24 órán belül aláírni a megállapodást, hogy a Belügyminisztérium a sajtó nyilvánossága elé tudja vinni, hogy a közalkalmazottak, a köztisztviselők és a munkavállalók tekintetében erre az időszakra a megállapodást megkötötte. Tudomásul vesszük, hogy – nem örülünk neki, de tudomásul vesszük – szeptember 1-15 között elkötelezettség nélkül térünk erre vissza. Reméljük, hogy annyira változik az ország gazdasági helyzete, hogy ennek a körnek valamilyen módon kompenzálni lehet adott esetben a keresetkiesését is.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen, és akkor megadom a szót. Ki fog válaszolni? Pál Tibor úr!
 
Pál Tibor:
Azt már nem mondom, hogy legyen 4.600.. Jó. Legyen 4700. Tehát mindazt, amit elmondott Judit, el tudom fogadni. Ha jól értem megegyeztünk mindenben. Ezt valóban köszönöm a munkavállalói oldalról, mert tudom, hogy ott sem könnyű a helyzet, hogy ezt azért vállalni kell, és közvetíteni. Ebben kérem is a segítségüket, és nagyon köszönöm a munkájukat. Mi készítünk egy megállapodás-tervezetet a mai tárgyalás alapján. Ezt eljuttatjuk az érintettekhez, és valamikor – nem tudok most időpontot mondani -, de én azt gondolom, hogy jó az, ha egy ilyen ünnepélyes aktusa is van a dolognak, ahol azért a jól végzett munka eredményeként ezt aláírjuk. Tudva, és érzékelve azt, hogy van még olyan tárgyalás előttünk, ahol lehet, hogy nem lesz ilyen könnyű a megegyezés. De azt gondolom, hogy ez a mai tárgyalás, és ez a folyamat egy kicsit azt a viszonyt erősíti, és azt a munkát segíti, ami nem lesz könnyű a következő időszakban. De ebben is ezt a fajta megértést kérem, a magunk részéről ugyanezt a fajta együttműködő, toleráns, és a megállapodás irányába előmozdító tárgyalást tudom ígérni. Akkor ezen pontok alapján úgy értékelem, hogy megegyeztünk. El fogjuk készíteni a megállapodást, és akkor az időpontot egyeztetjük, amikor aláírjuk.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm államtitkár úr, és akkor még egyszer összefoglalnám a megállapodásnak azon pontjait, amelyek vitatottak voltak, és végül is most kerültek megállapodásra. Először is azt a részét, ami kikerül a megállapodásból: a beiskolázási segély és az állami támogatás – ezek kikerülnek ebből a megállapodásból. Bekerül az 1x5000 forintos vásárlás, a szeptember 1-15-ei tárgyalás metodikája, a 4700 Ft-os kötelező előresorolás, és a július 1-jei moratórium, az pedig egy felvállalt kötelezettség. Ennek megfelelően felteszem a kérdést, hogy elfogadják-e a munkavállalói oldalon a szakszervezetek egyenként? És akkor kérem Bárdos Judit asszonyt:
 
Dr. Bárdos Judit:
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete nevében ágazati megállapodásként erre a körre igen.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm. Pongó Géza úr?
 
Pongó Géza:
A Független Rendőr Szakszervezet ezen feltételekkel elfogadja.
 
Talabér Zoltán:
Zentai úr?
 
Zentai úr:
A Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete így elfogadja.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen Ackermann úr?
 
Ackermann úr:
Határőrségi Dolgozók Szakszervezete elfogadja.
 
Talabér Zoltán:
Kertész úr?
 
Kertész úr:
A HTFSZ nevében elfogadjuk.
 
Talabér Zoltán:
Nagy Gábor úr?
 
Nagy Gábor:
Önkormányzati Tűzoltóság Szakszervezete, én azzal a kiegészítéssel, mert elnök úr nem sorolta bele a ruhapénzt, elfogadjuk.
 
Talabér Zoltán:
Dr. Földvári Béla?
 
Dr. Földvári Béla:
A Közigazgatási Hivatali Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa nevében elfogadom.
 
Talabér Zoltán:
És végül jómagam, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége nevében nyilatkoznék, kilépve szerepkörömből, én is elfogadom. Köszönöm. És akkor én úgy érzem, ha a napirendi ponttal végeztünk, az egyebekre térnénk akkor át. Egyebek körében akkor Jenei úrnak megadnám a szót.
 
