Kezdölap arrow Hírek arrow ÁÉT arrow BÉT 12-21/14/2002.
BÉT 12-21/14/2002.
2002. December 16.
BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS
Szám: 12-21/14/2002.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

a Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2002. december 16-án
megtartott üléséről

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége, levezető elnök:

Tisztelettel köszöntöm a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsnak a résztvevőit! Szeretettel köszöntöm úgy a munkavállalói, mint a munkáltatói oldalt! A munkáltatói oldal vezetőjét Pál Tibor Urat!
És ismertetném a mai BÉT-nek azon napirendjeit, amely kapcsán összeültünk.
Az 1. napirendi pont a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére egyeztetés az Mt. és az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs módosításáról, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.-ös törvény módosításáról szóló előterjesztések tárgyában, itt az előterjesztő dr. Horváth István a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője.
A 2. napirendi pont, egyeztetés a belügyi ágazat 2003. évi bérpolitikai intézkedése tárgyában, különös tekintettel a közalkalmazottakra és a munkavállalókra. Ez a 2. napirendi pont a BRDSZ kezdeményezésére indult és az előadója Jenei Zoltán közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár úr.
A 3. napirendi pont szintén tájékoztatás a BRDSZ írásbeli kérdéseivel kapcsolatosan, aminek három olyan alpontja van, amelyet ismertetnék.
Az a., alpontjában a teljeskörű tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy jelenleg milyen átszervezések, milyen létszámleépítések folynak az ágazatban, illetve milyen szervezeti változásokat tervez a jövőben a vezetés. Továbbiakban is irányadónak tekinti a belügyminiszter és a munkavállalói érdekképviseletek között 1999. decemberben megkötött Együttműködési Megállapodást? Ez az úgynevezett BÉT Együttműködési Megállapodás áttekintése, és a létszámleépítéssel kapcsolatosan.
A b., pont, hogyan képzeli a minisztérium az APEH Bűnügyi Igazgatóságának további működését az Országos Rendőr-főkapitányság szervezeti keretein belül, ezek a pénzügyi, technikai, személyi feltételek.
És c., alpontban, tájékoztatást kérünk arról, hogy milyen eredménnyel zárult a BM Központi Kórház és Intézményei gazdasági helyzetének átvilágítása, mi a szándéka a vezetésnek a Központi Kórház jövőbeni sorsát illetően. Itt az előadó, nem tudni, megosztva két előadó van, nem tudom, melyik ponthoz kapcsolódnak majd, a Jenei úr és a Zsinka úr.
Az egyebekben egy konkrét pont van előterjesztésre tervezve, ez a Ruházati Szabályzat, ami a 21/1998-as BM rendelet, ennek a módosítása, az ezzel kapcsolatos módosítások és annak a vitája, amelynek az előadója a Szalai István főosztályvezető úr és hát, nem tudom, hogy az egyebekhez van-e valakinek hozzáfűznivalója, még mielőtt szeretném elmondani, megállapítom, hogy úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalról az érintett meghívottak megjelentek, így a BÉT tulajdonképpen működőképes.
És akkor megkérdezném, hogy napirend előtt van-e? Napirend előtt ketten jelezték. Akkor sorban, Bárdos Judit asszonyé a szó!

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Kérdést szeretnék feltenni a munkáltatói oldalhoz! Minden szakszervezet megkapta az üdülési térítési díjak 2003. évi alakulásáról szóló előterjesztést. A kérdésem az lenne, hogy mikor kerül BÉT elé, tudnillik, ha és amennyiben felvettük volna a BÉT napirendjébe, akkor 2003. évben lehetett volna indulni. De miután nem került felvételre, akkor mikor?


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

És akkor átadom a szót a Jenei úrnak.


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Jó napot, vagy jó estét kívánok mindenkinek! Nagyon sok szeretettel köszöntöm a két oldal képviselőit! Elképzeléseink szerint január hónapban a legelső BÉT ülés tudja tárgyalni az üdülési támogatással kapcsolatos változásokat. Egyelőre még belső szakmai egyeztetés folyik róla, elképzelhető, hogy a már szétosztott tartalom módosulni fog. Tehát, egy kis türelmet kérek! Januárban fogunk rá visszatérni!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Akkor megadom a szót Balázs László úrnak!


