Kezdölap arrow Hírek arrow ÁÉT arrow BÉT 12-21/19/2003.
BÉT 12-21/19/2003.
2003. December 12.
BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS
Szám: 12-21/19/2003.
 
J E G Y Z Ő K Ö N Y V

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2003. december 12-én
megtartott üléséről
 
Pál Tibor úr, politikai államtitkár, levezető elnök:
Üdvözlöm a jelenlévőket. Mielőtt a napirendek tárgyalására térünk, előtte akarok két dolgot. Egyszer a levezető elnököléssel kapcsolatban, én nem emlékszem, hogy a múltkor ki volt, a levezető elnök. Kérdezem, hogy kíván-e a munkavállalói oldal levezető elnököt adni? Úgy látom, nem kíván, akkor ezennel magamra vállalom, mint a munkaadói oldal, a levezető elnöki szerepet. Akkor ez eldőlt, köszönöm szépen. 4 napirendet javasoltunk a mai BÉT ülésre. Kérdezem, hogy a 4 napirenddel és a 4 napirend sorrendjével egyetértenek-e a jelenlévők? Akkor kérdezem, hogy van-e módosító javaslat?

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Államtitkár Úr, szeretném javasolni, hogy a 2. napirendi pontot vegyük az első helyre, tekintettel arra, hogy amennyiben ebben egyezségre jutunk, hogy a kollegáimnak még a mai nap folyamán sürgős teendői lennének. Épp azért, hogy az összegnek az átcsoportosítása az előirányzatnak a rendezése, hogy a számfejtés mielőbb megindulhasson. Ezért javaslom, hogy az legyen az első.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Én azt javaslom, hogy a második legyen az első, a harmadik legyen a második, az első legyen a harmadik, és a negyedik legyen a negyedik Sikerült követni vagy elmondjam mégegyszer, hogy 2., 3., 1., 4. ez a sorrend. Elfogadható ez a sorrend? Köszönöm szépen, akkor ezen sorrendek alapján menjünk végig. Úgy látom, hogy akkor mindenki elfogadta. Akkor az első napirendi pont a területi szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány egyszeri juttatása, ez az a bizonyos 500 millió forint, ugye, mindannyian tudjuk, hogy miről van szó. Akkor ebben gyorsan kéne döntenünk, hogy gyorsan tudjunk intézkedni a pénz kiutalásával kapcsolatban. Jenei úrnak megadom a szót. Parancsoljon.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm Elnök Úr. Nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni. Korábbi vállalásunknak, az egyezségnek megfelelően kerül sor egy egyszeri juttatás kifizetésére, ami az írásos anyaghoz képest pontosítás, az a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Központi Irányító állományában lévő szervezeti egységet érinti, tekintettel arra, hogy ők is a Megállapodás aláírói voltak, szeretném javasolni, hogy az érintetti kört bővítsük ki velük. Ez azt jelenti, hogy az érintett létszámra eső összeg személyenként körülbelül 200 forint bruttó összeggel csökkenne, viszont abban a szervezeti egységben dolgozók is ugyanúgy részesülnének az egyszeri elismerésből. Az jó hír, hogy a Kormánydöntést követően, ma már minden technikai akadály elhárult az összeg kifizetése elől és azért is szeretném kérni, hogy gyorsan legyen ebben egyezség, mert hétfői, keddi nap folyamán az átutalásra már a pénzügyi szervek tudnának intézkedni, egyébként minden egyéb részlet az írásos anyagban szerepel. Köszönöm szépen.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Kérdés van-e? Nincs. Kérdés? Parancsoljon.

Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Igen egy kérdés lenne. Az összegéről, mert itt 29 000 forintos összeg szerepel, - itt a nem tudom hányadik oldal - ez itt fel vannak a szervek sorolva, itt, pedig az egy főre eső 37,9 ezer, hogy ez pontosan, hogyha lehetne?

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Az egy főre jutó bruttó összeg 28 700 forint lett volna eredetileg, ha a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság 200, körülbelül 200 főjét, nem vesszük figyelembe. Amennyiben őket is az érintteti körbe emeljük, akkor 28 500 forintra csökken a szétosztható keret személyenként bruttóban.

Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Annyi kiegészítést, mert ez probléma volt. Úgy tűnik, hogy a táblázat nem volt egyértelmű. Ami oldalt van sor az a milliót jelenti, hogy mennyi a bruttó összeg az alsó sor, legalul, ott van a 28 700, a 28,7 meg a 9,2, tehát ott legalul, tehát arról szól a 29 000, ami ott oldalt néztél az előbb, az a bruttó összeg, az millióban van, amennyit az a szerv kap erre a történetre. Csak ez máshol is probléma volt, hogy…

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Észrevétel van e az előterjesztéssel kapcsolatban? Nincs! Észrevétel és javaslat együtt. Parancsoljon.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm szépen Elnök Úr. A katasztrófavédelem részéről szeretném javasolni, hogyha lehetne az elosztás elveire vonatkozóan, hogy ebbe a mai napi jegyzőkönyvbe bekerülhetne, hogy az elosztás elveit a helyi érdekegyeztetés keretén belül lehessen még rendezni. Ha erre mód lenne, akkor nálunk egy más metodika szerint tudnánk elosztani a pénzt. Köszönöm.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Más kérdés, vagy más észrevétel van-e? Tessék.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Pontosan szeretném tudni, hogy ebbe a 28 200 forintba, vagy 500 forintba, mi szerepel, tehát mit jelent az, hogy a bruttó 28 200 forint?

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Más? Nincs. Jó, akkor van egy kérdés, amire vissza kell térni, és akkor van egy észrevétel, ami ugye, bizonyos értelemben egy módosító javaslat. Ennek a technikai részét meg kell majd nézni, hogy megoldható-e. Parancsoljon.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
A 28.500 forint körüli tétel, ugyanolyan bruttó kereset, mint bármilyen más havonta rendszeresen fizetett összeg, tehát ebben nincsen benn a munkaadókat terhelő járulék, hanem, amit általában a mi saját havi kereseti igazolásunkon is látunk, amiből természetesen adólevonás is meg fog történni. Tehát ez nem a nettó a dolgozó kezéhez kerülő összeg.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ismételten arra szeretnék választ kérni, megkértem Önt már, Államtitkár Úr, hogy nézzenek utána, hogy miután ez nem tartalmazza a munkáltatókat terhelő adót és járulékot, hogy ez a 28 ezer akárhányszáz forint, egyszeri vásárlási utalványban kifizethető-e? Mondom ezt azért, mert legjobb tudomásom szerint a rendőrség egyes szervei és más belügyi szervek karácsony előtt - úgynevezett pulykapénz gyanánt - egyszeri vásárlási utalványokat adnak 20 és 50 000 forintig terjedő terjedelemben. Ez nettó érték, ez azt jelenti, hogy ezután a munkáltató kifizeti a 40%-os, mondjuk adót, forrásadót, a 20 valahány %-os másik járulékot és nettó vásárlási összeget kap a munkavállaló. Én így gondoltam ezt.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Megnéztük ezt a lehetőséget, sajnos jelenleg hatályos adótörvények erre nem nyújtanak megoldást. Én mind a két érintett megyei főkapitánysággal konzultáltam, nincs náluk ilyen gyakorlat. Az igaz, hogy karácsony előtt adnak át csomagokat, de ez nem éri el azt az értékhatárt, amiről itt szó van. Tollár úr el tudja mondani a részleteit, ráadásul a Kormány-határozat sem erről szól. De Tollár úr elfogja mondani az adókörnyezetet.
 
Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Tényleg megvizsgáltuk ezt a kérdést, tehát, ahogy elhangzott a kérdés, hogy 50 ezer forint értékig adómentesen lehet a dolgozónak juttatni, ilyen nincsen az adótörvényben. Az adótörvény 1-es melléklete arra ad lehetőséget, hogy adómentesen a dolgozónak egy évben két alkalommal 5 ezer forintig lehet ajándékot adni, egy kivételt tesz, amikor 12 000 forint ez az összeg, ez a nyugdíjba vonulás. Nincsen más lehetőség, amikor ez a megoldás lenne. Ugye, az pedig, hogy mi vegyünk ajándékutalványt az 500 000 forint bruttó értékéig, és egyébként egyéb helyről vállaljuk föl annak az adóvonzatát, ami egyébként a természetbeni juttatás adóvonzata, az azt jelenti, hogy még 400 millió forintot elő kellene teremteni ahhoz, hogy valóban ez a kérdés megvalósítható legyen, hiszen a természetbeni juttatás adózása az lényegesen rosszabb, mert ott 44% adóval, plusz a járulékkal kell számolni, tehát ott 76% a munkáltatót terhelő adóteher, ugye szemben a 33%-kal, akkor hogyha, meg egyébként, meg ahogy a dolgozót érinti. Tehát, itt ez csak evvel a módszerrel lehetne, ami még ezt nem teszi technikailag lehetővé, hogy ilyen értékhatárban csak nyílt közbeszerzési eljárással lehetne vásárolni bármilyen ajándék utalványt, ennek az átfutási ideje, több hónap, tehát ez technikailag nem lebonyolítható, mert, ha még szétbontom intézményekre, akkor is meghaladja mindenütt a nyílt közbeszerzési eljárási kötelezettséget ebben az esetben. Tehát, vagy egyben, vagy külön és ott a legrövidebb idő és három hónap, tehát, ezt technikailag nem tudjuk kezelni. Jogi környezetében, pedig nincsen olyan jogszabály, ami ezt az 50 000 forintos adómentest lehetővé tenné.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Még egy felvetés volt, az elosztás elveiről történő egyeztetés. Amennyiben ez nem azzal jár, hogy az egy főre jutó egységes kifizetés alapelvét befolyásolja és amennyiben 24 órán belül megtehető, akkor lehet én semmilyen akadályt nem látok, viszont arra azért figyelemmel kell lenni, hogy a következő 10 napban a pénzügyi szerveknél valamilyen hihetetlen leterheltség lesz. Tehát, ezért szeretném kérni, hogy amennyiben ilyen igény van – gondolom, hogy ez talán a törtévben nálunk szolgálatot teljesítőkre, vagy fegyelmi eljárás alatt állókra terjedhet ki – amennyiben ezt mondom, 24 órán belül ezt meg lehet tenni, akkor én elfogadom, de tovább ne húzódjon, különben el fogunk csúszni a határidővel.

Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Hozzá szeretném tenni, hogy kimegy, a tájékoztató már kiment, tehát a gazdálkodó szervek tudják már, hogy a számfejtő programban 16-án 24 óráig lehet dolgozni, mert utána indul a bérszámfejtésnek, tehát a fizetésnek a számfejtése. Na most, ez azt jelenti, hogy legkésőbb a keddi nap folyamán egyértelműen benne kell lennie a rendszerben annak az összegnek amiről beszélünk, különben a kifizetést nem fogjuk tudni teljesíteni.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm. Ez érthető, úgyhogy akkor kiterjeszthető esetleg a, mert ugye a területi és központi szervek állományára vonatkozik a BÉT Megállapodáson belül és csak a hivatásos tisztekre, hogy akkor kiterjeszthető ez esetleg a közalkalmazotti állományra is így, ennek megfelelően? Tehát a helyi megállapodás?

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Én úgy értelmezem, hogy nem, de kérdezem a Jenei urat is, ugye, itt mi abban állapodtunk meg az év elején, hogy a hivatásos állomány számára a területi szerveknél ezt az összeget, - területi és központi szerveknél, igen így van – biztosítjuk, és én úgy tudom, hogy a közalkalmazottak, tisztviselők esetében helyi szerveknél, pedig volt más megoldás, erre majd a 3. napirendnél visszatérünk.
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Így igaz Elnök Úr, így van.
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Én annyiban szeretnék hivatkozni egy másik megállapodásra, ami ugye a Kormánnyal történt, hogy ott van egy olyan, hogy az 1-es pont utolsó mondatában elhangzik egy olyan megállapítás, hogy a kompenzáció a részesíthetők köre nem korlátozódik a reálbér csökkenéssel érintett létszámra. Ez érthető-e ilyen módon? Evidens-e ebben az irányban?