Jenei Zoltán:
Köszönöm elnök úr! Három dologra szeretnék röviden kitérni, és én úgy tudom, hogy kollégáim is egy-egy hozzájuk tartozó szakterületről az elmúlt időszakban felvetett kérdésekre szeretnének reagálni.
Az egyik, megjelent ma már, nyilvánosságra hozta a kormány, hogy a különféle tárcákat mekkora összegben érinti a költségvetési elvonás. Szeretném itt megerősíteni, hogy ez a 6,7 milliárd forint összeg megfelel a valóságnak. Ez az az összeg, amelyet az idei költségvetésből, részben az intézményektől, részben a fejezeti kezelési előirányzatokból nekünk megfelelő elemzés alapján a zárolásra fel kell ajánlani. Szeretném hangsúlyozni azt, hogy minden szándékunk, minden törekvésünk arra irányult, hogy minél kisebb arányban sújtsa az intézményeket ez a 6,7 milliárd. Próbáljuk a fejlesztéseket, beszerzéseket úgy elhalasztani, átütemezni, hogy a működtetésben a lehető legkisebb sérelem jelentkezzék. Ezen belül pedig, mint ahogy ez a kormány határozat előterjesztésében is szerepelt, az állomány járandóságai, meglévő javadalmazása nem sérülhet. Tehát úgy kell javaslatot összeállítani intézményenként, illetve területenként, hogy az semmilyen formában a már meglévő juttatásokat nem sújthatja.
Ehhez kapcsolódik a költségvetés … valamennyi intézmény ma reggel kapott egy írást arról, hogy miniszter asszony döntése értelmében mekkora az az összeg, amely az általa felügyelt költségvetési intézményt sújtja. Ide tartozik még, szintén nyilvánosságra került, levélben rendelkeztünk róla, a jelenlegi állapotnak megfelelően, a három érintett költségvetési szervnek elő kell teremtenie, és ez már meg is történt, a vesztes ruhaper miatt kifizetésre kerülő összeget. Technikailag ez úgy néz ki, hogy az éves költségvetési előirányzatokon belül előrehozási kérelemmel éltünk a Kincstár felé, és ezen az éves költségvetésen belül a kifizetés megtörtént már. A mai nappal reményeim szerint minden érintettnek a számlájára kerül. Lehet azon tanakodni, hogy ez mennyire szerencsés döntés. Én többekkel beszéltem munkavállalói oldalról, hogy mi volt az elmúlt néhány hetes, néhány hónapos késedelemnek az oka. Folyamatosan azon dolgoztunk, hogy az 1,7 milliárd forint kerüljön a Belügyminisztérium számára többletként biztosításra. Figyelembe véve a gazdaságban, a költségvetésben lévő változásokat, az elvonásokat két részletben, nem volt már esély a múlt hét elején arra, hogy ezt a többletet megszerezzük most, a kifizetés időpontjában. Viszont mindenképp ezt már teljesíteni kellett, hiszen így is folyamatosan késedelemben voltunk, nagyon rossz hangulatot eredményezett az, hogy ez korábban nem történt meg. Tehát további, a következő néhány hónapban szervezett tárgyalásnak sok értelme nem volt. Arra is ígéretünk van a pénzügyminiszter úr részéről, hogy második félévben térjünk vissza arra, hogy az érintett intézményeknél milyen nehézséget okoz, hiszen erre forrással senki nem rendelkezik 2004-ben, nézzük meg, hogy ennek milyen hatása van. Nyitva hagytuk a kérdést, a lehetőséget, a tárgyalást arra, hogy ez valamilyen formában kompenzálásra kerüljön számukra. Tehát ez valamikor majd a következő néhány hónapban fog megtörténni.
Említettem a ruházatot. Ha ellentétes vélemény vagy hír lenne, akkor kérem szóljanak, én úgy tudom, hogy a kincstári fedezet megnyitásnak köszönhetően a miniszter asszony döntése alapján valamennyi érintettnek a számlájára átutalásra került a pénz, köszönöm szépen.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen, és akkor Bárdos Judit asszony, vagy megvárjuk a munkáltatói oldal hozzászólásait? Akkor javasolnám, hogy várjuk meg a munkáltatói oldalnak … Zsinka úr, tessék!
 
Zsinka András:
Kedves Kollégák, akkor néhány kérdésben én is szeretnék csatlakozni a Jenei úr által elmondottakhoz.
Egyik kérdés, a Bárdos Judit főtitkár asszony a BRDSZ nevében kezdeményezte a rekreációs szabadságra vonatkozóan, illetve a jubileumi jutalom vonatkozásában egy ilyen kedvezőbb eljárás bevezetését a ktv. módosítás keretében. Mint ismeretes, a köztisztviselők jogállásáról szóló 92. évi XXIII. törvény módosítása jelenleg napirenden van, az Európai Unióhoz történő csatlakozás, a tagállami működés miatt. Utaltak itt pl. nemcsak magyar állampolgár lehet köztisztviselő, vagy éppen a nemzetközi szervezetekbe történő önkéntes pályázat alapján történő bejutás, a foglalkoztatás feltételei, hogyan tovább a külszolgálat befejezését követően, stb. Tehát ennek keretében a főtitkár asszony által beterjesztett, így a rekreációs szabadság vonatkozásában az a kedvezőbb javaslat, ami megfogalmazódott egy tárcaközi szakértői bizottság által kerül megítélésre, tehát döntést nem tudok most még jelen pillanatban mondani. A Dudás Ferenc úr a tagja ennek a bizottságnak, és inkább ő tudna erre komplexebben válaszolni.
A jubileumi jutalom vonatkozásában pedig arra irányult a kezdeményezés, hogy a felmentés évében kerüljön kifizetésre a nyugdíjasok számára a jubileumi jutalom. Ennek hatásvizsgálatát és finanszírozhatóságát is vizsgáljuk a ktv. módosítása keretében. Ez lett volna az egyik megjegyzésem.
A másik pedig a 13. illetményre vonatkozó szabályozásról csak egy rövid gondolat: a költségvetési törvény a korábbi eljárási rendet a ktv-ben, hszt-ben megváltoztatta. A törvény alapvetően a kifizetés évében, január 1-jén állományban lévőket preferálja, és erről szól a jelenlegi hatályos szabályozás. A Belügyminisztérium részéről a szabályozás pontosítására vonatkozó javaslatokat elkészítettük, és ez további egyeztetési folyamatra most indult el az anyag, ennyit tudnék erről mondani.
A körmendi iskola megszüntetése vonatkozásában szintén annyit szeretnék elmondani, hogy döntés még nincs. Ezt hangsúlyozottan aláhúznám. A hatásvizsgálatok, a számítások folynak, és esetleg azt hiszem a munkáltatói oldalon bevállalható, vagy felvállalható, hogy egy külön BÉT ülés keretében erről a kérdésről tárgyaljunk.
Talán az ORFK átszervezéséről nem is igényli a szakszervezet, hogy tájékoztassuk, egyetértek Bárdos Judit asszony fejbólintásával, tekintettel arra, hogy főtitkár asszony is, és a Pongó Géza főtitkár úr is ennek az átszervezési folyamatnak közvetlen részvevője.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm Zsinka úr, van-e még a .. Tollár úrnak..
 