Balázs László úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Résztvevők! Szeretném tájékoztatni, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalt, hogy a Független Rendőr Szakszervezet a hétvégén befejezte VI. kongresszusát és a tisztújítás is lezajlott. A Független Rendőr Szakszervezet új elnöke dr. Béres László alezredes, jelenleg a XVIII. kerületi Rendőr-kapitányság vezetője, főtitkára Pongó Géza őrnagy úr, ő a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főkapitányság Ügyelet vezetője és jelen van általános ügyvivőként dr. Tepliczky Miklósné asszony és a másik általános ügyvivőnk pedig, a Dávid Tibor, aki már többször részt vett a BÉT ülésen és jelenleg folynak a régió elnököknek a megválasztása, akik szintén az ügyvivő testületnek a tagjai fognak lenni. Erről írásban a BÉT Titkárságot természetesen hivatalosan értesíteni fogjuk, jelen minőségemben, megbízólevélként a főtitkár urat képviselem. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Más napirend előtti bejelentés? Nincsen. Köszönöm szépen! Még akkor van egy, Jenei úrnak átadnám a szót!
Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen! Bár elképzelhető, az egyebek között felvetődött volna, szeretnék ennek elébe menni. Nagyon sok telefon, érdeklődés érkezik hozzánk a december havi bérek átutalásának időpontjáról, illetve a köztisztviselők esetében a 13. havi illetmény folyószámlára érkezéséről. Szeretném itt hivatalosan elmondani azt, ami jelenleg ismert, azzal együtt is, hogy, ha minden ennek az ütemrendnek megfelelően zajlik, akkor valószínűleg csak két ünnep között kerül a folyószámlákra a december havi pénz, illetve a köztisztviselők esetében a 13. havi illetmény. Ami a gondot okozza, az az, hogy az államháztartási törvény lehetővé teszi a Kincstár és a Kormány számára, hogy december havi járandóságok illetve, hogyha van érintett állománycsoport, akkor a 13. havi illetmény fedezetét előrehozza, szakzsargonnal élve, de csak december 20-ig. Ezt valamennyien tudjuk, hogy amikor a fedezet megnyílik egy-egy bér, vagy valamilyen juttatás kifizetésére, akkor technikailag legalább 2 napra van szükség, hiszen az első nap megterheli a Kincstár a mi számlánkat és a következő nap megnyitja a pénzintézeteknél a fedezetet arra, hogy továbbutalja a munkavállalók folyószámlájára a december havi fizetést, illetve a 13. havi juttatást. A gond az, hogy ami az elmúlt években nem fordult elő, hogy 20-a után mindössze 1 munkanap áll rendelkezésünkre karácsonyig, ebből következően technikailag ma, és mondom ez fontos, hogy ma, nem látunk arra lehetőséget, hogy még karácsony előtt a december havi fizetéshez, illetve a Ktv. hatálya alá tartozóknál a 13. havi illetmény megérkezzen. Tudom, hogy ez nagyon sok gondot jelent, épp azért, mert az elmúlt években ez már megszokott gyakorlattá vált és épp azért is, mert vannak olyan intézmények, ahol a saját költségvetésből esetleg a fedezetet elő tudják teremteni. Tehát, a normál alap 2002-es költségvetés terhére. Ahogy én a belügyi szervek költségvetéshelyzetét ismerem, itt sajnálatos módon erre lehetőség nincsen, tehát, nekünk mindenképpen meg kell várni azt, hogy a Kincstár a fedezetet megelőlegezze, vagyis a terhelésünk csak 20-án indulhat. Amennyiben valamilyen lehetőség a következő néhány napon belül adódik mégis arra, hogy ezt megoldjuk, és ezen “gőzerővel” dolgozik, ahogy tudom a Pénzügyminisztérium, Államháztartási Hivatal, Kincstár, mindenki, abban az esetben soron kívül a munkavállalói oldalt értesíteni fogjuk. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Még napirend előtt, akkor Bárdos Judit jelzett. Átadom a szót!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Ehhez csak egyetlen egy megjegyzésem lenne! Miután tényleg hetek óta kérjük ennek a megoldását, nem ellenőrzött információim szerint egyedül a Belügyminisztérium kért előrehozatalt a Kincstártól, és minden más szerv, adott esetben a saját maga terhére meg tudta oldani a karácsony előtti bérfizetést. Ez csak azt mutatja, hogy az egész körben ismételten a Belügyminisztérium a legszegényebb. Ennyi lett volna a megjegyzésem. Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Szegények vagyunk. Akkor rátérnék a napirendekre. És akkor az 1. napirendi pontban ismertetett Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium általi napirendre felkérem dr. Horváth István főosztályvezető urat, hogy az előterjesztést tegye meg. Köszönöm!