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Ugye az a Megállapodás, ami most előkerült, ez gondolom az FRDÉSZ és a Kormány között kötött Megállapodás. Itt, amiről mi beszélünk, az az a Megállapodás, amit a belügyminiszter asszony és a jelenlévő szakszervezetek írtak alá, amit mi minden szakszervezetre értünk. Nem szeretném ezt a vitát felnyitni, tehát minden szakszervezetre értjük, még akkor is, ha nem írták alá, de erről a Megállapodásról van szó, ennek volt a része az 500 millió forint, ez emelődött be abba a bizonyos Megállapodásba, amiből idéztél és az én értelmezésem szerint és amire mi szerződtünk az év elején, az 500 millió forint volt és ezen rendezői elvek alapján, ami most a szétosztásra javaslatot teszünk és ebben az egységet próbáljuk létrehozni. Én azt gondolom, hogy ne keverjünk ebbe bele, hiszen ott ugye másokról is van szó, a honvédség és az egyéb állományokról, de ott egy más Megállapodás van, annak a Megállapodásnak ez az 500 millió forint és az erre vonatkozó rendezői elvek részét képezik és az én értelmezésem szerint ez nem nyitható.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm, megértettem. Az volt a feladatom, hogy tisztázzam.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Én úgy érzékelem, hogy nincs más kérdés és észrevétel és az arcokból is azt látom, hogy akkor elfogadható az a javaslat, amit előterjesztettük. Jól látom, hogy mindenki számára elfogadható? Jó. Köszönöm szépen, akkor az első napirendi ponton túl vagyunk, és akkor most arra kérem a kollégáimat, hogy kezdjék el a pénz szétosztását, bár sok ilyen napirendünk lenne még.
Ennek azért szerintem nyugodtan örülhetünk. A 2. napirendi pont a hármas napirendi pont, ami szintén pénzről szól és arról, hogy, hogyan fogjuk rendezni a ruhapénzzel kapcsolatos viszonyunkat. Parancsoljon. Jenei úr.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm szépen. Egy évek óta húzódó folyamat kerül az utolsó szakaszába, és az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben több olyan fórum volt, ahol egyeztetéseket folytattunk annak érdekében, hogy mindenki számára világos legyen a Belügyminisztérium álláspontja a Zala megyei ruházati per sorsát illetően. Szeretném most is alátámasztani, hangsúlyozni azt, hogy a korábbi állásfoglalásnak megfelelően a Belügyminisztérium vezetése precedens értékűnek tekinti a végzést, amit a Legfelsőbb Bíróság remélhetően nagyon gyorsan, hamarosan el fog hozzánk juttatni, én még hivatalosan nem kaptam meg, bár egy példányt már volt szerencsém olvasni, az alapján a Zala megyei jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta, a Zala megyei Rendőr-főkapitányság, illetve a Belügyminisztérium kérelmét pedig elutasította. Ennek megfelelően megkezdődtek az előkészületek arra, hogy pontosan fel tudjuk mérni, hogy mekkora az érintett állomány, a kamatteher mivel jár a Belügyminisztérium számára. A jelenlegi becslések szerint közel 25 000 ember számára kell 1,7 milliárd forintot kifizetni. Mint ahogy az korábban is elhangzott már és aki a belügyi szervek költségvetését ismeri, mindenképp tisztában van azzal, hogy ezt sem a rendőrség, sem a határőrség, sem a katasztrófavédelem nem tudja kigazdálkodni, a BM pedig sajnálatos módon nem rendelkezik akkora tartalékkal, hogy ezt az átcsoportosítást végre tudja hajtani. Ebből következően kéréssel fordultunk a Pénzügyminisztériumhoz, hogy a lehető leggyorsabban, amennyiben lehet még ebben az évben a Belügyminisztérium érintett szervei számára csoportosítson át többletforrást, illetve az évközben zárolt összeget szabadítsa fel ennek az összegnek az erejéig, hogy meg lehessen oldani az érintettek számára a kifizetést. Sajnos viszont menet közben olyan események történtek a magyar gazdaságpolitikában, ami elsodorta minden egyes próbálkozásunkat és azt a hivatalos tájékoztatást kaptuk, hogy ebben az évben ekkora többletforrást a Belügyminisztérium számára nem tud a Kormány biztosítani. Elfogadták azt, hogy ez sem a jövő évi költségvetésünkben, sem az ideiben nem áll rendelkezésre, tisztában van a Pénzügyminisztérium is azzal, hogy ehhez forrást kell biztosítani, de ezt csak abban az esetben tudja megtenni, ha már megnyitásra kerül a jövő évi költségvetés január havi előirányzata. Készül egy Kormány-határozat tervezet, ami megteremti a jogalapját annak, hogy ez a pénz a belügyi szervek számára átcsoportosítható legyen, nem tartom kizártnak, hogy ehhez némi belső átcsoportosítás is lesz, de reményeink szerint ez nem az érintett szervek működési költségvetése terhére és most azt az álláspontot képviseljük, hogy a teljes összeg kerüljön kormányzati tartalékba, vagy valamilyen más forrásból számunkra átcsoportosításra. Amennyiben ez lebonyolódik, akkor tisztában léve azzal, hogy ez a kamatterhet is emeli, reményeink szerint január hónapban az érintettek számára az összeg kifizetésre kerülhet. Egyébként elfogadjuk előkészületek megvannak, remélhetőleg addigra megérkezik a Legfelsőbb Bíróság végzése is és ezt követően fogunk felkészülni a kifizetésre. Köszönöm szépen.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm. Van-e kérdése valakinek?

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Elég nehezen fogom elmondani, amit elmondok, de ez elég negatív jellegű visszhangot fog kiváltani a mintegy, 50 000 hivatásos állomány körében, még hogyha az érintettek a 26 000-et, 26 000 kollégát érint is. Tudniillik a Belügyminiszter honlapján, a fórumban, Tollár úr tollából jelent meg tegnapi válasz, miszerint a jövő héten kifizeti a Belügyminisztérium az elmaradt és megítélt ruhapénzt, ezért én tisztelettel arra kérem, hát most már a miniszter asszonyt fogom arra kérni, hogyha és amennyiben nem fizetnek, akkor szíveskedjen mind a rendőrségi intranetes hálózatra fölmenni, mind a Belügyminisztérium honlapjára fölmenni, az OKF honlapjára fölmenni és miniszteri nyilatkozatot adni, hogy kérem szépen, mi mindent megpróbáltunk, de a Pénzügyminisztérium nem nyitja meg erre a forrást, és ezért előreláthatóan csak január 30-ig, vagy február 35-ig kerül ez kifizetésre. Ezt a döntést és ennek a kommunikálását a Belügyminisztérium vezetésének kell vállalni és nem, pedig a szakszervezetekre bízni, hogy, hogyan fogják kommunikálni. Itt minden kolléga arra várt, hogy karácsony előtt legalább ezt a pénzt megkapja, mert én ugyan nem mondtam véleményt az első napirendi ponthoz, de az azért eléggé vicces, hogy 28 000 valahány száz forinttal kompenzáljuk az állománynak, az érintett állománynak a reálbércsökkenését. Úgyhogy én tisztelettel arra kérem, és sajnos lehet, hogy még a T-MA újságba be tudom tenni, már, pedig nyomdában van, de mindezt a miniszter asszonynak kell kommunikálni az állomány irányába.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Más észrevétel? Parancsoljon.
 
Kertész László úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Nekem ennek a ruházati illetmény visszatartás kapcsán az lenne a kérdésem, hogy a tűzoltóknál, az önkormányzati tűzoltóknál, ugye több, mint három évvel el vagyunk maradva a korszerűsítéssel. Jelenleg folyik a rendszeresítési eljárása az újfajta ruhának, úgy tervezték, hogy 2004-től kezdődne meg az állomány ellátása, ez jó néhány helyen már most problémát okoz, az új felszerelőket nem tudják kellő ruházattal ellátni, nincs már raktáron a régi, hogy jövő évben a Belügyminisztérium ennek a Legfelsőbb Bírósági döntésnek a tükrében tervezi-e a tűzoltók számára ezt a ruházati korszerűsítési programot elindítani, vagy újabb éveket kell még várnunk? Ezt azért jó lenne tisztázni. Köszönöm.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Jó, erre is adunk választ, de azért azt gondolom, hogy a kettő nem függ össze, de persze a kérdés az jogos, csak nem ehhez, nem közvetlen ehhez a napirendhez tartozik, de majd rögtön kerül rá válasz is. Más van-e? Nincs.

Dr. Kővári Gáborné asszony, osztályvezető, Pénzügyminisztérium:
Elnézést Államtitkár Úr, csak a jegyzőkönyv kedvéért szeretném azt mondani, hogy a Pénzügyminisztérium nem tud forrást nyitni a Kormány döntése nélkül, de ezt csak pontosítani szeretném, hogy a Pénzügyminisztériumnak ilyen joga nincsen. Köszönöm.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Én nem olvastam a Tollár úrnak a nyilatkozatát a BM honlapján, de tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben én több alkalommal nyilatkoztam arról, hogy a Belügyminisztérium vezetésének szándéka, hogy ez az összeg karácsonyig kifizetésre kerüljön, ezért azt hiszem, hogy úgy korrekt, hogyha ez a javítás, ez a pontosítás a nevemben meg fog történni. Én ezt még a mai nap folyamán meg fogom oldani, ami bemutatja a valós helyzetet, nyilatkozik arról, hogy a végzést precedens értékűnek tekintjük és felkészülünk a kifizetésére, mindenkinél megvolt a szándék arra, mindenki részéről egyetértés volt abban, nem hiszem, hogy ennek a jogosságát, a hátterét, az indokait kellene hosszasan sorolni, hogy ezt az összeget karácsony előtt nagyon jó lenne odaadni az állománynak. Egyszerűen képtelenség volt a mai körülmények között erre forrást találni, erre Kormány-határozatot megszerezni. Tehát ez volt az egésznek a története, mindannyian szerettük volna kifizetni, nem fért bele az időbe és nem sikerült hozzá megfelelő forrást találni, ezért nem született Kormány-határozat, s ezért született az a kényszerű egyezség, hogy a kifizetés át fog húzódni a jövő évre, úgyhogy ennek a korrekciója meg fog történni rövid időn belül. Önkormányzati tűzoltóság ruházati ellátásáról én úgy tudom, hogy hónapok óta zajlik már ennek az előkészülete, valóban a Legfelsőbb Bírósági végzéssel nincsen szoros összefüggésben és nem is hiszem, hogy annak tartalmát bármilyen formában figyelembe kellene venni, de hogy jövő évben hogyan lehet az önkormányzati szervekkel közösen a ruházat tartalmáról, beszerzéséről, forrásáról valami döntést előkészíteni, ehhez nekem néhány hét, néhány hónap türelmi idő kellene. Azt meg fogom nézni, hogy az ellátásban van-e bármilyen probléma, az érintett állomány nem szenvedhet amiatt, hogy egyébként egy ruházati reform előkészítés alatt áll, addig a meglévő ruházat ellátását biztosítani kell, de erre én egy vizsgálatot fogok kérni a kollegáimtól, és utána tájékoztatlak közvetlenül. Köszönöm szépen.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Igen?

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én nem tudom, az OKF-en megtörtént-e annak a felülvizsgálata, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megyei szerveinél a társasági öltözetet vetették meg a kollégákkal, nem is a téli és nem is a nyári egyenruhát, hanem igazából sok megyei igazgatóság kötelezte a társasági öltözet megvételére, most ezek a kollégák ugyanúgy számítanak ennek a 60 000 forintnak a megkapására, mint mindenki más, aki egyenruha vételére kötelezett volt.

Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Én azt szeretném mondani, hogy nagyon hibásnak érzem magam és magunkat is akkor, amikor aláírtuk az 500 milliós Megállapodást, ez nettó 14-15 000 forintot jelent. Gondoljuk végig egy tiszt esetében, mennyi volt az idén az infláció és milyen arányban áll ezzel a 15 000 forinttal a havi ezer forintos kompenzáció, de nyilvánvalóan hibásak vagyunk, mert nem voltunk képesek felmérni, hogy ez messze nem fedez gyakorlatilag semmit. A probléma, ezt el kell ismernünk, a probléma azonban ott van, pontosan a ruhapénz kapcsán, hogy már mindenki tudomásul vette, hogy ez a kompenzáció, ez a 13-14 000 forint, attól függ, mert hát a 40%-os adókulccsal működik a dolog, hogy ennyi lesz és igazából a másik oldalról ezzel a ruhapénzzel kap valamifajta kompenzációt. Úgyhogy borzasztó rossz lesz a hangulat, nagyon kellemetlenül rossz lesz, én csak ennyit szerettem volna jelezni. Köszönöm.

Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Ez már egy másik napirendi pont, tehát ezen már túl vagyunk, de…
Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Elnézést én azért jeleztem, mert gyakorlatilag a kettő összefügg és azért függ össze, mert vártak egy összeget és akkor a tizenvalahány ezer forinttal nem foglalkoznak, ha megkapják a ruhapénzt, erről szól a dolog. Sokkal kevésbé, de ha csak ezt fogják megkapni és a ruhapénzt meg majd januárban, mint eddig a 13. havit, akkor ez nagyon kellemetlen hangulatot fog szülni, ezért mertem visszamenni ebbe az ügybe.

Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Semmi probléma, nem ezért mondtam, csak egy mondatot és akkor én már ehhez nem is kívánnék szólni. Helyettes Államtitkár Úrnak március hónapban, mikor az az ominózus BÉT tárgyalás volt, megkérdeztem, hogy körülbelül mennyi lenne egy főre a Megállapodás alapján az 500 millió. Akkor említetted, hogy körülbelül bruttó 30 000 forint, tehát akkor elhangzott ez a szám és a Független Rendőr Szakszervezet ezért nem írta alá a Megállapodást, mert már akkor láttuk, hogy ez kevés lesz, de ezt mindenki hallhatta, de ez már tényleg másik napirendi pont. Ehhez a napirendi ponthoz egy szót hadd szóljak az egyenruházati pénz kifizetésével. Megértjük a minisztérium helyzetét, illetve a törekvéseket, hogy karácsonyig ki lett volna fizetve ez az összeg, én a nyilatkozatból azt olvastam ki, hogy feltételes módban fogalmaztál, tehát, nem az, hogy ki lesz fizetve, ezt mi tudomásul tudjuk venni a januári kifizetést is, bár jobb lett volna hamarabb, de hát jobb később, mint soha, tehát ezzel egyet tudunk érteni. Ugyan elhangzott, de akkor a véleményemet ezzel kapcsolatosan hadd mondjam el, mindenképpen a Független Rendőr Szakszervezet azt szeretné, hogy ez egy külön forrást terheljen, tehát ne az Országos Rendőr-főkapitányság kasszáját, vagy a megyei főkapitányságok kasszáját terhelje, hanem ez egy különálló kormányzati pénzből menjen, mert így is szűkös a főkapitányságoknak a gazdasági lehetősége és ezért célszerű, hogy ne még őket terhelni ezzel, hogy inkább később legyen kifizetve, de mindenképpen egy kormányzati tartalék terhén, vagy bármilyen címszóval egy külön költségvetési forrásból. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Jegyzőkönyv számára. Sajnálatos módon a BRDSZ nem tudja tudomásul venni a munkáltatónak azt a nyilatkozatát, hogy 2003-ban a ruházati költségtérítés elmaradt része nem kerül kifizetésre és ennek mindenféle ódiumát a minisztériumra illetve a Kormányra terheli. Nagyon negatív visszhangja lesz és ebbe a negatív visszhangban nem kívánunk résztvenni.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Nem hiszem, hogy nagyon sokat kell még reagálni az elhangzottakra, hangulati elemzést én elfogadom, de talán mindenki elfogadja azt a teremben, hogy a Belügyminisztérium vezetésének is épp ez volt a szándéka, hogy javítsa a hangulati körülményeket és pozitív üzeneteket tartalmazó döntést legyen képes hozni és mindenki számára, minden érintett számára az összeg kifizetésre kerüljön. Valóban igaz, mi is úgy gondolkodunk, tervezzük, hogy a teljes összeg többletforrásból áll majd rendelkezésünkre, gondolom, hogy ennek a kérdésnek a rendezése valamikor január hónapban meg fog történni, de minekünk is ez a célunk, érezzük azt, hogy a jövő évi költségvetési előirányzatból nehéz lenne előteremteni ennek az összegnek akár a töredékét is. Elhangzott, azt hiszem abban egyetértésünk van.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Az én olvasatomban ez nem erről szól, hanem az 500 millió forintról szól és az 500 millió forintban ma megegyeztünk. Egyébként, ha meg mégis arról szólt volna, akkor a dátumot látva ez 11-én volt és akkor ez még így volt, magam tárgyaltam 17-én a Kormányülésen, ugye arra készítettünk egy anyagot, tehát pontosan ez a szándék volt, na most a Kormány-jegyzőkönyvet elő lehet venni és látni, hogy valóban az volt a minisztérium vezetésének a szándéka, hogy még ebben az évben kifizetésre kerüljön. Pont úgy, ahogy mondod Géza, hogy világos legyen, hogy ne a mi pénzünk terhére, hanem ezt olyan módon szeretnénk előteremteni, hogy a tartalék terhére, vagy más átcsoportosítással. Ez nem sikerült ebben az évben, amit én persze nagyon sajnálok, ezt itt őszintén bevallom, hogy nagyon sajnálom, én is szerettem volna, hogy ez még idén kifizetésre kerüljön és ebben lehet, hogy a minisztérium vezetésének a nyilvánosság felé kell vállalnia szerepet, ezt végig fogjuk gondolni, de azért ebbe hadd kérjek egy kis segítséget, hogy nem a jelenlegi minisztériumi vezetésének…
(kazettafordítás)
…Ezért azt gondolom, hogy ezt jó hogyha tisztázzuk itt egymás között és szerintem ez fontos elem. Az is fontos elem, amit mindvégig mondtunk, és amit most megerősítettünk, hogy szándékunkban áll ezt az összeget minél előbb kifizetni és azt gondolom, hogy azért ez is egy másfajta hozzáállás, hiszen jelezzük, hogy igen elfogadtuk és ezt minél hamarabb ki fogjuk fizetni. Ha megengedik egy kicsit, most akkor mondanék néhány dolgot. Szeretném megerősíteni, hogy azért abban kérek egy kis együttműködést, hogy mindenki számára világos legyen, hogy az a kötelezettség, ami a mostani tárca vezetését terheli azért, az nem ennek a tárcának, nem a mostani tárca vezetésének a felelőssége, hiszen mindannyian együtt tárgyaltuk végig az idei ruhapénz visszatartásával kapcsolatos megállapodást, és az ugye már másképp történt. Más ezzel kapcsolatban? Nem szeretném én sokáig irritálni, és azért mondom, hogyha még valakinek van, de hogyha… Tessék.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Van ennek egy kompenzálási lehetősége, hogy ne érezze ennek annyira hiányát az állomány ennek a 60 000 forintnak az érintettek körében. Ugye most szétválik még a 13. havi ruhapénznek, vagy illetménynek a fizetése. Elméletileg január 2-val kifizethető lenne a hivatásos állomány és a közalkalmazottak részére a 13. havi illetmény, hiszen a kifizetési határidő január 15., ez a maximum. A köztisztviselőknek ebbe az évbe kell megkapni a 13. havit, mert jogszabály így rendelkezik. “Nóta-bene” mi történik akkor, ha karácsony előtt az összbelügyi munkavállalók megkapják a 13. havi illetményt.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Akkor csoda lenne. Ennek egyetlenegy oka van, tehát legutolsó határidőt jelöli a törvény, valóban a köztisztviselők számára idén kifizetésre kerül, de ez azt feltételezné, hogy mondjuk 24 órán belül a Pénzügyminisztérium és a Kincstár áldását adja arra, hogy jövő évi költségvetésünk terhére ezt az összeget előrehozzuk, mert a jelenlegi költségvetési forrásaink ezt nem teszik lehetővé. Erre viszont, hogy egy ilyen döntés szülessen, én semmi esélyt nem látok most. Tehát sajnos azzal kell megbarátkozni, hogy a január 1-jével megnyitásra kerülő és a jövő évi költségvetésben szereplő keret terhére kerül a két állománycsoportnak kifizetésre a 13. havi.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én azt hiszem, hogy már ideje lenne a mindenkori belügyminiszternek bemutatni, hogy az érdekérvényesítő képessége azért kicsit jobb, mint az elődjeinek a Kormányban. Tudniillik a mindenkori belügyminiszter volt az, aki hátrább vonult egy kormányzati tárgyaláson és azt mondta, hogy elégítsenek mindenkinek a követelését előbb ki és majd mi utána jövünk a sorban. Na most, azért itt 60 000 munkavállaló dolgozik a közigazgatásban és 60 000 munkavállaló elvárja azt a saját miniszterétől, hogy egyszer végre a rendszerváltás óta legyen ő az első belügyminiszter, aki a munkavállalók érdekeit képviseli, mert itt azt látjuk csak, hogy mindenkinek az érdeke előbbrevaló, előbbrevaló az önkormányzatoknak, előbbrevaló – kérem szépen- a mezőgazdaságnak, mindenkinek, csak éppen nekünk nem és ez majd a 4. pontban vissza fog köszönni, hogy mit várunk mi el a mindenkori belügyminisztertől, adott esetben most ezt várjuk el. Az egyik oldalán nem tud pluszt adni a Kormányzati tartalékból, akkor a jogos járandóságot fizesse ki két héttel előbb, mert nem fogunk tudni ajándékot venni, tessék megérteni, nem lesz miből karácsonyt csinálni, ez egy öt napos ünnep, utána van egy négy napos szilveszter és a kilenc napon keresztül az állomány nagy része otthon lesz és adott esetben semmi mást nem fog csinálni, mint csak szidalmazza az elöljáróit magában.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Én azt hiszem, hogy ezt a kérdést nem lehet a belügyminiszter érdekérvényesítő képességére leszűkíteni, arról nem is beszélve, hogy a belügyminiszternek, mint a Kormány tagjának, olyan szempontokat is figyelembe kell vennie, ami túlnyúlik a tárca érdekein. Az, hogy egy szervezeti egységnél dolgozó közalkalmazottaknak és hivatásosoknak egy eseti felhatalmazással ilyen költségvetési forrás előrehozás legyen, én ennek egyszerűen nem látom a realitását, és ráadásul az államháztartásnak van egy rendje, amit mindenkinek kötelessége betartani és főleg a mai körülmények között a pénzügyminiszter vészesen figyel arra, hogy ez az egyébként is labilis egyensúly fennmaradhasson. Tehát azon túlmenően, hogy érdekérvényesítő képességet, ki-ki úgy minősíti, ahogy jónak látja, van egy olyan pénzügyi helyzet, van egy olyan törvényű közeg és van egy olyan év végi állapot, ami egyszerűen nem teszi lehetővé azt, hogy akár egy ilyen kérelem megfogalmazódjék. Tehát ezek miatt nem látom én annak esélyét, hogy ilyen kérelemmel forduljunk a Pénzügyminisztériumhoz, ráadásul, hogy az elmúlt néhány hónap költségvetési tárgyalásaira, vitáira és a belügyi szerveket érintő többletforrásokra visszaemlékszem és néhány újságcikket is visszaidézek magamban, inkább úgy hangzottak el vélemények, hogy a Parlamenti vitának a nyertesei a belügyi szervek voltak, nem azt mondom, hogy ezzel tökéletes, vagy nagyon rózsás lenne a jövő évi költségvetésünk, de akár a rendőrség számára nyújtott 3.5 milliárd forintot a legutolsó körben, illetve azt megelőzően a 18 milliárd forintos többlet előirányzat a kormányzati javaslathoz képest, mindenképp arányait tekintve a belügy számára adta a legnagyobb többletet. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Muszáj elmondanom. Tegnapi bejelentéssel a hivatásos állománynak mintegy 30%-a szenvedett kárt a lakáshitelek korlátozásával, ez azt jelenti, hogy hiába vezették be részükre az állami kezességvállalás intézményét, attól a perctől kezdve, hogy leszorították a használt lakásoknak a kedvezményes kölcsönét 5 millió forintra, ez a kör és most nem a tisztekről beszélek, hanem a középfokú végzettségű és a végeken szolgálatot teljesítő hivatásos állományról, ez a kör ma képtelen lakást venni. Na most, minden oldalon semmi mást nem csinálnak vele, mint hogy megszorítják, megszorítják, megszorítják és egyáltalán nem látni azt a kimenekülési utat, hogy mikor történik meg az a pillanat, amikor ennek a körnek valamit adnak. Na most nem kegyet adnak, tévedés ne legyen a 13. havival, mert ez jogszabály szerint ezeknek a kollégáknak legkésőbb január 15-ig jár. Nem kegyet adnak, hanem a jogos járandóságokat kérjük, hogy két héttel előbb történjen meg a kifizetése. Nem igaz az, hogy a Magyar Köztársaság ennyire szegény, vagy ha igen, tessék szíves kiállni és azt mondani, hogy emberek áldozzátok be egyhavi fizetéseteket az államnak.

Dr. Kővári Gáborné asszony, osztályvezető, Pénzügyminisztérium:
Megengedi Államtitkár Úr, két dologhoz szeretnék röviden… Az egyik az, hogy kétségtelen ez a lakáshitel felvételi korlátozás, ez elég szigorú volt, azt szeretném két dolgot ehhez… Az egyik az, hogy nem csak a hivatásos állományt érinti, hanem ugye, ez valamennyi kört, akihez a hivatásos állomány a Kormány egyeztetés alapján csatlakozhatott, tehát, pont talán ennek a fórumnak a kezdeményezésére. A másik azért az, hogy ugye, ez a korlátozás az 5 millió forint éves jövedelem felettieket érinti inkább, én úgy érzem, hogy sajnos – akkor ezt hozzátenném, hogy sajnos – az az állomány, akire az elnök asszony gondol, az valószínűleg ez alatti éves jövedelemmel rendelkezik. A 13. havinak az előrehozásához még egy gondolatot csak amellett, hogy Jenei úr a szakmai érvet elmondta, én azért megfontolásra ajánlanám a szakszervezetnek azt hogyha, ha és amennyiben decemberben már a januárban esedékes illetményt is megkapja, illetve felveszi az állomány és még hogyha a 13. havit is előre hoznánk, akkor azért egy kicsit aggályos lenne a január havi élet, én azt hiszem, legalábbis én mint háziasszony egy kicsit, szóval nem szeretnék ennyit, mert könnyebben költi el az ember, ami megvan, és utána januárban kicsit feszültebb lenne az élet. Köszönöm.

Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Elnézést, egy mondatot szeretnék hozzáfűzni. Nem ez a probléma, az a problémám, hogy mindenki felhív telefonon, mert a médiában bemondták, hogy a közalkalmazottak megkapják. Így-így globálisan megkapják a 13. havit decemberben. Na most, valamilyen módon korlátozni kéne, vagy a hivataloknak kimondani, hogy ez nem működik, ez nem így volt, stb.. Hát, teljesen szabadon ezeket a hírek terjednek, és akkor nem győzzük magyarázni, hogy tavaly sem volt 13. havi, most miből gondolod, hát abból kombinálják ki, hogy a jövő évi költségvetés, bizonyos tartalékokat inkább kiszórnak, szóval magyarázatot is talál rögtön a kollega, aki megkérdezi, hogy akkor most tényleg így lesz, mer hallotta a rádióban, olvasta az újságban, látta a tévében, stb. Köszönöm.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Néhány dolgot szeretnék mondani, ami itt kritikaként elhangzott. Azt gondolom, hogy persze kell, hogy elmondjuk egymásnak, de azért próbáljunk bizonyos tényeket szem előtt tartani. Az itt már elég sokszor elhangzott, hogy a tárca érdekérvényesítő képessége az milyen a Kormányülésen. Két számot szeretnék mondani, a költségvetés tárgyalásánál egyetlen tárca volt, ami 17 milliárd forinttal többet hozott el az osztozkodásnál, mint ami az eredeti beterjesztés volt. Az összes többi tárca együtt nem vitt el ennyit, csak, hogy az érdekérvényesítésről tisztán lássunk képeket. A beterjesztett legelső változat után, amikor a Kormányülés volt, a tárca 17 milliárddal többet kapott, a többi tárca, ha jól emlékszem, olyan 8-9 volt együtt amit elvittek, én azt gondolom, hogy erre nem lehet azt mondani, hogy nem jó az érdekérvényesítő képességgel bír a tárca. A költségvetés parlamenti tárgyalása során egyetlen olyan elem volt, ami nagy elem és nagy tétel volt a költségvetés módosításánál, persze a több ezer javaslat volt, de amit elfogadott a Kormány és amit elfogadott a Parlament, ez a rendőrség dologi kiadásainak a 3 és fél milliárdos növelése, ha a kettőt összeadom, akkor a beterjesztett költségvetéshez képest, több mint 20 milliárd forintos emelést sikerült elérni. Erre azt mondani, hogy ez nem jó érdekérvényesítő képességgel bíró tárca, én azt gondolom, hogy felelőtlenség, ne haragudjon Judit, de komolyan elmondtuk többször és ebben persze benne vannak a rendészeti szervek és benne vannak az önkormányzatok is, de mindannyian tudjuk, hogy egyébként az önkormányzatok hol-milyen csatornán keresztül támogatják a rendészeti szerveket, most a különböző együttműködésekre gondolok. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ebben az évben a költségvetés tárgyalása során az érdekérvényesítéssel elég jól sikerült élnie a tárcának, egyébként elég sok kritikát is kapunk ezért, hogy túlságosan sokat sikerült elérnünk. A lakással kapcsolatban megszületett a válasz, félreértés ne essék, magam is sajnálom ezt a döntést, de, ez nem csak a rendészeti dolgozókat érinti, ez mindenkit érint, ez a probléma. Egy kicsit hadd térjek vissza az év elejére, mert azért jó tudni, azért az év elején mégis csak volt egy béremelés, most direkt nem mondok 50%-ost, mert nem szeretném ezt a vitát felnyitni, de azért volt egy olyan béremelés a közalkalmazotti szférában, ami korábban nem történt meg, én azt gondolom, hogy azért nem árt, hogyha szem előtt tartjuk. A 13. havival kapcsolatban, pedig persze, ebben elég nagy keveredés lesz, hiszen az önkormányzatok meg fogják tenni, ahol van erre forrás, hogy kifizetik a 13. havi fizetést, vagy a 13. havi juttatást, hiszen ez a saját költségvetésükből bármikor megtehető, hogy ezt ők kigazdálkodják és kifizetik. Sőt valószínű, hogy ahol van forrás, ott jutalmat is fognak tenni, ez persze fölveti azt a kérdést, mondjuk nem ezen a fórumon kell vitatni, de elég gyakran ülünk ebben a körben, amikor a két ülése van és itt ülnek az önkormányzatok és persze panaszkodnak, hogy milyen helyzetben vannak. Én nem szeretném azt mondani, hogy jó helyzetben vannak az önkormányzatok, mert kétségtelen nehéz, de differenciált, hát az jól látható. Az, ami a sajtóban olvasható és ami a tévében, meg a rádióban mindig hallható, az az a fajta csúsztatás, hiszen az önkormányzathoz tartozó intézményekben dolgozó közalkalmazottak meg fogják kapni mondjuk a 13. havi járandóságukat, tehát ebben van egyfajta csúsztatás és kétségtelen, hogy ilyen értelemben sokan megkérdezik, hogy, de akkor ők mikor kapják meg, már mint, aki nem az önkormányzathoz tartozó közalkalmazotti státuszban van. Látom, hogy sikerült újabb vitát indukálnom. Parancsoljon.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Itt ha csak egy meg… Nagyon örülök, hogy végre a Kormány és a parlamenti képviselők felismerték, hogy az EU csatalakozással micsoda teher fog a rendvédelmi szervek, belügyi rendvédelmi szervek munkavállalóira hárulni és ezt valamilyen módon a dologi előirányzatok növelésével kompenzálni kell. Ez a lényege, hogy május elsejével határ lesz Magyarország, Uniós határ és ettől a perctől kezdve más konstrukció, dologi eszközökkel is kell dolgoznia, mint eddig, és gondolom, hogy ez a 20 milliárd forintnyi plusznak a 90%-a az nem személyi juttatás emelés lesz, mert ha igen, akkor boldogan fogunk nekiállni a 2004. évi tarifatárgyalásoknak, hanem dologi előirányzat növelés. A másik, hogy ugyanakkor azért szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy készülődik a háttérben egy úgynevezett önkormányzati rendészeti szervezetnek a fölállítása és bizony-bizony, amikor Önök arra hivatkoznak, hogy az önkormányzatok bármit megtehetnek, jelesül a közterület felügyelőknek Budapesten 42 000 forintos illetményalapjuk van, mint köztisztviselőknek, ugyanazokkal a jogosítványokkal rendelkeznek, mint a Magyar Királyi Rendőrség, kivéve a fegyverhasználatot. Tehát ez egy veszedelmes ügylet, ilyen szempontból, mert, ha párja készülődik a rendészeti szerveknek egy önkormányzati területen, akkor még nagyobb lesz az ellenségeskedés a két szervezet között és talán itt mutatkozik meg, hogy nem biztos, hogy az a legjobb, hogy egy minisztérium a gazdája ezeknek is, meg az önkormányzatoknak is. Csak ennyit szerettem volna.

Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Az elhangzottakhoz egy pár szót hadd szóljak én is hozzá. Két dolog merült itt fel, az egyik az állami kezességvállalás, azért is szerencsétlenül és nagyon rosszul érintette a hivatásos állományt ez a kormányzati döntés, mert július 1-től lehetett ezt felvenni a hivatásos állomány tagjainak, ellentétben a köztisztviselőknek, akik már korábban is már ezt megtehették. Tehát ez tényleg egy rossz döntés volt, amúgy is azt hiszem, nevezhetem így, de a hivatásos állományt többszörösen sújtja, mert csak július 1-je után vehette ezt igénybe, sőt ott is voltak csúszások, mert a bankok tulajdonképpen az ősztől tudják ezt folyósítani a gyakorlatban. A másik a közalkalmazottak helyzete. Elhangzott itt a közalkalmazotti jelentős béremelés, tényleg jelentős volt, de nem 2003. évben, hanem 2002-ben, tehát 2002 őszén kapták a közalkalmazottak azt a viszonylag magasabb bérfejlesztést, amit korábban, a korábbiakhoz képest jelentőset, de meg szeretném ezt jegyezni, hogy a kormányzati ígéret szerint átlag 50% hangzott el, hogy ennyit fognak kapni a közalkalmazottak 2002 őszén. A belügyi közalkalmazottak, kimutatás szerint 44,6-es átlag bérfejlesztést kaptak. 2003. évben, mint ismeretes, semmit sem kaptak, ezért kérem szépen az itt jelen lévőket és a Belügyminisztériumot, hogy a 2004. éves bértárgyalásoknál mindenképpen ezt vegyük figyelembe, hogy a közalkalmazottakat valamilyen szinten próbáljuk meg kompenzálni, tekintettel arra, hogy 2003. évben sem kaptak semmit, illetve a 2002-es évi sem volt meg az átlag 50%. Köszönöm szépen.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm. Kicsit összecsúszik most már az 1-es, 2-es és a 3-as napirendi pont, de nem baj. Van-e még valakinek a 2-es napirendi ponthoz mondanivalója. Nincs. Akkor a 2-es napirendi pontot lezártuk. Áttérhetünk a 3-as napirendi pontra. A 3-as napirendi pont az ugye, már sok elemében érintve volt, az előző napirendek kapcsán. Mielőtt végigmennénk a pontokon és egyenként, én nem is azt gondolom, hogy értékelni kell, hiszen egész év során ezt érzékeltük. Én egy dolgot szeretnék mondani, amit nagyon fontosnak tartok, hogy amikor aláírtuk a Megállapodást az év elején, akkor bennem volt sok-sok kérdőjel ezzel kapcsolatban. Egyrészt a végrehajthatóságát tekintve, de azt gondoltam, hogy ezt vállalnia kell a minisztériumnak, a másik pedig az, hogy jó-e, hogyha a kormányzat ilyen mértékben elkötelezi magát a 2004-es évre vonatkozóan, hiszen ugye, az ezévi Megállapodásunkban van sok olyan pont, ami a 2004-es évre szól. Ma viszont ezt már egészen másképp látom, és azt gondolom, hogy jó volt, hogy ezt a Megállapodást aláírtuk. Ezt azért tudom mondani, mert látva az elmúlt hónapok költségvetési vitáit, azokat a bérvitákat, ami ugye, érzékelhetőek és látva a költségvetést teherbíró-képességét, az a Megállapodás, amit ez év elején kötöttünk és a 2004-es évre szól, ennek most itt három elemére gondolok a 6-8%-ról, a 10-15%-ra való illetménykiegészítésre, illetve a tűzoltók veszélyességi pótlékának a 22.5-ről a 45%-ra való emelésére. Ez azt kell mondanom, hogy kicsit a bölcsességünket, ha nem is tudatosan, de valahol tudatalatt ott volt, hogy a 2003-as évben elfogadta a munkavállalói oldal azt a feltételt, amit adtunk és előre kötöttünk egy egyezséget, ebbe a Kormányt is sikerült partnernek megnyerni, most ha kicsit durvábban akarok, akkor “belehajtani” ebbe a Megállapodásba, de ma nagy szerencsénk van, hiszen ez ad egy biztosítékot a jövő évre, úgyhogy én ebben a körben szeretném is megköszönni a szakszervezeteknek az együttműködését, hogy ezt a fajta bölcsességet, most, hogy ki mennyire tudatosan, vagy mennyire már a korábbi ismereteinek a tapasztalata alapján tette, ezt mindenki maga el tudja dönteni, de azt gondolom, hogy ez jó volt, hogy ezt a Megállapodást megkötöttük. Itt most jó szívvel azt is mondhatom, hogy még néhány hónappal ezelőtt volt némi vita és némi aggály, hogy meglesz-e a forrása a 10, illetve a 15%-nak, illetve a 45%-nak, ma már nyugodt lelkiismerettel mondhatom és nyugodtan, hogy a költségvetés biztosítja a tárca számára ezeket a forrásokat és a rendelkezésünkre áll, tehát tudjuk biztosítani a 10, illetve a 15%-os, illetve a 45%-os béremelést. Az év elején kötött Megállapodás egyéb pontjait, azt gondolom, hogy az 500 millió forintot nem kellene most külön elemezni, hiszen az első napirendben ezen túljutottunk. Voltak olyan apróbb pontok, amik kicsit, ahogy mi fogalmaztunk, ha nem is a bérjuttatásokat, de a hangulatot javítja. Ebbe tartozik azért az állami kezességvállalás. Világos, én magam is nagyon nehezen viselem azt a döntést, ezt szerintem mindenki, aki ebben érintett, akár úgy, hogy szándékában állt, vagy akár úgy, hogy már kötött szerződést lakásvásárlásra, mindenki nagyon nehezen viseli. Most a közgazdasági elemzését szerintem, nem kell itt megejtenünk, de én azért mégis értéknek tartom azt, hogy sikerült az állami kezességvállalást a hivatásos állomány számára törvényben rögzíteni. Ezt azért tartom értéknek, mert óriási nyomás van arra, hogy a közalkalmazottak körében is meglegyen, na most, félő volt, hogy elvész, szóval ez a sok gyermek között és a sok igény között elvész a mi szándékunk, hogy a hivatásos állomány számára ezt biztosítsuk, de szerencsére ez sikerült. Mondhatnám azt is, hogy ez a tárca jó érdekérvényesítésének a következménye, de én ezt tényleg örömmel és tudom azért kicsit talán egymás között legyünk őszinték, hogy amikor arról beszélünk, hogy ki vesz lakást, meg ki nem vesz lakást, ez nem ilyen fekete-fehér, hogy a kis jövedelmű, nagyon színes ez a kép. Én szívesen vállalom, hogy egyszer nézzük meg talán, hogy akkor valójában hogy is áll, ki az, aki erre vállalkozik a hivatásos állományból, ki az, aki nem. Persze, akinek 2-3 éves szolgálati ideje van és most kezdte, az valószínű, hogy nem tud ebbe belevágni, de ez nem is arról szól, hogy most egy motorbiciklit, vagy kerékpárt kell venni, egy lakásról van szó, azért az ember életében egy lakásvásárlás, egy lakásszerzés az azért, egy más helyzetet jelent. Ezt mindannyian megértük szerintem és végig éltük, tehát azért ez egy másfajta élethelyzetben adódik. Én nagyon örültem annak és azt gondolom, hogy jó Megállapodás volt, amikor a ruházati költségtérítések mértékéről egyeztettünk és amiben sikerült elérni a köztisztviselőknek, a hivatásos állománynak, illetve a munkavállalók esetében azokat a mértékeket, amiket rögzítettünk, és most kicsit szeretnék a 2004-es évre is a figyelmet ráirányítani. Szóval én azt gondolom, hogy amikor a jövő évi Megállapodást, ha Megállapodást akarunk kötni, de legalább valamilyen egyezség irányába megpróbálunk elmozdulni, akkor én azt kérem a munkavállalói oldaltól, hogy ugyanúgy azokat a, hívhatjuk ezt hangulatjavító intézkedéseknek is, nem ez a fontos, ezeket próbáljuk meg összeszedni, amiben a tárca a saját erőforrásait tudja mozgósítani, vagy ami nem jelent olyan hosszú távú elkötelezettséget, ami a büdzsét nagyon nagy mértékben megterheli, és nem azért mert én szeretném megelőzni, mert szőrős szívűek vagyunk itt a Zsinka úrral, Jenei úrral, vagy jómagam, hanem azért, mert a költségvetés teherbíró képessége ebben igen korlátozott. Én ugyanazt a konstruktív magatartást és ugyanazt a fajta konstruktív gondolkodást és hozzáállást kérem a munkavállalói oldaltól, mint, amit 2003-ban tanúsítottak, pontosan annak érdekében, hogy a munkabékét mindvégig fenn tudjuk tartani. Tudom, hogy nem lesz könnyű ez a tárgyalás, a minisztérium vezetése részéről folyamatosan szeretnénk tárgyalni és az a célunk, hogy olyan megegyezés szülessen, ami mindenki számára vállalható, vállalható a munkavállalói oldal számára és vállalható a munkaadói oldal számára és a költségvetés számára is vállalható Megállapodás lesz, illetve a juttatási kör, amit tudunk biztosítani. Nos, az ezévi Megállapodás értékelésének a szóbeli kiegészítéseként én ennyit szerettem volna elmondani, hiszen többségében mindegyik pontot Önök ismerik és ezeknek a végrehajtásában is részesek voltak. Kíván-e valaki ehhez hozzátenni? Parancsoljon.
 