Tollár úr:
Nekem is jutott egy ilyen feladat. A BRDSZ részéről miniszter asszonyhoz eljutott egy kérés, az 1,2 szolgálati idő szorzóval kapcsolatban. Hivatkozva a 96. törvénynek arra a szakaszára, ami gyakorlatilag a Vám- és Pénzügyőrségre vonatkoztatva meghatározza azt, hogy a határterületen dolgozók részére ez az 1,2 szorzó van, és a kérdés az, hogy ez miért nem terjedhet ki az ugyanazon a területen dolgozó határőrökre? Tulajdonképpen ezzel kapcsolatban annyit szeretnénk mondani, hogy a felvetés önmagában valóban jogos, hogy erre valamilyen választ kell adni, ugyanakkor az a megoldási mód, hogy változatlan formában azt a gyakorlatot emeljük át, tehát ez a különös rész kerüljön átemelésre változatlanul a Belügyminisztériumra. Ez nagyon sok egyéb olyan kérdést vet fel, ami gyakorlatilag nemcsak a határőröknek a kérdését hozná előtérbe, hiszen a Vám- és Pénzügyőrség gyakorlatában ez a kérdés kiterjed a speciális …. esetében a nyomozó hivataloknál szolgálatot teljesítőkre is. Tehát az már akkor felvetné azt, ha így emelnénk át, hogy míg náluk generálisan ez a szabály létezik, nálunk a nyomozóknak van nyomozó pótléka, ebben az esetben bejönne, hogy ott még egy pótléknak a lehetősége megjelenne. Meglehetősen bonyolult helyzetet teremtene.
Ugyanakkor továbbiakban felveti azt a kérdést is, hogy a Hszt-nek jelenlegi formában ezen kívül is vannak speciális előírásai, nemcsak a Vám- és Pénzügyőrség, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében. Tehát a javaslatunk az ebben a kérdésben, hogy a Hszt-nek a generális áttekintését tartanánk fontosnak abban az értelemben, hogy ezeket az egyébként ilyen sokrétűen szabályozott dolgokat, és ezeket a speciális kérdéseket leegyszerűsítve valamilyen egyértelmű szabályozás mentén induljunk el. Elkerülendő ezzel az, hogy további félreértések induljanak be, és netalántán további pereknek nézzünk elébe azért, mert csak egyszerűen átemelünk egy szabályt, ami egy teljesen más gyakorlaton alapszik, mint ami a Belügyminisztériumban van. Tehát egyelőre ezt tartanánk fontosnak, és azt gondolom, hogy erre a későbbiekben vissza tudunk térni, ha ez így per-pillanat elfogadható.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm, Szalai úr tessék parancsolni!
 