Dr. Horváth István úr, főosztályvezető, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium:

Köszönöm a szót Elnök Úr! Tisztelt Tanács, miután elég terjedelmes az írásbeli anyag, én most külön szóbeli kiegészítést nem mondanék, hiszen minden tervezett normaszöveg, illetve mindennek az indoka, illetve az európai UNIO-s háttér szerepel az anyagban, illetve a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban azok az okok, amelyek módosításra késztetnek bennünket, úgy amennyiben kérdés, vélemény van, akkor várom ezeket.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! És akkor kíván-e a munkavállalói oldal reflektálni, kérdéseket feltenni? Gálos Imre úrnak átadom a szót! Tessék!


Gálos Imre úr, társadalmi ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm Elnök Úr! Csupán egy észrevételem van, és egy pontosítást szeretnénk kérni. Tudomásunk szerint a meghívó 1. napirendi pontjától eltérően, amiben az van, hogy egyeztetés, ez a téma, ez lefutott, egy lezárt ügy, tehát, itt most, ebben a témakörben igazából egyeztetésre nincs lehetőség, legfeljebb csak egy konzultációról, vagy pedig vitás vagy pontatlan kérdésekre egy válaszadásról, de érdemi módosítás már jelenleg nem lehetséges. Erre szeretnék egy választ kapni! Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Ha jól értem, akkor tulajdonképpen ez egy lezárt dolognak tekinthető és akkor gyakorlatilag miért ülünk itt, akkor erre a válaszra megadom akkor Horváth úrnak a szót!


Dr. Horváth István úr, főosztályvezető, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium:

Értelemszerűen nem lezárt dolog, a tervezetnek még a második közigazgatási egyeztetésének a lezárása is előttünk van, tárgyalta a KOMT, az OÉT Bizottsága és plenáris szinten, de nincs lezárva a dolog, jövő év elején kerül valószínű, a talán a jövő év első közigazgatási államtitkári értekezletén tárgyalásra. Január 31-ig kell a Kormánynak az UNIO-s kötelezettségvállalás alapján törvényjavaslat formában ezt az anyagot benyújtani a Parlamentnek. Ez a Munka Törvénykönyvére vonatkozik, az ellenőrzési törvénynél nem jogharmonizációs, hanem, ha így fogalmazhatok, akkor magyar szabályozási kényszer van bizonyos jogtárgyaknál.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Akkor végül is nem lezárt még, tehát nyitott a kérdés, és akkor visszaadnám a szót Gálos Imrének a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete részére!
Gálos Imre úr, társadalmi ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm főosztályvezető úr a tájékoztatást! Tehát, akkor ez azt jelenti, hogy ebben a témakörben, mármint az anyagot, amit kaptunk, tehát, hogyha olyan javaslatunk, ajánlásunk, vagy kérésünk van, amit a Munka Törvénykönyvével kapcsolatban szeretnénk, akkor ezt egyrészt vagy a Belügyminisztérium Jogi Főosztályához megküldeni, vagy pedig Önökhöz közvetlenül az észrevétel, javaslattal, véleménnyel együtt eljuttatni. Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Gálos úr! És akkor visszaadnám a szót Horváth úrnak!


Dr. Horváth István úr, főosztályvezető, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium:

Az a kérésem, hogyha vélemény van, ugye ezzel most kéne előállni, hiszen azért jöttünk össze. Információim szerint a Belügyminisztérium december 6-án megküldte a tisztelt partnerek részére a tervezetek szövegét és az indokolását, tehát, ugye ez nem egy végtelen lehetőség, a mai alkalom az, amikor, hogyha a partnereknek véleménye van, akkor esély van arra, hogy mi azt figyelembe tudjuk venni.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Tehát, akkor az anyaggal kapcsolatosan kérdéseket lehet feltenni és akkor ezekre a kérdésekre gyakorlatilag a válasz itt vagy helyben adott, vagy írásban és akkor nyitott az oldal. Tessék, megadom a szót!