Horváth József úr, főtitkár-helyettes, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Tisztelt Államtitkár Úr és résztvevők. Összességében, amit Ön értékelt, elfogadható. A Megállapodás és a Kiegészítő-megállapodás szöveg szerinti végrehajtása és a legtöbb pontnak, egy kivételével, majd mondom melyik, úgy gondoljuk, hogy tartalmi végrehajtása is megtörtént. Tehát, amit akkor vállaltunk közösen, vagy megegyeztünk, végrehajtottnak minősíthető, ha ezek a kifizetések most megtörténnek. Egyetértek Önnel, azzal, hogy azt gondolom, szerencsés volt a Megállapodás és most tudatosan, vagy nem, mindkét fél törekvése benne van. Azt gondolom, a Belügyminisztérium vezetése és az érintett szakszervezetek ebbe akkor jól döntöttek. Ma így értékeljük. Hát reméljük, hogy jól értékeljük most így az élet nem hoz mást és nem kell csalódni. Az az illetmény kiegészítésre vonatkozó megállapodás, amely akkor is – hogy mondjam – dilemmát okozott, egyrészt a két részletbe történő megadása miatt, jelezte azt, hogy egyrészt a minisztérium vezetése, hadd fogalmazzak így, de én nem minősíteni akarok, tárgyszerű szeretnék lenni és nem ítélkezni, felismert azt, hogy mondjuk azt, hogy a legalacsonyabb keresetűek körében másfajta juttatás is kell és hát ez ilyen illetményszerű juttatás és ennek ez a módja volt, hogy két részletbe adták. Most is azt mondom, amit akkor így emlékszem elmondtam, az állomány ezt akkor megértette, kevésnek tartotta, mégis értette, mert látta azt, hogy van egy garancia arra, hogyha két részletben is, ezt megkapja. Ezt a szándékot és a gondolatot tartom fontosnak abban a pontban, amelyben ugye, azt mondtuk, hogy megkezdünk egy tárgyalást, de nem mondtuk, hogy befejeztük és nem mondtuk, azt, hogy végeredménye lesz. Igazából mi azt gondoltuk, hogy végeredménye lesz. Szeptemberig, vagy október 9-ig ezt a szándékot nem volt okunk kétségbe vonni a minisztérium részéről, hogy megállapodásra törekszik. Azóta sem vonjuk kétségbe. Azt látjuk, hogy több olyan dolog van, amely valószínű nem teszi lehetővé. Nem nekem kell indokolni, én azt hiszem, hogyha lehetővé válna, hogy költségvetés, meg öt évre előre, meg tíz évre lehet-e, biztos problémát okoz, ha a politika nem érti meg, hogy az adott minisztérium állományának nyújtani kell egy távlatot, és ezt valahogy nem kezeli, ez nem nagy szavakat használva, ilyen napi élést jelent. Azt gondoljuk, hogy ez nem kell, hogy jellemző legyen a Belügyminisztériumra, meg az állományára se. Szeretné tudni az állomány, tíz év múlva hol lesz az illetményével, ez nem is nagy kívánság. Tehát, így értékeli ezt mindenki, én tudom, hogy most erre lehet-e reálisan választ adni, és ezt hogy lehet elérni, hát az most már látszik, hogy nehéz. Ha ehhez, azt kell mondani valamikor, hogy erről le kell mondania az állománynak és az érdekképviseleteknek azért, hogy ez elérhetetlen, hát az valószínű nem lesz sima ütközet, a számunkra sem. Én ezt nem propagálom le, hogy adják föl ezt a szándékukat, hát ez lehetetlen. Én erre nem beszélek rá senkit. Mást se akarok rábeszélni, hogy beszélje le az állományt, hanem azt gondolom, hogy keressünk rá megoldást, mert kell megoldást találni. Tehát az a távlat, amit az újság, mikor írta, melyik, ez mindig ilyen találós kérdés, mert nincs jelentősége melyik újság mit írt, azt írnak, amit akarnak, az itt nem lehet tárgyszerű dolog, hogy mit írt az újság. De, hogy 20-25 év, 28 év egy felzárkózási program, hát az nekünk beláthatatlan és nem is érdekel senkit. Azt keressük meg, tisztelettel azt javaslom, amit tavasszal megértettünk kölcsönösen, vagy elfogadtunk egymástól még így is, hogy a legalacsonyabb keresetűek helyzetén segíteni kell. Joggal veti fel még a főosztályvezető is, hogy neki két éve lényegében majdnem változatlan a fizetése, ha nincs reálkereset csökkenés, neki is joga van ehhez. Nem tudok most mást mondani, magam részéről azt mondom, hogy híve voltam a Megállapodásnak, elfogadom azt, hogy tulajdonképpen ez teljesült, még ha több is lehetne és másképp is. Szerettem volna, ha a…
 
(KAZETTACSERE)
 
…Még ha több is lehetne és másképp is, szerettem volna, ha a 4-es pont, vagy a 3-as pont, hogy egy megállapodás lesz hosszabb távra. Most úgy látjuk, hogy nem, erre most nincs remény, ha a tárgyalás megszakadt október 9-ével, akkor más helyzet van, ha most azt mondja a minisztérium vezetése, hogy hát dolgozik egy javaslaton, és azt ki kell várni, akkor nem szakadtak meg a tárgyalások október 9-én. Köszönöm szépen.

Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Én nagyon röviden fogok hozzászólni. Ezen napirendnek a címe az, hogy a munkabéke fenntartása. Független Rendőr Szakszervezet mindig is emellett volt, hogy a munkabékét fenntartsuk, és lehetőség szerint megállapodjunk. A 2003. éves bérmegállapodás, miközöttünk, illetve a Belügyminisztérium vezetése között nem jött létre, mert mi nem írtuk alá. Az okokat most nem említeném, mert elmondtam, hogy miért. Az az eleme nagyon jó volt, ahogy említetted Államtitkár Úr, hogy a 6-8, illetve a 10-15%-os helyi pótlék bevezetődött, ezt akkor még előre nem lehetett látni, hogy milyen helyzet alakul ki a gazdaságban, tehát ezt az elemet akkor is támogattuk, most is támogatjuk, nagyon jó. De figyelembe kell venni azt is, hogy ebben az évben a területi és a központi szervek hivatásos állománya, valamint az össz közalkalmazotti állomány nem kapott bérfejlesztést. A munkabéke fenntartása érdekében, ugyan ez 2003-ról szól, de kicsit hadd vetítsek előre 2004. évre, mert most már előre kell tekinteni, nem vissza. A kormányzati kimutatás alapján, nem a mi kimutatásunk alapján, kormányzati kimutatás alapján a hivatásos állomány 44%-a 2003. évben nem kapott bérfejlesztést, tehát kvázi reálbér csökkenés következett be. Ehhez, hogy ha hozzátesszük a közalkalmazotti állományt, amely szintén jelentős, akkor a számítások alapján kimutatható, hogy a – elnézést, hogy a rendőrségről beszélek, de hát én a rendőrséget képviselem alapvetően. A rendőrségen belül a személyi állomány közel 60%-a reálbér csökkenést szenvedett és nem kapott egyetlen fillér béremelést sem 2003-as évben. Tehát a 2004. évi bértárgyalásoknál ezt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy nehogy olyan szerencsétlen helyzet elé kerüljünk, hogy pont ugyanaz az állománycsoport, állománykategóriák, amely 2003. évben nem kapott semmit, 2004. évben ugyanúgy járjanak. Köszönöm szépen.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Tisztázni szeretnék valamit, most a 2003. évi Megállapodás teljesüléséről beszélünk, vagy adott esetben az egyebek kategóriájában már átcsúszunk egy másik dimenzióba.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Hivatalos napirend az a 4-es, ami az 1-es, de egyébként a napirendek között át szoktunk csúszkálni, eddig is átcsúsztunk, én ezt mint levezető elnök megtilthatom, de az eddigi napirendek is, szóval azért ugye tudjuk, hogy itt összefüggnek ezek a dolgok, de ha szeretné, hogy kössük össze a 3-ast és a 4-est, én hajlok erre. Tehát én el tudom fogadni, hogy akkor kössük össze a 3-ast, nem én akarom megtenni ezt a javaslatot, de…

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Valamennyi jelentősége van. A közszolgálati szakszervezeti sztrájkbizottság, amely a Kormánnyal folytatja a tárgyalásokat, a Kormánytól egy ajánlást kapott, amelyet jelenleg a sztrájkbizottság nem fogadott el, de azért ezt az ajánlást érdemes figyelembe venni, ha és amennyiben, kormányzati szinten nem történik megállapodás a sztrájkbizottsággal. Éspedig ez a következő. Ugye, 2003. évre valamilyen módon az ágazatokra bízzák a kompenzálás kérdését, itt elhangzott a Független Rendőr Szakszervezet részéről, amit a magunk részéről alá támasztunk és majd mindjárt lesz egy kérésem és hogy a … Tehát a központi és területi szerveknél lévő hivatásos állományú munkavállalók és a Belügyminisztérium egész területén dolgozó közalkalmazottak 2003. évben reálbér jövedelem csökkenést szenvedtek, ez tudható, hiszen semmiféle olyan plusz juttatásuk nem volt, amely ezt kompenzálta volna, mert szerintem a bruttó 30 000 ezt nem kompenzálja. Ehhez képest a Kormánynak az az ajánlása, hogy ugye, a szakszervezetek a sztrájkbizottságba kérték volna a 6%-os, tábla szerinti kereset növekedést, a Kormány ezt ágazati érdekegyeztetésre utalja rá, amely kimondja, ez az ajánlás azt mondja ki, hogy nem hajlandó a Kormány táblába megadni sem közalkalmazotti bértáblába, sem pedig köztisztviselői illetményalap emelésbe ezt a 6%-ot, viszont kötelezi arra az ágazatvezető minisztereket, és javasolja az érdekképviseleteknek, hogy ágazati érdekegyeztetésben állapodjanak meg erről az átlag 6%-os kereset növekedésről 2004-re. Tehát ugye a házi feladata, miután összemosódik most a 3-as, 4-es pont egy olyan jellegű megállapodás kötésre a Belügyminisztérium vezetésével, amely és ez a kormányzati felhatalmazás is van rá szerintem, hogy egyrészt egy rövid távú 2004-es megállapodásba kéne a költségvetésbe biztosított, 4+2%-nak a jogi sorsáról dönteni, másrészt pedig, amit előterjesztett a munkavállalói oldal, egy 3 vagy több éves megállapodást kötni, amely akár átnyúlik egy másik kormányzati ciklusra is, és abban megállapodni, hogy hova szeretnénk eljutni. Az elmúlt évek tapasztalatai az mutatják, hogy ebben az évben már elkésett a 2004-es tarifatárgyalás, hiszen 15-én már dönt a Parlament végszavazással a 2004. évi költségvetésről és emberi számítás szerint itt semmiféle változás abban nem lesz, ami jelenleg van. Azon kívül, hogy befogadta a 6%, 8% emelését és a tűzoltók veszélyességi pótlékát. Tehát a következő tárgyalást a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete nevében, kérem valamikor a jövő hétre összehívni a Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülését és megkezdeni a 2004. évi bértárgyalásokat, jelesül azt, hogy a 6%-nak a sorsát hogyan kívánja a minisztérium vezetése a munkavállalók részére biztosítani. Mi azt a választ megkaptuk, hogy belügyi pótlékként nehezen képzelhető el, de várják az érdekképviseletek javaslatát, hogy más módon hogyan lehet ezt minden egyes munkavállaló részére odaadni, hát mondjuk a minisztériumnak elég nagy apparátusa van ahhoz képest, hogy ezt kitalálja, mi arra gondoltunk, hogy miután itt korlátozottak az állampolgári jogok, ebben az évben a belügyi állománynak mintegy háromnegyede nem kapott egy fillért se, ezért jövőre a 6%-ot fejenként mindenki kapja meg, mindenféle differenciálás nélkül és még utána beszélhetünk közérzetjavító intézkedésekről. Ezért tisztelettel arra… Igen, igen. Nagyon rossz a közérzetünk, hozzáteszem 2003-ban, és hogy jobb legyen ehhez közérzetjavító intézkedések kellenek, amely mondjuk adó és járulékmentes a munkáltató részére és konkrétan érzékelhető a munkavállaló részére. Ezért én tisztelettel arra kérem Önöket, hogy tudjak odaállni a sztrájkbizottság elé és ez nagyon lényeges, hiszen a BRDSZ tagja egyedül ennek a sztrájkbizottságnak, ennek a közszolgálati sztrájkbizottságnak, és Csizmár úr kérésére, ugye ő azt hiszem a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, azt hiszem legalábbis, hogy FMM-nek… Nem igazából tárgyalunk vele úgyhogy… Tehát őneki az a kérése, hogy január első két hetében valamilyen módon döntésre jussanak az ágazatok is ebben a kérdésben, ezért az idő szoros. Tehát mi arra várunk, hogy ezt az ajánlatunkat a Belügyminisztérium vezetése mérlegelje, és valamilyen módon idehozza a tárgyalóasztalhoz, mert csak úgy tudunk a munkavállalók irányába kifordulni, hogy emberek, azért itt ezeket a korlátozott állampolgári jogaitokat valamilyen módon meg kívánjuk váltatni. Ennyit szerettem volna.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm szépen Államtitkár Úr. Az értékeléssel kapcsolatban, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége az alábbiakat szeretné mindenképpen elmondani. Hát, hogy bölcsek voltunk, vagy nem, azt nem tudnám most megállapítani. A következményeket tudnám megállapítani, azt meg tudnám állapítani, hogy reálbér csökkenés következett be, amit gyakorlatilag akkor, amikor márciusban ennek a Megállapodásnak a tervezete készült, jeleztünk és mondtuk, hogy ez tulajdonképpen mivel fog járni, milyen egyösszegű kifizetést fog eredményezni. Tehát nem mondhatnám azt, hogy a Megállapodás 100%-ban kezelte azt az úgynevezett célt, hogy a 2003. évben a Belügyminisztérium és annak alárendelt szerveinél dolgozó hivatásos állomány ne szenvedjen reálbér csökkenést. Én az mondom, hogy a Megállapodásnak ugyan vannak olyan pontjai, amelyek teljesültek, de jelentős részben azért az állomány nagyrésze, mint, ahogy ez azért ki is mutatható a mai első napirendi pontnál is, hogy jelentős bér, reálbér csökkenést szenvedett el, ezért én mindenképpen azt jelezném, hogy a 2004. évre ugyanezzel a kondícióval már nem lehet nekivágni. Köszönöm szépen.

Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:
Én is a jövőbeni megállapodással kapcsolatban szeretnék egy pár mondatot mondani. Az egyik, ami itt most elhangzott, hogy a közalkalmazottak reálkereset csökkenése, vagy reálbér csökkenése ebben az évben megtörtént. Sajnos, azt kell mondanom, hogy nem történt meg, ugyanis ez a kormányzat örökös trükkje az évközi bérfejlesztés és annak az áthúzódó hatását következő évre kimutatják, tehát így a 40%-nak, miután szeptemberben adták, idén szeptemberig van egy ilyen áthúzódó hatása és bebizonyítják, hogy volt egy 15%-os. Tehát ez a közgazdaság, ez a fele, de nem így szólt a dolog, amikor kaptuk, hanem egy adósságot törlesztettek, amit karbantartunk minden évben. Tehát ez, erről, pedig szó…, ez, pedig nem történt meg. Hát, ha törlesztünk a közalkalmazottaknak, különösen a Belügyminisztérium területén, mert azért ezt tudni kell, hogy az utolsók voltak az összes minisztérium háttérintézményei stb. területén, tekintetében megvannak a régi kimutatások bérben, a közalkalmazottak bérében stb., tehát valahol hátul kullogtunk és az előző miniszter úrnak nem volt kedvence a közalkalmazott, nálunk például 1700-at elbocsátottak, és csináltak belőle 100 hivatásost, 99-ben ez a történet, úgyhogy nem tudom, hogy most, hogy lehet ebben lépni. Tehát, azt próbáljuk meg elfelejteni, hogy ezt az örökös áthúzódó hatást, tehát az évközi, ez egy tökéletes trükk, évközben, szeptemberben adtuk a 40%-ot, vagy 44%-ot ennek az áthúzódó hatását rögtön ki lehet mutatni X%. De egyszerűen ténykérdés. Na most, a jövő évre vonatkozóan. Az elmúlt BÉT ülésen én feltettem egy kérdést, és az arról szólt, hogy 981 millió forintot valahogy abból kéne a bérfejlesztést megoldani és egyelőre semmiféle döntés arra vonatkozóan nincs, hogy hogyan kell kigazdálkodni. Itt Önök azt tették, hogy valami hülyeséget beszélek, nem tudom, hogy miről beszélek, gyakorlatilag arról van szó, hogy itt van a Kormánynak a sztrájkbizottsághoz írott levele, Veres János és Csizmár Gábor írta alá, hogy a munkáltatónak kell a bért kigazdálkodnia, a 6%-os bért. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy vagy elbocsátok 6% embert, vagy a dologiból veszek el pénzt, ami egyébként is szűkös, de mit jelent a Belügyminisztériumon belül. Ugye, ha azt mondom, hogy hivatásos állományhoz nem nyúlhatok, mert egyébként is kevés, akkor én két hónappal ezelőtt kimutattam, hogy körülbelül a közalkalmazottak, a határőrségi közalkalmazottaknak több mint 60%-nak van annyi bére, hogy az éves 6%-ot valamilyen módon fedezze. - A Jenei úr széttárta a karját, milyen hülyeséget beszélek, hát körülbelül, hát, ha hülyeséget nem, de miről van szó? - Hát, ha ezt tényleg így folytatjuk, akkor valóban erről van szó és nagyon komolyan kéne erről tárgyalni, hogy jövőre, hogy lesz a bér? Ma egy órakor van éppen a közszolgálati sztrájkbizottságnak egy fóruma, nagygyűlése a Gólyavárban. Nem tudom. Nem tudom, hogy az ottani megállapodást kell követni, tehát nem a mait, hanem, hogy a Kormány és a SZEF megállapodását, vagy a sztrájkbizottság, nem a SZEF, hanem a sztrájkbizottság működik. Azt kell követni, hogy, de elég keményen végig kell gondolni azt a bizonyos jövő évi bért, hogyha ilyen kondíciók mellett lehet csak végrehajtani. Köszönöm.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm. Én úgy értelmezem, hogy akkor a 3-as és a 4-es pont összevonásra került és egyszerre tárgyaltuk meg. Akkor egyezzünk meg abban, hogy a bér és a jövő év, jó tehát az egyebek… Jó, de a bér részét akkor azt vonjuk össze, és akkor, ha még azon kívüli egyebek van, akkor azt utána. Mert valószínű, hogy azon kívül… Akkor utána.
Hogy bölcsek voltunk, vagy sem? Én úgy látom, hogy bölcsek voltunk, ezt én a magam számára úgy fordítottam le, hogy sikerült “betenni a lábunkat” az ajtórésbe, most ezt komolyan, erről szól a 6 és 8%. Legalább őszinték legyünk magunkhoz. Arról szól, betettük a lábunkat és innentől kezdve nem tudtak mit, nem lehetett mit csinálni, muszáj volt ezt az ajtórést nagyobbra nyitni, hogy ez mennyire volt tudatos, vagy nem, azt tényleg nem tudom, de azt gondolom, hogy ez egy jó tárgyalási taktika volt. Én erre mondtam, és ezt jeleztem, hogy ez egy nagyon fontos dolog volt. Az október 9-én nem szakadtak meg a tárgyalások, szeretném jelezni, továbbra is szeretnénk hosszú távú megállapodást kötni, ennek van is egy első írásos változata, de azért, az meg a mi részünkről felelőtlenség lenne, hogyha ezt úgy adnánk ki, vagy úgy kezdenénk el köröztetni, hogy nem látjuk, hogy pontosan a Kormány mire ad felhatalmazást. Hiszen azért ezt tudni kell, hogy anélkül nem lehet, mint ahogy, ugye itt sem tudnak a képviselők úgy tárgyalni, hogyha nem mondják azt, hogy visszamennék és az ügyvezető testület vagy nem tudom, ki kivel, hát egyezteti. Na most azt mi sem fogjuk megtenni, mert azért az egy felelőtlenség lenne, hogy ez úgy kerüljön kiadásra, hogy nincs rögzítve. Én magam azt képviseltem mindvégig és ma is azt képviselem, hogy ez akkor lenne jó, ha nem csak erre a ciklusra szólna, és nem, azért mert én a másik ciklussal most rosszat akarok csinálni, de azt gondolom, hogy látni kellene, hogy hova szeretnénk eljutni, és ehhez hosszabb időre kell megállapodást kötnünk. Tehát, hogy nem szakadtak meg a tárgyalások, ezt továbbra is komolyan gondoljuk, hogy ebbe kellene egy megállapodást kötni hosszabb időre. A reálbérek alakulásával kapcsolatban. Különböző számítások vannak. Azért én azt gondolom, jó, hogyha tisztázzuk, ami ugye, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozókkal való tárgyalásnál szerepelt tábla, a jelenlévők szerintem mindannyian ismernek, azért azt rögzítsük a magunk számára, hogy az alacsonyabb jövedelműeknél nincs reálkereset csökkenés. Tehát, amikor itt arról beszélünk, hogy reálkereset csökkenés van, akkor a tábla szerint és ezt mindenki elfogadta, 236 fölöttiekről van szó, tehát, azért ez egy másik kör és így ebben még nincs benne az a bizonyos 500 millió forint, amit most szétosztottunk az első napirendi pontban. Szóval én azt gondolom, hogy azért itt az alacsony jövedelműek nem jártak rosszul, tehát ott nincs csökkenés, sőt ott kimondottan emelkedés van, 6,9%-ban, de nem szeretnék én ezekkel a számokkal most itt túlságosan lövöldözni, mert szerintem tényleg tudjuk, hogy ettől persze a helyzet valóban nehéz és ebben szeretném jelezni, hogy mi magunk is így látjuk, hogy valóban nehéz és pontosan ezért mondjuk, hogy azt a fajta bölcsességet, azt a fajta korrekt tárgyalási stílust szeretnénk kérni 2004-re vonatkozóan, mint, ami az 2003-ban is megvalósult. Az ágazati érdekegyeztetésben való megállapodás, ez persze könnyű, hiszen kormányzati szinten le lehet ezt tenni ágazati szintre, azért ezt úgy, őszintén valljuk be szerintem nyugodtan, tudtuk, hogy ez fog történni, a kormányzat azt fogja mondani, hogy a tárcák, hiszen ott vannak igazán pontos adatok, ott lehet pontosan az adott érdekképviseletekkel tárgyalást folytatni, bérben és egyéb juttatásokban, tehát ezért az ágazati szinten kell a megegyezéseket megkötni. Ha ez nem jön létre, akkor ez vélhetően megint felcsúszik egy fölsőbb szintre, de mi magunk tudjuk igazán jól, hogy mire van szükségük a határőröknek, a rendőröknek, vagy éppen a tűzoltóság területén mi az, amiben meg tudunk állapodni a 2004-es évre vonatkozóan. Én szeretnék egy kis időt kérni. Nem most, hanem itt a Bárdos Judit azt mondta, hogy jövő héten. Én kérném, hogy a 2004-es tárgyalásokat január elején kezdjük el. Egyrészt látnunk kell tisztán, hogy pontosan a költségvetési módosítások alapján mi az, ami a tárcához került, mi az, ami nem került, mert én férfiasan ezt is bevallom, hogy az 1400 módosítókból, majdnem pedig a 700, nem tudom én hányból, nem tudtam mindig követni, hogy kinek, mikor, melyik módosító indítványa, mit is jelent és azt sem tudtam mindig követni, hogy ebből melyik, hogyan került elfogadásra. A kollégáim biztosan tudták, tehát ők ebben jobban képben vannak, de azt gondolom, hogy az egybeszerkesztett változatot látni kellene és amikor azt látjuk a költségvetésben, akkor tudunk elkezdeni számolni azzal kapcsolatban, hogy a jövő évben milyen ajánlatot tudunk tenni. Túl jó ajánlatokkal nem fogunk tudni előállni, az egészen biztos, de én azt meg tudom ígérni, hogy mindent megteszünk azért, hogy valamilyen fajta egyezséget tudjunk kötni a jövő évre vonatkozóan. Úgyhogy ehhez lenne egy kérésem, már csak azért is mert ha jól tudom, január 8-ig fel van függesztve a közszféra és a Kormány közötti sztrájkbizottság tárgyalás. Tehát én mindenképp azt kérném, hogy akkor a 8-át mindenképp, hogy legalább a jövő év elejét tűzzük ki. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ne haragudjon, de ez egy álságos javaslat, mert két hónapot vártunk erre a napra is, és ugye, két hónap alatt született meg ez az igazából semmi döntés, mi azt kérjük, és én szeretnék ehhez ragaszkodni a BRDSZ nevében, mert én január 8-án nem tudok úgy leülni a közszolgálati sztrájkbizottságba, hogy kérem szépen még mindig határidőt kér a belügy, mert egyáltalán az ágazatban nem lehet semmiféle tárgyalásokat lefolytatni. A sarokszámokat Önök ismerik, itt nem arról van szó, hogy 2000 forinttal emeljük meg a fizut, itt elvekről kell elsősorban megállapodni, a 2004. évi béremelést illetően és utána azt, hogy ebbe, ha ezekben az elvekben meg tudunk állapodni december 31-ig, az lehet 8-ig, 10-ig utána aprópénzre váltani a költségvetés, de az elvekről meg kell tudni állapodni. Mire hajlandó a belügy? Ez a lényege az egésznek, hogy mi mit akarunk és a kettőt hogyan lehet összehozni ebben a megállapodásba és ez még csak a 2004. és nem a hosszú távú megállapodás.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Van-e valakinek még kiegészítése hozzá? Jó. Én csak azt tudom ígérni, hogy mindent megteszünk annak érdekében. Értem én ezt az igényt, elveket persze meg tudunk fogalmazni, és ebbe ezt el tudjuk juttatni a munkavállalói oldalhoz. Tehát, ezt mondjuk meg lehet tenni, hogy azt mondjuk, hogy még ebben az évben a jövő évi bértárgyalások elveit, annak irányait, elkészítjük és ezt még a jövő héten eljuttatjuk. Ez persze az elvek és az irányokról szólna, én azt meg fogom nézni, ha ezt meg tudjuk oldani, akkor ezt a jövő héten el fogjuk juttatni a munkavállalói oldalhoz és akkor utána, egy január eleji időpont az, amikor erről konkrétan tudunk tárgyalni, higgyék el, hogy végig kell számolni. Rengeteg olyan állománycsoport van, ahol végig kell nézni, és megpróbálunk mindenféle pénzeket összesöpörni, a legutolsó Kormánydöntés is egy kicsit a tárca költségvetését megváltoztatta, ott ismét újabb számításokat kell folytatni arra vonatkozóan, hogy, hogyan is tudjuk a feladatokat úgy átrendezni, hogy azért egy korrekt és egy vállalható ajánlattal tudjunk lenni. Én akkor azt javaslom, hogy a jövő héten az elvekről, az irányokról egy előterjesztést készítünk és ezt a munkavállalói oldalnak eljuttatjuk.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én nem tudom kényszerűen leültetni Önöket a tárgyalóasztal mellé, úgyhogy ez egy dolog, ezt a magam, a szakszervezet részéről tudomásul veszem, és így fogjuk kommunikálni. Viszont azt hallottuk, hogy zárolni kívánják a tárcáknál az ezévi megtakarításokat, úgyhogy én arra szeretnék kérdést feltenni, a kérdésem arra irányul, hogy valós-e ez a hír, hogy a tárcánál zárolják a megtakarításokat és elvonják, vagy sem? Az ezéviről beszélek.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
A Kormánynak a döntése szerdán arról szólt, hogy a tárcáknál tavalyi évről áthúzódó, lekötött, vagy le nem kötött előirányzatok 2002. évről áthúzódó előirányzat maradványoknak az elvonása történik meg, épp azért, hogy az államháztartási egyensúlyt, illetve a kamatemelésnek a pénzügyi hatását tudja finanszírozni. Ez a Belügyminisztériumot 750 millió forinttal érinti.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Egyebek között akkor, más? Tessék, parancsoljon.

Dr. Tepliczky Miklósné asszony, általános ügyvivő, Független Rendőr Szakszervezet:
A létszámleépítéssel kapcsolatban az első lépcsőt már megtettük, a második része ugye, most következik január hónapban, amit február 28-ig be kell fejezni. A BM KGF-et 113 fő érinti ebben a létszámcsökkentésben, az első lépcsőben 53 fő, visszavan még 58 fő. Felmerült ugye, itt a BÉT ülésen, hogy a Galyatető üdülőt bérbe szeretnék adni, nem tudom, ki tudna nekem erre választ adni, hogy 10-e volt a pályázat benyújtásának végső határideje, hogy van-e pályázó egyáltalán és amennyiben nincs, mert az utolsó információm a hét elején, hogy érdeklődő volt telefon szinten, de papír formájában hivatalosan pályázat nem érkezett be. Ebből adódik a következő kérdésem, hogy amennyiben nincs pályázó a bérbevevésre, vagy bérbeadásra, mi lesz a 37 ott dolgozó közalkalmazottnak, vagy munkavállalónak a sorsa, és tovább megyek, erre majd nem tudom, hogy ki fogja tudni megadni a választ. Továbbmegyek, a létszámleépítéssel kapcsolatban Zsinka úr ígéretet tett nekem arra, hogy számszaki kimutatást tetszenek tudni prezentálni holnap, már, ez már másfél hónappal ezelőtt volt, köszönöm szépen, nem kaptam meg a gépjármű javító műhely leépítésével, vagy átszervezésével kapcsolatban a szakmai számításokat. Erre szeretném megkapni a választ, hogy miért nem jött meg arra a következő napra, én úgy gondolom, hogy korrekt partnernek tekintettük, vagy tekintjük a munkavállalót, én nagyon szépen tisztelettel megkérem a munkáltatói oldalt is, amennyiben egy ilyen kérés elhangzik, ráadásul ígéretet tesz a munkáltatói oldal arra, hogy következő napra faxolja, vagy bejöhetünk tájékozódni ez ügyben, akkor ezt tegye meg, mert egyszerűen elfogadhatatlan a munkavállalói oldal számára, hogy inkorrektül kezeli bizonyos kérdésekben a munkáltatói oldalt. A következő kérdésem, mi a helyzet a gépjármű javítás a Hérosz Rt.-be való kiszervezésével kapcsolatosan, hogy állnak a tárgyalások, milyen más megoldást tud esetleg a munkáltató felajánlani a BM KGF főigazgatójának, ha nem viszik ki a javítóműhelyt az Rt.-be, akkor honnét tudja leépíteni az 50 valahány főt a KGF kötelékéből? Köszönöm szépen.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Egyebek között akkor, más? Parancsoljon. Utána válaszolunk, tehát egy csomagban.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Igen. Megjelent valamelyik újságban, nem tudom melyikben, hogy megválik fölösleges ingatlanjaitól a belügyi tárca. Igen. Jenei úr nyilatkozta, hogy fokozatos, igen itt van benne, hogy fokozatosan megválik az ingatlanjaitól a belügyi tárca, szeretném tudni, hogy melyek azok az ingatlanok, mikor kerül a BÉT ülés elé és milyen típusú ingatlanokról van szó, mert ide nem csak a szociális és jóléti ingatlanok eladása kerül be, hanem azért nagyjából tisztában kell azzal lennünk, hogy adott esetben mi is megvehetnénk, pályázhatnánk egy ingatlanra és hogyan lehet azt üdülőnek átalakítani.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Más kérdés egyebek között? Parancsoljon.



Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Államtitkár Úr, nekem az lenne a kérésem, kérdésem, hogy szó volt arról, hogy szeptember hónapban a Belügyminisztérium vezetése le fog velünk ülni azt megtárgyalandó, hogy a munkaidő csökkentés kapcsán milyen lehetséges változatok jöhetnek szóba, hát a szeptember az már eltelt, vagy esetleg 2004. szeptemberre gondoltak, ezt nem tudom. Az OKF-en folyik ennek az előkészítése, a szakmai munka. Én úgy tudom, hogy ott már többfajta verzióban is készültek anyagok, viszont még a Belügyminisztérium vezetésével még nem ültünk le ez ügyben tárgyalni. Én most konkrétan a tűzoltókra gondolok, nem feltétlen a teljes BÉT körében, és akár a ruházatban, akár a munkaidőkérdésben úgy gondoljuk, hogy fontos lenne minél előbb összeülnünk. A másik, ezzel kapcsolatos kérdésünk pedig az lenne, hogy a vizsgálatok kimutatták több helyen, hogy nem elégséges a létszám jelenleg az önkormányzati tűzoltóságnál az adott parancsnokságon, március, május végén fogják tudni az idei szabadságot kiadni. Mit óhajt ez ügyben a Belügyminisztérium tenni, hiszen ide sürgősen létszámok kellenének a katasztrófavédelmi bázisokat létrehoztuk, a megfelelő létszám nincs biztosítva, az adott városi parancsnokság egészíti ki ezt a létszámot, így keletkeznek ott problémák a szabadság kiadásával. Plusz munkával, túlmunkával tudják tartani a szolgálati létszámot, tehát ugyanakkor ez bérben nem jelenik meg a kollegáknál. Tehát ezeket mindenképpen sürgősen rendezni kellene, még, ha esetleg arra nincs is politikai akarat, hogy a 24-72-ről tárgyaljunk. Köszönöm.
 
 
Pál Tibor úr, levezető elnök:
Van-e még valakinek egyebek között? Nincs. Akkor előbb Jenei úr és akkor Zsinka úr.

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm Államtitkár Úr. A KGF létszámleépítésével kapcsolatban fölvetett kérdések, aggályok. Valóban igaz, a Galyatető bérbe adására nem érkezett ajánlat, érdeklődök voltak, de sajnos a tárgyalások nem vezettek eredményre, ebből következően a KGF vezetője kötelezett arra, hogy újragondolja a hasznosítást, tekintettel arra, hogy nem szeretnénk a teljes érintett állományt elbocsátani és nincsen annál rosszabb, mint egy ingatlant üresen fenntartani, hihetetlen költségek árán, ezért azon gondolkodik a főigazgató úr, hogy hogyan lehetne az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva egy szezonális működtetést tartani Galyatetőn, hiszen vannak olyan időszakok az év során, amikor az éves átlagot messze meghaladó mértékű volt az igény. Ennek a fenntartására dolgoznak most a javaslaton. Ez az állomány egy jelentős részét valószínűleg megmenti, illetve ezzel összefüggésben azon kell gondolkodnia, hogy az így megmaradó különbözetet pedig honnan, milyen más területről lehet elbocsátani. Ez ugye egyik oldalról talán kedvező hír, de a másik oldalon meg fájdalmas. A műhellyel kapcsolatban, tegnap reggel volt egy részletes elemzésünk arról, hogy hogyan tovább, próbáltuk elemezni azt, hogy hosszabb távon mekkora esélye van a minisztériumnak arra, hogy egy ilyen műhely szolgálatot fenntart, és gyakorlatilag gazdasági tevékenységet végez költségvetési keretek között. Arra jutottunk, hogy valószínűleg ez hosszabb távon sem vezetne eredményre, valószínűleg ezt nem lehet fenntartani, ezért jó lenne, hogyha minél előbb egyértelmű döntés születne arról, hogy mi lesz a műhelynek a sorsa. Ott volt a Hérosz Rt. vezérigazgatója is és megállapodtunk abban, ha ezzel a jövőbeni helyzettel tisztában vagyunk, alapvetően száraz, racionális pénzügyi okok miatt, akkor törekedjünk arra, hogy olyan javaslat készüljön, ami a tevékenység folyamatosságát azért biztosítja és az állomány minél nagyobb részét megmenti. Ezért megállapodtunk a Hérosz Rt.-vel abban, hogy a KGF-el megállapodást kötnek az állomány átvételéről, a területnek a bérletéről, az eszközöknek a sorsáról, hogy ez pontosan hány főt fog érinteni azt nem tudom, mindenki számára ez átszervezésnek fog minősülni, tehát azzal, hogy egy Rt.-be kerülhetnek alkalmazottként, nem jelenti azt, hogy az egyébként törvény szerint őket megillető juttatásokat ne kapnák meg. Tehát ez meg fog történni, elszámolunk, kifizetjük őket és utána az Rt. keretein belül fog dolgozni egyenlőre nem tudom megmondani, hogy pontosan mekkora létszám, de a többség valószínűleg igen. Ingatlanparkkal való gazdálkodás, szerintem teljesen logikus az a nyilatkozat, hogy a felesleges ingatlanoktól meg kell válni. Nem rendezkedhet be egyetlen költségvetési szerv sem arra, hogy a várhatóan hosszabb távon használaton kívüli ingatlanjait fenntartsa, hiszen ez hihetetlen pénzeket emészt, ráadásul az állami vagyonnal való gazdálkodásnak nagyon szigorú feltételei vannak. Kötelezettségünk van arra, hogy amennyiben ezeket az ingatlanokat nem tudjuk az alapvető céljainkra használni, akkor vagy felajánljuk a Kincstárnak, illetve ezeknek a tárgyalásoknak a végén ezeket hasznosítani kell. Nem lehet fenntartani hosszú éveken keresztül üresen álló ingatlanokat, ebből a szempontból talán tényleg kivétel volt a Park utca, ahol most már 11. éve gondolkodunk azon, hogy a hasznosítást hogyan lehet megoldani. Valóban igaz az, hogy különféle szempontok alapján készülnek ilyen ingatlan csomagok, van ezek között olyan alapvetően minimális értékűek, amelyeket az érdeklődő és bennünket írásban megkereső önkormányzatok számára fogunk a Kormány engedélye alapján átadni. Vannak olyanok, amelyeket az önkormányzatokkal közösen fogunk hasznosítani és vannak olyanok, amelyeket a Kincstár és a Pénzügyminisztérium előzetes értesítése, az ő jóváhagyásuk alapján értékesíteni fogunk. Ezen túlmenően, van egy olyan kategória is, hiszen valami hihetetlen mennyiségű ingatlant kezel a Belügyminisztérium, a Belügyminisztérium szervei, ahol megpróbáljuk a városokban szana-széjjel lévő ingatlanokat, az ingatlanokban dolgozó szervezeteket összegyűjteni egy épületbe, ami azt jelenti, hogy a jelenleg meglévő ingatlanok adnák a finanszírozási hátterét egy új elhelyezési formának. Tehát így van, szeretnénk a jövőben az eddiginél sokkal jobban gazdálkodni, a szó klasszikus értelmében a gazdálkodni az ingatlan állománnyal, ami láthatóan számunkra fölösleges lesz a jövőben, azt pedig valamilyen formában, ezeket a szempontokat is figyelembe véve hasznosítani. Nagyon szívesen fölajánlom azt, hogy ezeket a listákat bemutatom a BÉT-nek, nem csak a szociális jellegűeket, hanem az összes többit. Azzal, pedig tisztában vagyunk, ami a szociális körbe tartozik, az onnan származó haszon, az azon a körön belül fog maradni.

Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves kollegák! Tehát a létszám leépítésről, csak tényleg röviden és válaszolva a kolleganő kérdésére is. Következőket tudnám elmondani. A 1106-os Kormány-határozat végrehajtása időarányosan zajlik. Gyakorlatilag a 2003. évi ütemet, ezt a fájdalmas folyamatot, a szakszervezetekkel közösen, a Megállapodás alapján, ütemezetten, jogszerűen hajtjuk végre. Figyelemmel vagyunk a KÉT Megállapodásra is és a legmesszebb-menőekig beszéltem egyes is önkormányzati jegyzőkkel is, hogy a néhány kollegánknak próbáljunk az önkormányzati területen továbbfoglalkoztatást biztosítani. Tehát mindent megtettünk annak érdekében, hogy segítsünk a kollegáinkon. Szeretném elmondani azt is, hogy a Foglalkoztatási és Munkaügyi miniszter által beindított és meghirdetett úgynevezett, non-profit szervezeteknél történő továbbfoglalkoztatás kapcsán is felmérést hajtottunk végre az érintett állomány körében, a számot is elmondanám, 25 ilyen személy van, aki kérte, hogy az adatlapját küldjük el a Foglalkoztatásügyi Minisztériumba és a továbbfoglalkoztatását ilyen módon is segítsük. Természetesen a Személyügyi Főosztály részéről közvetlenül is részt veszünk, ennek a projektnek a végrehajtásában. Ismereteim szerint a 2003. évi létszámleépítés olyan rendezetlen személyügyi problémát nem jelentett, nem keletkezett, amelyet nem tudtunk kezelni.

(kazettafordítás)

…Annyit mondanék, hogy minden ilyen BÉT ülésről jegyzőkönyv készül. Én javaslom, hogy tekintsék meg, hogy pontosan mit mondtam el én azon az egyeztetésen. Én azt gondolom, hogy abban a helyzetben én arra vállalkoztam, hogy amennyiben Ön igényli, akkor fáradjon be hozzám és az akkori számadatokat én tudom Önnek ismertetni. Nem tudom pontosan, hogy a jegyzőkönyv hogy szól, a kérdés ilyen értelemben azért váratlanul ért, de én nem ígértem azt, hogy meg fogom küldeni az adatokat, erre viszont biztosan emlékszem. Természetesen, ahogy a Jenei úr is elmondta, a második ütemben különböző módosulások következhetnek be és például a Galyatetői ingatlan bérbeadása úgy alakul, ahogy, tehát jelentősen módosulnak azok a számok, amik én ezelőtt másfél hónappal ismertethettem volna a kolleganővel, különösen a második ütem vonatkozásában. Tehát én úgy gondolom, hogy az akkori vállalásomat teljesítettem volna, hogyha Ön befárad hozzám. A másik kérdés, amit a Kertész úr vetett föl, erre vonatkozóan annyit szeretnék elmondani, hogy ez a 24-48-as váltásos rendszer elsősorban a tűzoltók nagy problémája, de ezt a 38 órás munkahét problémakört nem lehet kezelnünk kiragadottan egy rendvédelmi szervre vetítetten. Ilyen szolgálati rendszerben dolgoznak rendőrök, határőrök is esetenként még. Tehát, valahol a komplexitás irányában kell haladnunk. Az OKF, szakmai szervezetként felvállalta azt, hogy ezt a problémakört, úgymond műhelyi anyagként kezelve átgondolja, végiggondolja, és olyan munkaanyag készül el, amely majd esetleg egy későbbi széleskörű egyeztetésre is alkalmassá válhat. Tehát ennél a folyamatnál vagyunk jelenleg. Az, hogy az európai ajánlásokban szerepel ez a kérdés, hogy 38 órás munkahét, vagy esetleg éppen a többletszolgálat mennyi lehet egy héten belül, ismerjük ezeket az ajánlásokat, erre is fel kell készülnünk, de legkorábban 2006. január 1-től kell ezt bevezetni, amennyiben erre döntés születik. Körülbelül ennyit tudnék mondani.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Köszönöm szépen, még mielőbb itt a hölggyel “összeugrás” történik, én azt kérem, hogyha az megoldható, hogy utána tessék leülni és akkor megnézni, hogy akkor pontosan mire volna szükség, és biztos, hogy fog Zsinka úr ebben segíteni, hogyha ezt kérhetem, mert látom, hogy itt nagyon készülődés van, de én úgy érzékelem, hogy Zsinka úr fölajánlotta, hogy segítőkész ebben a dologban, tehát tessék… Jó, de akkor ez tényleg kérem, hogy tessék őt megkeresni, és akkor ebben fog segíteni. Én magam bíztam meg a Tatár urat, a Kertész úrnak hadd mondjam, én bíztam meg a Tatár urat, tehát én kértem tőle és most itt a Babák úrtól is kérném, jó? Tehát pontosan az, amiről beszéltünk, a Tatár úr ebben az értelemben a minisztérium vezetését képviseli, hogy kezdődjenek meg a tárgyalások, hiszen neki van egy elképzelése erre, és mondtam, ezt szakmailag tárgyalják végig. Természetesen, amikor ez olyan szakaszba ér, akkor le kell ülnünk egymással erről beszélni, én itt majd kérném is a Babák úr segítségét majd akkor ebben, hogy folyamatos legyen és nézzük meg, hogy mikor tudunk erről tárgyalni, de a Tatár úr ebben, hogy mondjam, a minisztérium vezetését képviseli, tehát ott ez megtörtént. A Jenei urat, jelzem én engedtem el, családi programja van. Parancsoljon.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Három megjegyzésem van. Az első a legutolsóhoz. Sajnálatos módon a Köztársasági Őrezrednél ugye, a nem az általános, Kormány által elrendelt létszámleépítés során, most küldenek el 175 kollégát, illetve helyeznek el máshova. Ott ahol a 24-48-as munkarendben dolgoznak ezek a kollegák és pont az elküldött létszám lett volna arra elegendő, hogy beálljanak a törvényes munkarendre, a 24-72-re. Pont azt a váltást küldik el speciel, akivel 2006. január 1-ig rendezni lehetett volna már most az országos rendőrfőkapitány utasítása szerint ezt a problémát. Ez csak egy megjegyzés. A másik. Nem igazából örülök annak, hogy a gépjárműjavító műhelyt valamilyen formájú gazdasági társaságba viszik ki, hiszen 3 évvel ezelőtt gazdasági társaságba vitték ki a Nyomdát, a belügyi Nyomdát, és ma a belügyi Nyomda Kft. címén üzemel, amelynek egyszemélyi tulajdonosa maga a Belügyminisztérium. Azóta a Nyomdában dolgozó kollégák semmiféle olyan juttatásban nem részesülnek és ezt most szíves figyelembe ajánlom a munkavállalói oldalnak, és semmit sem tudunk elérni, hogy például béremelésük legyen, hogy ruhapénz, vagy munkaruházattal lássák őket el, vagy egyáltalán egy éven túl, ahogy a minisztérium vezetése ígérte, megkapják azokat a juttatásaikat, amelyeket közalkalmazottként megkaptak. Tehát nem valós az a helyzet, hogy minden juttatás jár nekik szerződés alapján egy évig vállalta a minisztérium vezetése, hogy azokat a juttatásokat a továbbiakban is folyósítja és ami még a legszebb dolog, hogy egyáltalán nem ad munkát a BM Nyomda Kft.-nek a minisztérium vezetése, a Belügyminisztérium által meghirdetett munkákat mások nyerik el. Harmadik, amivel szeretnék foglalkozni. Ez pedig a rekreáció kérdése, rekreációra jogosult a hivatásos állomány tagja és rekreációra jogosult a köztisztviselő. Én szeretnék kimutatást kérni a munkáltatótól és itt elfogadjuk a január 10-ei állapotnak megfelelő, tehát január 10-ig, mert eszméletlen nagyvonalúak vagyunk és szíveskedjenek tételesen közölni, hogy melyik szervtől hány embert küldött a munkáltató rekreációra. Tehát a három rendvédelmi szervről beszélek és a köztisztviselői karról. Én úgy tudom, hogy igazából egyetlenegy rendvédelmi szerv nem él a rekreáció… Hogyne terjedne a szolgálati törvény szerint rekreációt kell biztosítani a hivatásos állomány részére és ezért is tartotta fönn a Belügyminisztérium a Dobogókőn azt a 10 szobát, amit meg kellett volna venni a rendvédelmi szerveknek ahhoz, hogy az utcán elfáradt rendőrt, határőrt és katonát azt pedig oda küldje el pihenni, de mert nem volt pénze a rendőrségnek adott esetben ezt nem tette meg. Ezért kérjük, hogy ez… 96 óta van ez a szabály, hogy 96 óta hány ember részesült a hivatásos állomány részéről ebben a juttatásban. Köszönöm szépen.

Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
A javítóműhellyel kezdeném. Ugye itt egy helyzet van, ami azt jelenti és amiről beszéltünk, hogy a Kormányrendelet, vagy határozat, ugye 113 fővel érinti a Központi Gazdasági Főigazgatóságot, mint létszámleépítés. Egy döntést kell hozni, hogy itt alkalmazunk mindenhol egy fűnyíróelvet, és mindenhonnan elküldünk egy, két embert, és akkor úgy megy el a 113 fő, vagy megpróbáljuk megnézni a Központi Gazdasági Főigazgatóságban azokat a működő elemeket, aminek a működésével problémák vannak, ami, hogy úgy mondjam, a veszteséget termeli a Központi Gazdasági Főigazgatóságnak, és aminek a más módon történő üzemeltetése, tehát megoldásának lehetőségei vannak. Ugye ezért merült föl ebben az esetben, mert az első részben úgy mondom, hogy talán működött a fűnyíró elv a Központi Gazdasági Főigazgatóságnál, a másodiknál nagyon szeretnénk már ezt elkerülni, és célirányosan szeretnénk tényleg komplex megoldásokat alkalmazni. Ezért fogalmazott Jenei úr úgy, hogy itt most nem át, kiszervezzük a Héroszba a gépjárműjavítást a KGF-en, nem, megszüntetjük a tevékenységet a KGF-en. A Hérosz, mint egyszemélyes belügyi társaság átveszi, úgymond bérli, magát a műhely területét és arra a létszámra, aki az ő megítélése szerint egy piaci alapon történő működésben még gazdaságos, arra ő az utcáról fölveszi ugyanazokat a kollegákat. Ezért van az, hogy az előzővel ellentétben nem átszerveződik és nem, megkap minden végkielégítését ugyanúgy, mint bárki, de az 50-ből, 40, vagy 38 tudja, hogy ő munkát fog kapni a Hérosznál és ugyanott, azon a helyen folytatja a munkáját. Tehát ugye ez, erről szól, ez a gondolat, tehát ezt egyértelműen ahhoz kell kötni, hogy a Kormányrendelet alapján el kell még küldeni 58 főt, és ugye, hogyha meggondoljuk azt, hogy ez egy lehetőség arra, hogy tényleg munkát is adjunk az embereknek, tényleg történjen is valami ezen a területen, csökkenjen a KGF-nek az a vesztesége, amit ez a tevékenység termelt gyakorlatilag évről évre és a költségvetésben ezt mindig máshonnan kellett finanszírozni. Ezért született ez a döntés, hogy ez egy megoldás lehet és néhány embernek ugyanúgy, mint más területen egyfajta biztonságos továbbfoglalkoztatást, egy 100%-os belügyi cégben biztosítunk, természetesen nem ugyanazokkal a feltételekkel, mint, aki az átszervezéssel ment át, de azt hiszem, hogy ez is még egy korrekt eljárás. Tehát meg kell. Na most, a Galyatetőnél ugyanez, ott elmondta a Jenei úr. A BM Nyomda tekintetében hasonló volt a probléma, ami akkor elindította ezt a folyamatot, csak akkor nem volt a Belügyminisztérium vezetése, most ezt, elnézést, biztosan nagyon rosszul hangzik ez a kifejezés, hogy a lehetőség, hogy valami, tehát saját elhatározásból kellett a dolgot meglépni és ebben csak az átszervezés lehetett, mint lehetőség. De ez magában hordozza azt, hogy igenis kitettük egy piaci alapú versenynek ezt a társaságot, ezen keresztül mi közvetlenül nem tudjuk ellátni feladattal, tehát neki a piacon a saját piacunkért is meg kell, hogy úgymond küzdeni, de azért azt el kell, hogy mondjam, hogy tettünk nem egy, nem kettő és nem három olyan intézkedést és jelen pillanatban is terítéken van a BM Nyomdának a további sorsa, a működőképességének a javítása, mert sok gond látszik azon a területen, de erről is komplex munkálatok folynak. Vélhetően jövő év elejére kialakul ott is egy olyan ütőképes további működési rend, ami végülis, lehet, hogy kevesebb emberrel, de biztosítja azt, amit biztosítani kell és ezen túlmenően is tettünk olyan intézkedéseket, amennyit meg lehetett tenni a verseny, hogy is mondjam, veszélyeztetése nélkül, vagy belenyúltunk volna ebbe a kérdésbe. Tehát intézkedtünk a vezetők felé, arra, hogy milyen módon kell a belügyi cégeknek a szolgáltatásait igénybe venni, most az igénybe venni abban az értelemben, hogy a pályázatnál kötelező ajánlatot kérni és amennyiben elutasítja is, és más nyer, annak viszont az ellenőrzésénél kapott egy komoly feladatot az Ellenőrzési Hivatal, hogy vizsgálja, hogyha más nyert, akkor azt tényleg olcsóbb volt-e és nem volt-e valami trükk utána, hogy másképp alakult. Na most, mi ennyit tudtunk tenni, annak érdekében, ami az eszköztárunkban volt, de ezt megtettük, és azért el is indultak ezek a dolgok, tehát megmozdult ez a dolog, de itt látni kell, hogy nekünk is meg kell tanulni egyfajta tulajdonosi viselkedést gazdasági társaságokkal, mert az nem egyezik meg azzal, amit, mint fejezet és költségvetési szerv kezelünk. Tehát ez egy másik világ és a járandóság tekintetében ugyan tényleg vállalkoztunk arra, hogy ameddig tudjuk rendezzük, de itt is az van, hogy sajnos az egyetlen, most úgy mondom, hál Istennek a társaságaink közül, az egyetlen aki nehéz helyzetbe került, de pont a piaci alapok miatt, mi nem tudunk csak tőkeemeléssel tudnánk ezt megtenni, ez viszont a Pénzügyminisztériumnál a fölszámolást eredményezné. Tehát nem tudunk belenyúlni, mi csak segíthetjük őt, hogy talpraálljon, de nem tudunk úgy belenyúlni közvetlenül, hogy mi megsegítsük őt azzal a szükséges pénzzel, amivel egyébként ruhapénzt tudna fizetni, vagy, mert itt lássuk be, sokan vannak a munkához képest és nincs annyi pénze, hogy kifizesse a végkielégítést és egy csapdába kerültek gyakorlatilag ebben a történetben, hogy nem tudja magát racionalizálni, úgy ahogy egyébként egy vállalkozásnak kellene. De hát mindegy, ebben a kérdésben most erőteljesen dolgozunk és mindenképpen keressük a megoldást, ez most terítéken van, és remélem, hogy ez tulajdonképpen megoldja ezt a problémát. És hát az állomány egy szűkebb részét érinti, de akit érint az nyilvánvaló örülni fog neki, a pénzügyi nyomozók teljesítették a költségvetési törvényben előírt penzumot és ezért a nekik felajánlott 210 millió forintot a pénzügyi nyomozók lehívhatják és egyszeri juttatásként részükre még ebben az évben kifizetésre kerül.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ezzel kapcsolatban én ugyan föltettem az Országos Rendőr-főkapitányságon is a kérdést, de ugye, a Belügyminisztériumnak a Pénzügyminisztériummal a szerződése, a megállapodása december 31-ével lejár, a pénzügyi nyomozókat illetően. Ami azt jelenti, hogy azokat a juttatásokat december 31-ig finanszírozzák, finanszírozza meg az állam, amelyet hoztak magukkal az APEH-tól. Tehát itt az 50%-os illetménykiegészítésre gondolok, diplomások esetében meg ezzel a pluszjuttatással, ami az eredményorientált juttatás. Vajon leültek-e már beszélni a kollegákkal egyedileg, egyénenként, hogy ugye, azért január 1-től másképp néz ki az ő illetményrendszerük, mert január 1-től, hát másképp néz ki bizony, mert január 1-től ugye, nem 50%-os illetménykiegészítésük lesz, legjobb tudomásom szerint, hanem csak 35, tehát visszaállnak arra a rendszerre, amire a területi szerveknél jogosult illetménykiegészítés. Nem tudtok…

Tollár Tibor úr, főosztályvezető, BM Közgazdasági Főosztály:
Én azt hiszem, hogy itt valami félreértés van. Tehát nem tudom, hogy, tehát mi nem december 31-ig kötöttünk megállapodást a Pénzügymisztériummal, mi egyszeri megállapodást írtunk alá ennek a feladatnak az átvételéről, ami a feladat átvételével, ha úgy tetszik, hatályát vesztette. Mert ez erről szólt, hogy átvettük ezt a feladatot, de ebben a kérdéskörben azok a garanciális elemek, mint ennek a teljesítményjuttatásnak a kérdése, ez megmaradt, ez benne van a 2004. évi költségvetési törvényben is, és ez, de a megállapodásban is rögzítésre került ez a dolog, mert amikor átvettük ezt a dolgot, akkor ezzel vettük át, ezzel a teljesítmény, tehát a teljesítmény elismerés ilyen értelemben folyamatosan megy. Tehát itt nem volt arról szó, hogy ez 2003-ban lesz így. Egyébként az illetménykiegészítésre becsülettel mondom, én nem, azért néztem a, egyikünk sem tud arról, hogy mi megváltoztatnánk az ő illetménykiegészítését. Teljesen változatlan, de hát, mi nem tudunk ilyenről, hogy ez megváltozna. Igen.

Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály:
Csak egy gondolat a rekreációs felvetésre. Természetesen a hivatásos állomány vonatkozásában azt a felmérést január 10-ig végrehajtjuk, amit főtitkár asszony kért. Viszont akkor elmondanám, azt a gondolatot, hogy a belügyminiszter asszony döntése alapján, a Duna Művészegyüttesünk, amely, mint közismert, buszbalesetet szenvedett Görögországban, a negatív élménynek a feldolgozására, egy az egyben felvonulhat Dobogókőre és ezt a rekreációs lehetőséget kapja meg pszichológusok vezetésével. Tulajdonképpen erről szól ez a rekreációs lehetőség a hivatásos állomány szempontjából is, akik mentálisan vagy pszichikálisan, egy adott fegyveres bűnöző elfogásában vagy éppen egy tűzeset, kárhely felszámolásában ilyen módon túlterheltek, leterheltek, a munkáltató finanszírozásában lehetőséget kapnak az ilyen értelmű rekreációra. Köszönöm szépen.

Pál Tibor úr, levezető elnök:
Már olyanok vagyunk, mint a szakszervezet. Nem? Ezen az oldalon, minden jót megteszünk. Köszönöm szépen. Ha nincs több, akkor köszönöm mindenkinek, hogy eljött. Egy vállalásunk van, jövő hétre elkészítjük az irányelvekről és a jövő évi javaslatunkról a szempontrendszert. Ha nem találkozunk, vagy akivel nem találkozunk, vagy aki, akivel nem találkozik, mert ez a kör, különböző helyeken még találkozik, akkor mindenkinek kellemes ünnepeket és boldog újévet kívánok. Köszönöm szépen.
 
Budapest, 2003. december 18.
 
 
 
 
 
Dr. Korbuly András
titkár
 
 

Legépelte: Antal Katinka Beatrix

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 19:09
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76