Szalai István:
Három rövid tájékoztatót. Az egyik, hogy körözés alatt van, illetve meg fogják kapni a szakszervezetek a 21/1998. BM rendeletet. Csak tisztázni szeretném, mert ez a Zala megyei perrel függ össze. Ebben a jelenlegi rendeletben még az van benne, hogy 2002-ben is mennyit kell visszatartani. A módosítás az arra vonatkozik, hogy a sor egyszerűen törlődik onnan, tehát nem lesz 2002-es visszatartás, ez a Zala megyei pernek a következménye.
A másik, ugyanebben a rendeletben, hogy a hallgatóknál a társasági egyenruhát kivesszük abból a körből, mint amivel el kell látni a hallgatókat, ugye maga a feladat elvégzéséhez társasági egyenruha nem kell, és ezért kerül ki. A másik ruhával kapcsolatban az utóbbi időkben több határőrségi panasz jelenik meg a téli egyenruhával kapcsolatban. Én itt annyit szeretnék tájékoztatásul mondani, hogy ez a goraplex anyag van mindenütt, egész Nyugat-Európában, azoknál hasonló éghajlati viszonyokban vannak alkalmazva. Ez egy nagyon korszerű anyag, ez csapatpróbázásra került, 100 %-ban pozitív visszajelzések voltak a határőrök részéről is. Folyamatos volt a minőség vizsgálata, tehát részben a bevezetés előtt egy svájci, illetve magyar cég mérte be, a sorozatgyártásnál ismét egy minőségi tanúsítványt kapott a termék, megint be lett vizsgálva, illetve most legutoljára, amikor a panaszok elkezdtek jelentkezni, ismét volt egy vizsgálat, mindegyik megerősítette, hogy a kabáttal semmiféle gond nincsen. Tájékoztatásul mondom, hogy ezt a hőtartó képességet 75 % fölött minősítik kiválónak, ez a kabát 80 % fölött van. A probléma döntően két ágból ered. Az egyik ez a szokásos, hogy ha valami visszatartott utánpótlási illetménybe kerül, az vélt, valós érdekeket sérthet, és így részben ennek a kifejezései lehetnek ezek az internetes megjelenések. A másik sajnos egy gyakorlati kérdés, hogy a kabátok túlnyomó többségénél rosszul mérte fel az állomány, rosszul adta meg a saját méretét, és 2-3 számmal bővebb kabátot rendelt, mint ami kell, és abban a pillanatban lent nem zár rendesen a kabát, és ebből eredhet az, hogy hidegebbnek érzik. Nevetséges, de ez van.
A harmadik téma a hévízi Park utcával kapcsolatban, ez már megjelent a T-Ma újságban ezelőtt 1-2 hónappal vagy valamikor téma volt. A múlt év közepén államtitkár úr négy lépcsős feladatot határozott meg. Az előzmény az volt, hogy 10 éve ott áll üresen az ingatlan, nem hasznosult, csak kiadás van rajta, ez tarthatatlan állapot a mai költségvetési helyzetben is, de egyébként egy normális költségvetési helyzetben is. A négy lépcsőből az első az volt, hogy beruházásból bővíteni, maga a szanatóriumot, ez nem működőképes. Megvizsgáltuk, és nincs rá fedezet. A második, az intézmények bevonásával, ő általuk felajánlott férőhelyek vásárlásával megteremteni a forrást és úgy megvalósítani a beruházást. Ezt is megkerestük, nemcsak belügyi cégeket, hanem a Miniszterelnöki Hivataltól kezdve több külső céget is megkerestünk ez ügyben, de eredménytelenül zárult. A közeljövőben kiírásra kerül a bérleti konstrukciónak a kiírása, amennyiben erre viszont nem jön eredmény, akkor utána értékesíteni kívánjuk az ingatlant, nem lehet használni. Tehát nem igazán lehet ezzel javítani az állomány rekreációs, stb. lehetőségeit. Köszönöm szépen.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen, Korbuly úr jelezte még, hogy hozzá kíván szólni.
 
Korbuly András:
Köszönöm szépen a figyelmet. Szeretném a tisztelt fórumot tájékoztatni, hogy a minisztérium vezetése a belügyi nyugdíjas társadalom megsegítése érdekében elhatározta az idősügyi tanács létrehozását, illetve annak megalakítását, melynek fő célja lenne, hogy a gondoskodási körbe tartozó időskorú személyek életkörülményeit befolyásoló intézkedéseket közvetlenül tudja egyeztetni az érintettekkel, és előzetesen. Az idősügyi tanács a belügyminiszter hatáskörébe tartozó idősekkel kapcsolatos feladatok ellátását segítő, konzultatív, véleményező és javaslattevő tanácsadó testületként működne. Az elnöki tisztet az alakulás napjától a politikai államtitkár úr látja el, a megalakuláshoz a tagok személyére és számára a humánpolitikai helyettes államtitkár úr az érdekképviseleti szervektől is javaslatokat vár.
A szakszervezetektől kéri a minisztérium vezetése, hogy támogassák a majdan létrejövő idősügyi tanács tevékenységét, programjait. Egyúttal felhívja az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az életkörülményeket alapvetően és közvetlenül érintő koncepciók előkészítése során tegyék lehetővé a grémium véleményezési jogának a gyakorlását. Köszönöm szépen.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm Korbuly úr ismertetését, és akkor megadnám a szót Bárdos Judit asszonynak, és utána Pongó Géza úrnak.
 
Dr. Bárdos Judit:
Egyrészt helyettes államtitkár úr a ruházati költségtérítés kifizetésével kapcsolatban köszönjük, hogy végre ez számlára került. Ugyanakkor szeretném jegyzőkönyvbe mondani, de ezt én az OKF itt lévő képviselőivel is megbeszéltem, hogy mindazokat felül kell vizsgálni az OKF-en, akiknek a társasági egyenruhát kötelezően előírták a megvételre saját költségen. Erre ígéretet kaptunk már a BÉT ülésen, hogy ezek is visszakapják ezt az összeget.
A másik, amit a Zsinka úr mondott: egyrészt nemcsak a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola bezárása van napirenden, hanem újabban legjobb tudomásunk szerint a Soproni Rendészeti Szakközépiskola bezárásáról is döntöttek, készült előterjesztés. Több mint 380 közalkalmazottat, hivatásost és munkavállalót érint a munkajogi szempontból ha a két iskolát bezárják. A kollégák jövője teljesen bizonytalan. A BRDSZ a döntés előtt szeretne a tárgyalóasztal mellé leülni, én gondolom a Független Rendőr Szakszervezettel, mert a két szakszervezet érintett ebben a kérdésben. Tehát mindenképpen ragaszkodunk hozzá.
A másik: szeretnénk határidőt kérni mind a szolgálati törvény felülvizsgálatára, amit a Tollár úr említett, hiszen itt az 1,2-es szorzó nemcsak a határőrség, vám- és pénzügyőrség tekintetében kétséges, hanem kétséges a büntetés-végrehajtás és a rendőrségi fogdaőrök tekintetében is. Hála istennek a rendőrségi fogdaőrökre bevezették a kvázi veszélyes munkahely kategóriát, de míg a BV ezért 0,5 %-ot kap óránként, a rendőrségi fogdaőrök 2,1 %-ot 24 óránként. Azért a kettő között óriási a különbség, a feladat pedig 99,99 %-ban azonos.
Ugyanakkor nem kaptunk tájékoztatást az idegenrendészeti központok tekintetében a megvont és átalakított veszélyességi pótlékkal kapcsolatban is fordultunk előterjesztéssel, hiszen miniszterfüggő ennek a helyreállítása vagy nem helyreállítása.
Ruházati utánpótlási szabályzatnak ma volt a határideje egyébként, hogy ezt véleményezzük, az a kérésem, hogy a mai naptól tekintsenek el, mert vagy idehozzák a BÉT ülés elé legközelebb az egész ruházati szabályzatot, hogy át tudjuk teljes mértékben tekinteni, vagy pedig ez egy külön szakértői konzultációt kell, hogy eredményezzen. Köszönöm szépen.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm, Pongó Géza úr!
 
