Pál Tibor úr, politikai államtitkár, levezetõ elnök:
Jó reggelt kívánok mindenkinek! Üdvözlöm a megjelenteket! Én itt a munkavállalói oldalt kérdeztem, ugye és úgy értelmezzük, hogy folytatólagos BÉT ülés van, tehát, hogy az elnök személye az az, aki két üléssel ezelõtt megkezdte a tárgyalásokat, úgyhogy így a levezetõ elnök a mai nap is én vagyok. Ugye, a legutolsó egyeztetésen abban maradtunk, hogy úgy a munkavállalói, mint a munkaadói oldal a munkabéke megteremtése érdekében bármikor hajlandó és képes arra, hogy egymással leüljön a 2003. évi jövedelmek tekintetében, illetve a juttatások tekintetében. Ezért kértük, hogy a mai nap 9.00 órakor találkozzunk, hiszen van egy javaslatunk, amit 1. napirendi pontként javaslok fölvenni, ez itt kiosztásra került, és van egy másik napirendi pontunk, ami a legutolsó BÉT ülésen került elfogadásra, ugyan ott, a határidõ 18-a, de, ha összejöttünk, akkor úgy gondolom, hogy érdemes errõl is szót váltani. Ezért ezt a két napirendi pontot javaslom ma megtárgyalásra, és megfogadtuk a munkavállalói oldal azon kérését is, ami arról szólt, hogy ne délután, hanem délelõtt legyen, hogy idõben tudjanak érkezni és hazamenni. És van egy jó hírem is, az pedig arról szól, hogy délben a munkaadói oldal egy ebédre a munkavállaló és a munkaadói oldal képviselõit vendégül látja, ez persze nem azt jelenti, hogy addig kell tartania az összejövetelünknek és ez abszolút nem arról szól, hogy elõlegeznénk itt valamifajta bizalmat, csak gondoltuk, hogy jó, hogyha ezt mindjárt az elején jelezzük mindkét oldal résztvevõi számára. Kérdezem, hogy a kiküldött napirenddel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele, módosító javaslata? Jó, ha nincs, akkor úgy veszem, hogy mindenki által elfogadott a napirend. Köszönöm szépen!
Akkor térjünk rá az 1. napirendi pontra, ahol a napirendi pont elõadója Jenei Zoltán, itt szeretném jelezni, hogy Miniszter Asszony délelõtti programját igyekszik úgy alakítani, hogy valamikor a BÉT ülésen részt tudjon venni, úgyhogy valószínû, hogy a tárgyalások szakaszában valahol részt vesz majd az ülésen, azt nem tudom megmondani, hogy pontosan mikor, természetesen a lehetõségei szerint részt fog venni. Én megadom az 1. napirendi pontnak elõadójának a szót, Jenei Zoltánnak. Parancsolj!
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm Államtitkár Úr! A javaslatunk néhány perccel ezelõtt került szétosztásra, ennek az oka, az, hogy nagyon meleg még a végleges változat, tekintettel arra, hogy az összes körülményt, feltételt tegnap este sikerült nekünk is tisztázni. A javaslat a hivatásos állományra, illetve a hivatásos állomány egy részére vonatkozik, tekintettel arra, hogy a többi állománycsoportban valamilyen formában azért, vagy az elõzõ évrõl áthúzódó módon, vagy pedig az idei évben jövedelemelmozdulás van, ezért az elmúlt tárgyalásokra is visszatekintve mi is a hivatásos állományra próbáltunk koncentrálni. Két szempontot vettünk figyelembe akkor, amikor a javaslatot összeállítottuk, az egyik szakmai, a másik pedig pénzügyi. Szakmai azért, mert a Belügyminisztérium stratégiai elképzelései között én úgy gondolom, hogy visszatükrözõdik az a jogos társadalmi igény, hogy a végrehajtó szervezetek szintjén, rendõrkapitányságoknál, határõr igazgatóságoknál, jelenjen meg egy erõteljesebb létszámnövekmény, próbáljuk a személyi erõforrásokat úgy alakítani a jövõben, hogy ezek a szervezeti egységek megerõsítésre kerüljenek. Ehhez sok minden szükséges, szükséges az is, hogy beruházásokat, a technikai fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket elsõsorban ezeknek a szervezeti egységeknek adjuk, de feltétlenül fontos az is, hogy valamilyen formában a jövedelem területén legyen egyértelmû utalás arra, hogy igen, ez a szint meghatározó a következõ évek stratégiája szempontjából, ezért próbáltunk olyan jövedelememelõ javaslatot összeállítani, ami elsõsorban a rendõrkapitányságokon, a határõr igazgatóságokon, helyi katasztrófavédelmi szervezeteknél jelenik meg. A másik, amit figyelembe kellett vennünk, ez a pénzügyi lehetõség, nagyon komoly alkudozások, tárgyalások voltak az elmúlt napokban, aminek a végeredménye egy 1,5 milliárd Ft-os idei többletforrás a Belügyminisztérium számára. Ez az összeg természetesen tartalmazza a nettó bérhez kapcsolódó valamennyi köztehernek a fedezetét, ebbõl következõen tudom, hogy a 1,5 milliárd Ft soknak, vagy kevésnek is hangzik, de, ami ebbõl majd kézzel fogható nettó béremelés lesz, az ennek csak egy kisebb hányada. Ezt a két szempontot próbáltuk figyelembe venni, és ez alapján készült a Belügyminisztérium javaslata, aminek a lényege az, hogy a helyi szinten, helyi szervezeti egységeknél dolgozók számára eltérõ mértékben, illetménykiegészítés bevezetésre kerülne, tudom, hogy ehhez a szolgálati törvénynek a módosítása is szükséges. Ez azt jelentené, hogy a helyi szinten dolgozó tisztek számára egy 9%-os, a tiszt-helyetteseknél, középfokú végzettségûeknél, pedig, egy 5%-os illetménykiegészítés lépne életbe július 1-jei hatállyal. A mi számításaink szerint ennek a béremelõ vonzata, a béremelési hatása, körülbelül 5,4%, erre a féléves idõszakra vetítve. Ez azt jelenti, hogy a területi szerveknél, a központi szerveknél július 1-jei hatállyal nem lenne általános, illetve differenciált béremelés, hanem ez az összeg alapvetõen a helyi szinteken jelenne meg. Tudjuk, hogy ennek van továbbgyûrûzõ hatása a következõ költségvetési évre is, ezt majd a 2004. éves költségvetés tervezésénél próbáljuk figyelembe venni. Úgy gondolom, hogy a legfontosabb adatok, szempontok, a javaslatban szerepelnek, kérem a munkavállalói oldalt, hogy véleményét tegye hozzá javaslatunkhoz!

Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! A munkavállalói oldalt kérdezem, hogy ki kíván? Parancsoljon!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Jó reggelt kívánok! És egy megjegyzéssel kezdem, nem véletlenül ülünk ebben a teremben, mert ugye nagyon nehéz egymás szavát megérteni, még mikrofonon keresztül is, ugye a zaj, meg a zörej, úgyhogy ez hozzájátszik. Na! A Határõr Szakszervezet és a BRDSZ nevében szeretném elmondani, amit mondok ehhez a javaslathoz. Messzemenõen egyetértünk azzal, hogy végre a helyi szervek kategóriájában is egy illetménykiegészítés kerüljön a szolgálati törvény módosításával bevezetésre, de szeretnénk hozzátenni, hogy ez az illetménykiegészítés, ami július 1-jétõl lépne hatályba az Önök elõterjesztése szerint, ez csak az elsõ lépcsõ, hiszen a mi általunk véleményezett Hszt.-ben az illetménykiegészítés a középfokú végzettségûek tekintetében 10%, a felsõfokú végzettségûek tekintetében 15%. Az 5 és 9%-ot elméleti szinten még ezt ugye, hát nincs végleges döntésünk, úgy tudnánk elfogadni július 1-jei bevezetéssel, ha a munkáltató garanciát vállalna arra, hogy a 10 és 15% 2004. január 1-jével bevezetésre kerül az érintett körnek.
Kettõ. Nem látjuk azt az ajánlatát a munkáltatói oldalnak, amely effektív pénzben, mégegyszer hangsúlyozom, effektív pénzbe, sem a Kormánynak, sem a Belügyminisztériumnak nem kerül, viszont a Politikai Államtitkár Úr elkötelezte magát e grémium elõtt, azzal már, hogy április 1-jétõl bevezetik, és pedig ez az állami kezességvállalás intézménye a hivatásos állomány számára. Szeretnénk, ha ez, legkésõbbi bevezetése 2003. július 1-je lenne, hiszen nagyon sok kolléga azért nem vette meg a lakását, nem kezdte el az építkezését, mert erre vár. Na most, már ennyire eltántorítani az építkezésektõl, vagy a lakásvásárlástól a kollégákat nem lehet. Szeretnénk, ha a Kormány kötelezettséget vállalna arra, hogy 2004. január 1-jétõl a hivatásos önkormányzati tûzoltók részére törvényi szinten bevezetné a veszélyességi pótlék másik 50%-át. Erre is kérnénk, hogy a megállapodás erre kiterjedjen. Szeretnénk kérni, hogy a Jenei Úr elmondásával ellentétben, valamilyen pénzösszeg jusson a területi szerveknek és az országos parancsnokságoknak. A két szervezet nem tudja elképzelni, hogy a megyéknél, igazgatóságokon, illetve az országos parancsnokságokon dolgozó hivatásos állományú kollégák teljes egészében reáljövedelem-csökkenést szenvedjenek azáltal, hogy idén semmiféle juttatásban nem részesülnek. Ezért szeretnénk, hogyha a minisztérium vezetése valamilyen szinten erre kötelezettséget vállalna, hiszen a kérésünk az volt, hogy egyrészt az utolsó negyedévben erre vissza kéne térni, de most, miután egy ajánlat fekszik elõttünk, ezért mi azt mondjuk, hogy hát ugye szeretnénk hallani, hogy esetleg van ebben még valami kis tartalék, hiszen kezdetben 3 milliárdról indult a buli, amikor is az Államtitkár Úr azt mondta nekünk anno …. , hogy a teljesítményértékeléshez félretettek 3 milliárd Ft-ot, illetve 3%-ot, ez 2 uszkve 3 milliárd. Ugye 2-rõl biztos szó volt. És akkor, ha most nincs teljesítményértékelés, akkor ugye, az a 2 milliárd azért valahol még csak, most 1,5 milliárdról szól a fáma, akkor talán még van valahol pénz. Ennek cserébe, ha ez megállapodásba kerülne rögzítésre, mi azt vállaljuk, hogy a jelenleg meghirdetett demonstrációt, ami március 21-ére van meghirdetve, azt felfüggesztjük, és egészen október 15-ig, mondok egy határidõt, most csak ezt a hasamra ütöttem és mondtam egy határidõt és október 15-ével térjünk vissza, addigra már készülhet egy felmérés, addigra már tudjuk, hogy milyen lesz körülbelül az infláció. Hogy milyen reáljövedelem-csökkenést szenvedett, mondjuk az a kör, aki nem kapott 1 fillért sem, és akkor hogyan lehet még ezt a maradék elv alapján kompenzálni. Egyelõre köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Parancsolj Géza!
 
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Elolvastam én is a javaslatot, és szomorúan látom, hogy egyetlenegy csoportnak van elõterjesztve bérfejlesztés. Én most csak a rendõrségrõl beszélek. A rendõrség 3 lépcsõs. Van helyi, területi és központi szerve. Itt csak a helyi szervnek juttatna valamilyen szintû béremelést. A Független Rendõr Szakszervezet a VI. Kongresszusát decemberben tartotta meg, és ott egy kongresszusi határozat született, ehhez kénytelen vagyok tartani magam, ami azt az utolsó pont, amit el tudunk fogadni, hogy reálbér-csökkenés ne érje a kollégákat és ezen belül mindenkit. Tehát, nem lehet negatív diszkrimináció, nem lehet az, hogy az Országos Rendõr-fõkapitányságon dolgozók ne kapjanak bérfejlesztést. Nem lehet, hogy a megyei rendõr-fõkapitányságok, ami viszont egy jóval szélesebb kör, ne kapjanak bérfejlesztést. Ráadásul azért is, ugyan, ezt csak zárójelben mondom, várható egy régiós átszervezés. Így is elég nagy a bizonytalanság, hogy mi lesz a sorsuk, mi lesz a jövõben. Hát, ha most még napvilágra kerül, hogy õk már bérfejlesztésben sem fognak részesülni. Ezért én ezt megfontolásra teszem ezt a kérdést, hogy ezzel foglalkozni kéne, mert ez nagy visszhangot kelthet ezen állomány körében és ez nem kicsi. Nem kicsi, mert 19 megyei fõkapitányság és a Budapesti Rendõr-fõkapitányság és egyéb megyei szintû intézményekrõl van szó, aminek a létszáma jelentõs. Az Országos Rendõr-fõkapitányságról nem is beszélek. Visszatérve itt a helyi szinten juttatott illetménykiegészítésrõl, én ezt örömmel veszem, tegnap beszéltük a Hszt. módosítást, csatlakozom én is a BRDSZ Fõtitkár Asszonyának a megállapításához, hogy ez nagyon jó, szükséges, javasoljuk a bevezetését. Én annyival kiegészíteném még, hogy a középfokú végzettségûeknél azt az 5%-ot egy kicsit magasabbra tenném azért, ugyan tudom, hogy nagy állomány kört érint, tehát, itt van a legnagyobb létszám, de viszont az 5%, itt mihez képest 5%, a tiszt-helyetteseknek így is alacsonyabb a bére, és a tiszt-helyettesi állománynál az 5% nem jelent olyan túl nagy összeget. Az állami garanciavállalásról szólnék. Itt az állomány nagyon várja. Mi készítettünk egy felmérést, nap, mint nap kapjuk a leveleket, telefonokat, várják a kollégák az állomi garanciavállalásnak a lehetõségét, úgyhogy ezt mindenképpen bele kéne foglalni ebbe a megállapodásba. A teljesítményértékelés bevezetése már beindult, értékeljük, értékelik a parancsnokok a személyi állománynak a minõségi munkáját. Mivel ez a cél, ez a jövõ. De viszont hiába értékelik, hogyha azt pénzzel nem tudja ezt dotálni. Korábbi javaslatokba ez a 3% már megfogalmazásra került, javaslat szintjén természetesen és ez is csak évi 1,5% lenne, hogyha ezt lebontjuk, hogyha ez július 1-tõl be lenne vezetve. Úgyhogy én szintén javaslom ennek a 3%-os teljesítményértékelésnek a bevezetését, már csak azért is, mert a jövõ, a minõségi munka felé kell, hogy tendáljon és ezért is szükséges. Köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Kérdezem, hogy még a, parancsolj Zoltán!
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm! Tisztelettel köszöntöm a BÉT-en megjelenteket! Néhány szóval szeretnék én is néhány véleményt kifejteni. Én egyetértek azokkal az észrevételekkel, amik eddig elhangzottak, úgy a teljesítményértékelés, úgy az állami garancia bevezetésnek a jelen okmányba foglalásával, azonban néhány dologban szeretnék visszautalni a tegnapi Hszt., úgynevezett szakértõi vitájának a kapcsán felmerült kérdésekhez, itt elsõsorban ahhoz, hogy a, már az ott vázolt és a Hszt. módosítás 60-as, illetve 103-as helyébe javasolt kondícióktól ez lényegesen eltér. Tehát, akkor nem értem a két dolgot, hogy tegnap megbeszéltük szakértõin, hogy körülbelül egy ilyen javaslat megy be, és ehhez képest ma kapunk egy ajánlatot, ami ettõl lényegesen eltér és kevesebbet ajánl. Az új bevezetés, tehát, a helyi szerveknél a felsõfokú az 15, míg a másik a középiskola 10%-ot vezetne be, hát ez lényegesen eltér, majdnem, hogy lefelezi a tegnapi megállapodás, tehát, a tegnapi szakértõi vitán elhangzott és hát már elve, mint elfogadott és tervezetként a Kormány elé tárt Hszt. módosítást. Ami a problémám még további, hogy mi a rendfokozat területén kértünk egy módosítást, amiben ugye az volt az alapkiindulás, hogy itt mindenkit érintene a hivatásos állományból, tehát, nemcsak azokat, akiket most itt a helyi szintû, ami a Hszt.-nek a módosításából fakadna és különösen ez a rendfokozat abban az állománykategóriában jelentene igazán elõrelépést, akik eddig is keveset kaptak, tehát, a tiszt-helyettes állomány területén jelentene igazán egy normális bérfejlesztést. Mi azzal tudnánk igazán egyetérteni, hogyha az a táblázat, ami ebben a módosításban ugyan tegnap bekerült és valamivel több már, mint amennyi volt, hogy ettõl egy kicsit eltérõ, mi az 1 egésszel, tehát, a mintegy 1 egész ponttal, azaz 33.000 Ft-tal történõ megemelésre tettünk javaslatot és ez lenne a kiindulópont, amit mi kértünk, hogy vitaként és tárgyalási alapként fogadjunk el. Így ezzel a rendfokozattal gyakorlatilag tényleg az az állomány egészében an block teljes volumenében szembesülne és nem csak egy olyan szûk állomány, aki itt mintegy 28.000 fõben van megjelölve. Még egy nagyon komoly problémát látok, hogy itt, ami az utolsó mondatba van foglalva, hogy ehhez a béremeléshez is a szükséges fedezetet a Belügyminisztérium vállalja és a jövõ évi áthúzódó fedezetét is vállalja, tehát, ez korábban elhangzott, hogy igazából nincs erre fedezet. Nem tudom, hogy ez most véletlen van így fogalmazva, mert én úgy gondolom, hogy ha erre nem volt fedezet eddig, akkor valahonnan el kellett venni, az eddig is szûk kereti, dologi kiadások volumene, ha még továbbra ez szûkül, akkor hallottunk már olyat, hogy októberig van mûködési költség sok területen, nem tudom, hogy akkor hogyan fognak tovább mûködni a szervezetek. Én úgy gondolom, hogy ehhez inkább a Kormánynak kéne a pénzt megadni és nem pedig, a BM-nek, tehát, itt egy ilyen módosulatot mindenképpen úgy látom, hogy indokolt betenni. Köszönöm szépen, ennyit kívántam egyelõre elmondani.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Parancsoljon!
 
Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A javaslattal kapcsolatban az a véleményünk, hogy ezt a diszkriminációt így nehezen tudnánk elfogadni, miután mi azt mondjuk, hogy egységesen a teljes hivatásos állomány részére szükséges béremelést biztosítani, hiszen a hivatásos állomány egyetlen tagja sem kap ebben az évben semmiféle pénzt. Én is arra tudnék hivatkozni, hogy tegnap délután itt elég hosszú ideig tárgyaltuk a Hszt. módosítását és a módosításban ilyen kiegészítés, tehát, illetménykiegészítés nem szerepelt, most nem tudom, hogy akkor a továbbiakban, hogy fog kinézni, vagy ez csak 2003-ra igaz, vagy pedig, a Hszt. módosított változatában ez egy állandó eleme lesz a bérnek. Nem látom azt, hogy most végül is ez a teljes bruttó illetményre számítandó, magyarul az összes pótlékkal, mindennel együtt például ez a %, amit itt 9%-ként megjelöltek, tehát, szeretném tudni azt, hogy végül is ez most mindenre vonatkozik-e vagy csak kizárólag az alapilletményre? Köszönöm szépen!
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Államtitkár Úr, én szeretnék egy olyan jellegû, persze természetesen egyetértve a Talabér úr szavaival és minden mondatával, egy olyan pontosítást, ami itt tegnap megfogalmazódott ebben a törvényjavaslatban és itt valahogy másképpen fogalmazódik, és most nem a %-os dolgokra hivatkoznék, hanem azt mondja, hogy a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ tiszti állomány részére, majd itt a törvényjavaslatban ez a továbbiakban úgy szólna, hogy illetve az I.-es besorolási osztály hivatásos állomány illetménykiegészítés mértéke, hogy ezzel, ezt, hogyha kiegészítenék. A másodiknál pedig, tulajdonképpen a tiszt-helyettesi állomány és én tûzoltóról beszélek, akik a II.-es besorolási osztályban vannak, javarésze nem részesülne ebben az 5%-ban, ugyanis nem rendelkezik középfokú végzettséggel. Tehát, továbbra is az a réteg, amelyiknek a bérét, vagy illetményét emelni szándékoznánk, az ebbõl kimarad. Tehát, hogyha ez úgy fogalmazódna meg, vagy úgy fogalmazódna át, hogy a II.-es besorolási osztályba sorolt, illetve hát az 1. pontnál pedig, az, hogy illetve az I.-es besorolási osztályba sorolt állománynál. Köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Jó! Köszönöm szépen! Majd utána válaszoljunk, jó, tehát, mert, hogy itt, ami felvetõdött Nagy úr részérõl, azt gondolom, hogy ezt tisztázni kell, de, jó persze a végén, Kertész úr parancsoljon és akkor utána.
 
Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm Államtitkár Úr! Én is csatlakoznék az elõttem szólókhoz, ami tegnap részünkrõl felvetõdött a szakértõ egyeztetésen is, hogy hiányoltuk az anyagból a veszélyes tûzoltói hivatás elismertsége, ami ugye most el lett fogadva Parlamentben, a második lépcsõnek a megoldása, tehát, a 2004. január 1-jei bevezetés nem szerepel ebben a javaslatban és tegnap is kértük, hogy kerüljön bele, mivel szerintünk gondot okozna az, hogy õsszel újra csak ezért az egy ponttért, immáron idén harmadszor módosítsuk a Hszt.-t. A másik része, a tegnap tárgyaltak tudtunkkal július 1-jével kerülnének bevezetésre a tervezetben szereplõ dolgok, ez a jelenlegi javaslat jóval kevesebb %-ot szerepeltet, a másik problematika, amit Nagy Gábor úr is elmondott, hogy nálunk nagyon sok tiszt-helyettesi kategóriában szakmunkásképzõvel, szakmával rendelkezõ gépjármûvezetõ beosztott tûzoltó van, akik a középfokú végzettség elõírásával nem rendelkeznek, tehát, kizárnánk õket körülbelül a 60-70%-át az érintett állománynak ezáltal ebbõl az 5%-ból is. Szeretnénk kérni, hogy a %-okat akkor közelítsük a Hszt. módosítás-tervezethez, illetve akkor el kellene dönteni, hogy az a módosító csomag, amit tegnap tárgyaltunk, akkor mégsem július 1-tõl lépne hatályba, hiszen ez a kettõ nincs paritásban, hanem akkor az, amit tegnap tárgyaltunk az csak 2004. januárjától lépne hatályba? Tehát, ez egy kérdésünk is lenne. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Parancsoljon!
 
 
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Én tisztelettel még azt szeretném még megkérdezni Államtitkár Úr, hogy ebben a javaslatban, ugye, most csak az illetménykiegészítés szerepel, viszont a törvényjavaslatban ugye, szerepel egy rendfokozati illetményszorzó is, hogy a kettõ összhangjával most mi a helyzet? Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Van-e még a valaki a munkavállalói oldalon, aki szeretne? Parancsoljon!
 
Horváth József úr, fõtitkár, Határõr Szakszervezet:
A kollégáim javaslata, amit felvetettek a II.-es besorolási osztállyal, úgy érzem pontatlan, hiszen a területi szerveknél kapják az illetménykiegészítést azok a kollégák, akik olyan beosztásban vannak, a helyi szerveknél nincs illetménykiegészítés és körülbelül 1996. szeptember 1-je óta ez volt a szakszervezetek problémája. Én a szándékból azt látom, nem vállalkozom a munkáltató, meg a minisztérium dicséretére, de én azt látom, hogy a jövõ január 1-jétõl bevezetendõ, vagy majd az Országgyûlés elfogadja a törvénymódosítás illetménykiegészítésre vonatkozó szabályozását, annak egy részének elõrehozását vállalná a minisztérium, hát, hogyha a törvényhozás ezt megszavazza. Én azt gondolom, és így ismeret a határõr kollégáim véleményét, hogy ennek örülni fognak és sikerült 6 év után egy ilyen hiányt esetleg korrigálni. Azt gondolom, hogy a bérkérdéssel, amely ebben a tárgyalássorozatban fölmerült, a Hszt. ilyenfajta módosítása nem volt végigtárgyalva. Tehát, igazából egy kicsi különbséget érzek itt a tegnapi, meg a mai helyzet összevetésében, én szerintem nem vethetõ össze, megmondom õszintén, én úgy értékeltem a tegnapi tárgyalást, és ott nem is hangzott el, bár én rákérdeztem, hogy július 1-tõl érvényesek lesznek-e a táblamódosítások, nem, az, 2004. január 1-tõl van tervezve és annak költségvetési fedezete van, igazából az nagy siker lenne. Fenntartom azt, ami Bárdos Judit mondott a szakszervezetem képviseletében és azt gondolom, hogy ahhoz képest, hogy az infláció mértékének csökkentését, vagy kompenzálását kértük, a július 1-jével a lakástámogatás, kezességvállalás és valamilyen más kiegészítést, azok, akik érintettek, azt gondolom, hogy ez elégséges javaslat a minisztérium részérõl. Köszönöm szépen!
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Köszönöm a szót Államtitkár Úr! Én azt hiszem, hogy a Horváth úr félreértett engem, hiszen a II.-es besorolási osztályba tartozó állomány, az van a központi szernél is, van a területi szervnél is és vannak a helyi szervezetek. Itt az elõbb a helyi szervekrõl beszéltünk, ez a javaslat a helyi szervekrõl szól. A másik meg, ennek a kezünkben lévõ törvényjavaslatnak a záró rendelkezés 131. §-a úgy szól, hogy 2003. július 1-jével lép hatályba. Köszönöm szépen!
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Akkor most majd a munkaadói oldalon elõször a Jenei úrnak adom meg a szót, Babák úrnak, és aztán Zsinka úrnak, de mielõtt õk válaszolnak, azért válasszunk ketté két dolgot. Ugye, egy, hogy folyamatosan mi végezzük azt a törvényalkotási feladatunkat, ami egy menetrend szerint, egy munkarend szerint megy. Ebben tegnap volt egy egyeztetés, ami persze teljesen nem választható szét attól a tárgyalási folyamattól, amit mi ugye novemberben elkezdtünk a 2003-as évi bérekkel, juttatásokkal kapcsolatban. Ez a kettõ persze mindig találkozik. Én azt tartom fontosnak, hogy a mostani tárgyalás is, mint ahogy az egyébként történt a tûzoltópótlék esetében, amit elég sokszor itt elmondtam, magának a rendszernek a kialakítását segítse elõ. Tehát, az a javaslat, ami itt most elõttünk szerepel, az egy kicsit segíti azt a törvényalkotási folyamatot, amirõl majd itt a Zsinka úr fog beszélni, tehát, hogy én azt gondolom, hogy az történik, elé tudunk menni annak a törvényalkotási folyamatnak, mint, ahogy ezt a tûzoltópótlék esetében is tettük, hogy egy fél, egy 50%-os juttatással, de magának a rendszernek a létrehozásával tudtunk egyet lépni, ezt egyébként hát együtt tettük meg, hiszen innen indult és itt vállaltuk fel, azon már túl vagyunk. Ugyanilyen a lakás kezességvállalásának a támogatása, errõl majd még kell beszélni, hogy ez hogyan és milyen módon legyen bevezetve, és hát ugyanilyen az illetménykiegészítésnek a kérdése és ezt azért tartom fontosnak, mert jó, ha azt azért látjuk most itt már március közepén az elmúlt féléves munkában, hogy ez a három dolog már egy olyan lépés egy fél év alatt, ami egyébként, azt gondolom, hogy eredményként elszámolható, hiszen kialakulnak azok a rendszerek, az a törvényi háttér, az a finanszírozási rendszer, ami a különbözõ állománycsoportok számára ad valamilyenfajta plusz juttatást, most akár bérben, akár szociális értelemben, vagy jóléti értelemben. Én azt gondolom, hogy akkor mûködik jól ez a fórum, hogyha ezeknek a rendszereknek a kialakítását tudja gyorsítani. Én minden olyan igényt értek, ami arról szól, hogy, de az elsõ lépésnél nagyobb és nagyobb legyen az az összeg, én fontosnak tartom, nem az elsõ lépés nagyságát, hanem az elsõ lépés irányát tartom fontosnak, mert az ad lehetõséget arra, hogy a késõbbiekben tovább tudjunk ezekben dolgozni. Most akkor kérem elõször a Zsinka urat, és aztán utána a többieket, hogy válaszoljanak!
 
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Köszönöm a szót Elnök Úr! Én úgy érzem, hogy a tegnapi nap folyamán egy eredményes szakmai egyeztetést folytattunk le. Jórészt a szakszervezetek a legmagasabb szinten képviseltették magukat és bizonyos vonatkozásokban kicsit meghökkentem egy-két véleményen, ami a tegnapi nappal kapcsolatosan elhangzott. Én a bevezetõ gondolataimban is elmondtam, hogy milyen általános elvek mentén szeretnénk ezt a törvénykezési folyamatot elindítani, azt is elmondtam, hogy lesznek olyan kérdések, amiben nem tudunk megállapodni azon a szakmai egyeztetési fórumon és ezeket a kérdéseket, tekintettel arra, hogy ez nem csak a belügyi ágazatról szól, ezt a szektorális érdekegyeztetési fórumra kell hozni. 10 ilyen kérdést állapítottunk meg ezen a megbeszélésen, a 10 kérdés körében szerepelt éppen a vitatott illetménykiegészítés és a rendfokozati kérdéskör is. E két témakörben külön hangsúlyozottan rögzítettem a bevezetõ gondolataimban is, hogy ez a szakmai szándék, tehát, mi csak a szakmai szándékot rögzítettük. És azt is elmondtam, elmondtam a bevezetõ gondolatokban is, elmondtam a tételes joganyag megbeszélése során is, amikor ezekhez a passzusokhoz jutottunk, hogy ismételten elmondom, hogy az indokaink megvannak, a szakmai indokot le tudjuk telepíteni, hogy miért kell létrehozni, mondjuk a helyi szervek vonatkozásában az illetménykiegészítést, mint rendszert. És egyetértek Államtitkár Úrral, itt a rendszerét kell telepíteni ennek a dolognak is. Viszont a forrást keressük, ezt elmondtam többször is. A zárógondolataimban ugyanúgy elmondtam, hogy igen, vannak kérdések, amik szerepelnek itt, de a forrást még nem tudjuk, hogy honnét fog keletkezni. Ennyit talán errõl a rendfokozati illetményemelkedésrõl és az illetménykiegészítésrõl. A másik pedig, ezek abszolút szakmai kérdések egyébként, aki a II.-es besorolási osztályba van besorolva és a helyi szerveknél dolgozik, független attól, hogy õ most középfokú végzettséggel rendelkezik, vagy nem, tiszt-helyettesi rendfokozatot birtokol. A tiszt-helyettest a II.-es besorolási osztályba kell sorolni. A tiszt-helyettesnek jár az illetménykiegészítés, amennyiben ebben a jogalkotási rendszerben telepítjük ezt a szabályt. Tehát, nincs ilyen probléma. Tehát, minden helyi szervnél dolgozó tûzoltónak, ha megállapodunk itt a mai napon, akkor attól, hogy milyen mértékben, ez forrásprobléma megint, szerintem a kezdõ lépést meg tudjuk tenni azzal, hogy 5%-osan és utána az egy külön történet, hogy esetlegesen egy, a jogszabály módosulás körében egy késõbbi hatályba léptetéssel azt a magasabb mértékû formát is, vagy 10 és 15%-ot is valahol telepíteni lehet. Tehát, kezdjük el a folyamatot felépíteni, és akkor járunk szerintem jó úton. És szeretném mégegyszer hangsúlyozni, én most már ezek után örülök, hogy hangfelvétel készült a tegnapi megbeszélésrõl, ragaszkodom ahhoz, hogy a szó szerinti jegyzõkönyv készüljön el, és mindenki kapja meg és, hogy ott az ott elhangzottak pontosan kerüljenek rögzítésre és értelmezésre. Köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Babák úr jelezte, hogy … Parancsoljon!
 
Babák László úr, fõosztályvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Köszönöm Államtitkár Úr! Tulajdonképpen Zsinka fõosztályvezetõ úr elmondta már ezt a középfokú problémát, még azzal egészíteném ki, hogy az oktatási törvény szerint középfokú végzettségnek minõsül a 8 általános, plusz egy szakma, nem az érettségizett. Köszönöm szépen!
 
