Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Szeretettel köszöntöm a kedves kollégákat. Azt hiszem, hogy a létszámleépítéssel kapcsolatban megállapíthatom, hogy idõarányosan haladunk. Október 7-én egy szakértõi bizottság keretében a Sivák államtitkár úr vezetésével volt már egy ilyen szakmai egyeztetés a szakszervezeti szövetségekkel a Közigazgatási és Közszolgálati Hivatalnál, majd a Kormánydöntés megszületett október 8-án, és október 9-én, másnap a BÉT-en tárgyaltuk egy ütemben a létszámleépítést. A mai napon az október 9-i megállapodásnak megfelelõen 20-a van és ma kerülne sor arra a szakmai egyeztetésre, ahol az intézkedési tervet egyeztetnénk, a korábbi megbeszélésen elhangzottak szerint. Szeretném elmondani, hogy az intézkedési terv a Kormányhatározat szerint készült és ennek elveit tartalmazza ez egy olyan tervezet, amit a holnapi nap folyamán belügyminiszter asszony elé terjesztünk és belügyminiszter asszony, ha jóváhagyja ezt az intézkedési tervet, akkor 22-én felterjesztjük a Miniszterelnöki Hivatalba. A Miniszterelnöki Hivatalban a különbözõ tárcáktól beérkezett intézkedési terveknek készül el a szintézise és úgy gondolom, hogy egy úgynevezett ezres kormányhatározatban remélhetõen október 30-án megszületik az a kormánydöntés, amely a Magyar Közlönyben kerül kihirdetésre október 30-án. Ha és amennyiben október 30-án erre sor kerül, akkor november 30-val eleget tudunk tenni mindazoknak a kötelezettségeknek, amelyek a jogszabály alapján a munkáltatót terhelik, tehát október 30-án az érintett szakszervezetek felé meg tudjuk adni a létszámcsökkentésben részt vevõ kollegáink névsorát, tudjuk az érintett munkaügyi központokat értesíteni a csoportos létszámcsökkentésrõl, és gyakorlatilag megindul a személyzeti eljárás, aminek a lefolytatását az 1999-ben az akkori belügyminiszter és a szakszervezetek között született megállapodás alapján hajtjuk végre. A megállapodásban rögzítésre került elemeket 100%-on kívánjuk érvényesíteni. Természetesen lehetõsége van az érintett szakszervezeteknek, az adott munkáltatókkal, az adott szakszervezeti fórumon további egyeztetéseket végrehajtani. Az intézkedési tervezet ismertetése után véleményeket el lehet mondani, viszont azt szeretném elmondani, hogy ez egy szakmai javaslat, a döntést miniszter asszony az itt elhangzottak alapján, esetleg azok érvényesítésével, az anyag kiegészítésével fogja meghozni, és azt javasolnám, hogy a Kormánydöntés után Belügyi Egyeztetõ Tanács tûzze napirendre ezt a kérdést és ezt a konkrét döntéseket esetleg, nem tudom, hogy Korbuly úr mi a véleményed, kell-e még külön megbeszélnünk ilyen fórumon, vagy a helyi szakmai, helyi munkáltatói szinteken. Helyi munkáltatói szinteken akkor vigyétek tovább és akkor a helyi szinteken tételesen tárgyaljátok meg és akkor szülessen meg az intézkedés, ami és ahogy elhangzott 9-én, hogy ha a dolgozók érdekeinek messzemenõleges érvényesítését vegye figyelembe, biztosítsa lehetõség szerint a létszámcsökkentésben érintett állománynak a továbbfoglalkoztatását. Természetesen lesznek olyan kollegák, akik esetleg várják ezt a lehetõséget és élnek azzal a prioritással, amit egy ilyen létszámcsökkentés esetében az adott személy vonatkozásában érvényesíteni lehet. A minisztérium vezetése e vonatkozásban 100%-an helyt fog állni. Ezek után, akkor röviden ismertetném az intézkedési tervezetet. Tehát a Kormány döntése alapján a háttérintézmények és a központi közigazgatási szerveknél 10%-os mértékû leépítést vár el a Kormány, ennek próbálunk, majd a késõbbiek során látni fogjátok, eleget tenni, illetve a területi szerveknél 6%-os mértékû lenne a létszámcsökkentés a Kormánydöntés szerint. Ennek keretében tervezzük azt, hogy a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnál néhány feladatot, úgynevezett autschorting megoldásként vállalkozási formába kiszerveznénk, ez 62 fõt érintene. Ez az Okmányelõállító Fõosztály, Okmány elõállító részlegét. A BM Személyügyi Fõosztály szervezetében mûködõ Szociális és Nyugdíjmegállapító Osztály, Nyugdíjmegállapító részlegét 7 státusz átadásával az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság szervezetébe tervezzük átadni, egyben kezdeményezzük, hogy a rendvédelmi szervek egészében ezt a profiltisztítást hajtsák végre és gyakorlatilag az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságon valamilyen rendvédelmi, vagy fegyveres szervek irányában mûködõ nyugdíjmegállapító egység kerüljön létrehozásra. Szabályozási feltételei ugyan vannak ennek, a szükséges kezdeményezéseket megtettük és megtesszük, amennyiben ez a grémium is hozzájárul ehhez az elképzeléshez. Tervezzük a BM Oktatási Fõigazgatóság területi szerveinél, tekintettel arra, hogy a meglévõ tanintézeti kapacitás a beiskolázási terveinkre tekintettel jelenleg kissé túlzott, ezért, ennek terhére csökkentési lehetõséget látunk és a területi szerveinkként mûködõ rendvédelmi tanintézeteknél szinte mindegyik tanintézetre kiterjedõen bizonyos létszámcsökkentési elõírásokat tervezünk kiterhelni. A BM Központi Gazdasági Fõigazgatóság kezelésében lévõ Galyatetõi BM üdülõ tartós bérbe adása külsõ vállalkozónak, valamint a gépjármûjavítást végzõ szolgálat kiszervezésével 77 fõt kívánunk a létszámcsökkentésben érinteni és kb. ezek lennének azok a feladattisztítást, profiltisztítást, feladatátadást érintõ javaslatok. Ezek szerepelnének az intézkedési tervben. Tartalmaz az intézkedési terv ütemezést, errõl szóltam az imént, hogy október 30-ig várjuk a kihirdetett szabályt, majd november 30-ig közölni kell az érintett dolgozóinkkal, hogy felmentésre kerülnek, illetve eddig az idõpontig biztosítani kell a kollegáinknak, akár áthelyezéssel is a továbbfoglalkoztatását más, belügyminiszter által irányított szervezetnél. A létszámcsökkentés intézmények szerinti mértékeirõl, megoszlásáról röviden néhány gondolat. Tehát a BM központi igazgatást 10%-os mértékben érinti ez a létszámcsökkentés, ami gyakorlatilag az SZMSZ utáni állapotnak megfelelõen 64 státusz és esetleg a rajta lévõ dolgozó leépítését jelenti. A BM Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatalnál 8,3%-os mértékû a létszámcsökkentés, a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnál… (közbeszólások)
Ha a létszámokat is kérik a kollegák, akkor a számokat is mondom. Tehát, akkor 4 fõ a BM Közigazgatás-szervezési és Közszolgálati Hivatalnál. A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnál 9,9%, amely 82 fõ, státusz leépítését jelenti, egyébként a november 30-ig végrehajtandó ütemben 20 státusz leépítése jelentkezik. A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság központja vonatkozásában 10,1%-os, ez 12 státusz leépítését jelenti. A BM Oktatási Fõigazgatóság központjában 10,9%, 5 státuszt jelent. A BM Távközlési Szolgálatnál 14,1%-os leépítést, 39 státusszal. A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal központjában 0% és itt szeretném elmondani és jelezni egyben azt, hogy nem fûnyíró elvet alkalmazunk, mérlegeljük azokat a leendõ uniós feladatokat, hogy éppen azokat a meglévõ feladatokat, amelyeket az érintett szervezetek ellátnak, ezért például a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal központjában nem tervezünk létszámcsökkentést. Az Országos Atomenergiai Hivatalnál 11,8%-os, 11 státusz csökkentését jelenti. A BM Központi Gazdasági Fõigazgatóság és háttér intézményeinél 11,6%, 113 státusz csökkentését jelenti. A Szervezett Bûnözés Elleni Koordinációs Központnál 11,1%-ot jelent, az 2 státusz csökkentését jelenti. A BM Duna Palota és Kiadónál 4,5%-os mértékû, amely 4 státusz elvonását jelenti. Ez mindösszesen 10%-os átlagot jelent a BM központi igazgatás és a központ mögött közvetlenül mûködõ szervek vonatkozásában, mindösszesen 336 státusz elvonását eredményezi. A területi szervek vonatkozásában a Területi Fõépítészi Irodák, tekintettel, hogy összesen 44 státusz van és azzal a 8 régiós elhelyezkedéssel mûködésképtelenné válnának, ha elvonást javasolnánk, ezért 0%-os, tehát nincs leépítés. A Fõvárosi és Megyei Közigazgatási Hivataloknál 0%-os a javaslat, és esetleg még további pozitív megerõsítõ gondolataink is vannak. Tehát nem tervezzük a Fõvárosi és Megyei Közigazgatási Hivataloknál a létszámcsökkentést, tekintettel arra a feladatrendszerre, amit jelenleg ellátnak, tekintettel arra az új feladatra, amit a kistérségi fejlesztésben, a közigazgatás korszerûsítés érdekében fognak a jövõben ellátni és jelenleg is már végeznek. A BM Oktatási Fõigazgatóság területi szerveit, tehát az iskolai területet érintõen, 174 státusz csökkentése a kiterhelés, amely 13,3%-ot jelent, viszont ennek a végrehajtása ütemezett, mert 27 státusz, pontosabban nem is 27, hanem 57 státusz, ebben a november 30-ig végrehajtandó ütemben kerül leépítésre, illetve a fennmaradó státuszok elvonását a szorgalmi idõszakra tekintettel oktatási intézményeknél csak halasztással kívánjuk kezdeményezni, június 30-i hatállyal bezárólag végrehajtani. Tehát figyelemmel vagyunk arra az oktatási folyamatra, amit ezek a tanintézetek jelenleg végrehajtanak. Elmondanám még azt is, hogy a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalnál a 82 státusz leépítése, leépítésébõl pontosabban 20 státuszt most november 30-ig, 62, pedig 2004. március 31-ig tervezzük végrehajtani az érintett közbeszerzési eljárás és különbözõ jogszabályi feltételek érvényesítése miatt. Talán a számokból kitûnik, hogy a plusz-mínusz 25%-os eltérési lehetõség gyakorlatilag a területi szervek irányában lefelé ez érvényesítésre került, tekintettel az 5,5%-os leépítési javaslatra, a központ vonatkozásában viszont a 10%-os javaslatot terjesztettük elõ. A Kormányhatározat szerint a létszámcsökkentés feszültségeit mérsékelendõ intézkedésekre is lehetõség nyílt és erre figyelemmel például a Központi Igazgatásban a költségvetési ellenõrzés, az auditálás megerõsítése céljából 12 fõ fejlesztését tervezzük, amely egyébként az ÁSZ követelmény támasztása szerint is megfogalmazásra került. Ezen kívül megerõsítésre került a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, amely kapott 150 fõs fejlesztést, és tervezünk a Fõvárosi és Megyei Közigazgatási Hivatalok vonatkozásában valamilyen fejlesztést még a következõ évre a Kormány elé vinni. Kb., errõl szólna ez az intézkedési terv, szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy olyan belsõ munkaanyag, amelyben most kérném a szakszervezetek véleményét. Miniszter asszony holnap fogja eldönteni, hogy ez az intézkedési terv felterjesztésre kerülhet-e a Kormány felé. Köszönöm szépen. Bárdos Judit, parancsolj.

Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Köszöntök mindenkit és nagyon szépen kérem, hogy ebbõl a jegyzõkönyvbõl, ebbõl a szó szerinti jegyzõkönyvbõl a szakszervezetünk kaphasson egy példányt. Elöljáróban el szeretném mondani, hogy nem kívánok véleményt nyilvánítani a számok tekintetében, a szakszervezetünk egyáltalán nem adja egyetértését a 10%-os létszámcsökkentéshez. Ez egy alap. De, hogy mégis itt vagyunk, ez azért van, mert ha már el kell menni a munkavállalóknak és így dönt a Kormány és ennek a felelõssége a Kormányt terheli, akkor ezeknek a munkavállalóknak úgy kell elmenni a cégtõl, ha nem üres státuszokat szüntetnek meg, hogy minden olyan lehetséges juttatásban részesüljenek, ami a békét jelenti, békét az embernek. Nem békét a munkáltatónak, mert ez legkevésbé sem érdekel. Nagyon örülök, hogy végre megvalósul, megvalósíthatja valaki, hogy a KANYIV-ból az okmány-elõállítást kiviszi a offsorcégekbe. Ez éveken keresztül nem sikerült, most „helye-huja”, remek itt az alkalom, 82 fõ, aki ezzel foglalkozik ez valami módon kikerül, ha most 20 és utána pedig a 62, én már pár dolgot itt megéltem, de ez ugye, egy óriási gazdasági falat valaki részére, aki ezt az okmány-elõállítást meg fogja nyerni. Másik. Miért kell a nyufigot a nyugdíjfolyósítót vagy a nyugdíjmegállapító 7 embert átvinni a társadalombiztosítás keretébe, amikor a jogszabályok és ez törvénymódosítást igényel úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjmegállapítás itt történik. Ugye, 7 embernek az eltartása, akit csak tokostól, vonóstól lehetne átadni a társadalombiztosítás részére, nem hiszem, hogy olyan nagy mértékû terhet jelentene a Belügyminisztériumban, viszont terhet jelent a szolgálati viszonyban állók részére, akik ezentúl nem tudják ilyen egyszerûen megállapíttatni a nyugdíjukat. Tessék arra gondolni, hogy egy közalkalmazottnak és köztisztviselõnek mennyi idõbe telik, míg a nyugdíját megállapítják és folyósítják. Baráth Gáborék sem fognak ennek örülni, nekik is csak terhet jelent és ugyanakkor már az összes nyilvántartásával kéne kitelepíteni ide mindent. Megkérdezem, hogy bevitték-e a Parlament elé, a belügyminiszter bevitte a törvénymódosítási kedvezményt, mert úgy tudom, hogy még a szolgálati törvényt sem nyitották meg annak érdekében, hogy a helyi szerveknél a hivatásos állomány az illetménykiegészítést január 1-tõl, a második részt megkapja. Nem olyan egyszerû dolog ez. A másik. Az iskolák tekintetében 9-én egészen mást vállalt föl a Belügyminisztérium itt lévõ politikai államtitkára, nem pedig azt, hogy most ex-lex kijelenti, hogy X embert bocsátanak el. Azt vállalta föl, hogy BÉT elé hozza a következõket. Egyrészt megvizsgálja, hogy az elkövetkezõ 10 évben hány darab hallgatóra számíthatnak felvételre az iskolák, ha megvan ez a létszám, hogy kb. mennyi kell a rendvédelmi szerveknek, és mennyit akarnak felvenni, akkor megvizsgálja az iskoláknak azt az állapotát, hogy melyik iskola felel meg legjobban az oktatási követelményeknek és majd utána fog dönteni, hogy kérem szépen, melyik iskolát szünteti meg. Én tudom, hogy Janza úr készül arra, mert a Soproni iskolának a vezetõje az õ barátja, hogy most akkor is megszünteti Körmendet, ha „fene fenét” eszik. Hát kérem szépen a Pál úr nem erre vállalt kötelezettséget 9-én. A Jenei úrral együtt. Miért kell kellemetlen helyzetbe hozni a minisztérium vezetését ezekkel az intézkedésekkel, ha pedig õk tették meg ezeket az intézkedéseket, akkor, lám rajta, jöjjenek ide és õk mondják el. A Galyatetõt nem azért zárják be, mert létszámleépítés van, legalábbis a mi hozzájárulásunkat nem ezért kérték, hanem azért kérték bérbe adás útján hasznosítani, mert egyébként nagyon sok millió forintos, több 10-100 millió forintos beruházás kéne ahhoz, hogy üdülõként ez forgalmazható legyen, ha nem ez lett volna az indok, hanem azt mondják, hogy azért mert létszámot kell leépíteni, akkor én a magam nevében beszélek, de gondolom a kollégáim is ezt fogják mondani, senki nem járult volna hozzá a bezáráshoz, vagy a bérbeadás útján való hasznosításhoz. S akkor én szeretném, ha ide ebbe a listába fölvennék a Köztársasági Õrezredet. Kérem szépen, a Köztársasági Õrezrednél egy több, mint 15%-os létszámcsökkentés lesz ebben az évben. Ezt nem kell elfelejteni. Ha nem ennek a keretében történik meg a létszámcsökkentés, akkor még hány helyen lesz ilyen létszámcsökkentés, szeretném megkérdezni. Mert ez akkor most nem átlag 10%, hanem, ha hozzáadom még a 200 valahány, 265 fõ státuszt, nevezzük bárminek, amitõl az Õrezrednek meg kell szabadulnia, és idézõjelbe teszem, hogy meg kell szabadulnia, záros határidõn belül, akkor ezt hova teszik. Hogy szeretném megkérdezni és ragaszkodom ahhoz, hogy választ kapjak rá, mi lesz a több, mint 200 berendelt sorsa, aki ide hivatásos állományként, itt teljesít szolgálatot. Ugye, a miniszter mellett mûködõ kollégium ülésén errõl szó volt. Miért kell itt ennyi hivatásosnak dolgozni. 92-ben sec perc alatt 1000 embert leszereltek és akkor elkezdõdött utána egy bevándorlás, amely ott tart, hogy több mint 200 ember van ma már itt benn a belügyben. Hát azért engedelmet kérek, azért inkább azt kell megnézni, hogy azokat a státuszokat hogyan lehetne visszaküldeni a szervhez. S akkor rögtön nem érintené mindazokat a kollégákat, akik nagyon szívesen dolgoznak a minisztériumban vagy a háttérintézményeknél. Az Oktatási Fõigazgatóságnál is vannak hivatásos állományú, berendelt kollégák. Nem õket fogja ez érinteni, hanem az ott lévõ köztisztviselõket és közalkalmazottakat. Itt egyetlenegy hivatásos státuszt nem hallottam, hogy megszüntetnek, vagy olyan státuszt, amin hivatásos ül. Itt is van a belsõ intranetes hálózat, itt is föl lehet menni, és el lehet, meg lehet nézni, hogy miket írnak az emberek, hogy mennyire nagyságrendileg más a fizetése az itt lévõ hivatásosnak és mennyire más a köztisztviselõnek. Boross Pétert nem fogom többet szidni, amiért leszerelte az 1000 embert, hanem azt kérdezem, hogy azóta volt 4 miniszter és miért duzzasztja föl ismételten ezt az állományt itt. Most vissza lehetne fordítani a rendszert. Azt szeretném még megtudni és ez az anyag, ezt tudtuk 9-én is evvel tökéletesen tisztában voltunk, amit most a Zsinka úr elmondott, ez semmi újat nem adott, hogy mennyi az a költségvetési létszám, amit megfinanszíroznak. Tehát, gyakorlatilag ezt a létszámleépítést az indukálja, hogy utána költségvetés csökkentett létszámot fog finanszírozni. Hát el kell valamibõl venni, ha nem és itt marad a pénz, akkor mi lesz ennek a pénznek a sorsa. Hát, ha itt marad mindenkinek a pénze, és ezt nem vonja el a központi költségvetés, akkor ezzel a pénzzel mit fogunk kezdeni, vagy már megvan, hogy hova kívánják elosztani, vagy mi van. Visszatérve a KANYIV –hoz, hát az okmány-elõállítást ezentúl dologiból fogják finanszírozni, valakinek kifizeti az állam ezt a rengeteg pénzt és a kollégákkal mi lesz. És a távközléssel mi lesz, ki fogja a feladatot ellátni? Mert ez most a belügy szerve, eddig a rendõrség szerve volt, most hozták ide. Ha a rendõrségnél maradt volna az Országos Rendõr-fõkapitányságon, akkor a kutya sem szól hozzájuk. Most, hogy ellátja az egész kormányzati távközlést, mert azt a feladatot és úgy tudom, hogy ellátják, most le kell õket építeni. Szóval nagyon szomorú vagyok, meg kell, hogy mondjam nem az elsõ idézõjelbe tett létszámleépítést, fogjuk megélni a cégnél, 95-ben 15%-al történt meg és ezeket a feladatokat, „bocsika”, de hát nem értékelem olyan nagyra, hogy ennyi ember elbocsátásával járna együtt. Nem hallottam még feladatmegszüntetésrõl, kivéve az okmány-elõállításról, amit kivisznek vállalkozási formába, és ami, valakinek még egyszer hangsúlyozom több milliárdos üzlet. Köszönöm.
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Tessék parancsoljon.