Pongó Géza:
A Független Rendőr Szakszervezetnek is egy pár téma lenne az egyebekben. Az elsőt én kezdeném, a többieket a kollégáim mondanák el.
Államtitkár úr említette már a visszatartott egyenruházati utánpótlási pénz kifizetését, az 1,7 milliárdot. A Független Rendőr Szakszervezet, és a társszakszervezetek nevében azt hiszem nyilatkozhatom, és itt a munkavállalói fórum nevében is beszélhetek, akiket ez érint, hogy örülünk ennek a döntésnek, hogy az állomány megkapja ezt az összeget. Mi ezt szorgalmaztuk korábban is, még a decemberi BÉT-en is, hogy akár várunk is vele, csak kapják meg az országos hatáskörű szervek, illetve a Belügyminisztérium kormányzati tartalékból. Továbbra is azt kérjük, hogy a kormányzat irányába folyjanak tárgyalások, kezdeményezések, hogy akár az Országos Rendőr-főkapitányság, akár a Határőrség Országos Parancsnoksága ezt az összeget kapja meg, mert amúgy is szűkös a költségvetése akár az ORFK-nak, de azt hiszem a Határőrség nevében is beszélhetek. Mindenképpen szükség lenne erre a pénzre. A munkavállalókat, ha közvetlenül nem is érinti, de közvetve mindenképpen érinti, hogy az a pénz elvonásra kerül, mert máshonnan el kell vonni, és ez a munkafeltételekre is valamilyen szinten kihat. Úgy hogy kérjük, hogy ezt az 1,7 milliárd forintot kapják meg az országos hatáskörű szervek kormányzati tartalék keretből. A kollégámnak átadnám a szót. Köszönöm szépen.
 
Páli Tibor, FRSZ:
Megerősítve a Bárdos Juditék által elmondott javaslatot: a munkavállalói oldal nevében is javasoljuk a ruházati szabályzatnak BÉT elé hozását, hiszen nem egyértelmű az általatok elmondott, ugyanis nemcsak a hallgatói állományról, hanem a tiszthelyettesi állomány alapellátmányból való kivételéről szól ez a tervezet, amit úgy gondolom, hogy meg kellene vitatnunk, hiszen egyéb konzekvenciái is lehetnek ennek. Valamint nem egyértelmű az előterjesztés, mert két adat szerepel az elvonásról: az egyik egy 45.400 forint, az indoklási részben pedig már 47.500 forint van említve.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm, és akkor van-e még a munkavállalói oldalnak? Kertész úr!
 
Kertész László HTFSZ:
Szintén csatlakoznék ehhez a ruhakérdéshez, és örülök, hogy Szalai úr is körünkben van, hiszen tavaly májusban folytattunk egy előkészítő tárgyalást nála, a tűzoltók korszerűbb ruházattal történő ellátásának tárgyában. Az volt a rendszeresítési folyamat, majd a miniszter asszony rábólintott, viszont mai napig nem kaptunk sem tárgyalási ajánlatot, sem pedig konkrét javaslatot arra, hogy milyen ütemben, milyen pénzből, hogyan történjen az ellátás az önkormányzati tűzoltóságoknál, illetve a katasztrófavédelemnél lévő kollégák számára. Nem megnyugtató számunkra, szeretnénk, ha a Belügyminisztérium ugyanúgy, mint a rendőrségnél és a határőrség esetében – információim szerint 40 ezer forinttal éves szinten /fő támogatták a ruházati ellátást, - a tűzoltók is legalább ilyen mértékben kapnának hozzájárulást a Belügyminisztérium részéről. Ezek azért okoznak problémát, mert jó néhány önkormányzati parancsnokságon a szolgálati egyenruhaváltás folyamatban van már, visszatartják a ruhapénzeket erre, nem szeretnénk újabb több száz peres ügybe belemenni, mint ami a rendőröknél zajlott. Szeretnénk ezt megelőzni, szeretnénk korrekt tárgyalást erről, lehetőleg minél előbb.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm Kertész úr, és akkor megadnám a szót Jenei úrnak.
 