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm! Ezt a kérdést … Parancsoljon Nagy úr, csak, hogy akkor ezt le tudnánk zárni esetleg!
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Én csak abban szeretnék egy nagyon picit vitatkozni, hogy van egy olyan belügyminiszteri rendelet, amelyik a középfokú végzettséget taglalja és a középfokúban, ha konkrétan a belügyminiszteri rendeletre, vagyis a belügyminiszteri rendelet alapján próbáljuk ezt eldönteni, akkor ez nem így van, ahogy a Babák úr mondta. Köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Ehhez a kérdéshez, akkor parancsoljon, Bárdos Judit asszony!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Én szeretnék kérni egy adatot. Hány emberrõl, jelen pillanatban hány embernek nincs a klasszikus értelemben vett középfokú végzettsége, érettségije, a hivatásos önkormányzati tûzoltóknál?
 
Babák László úr, fõosztályvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Ez 3.000 körül van! Mégegyszer hangsúlyozom, középfokú végzettségnek minõsül, tehát, nem tudom, ha megnézzük ezt a belügyi rendeletet, tûzoltók ki vannak véve alóla, oktatási törvény szerint középfokú végzettség.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Akkor, hogy lefordítsam a dolgot. Ugye, az az aggály vetõdött fel Nagy úr, meg a Kertész úr részérõl, hogy lesznek olyanok, akiknek nincs középfokú érettségijük, de II.-es besorolási osztályba tartoznak, ugye, mert van már egy szakmájuk, ahogy Babák úr mondta. Hogy tisztázzuk, azt szeretnék, hogy õk is részesüljenek ebbõl a juttatásról, ugye errõl szól a felvetésük. A mi válaszunk erre az volt, hogy õk is részesülnek ebbõl a juttatásból. Szerintem innentõl kezdve tovább ne vitatkozzunk, hogy most akkor mit mond az OM az érettségivel, meg középfokú végzettséggel kapcsolatban, ha jól értem az a munkavállalói oldal megrendelése, vagy szándéka, hogy ebbõl részesüljenek. A mi részünkrõl meg az a válasz, hogy õk ebbõl részesülnek. …
 
(Kazettafordítás!)
 
… Akkor egy ponton túl tudtunk lendülni, ha jól értem. Jó? Ezt meg tudjuk fogalmazni és erre tudjuk vállalni, hogy õk is ebbe a körbe bele fognak kerülni. Parancsoljon Zentai úr!
 
Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Csak annyit tennék hozzá, hogy én azt javasolnám, hogy itt felejtsük el ebbõl a szövegbõl a felsõfokú, meg középfokú végzettséget és már nincs is probléma. Tehát, mondjuk azt, hogy a tiszti állomány részére 9%, tiszt-helyettesi 5%-os kiegészítést biztosítunk, tudnillik most lehetne ezt folytatni, mert vannak olyan felsõfokú végzettségûek, illetve tiszti besorolásúak, akinek nincs meg a felsõfokú végzettsége. Ez még bonyolítaná a dolgot tovább. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Parancsoljon Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Itt bármirõl megállapodhatunk, de, ugye, ahogy kifejtette Zsinka úr, ez nem csak a Belügyminisztérium területén mûködõ 3 rendvédelmi szervre igaz. A nemzetbiztonsági ágazatnál pedig, másképp szólnak a jogszabályok, tehát, azért azt rögzíteni kéne, hogy felsõfokú tiszti, vagy tiszti besorolás, középfokú, vagy II.-es besorolás, ezt úgy is meg fogják támadni, tehát, mindenképpen arra kéne gondolni, hogy a Hszt. az, 8 rendvédelmi szervre igaz. Tehát, úgy kell megfogalmazni a jogszabályt.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Persze! Igen!
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Köszönöm szépen! Nem szeretném nagyon szaporítani a szót ez utóbbi témában, lehet egyértelmûsíteni azt, hogy ez milyen állománycsoportokra terjedjen ki, lehet akár az osztálymegnevezéseket is alkalmazni, de valóban az volt a szándék, hogy minden tiszt-helyettesre, aki a helyi szervezetnél dolgozik, terjedjen ki. Ez az új illetménykiegészítés, a számításokat is így végeztük. Tehát, eleve elõ sem fordult, nem is jutott eszünkbe, hogy akinek nincs érettségije, az ne essen bele ebbe a kategóriába. De azt hiszem, hogy ezen túl tudunk lépni, az, valóban igaz, és jogos észrevétel, hogy a megfogalmazás az félreérthetõ, de akkor ezt mi a helyére fogjuk tenni. Néhány elhangzott dologra szeretnék reagálni. Illetve egy részére. Most még talán nem tudok végleges választ adni, de ha visszafelé haladok, a pénzügyi forrás. Azért tettük bele, hogy a Belügyminisztériumon belüli intézmények irányába legyen egy egyértelmû jelzés, hogy ezt nem nekik kell kigazdálkodni, hát épp az volt a szándék, hogy sem a rendõrségnek, határõrségnek, katasztrófavédelemnek nem kell sem a dologi elõirányzatból, ami egyébként is elég rosszul áll, sem a fejlesztések terhére erre a célra átcsoportosítást kezdeményezniük, hanem a Belügyminisztérium többletforrást fog adni. Hogy ez kormányzati tartalékból, más forrásból történik, az talán nem ennek az ajánlatnak a része, gondolom, hogy ezt a munkáltatónak kell megoldania, de a minisztérium számára többletforrásról van szó. Ami a különféle megjegyzéseket illet, úgy elég komoly nézetkülönbségek vannak, megmondom õszintén, ez természetesen nekünk is sokszor eszünkbe jutott, hogyan lehet igazságos béremelést, keresetemelést kezdeményezni, melyik ujjunkba harapunk bele, amikor egy ilyen javaslatot teszünk. A nagy probléma mindig az, hogy a pénzügyi korlát az, véges. Tehát, nem tudjuk megcsinálni azt, hogy igen, szeretnénk a helyi szinten tiszt-helyetteseknek, tiszteknek egy jövedelememelést elindítani és mellette még akkor a megyei szinten is legyen, meg még az országos parancsnokságokon is legyen. Teljesen jogos az igény, én ezt értem, de nem lehet mindenkinek egyszerre ezt a juttatást biztosítani. Vagyis, azon kell gondolkodni és az fölött kell felelõsséggel dönteni, hogy ez a 1,5 milliárd Ft, ami most rendelkezésünkre áll, ez hogyan kerüljön szétosztásra. És valóban én is fontosnak tartom azt, hogyha egy folyamatnak a része ez, hogyha egyfajta szándékot mutat a minisztérium részérõl, akkor talán könnyebben védhetõ is. Tudom, én is tapasztalom, tegnap is voltam olyan értekezleten, ahol hangsúlyozták, hogy igen nagy a bizonytalanság megyei szinten, az országos hatáskörû szerveknél is, ami nem csak ennek tulajdonítható, van ennek elég sok oka, feltehetõleg, és gondolom, hogy nagyon gyorsan nem is szûnik meg, de hogyha ott most lenne ilyen béremelési ajánlat, ettõl még valószínûleg nem is nyugodnának meg. Igazából ez a béremelési ajánlatunk szerintem illeszkedik abba a folyamatba, ami néhány hónappal ezelõtt elkezdõdött. Tehát, ha úgy gondolkodunk, hogy minden hivatásos állománynak kellene valamilyen béremelést adni, akkor ez lehet, hogy 1%-ot sem fog elérni majd átlagosan. Így is lehet, de ez a 1,5 milliárd Ft-nak az újraosztását jelenti. Akkor viszont azzal kell szembesülni, hogy egy régóta húzódó igény a helyi szinteken az illetménykiegészítés bevezetése, ebben az évben abszolút formálissá válik, mert néhány %-kal, vagy 1%-kal, 1,5%-kal ezt elindítani valószínûleg nem érdemes. Az illetménykiegészítés egyébként a beosztási illetményhez viszonyul, ebbõl következõen szervezeti egységenként némi differenciálás is lesz benne, hiszen a rendõrségnél, a katasztrófavédelemnél, határõrségnél más-más a beosztási illetménynek a mértéke, tehát, némi szórás van, ebbõl következõen néhány 100 Ft-os különbség a II. osztályban szintén elképzelhetõ, de mi majd ennek az összegnek a szétosztását a tényadatok figyelembevételével fogjuk megtenni. Hogy elõrehozható-e az illetménykiegészítésnek a növelése, én ezt most nem tudom felvállalni, tekintettel arra, hogy a következõ évekre túlnyúló kötelezettségvállalású most erre a 1,5 milliárdra enged bennünket, tehát, nem tudjuk azt megcsinálni, hogy már most elkötelezzük magunkat, én legalábbis nem vagyok erre felhatalmazva, hogy akár korábban, vagy már most írásban elkötelezzük magunkat, hogy igen, január 1-jétõl teljes szektorra kiterjedõen 15 és 10% lesz az illetménykiegészítés, csak a belügyi szervek számára ez azonnal 5 milliárdot jelentene jövõ évre vetítve, a mostani beosztási illetménnyel. Tehát, ezt most én nem tudom felvállalni. Azzal egyetértek, hogyha megállapodás közeli helyzetbe kerülünk, hogy ne csak errõl az általunk megfogalmazott ajánlatról szóljon a tárgyalás, hanem gyûjtsük össze azt az 5-6 témát, ami az elmúlt idõszakban fölvetõdött, akkor szerepeljen benne a tûzoltóknak a veszélyességi pótlék mértéke január 1-jétõl, erre gondolom, Államtitkár Úr majd reagálni fog, az állami kezességvállalást és akkor fogalmazzuk meg úgy, hogy ez mindenki számára elfogadható legyen. Legyen esetleg utalás arra, hogy a megyei szinten, országos parancsnokságokon milyen formában lehet a teljesítmény-elismeréshez kötni valamekkora összeget, ez csak egy egyszeri juttatás jellegû pénzösszeg lehet, hiszen nem tudunk olyan béremelést számunkra javasolni, ami már terheli a 2004-es évet is, de hogy ez hogyan alakuljon, mi legyen ennek a mértéke, errõl nekünk egy rövid szünetben kell úgy gondolom egyeztetni. Ami még egyébként a korábbi ajánlatunkat illeti, hogy az is felvetõdött, hogy volt egy elképzelésünk, hogy a teljesítmény-elismeréshez, a minõségi munkához kötötten legyen 2-3 akárhány %-os elismerés és ehhez biztosítsuk a fedezetet, akkor is, csak úgy volt a Belügyminisztérium javaslata, hogy ez többletforrásból történne. Én úgy emlékszem, az elmúlt idõszakban folytatott alkudozásokra és a folyamatos egyeztetésekre, hogy a mostani ajánlatunk már fölül írta ezt. Tehát, nem tudjuk azt megtenni, hogy továbbra is áll a teljesítmény-elismerés a július 1-jétõl valamilyen mértékû többletforrás és még bevezetésre is kerül az illetménykiegészítés, hiszen ugyanannak a pénznek a más tartalommal történõ felhasználásáról van szó. Amit a Zsinka úr elmondott, valóban ez a szolgálati törvénynek a módosítása, az tényleg egy hosszú folyamat, persze nagyon szeretném azt elkerülni, hogy félreértések legyenek és valóban csak arról lehet most megegyezni, hogy ezek az elkötelezettségek, akár erre az évre, akár a következõ évre hogyan szerepeljenek egy megállapodásban és hogy ebben mik szerepelhetnek, akkor Államtitkár Úr azt javasolom, hogyha még vannak észrevételek, azokat hallgassuk meg, és utána kicsit vonuljunk vissza és tegyünk egy új javaslatot.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Igen, menetrendnek én is ezt javasolom, de az emlékeinket szeretném felidézni. Szóval én változatlanul amellett vagyok, hogy ugye akkor jó egy tárgyalási folyamat, hogyha végignézzük, hogy egyébként a tárgyalás honnan indult és hova tudunk eljutni? És azért ebbe én szeretném emlékeztetni a munkavállalói oldalt, hogy azért az elmúlt idõszakban elég sokszor ültünk az utolsó érdekegyeztetõ fórumon, azt az utasítást fogadtuk el, amiben már szintén sok olyan, a munkaadói oldal részérõl sok olyan vállalás van, ami egyébként az induló ponton nagy mértékben eltér, ezt mindannyian tudjuk, csak én azt gondolom, hogy azért ez is egy fontos dolog, hogy abban is voltak már olyan vállalások, amiket megtettünk, és pontosan a munkabéke fenntartásának az érdekében volt, illetve most, ahogy a Jenei úr mondta, van néhány olyan pont, amiben egyezséget kell kötnünk. Én azt látom, hogy ez aránylag közel áll egymáshoz és ez egy megegyezés közeli állapot lehet. Én nem azt mondom, hogy megegyezésre jutottunk, de egy megegyezés közeli állapot jött létre. Én azt kérdezem akkor, a munkavállalói oldal részrõl van-e még észrevétel, és utána javasolnám, hogy egy kis szünetet tartsunk. Parancsoljon!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Minden félreértés elkerülés érdekében mondom, amit mondok. A szakszervezetünk azért ült ma le a tárgyalóasztalhoz, mert úgy ítélte meg, hogy kötelezettséget vállalt arra, hogy 18-án 24.00 óráig bármikor, de nekünk legjobb lenne, hogyha ez még a héten megtörténne, ezért én a mai napra össze is hívtam a testületi ülésemet, amelyik fönn fogja várni, hogy mi történik. És utána, ha valamit tudunk dönteni, vagy megállapodni, akkor az kispriccel az ország egész területére. Ugyanígy a Független Rendõr Szakszervezetnek is ülésezik mostanában, a mai napon még a testülete, tehát, azt várjuk, hogy itt valamilyen megállapodás szülessen. Meg kell, hogy mondjam, hogy nagy örömömre szolgál, hogy az illetménykiegészítést a helyi szerveknél bevezetni szándékozik egy megállapodással a Belügyminisztérium vezetése, azért, mert ez egy bérjellegû juttatás, és ennek az állománynak, aki a legkevesebbet keresi helyi szinten, mert ugye a többiekhez képest a legkevesebbet keresi, azért ez a jövõ évi béremelésébe erre fog ráépülni. Mi azt szeretnénk kérni és erre tud kötelezettséget vállalni a Belügyminisztérium vezetése, hiszen õ az elõterjesztõje, hogy arra vállaljon kötelezettséget, hogy a szolgálati törvénnyel a másik felét be fogja vezettetni, hogy ha, a Parlament elfogadja, mert ugye ez egy feltételes szó, hát ez nem a Kormányon múlik, hogy mit fogad el a Parlament, bár ezt kétlem, hogy nem lehetne odahatni, hogy mert nem 2/3-os törvény, hogy ezt elfogadják, ezt a szabályt, tehát, én biztos vagyok benne. A másik. Én szeretném, ha felülvizsgálnák azt az álláspontjukat, hogy a megyei szervek, tehát, a területi szervek és az országos parancsnokságok mi módon kaphatnának egy egyszerit, nem bért, tehát, nem beépülõ és soha nem kértük jelen pillanatban, hogy a bérkompenzáció beépülõ legyen, hanem egy egyszeri juttatást. Igen, idézõjelbe teszem, õk többet keresnek, mint a helyi szervek, igen, elképzelhetõ, hogy frusztráltabbak most, mint a helyi szervek, hiszen az átszervezés, amely nem tudjuk, mert nem tudjuk, hogy kiket, hogyan és mi módon érint. Õket célozta meg azáltal, hogy ugye, az a hír terjedt el, hogy a megyei szerveket és ez fõleg rendõrség orientált, meg katasztrófavédelem orientált, hogy a megyei szerveket valamilyen módon átrendezik és a régiókhoz, hát szóval nem tudni, mert nem vagyunk tájékozottak, és ez is egy problémánk, hogy nem adnak tájékoztatást, hogy mi történik e területen, tehát, ott is gondolkodni kéne, hogy hogyan lehetne a IV. negyedévben egy egyszeri kompenzációval megakadályozni a reáljövedelem csökkenésüket. Ugyanakkor én szentül meg vagyok gyõzõdve, hogy az állami kezességvállalás bevezetése július 1-jétõl, ez egy eldöntött kérdés, hiszen az Államtitkár Úr erre nekünk ígéretet tett. Hát veszélyességi pótlék bevezetése 2004-tõl, ez sem gondolom, nem jelent egy olyan jellegû, nem vállalható elkötelezettséget, hiszen szó volt már a tárgyalások során folyamatában errõl. Hát ennyit errõl és akkor mi is kérnénk szünetet, hogy ezt azért tudnánk megbeszélni.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Kertész úr parancsoljon!
 
Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm Államtitkár Úr! Nekünk a mértékkel lenne probléma, nyilván a többiek is szeretnének többet, de konkretizálva a dolgot, most ugye, a tiszt-helyettesi állomány részére adunk 5%-ot, ahol alacsonyabb a bér, mint a tiszti állománynál, tehát, a tiszti állománynál pedig 9%-ot, ez annyit jelentene, hogy forintálisan a tiszt-helyettesi állomány jóval kevesebbet kap, mint a jelenleg is másfélszer, kétszer annyit keresõ tiszti állomány. Tehát, valahogy közelíteni kellene a %-os arányt. Nem tudom, ennek számítási háttere van biztos. Meg lehet oldani.
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm Államtitkár Úr! Én nagy örömmel hallottam a válaszokat, ám azért lenne egy megjegyzésem ezzel szemben. Most itt tulajdonképpen egy bértárgyaláson ülünk, ugyan bekeverõdött ugye, a tegnap tárgyalt Hszt., amit természetesen úgy vettünk mi is, hogy az a szándék, tehát, nem értem az egyébként sarkos választ, mert hiszen szándék, csak azt mondom, hogy ha egy szándék van errõl az oldalról, akkor ezt a szándékot miért nem látjuk ma is? Hát ezt a szándékot kéne ma is látnunk, mert különben nem értjük, hogy miért megy be egy szándékkal egy javaslat. A másik oldala, hogy én még egyszer azt mondanám, ugye ez megint csak egy szûk kör, viszont az állomány nagy része azért elszenved egy reálkereset-csökkenést. Nekünk egyébként is az volt az eredeti indíttatás és azt hiszem, a bértárgyaláson ezt el is mondtuk, hogy a teljes állomány részére kívánjuk, illetve a hivatásos állomány részére a reálkereset-csökkenés megakadályozását. Ez ebben nem köszön vissza. Ebben csak az köszön vissza, hogy van egy olyan Hszt. módosítási szándék, amiben valamit majd kap az állomány, ha egyáltalán átmegy, nem tudni, hogy milyen mértékben, ha azzal már nem köszön össze ez, már nincs köszönõ viszonyban, akkor mit várhatunk a továbbiakban, és ugyanakkor még egy, amit én feltettem kérdésként, hogy a rendfokozattal kapcsolatosan van-e valami szándék, hiszen ha valami egyértelmûen egy szûk körre vonatkozik, az a rendfokozat. És ezt úgy elmondtuk annak idején is és szeretném elmondani mégegyszer, hogy ez valójában megint csak a tiszt-helyettes állomány részére adna többet. Tehát, ezzel ki lehetne kompenzálni. Ezt egy olyan módosulat, ami gyakorlatilag egy jó megoldás lenne mindenképpen arra, hogy a reálkereset-csökkenést megelõzze, becsületet szerezzen annak a rendfokozatnak, aminek gyakorlatilag, most jóformán nincs is becsülete, összecsengene azzal, ami az egységes közszolgálati törvényben már megfogalmazódik, hogy azt mondjuk, hogy a hivatásos állomány és az egyéb közszolgálattal, egyéb köztisztviselõktõl annyiban különbözik, hogy rendfokozatában különbözik valójában, hát akkor ezzel a 33.000 Ft és ennek a szorzóval igazán nem hiszem, hogy ez egy olyan nagy különbség lenne, amikor ez körülbelül egy alezredes viszonylatában egy huszonegynéhány ezer Ft-ot jelent, tehát, itt lehetne a rendfokozatnak egy már most megalapozni egy olyanfajta becsületét, ami pénzben kifejezõdik, és ugyanakkor erre az évre megoldaná azt a problémakört, ami ennek a hivatásos állománynak gondot jelent. Köszönöm!
 
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Kollégák! Hát tulajdonképpen bármilyen szándékról beszélünk, valóban szakmai szándék volt a rendfokozati illetmény 2%, 0,2 pontos emelésrõl beszéltem tegnap, ami gyakorlatilag 20%-os mértékû átlagos emelkedést jelenthet az egész hivatásos szférában. És szeretném hangsúlyozni, tehát, nem csak a belügyi ágazatról szólna ez a módosítás, hanem az egész hivatásos szféráról, akik a rendvédelmi szervek körében a Hszt. hatálya alá tartoznak. Tehát, ilyen módon is tekintettel kell lennünk a más tárcáknál dolgozó hivatásokra is. Ugyanez igaz az illetménykiegészítésre is, tehát, ezt, ha 5 és 9%-osan ez a fórum elfogadja, egyben arra is kell gondolnunk, hogy a vámosoknál vannak még helyi szervek és a Vám-és Pénzügyõrségnek zömében helyi szerveinél vannak tiszt-helyettesek és tisztek, a vékony réteg egyébként a területi és a központi szervnél van, tehát, ez is egy további költségkiható tényezõként jelentkezik a kormányzat számára. Tehát, mindenképpen egy szektorális problémaként próbáljuk érzékelni ezt a két problémakört, amit hangsúlyozom, tehát, én forrás nélkül mondtam tegnap el. Úgyhogy, van egy ilyen jogalkotói szakmai szándék, de ennek a forrásait kerestük és keressük most is.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Mielõtt szünetet rendelek el, szeretnék egy dolgot rögzíteni. Végig fogjuk nézni, hogy azok a felvetések, amik itt most elhangzottak, erre milyen ajánlatunk, milyen válaszunk van, milyen lehetõségeink vannak és ezt az ajánlatot fogjuk visszahozni. Én arra kérem a munkavállalói oldal képviselõit, hogy egymással is beszéljenek, mert hiszen nagyon nehéz azt a helyzetet kezelni, amikor, ugye mondjuk a tûzoltók más véleményen vannak, azért a munkaadói oldalnak az a szándéka, hogy egységesen megállapodjon a munkavállalói oldallal, tehát, az, hogy a rendõr szakszervezetek valamit támogatnak, a tûzoltók nem, szóval én azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog lenne, hogy azért ebben legyen egy egységes megállapodás, mert ezt nagyon nehezen tudjuk kezelni és ugye itt elhangzott az a szándék, hogy a demonstrációt felfüggesztik, idõpont is elhangzott, nem túl jó az október 20-a körüli idõpont, az mindig nagyon rázós szokott lenni, én egy kicsit késõbbre tenném ezt, de ezen szerintem nem fogunk összeveszni, de ezt nem tartom túl szerencsésnek. Úgyhogy ezt majd kicsit javasoljuk késõbbre tenni, de ugye jelenleg a tûzoltóknál is van egy aláírásgyûjtési folyamat, én azt gondolom, hogy jó lenne, ha errõl is nyilatkozna a munkavállalói oldal képviselõje, hogy ehhez hogyan kell akkor viszonyulni, hiszen azért az az ajánlat, ami most a munkaadók részérõl van, egyben egyfajta, hogy mondjam, egy ilyen adok-kapok szerepet tölt be, természetesen ez az ajánlatunk, ezért azt kérjük, hogy a munkabéke fennmaradjon és ebben a dologban, mint ahogy a rendõr szakszervezetek részérõl elhangzott és a határõrség részérõl ez a szándék, ezt azért szeretném, hogyha a tûzoltók is végiggondolnák és a szünet utáni körben errõl is tudunk néhány szót váltani. Ha más nincs, akkor most szünetet rendelek el, amíg összeállítjuk azt a javaslatot, amit újabb vitára bocsátunk, ez szerintem egy olyan 15 perces szünetet jelent.
 
SZÜNET!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
…Megállapodás tervezet elkészítése, mint, ahogy reméltem és én is elfogadom, hogy akkor menjünk tovább, jó, tehát, a 2. napirenddel kapcsolatban, ami ugye egy tárgyalási menetrend, ebben egyeztünk meg a múltkor. Mindenki megkapta a tervezett témaköröket és a tervezett menetrendnek a kialakítását. A kérdésem az, hogy van-e hozzáfûznivalója valakinek a munkavállalói oldalról?
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A kérdésem a következõ, hogy ebben a tárgyalási menetrendben, vagy a Megállapodásba rögzítsük, azt, hogy november hó, tehát, szeptember, egyrészt van egy változás az 5. pontban, nem szeptember-október hónap, hanem szeptember 15-re szeretnénk, mert utána meg ez a tervezés már rég lefutott addig, hozzáteszem. A másik pedig, hogy ebbe, vagy a Megállapodásba tegyük-e bele, hogy mondjuk november 15-ig felülvizsgáljuk a reáljövedelem alakulását a belügyi ágazatban, hiszen mi azt mondtuk itt, hogy, ha ma születik megállapodás, akkor ugye a demonstrációt felfüggesztjük, az idõpontot eltoljuk, de mindenképpen szeretném tudni, hogy november 15-ig, hogy, hogyan alakul a reáljövedelem.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Más? Parancsoljon! Jó! Igen!
 
 
 
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Ha más nem mondja, akkor még egyet, hogy ebbe még bele kéne tenni, ugye itt a szünetben beszélgettem én a hivatásos önkormányzati tûzoltókkal és akkor bele kéne ebbe a tárgyalási menetrendbe tenni a tûzoltók, tehát, kifejezetten az önkormányzati tûzoltók tekintetében a munkaidõrendszer felülvizsgálatát.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Jó! Én ezt a két kiegészítést el tudom fogadni, de ezzel a két kiegészítéssel persze ez egy, akár egy éves üléstervként is kezelhetõ, tehát, akkor egy kicsit megváltozik a jellege. Én el tudom fogadni ezt a kettõt. Tehát, ha ez azt jelenti, hogy egy kicsit megerõsítik ebben a dologban, mint ez a két kérdés, akkor ez elképzelhetõ, hogy ebbe bele kerüljön az én részemrõl nincs ennek akadálya, csak akkor már a mûfaj más, tehát, ebben az esetben nem a 3 évesrõl szól, hanem a 3 éves keretében az adott témákat kezeljük.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Elnézést! Én tudomásul veszem azt, hogy ha ma megkötött megállapodásba kerül bele az elsõ, amit mondtam, tehát, hogy a reáljövedelem alakulásának a felülvizsgálata, az kerüljön abba bele, de a 3 éves megállapodásba rögzíteni kéne a tûzoltók munkaidejének a felülvizsgálatát.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Parancsoljon Nagy úr!
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Államtitkár Úr, én azt szeretném ezzel a munkaidõrendszer felülvizsgálatával kapcsolatosan elmondani, hogy én nem abba az irányba tendálnám ezt részemrõl, Fõvárosi Tûzoltóság, hogy 24-48 a rendszer.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Hadd kérjem, hogy most ne kezdjünk részletekbe belemenni, hogy mirõl szól. Elnézést tényleg nem, mert azt gondolom, hogy arról beszélünk, hogy mikorra készítünk errõl olyan anyagot, amit egyébként tudunk tárgyalni, és mikor fogjuk ezt végigbeszélni. Tehát, itt most igazából csak egy idõpontot jelzünk, hogy mikorra kell azokat a kérdéseket felvetni és a kérdésekre valamifajta javaslatot tenni.
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Én oda akartam kijutni, hogy ebbe a munkaidõrendszerbõl adódó illetménykülönbségrõl folyna tárgyalás. Én ezt szükségesebbnek tartanám, mint a munkaidõrendszer felülvizsgálatát. Köszönöm!
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Jó! Más kiegészítés van-e? Parancsolj!
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Én a 6. pontban nézem ezt a mondatot és a 3 évre szóló személyi juttatások alakulásának kiszámíthatóságát biztosító, stb., stb., Itt az lenne a kérdésem, hogy a Belügyminisztériumnak milyen mozgástere van a 3 évre vonatkozó bérmegállapodások területén? Tehát, van-e olyan mozgástér, vagy lesz-e erre az idõszakra olyan mozgástér, ami gyakorlatilag bár a Kormánnyal egyeztetett esetleg, hogy hiszen itt a bérek tekintetében bizonyos szûkebb keretek és mozgásterületek vannak. Vagy nem tartalmazza a személyi juttatások a bért? Köszönöm?
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Hogy milyen mozgástér lesz. Ugye errõl fogunk akkor beszélni. Tehát, ha most az a kérdés, hogy most ezt mondjam el, nem tudok erre most választ adni. De abba egyezünk most meg a javaslat szerint, hogy novemberre el fogjuk mondani, látom már addigra ugye a számokat és látva a 2004-es évi költségvetés tervezését, hogy mi az a mozgástér, amit el tudunk képzelni a bérekbe és egyéb juttatásokba. Erre én nem tudok, ugye itt nincs más, mint egy forgatókönyvnek a tárgyalása. Tehát, azért mondom, hogy ezekben a konkrét kérdésekben nem tudom ma megmondani, mert ha meg tudnám mondani, akkor már tudnánk errõl tárgyalni, de ezt nem tudjuk, viszont ezzel azt jelezzük, hogy természetesen ezt a menetrendet végig kell csinálni, hogy eljussunk egy 3 éves megállapodáshoz. Jó! Eddig két kiegészítés van, én el tudom fogadni azt is, hogy ide kerüljön be, már csak azért, mert azt gondolom, hogy ezt a menetrendet egy kicsit jobban erõsíti, hogyha novemberben végignézzük, hogy hogy is állunk a 2003. évi reáljövedelmekkel. Jó? Tehát, akkor azt én elfogadom, hogy a 2003. évi reáljövedelem alakulásának a felülvizsgálata, vagy áttekintése, tehát, ugye ebben egy dolgot értünk, ez novemberben kerüljön bele, ez értelemszerûen most nem tudom, ha a mostani szövegben benne van, nem baj, ha két helyen benne van, de ezzel akkor azt az egy kérdés megoldottuk, ami az október 20-ai idõpont volt, akkor ha ezt jól értettem el tudta fogadni a munkavállalói oldal. És az is jó, hogy a munkaidõrendszer felülvizsgálata, hiszen ez elég sokszor elhangzott már a tûzoltók részérõl. Jó! Ebben én még idõpontot nem tudok, de azt gondolom, hogy ezt is az év második felében kéne beütemezni, addigra próbálunk ugye számításokat végezni és valamilyen javaslatot. Van-e ezen a két kiegészítésen kívül? Igen!
 
 
 
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Szeretném, hogyha az valahol rögzítésre kerülne itt a tárgyalási menetrendben, hogy, ha és amennyiben ugye a Köztisztviselõi Érdekegyeztetõ Tanácson és a Rendvédelmi Tárcaközi Érdekegyeztetõ Fórumán születik valamilyen 3 éves megállapodás, illetve a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában, ugye a harmadik foglalkoztatási jogviszonyra, akkor az a 3 éves megállapodások képezik az alapját ennek az itteni megállapodásnak is, hiszen ez egy alapvetõ dolog, mert mondjuk az a nagyobb és ez szektorális, vagy ez szektorális, ez pedig ágazati fórum, megállapodás lenne. Nem tettük bele a 38 órás munkahetet, hiszen a különbözõ érdekegyeztetõ fórumokon ugye a megállapodások alapját képezi például a 38 órás munkahét.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Világos. Ha bármelyiken születik egy 3 éves megállapodás, akkor az abban foglaltak értelemszerûen a BÉT ülésre irányadóak. Jó! Akkor ezzel a 3 kiegészítéssel. Kérdezem, hogy elfogadható? Parancsoljon Kertész úr!
 
Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm Államtitkár Úr! A részünkrõl lenne egy olyan javaslat ezzel a tûzoltó dolgaival kapcsolatosan, hogy azt talán nem itt plenáris ülésen kellene a társszervek képviselõivel tárgyalni, hanem ahogy volt októberben is lehetõség arra, hogy kifejezetten csak a tûzoltói szakszervezetek és a szakma képviselõi, hiszen fölöslegesen több órás, esetleg elhúzódó vitás megbeszéléseket, akik nincsenek érintve, nem tudom, hogy miért kellene végigülniük, ez csak egy technikai javaslat.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Ez jó, mert, hogy magam is azt gondolom, hogy azt a munkamódszert kell továbbra is tartani, amik szakmai egyeztetések vannak, ami csak 1-1 kört érint, azt persze ne itt a plenáris ülésen történjen, hiszen nem olyan, hogy a többieket is érdekli, meg ugye, van egy elõkészítési szakasza minden egyes napirendnek, az értelemszerûen munkacsoportokba vagy az érintettekkel való egyeztetés során történik. Ez csak egy azt gondolom, hogy nem kiegészítés. Jó! Akkor ezzel a 3 kiegészítéssel javaslom elfogadásra, az egyik ugye, ami arról szól, hogy amennyiben a szektorális egyeztetésben bármiféle megállapodás születik 3 évre vonatkozóan, az értelemszerûen az ágazatira irányadó, a másik, hogy a 2003. évi reáljövedelem alakulásának a felülvizsgálatát november hónapra tervezzük, és a harmadik pedig, hogy a munkaidõrendszer felülvizsgálata a tûzoltók esetében az szintén az év második felében kerüljön azzal a munkamódszerrel, amit Kertész úr mondott.
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
És az 5-ös pontban kértük, hogy nem szeptember-október, hanem szeptember 15. legyen a határidõ. Muszáj, mert hiszen a költségvetés addigra már régen olyan állapotban van, hogy …
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Írjunk szeptember hónapot! Jó? Tehát, ne szeptember 15., hanem szeptember! Fél hónapra. Szeptember! Akkor ezzel a 4 kiegészítéssel. Akkor elfogadható? Köszönöm! Akkor most 5 perc, olvasás! Megkapta mindenki? Most másolják! Jó! Akkor rögtön másolják és akkor 5 perc. Bárdos Judit felolvassa!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Akkor figyeljetek! Tehát, a lényeg.
A Belügyminisztérium vállalja, hogy a jelenlegi Hszt. módosítás keretében kezdeményezi, hogy 2004. január 1-jei hatállyal a veszélyes tûzoltói beosztás pótléka az illetményalap 45%-os mértékére emelkedjen.
A Belügyminisztérium kezdeményezi, hogy a Hszt. módosításában szereplõ javaslat, melynek értelmében a hivatásos állomány tagja lakásépítéshez, vásárláshoz igényelt hiteleihez állami készfizetõ kezesség párosul, 2003. július 1-jével lépjen hatályba.
A Belügyminisztérium vállalja és kezdeményezi, hogy a Hszt. módosításával egyidejûleg 2003. július 1-jei hatállyal a helyi besorolású szerveknél szolgálatot teljesítõ tiszti állomány számára 8%-os, a helyi besorolású szerveknél szolgálatot teljesítõ tiszt-helyettesi állomány számára 6%-os illetménykiegészítés kerüljön bevezetésre. Egyben kezdeményezi, hogy a Hszt. módosítás keretében 2004. január 1-jei hatállyal az illetménykiegészítés az érintett állomány számára értelemszerûen 15 és 10%-os mértékre emelkedjen.
A Belügyminisztérium vállalja, hogy a területi szerveknél dolgozó hivatásos állomány számára 2003. IV. negyedévében, itt kimaradt egy, a hivatásos, a területi és országos, nem, jó, tudatos, egyszeri juttatásként 300 millió Ft bruttó összeget biztosít. Munkavállalói oldal vállalja, hogy a március 21-ére kitûzött demonstrációs szándékát felfüggeszti, és a 2003. február 28-án létrejött Megállapodás 5. pontjában, valamint jelen Kiegészítésben szereplõ témakörökben aláírásgyûjtést és demonstrációt 2003. évben nem kezdeményez. Ó, ez így nem, csak felfüggeszti. Nincs nálam az a Megállapodás, ha lehetne kapni a Korbuly úrtól egyet.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Ennek örülünk, hogy nincs. Nem is adunk.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Hát akkor én, mondhatom a véleményemet? Mondhatom, énnekem más a véleményem! Gyors olvasó. Mondhatom? Államtitkár Úr? Az 1-es, 2-es, 3-as pontot természetszerûen az, korrekt, a 4-es pontban a részemre, a szakszervezet részérõl beszélek természetesen, jelen pillanatban elfogadhatatlan, hogy van egy olyan kör, jelesül itt most már csak az országos parancsnokságokról beszélek, illetve ez sem így igaz, mert az ORFK és háttérintézményei az nem csak az ORFK-t jelenti. Tehát, magát az országos parancsnokságot, hanem közel 2.000 embert. Például Köztársasági Õrezredtõl a repülõtérig, mindenki háttérintézményi kategóriában van, ez igaz sajnos. Tehát, én azt kérem, hogy a 4-es pont egészüljön ki az országos parancsnokságokkal és szíveskedjenek még egy kis zsozsót hozzátenni, mert, hogyha én a teljesítményértékelésre gondolok és ott 2 milliárd Ft volt durván megajánlva, akkor ugyanennyi erõvel azért maradjon hatályában az, hogy ez 2 milliárd, amirõl most általában az ágazatban beszélünk. Nem az egész szektorban, tehát, ne beszélj bele! Az 5-ös pontnál pedig nem tudok moratóriumot vállalni, hiszen abban megállapodtunk Államtitkár Úrral itt az elõbb, hogy 2003. novemberében felülvizsgálatra kerül a reáljövedelem alakulása a hivatásos állomány tekintetében. És abban maradtunk Államtitkár Úrral, hogy 2003. novemberéig felfüggesztjük, tehát, eltoljuk a demonstrációt, egyáltalán a demonstrációt felfüggesztjük. Tehát, így ezekben a pontokban, a 4-es pontban nem tudok ennek alapján moratóriumot vállalni. Mégegyszer hangsúlyozom, nem érdekünk a demonstráció. De, azt ugye nem lehet elfogadni senkitõl, hogy vegye tudomásul, hogy akár 5.000 ember, vagy akárhány száz ember reáljövedelem-csökkenést szenved szakszervezeti hozzájárulással. Tehát, a kettõ nem ugyanaz.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Más részérõl? Parancsolj Géza!
 
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Átolvastam én is ezt a Megállapodás-Kiegészítés tervezetét. Az elsõ három pontot én is el tudom fogadni, sõt támogatom. Kimondottan támogatom a 3-as pontot is, de az elsõ kettõt is természetesen, mert szükség van rá. A 4-es, 5-ös ponttal én sem értek egyet. Nem lehet negatív diszkriminációt folytatni, hogyha csak egyetlen állománykategóriát nézünk, most a hivatásos, még a többirõl nem is beszéltünk, most csak a hivatásosról. Nem lehet azt kimondani, hogy azért, mert te ennél a szervnél dolgozol, kapsz, a másik szervnél dolgozol, nem kapsz. Ezt nem tartom elfogadhatónak. Ráadásul nem is érint…
 
(Kazettacsere!)
 
… egy olyan nagy létszámot, hogy ennek különösebb anyagi vonzata legyen a többihez képest %-os arányban. Tehát, mindenképpen a központi szervet bele kell venni. A másik dolog, amit most megjegyezni szeretnék, hogy az a 300 millió bruttó összeg, ez most nem tudom, hogy ez most mire elég, hogyha egy tájékoztatást kaphatnék erre vonatkozólag, hogy hány fõre levetítve, akkor ez per fõre forintosítva, mert most ezt 5-10 perc alatt én nem vagyok erre felkészülve, hogy ez mennyi, 10 Ft fejenként, 100 Ft, vagy 10.000 Ft fejenként? Köszönöm szépen! És majd a következõkben biztos, hogy hozzá fogok szólni!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Más részérõl? Parancsoljon!
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm Államtitkár Úr! A PVDÉSZ részérõl az alábbi véleményünk van. A Megállapodás-Kiegészítés, amely gyakorlatilag ugye a korábbiakban is, a korábbiakra utal vissza, ott mi elmondtuk, hogy amennyiben nem a teljes hivatásos állományra terjed ki az ezévi bérkompenzáció, abban az esetben nem értünk egyet, illetve nem tudjuk felfüggeszteni az 5-ös pontban leírtakat, tehát, most is az a véleményünk, hogy gyakorlatilag egyet tudunk érteni, ami itt az 1-4 pontokban van, bár azért kérdéses, hogy most ki jár jól, hogy az, aki kap nettó 15.000 Ft-ot, ugye a tiszt-helyettes állomány ezzel, vagy az, akinek van 300 millió Ft-os bruttó összeg és ebbõl majd kap, ezt nem tudom igazából kiszámolni, ennek a jövedelmi alakulását, de ettõl függetlenül azt tudom mondani, hogy továbbra is fenntartjuk azt, hogy az 5-ös ponttal nem tudunk egyetérteni. Illetõleg azt kérnénk, hogy továbbra is legyen tárgyalási alap az, hogy a teljes állomány erre az évre ne szenvedjen reálbér-csökkenést. Ebbõl pedig, ami most itt le van írva, ez nem derül ki. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Más? Parancsoljon Kertész úr!
 
Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm! A HTFSZ részérõl az elsõ két pontot el tudjuk fogadni, viszont kérdésünk lenne, hogy mennyi többletkiadásba kerülne, hogyha ez a 45%-os pótlékmérték esetleg szeptember 1-tõl lépne hatályba és nem januártól, hogy ez megoldható lenne-e? A 3. ponthoz viszont a HTFSZ véleménye, hogy a 10%-ot el kellene érnünk, mind a tiszti, mind a tiszt-helyettesi állománynál, hiszen ez bruttóról beszélünk, ez közel 5% nettó, ugye a kormányzat 5% inflációval számol. A 4-es pontnál szintén szeretnénk, hogyha egységesen, hiszen egy törvény alapján dolgozunk, hivatásosok, bevezetésre kerülne, mind a Belügyminisztériumban, mind az országos szerveknél ez az egyszeri juttatás. Az 5-ös ponthoz pedig, az aláírásgyûjtés, az nemcsak ezekrõl a pontokról szól, hiszen a munkaidõrõl is egy témakör benne van, tehát, ezt úgy gondoljuk, hogy amíg abban nem születik megállapodás, nem függesztenénk föl, remélhetõleg ez az ígért szeptemberi idõpont megfelelõ lesz, az aláírások közben meg majd szépen begyûlnek hozzánk. Köszönöm!
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Államtitkár Úr, inkább a jegyzõkönyvnek szeretném elmondani azt, hogy természetesen az 1-es, 2-es pontokkal egyet lehet érteni, de a 3. pontban nem tudom, hogy bárki is ezt nagyon gyorsan kiszámolt rá, ez a tiszt-helyettesi állomány, ez a 6%-os illetménykiegészítés, ez a 6 hónapi idõszak alatt, a tiszt-helyettesi állomány 2,6-os szorzójával, tehát, ami a 2,2 legmagasabbja, az 30.888 Ft, ennek az 1/12-ed része azaz, havi viszonylatba visszaszámolva 2.574 bruttó Ft. Azzal odaállni az állomány elé, hogy ez az ezévi illetményemelés, hát elég keserves ez. A másik. Szeretném azt megkérdezni, hogy az önkormányzati tûzoltóságok vonatkozásában ezt ki finanszírozza. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm! Más? Parancsoljon!
 
Horváth József úr, fõtitkár, Határõr Szakszervezet:
Határõr Szakszervezet képviseletében csatlakozom a BRDSZ és az FRSZ álláspontjához, én úgy látom ezek között nagy különbség nincsen és így lesz egység. Köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Hát megállapodás-közeli helyzet volt, volt, de ebbõl a mostani hozzászólásból a számomra egy kicsit az sugárzik, hogy nem biztos, hogy ez létre fog jönni, hiszen azért most olyan újabb, ugye, hadd mondjak egy dolgot, ugye, azért lett 6 és 8%, mert kiszámoltuk, hogy ez egy kicsivel több, tehát, ugye megfogalmazódott az a szándék, amit kért a munkavállalói oldal, persze ez több pénzt is igényel, de ez még belefér abba a játéktérbe, ami a számunkra adott, ugye van a 4-es pontban egy másik ajánlatunk, ezt ki lehet egészíteni, hogy országos szervek részére, vagy a parancsnokságok részére, ott még meg kell nézni, hogy van-e lehetõség mozgásra, de a 6-8%, mivel ugye más csoportot érint és létszámában más, azért az visz el pénzt, tehát, itt olyan túl nagy mozgásunk már nincs. De én visszatérnék az 5-ös pontra. Mert, hogy világos legyen, ez a Megállapodás akkor lép életbe, ha mi is azt tudjuk mondani, hogy ebben az évben a munkabékét meg tudjuk teremteni. Tehát, valójában errõl szól ez az ajánlat. És ugye, az elõzõ két alkalommal is mindig ebbe az irányba tendáltunk, és mindig jeleztük, pont a szünet elõtt is jeleztem, hogy a számunkra ez az érték, ami ugye ennek a tárgyalásnak a végén megjelenik és a számunkra fontos elem. Én értem, hogy amikor ez leírva látszik, akkor mindenki újabb és újabb javaslatokat tesz, és újabb és újabb kéréseket fogalmaz meg, de azt gondolom, hogy az elsõ körben ezekben a kérdésekben többé kevésbé kialakult egy egyezség. Teljesen világos, hogy az elsõ két pont mindenki számára elfogadható, hiszen hát miért ne lenne elfogadható, azt gondolom, hogy furcsa lenne, ha itt bárki azt mondta volna, hogy az elsõ két pont nem elfogadható. A 3. pont is azt látom, hogy elfogadható, tehát, azzal nincs olyan kérdés, az 5-ös pontba én azért azt javasolnám egy kicsit a munkavállalói oldalnak, hogy akár egy rövid szünetet tartsunk és nézzék végig, hogy szóval, az a megállapodás nehezen kezelhetõ a minisztérium vezetése számára, amiben egyes érintett szakszervezetek azt írják, hogy õk ezt a pontot, azt a pontot ilyen módon nem tudják elfogadni. Én kérném, hogy ezt gondolják végig, majd Jenei úr válaszol az elsõ körben ismét fölvetett kérdésekre, de kérem, hogy ezt gondolják végig, hogy túl nagy teher-e, mert a kérdés valójában már csak úgy vetõdik fel, hogyha novemberig moratórium van, akkor december 15-tõl már mindenki a karácsonyfát vásárolja és a karácsonyi ajándékot, tehát, december 15-tõl már nincs is élet az országban. November vége és december 15. közötti idõszak az, ami ma kérdés. 15, azaz 15 napról van szó. Érdemes-e ezért a 15 napért az elsõ 4 pontot feldobni. Ezt most komolyan mondom, hát mindenki tegye a szívére a kezét, december 15-tõl már a karácsony. 15 napért szabad-e most egy fél éves tárgyalási folyamatot és szabad-e ezt a 4 pontot, szabad-e azt a pénzt és azt a juttatási kört és azt az ajánlatot feláldozni. Én azt gondolom, hogy 15 nap nem ér ennyit. Bár ez az én véleményem, de elõbb a Jenei úrnak adom meg a szót és utána a Bárdos Juditnak.
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Én csak a pénzügyi részét szeretném kiegészíteni néhány megjegyzéssel. Az, hogy a tûzoltópótlék elõbb kerüljön bevezetésre, azt sajnos nem tudom támogatni, mert havonta körülbelül 110, 120 millió Ft lenne, ugye, hogyha szeptembertõl indulna, akkor úgy 3 havi kifizetés van, tehát, közel 400 millió Ft-ot kellene valahol találnunk, ezt én nem tudom felvállalni. Az, hogy melyik állománycsoport jár jobban, vagy kevésbé jobban, egy gyors számítást végeztünk itt, meggyõzõdésem, hogy azok járnak jobban, akiknél illetménykiegészítés kerül bevezetésre, nemcsak azért, mert néhány hónap alatt körülbelül akkora juttatást kapnak elsõsorban a tisztek, mint azok, akik egyszeri juttatásban részesülhetnek majd a megyei szinten. Ez a 300 millió Ft-os ajánlat, ami egyelõre a Belügyminisztérium ajánlata, ez személyenként körülbelül 25.000-30.000 Ft-os pénzt jelent, ez a gyakorlatban úgy viselkedik majd, ha errõl egyezség lesz és döntés is születik, hogy a szerveknél már egyébként is meglévõ és tudom, hogy csekélynek minõsülõ jutalomkeret kerülne megemelésre, mondjuk bértömeg arányosan. Hogy ez a megyei szintet, tehát, a területi szerveket érinti csak, vagy pedig a központi szervekkel kiegészítjük, ez megint döntést igényel, ha bõvül az érintetti kör, tehát, mondjuk az egy megyei szinten lévõ 8.000-9.000 közötti létszám megemelkedik 13.000 fõre, akkor az 1 személyre jutó kvóta csökken természetesen, hiszen a végösszeg az nem nagyon befolyásolható. Tehát, én azt mondom, hogy az valóban jó irány, mert a számítások alátámasztják, hogyha illetménykiegészítésnek tartós bérbeli elkötelezettség történik a helyi szerveknél. Önkormányzati tûzoltóságnál jogos a felvetés, én is úgy gondolom, hogy ennek a finanszírozási hátterét meg kell teremteni, én is úgy tapasztalom, hogy ott erre a forrás most nem áll rendelkezésre. Köszönöm szépen!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Egyrészt most dicséretet mondok, nagy játékos az Államtitkár Úr, de hát ez már az elmúlt fél évben, most Önrõl beszélek, ez nyilvánvaló. Tehát, én szeretném megkérdezni, mennyivel tudja megemelni, a 4-es pontban a 300 millió Ft-ot a munkáltatói oldal? Egy. Kettõ. Ugye, az egyértelmû, hogy területi szervek és országos parancsnokságokról együtt beszélünk, az is egyértelmû a részünkre, hogy ennek a pénznek az elosztása, az az országos parancsnokságokon mûködõ érdekegyeztetõ fórumok bevonásával. Tehát, ott történjen meg az elosztás, és nem pedig a munkáltatói jogkört gyakorló vezetõ ossza szét ezt a pénzt és abban az esetben tudok moratóriumot hirdetni, hogyha teljesülnek a pontokban foglaltak. Tehát, ha és amennyiben a Parlament elfogadja a szolgálati törvényt és bevezetésre kerül július 1-jével az állami kezességvállalás. Ha és amennyiben a Parlament elfogadja a szolgálati törvényt és 2004. január 1-jétõl megemeli az illetménykiegészítést és finanszírozza a veszélyességi pótlékot, akkor igen. Tehát, ezek feltételek. Az nekem nem moratórium feltétel, hogy a minisztérium vezetése ígéretet tesz. Én mindent hiszek, bár azt mondják, hogy hinni a templomban kell és nem a tárgyalóasztal mellett, tehát, én tudom, hogy be fogják terjeszteni, de ennek feltétele, hogy teljesüljön, hogy el is fogadja a Parlament. Tehát, azért ez errõl szól ez a történet, egyébként ugye, amikor az elõbb a tárgyalási menetet néztük Államtitkár Úr, akkor ugye, abban tökéletesen itt mindenki megállapodott abban, hogy november hónapban igenis felülvizsgáljuk a reáljövedelem alakulását, ugye? Errõl szólt a történet.
 