Dr. Topánka Erika asszony, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:

Az anyagban a már megállapodást elért tárgyköröket illetően mi egyetértünk a szabályozással, viszont tartalmaz az anyag olyan felsorolást, ami szerint ott még további OÉT egyeztetésre van szükség. Itt van két tárgykör, amihez mi szeretnénk hozzászólni, az egyik, az a bizonyos felvetés, hogy ahol az Európai UNIO-s szabályozás munkavállalók képviseletére jogosított szervezetet jelöl meg, azon csak szakszervezetet lehessen érteni. Mi is úgy érezzük, hogy az üzemi tanácsok rendszerből való kihagyása nem célszerű, az ő szerepüket továbbra is meg kellene őrizni, de való igaz, hogy ezzel párhuzamosan a szabályrendszert át kéne alakítani, tehát pontosan kialakítani, hogy mi az üzemi tanács jogosítványa, illetve mi a szakszervezeteké. A másik ilyen tárgykör pedig, amikoris szigorúbb szankciók megfogalmazását kérik bizonyos tárgykörökben, így a munkaügyi ellenőrzés, illetőleg a szakszervezeti jogok megsértése tárgykörében, ezt szintén támogatjuk, hiszen pusztán ennek a tilalmazása, szankció nélkül alapvetően súlytalanná teszi egy kicsit a szabályt, mert itt bíróságnak is maximum annyi jogköre, lehetősége van, hogy megállapítsa a jogellenességet és semmilyen visszatartó erő nincs. Köszönöm!

Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm!
Dr. Horváth István úr, főosztályvezető, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium:

Köszönöm! Igen, köszönöm a szót. A munkavállaló képviselője, ugye ezt az irányelv nem határozza meg. Ez a nemzeti gyakorlatra bízott dolog, Angliát leszámítva általában az üzemi tanácsok a munkavállalásnak, ha mondhatom így, inkább a piaci részében működnek, az Mt. általános felülvizsgálata jövőre megkezdődik, erről van egyébként egy tripartit OÉT plenáris megállapodás, a közelmúltban köttetett. Ez nyilván nem ezt a módosítást érinti elsősorban, tehát, hogy a generálisan felül kell vizsgálni azt, hogy ahol munkavállalói részvételi jognak ilyen módon helye van, ott az üzemi tanács, vagy a közalkalmazotti tanács, ugye a közszolgálati jogviszonyban ilyen nincs, milyen jogkörrel járhasson el, azt hiszem, hogy jobban ismerik többen, mint én azt, hogy milyen ellentétek húzódnak, vagy húzódhatnak meg a szakszervezet, illetve az üzemi tanács jogkörei között. Ez országos érdekegyeztetési szinten, legalábbis mi ezt tapasztaljuk. A munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban, a bírság összegét szeretnénk emelni. Én itt egy dologra hadd hívjam fel a figyelmüket. Mi 10 Millió Ft-ot javasoltunk, ebben a tervezetben ez szerepel, ez azóta már csak 6 Millió Ft. Ennek nem az az oka, hogy mi ezt nem tartjuk indokoltnak, ez lenne azonos mértékű egyébként a munkavédelmi bírság felső határával, az Mt. 17. §-a alapján a szociális partnerek egyetértése, tehát munkaadók és munkavállalók egyetértése szükséges a munkaügyi ellenőrzés szabályainak a megállapításához és a munkaadói oldal egy ilyen inflációkövető felső határ meghúzásában ért egyet, tehát biztos, hogy nem 10 Millióval lesz a törvényjavaslat beadva a Parlamentnek. De, hát ott még sok minden történhet.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Horváth úr! Van-e még a témakörrel kapcsolatosan kérdés? Tessék!


Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Az lenne a kérdésem, nem belemenve a részletekbe, hogy úgy érezzük, hogy a tervezet több helyen az eddigi készenlét fogalmát másképp fogalmazza meg és több helyen ügyelet szót használ, a készenlét helyett. Ez a kérdésünk, hogy ez mennyiben érintené a tűzoltókat, mivel országos szinten több helyen készenléti perek folynak, első-másod fokon, tehát, ez elképzelhető, hogy a bírói döntéseket is befolyásolja, pénzekről lehet szó, szeretnénk itt jelezni, hogy ezzel jó lett volna már idén, vagy tavaly az előkészítés folyamán foglalkozni egy munkabizottság szintjén. Nem pedig 10 nappal ezelőtt szembesülni ezzel az anyaggal. Köszönöm!

Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! És akkor reflektálásra visszaadom a szót Horváth úrnak!


Dr. Horváth István úr, főosztályvezető, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium:

Ez a szabály, amit mi az ügyelet és a készenlét kettébontására fogalmaztunk meg, ez nem a tűzoltóságot érinti, hanem olyan közszolgáltató munkáltatókat, amelyeknél az alkalmazottak munkaviszonyban állnak. Tehát erőművek, hőszolgáltatás, vízművek és hasonló. Ez egy közös igény volt szakszervezet, illetve munkáltatói oldalon is, hogy a jelenleg korlátozott és merev szabályokat oldjuk fel kölcsönös munkaadói működési és munkavállalói megélhetési érdek alapján. Tehát, ez nem a tűzoltóságra vonatkozó szabályokat érinti.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! A témakörrel kapcsolatban van-e még kérdés? Akkor megállapítom, hogy tulajdonképpen a témakörrel kapcsolatosan további kérdések nincsenek, megkérdezem még Horváth urat, hogy van-e még esetleg a témával kapcsolatosan valamilyen kifejtenivalója?