Dr. Tepliczky Miklósné asszony, általános ügyvivõ, Független Rendõr Szakszervezet:
Természetesen a Független Rendõr Szakszervezet is tiltakozik a létszámleépítés ellen, de mivel Kormányhatározat, vagy Kormánydöntés született ebben, nem tudunk mit tenni, de nem szállunk ki ebbõl a játékból idézõjelben, igenis minden részletre kíváncsiak vagyunk. A következõ, egyetértek a Bárdos Judittal, hogy tulajdonképpen, amit itt Zsinka úr felsorolt, ez számunkra elfogadhatatlan és hiányos. Ugye tudjuk, hogy hány %-ot kell, 10 és 6% az október 9-i ülésünkön azt tetszett mondani Zsinka úr, hogy átlag 10% és átlag 6%. És ez lenne az elsõ kérdésem, hogy konkrét 10%, mert ugye nem mindegy, hogy átlag 10% vagy konkrét 10%, és konkrét 6%-ról van szó. Tovább megyek. Kérnék szépen egy olyan létszámot, hogy a leépítendõ intézmények, intézményeken belül mennyi az összlétszám. Továbbá, leépítendõ létszám az összlétszámból, mennyi a leépítendõ létszám, ez százalékosítva is, lehet, mennyi az üres státuszhely, mert a politikai államtitkár úr azt mondta, hogy nem is olyan katasztrofális az üres státusz hely, mint ahogy gondolta korábban, errõl nem kaptunk semmi tájékoztatást. Kérjük azt, hogy a nyugdíjasok, a kettõs jogállásúak milyen létszámban vannak, valamint kérjük azt, hogy mennyi a tanácsadói létszám, mert itt van a Népszabadságban a múlt elõtti heti, Ujji Erzsébet tollából származó írás, hogy a tanácsadói létszám, az borzasztóan megduzzadt, lehet, hogy a táskámban maradt, elnézést, több mint 50 fõ, míg a Boross kormány idején csak egy tucatról volt szó. Ha ezeket az összegeket, vagy számokat megkapjuk, akkor mehetünk tovább, a leépítendõ intézmények körében Duna Palota, mennyi az összlétszáma, mennyi a leépítendõk, mennyi az üres hely, mennyi a nyugdíjas és mennyi a tanácsadói. Ha ezekre választ kapunk, akkor úgy gondolom, hogy így korrekt és tisztességes a tárgyalás, mert addig nincs mirõl beszélnünk, addig hát például a BM KGF-rõl eltetszett mondani azt, hogy 77 fõt érint a Galyatetõ, meg a gépjármû kiszervezése, ugyanakkor 113 fõrõl van szó. Tehát itt egyes emberekrõl van szó, vagy nagyobb létszámot érintõ emberek vannak mögötte? Ugyanis itt arról van szó, de ezt nem kell hangsúlyozni és elmondani, hogy itt emberek sorsáról döntünk, családok sorsáról döntünk és nem mindegy, hogy aktív dolgozót teszünk ki az utcára, vagy olyan embert, akinek már van egy járandósága, mondjuk egy nyugdíja és esetleg már nem olyan fontos, olyan áldozatot hozni, hogy egy aktívat rakjunk ki az utcára és a nyugdíja meg maradjon itt. Tehát ha ilyen számok a birtokunkban lesznek, akkor lehet folytatni a tárgyalást, de addig ez ilyen „nesze semmi fogd meg jól”. Nagyon szépen köszönöm.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Köszönöm szépen. Bárdos Judit.
Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Miután, ugye a döntés az a miniszter kezében van és a részletek, tehát az emberekkel való elbeszélgetés meg a helyi szervek kezelésében, ez itt a kérdésem, még a 99-es megállapodáshoz irányul. Tehát, ugye 99-ben több fordulósan is átéltünk már ilyen átszervezési eljárást, ott volt lehetõség bizonyos korengedményes nyugdíjak intézésére, figyelembe vételére, ezért tisztelettel arra kérem a miniszter asszonyt, hogy szíveskedjen ezt is beépíteni a rendszerébe. Tehát nem csak megvizsgálni a lehetõségét, hanem konkrétan bizonyos évek, ugye jogszabály azt mondja, hogy az ágazati miniszter vagy a munkáltató egyedileg meghatározott esetekben vállalhat ilyen kötelezettséget, ennél a létszámleépítésnél az arra rászorulókat általánosságban kéne ezt alkalmazni. Ma a központi költségvetés alkalmaz, lehetõséget ad ennek a megfinanszírozására. Ezt azért kéne alkalmazni, mert 3-4 évvel a nyugdíjkorhatár betöltése elõtt az utcára tenni embereket, most nagyon durva lennék, akkor azt mondanám, hogy aljasság, de képtelenség ehhez bármilyen hozzájárulásunkat megszerezni.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Talabér úr parancsolj.