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Akkor ismételten elmondom, hogy az elsõ három ponttal egyetértek, a Független Rendõr Szakszervezet nevében elfogadhatónak is tartom. A 4. pontot úgy tudom elfogadhatónak venni, hogyha ez az összeg meg lenne emelve és a központi szervre is kiterjedne. Csak abban az esetben. Most Helyettes Államtitkár Úr mondta, hogy 25.000-30.000 Ft/fõ ez a 300 millió és még talán ebben a központi szervek nincsenek is benne. Ezt ki lehet számolni, hogy ez 2.000-3.000 Ft/hónap ezeknél a kollégáknál durván, ez nevetséges, tehát egy felkészült vezetõ, középvezetõi, vagy kiemelkedõ szakmai munkát végzõ területi szerveknél lévõ vonaltartókat, Országos Rendõr-fõkapitányságon ilyen összegû emelésben részesíteni azt mondom, hogy ez vicc. Ez vicc, lehet, hogy kicsit keményen fogalmazok, de ezt nem szabad megengedni. Az 5-ös ponttal kapcsolatosan pedig, annyit mondanék, hogy itt az 5-ös pontban ezt a Megállapodás 5-ös pontja, a múltkori Megállapodást, ezt már deklaráltuk, tehát, ez már aláírásra került, ez már csak megismételné azt a kört. Én úgy értelmezem, lehet, hogy rosszul értelmezem, de ezt egyszer már aláírtuk, itt most csak a március 21-ei demonstrációnak a felfüggesztésérõl van szó, ami új elemként jön be, hogyha elfogadjuk ezt. Köszönöm szépen!
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Lehet ezeket az ajánlatokat szétosztani hónapokra, évekre is, de hát, ahogy az elõbb említettem itt csak arról van szó, hogy vagy a területi szerveknél dolgozó hivatásos állomány, vagy a központi és területi szerveknél dolgozók számára egy egyszeri juttatás, keretmegemelés zajlik. Tehát, nem lehet ezt úgy megközelíteni, hogy ez havonta hány ezer Ft-os béremelés lenne, mert nem béremelési ajánlat van ebben a körben. Hanem el lehet gondolkodni azon, hogy milyen formában történjék a szétosztás, ha jól értettem Bárdos Juditnak a kérését, tehát, nem abban szeretnének egyeztetést, hogy szervek között hogy oszlik el, hanem amikor személyre szabottan történik már a folyósítása, abban kérnek egyeztetést. Mert ugye, meg lehet tenni azt, hogy rendelkezésünkre áll x száz millió Ft, ezt én bértömeg arányosan automatikusan szét tudom osztani és a helyi elosztását, mondjuk megyénként, vagy országosan kell egyeztetni, gondolom, hogy ennek semmi akadálya nincsen. De kerüljük el azt, hogy ezt így közelítjük meg, hogy ebben a körben ez akkor, milyen béremelésnek felel meg. Annak egészen más a tartalma, egészen más a tartós elkötelezettségi vonzata, egészen más a pénzügyi hatása. Itt egy szerintem elég komoly többletvállalása van a Belügyminisztériumnak, hiszen ennek a 4. pontnak a pénzügyi hátterét nekünk még elõ kell teremteni, bizonytalan vagyok abban, hogy ez hogyan fog sikerülni, amennyiben viszont elkötelezettséget teszünk rá, akkor ez egy többletjuttatás ennek az állománykategóriának. Egyszeri többletjuttatás, nem pedig bérelem.
 
Horváth József úr, fõtitkár, Határõr Szakszervezet:
Államtitkár Úr, az elsõ négy pont elfogadható számunkra, így fogalmazok. Az 5. pontba a Megállapodás 5. pontját már egyszer elfogadtuk, tehát, azzal nincs gondom, a Kiegészítésben szereplõ témakörökben pedig, ahogy a Megállapodás sorolja itt õket és megtörténik a teljesülés, tulajdonképpen okafogyottá válik a demonstráció. Én ezt, hiszen egy pontot már elfogadtunk, a 2. napirendi pontot, tulajdonképpen nem látok veszélyt abban megmondom õszintén, nem ez a szándék, egyik oldalról sem, hogy akármilyen ürüggyel teljesül az 1., 2., 3. pont, és mi akkor is demonstrálunk. Tehát, azt kérném szintén mérlegelni, hogy ha kiegészítjük az 5. pontot, egy megfogalmazásra, hogy a teljesülés függvényében, hát szakszervezetek, ugye fel lehetne elvileg vállalni az 5-ös pontot. Köszönöm szépen!
 
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Parancsoljon Nagy úr!
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Én az elõbb a Jenei úr szavait hallgatva az önkormányzatokkal kapcsolatosan, hogy én nem hiszem azt, hogy ma az önkormányzatokat, ha nem finanszírozza a Belügyminisztérium, ezt rá lehetne arra kényszeríteni, hogy ezt adja meg, hiszen Államtitkár Úr tudja a legjobban, hogy a fõvárosban a veszélyességi pótlék kiegészítésre 170 millió Ft-ot adott az önkormányzat. Õket most leterhelni egy újabb, tehát, amennyiben nem finanszírozza ezt a Belügyminisztérium, adjanak újabb 50 milliót, én nem hiszem, hogy ez be fog következni, különösen a vidéki önkormányzatok felé esetlegesen egy olyan fordulással, amit a múltkorában említett Államtitkár Úr, hogy ebben tesz bizonyos javaslatokat az önkormányzatok felé, hogy finanszírozzák, és még plusz ezt hozzátenni, ez nem hiszem, hogy ez meg fog valósulni. Köszönöm!
 
Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm! Részünkrõl, hát ez egy eléggé elgondolkoztató, hogy egy Megállapodást szeretnénk aláírni itt a mai nap, ugyanakkor viszont itt kiderül a tárgyalás során, hogy az önkormányzati tûzoltóságoknál 1 Ft fedezet nincs erre a Megállapodásra, akkor, hogy írjuk alá ezt a Megállapodást, amikor a teljes önkormányzati tûzoltósági szféra ezek szerint kimaradna, ha erre nincs fedezet?
 
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:
Akkor szeretném egyértelmûsíteni a pénzügyi hátterét. A Belügy-minisztériumnál lévõ állomány körében az illetménykiegészítésre sincs meg most a fedezet, de azzal, hogy a Belügyminisztérium vállalja ennek a törvényi háttérnek a megteremtését, és ez ugye egy általános szabály, ez nemcsak az önkormányzati tûzoltókra, hanem a büntetés-végrehajtásban, vámosoknál dolgozókra is ki fog terjedni. Mi arra teszünk itt vállalást, arra kötelezzük el magunkat, hogy amennyiben ez a törvénymódosítás keresztül megy, akkor minden érintett számára szükséges forrást is biztosítani kell. Tehát, ilyen jellegû megkülönböztetés nem lehet, igen nehéz lenne azt megmagyarázni, hogyha egy-egy állománycsoport számára elõkerül költségvetés-tartalékból, vagy valamilyen többletforrásból a fedezet, mások számára viszont nem. De, miután a Belügyminisztérium a legmeghatározóbb az érintett állomány számát tekintve, ebbõl következõen képviseljük most mi ezt az álláspontot. Tehát, nem hiszem, hogy ennél itt most érdemes leragadni, tudjuk, hogy mindenhol vannak pénzügyi gondok, tudjuk, hogy mindenhol többletforrást kell erre biztosítani, amennyiben ebben egyezség születik, akkor ez a folyamat is elindul és a Pénzügyminisztériummal egyeztetés zajlik.
 
 
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Ismételten a 4-es ponthoz szólnék hozzá, tehát, hogyha ezt a szerzõdést így ebben a formában aláírnánk, akkor azt írjuk alá, hogy a területi és a központi szerveknél teljesítõ kollégáknak 2003. novemberéig biztos, hogy reálbércsökkenése lesz. Ezt ki lehet jelenteni, mert ebben a 10, 11. hónapban biztos, hogy reálbércsökkenést szenvednek el, ha ezt ebben a formában aláírjuk. Ez az egyik. A másik, mondok egy példát is erre, hogy például a Készenléti Rendõrség területi szerv, ott rengeteg tiszt-helyettes kolléga dolgozik, nem tudom mennyi a létszáma, de ez szerintem ezer fõ, vagy még talán több is, és kiemelt feladatot látnak el. Õk már ebbõl a körbõl ki is estek. Például vagy egy nagyon minimális összeget kapnak. Ez sem elfogadható és nagy visszhangja lenne ennek is. Köszönöm szépen!
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm! Államtitkár Úr mégegyszer szeretném elmondani, hogy minket is a munkabéke fenntartás és a megegyezési szándék vezérel és továbbra is azt tudom elmondani, hogy nyilván, ami itt le van írva, azoknak olyan tartalma van, amit el kell tudni fogadni, hiszen hát azokban van egy szándék, hogy emelkedjen valamit. Amivel nem tudunk egyetérteni, az mindenképpen az, hogy, amit mi elmondtunk és most is tartunk és továbbra is fenntartjuk ezt a véleményt, hogy reálbércsökkenést nem szenvedhet el az állomány, hiszen ezt nem lehet elvárni, hogy tulajdonképpen azt, amit tavaly kaptak, azt visszaadják, visszavegyék, nem visszaadják, visszavegyék. Gyakorlatilag ezért nem tudjuk felvállalni azt, hogy bár, itt ugyan megfogalmazódik egy szándék, ennyi a pénz, gondolom, ennél többet nyilván nem tud felvállalni a Belügyminisztérium, de ez nem elfogadható, mert ettõl még, ugye elszenvedi az állomány azt a keresetcsökkenést, bércsökkenést, úgyhogy ezért nem tudunk egyetérteni azzal, hogy az 5-ös pontban foglaltakat aláírjuk. Köszönöm szépen!
 


Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Jó! Ha jól értem a 4-es és az 5-ös ponttal van olyan, a szöveges kiegészítéssel, hogy a központi szerveknél, azzal egyetértek, ugye, ott a munkavállalói oldal részérõl arról szólt a hozzászólások többsége, hogy ez az összeg jó lenne, ha emelkedne. Viszont a hozzászólásokból számomra megint az derült ki, hogy én az 5-ös pontot el tudom képzelni egy olyan kiegészítéssel, hogy 2003. évben azok teljesülése esetén nem kezdeményez, mármint, hogy amirõl a Bárdos Judit mondott, de erre megint azt kell, hogy mondjam, hogy kérdezem a többieket, hogy ehhez mit szólnak, mert, hogy azért a számunkra meg tényleg akkor teljes ez a Megállapodás, hogyha ezt az érintettek mind-mind elfogadják. Ebben az esetben még egy rövid számítást kell folytatni, hogy a 4-es pont esetében tudunk-e nagyobb összegrõl tárgyalni. Az elsõ három pontban úgy látom, hogy ebben van egy egyezség és egy egyetértés, ezzel nincs különösebb gond. Én ezt a két módosítást kérdezem, hogy erre reagáljanak a munkavállalói oldalról. Szünetet? Én mondok egy ajánlatot! Én nem igen látom. Szóval tárgyalni persze tudunk. Nagymértékû elmozdulásra nem látok lehetõséget. Tehát, tényleg azt kell, hogy mondjam, hogy most már, ahogy Jenei Úr elmondta, a minisztérium költségvetését már annyira megfeszítjük ezzel a mostani ajánlattal, az a jogalkotási folyamat, amit itt bevállalunk, hát rengeteg kockázatot és a minisztérium számára egy nagyon feszített munkarendet igényel, hiszen a Parlamentbe való benyújtás és a tárgyalás, az egy elég bonyolult procedúra, de ez a mi problémánk, ezt nem akarom Önökre terhelni. 18-ig természetesen tartjuk, hogy mi is tovább szeretnénk tárgyalni, csak azt szeretném jelezni, hogy igazi elmozdulásra én most már nem látok nagy lehetõséget. Tehát, ebben azt gondolom, hogy ez a felelõsség most valóban a munkavállalói oldalt terheli, hogy ezt az ajánlatot a munkavállalók számára felvállalja, közvetíti, vagy pedig, ha nem születik Megállapodás, akkor 18-ig persze tárgyalhatunk. Nem tudom ma, illetve nem látom sem a minisztérium, sem az országos költségvetésben, hogy olyan ajánlatot lehetne ebben a kérdésben tenni, ami nagymértékben ettõl el tud mozdulni.  
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Azért még hadd legyen egy kérdésem! Én azt hiszem, hogy egy majdnem 200 milliárdos, nem tudom mennyi a belügy költségvetése ágazat, 300 milliárdos költségvetésnél 100 millió ide, vagy oda, az nem egy tétel igazából, ezért, ha a 4-es pontnál, azt a 300-at 500 millióra emelné, akkor már sokkal inkább jobb érzéssel mennék ki a munkavállalói oldallal beszélgetni. Erre az 5 percre is. Tegye meg Államtitkár Úr!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Ha ez az aláírás ára? Akkor egy rövid tárgyalási kört tegyünk. Ugye most kiegészült azzal a három dologgal, amirõl beszéltünk, és van még egy szöveges javaslat, ami arról szól, hogy a szakszervezetekkel együttmûködõ, tehát, ez a 4-es pont. Ezt rögtön beleírjuk a Megállapodás-kiegészítésébe. Nem tudok mást, mint, hogy megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy ebben a dologban nyilatkozzanak, hogy melyik szakszervezet hogyan viszonyul. Most már azon kiegészítésekkel, amikrõl az elõbb szó volt.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Tehát, akkor az 500 millió van benne a 300 millió helyett, és benne van az, hogy az 5-ös pont teljesülése esetén hirdeti a moratóriumot, ugye a moratórium errõl szól, hogy ha teljesül. Jó, és benne van a központ, tehát, területi és központi szervnél a BRDSZ részére így elfogadható.
 