Jenei Zoltán:
Önkormányzati tűzoltó ruházati reformjával, beszerzésével kapcsolatban Szalai úr lehet, hogy friss információkkal bír. Azt én messze támogatom, hogy legyenek erről most már tényleg konkrét tárgyalások, előre bocsátva azt, hogy elég nehezen tudom elképzelni mai körülmények között, hogy a Belügyminisztérium önkormányzati tűzoltók új ruha beszerzéséhez idén pénzügyi támogatást tudna nyújtani, de ez a tárgyalások során azt hiszem pontosítható. Nem akarom nagyon ismételni, tehát még egyszer: ruházati költségtérítések vesztes ruhaper pénzügyi fedezete ügyében folyamatosan tárgyalunk. Nem tudom mennyire publikus, mennyire tudnak róla, a kormányzati tartalék a költségvetési törvényben 31 milliárd forint volt, ez most az elvonásokkal egyidejűleg 7 milliárddal csökkent. Tehát a tárgyalási pozíciónk inkább nehezedik, de ettől még, ha az év közben a működésnél tapasztalható hiányok ezt alátámasztják, és a mostani számok alapján erre valóban szükség lesz, azt hiszem lesz esélyünk, legalább részben kompenzálni költségvetési többletből, vagy akár ingatlan értékesítésből a két érintett intézmény számára ezt a pénzügyi kiesést. Tehát folynak a tárgyalások.
A Hszt. felülvizsgálata, illetve ennek a határideje, én azt javaslom, hogy erre délután térjünk vissza. Tehát minden érintett itt lesz, beszéljünk ennek a tartalmáról, elemeiről, és tűzzünk ki magunknak egy határidőt, amikor ez végrehajtható.
OKF társasági ruha ügyben: én is várom akkor a gazdasági vezetőtől, hogy ez az elemzés záródjon le, hogy néz ki ez jogilag, tartalmát tekintve mennyire volt ez kötelező elrendelés, megvolt ennek az írásos formája, és van-e olyan érintetti kör, akinek hasonló módon ezt a kompenzációt visszamenőleg meg kell ejteni.
Oktatási terület, illetve Körmend ügye: a kabinet tegnap tárgyalta az oktatás jövőképét, fejlesztési elképzelését. Szó nincs arról, hogy végleges döntés született volna. Ezt most tényleg nyugodt lelkiismerettel merem mondani. Különféle változatban született anyag arról, hogy a folyamatosan csökkenő képzési igényt hogyan lehet hatékonyabban ellátni a háttérből. Valószínűnek látszik, hogy a mostani oktatási rendszer nem tartható fenn. Azon egyszerű oknál fogva, hogy évről-évre folyamatosan csökken az iskolai kibocsátási igény a rendőrségnél is, és a határőrségnél is. Nem lehet folyamatosan, kvázi ráfizetéssel működő iskolákat fenntartani, ha erre nincsen belső igény, és úgy tűnik, merthogy nem egy évről van szó, úgy tűnik, hogy ez az igény a következő 5-6 évben sem fog jelentkezni, fiatal az állomány, kevesebben mennek el nyugdíjba, stb. – erről már beszélgettünk ebben a körben. Tehát nem arról van szó, hogy most születne egy döntés mindenféle részletvizsgálat nélkül, hogy 1-2-3-4, akárhány iskola bezárásra kerül, hanem ha látjuk a pontos oktatási igényt, és amire én valóban korábban ígéretet tettem, be tudjuk mutatni iskolánként, meg is vannak már a táblázatok, éves költsége egy-egy iskolának mennyi, hányan dolgoznak ott, stb. mekkora összeget fordít rá a költségvetés, amennyiben ezek megvannak, akkor lehet arról dönteni, hogy bezárásra sor kerül vagy nem. Én azt elfogadom, és nem is hiszem, hogy bármilyen akadálya lenne, hogy a végleges döntés előtt akár BÉT ülés keretében, vagy a két érintett szakszervezettel a részletekről tárgyaljunk, és jussunk valahogy közös nevezőre a végén.
Hévízi Park utcai épülethez csak annyi kiegészítést még, hogy magunkra nézve továbbra is kötelezőnek tartom, amennyiben az értékesítés fog megtörténni, akkor a bevétel az egészségügyi szektoron belül marad, tehát nem tervezzük, legalább az innen származó bevételt normál működtetés finanszírozására.
És még egy kérdés, amit az előbb elfelejtettem mondani. Kaptam a BRDSZ-től egy levelet, ami egy kicsit talán nehezen volt érthető, valószínűleg bennem van a hiba, hogy az 500 millió forint tavalyi összeg kifizetésénél, akik december 1-jével, vagy a kifizetés körüli időpontban áthelyezésre kerültek, azok miért nem érintettek benne? Én azt javaslom, hogy ilyen konkrét esetet beszéljünk akkor végig akár mi ketten közösen, mert az én fogalmaim szerint valamelyikben részesülnie kell. Tehát ha a kifizetés időpontjában központi szervnél, vagy területi szervnél dolgozott, akkor a ráeső összeget meg kellett kapnia, amennyiben áthelyezésre került menetközben, vagy december 1-gyel, vagy január 1-gyel egy helyi szervhez, akkor pedig az illetmény kiegészítésben kellett részesülnie. Azt nehezen tudom elképzelni, hogy mind a két juttatás számára biztosításra kerüljön, de azzal sem értek egyet, hogy egyik sem. Tehát valamelyikben részesülnie kellett. Ha december 1-jével egy kapitányságra átkerült, akár kérésére, akár áthelyezés, akár bármilyen formában, akkor december 1-jével tavalyi állapotnak megfelelően illetménykiegészítést kapnia kellett. Az én szempontomból teljesen logikus az, hogy akkor a december hónapban kifizetésre kerülő egyszeri teljesítmény elismerésben viszont nem. De ha van néhány olyan konkrét ügye, hogy tudjuk, hogy országosan kiket, milyen formában érint, akár hátrányosan is ez a rendszer, akkor beszéljük meg, és találjuk ki ennek a rendezési módját. Köszönöm szépen.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm, és akkor Szalai úrnak adom a szót, gondolom tűzoltók, korszerű ruha..
 