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm szépen. A Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége részérõl a véleményünk a létszámcsökkentéssel kapcsolatban a következõ. Általában elhatárolódunk a létszámcsökkentéstõl, különösen az olyan létszámcsökkentéstõl, amit nem elõzött meg egy olyan elemzõ munka, ami elemezte egyenként is azoknak a területeknek a létszám igényét, ahonnan most elvonnak munkaköröket, vagy státuszokat. Az OKF vonatkozásában ez tételesen úgy néz ki, hogy az elmúlt idõszakban az OKF, részben a katasztrófatörvény IV-es fejezetének életbe lépésével plusz feladatot kapott, ami a seveso II feladatrendszere, ehhez a megfelelõ létszámot ugyan megigényelte szakmailag, de nem kapta meg. Mai napig nem lefedett ennek a területnek a szakmai ellátottsága. Ugyanakkor az elmúlt idõszakban, tekintettel arra, hogy az óvóhelyi feladatoknak a központi ellenõrzése, ami a ktm-bõl kikerült, majd késõbb az fm-be került és az fm-ben nem végezték, bekerült az OKF feladatkörébe, ehhez a munkakörelemzést követõen 6, illetve 8 fõs státuszt kértek, ehhez kaptak mindössze 2-t. Tehát ez a terület sincs igazán lefedve. Mindezek ellenére egy 12 fõs státusz elvonás van, amely annyiban is hiányos, hogy nem tudjuk, hogy milyen állományt érint. Tehát, hogy ez közalkalmazott, hivatásos vagy köztisztviselõt érint, ez általában nem hangzott el, jó lenne, ha erre vissza lehetne térni. Tehát, végülis ilyen területek nincsenek lefedve. Továbbiakban még van egy olyan problémakör, amit már a múlt, tehát a 9-i BÉT ülésen is elmondtam, de igazán választ nem kaptam rá, hogy jelen pillanatban, korábban ugye az OKF, illetve a polgári védelem feladatköréhez tartozó, úgynevezett BM referensek köre az átkerült a Belügyminisztériumhoz, 20 fõvel, 20 státusz pénzzel együtt, paripával együtt idekerült. Az elmúlt idõszakban a feladattisztázás, tehát a BM központi feladataira hivatkozva, feladattisztázás kapcsán visszakerült a BM OKF-re, hogy mind a 20 fõt megkapta az OKF, de ehhez csak 10 fõnek kapta meg a bérét. Tehát ez további 10 fõ elvonást jelentett. Mindezek tükrében, szeretném csak azt megkérdezni, hogy, ha már ennyi létszámcsökkenés van, hiszen azért a feladatok nincsenek letisztázva, és további 12 fõ leépítés lesz, akkor ezek a feladatok, hogy lesznek megoldva. Köszönöm.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Köszönöm szépen. Parancsolj.

Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Az alap az egész létszámleépítéssel kapcsolatban az volt, hogy a rendvédelmi szerveket ez nem érinti. Legutóbb is megkérdeztem, hogy mi az oka annak, hogy a 12 ember leépítésre kerül a központi szerveknél. Az volt a válasz, hogy legközelebb majd visszatérünk erre, valószínûleg nem is lesz ilyen. Na most, mégis, tehát gyakorlatilag semmi nem történt, változatlanul áll a 12 fõ. Ez az egyik. A másik oldala, pedig az, hogy elvettek tõlünk 100 millió forint feletti összeget, amivel gyakorlatilag most már nem tudunk gazdálkodni, ezáltal a bérezést nem tudom, hogy hogy fogják. (kazettafordítás)
12 embernek a bére nem fogja fedezni a számítások szerint olyan 50 körüli létszámot, ami a 100 millió forintot fedezné. Tehát a kérdésem az volna, egyszer az, hogy végülis miért került be a rendvédelmi szerveken kívül a létszámleépítésbe az OKF, ez az egyik, a másik pedig az hogy figyelembe vették-e azt, hogy gondolom a többi szervnél is ugyanígy elvettek pénzt, hogy ez a kettõ együtt mekkora létszámleépítést fog eredményezni. Köszönöm.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Köszönöm szépen. Megpróbálnék válaszolni, vagy van még valaki, kíván szólni? Bárdos Judit asszony által fölvetettekre röviden. Tehát az érintett intézményi kör vezetõivel szakmai egyeztetést folytattunk, tehát az intézményvezetõk tudják, hogy milyen javaslat készült el, amit most itt ismertettem az imént. Viszont azt is tudják az intézményvezetõk, hogy itt nem arról van szó, hogy mindenképpen meg kívánunk válni kollegáktól. A továbbfoglalkoztatásra vonatkozó elképzelésünk, ahogy az elõzõ BÉT ülésen is megfogalmaztam, az továbbra is áll. Mindenképpen szeretnénk, pld. a helyi szerveinknél meglévõ üres státuszaink feltöltésével biztosítani továbbfoglalkozatási lehetõséget minden eszközzel. Még olyan eszközzel is, hogy például a Szociális és Családügyi Minisztériumban egy projektbe kapcsolódtunk be, ahol pénz is van, átképzéssel tán még a civil szféra irányába kikerülõ kollegák vonatkozásában is próbálunk további segítséget nyújtani. Azokról beszélek, akik részére nem tudunk biztosítani a belügyi ágazatban, az irányított szervek valamelyikénél továbbfoglalkozatást garantálni. Természetesen a továbbfoglalkoztatási szándékunknál mindenképpen figyelembe vesszük minél nagyobb számban az üres státuszokat, tudjuk leadni. Amit a Tepliczkyné asszony elmondott, értem a gondolatait, ilyen módon gondolkodunk mi is, de, majd, ha odaérek tételesen, válaszolnék. Bárdos Juditnak tovább válaszolva az okmánykészítés kapcsán, reményeim szerint azok a kollégák, akik jelenleg ezt a feladatot végrehajtják, a vállalkozásban is, ezt a feladatot a továbbiakban is folytathatják. A Nyugdíjmegállapító Osztályunk 7 fõs szervezetének a kiszervezése, ez része annak a folyamatnak, amit egyébként az SZMSZ módosítás kapcsán már megkezdtünk, egy profiltisztítást kívánunk végrehajtani, elsõfokú hatósági döntések ne szülessenek a minisztériumban. Gyakorlatilag itt elsõfokú nyugdíjmegállapító határozatokat hoz az én kollegám, a dr. Horváth Sándor úr által vezetett szervezet, a minisztériumi központban. Ez nem igazán annak a filozófiának mentén mûködik, hogy például a Hatósági Fõosztályt megszüntettük az SZMSZ módosítás során, vagy a Lakásügyi Hivatal létrehozása kapcsán is éppen ezektõl a feladatoktól kívántunk megszabadulni, ami a miniszteri hatáskörbe, akár elsõfokú feladatként is megjelenik. A másik megjegyzésem pedig a profiltisztítás kapcsán az, hogy a Nyugdíjmegállapító Osztálynak a korábbi idõszakban megvolt a maga funkciója, az ügyek bizalmasabb kezelése miatt volt erre szükség, különösen 1990 elõtt. Napjainkban ez a kérdés már nem olyan jellegû kérdés szerintem, ami indokolná azt, hogy a feladatot a BM-ben tartsuk, illetve más rendvédelmi szerveknél is van erre hajlandóság és szeretném elmondani, hogy a dr. Baráth Gábor úr, a fõigazgató, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál fogadókész erre a feladatra. Az iskolák vonatkozásában, ami a 9-i BÉT ülésen elhangzott, természetesen ezért is van az az ütemezés ebben a dologban, hogy június 30-ig fogjuk meglépni, tehát a Kormánytól haladékot kérünk erre a lépésre, mert egyrészt az iskolarendszer mûködtetése miatt, másrészt az a feladat, amit felvállaltunk az elõzõ BÉT ülésen a beiskolázási igények hosszú távú prognosztizálásával, a meglévõ kapacitás hatékonyabb felhasználásával, mûködtetésével a vizsgálatot végre kívánjuk hajtani és nem biztos, hogy a Körmendi iskola bezárásáról döntünk majd. Úgyhogy, mindenképpen a BÉT ülés elé fogjuk terjeszteni ezt a kérdést, ha és amennyiben meglesz ez a vizsgálat, és a Kormány elfogadja ezt a beterjesztésünket. A Köztársasági Õrezred 15%-os létszámleépítése nem ennek a Kormánydöntésnek keretében, nem ennek mentén történik, egyszerûen elmondhatom, hogy szûkíteni kívánják az õrzendõ, a védendõ vezetõk körét, azok objektumait és elképzelhetõ, hogy átszervezés miatt feleslegessé válnak kollégák, viszont ez a kérdés a rendõrség problémája. Nem ennek a… Én most a Kormánydöntés alapján történt létszámcsökkentésrõl beszélek. Errõl folyik most a polémia, és azt hiszem, hogy arról kellene inkább beszélnünk, hogy minél jobb javaslatokkal tudjunk a holnapi nap folyamán miniszter asszony elé terjeszteni egy intézkedési tervezetet. A berendeltek sorsa mi lesz. Erre azt tudom mondani, hogy a berendelés az egy olyan speciális jogintézmény, ami a bent lévõ hivatásos állomány részérõl egy bizonyos védettséget jelent. Olyan szempontból jelent védettséget, hogy a feladat megszûnésekor visszakerülhet az anyaszervezethez és az adott rendvédelmi szervnél az érintettnek továbbfoglalkoztatási lehetõsége is elvileg biztosított, ha megszûnik a berendelése. Alapesetben mi ezzel nem számolunk és ez a Kormánydöntés nem a rendvédelmi szervek létszámcsökkentésérõl szól, hanem a minisztériumok és a közvetlen minisztériumok munkáját segítõ szervezetek csökkentését célozta a 8-i Kormánydöntés, valamint a területi szervek egyes köreit. Reményeink szerint az a költség, ami itt marad a létszámcsökkentés után, a tárcánál éppen megmaradó állománynak a munkahelyi körülményeit, a munkavégzés feltételeit fogja szolgálni jobban és esetleg a minõségi munkavégzésnek a magasabb színtû elismerésére is lehetõség nyílik ebbõl akár jutalom formájában, vagy más, a személyi juttatási körben értelmezhetõ jogintézmények alkalmazásával. Megértem, hogyha az FRSZ tiltakozik a létszámleépítés ellen, a részletekre kíváncsi. Hát én a mai napon próbáltam elég tételesen, részletesen válaszolni, ha kívánják a kollegák, akkor tudom ismertetni a meglévõ létszámait ezeknek a szerveknek, amelyek érintettek a létszámcsökkentésben, jelenleg milyen számokat takarnak. Illetve el tudom mondani azt is, hogy például ez az 50 fõ, amit említett a kolleganõ a Kabinet vonatkozásában, ez egy annyira speciális szervezet jelenleg, illetve most már az SZMSZ módosítás után, már azért egy más helyzet van, mert például nem normális dolog az, hogy egy Belügyi Szemle vezetõsége közalkalmazottakkal, a belügyi központi igazgatásban beszámításra kerül, mondjuk például egy Kabinetiroda létszámába. Tehát ilyen elemei vannak, és ilyen összetevõi vannak ennek a dolognak, illetve korábban nem volt olyan, hogy mondjuk egy Titokvédelmi Iroda, amely fõosztály jogállású szervezetként a Kabinet keretében mûködött, ez is létszámában a Kabinet létszámát dúsította és növelte. Tehát ilyen elemei vannak ennek a dolognak és így az 50 fõ lehet, hogy nem is olyan sok. A KGF-nél valóban pontatlanul fogalmaztam, 113 fõ összesen a létszámcsökkentésben érintett státuszok száma és ebbõl 77 fõt külön nevesítettem, de talán nem kellett volna. Az OKF-es felvetésre igazándiból én most nem tudnék válaszolni, magát az információt vettem, vettem a 100 millió forintra vonatkozó megjegyzést is, illetve az OKF státuszai közül azt szeretném most elmondani, hogy ez a 12 státusz, ez civil státusz elvonását jelenti. Tehát ahogy elhangzott a 9-i BÉT ülésen, egyébként a rendvédelmi szervek hivatásos állományát ez a Kormánydöntés nem érinti. Tehát ennyit tudnék mondani röviden az elhangzottakra, amennyiben további kérdések vannak, figyelemmel hallgatom. Parancsolj.




Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Hát egyrészt mélységes sajnálkozásomat fejezem ki fõosztályvezetõ úr részére, hogy mindezt neked kell csinálni és az a helyettes államtitkár, aki vállalta, hogy idejön és levezényli, az nem tartotta fontosnak, hogy idejöjjön. Két, három kérdést szeretnék elmondani. Arra szeretnék még választ kapni, hány köztisztviselõi státuszon ül berendelt hivatásos a házban, mert erre nem kaptam választ, és miért a köztisztviselõk által betöltött státuszokat kell megszüntetni és miért nem azokat a státuszokat, amelyen hivatásos ül. Így kezdik. Kettõ. Ha csak az az indok, hogy a minisztérium központi igazgatásában ne dolgozzon 7 ember, aki elsõ fokú határozatot hoz a szolgálati viszonyban állók nyugdíjügyében, akkor meg lehet oldani, hogy egy kis hivatalt hozok létre, a fõosztályvezetõje, vagy osztályvezetõje lesz a hivatal vezetõje, vagy visszahelyezem a Központi Gazdasági Fõigazgatósághoz, ahol volt éveken keresztül és jól látta el a munkáját és azzal az indokkal hozták ide be, hogy közalkalmazott ne végezzen hatósági tevékenységet. Tehát az elmúlt 10 évben 3-szor lettek, vagy 2-szer lettek átszervezve, most fogják élni a 3-at, ez nem egy korrekt dolog. Tehát ez sem indok, hogy ki kell õket szervezni, mert akik eddig hatósági tevékenységet végeztek, akkor ott, ha kitették õket, akkor megtalálták a módját, még egyszer hangsúlyozom, 7 emberrõl van szó, 7 ember kezeli mintegy 40000 hivatásos nyugdíjügyét. Ez nem semmi azért. Tessék ebbe belegondolni. Baráth Gábor pedig lehet, hogy boldog lenne, ha végre hozzáértõ embereket kapna, akik utána majd a másod-harmad fok keretében a szolgálati ügyekkel tud foglalkozni a társadalom biztosítás, de arra még nem hallottam választ, hogy mikor lesz a jogszabálymódosítás. A másik. Ez egy álságos dolog, hogy különbözõ kormánydöntések születnek a különbözõ szervek létszámcsökkentésére. Mert bármennyire is nem ennek a Kormányhatározatnak a része a Köztársasági Õrezredtõl a több, mint 15%-os létszámleépítés, még mindig a Magyar Köztársaság Kormánya hozta meg ezt a döntést és majd annak, azon fogok vigyorogni itt a Nádor utcában, amikor a miniszter asszony nem tud behajtani a körgarázsba, mert a Nádor utcai kaput be fogják zárni, mert nem megszüntetnek õrzõ helyeket, hanem csökkentett létszámmal történik majd az õrzése, bizonyos objektumoknak, lásd Belügyminisztérium is . Ez a kettõ, azért az nem ugyanaz a tevékenység. A harmadik. A KANYIV esetében, hát ugye ezt az okmány elõállítást éveken keresztül az érdekképviseletek és volt már BÉT ülés elõtt, ha emlékeztek, megakadályoztuk, hogy kivigyék vállalkozási formába. És nem azért, mert sajnáljuk a pénzt az ott dolgozó munkavállalóktól, hanem azért, mert ez egy óriási üzlet és igazából nem vagyunk azzal tisztában, hogy a közbeszerzési eljárást azok meghívottak keretében csinálják-e, vagy úgy ahogy ne adj Isten az egyenruha üzletet csinálták, mert az még nem egy befejezett ügylet ma Magyarországon. Ha csak bizakodnék abban, hogy ez a 60 valahány munkavállaló ott fog dolgozni a cégnél, akkor az, akik majd megnyerik a pályázatot, az nem egy utolsó szempont, de nem is bizakodom, mert ugye, akik erre pályáznak, azok már konkrét munkaerõvel rendelkeznek. Tehát itt valamit nem értek. Nekem nem kellenek számadatok, de azért igazából nem látom azt a feladat csökkentést mögötte, a létszámcsökkentés mögött, az elbocsátások mögött, ami indokolja, hogy nem fûnyíró elvû létszámcsökkentés lesz ma a belügyben. Itt nem azt mondom, hogy most több 1000 embert bocsátanak el, itt most elvekrõl beszélünk, de az elvek mögött emberi sorsok állnak. Én arra szeretnék még választ kapni, mert egyáltalán nem hallottam, hogy a korengedményes nyugdíjazással mi lesz. Tudniillik szent meggyõzõdésem, hogy ezen az intézkedési terven egy fél mondat erejéig sem történik változtatás, ez így fog bekerülni a belügyminiszterhez és a belügyminiszter ezt így fogja jóváhagyni. Tehát ne legyenek hiú ábrándok, hogy itt bármi változás történik. Itt mit lehet, azt a megállapodást kéne kiegészíteni, amely majd az egyéneket ott védi, Márti nálatok a KGF-en, a másik helyen és a harmadik helyen, ahol ti fogtok, a helyi szervek, helyi szakszervezeti tisztségviselõk fognak harcolni, hogy mivel lehet az embereket elküldeni. Hogyan lehet elengedni. Tehát én erre, ezt azért konkrétan szeretnék én választ kapni és igenis szeretném ha a dr. Lamperth Mónika megerõsítené azt a megállapodást, amely az elbocsátandók köré ezt a burkot vonja. Mert az elõzõ miniszter írta alá, nem gondolom, hogy megszegi, de aláírásával erõsítse meg, mert csak ez a biztos, ismerve a helyi munkáltatókat, akik vagy szeretnék, vagy nem szeretnék betartani ezeket a megállapodásokat.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Tessék, parancsoljon.

Dr. Tepliczky Miklósné asszony, általános ügyvivõ, Független Rendõr Szakszervezet:
Hát ahogy Judit, te ebbe belenyugszol, hogy ez már így idézõjelben „le van zsírozva”, én nem nyugszom bele. Úgy gondolom, hogy azért hívtak minket ma ide, hogy a szakmai vezetéssel egyezkedjünk, mert, ha nem errõl szól, akkor álljunk fel és akkor eldöntött kérdésekben, ne kérjék már ki a véleményünket. Ehhez már én hozzászoktam, 1970 óta vagyok szakszervezeti tag, különbözõ tisztségeket töltöttem be, és azt mondták, itt kell aláírni, ne olvasd, mert nem érünk rá. Hát, most megint errõl van szó, hogy ideülünk egy grémium, arról próbálunk beszélgetni, vagy vitatkozni, hogy, hogy legyen gazdaságosabb meg mi módon, és akkor erre nem kapom meg a kérdéseimre a választ. Én nem nyugszom bele abba, hogy, hogy küldjük el ezeket az embereket, nagyon jól tudod, hogy 319 embert építettek e az óvodák, bölcsõdék leépítésénél küldtek utcára, azzal, hogy majd segítünk elhelyezkedni ORFK, BRFK területén egyetlenegy embernek a 319 fõbõl nem adott munkáltató lehetõséget, 5-öt, 5-nek, 10-nek, ott vannak még, az Éva van ott egyedül. Továbbá a Kormány elõterjesztésének Zsinka úr, van egy olyan pontja, hogy a kiszolgáló funkciók gazdaságosabb mûködését. Kérdezem én, hogy a takarítókat kihajtottuk már a kft-be, gazdaságos volt? Hány millióval többet fizet a Belügyminisztérium költségvetése a kft-nek? Ugyanezt próbáljuk meg eljátszani a gépjármûjavító mûhellyel, itt arról van a szó, hogy hogyan lehet nem gazdaságosan mûködtetni, mert akkor jó, de ha megnéznénk azt, hogy hogyan lehetne munkaszervezéssel vagy belsõ szabályokat, olyanokat, belsõ szabályokat ki hozza, azokat mi döntjük el, nem, a belsõ szabályozásokat. Tessék megvizsgálni, hogy gazdaságosabban lehet-e mûködtetni a gépjármûjavító üzletet, mennyibe fog kerülni, hogyha kihajtjuk a, kivisszük a részvénytársaságba. Készültek erre szakmai számítások? Vagy döntünk úgy, hogy na, megszabadulunk 50 valahány embertõl. A munkáltatót kérdezem. Vannak gazdasági számítások, ezt szeretném megtudni. Aztán, ugye ott van a Belügyminisztérium nyomdája, õket is kivittük kft-be, adunk nekik megrendelést, hova visszük ki a nyomtatmányainkat, az állami nyomdába. Miért? Miért nem lehet akkor olcsóbban üzemeltetni a miénket is? Köszönöm szépen.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Jó. Köszönöm szépen. Bárdos Judit asszonynak, konkrét kérdésre konkrét választ adnék, hány köztisztviselõi státuszon ül hivatásos? 51 ilyen hivatásos kollega van, akik köztisztviselõi helyen ülnek a Belügyminisztériumban, és hát… Milyen többi?

Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Több mint 200 van itt a házban.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Ez nem igaz. Ezen kívül 38 olyan hivatásos létszámhely van, ahol hivatásosok dolgoznak. Tehát összesen a minisztériumban 89 hivatásos állományú dolgozik, de ebben a Felügyeleti Hivatal hivatásos helyei, és minden benne van. Én a minisztériumi központi igazgatásról beszéltem most, tehát a minisztérium központi apparátusáról. Ezt most pontosan nem tudom megmondani, hogy ezek közül hány olyan köztisztviselõi hely van, amelyek bekerülnek a leépítési körbe. Erre nem tudok válaszolni. A KANYIV hivatalnál, hogy ez egy óriási üzlet, vagy nem óriási üzlet, én egy személyzetis vagyok, aki a gazdasági kérdésekhez túl sokat nem tudok hozzászólni, viszont azt tudom, hogy vannak szabályok, amelyeket be kell tartani egy ilyen vállalat létrehozásánál, és én azt gondolom, hogy a legkorrektebben és a legkörültekintõbben ezt végre is fogják hajtani a gazdasági szakemberek. Azt, hogy fûnyíró elv, vagy nem fûnyíró elv, én azt tudom, hogy a felsorolásból kiderült, hogy itt nem fûnyíró elvrõl beszélgetünk, mert azért néhány szerv mentesült a létszámcsökkentés alól és hát úgy gondolom, hogy, ha spontán tekintettük volna, akkor mondhattuk volna azt, hogy igenis a Közigazgatási Hivataloknál nyugodtan a 6%-ot terheljük ki rájuk, aztán majd mûködnek, ahogy akarnak. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál ne hozzunk létre ilyen európai uniós követelménynek megfelelõ intézményt, az okmány kitöltés, vagy éppen az okmányok kiadmányozása, az a szolgáltatás, amit nyújt az állampolgárok felé, ez mehet még rosszabbul is, mi ebben nem vagyunk partnerek. Ezért is tekintettük ezt a kérdést úgy át, hogy az ellátott feladatkörre tekintettel és a leendõ európai uniós feladatokra is figyelemmel próbáljunk egy olyan javaslatot elõterjeszteni, ami megfelelõ vita alap lehet ahhoz, hogy itt a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács szakmai grémiuma elõtt ezt megbeszélhessük, illetve esetleg alkalmas legyen ez az anyag arra, hogy a vélemények figyelembevételével a miniszter asszony elé is terjeszthetõ legyen. A másik gondolat az a korengedményezéses nyugdíjazás, természetesen be fogjuk építeni az anyagba és nem úgy fogjuk kezelni ezt a kérdést, hogy mondhattok amit akartok, úgyse figyelünk oda, be fog épülni az anyagba a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó kezdeményezés, én is jónak tartom egyébként ezt, az egy másik kérdés, hogy itt a munkáltatónak vannak kötelezettségei, hogy mit vállal addig az 5 éven belül, hogy az illetõ eléri majd ténylegesen az alanyi nyugdíj jogszerzést. De a korengedményes nyugdíjazás az mûködhet. És azt is szeretném megerõsíteni, hogy a miniszter asszony felé elõterjesztjük azt a javaslatot, hogy azt az együttmûködési megállapodás, amely a 2000. évi 1-es számú Belügyi Közlönyben jelent meg, ezt miniszter asszony elé terjesztjük a holnapi nap folyamán és javasolni fogjuk, hogy a szakszervezetek kívánsága az volt, hogy parafálja és szíveskedjen megerõsíteni és biztosítani a leépítendõ állomány irányába a garanciákat. Tepliczkyné asszonynak, hogyha tételes számadatokra van szüksége, akkor külön bármikor vállalom, hogy önöknek prezentálom ezeket a számokat, ha van erre igény. Nem tudom, hogy…

Dr. Tepliczky Miklósné asszony, általános ügyvivõ, Független Rendõr Szakszervezet:
Hogyne persze.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Úgyhogy akkor köszönöm szépen. Más kérdés esetleg? Parancsolj.

Kertész László úr, elnök, ügyvivõ, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Zsinka úr én azt kérném, hogy ne csak az FRSZ-nek, hanem a többi szakszervezetnek is tegye hozzáférhetõvé ezt a táblázatot, hiszen akkor látjuk meg, hogy valójában ez konkrétan hány fõt érint. Hiszen itt hallottunk gyönyörû szép számokat, de nem tudjuk, hogy ebbõl mennyi az üres státusz, mennyi az elõnyugdíj, és stb.. Tehát egy teljeskörü táblázatból kiderül ez számunkra, és akkor valóban van mirõl beszélnünk. Így tapogatózunk egy homályos ködös valamirõl. Köszönöm.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Köszönöm szépen. Azért annyit hadd mondjak el, hogy most egy elõkészületi fázisban vagyunk, tehát arról még nem lehet beszélni, hogy konkrétan ki az a személy, aki a leépítésbe bekerülhet. Ezért én nem tudom most megmondani, hogy ki lesz az elõnyugdíjas, aki esetleg ebben a körben értelmezhetõ lesz, vagy éppen ki az, akinek nem tudunk az alárendelt szerveknél továbbfoglalkoztatást biztosítani. A miniszteri döntés után indul meg az a folyamat, hogy tételesen bekérjük a munkáltatóktól, hogy melyek azok a létszám helyek, amelyeket õk ebben a létszámcsökkentési kiterhelésben tudnak értelmezni és tudnak olyan módon elfogadni, hogy az adott szervezet mûködõképes maradjon. És majd 30-ra jutunk el abba a helyzetbe, hogy konkrét személyekrõl, konkrétan tudunk beszélni. Bárdos Judit parancsolj.

Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Hadd kérdezzem meg, mert legjobb tudomásom szerint a rendvédelmi szerveknél létszámstop van, tehát nem lehet fölvenni senkit sehova. Hol kívánja a belügyminiszter a területi és a helyi szerveknél a tovább foglakoztatását ezeknek az elbocsátandó kollégáknak fölajánlani. Hol? Ha a munkaügyi központokba, akkor ez egy másik ügy, mert ez egy törvényes kötelezettség, amikor meghatározott létszámon felül elbocsát, hogy bejelentse a munkaügyi központba határidõvel. Ha pedig a házon belül óhajtaná, mondjuk azoknál a szervezeteknél, amelyek nem érintettek a létszámcsökkentésre. Azt el tudom képzelni, hogy a Bevándorlási Hivatalba kell 150 ember, akkor a Bevándorlási Hivatalt fölajánlják ezeknek a kollégáknak, természetesen, ha a képzettségük, végzettségük megfelel erre a feladatra. És ha nem? Most az egyáltalán nem vígasztal, hogy ez a Családjogi Minisztérium valamilyen továbbfoglalkoztatást szervez, mert az mondjuk az egy külsõ szféra. A másik, hát akkor, ha most fogja miniszter asszony megismerni ezt a megállapodást, az elég szomorú a részemre, mert akkor mire kötelezte már eddig is el magát. Tehát mégegyszer az a kérésünk, hogy aláírásával erõsítse meg avval, hogy a korengedményes nyugdíjnak a feltételei fennállnak. Miután nem a minisztérium, nem a szervezetek költségvetését terheli 2003-ban mindezeknek a, ezt Jenei úr elmondta, mindezeknek a lebonyolítása és a központi büdzsébõl félre van téve az állami céltartalékból 13 milliárd, akkor talán úgy kéne ezt végrehajtani, hogy mindenki jól járjon benne. Már akiket elküldenek, nem a cégre gondoltam.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Tehát minden belsõ lehetõséget kihasználunk, arra, hogy az érintett kollegáinkat, továbbfoglalkoztatást biztosítsunk, így nagyon helyesen mondtad, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is számításba jöhet, és azért azt hadd mondjam el azért, részt vettem azon a munkáltatói egyeztetésen, ahol az érintett munkáltatókkal beszéltük át a kérdéseket. Szóval, vannak még mindig belsõ tartalékaink, olyan munkáltatóval is beszéltem, akire úgy gondoltuk, hogy hát ezt nehezen fogja tudni teljesíteni, simán meg tudja oldani, és helybõl elmondta, hogy igen erre már várnak kollégák, szeretnének elmenni nyugdíjba, többen vannak olyan érintettek, akik alig várják már, hogy a zöld lámpa mutasson valami zöld színt, és akkor hadd mûködjön a dolog. Tehát ilyen is van. Az egyik olyan szervrõl beszélek, nem akarom nevesíteni, amelyik elég nagy %-ban van kiterhelve, úgyhogy én a magam részérõl soknak tartottam, de meglepõdtem a beszélgetés után. Tehát még mindig vannak belsõ tartalékok és elsõsorban a belsõ tartalékok leépítésének a folyamata zajlik most jelen pillanatban és minden munkáltató, azért próbálja az üres státuszokat összekaparni és tényleg azt a legjobb megoldást kitalálni, hogy a mûködõképessége az adott szervezetnek megmaradjon. És ez igaz talán mindegyik, még a központi igazgatásban mûködõ szervek vezetõire is, akik azért egyértelmûen a 10%-os körben vastagon érintettek. A másik pedig, hogy miniszter asszony ismeri-e, vagy nem ismeri ezt a megállapodást. Hadd mondjam el, hogy miniszter asszony a megállapodást, kiválóan ismeri. Tehát én olyan szempontból fogom elõterjeszteni a Te megjegyzésed alapján, hogy a dolgozók érdekében, hogy, ha leépítésre kerülnek, azok számára is biztosít azért olyan megélhetési garanciát, hogy rendben legyen. Nem tudom más kérdés van-e még kollegák? Parancsoljon.

Dr. Tepliczky Miklósné asszony, általános ügyvivõ, Független Rendõr Szakszervezet:
Zsinka úr a szakközépiskolák esetében azt tetszett mondani, hogy 174 fõ a törzsállomány. Akkor, hogy jön ki ebbõl a 13,3%? Az több, mint ugye 10%. Mennyi az összlétszám.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Tehát ma az Oktatási Fõigazgatóság területi szerveinek létszáma 1307.

Dr. Tepliczky Miklósné asszony, általános ügyvivõ, Független Rendõr Szakszervezet:
1307. Igen, jó. Köszönjük.

Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Tehát a következõ a gondom. Ugye, ma a közszolgálatnak csak a közalkalmazottnak, olyan közalkalmazotti rétegét nem érinti a létszámleépítés, amely oktatással, egészségüggyel foglalkozik. Ez egy speciális helyzet alakult ki a Belügyminisztériumban, mert itt egyértelmûen a rendészeti szakközépiskolákra terhelnek egy 15%-os létszámleépítést. Na most, hogy van akkor ez, tehát minden más iskola, kivéve a gyevibírót, kivéve a minisztérium rendészeti szakközépiskoláit, mert semmilyen más iskolában nem történik meg ez ma Magyarországon. Azért nem, mert ezeknek az iskoláknak a fenntartója az önkormányzat általában. A központi költségvetés pedig fenntartója a rendészeti szakközépiskoláknak. Azért ez egy furcsa helyzet, és azért itt meg kell nézni, hogy ezekkel a tanerõkkel mi lesz? Tehát, mert itt hivatásos, közalkalmazott egyaránt érintett az ügyben, itt nem lehet azt mondani, hogy csak a közalkalmazotti állokmányt küldöm el. A hivatásos annyiban lehet más, hogyha visszavezénylik munkára, vagy elmegy vissza a kapitányságra, vagy határõrséghez, vagy valahova. Hát ez itt azért másik szituáció, ezt azért jobban meg kéne vizsgálni, már a rendészeti szakközépiskolák ügyét.

Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Bárdos Judit fõtitkár asszonnyal egyértelmûen egyetértek, és valóban azt mondom én is, hogy meg kell vizsgálni. Tehát ez kétütemû dolog lesz, ahogy jeleztem, 57 státuszt jelent ebben a leépítési ütemben, és további 120, vagy amennyi fenn marad, annyi a következõ ütemben. Tehát valóban meg kell vizsgálni és, viszont azt el kell ismerni, hogy azért a mi rendvédelmi tanintézményeink, azért nem a 93. évi LXXIX-es törvény szerinti közoktatási intézményként mûködnek. Az tény, hogy mi akkreditáltuk õket és tulajdonképpen felnõtt oktatásban mûködõ szakközépiskolai rendszer van, ami azért eléggé különös a közoktatási struktúrában, tehát felnõttképzés folyik, és azt tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi beiskolázási igény és a meglévõ oktatási kapacitás között azért elég nagy diszkrepancia van. Azért azt is el kell, hogy mondjam, mindegyik iskolában gazdasági szerv van, nagy funkcionális háttérrel mûködik, lõterek meg kiszolgáló apparátus stb., amely egy 1200-1600 fõs beiskolázási, csak a rendõrségi iskolákról beszélek, volumenre vannak tervezve és most 500 fõvel fognak indulni. Tehát van ott bõven olyan egyéb funkcionális részleg kapacitás, amit ilyen értelemben lehet kezelni és leépíteni. Természetesen megvizsgáljuk és ezt, ahogy az elõzõ BÉT ülésen is bevállaltuk, ezt a folyamatot végigvisszük. Viszont az 57 fõ pedig helybõl is leépíthetõ. Köszönöm szépen.
Helyettes Államtitkár Úr megérkezett, tulajdonképpen befejeztük volna a megbeszélésünket, amennyiben esetleg Államtitkár Úrhoz van közvetlenül kérdés, akkor itt a nagy lehetõség, hogy feltegyék.

Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ennek az értekezletnek, nem bántva Zsinka urat és ezt elmondtuk neki, Helyettes Államtitkár Úr lett volna a levezetõje. Ez egy olyan jellegû kérdés, téma volt, amely a felsõ belügyi vezetésnek kellett volna helytállni ezekben a kérdésekben, ehhez képest szegény fõosztályvezetõ urat tették ide. Õt sajnálom, mert mindenféle kérdést neki kell levezényelni, de ez egy másik ügy. Nem szeretnénk ismétlésekbe bocsátkozni, szeretném, ha megismerné ennek az elmúlt másfél, 1 órának a tartalmát majd a jegyzõkönyvbõl és ehhez képest, amit kértünk azt szíveskedjenek teljesíteni.
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, BM Személyügyi Fõosztály:
Köszönöm szépen. Amennyiben más észrevétel nincs, akkor megköszönöm a megjelenést, elnézést kérek a kis csúszásért. Én is egyébként mielõtt ide érkeztem Kovács úrral együtt voltam a Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szövetségének egyeztetõ értekezletén. Talán a késés ennek is betudható. Köszönöm szépen, minden jót kívánok, és ahogy megállapodtunk, mindent teljesítünk.
Budapest, 2003. október 28.


Dr. Korbuly András
titkár


Legépelte: Antal Katinka