 
Horváth József úr, fõtitkár, Határõr Szakszervezet:
A Határõr Szakszervezet képviseletében elfogadom!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Értelemszerûen a 4-es kiegészül azzal, hogy a szakszervezetekkel együtt. Ugye úgy volt, hogy a szakszervezetekkel együttmûködve, vagy az elosztásnál? Géza, parancsoljon!
 
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Közeledik már nagyon sok mindenben az álláspontunk, de most nem tudok sem igent, sem nemet mondani. Megmondom miért. 1-es, 2-es, 3-as pontban semmi gond nincsen. A 4-esben is most már közeledett az álláspont, de most nincsen olyan testületi felhatalmazásom, hogy igent mondjak arra, mert nem tudom matematikailag, illetve tudom, hogy ez reálbércsökkenést okoz 2003. évben. Ez az egy gondom van, hogyha erre akár a IV. negyedévben visszatérünk és személy szerint a reálbércsökkenést kompenzáljuk, abban az esetben alá tudom írni, de ha ez nincsen meg, akkor nincs felhatalmazásom most erre.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Zentai úr, parancsoljon!
 
Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A következõt kérdezném. Az eredeti Megállapodás, tehát, az aláírt 4-es pontjában úgy szerepel, hogy a felek tárgyalást folytatnak arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatottak esetében reáljövedelem-csökkenés ne következzen be. Ugyanakkor itt a Kiegészítésben pedig, a hivatásos állományra vonatkozóan kötelezettséget vállal a minisztérium. A másik kettõre nem vállal kötelezettséget? Mert ez így ellentétes! Köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Ezt szerintem zárjuk rövidre. Ugye, az eredeti Megállapodás 4-es pontjában azt vállaltuk, hogy március 18-ig folyamatosan tárgyalunk, tehát, ezt vállaltuk. Ugye ennek vagyunk most részesei. A mostani pont, az pedig, ennek ugye egy következménye, tehát, arról szól, hogy akkor mi fog történni. Természetesen, ha ez a Megállapodás-kiegészítés nem kerül aláírásra, tehát, ebben nincs egyezség, akkor március 18-ig természetesen az eredeti Megállapodás, az él, tehát, az továbbra is fennáll.
 
Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Kizárólag itt az a problémám, hogy miután három állomány kategóriát képviselünk, én legalábbis a KDSZ vonatkozásában, én arra is kíváncsi lennék, hogy a másik kettõben most ezek után mi történik. Mert, hogy tárgyalást folytatunk, az egy dolog, de, hogyha történetesen ott is van keresetcsökkenés, abban az esetben mi történik? Erre nem látok itt most sehol választ.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Szóval, ugye elég nehéz dolog, ez az érdekegyeztetés. Hölgyeim, Uraim, meg munkavállalói oldal. Szóval én értem, hogy mindenki a maga érdekeit próbálja valamilyen módom behozni. Az aztán egy döntési helyzet lesz, amikor ezen a körön túl vagyunk, hogy egyébként, hogy viselkedjen a minisztérium vezetése akkor, amikor azt látja, hogy a munkavállalói oldalon nincs egység, és nincs egyetértés abban az ajánlatban, ami itt most van.  Számomra ugye egy megnyugtató dolog, hogy a nagyobb szakszervezetek ebben igent mondanak, de én azt gondolom, hogy ugyanolyan fontos, hogy a kisebbek is, a másik területrõl is igent mondjanak. Ha nem, akkor a kör lezárta után nekünk ismét kell azon gondolkodni, de miben állapodjunk meg akkor? Ugye, az milyen megállapodás, hogy megállapodunk az egyik felével, a másik fele pedig továbbra is azt mondja, hogy újabb és újabb igényekkel áll elõ. Hogyan viszonyulnak azok a munkavállalók majdan ahhoz a munkavállalói körhöz, aki esetleg elfogadja ezt az ajánlatot. De azt gondolom, hogy nem nekem kell megoldani, szóval én arra kérem Önöket, hogy egymás között ezt tessék rendezni. Én azt tartanám szerencsésnek, hogyha azért a Hszt. alá tartozók egységesen ezeket a juttatásokat megkapnák. Ez egy olyan ajánlati kör ma már, amin nem tudunk tovább menni, én itt most már tettem azt az ajánlatot az 500 millióra, ami szintén már túl van azon a körön, amit úgy igazából valóban ma látunk. Ez persze az én problémám, meg hát a Jenei Úr problémája, ennél tovább nem tudunk menni, 18-ig én tényleg nem látom a realitását, hogy olyan ajánlatunk legyen, ha Önök tudnak, akkor persze ebben tudunk újabb tárgyalásokat folytatni, ezt majd végig kell gondolni, hogy ebben az esetben tudnak-e más javaslattal elõállni. Az anyagi lehetõségek ebben a kérdésben korlátozottak. Szóval tényleg azt tudom mondani, hogy ebben ennél tovább menni nem lehet. Parancsoljon!
 
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Elfogadjuk.
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Államtitkár Úr, ha jól hallottam a Pongó úrnak az FRSZ részérõl volt egy olyan kérése, hogy nincs felhatalmazása az 5. pont aláírására, hogy ennek az egésznek az aláírási ceremóniáját, hogyha el lehetne halasztani. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Az aláírást meg lehet ejteni ma, tehát, meg lehet ejteni most, hogy amikor a körön végigmentünk, kijavítjuk még ezt az egy mondatot és itt az aláírás megtörténhet. Ha úgy gondolják, hogy ennek kell egy másik idõpontot találni, akkor lehet másik idõpontot találni, de én azt gondolom, hogy attól maga a szöveg nem fog már változni. Ugye mi is ide úgy jövünk, hogy amennyire lehet, hát bizonyos felhatalmazásokkal és jelezzük, hogy hol vannak a korlátok. Én értem, hogy Pongó úrnak is van ebben korlátja, azt is el tudom fogadni, hogy õ aláírja, de õ jelzi, hogy utólag neki a saját testületével egyeztetni kell, de elõzetesen kifejezi azt a szándékát, hogy õ ezzel egyetért, amennyiben a saját testülete ezt megvétózza, akkor értelemszerûen ez megváltozik. Ez az õ döntése, hogy ezt a kockázatot itt most fölvállalja, vagy nem vállalja. Ha ez újabb köröket igényel, akkor egy másik idõpontot kell ennek az aláírására találni. De a nyilatkozat nem hangzott el, csak, hogy ….
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Mi részünkrõl alá fogjuk írni. Köszönöm!
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm Államtitkár Úr! Ismételten mondanám, hogy a munkabéke fenntartása és a Megállapodás vezényel bennünket, és elmondanám, hogy természetesen akceptáljuk és mindenféleképpen pozitívnak vesszük azt, hogy ilyen változásokon ment keresztül ez a Megállapodás reggel óta, azonban nekem erre most felhatalmazásom nincsen, hogy aláírjam. Újabb és újabb ötletekkel nem fogunk elõállni, reflektálva arra, amit Ön mondott, mert nekünk már eleve is az volt az igényünk, hogy reálbércsökkenést ne szenvedjen el az állomány és ezt továbbra is tartom, mert ez a megbízásom, ez a megbízatásom, én ezért javasolnám, hogy mivel most nem tudom aláírni, mert nem vagyok ilyen helyzetben, természetesen egyeztetni kívánom a választmánnyal, mert ott hozták ezt a döntés, én 18-át tartanám alkalmasnak arra, hogy erre vissza tudjunk térni. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm!
 
Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Csatlakoznék a Pongó Géza úrhoz, illetve a Talabér Zoltán úrhoz és javasolnánk mi is ezt a 18-ai aláírást, így lehetõsége van mindenkinek a saját vezetõségével áttárgyalni és azzal a felhatalmazással, amivel ma idejöttünk, attól esetlegesen eltér. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm! Parancsoljon!
 
Horváth József úr, fõtitkár, Határõr Szakszervezet:
Tisztelt Államtitkár Úr! A 18-ai határnapot a demonstrációt szervezõ szakszervezetek, vagy bejelentõ szakszervezetek tûzték ki. Nekünk az az idõpont nem jó. Nekünk van meghatalmazásunk, most is arra, hogy megállapodjunk ….
 
(Kazettafordítás!)
 
… mint ahogy november 1-je óta rendszeresen van, mert úgy kell eljönni, hogy fel vagyok hatalmazva. Az is furcsa lenne, hogyha most azt mondaná Ön, hogy majd összeül a Kormány és meglátja, hogy aláírják-e ezt a Megállapodást, vagy a Miniszter Asszony aláírhatja. Azt gondolom, a kollégáknak ezt a meghatalmazást meg kellett szerezniük. Azt javaslom Önnek, hogyha kérdésessé válik a helyzet, a demonstrációt hirdetõ szakszervezetekkel állapodjon a minisztérium, ugyanis mi erre készek vagyunk. Pongó úr ma le tudja rendezni testületi ülésen, igazából õrá igazából, idézõjelben, lehet nyugodtan várni, hogy mások 18-ig rendezzék ezt le? 18-a nekünk volt határidõ! Mi azt gondoljuk, ma meg tudunk állapodni. Köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Kérnék szépen 3 perc szünetet!
 
(SZÜNET!)
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen a türelmüket! Nos, ugye eljutottunk egy olyan pontig, ahol a Megállapodás-kiegészítésében az 5 pontot, most már a legutolsó változat is elkészült, amivel kiegészítettük a 4-es pontot, hogy az érdekképviseletek bevonásával történik a pénzösszeg felosztása, és ugye volt egy olyan kör, ahol a munkavállalói oldal részérõl nyilatkoztak, hogy ki az, aki ma el tudja vállalni, és ma alá írni, hárman voltak, akik nem tudják ezt ma tenni, én még egy kísérletet teszek arra, hogy az utolsó változatnál, hátha van erre lehetõség, hogy ma aláírásra kerüljön a Megállapodás. Kérdezem a Pongó urat, hogy továbbra is tartja, amit az elõzõ körben nyilatkozott?
 
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Természetesen tartom, mert nem vagyok abban az információhalmaz birtokában, hogy lesz-e reálbércsökkenés 2003. évben, vagy nem. Mert ezt nem tudjuk kiszámolni. De ettõl függetlenül most várok egy visszahívást, illetve, hogyha lehetõség van, lehet, hogy 15 percen belül az ügyvivõ testület dönt és, ha úgy dönt, hogy igen, akkor fel vagyok hatalmazva, hogy aláírjam. De abban az esetben, hogyha nemet fog mondani, akkor természetesen nem tudom aláírni, de mégegyszer mondom az aggodalmamat és ez mindenkinek szól, hogy jók ezek a pontok, de nem látom annak a garanciáját, hogy személyenkénti reálbércsökkenés nem valósul meg 2003. évben. És ez egy alapvetõ pont a mi részünkrõl. Köszönöm szépen!
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Talabér úr, parancsoljon!
 
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm Államtitkár Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Államtitkár Úr! Az elsõ körben is elmondtam, hogy jelen pillanatban nem vagyok aláírási helyzetben, ez következik abból és mondanám, hogy késõn kaptuk, tehát, itt kaptuk ezt az anyagot, jobb lett volna, hogyha elõre megkapjuk és akkor tudtuk volna választmánnyal nyilván egyeztetni, hiszen a választmánynál született egy döntés, az a döntés más, nem ezt tartalmazza, és hát lehet, hogy a más szakszervezetek már tudták, hogy milyen konstrukció kerül itt bemutatásra, mi nem tudtuk. Ennélfogva továbbra is azt mondom, hogy mivel nálunk a döntés alapvetõen az, hogy reálkereset, reálbércsökkenést ne szenvedjen ez az állománycsoport, ebben nem látjuk ezt a garanciát, ezért nyilván a választmánnyal ezt meg kell beszélnem, a választmánynak döntenie, és utána vagyok döntésképes helyzetben. Köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Kertész úr, parancsoljon!
 
Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm szépen, és szeretettel üdvözlöm körünkben Miniszter Asszonyt is! Csatlakoznék az elõttem szóló két társszakszervezethez, tehát, tegnap volt nálunk is választmányi ülés, és ha ezt a Megállapodás-tervezetet tegnap látjuk, átbeszéljük, elképzelhetõ, hogy most alá tudnám írni, így viszont a 25 fõ választmányi tagot végig kell telefonálni, átfaxolni az anyagot, átbeszélni, ez nyilván idõt feltételez és ezért javasoltuk a keddi aláírást. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Mielõtt Miniszter Asszonynak megadom a szót, akkor csak összefoglalásként. Én most úgy éreztem ebbõl a körbõl, hogy valójában a munkavállalói oldalon is alakul egy egyetértés abban, hogy ezt a Kiegészítést aláírják, valójában felhatalmazás kell elsõsorban itt Kertész úr részérõl és Pongó úr részérõl is, ha jól értettem, ami arról szól, hogy ezen pontokra rábólintsanak. Jó! Ezzel ezt a kört valójában bezártuk. Miniszter Asszonynak adom meg a szót, hogy a minisztérium részérõl az álláspontunkat fejtse ki.
 
Dr. Lamperth Mónika asszony, belügyminiszter:
Köszönöm szépen! Tisztelettel Köszönöm Önöket! És elõször is szeretném megköszönni valamennyiüknek az együttmûködõ munkát, természetes, hogy az érdekegyezetés folyamata az mindig egy hosszú, egyeztetõ, érvelõ, az érveket és a lehetõségeket bemutató és felsorakoztató folyamat. Én természetesnek tartom azt, hogy a szakszervezetek a saját felhatalmazásuk alapján a saját tagságuk iránti elkötelezettség alapján, a tagság szempontjait érvényesítik és ezzel a felhatalmazással tárgyalnak és azzal a felelõsséggel, hogy tudják azt, hogy milyen felelõsség nyomja az õ vállukat és milyen közös szándékok vezényelnek bennünket abba az irányba, hogy megállapodásra jussunk. Én tudom azt, hiszen minden egyes tárgyalásról és minden egyes pontról Államtitkár Úrral részletes konzultációt folytatunk, hogy ez egy hosszú és nagyon nehéz egyeztetõ folyamat, mint általában az érdekegyeztetés, különösen most, abban az idõszakban, amikor a mozgástere a tárgyalóasztal másik oldalán ülõknek, nekünk, meglehetõsen szûk. Én szeretném, ha Önök azt világosan látnák, hogy a Belügyminisztérium vezetése mindent megtesz és megtett annak érdekében, hogy ezek a tárgyalások eredményesek legyenek és Önök, a közviszonyokat illetõen nagyon tájékozott emberek, hiszen ebben élnek, pontosan tudják, azt, hogy a mai viszonyok között elérni azt az eredményt, hogy ennyi mozgástér is legyen, ez egy nagyon komoly erõfeszítésnek a végeredménye. Én köszönöm tehát, ezt a munkát, Államtitkár Úrnak és valamennyiüknek, ezt a kitartó és együttmûködõ egyeztetést. Ami a mostani Megállapodást illeti, Megállapodás-tervezetet, Államtitkár Úr tájékoztatott engem arról, és kérte a végleges fölhatalmazást arra, hogy az eredetiben megfogalmazott ajánlathoz képest itt még a 4-es pontban, amit én már írásban is láttam, a 4-es pontban a 300 millió Ft, az 500 millió Ft-ra változzék, hiszen ez az, amiben meg tudnak állapodni a szakszervezetek. Én szeretném azt nagyon egyértelmûvé tenni, én ezt jóváhagytam, azzal, hogy ennyi a mozgástér és egyetlen Ft-tal sem több. Tehát, én azt kérem tisztelettel azoktól a szakszervezeti vezetõktõl, akiknek még itt további fölhatalmazásra van szükségük, ezt hárman kifejezték, hogy ezt tegyék nagyon világossá a saját csapatuk számára is, felelõsséggel állítom, hogy nincs több mozgástér és lehetõség. Nekem arra van felhatalmazásom, hogy a Hszt. hatálya alá tartozó, tehát, valamennyi szervvel legyen megállapodás. Tehát, énnekem nem áll módomban most szeletelni, bár értem mindenkinek az érvét. Én õszintén remélem azt, hogy a szakszervezeti vezetõk, egymással folytatott konzultáció és további, akár itt most is további egyeztetés során még mérlegelik az érveket és ellenérveket, és én nagyon szeretném, akár ma, akár egy késõbbi idõpontban, ha létrejönne ez a Megállapodás és valamennyien alá tudnánk írni. Nekem meggyõzõdésem az, hogy ez jól szolgálja az állomány dolgozóinak az érdekét, nekem meggyõzõdésem az, hogy, és nagyon örülök annak, hogy ebben megértõek és nyitottak voltak, hogy a helyi szerveket szeretnénk megerõsíteni, azokat a szakembereket, azokat a tényleg, a mindennapi kemény melót végzõ rendõröket, határõröket, akiknél effektíve jelentkezik ez a felelõsség és a plusz teher, én biztos vagyok benne, hogy az Önök tagsága ezt vissza fogja igazolni, de, hát nem akarom átvenni az Önök mérlegelésének a felelõsségét, mert nyilván minden szakszervezeti vezetõ ezzel tisztában van. Úgyhogy én szeretném mégegyszer megköszönni az együttmûködést és kérem, hogy ebben váltsanak szót és nagyon szeretném, ha létrejönne ez az aláírás. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Parancsoljon Bárdos Judit!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Dr. Bárdos Judit vagyok, a BRDSZ fõtitkár, és most más típusú megjegyzést szeretnék tenni. Amit egyszer BRDSZ fõtitkáraként kijelentettem, ahhoz a szervezetem nevében én tartom magamat. Tehát, ez annyit jelent, hogy mi hajlandók vagyunk bármikor a Megállapodást aláírni és aláírás nélkül, bízva abban, hogy ennek ellenére a Belügyminiszter Asszony betartja a Megállapodás szövegét, mi a magunk részérõl felfüggesztjük a március 21-ére tervezett demonstrációt.
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Parancsoljon!
 