Dr. Horváth István úr, főosztályvezető, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium:

Annyit tudok mondani, hogy január végéig várható ennek a két törvényjavaslatnak a Parlamenti benyújtása és onnantól kezdve az Országgyűléstől függ, hogy mikor lesz ebből hatályos jogszabály. Mi általános jelleggel július 1-jére tervezzük valamennyi szabály hatálybaléptetését. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Hát értelmezésem szerint végül is egy eredményt kéne vonni ennek a napirendnek az eszenciájaként. Én mindenképpen meg szeretném kérdezni, mi akkor a munkavállalói oldalnak az álláspontja? Elfogadható ez így, vagy esetleg ezzel kapcsolatban van-e olyan kérés, hogy miután úgy nézem, hogy eléggé nem igazán erre készült a munkavállalói oldal, hogy van-e még arra lehetőség, hogy egy 10 napon belül írásos véleménnyel lehet-e még ebben a témakörben fordulni a szakirányú szervhez? Bárdos Judit asszonynak megadom a szót!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Valamit nem értek! Mi írásban letettük az asztalra a véleményünket. Mi az anyagot alapjaiban elfogadhatónak és jónak tartjuk. 10 napot nem kérünk magunk részéről, továbbvitelre alkalmasnak tartjuk az anyagot.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Akkor szerintem egyenként megadom a szót!


Balázs László úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

A Független Rendőr Szakszervezet is elfogadhatónak és továbbvitelre alkalmasnak tartja az anyagot.

Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete?


Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Szakszervezetünk véleményezte ezt az anyagot már korábban és egyetértettünk vele. Tehát,
változatlan a véleményünk! Köszönjük!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Határőr Szakszervezet?


Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Elfogadjuk az anyagot és támogatjuk!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Határőrségi Dolgozók Szakszervezete?


Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:

Elfogadjuk, támogatjuk, szükség van rá! Köszönöm!

Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Fővárosi tűzoltók?


Nagy Gábor úr, elnök, Fővárosi Tűzoltók Szakszervezete:

Részünkről a HTFSZ fogja a véleményét elmondani! Köszönöm!

Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! HTFSZ?


Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

A tűzoltóság tekintetében szeretnénk ezt a kérdéskört körbejárni. Tehát, mi kérnénk ezt a 10 napos lehetőséget.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége?


Tatorján István úr, elnök-helyettes, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:

Elfogadjuk és támogatjuk!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Akkor összefoglalnám, hogy végül is a munkavállalói oldal többsége elfogadta és hát végül is, ha vannak konzultatív kérdések szerintem azt még föl lehet tenni, de ez független attól, hogy magát a témát el lehet fogadni így, ahogy van. És akkor a Kertész úrék, hogyha van még a tűzoltók vonatkozásában kérdés, akkor a Horváth úrhoz közvetlenül lehet fordulni. Jó! Köszönöm!
És akkor a 2. napirendi pont! Egyeztetés a belügyi ágazat 2003. évi bérpolitikai intézkedései tárgyában, különös tekintettel a közalkalmazottakra és a munkavállalókra. Megadom a szót Jenei úrnak! Elnézést kérek, a Horváth úrnak megköszönöm a jelenlétet és, hogyha, bár szívesen látjuk körünkben, de hogyha nem kívánja, akkor elköszönünk tőle. Viszontlátásra! És akkor megadnám a szót Jenei úrnak!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen! Év vége felé járunk, december hónap van, költségvetési törvény végszavazás előtt áll, ilyenkor már alkalmasnak tűnik az időszak arra, hogy egyeztessünk arról, következő évben, következő időszakban különféle állománycsoportonként milyen juttatások lesznek. És a feladat most is ugyanaz, mint korábban bármelyik évben, van néhány olyan külső szempont, amit figyelembe kell vennünk a végső döntés meghozatala előtt. Az egyik az, hogy hogy alakulnak azok a törvények, amelyek az állomány juttatásait, javadalmazásait illetik, ezeknek a törvényeknek is a tartalma, szerintem már eldőlt, némelyik már végszavazáson is túlesett. Ezek közül meghatározó számunkra a köztisztviselői illetményalapról szóló mérték, tudjuk, hogy a költségvetési törvény várhatóan az idei szinten fogja hagyni a köztisztviselői illetményalapot, ami két meghatározó állománycsoportot is közvetlenül érint, hivatásos állományt és a köztisztviselőket. Amennyiben tudjuk azt, hogy milyen egyéb jogszabályok módosulnak, maradnak szinten a jövő évben a 2002-es esztendőhöz képest, akkor a második ütem az, hogy megnézzük, melyek azok a juttatások, amelyekben a Belügyminisztériumnak saját hatáskörben mozgástere van, melyek azok, amelyek mondjuk közteher szempontjából is a legkedvezőbben viselkednek és az állomány számára még biztosíthatók. A törvényekben van több olyan pont, ami szintén egyértelmű kötelezettséget ír elő számunkra, természetesen a Belügyminisztérium ezeket automatikusan az állománycsoportokra érvényesíti is. A következő lépés az, amikor már a saját mozgásterünket vizsgáljuk, meg kell nézni azt is, hogy milyen pénzügyi lehetőségünk van. Ez természetesen különféle változatokban egyfajta “rabszolgamunka” a pénzügyesek számára, hiszen akár százalékpontonként, 500 Ft-onként, 1.000 Ft-onként megnézzük, egy-egy elképzelésnek, ötletnek a pénzügyi hatását, de amikor ez már zajlik, akkor tudnunk kell azt is, hogy a különféle törvényekben rögzített javadalmazásoknak milyen hatása van a költségvetésre. Tehát, egyik oldalról vizsgáljuk azt, hogy a személyi juttatás előirányzat a belügyi szerveknél, akár intézményenként, külön-külön is, és ami fontosabb, összességében milyen hatást eredményeznek, mindig meg kell néznünk azt, hogy ami még saját hatáskörben befolyásolható, annak esetleg milyen vonzata van. Tekintettel arra, hogy ez az elemző munka a személyi juttatás előirányzatra még nem ért a végére, ebből következően részemről legalábbis felelőtlenség lenne arról nyilatkozni, hogy a különféle juttatások területén milyen mozgástér van. De, miután azt tudjuk, hogy a jövedelem alapvetően két nagy csomagból tevődik össze, az egyik a kereseti rész, annak minden ágával, a másik pedig, a különféle rendszeres, nem rendszeres juttatások, ebből következően elég jól beszűkíthető az a kör, amiben szerintem rövid időn belül a Belügyminisztérium az ajánlatát elkészítheti. Tekintettel arra, hogy a hivatásos állomány számára január 1-jével jövedelememelkedés, keresetemelkedés nem lesz, közalkalmazotti állomány számára szeptember 1-jével végrehajtott béremelés az a januári növekményt is tartalmazta, a köztisztviselők esetében tudjuk, hogy július 1-jével fog bekövetkezni a 100%-os beállás, ebből következően január 1-jével egyik állománycsoportnál sem lesz bruttó keresetemelkedés. Amit nekünk alaposan meg kell vizsgálnunk, az egyéb juttatások köre. Természetesen az étkezési hozzájárulás, a természetbeni ellátásban részesülőknél 4.000 Ft-ra fogjuk emelni, ahol ez étkezési jegyben kerül megváltásra, ott a 2.000 Ft-os törvényi