Szalai István:
Csak egy mondatot szeretnék, ott le fogunk ülni, tehát arra most hadd ne mondjak ennél többet. Viszont a 21-essel kapcsolatban az lenne a kérésem, hadd mondjak el 3 mondatot, ha ez elfogadható, akkor hadd menjen ez a rendelet, ha nem, akkor természetesen ott is leülünk.
Tehát azt látni kell a háttérből, hogy a társasági egyenruha nem kell az állománynak a feladata ellátásához. Látni kell, hogy ezt az utánpótlási 1,7 milliárdot rá kellett terhelni a szervekre. Tehát ha a társasági most benne marad, akkor azt jelenti, a szervek elkezdhetnek gondolkodni, hogy milyen további takarékossági intézkedésekkel teremtik elő annak a fedezetét, hogy társasági ruhával felöltöztessék az állományt, milyen újabb elvonást, visszatartást kezdeményezzenek annak érdekében, hogy a következő ütemben a társaságit is az állomány ruházati utánpótlási illetményben lehessen látni. A javaslat az, hogy ha ebből a rendszerből most kivesszük a társaságit, akkor utána minden további nélkül be lehet majd hozni, hogy ez egy ilyen természetbeni ellátásként munkaruha jelleggel, vagy valahogy visszakerüljön az állományhoz, hogy ha ezt az adott szervezet szükségesnek érzi a feladat ellátáshoz. Tehát tudni kell, hogy van egy gyakorló, télije, nyárija, most jönne a társasági, nem biztos, hogy ezen az úton kellene a társaságival ellátni, ezért akarjuk kivenni. Tehát én úgy gondolom, hogy ez az állomány érdekeit is szolgálja. Köszönöm szépen.
 
Jenei Zoltán:
Hadd tegyek ehhez annyi kiegészítést, hogy miután úgy tűnik mind a két oldalt meghallgatva, hogy a szövegszerű megfogalmazás tartalma nem teljesen egyértelmű, én mégiscsak azt kérem Szalai úrtól, hogy néhány napon belül legyen egy szakértői egyeztetés, amelyen ugyanúgy mint tavaly, ha egyezség van a szövegben a tartalommal, akkor nem szükséges a BÉT ülés, amennyiben pedig továbbra is vita van, vagy olyan súlyú a nézetkülönbség, akkor hozzuk a BÉT elé. De akkor ezt néhány napon belül szerintem meg lehet tenni.
 
Dr. Bárdos Judit:
Államtitkár úr, nem azért, de itt főleg a rendőrségi kollégákat érinti, rossz az értelmezés. Az volt, hogy az elmúlt évben, aki a területi, vagy központi szervnél szolgálati viszonyban állt, az nem kapott béremelkedést, annak egyszeri 500 millióból jutott bruttó húszon valahányezer forint. A területi szerveknél és a központi szerveknél a kollégák illetménykiegészítést eddig is kaptak, tehát ez nem egy új ellátás a részükre. Ez nem gyarapította, vagy csökkentette a jövedelmüket. Igen ám, de közben történtek átszervezések, és nem önként és dalolva, hanem az átszervezés során, akiket ez érintett, október-novemberben lekerültek a helyi szervekhez. Ezek a kollégák ebből a pénzből azért nem kaptak, mert a belügyminiszteri utasítás úgy szólt, hogy aki december 1-jén állományban volt a területi vagy a központi szervnél, az kaphatott. Önök akkor erre ígéretet tettek, hogy ezt felülvizsgálják. 100-150 embernél nem több a rendszerben, aki érintett ebben a kérdésben, de annak se legyen keserű a szája íze, hogy azért, mert őt átszervezés címén lehelyezték, még ezt a nettó 13 ezer forintot sem kapja meg.
 
Talabér Zoltán:
Válaszolásra akkor Jenei úr..
 
Jenei Zoltán:
Anélkül, hogy nagyon húznánk vele az időt, ha valaki október 1-jével átkerült egy helyi szervhez, akkor október 1-jével neki helyi illetménykiegészítés már volt. Tehát néhány hónapon keresztül valamekkora összegben részesült. Nem tudom megmondani azt, hogy ez több, mint amit december hónapban a teljesítmény elismerésből kapott volna vagy nem, .. Én azt javasolom, hogy ezt Tollár úr szervezésében ezt meg fogjuk nézni, hány embert, milyen formában, mekkora jövedelem csökkenés vagy jövedelem elmaradás sújtott, és utána rendelkezünk a kompenzációról.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm. Elfogadja Bárdos Judit asszony?
 
Dr. Bárdos Judit:
Igen.
 
Talabér Zoltán:
Rendben van, akkor úgy értelmezem, hogy ha a BÉT ülés indítványozása tekintetében először szakértői és csak annak függvényében, ha ott nem sikerül döntést hozni, akkor lesz BÉT-en a ruházati szabályzat. Van-e egyéb kérdés? Kertész úr!
 