Horváth József úr, fõtitkár, Határõr Szakszervezet:
Köszönöm! Tisztelettel Köszöntöm Miniszter Asszony! Csatlakozom természetesen a Bárdos Judit által bejelentettekhez, mivel annak idején együtt szerveztük, én is bízom a Megállapodás aláírásában és végrehajtásában, és bejelentem, hogy felfüggesztjük a demonstrációt, és nem készülünk. Köszönöm!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Kíván-e még valaki hozzászólni? Parancsoljon!
 
Nagy Gábor úr, elnök, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete:
Én csak egyetlenegy garanciát szeretnék Miniszter Asszonytól kérni, hogy az a pénztömeg, ami, most a Hszt.-t felejtsük el, módosítást, ami ebben a Megállapodásban szerepel, ez a 8 és 6%, ezt az önkormányzatok is meg fogják kapni, tehát, finanszírozási lehetõség vonatkozásában. Köszönöm szépen!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Más nem? Más kíván-e? Köszönöm szépen! Én tennék még egy kísérletet az aláírásra. Már csak azért, mert annyi munkánk lenne, hogy szerintem érdemes volna, egy 6. pontot javaslok kiegészítésként, mert azt gondolom, hogy akik ma itt vannak és olyan felhatalmazással, hogy aláírhatják, valóban kéne, hogy õk ezt megtehessék, Miniszter Asszony részérõl és a minisztérium vezetésérõl is az a szándék, hogy aláírjuk. Ezért én egy 6. pontot javaslok betenni ebbe a Megállapodás-tervezetbe, ami arról szól, hogy a Megállapodás, csak az összes fél aláírása esetén lép hatályba. Tehát, ma meg lehet tenni, hogy akinek felhatalmazása van, az alá tudja itt most írni, az a három marad ki, lehet, hogy addigra jön egy telefon és akkor Pongó úr is tud társulni, a két másik érintett szakszervezet részérõl, amikor letárgyalták, azt tudják mondani, hogy õk ezt aláírják. Ezzel is azt a szándékot szeretném jelezni, hogy a mi részünkrõl, a minisztérium vezetése részérõl tényleg a megegyezési szándék vezérel, de azt ugye, ahogy már itt sokszor végigtárgyaltuk, ez egy csomagként kezelendõ a Hszt. hatálya alá tartozókra vonatkozóan, de ezzel megadjuk azt a mozgási lehetõséget, amit a két szakszervezet kér, ha ez egy ilyen 6. ponttal elfogadható, akkor akár az aláírás meg is történhet itt most a tárgyalás végén. Ebben nem tudom, hogy szünetet kérnek, vagy egy rövid bólintással el tudják ezt fogadni, semmi, ez valójában egy idõbeni eltolásról szól. Hát arról szól, hogy egy egységet szeretnénk, hogy valóban, hát errõl szól az egész tárgyalás, errõl a procedúráról szólt, én azt kérem, hogy a munkavállalói oldal ezt gondolja végig, ha ezzel a 6. ponttal ez megoldható, akkor azok, akik ma már rendelkeznek ezzel a jogosítvánnyal, meg tudják tenni, a két másik fél pedig, ez 18-ig, mint ahogy korábban beszéltük meg tudja oldani és ebben az esetben létrejöhet, igen, ott is 18-a a határidõ. Igen! Az elõzõ Megállapodás. Kérdezem, hogy elfogadható-e, mert ebben az esetben egy technikai kérdésem, hogy egy 6. pontba ezt beírjuk? Géza? Jó, akkor egy 6. pontot kérek beleírni, ami arról szól, hogy a Megállapodás csak az összes fél aláírása esetén lép életbe, tehát, ma a többség alá tudja írni, a két érintett pedig, a saját szervezetével ezt tudja egyeztetni. Ebben az esetben akkor most mondhatjuk, hogy aláírható? Jó! Akkor kell néhány perc szünet, amíg a … Megkérdezi? Parancsoljon!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Hadd kérdezzek! Nagyon sok, hivatásos állományról beszélek természetesen, és fõleg az egyenruha viselésére kötelezett kollégákról. Ugye, mint köztudott, Zala megyében egy rendõr kolléga másodfokon jogerõsen pert nyert egyenruha tekintetében, ami annyit jelent, hogy nem volt jogszabályi háttere, ami most ebben az évben már megvan, 2001-2002-ben az új egyenruhára visszatartása a Belügyminisztériumnak, és ez azt jelenti, hogy 2001-ben 32.000-et, 2002-ben 18.000-et és ennek 17%-os kamatát kell a munkáltatónak kifizetni, ha nem kérnek felülvizsgálati kérelmet, ha nem kívánják meg, hogy 40.000 per legyen, vagy akármennyi, és úgy dönt a Miniszter Asszony a Kormánnyal együtt, hogy ezt megtéríti az illetékeseknek.
 
Dr. Lamperth Mónika asszony, belügyminiszter:
A zalai ítélet két jogcímet nevez meg, de ezt azt gondolom, hogy a többség ismeri, hogy az egyik jogcím, ami miatt jogosnak ítélte a felperesnek a követelését, az az, hogy ugye, az alapnál, amikor a felszerelés van, akkor a munkaadó kötelezettsége és utána az utánpótlási illetménybõl kell pótolni a ruházatot és, hogy ez most alapfelszerelésnek minõsül, vagy pedig nem, ez volt egyszer a jogvita tárgya és az szerepel a másodfokú ítéletben is, ha jól emlékszem, mind a kettõt elolvastam, hogy ennek más megítélést tulajdonított a bíróság, mint, amit annak idején a Belügyminisztérium, illetve az ORFK. A másik, az pedig egy formai, hogy nem rendeletben, hanem utasításban szabályozott a Belügyminisztérium és ugye a jogforrási hierarchiában megvannak a szabályok, hogy mi az, amit rendeletben, illetve utasításban kell. Most nem akarok itt jogászkodni, meg nem akarok minõsíteni, de jogi szakértõket természetesen megkérdeztünk errõl a dologról és õk állítják azt, hogy jogi szempontból vitatható az ítélet, ezért a felülvizsgálati kérelem keretében még egy véglegesnek tûnõ jogi állásfoglalást fogunk kérni, tehát, meg fogja lépni ezt a Belügyminisztérium. Azonban az világos, hogy ott, ahol a bíróság jogerõsen megítéli, azt nyilván, ugye ki kell fizetni. Na most, magunk között vagyunk, beszéljünk õszintén, egyébként sem árt, de magunk között meg pláne, ennek a fedezete, nincs meg a rendõrség költségvetésében, ezt felelõsséggel állítom. Ez egy elég jelentõs nagyságrend, mintegy 1,6 milliárd Ft. Tehát, ott, ahol jogerõs ítélet van, ki fogják fizetni, és én nagyon remélem, hogy minél elõbb lesz ebben a felülvizsgálati kérelem alapján állásfoglalás, ma nincs arra lehetõség, hogy ezt generálisan elismerje, ezt a jogi álláspontot a belügy és azt mondja, hogy minden érintettnek ezen a jogcímen fizet. Ennek két oka van, egyik, hogy addig, amíg vita van a jogi szakértõk között abban, hogy ez így jogszerû, vagy sem, generálisan, addig én ezt nem is tehetem meg. Tehát, muszáj, hogy ebben a felülvizsgálati kérelemben legyen egy végleges állásfoglalás. Az egyedi esetekben más, ott az államnak ugyanúgy be kell tartania a törvényt és a jogkövetõ magatartást, mint mindenkinek Magyarországon, tehát, ahol jogerõs és végrehajtható ítélet van, azt végre fogják hajtani. Ez az egyik, ami miatt nem tehetjük meg, a másik pedig az, hogy tényleg nincs forrása, tehát, ha most ezt generálisan ki kellene fizetnie az ORFK-nak, nem tudja megnevezni a forrást, hogy honnan. Tehát, ez az én személyes álláspontom ebben a kérdésben és a szakszervezet természetesen a saját mérlegelése alapján megteszi, amit gondol, én azonban hadd kérjem azt, hogy legyenek egy kis türelemmel, én nagyon remélem, hogy gyorsan a Legfelsõbb Bíróság ebben állást foglal a felülvizsgálati kérelem alapján és, hogyha ott lesz egy ilyen precedensértékû ítélet, akkor az egy új helyzet lesz a Belügyminiszter számára. Én ma nem tudok ennél többet tenni!
 
Pongó Géza úr, fõtitkár, Független Rendõr Szakszervezet:
Nem ezzel kapcsolatosan, hanem visszatérve a szerzõdés, illetve a Megállapodás-kiegészítésre, döntött a Független Rendõr Szakszervezet ügyvivõ testülete, nem tudjuk ezt aláírni ebben a formában, 100%-os döntés. Egy dolog miatt, mert nem biztosítja a Belügyminisztérium azt a költségvetést, hogy reálbércsökkenés ne érje az állományt 2003. évben. Ez az egy dolog, ami problémás. Köszönöm szépen!
 
 
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Na most, ez egy nagyon komoly kérdést vet föl. Akkor viszont igennel, vagy nemmel, tehát, nagyon konkrét választ is várok a Miniszter Asszonytól. Ha és amennyiben a ugye, a Független Rendõr Szakszervezet, mint a demonstráló szakszervezetek egyike nem írja alá ezt a Megállapodás-tervezetet, ez nem befolyásolja az én, a mi döntésünket hozzáteszem jelen pillanatban, de azt igen, hogy vajon a Megállapodás tartalma, akkor természetesen anullálódik, ami azt jelenti, hogy a helyi szerveknél lévõ tiszt-helyettesek és hivatásos, vagy tisztek az illetménykiegészítést nem kapják meg július 1-jétõl, ugye, tehát, ha bármelyik szakszervezet aláírja, akkor ez egy precízebb megfogalmazás, illetve akkor ez a 2 milliárd Ft elúszik és nem lesz csak január 1-jétõl meg a hivatásos állománynak az állami kezességvállalása. Ezt azért nekem muszáj ma tudni, mert nekem a testületem itt ül fönn és várja azt a döntést, amit itt elhatároztunk.
 
Dr. Lamperth Mónika asszony, belügyminiszter:
Világos választ adok! Így van, ahogy mondtad Judit!
 
Pál Tibor úr, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Én azt látom, hogy valójában most nem tudunk tovább jutni, tehát, annak nincs értelme, hogy azt várjuk, hogy a Megállapodás visszaérkezzen, hiszen azért ebben a dologban egy új helyzet van, azzal, amit Pongó úr jelzett, úgyhogy én továbbra is azt tartom, hogy ugye 18-ig egyeztünk meg, hogy tárgyalunk. Én azt kérem a munkavállaló oldal képviselõitõl, hogy a saját vezetõi testületeikkel ezt az ajánlatot, vagy ezt a javaslatot, amit ma kidolgoztunk, egyeztessék tovább, tehát, ne csak telefonon, hanem személyesen, mint ahogy jeleztük, tényleg ez már az a határ, aminél tovább nem bírunk mozdulni, hiszen most már több hónapja errõl tárgyalunk, én kérem mindenkitõl, hogy tárgyalják és 18-ig, amennyiben úgy érzékeli bármelyik fél, hogy egy következõ ülésen találkozzunk, akkor, ahogy a korábbi Megállapodásban rögzítettük, bármikor hajlandóak vagyunk és képesek vagyunk arra, hogy egy újabb egyeztetésre leüljünk, azokat az érintetteket kérem, ahol ez nincs felhatalmazással ellátva, egyeztessenek a továbbiakban, én azt látom, hogy nem tudunk ma ebben továbbjutni. Parancsoljon!
 
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Viszont lenne egy kérésem és azért azoknak a szakszervezeteknek a nevében próbálom ezt megtenni, akik úgy döntöttek, hogy aláírják ezt a Megállapodást. Mi mégis azt kérjük a minisztérium vezetését, és Miniszter Asszonyt is, hogy vizsgálja felül ezt az álláspontját, mert azért a többség elfogadta volna a Megállapodásban rögzítetteket, hiszen volt még egy lehetõségünk arra, hogy novemberben, amikor az egész rendszer felülvizsgálatra kerül, hiszen a 3 éves Megállapodás témakörében ez benne van, még lehetett volna december 22-én is a utcára menni, utalok karácsonyra, de akár január 2-án is, ez nem gond. Nem biztos, hogy el kell venni az állománytól a megajánlott juttatást, azért mert 2, vagy 3 szervezet ezt nem írja alá. Tehát, én azt kérem a Miniszter Asszonytól, hogy 18-ig ezt azért próbálják meg felülvizsgálni!
 
Dr. Lamperth Mónika asszony, belügyminiszter:
Az érdekegyeztetésnek, amikor az asztal két oldalán ülõ partnerek próbálnak meg konszenzusra jutni, hosszú folyamat és hosszú érvelés végeredményeként, annak mindig az a célja, mind a két oldalról, és én ennek a célnak a õszinteségét soha nem látom okot arra, hogy megkérdõjelezzem bármelyik oldalnál, tehát, nagyon korrekt és tisztességes tárgyalási szándékot látok és valójában ez van mind a két oldalon, de ez a cél, hogy a hosszú tárgyalások és a lehetõségek különbözõ összerakásának a végeredménye a konszenzus legyen. A megállapodás. Én természetesen mindent megteszek annak érdekében, hogy a mozgásteret, és megtettem a költségvetés alatt is a lehetõségeknek megfelelõen, bõvítsem, a mi célunk a megállapodás és eddig kell eljutni és nekem is erre van felhatalmazásom, és azt gondolom, hogy a mindenkori belügyminiszternek ez a dolga. Tehát, én természetesen nagyon jó szívvel, más juttatásokról is tárgyalnék az állomány érdekében, hiszen, ha valakinek érdekében áll, hogy itt a rendõrség átalakítása, a teljes közigazgatási reform, beleértve a határõrséget, a tûzoltóságot, a polgári védelmet, a teljes komplexitást, eredményes és sikeres legyen, énnekem érdekemben áll és ez csak a helyi szerveknél dolgozó állománnyal lehetséges. Õk kulcsszereplõk ebben. Én ezt szeretném megjeleníteni. Ezért volt ez az ajánlatunk. Tehát, én ezt egy nagyon fontos elemnek tartom. Azonban ez a szándék sem, ami nagyon õszintén jön a szívembõl, ez sem tudja felülírni azt a végcélt, hogy itt megállapodásra szeretnénk jutni. Én biztos vagyok benne, hogy itt felelõsséggel mérlegeli mindenki, amit mérlegelnie kell, én azzal, hogy Államtitkár Úr további egyeztetésre tett javaslatot, egyetértek, és csak megerõsíteni tudom, hogy amit mondtam, nekem arról van felhatalmazásom, hogy a Hszt. alá tartozókkal jöjjön létre egységesen ez a Megállapodás. És õszintén remélem, hogy így lesz. Köszönöm szépen az eddigi erõfeszítéseiket és további jó munkát kívánok valamennyiüknek!
 
Budapest, 2003. március 17.

Dr. Korbuly András
titkár