Kertész úr:
Nekem lenne még egy. Levéllel fordultunk miniszter asszonyhoz, illetve Zsinka úrral tavaly október óta folyamatosan levelezésben állunk. Szakszervezetünket érintő munkaidő kedvezmény összevonásról beszélek. Országos szakszervezet vagyunk, meghaladjuk a 2600 főt, ez a keletkező munkaidő kedvezménynek az 50 %-a, ha országosan összevonásra kerülne, 10 fő rendelkezési állományba helyezését tenné lehetővé. Jelenleg ez nem megoldott, hiszen a Hszt úgy fogalmaz, hogy az egy munkáltatónál keletkezett munkaidő kedvezmény összevonható. Sajnos a tűzoltóságok – egy kivétellel, a fővárosiak kivételével – nem ezer fős létszámokról beszélnek, tehát nem tudjuk a függetlenítést végrehajtani. Ez nagyon nagy problémát okoz a szakszervezetünk működésében. Ebben kértük már többször a belügyi vezetés segítségét, hogy ne kelljen 58 tűzoltó parancsnokkal külön-külön letárgyalnunk ennek az összevonásnak a lehetőségét. Az OKF részéről olyan tájékoztatást kaptam, hogy ha a pénzt mögé tudjuk tenni a státuszoknak, akkor az OKF a rendelkezési állományú státuszokat megoldaná. Erre szeretnénk sürgősen, mielőbb választ kapni, hogy milyen módon tudjuk ezt megoldani, hiszen ez hosszú-hosszú évek óta problémát okoz. Köszönöm.
 
Talabér Zoltán:
A felvetéssel kapcsolatban Zsinka úr jelezte, hogy választ kíván adni, megadom a szót.
 
Zsinka András:
Nagy újdonságokat ne várjatok tőlem, hogy eltérjek attól a választól, amit az írásos megkeresésre adtam. Tehát az OKF-től kapott tájékoztatás szerint a megfelelő jogszabályi háttér biztosítása mellett biztosítja a szakszervezeteknek a megállapodásnak megfelelően a munkaidő kedvezményt, a működési feltételeket, stb. az OKF biztosít a szakszervezet számára. Az egy speciális helyzet, hogy az önkormányzati tűzoltóságok olyan sajátos helyzetben vannak, hogy az illetékes parancsnokokkal meg kell egyezni. Tehát a szakszervezet vezetősége vegye fel a kapcsolatot a parancsnokokkal, és igényelni kell a törvényben előírt munkaidő kedvezményt, amennyiben ők erre hajlandóságot biztosítanak. Esetleg azt megfontolásra javasolnám, hogy az önkormányzati vonalunkon megpróbálunk még valami lépést tenni, de a jelenlegi szabályozási helyzetben én a korábbi válaszomat tudom csak megismételni. Köszönöm szépen.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm, elfogadható a válasz?
 
Kertész úr:
A választ elfogadhatónak tartom, csak pontosan a jogi szabályozásban úgy gondoljuk, hogy talán a Belügyminisztérium tudna lépni, és ne a szakszervezet javasoljon Hszt módosítást. Úgy gondolom nem a mi feladatunk lenne ez, hogy lobbizzunk a parlamentben a különböző pártoknál, hiszen egyedi esetnek látszik, ugyanakkor viszont az egészségügyben, az oktatásban szintén több száz munkavállalónál üzemelő szakszervezetek meg tudják oldani, igaz, ők nem a Hszt alá tartoznak. Köszönöm.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm. Lezárhatjuk ezzel a kérdést? Jó, köszönöm szépen. Van-e még valamilyen fel nem vetett és meg nem válaszolt kérdés? Én úgy látom, hogy minden olyan felvetett kérdés, ami.. Igen, Bárdos Judit asszony!
 
Dr. Bárdos Judit:
Elnézést, a közalkalmazottak részére a kiküldetési 110 Ft. Tehát még jelenleg a Belügyminisztériumban 110 Ft él napidíjként a közalkalmazotti körre. Valamilyen módon nem lehetne ezt legalább egy köztisztviselői vagy egy szolgálati viszonyban álló mértékére felemelni? Ez megalázó ez a 110 forint, már egy kilo kenyeret sem feltételez, én már nem dohányzom, de messze nincs egy doboz cigaretta, egy liter tej, egy kilo kenyér, még egy metró jegyet sem lehet 110 forintért venni! Ma néztem kitéve a metróban egy átszállójegy 120 forintba kerül. Akkor mit lehet a 110 forintos napidíjjal tenni?
 
Talabér Zoltán:
Reflektálni kíván a..
 
Válasz:
Nem tudom, hogy kell-e erre bármit reflektálni, az első napirendi pontot nem kellene újra megnyitni, hogy ezt a növekményt mondjuk minek a terhére lehetne finanszírozni. Nem tudom, hogy ez mennyire súlyos probléma, nem tudom hány embert érint. Nagyon szívesen következő alkalommal visszatérek rá.
 
Talabér Zoltán:
Köszönöm szépen. Úgy érzem, hogy megnyugtatóan le lehet zárni az egyebek napirendet, és még egyszer megköszönném a két nem tárgyalt napirendre a Szalai úr felkészülését, majd egy következendő alkalomra sikerül akkor megoldani. Megköszönöm az aktivitást mindkét oldalnak. Délután ugyanitt találkozunk. Bezárnám az ülést, viszontlátásra!
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Jelenleg 6 vendég online
Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 06:03
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76