adómentes határt mindenki számára biztosítani fogjuk. Ehhez egyébként csak tájékoztatásként mondom, 417 Millió Ft-ot jelent a Belügyminisztériumban dolgozók számára, és amikor a költségvetési tervet készítettük, ezt pedig zárójelben mondom, akkor ezt a törvénymódosítást mi még nem ismertük, tehát ez már egy olyan tétel, amire nekünk a fedezetet elő kell teremteni a személyi juttatás előirányzatból. Ezen túlmenően, ami még befolyásolható saját hatáskörben, ez mondjuk a közalkalmazotti állomány körében a ruházati pénz. Én már most hajlok arra, hogy legalább egy 10%-os emelkedés legyen náluk, hogy ez a végén mekkora összegre jut majd, az szerintem, a számítások függvénye és természetesen a két fél egyezségére kell, hogy épüljön. De, itt mindenképp látok arra lehetőséget, hogy a közalkalmazottaknál január 1-jével ruhapénz területén elmozdulás legyen. Mindig kérdés az, hogy a nyugdíjpénztári hozzájárulás hogyan alakuljon. Megnéztük valamennyi belügyi intézménynél, hogy mi a jelenlegi gyakorlat, óriási a szórás, még hogyha tudom, Bárdos Judit ehhez hozzá is tudná tenni, néhány minisztériumban a többszörösét fizetik nyugdíjpénztári hozzájárulásként, mint a belügyi szerveknél, de, ha a belügyön belül nézzük az intézményeket, ott is elég nagy a szórás, van ahol %-os mértékben határozzák meg, van ahol fix összegű. Én annak most sem vagyok a híve, hogy egyértelműen miniszteri utasítás alapján azonos legyen a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a mértéke, viszont azon érdemes gondolkodni és erről szerintem egyezségre is tudunk talán jutni, hogy a minimális mértéket határozzuk meg mindenki számára. Ez megint a január eleji következő fordulónak lehet a végeredménye. Felvetődik az, joggal, hogy a közalkalmazotti állomány körében a 3 évenkénti soros előrelépésnek a pénzügyi hatása milyen legyen, ezt is megnéztük, elég nagy a szórás itt is, intézményenként más-más mértékű. Itt sem lennék annak a híve, hogy a már megszerzett juttatásokhoz hozzányúljunk, azok továbbra is maradhatnak, viszont lehet egy olyan mértéket találni, mondjuk, én a 3.000 Ft-ot el tudom fogadni, ami alatt egyetlenegy közalkalmazott érintett közalkalmazottnál se legyen a soros előrelépésnek a pénzügyi hatása. Erre is nálunk pénzügyi számítások már folytak és ezeknek a különféle mozgástér elemeknek az együttes hatása az, amit nekünk a pénzügyi fedezet oldaláról is vizsgálni kell. Megmondom őszintén, én a jelenlegi körülmények között igazán komoly elmozdulásra nem látok lehetőséget, de mindenképp hajlok arra és a következő találkozóra már a Belügyminisztérium ajánlatot is fog tenni, hogy ezekben a részkérdésekben a két oldal között egyezség legyen. Az is hozzátartozik a képhez, hogy, ami különféle egyéb érdekegyeztető fórumokon elhangzott, az, megbeszélés, megállapodás kérdése, hogy átemelésre kerüljön a belügyminiszteri utasításban, a belügyminiszteri rendelkezésben, hiszen köztisztviselők körében, amiről a KÉT megállapodást köt, az automatikusan kiterjeszthető a Belügyminisztériumra is, ha a közalkalmazottak körében valamilyen egyezség van, az automatikusan természetesen megjelenik….
(Kazettafordítás!)
…..és a hivatásos állomány juttatásairól is több körben már egyeztetést folytattunk egy másik fórum keretében, amennyiben annak a tartalma a Belügyminisztérium, vagy a Kormány oldal által tett felajánlás átemelhető, akkor gondolom, hogy ennek sincsen semmi akadálya, hiszen a Kormány azokat az ajánlásokat most is tartja. Tehát, körülbelül itt tartunk, tudom, hogy nagyon nehéz, nagyon fájdalmas, mert nem nagyon volt példa arra, az elmúlt években, hogy január 1-jével keresetemelkedés ne lett volna a belügyi állomány körében, de a körülményeket ismerjük, tudjuk, hogy a hivatásos állomány körében az elmúlt másfél évben milyen béremelés volt, tudjuk, hogy a közalkalmazotti állománynál a 45%-os bruttó keresetnövekedésnek az áthúzódó hatása érződik, tudom, hogy ez nem válasz az érintetteknek, és minden feltétel fennáll ahhoz, hogy július 1-jével a köztisztviselői állomány számára 100%-os beállás megtörténjen. Összességében azt javasolom, hogy ebben a, ha jól számolom 4 jövedelemelemben és esetleg még egyéb juttatási formákban is a következő BÉT ülésen szülessen egyezség. Arra a közöttünk lévő megállapodásnak megfelelően időben, a Belügyminisztérium javaslatát el fogja készíteni. Amennyiben már most van vélemény, észrevétel, vagy egy-egy területen súlyponti javaslat, azt nagyon szívesen meghallgatom. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Az elmondottakkal kapcsolatosan a munkavállalói oldal, ki kíván reflektálni elsőként? Az előterjesztő igen, kezdeményező? Akkor Bárdos Judit asszonynak megadom a szót!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Tisztelt munkáltatói oldal, miután mi voltunk az előterjesztők, ezért mi kívánunk elsőként reagálni mindenre. Először is a hivatásos állomány tekintetében, ugye senki nem ismeri a kormányzatnak a legújabb ajánlatát, ezt nem is lehet ebbe belefoglalni, annyit tudok vállalni, hogy a Rendvédelmi Szervek Érdekegyeztető Fórum tagjaihoz eljuttatjuk az ajánlatot és majd januárban egy időpontban erre térjünk vissza. De igazából mi a megállapodást a közalkalmazottakra és a munkavállalókra kívántuk volna miniszteri utasításban rendezni, hiszen a köztisztviselők esetében még nem döntött a KÉT, illetve a KÉT-en még nem történt megállapodás. A munkavállalói oldal felállt és kivonult, mert nem fogadta el a Kormánynak az ajánlatát ugye, hivatásos állomány tekintetében, de így volt, ott ültem, úgy hogy, én voltam a levezető elnök, a hivatásos állomány tekintetében januárban fog megállapodni. Nézzük a közalkalmazottakat és a munkavállalókat. A legnehezebb a munkavállalók sorsa a Belügy-minisztériumban, hiszen a munkavállalók idén mindösszesen januárban részesültek keresetnövekedésben, 4 helyen van munkavállalója a minisztériumban, tehát a miniszternek, az ágazatról beszélek, egy a kiszervezett munkavállalók, akik közül a fizikai állománynak még reménye sincsen, hogy július 1-jével visszakerüljön a köztisztviselői törvény hatálya alá, a második a Kft-ben dolgozók, a részvénytársaságban dolgozók és a Kht-ban dolgozók. Ugye rájuk az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott bérajánlás vonatkozik, amely azt mondja, hogy 2003. évben a reálkereset-növekedés 4,6-7% között kell, hogy mozogjon. Tehát, rájuk mindenképpen kell egy olyan megállapodást kötni itt a Belügyminisztériumban, amely egységesen vonatkozik erre az egész körre, mert hiszen ők sem szenvedhetnek el reálkereset-csökkenést, ők szeptemberben nem részesültek béremelésben, tévedés ne legyen. Tehát, ők mindenképpen az infláció mértéke környékén mozognak ebben az évben, vagy annál valamivel többet kaptak egy picit, de januártól, ugye a nulla az nekik még nagyobb nulla, mint a többinek. Ott nincs áthúzódó hatás, nincs semmi, tehát, erről még ma kéne beszélnünk.
Közalkalmazottak esetében. Ugye azért a Belügyminisztériumban mindig volt “gentleman-agreement” és azt mondta, hogy a közalkalmazottak, most ruhapénzéről beszélek és nem másról, valahogy együtt mozgott a többiével. Tehát, ha a hivatásos állománynak, ugye megemelkedett 250%-ra a ruhapénze, a köztisztviselőknek akkor 150%-ra emelkedett 100-ról és megkapta és körülbelül 100%-on állt a közalkalmazotti és munkavállalói ruhapénz. Mi most azt mondjuk, hogy, ugye a KÉT-en azért született egy olyan megállapodás, hogy 200% lesz a köztisztviselők ruhapénze, és ezt beterjeszti a kormányzat januárban a Parlament elé és tudomásul vesszük, hogy esetleg nem január, februárban osztják a ruhapénzt a köztisztviselői körben, hanem majd visszamenőlegesen megkapja, teljesen mindegy, hogy mikor Akkor azt szeretnénk, ha a közalkalmazottak ruhapénze a köztisztviselői illetményalap 150%-a legyen. Tehát, akkor az a különbség, ami eddig fennállt a 3 foglalkoztatási jogviszony között a ruhapénzt illetően, az továbbra is fennállna, lenne 150, 200 és 250%.
Szerintem nincs vita az étkezési hozzájárulás és az utazási költségtérítés tekintetében, hiszen gondolom, hogy a munkáltatói oldal nem kívánja nettó keresetcsökkenésben részesíteni az állományt és elvonni tőlük az utazási költségtérítést, és ezért mindazok, akik eddig ezt kapták, akkor ezek 2003. évben is megkapják, tehát, ez fel sem merült ilyen a munkavállalói oldalban, ezt csak leírtuk, hiszen eddig miniszteri utasításba mindig is bele szokták foglalni.
A közalkalmazottak tekintetében a 3 évenkénti előresorolás összege. A BRDSZ azért jelölte meg 4.000 Ft-ban, minimum 4.000 Ft-ban, mert van ahol már ennél többet adnak a rendőrségi területen például, tehát van olyan megye, aki ki tudja gazdálkodni, viszont mi azt szeretnénk és ez így is volt már évek óta, hogy mindig is miniszteri utasításba foglaltuk, hogy a 3 évenkénti kötelező előresorolás összege a béremelésbe, ami, ha majd egyszer lesz, vagy bármibe nem számít bele, mert ez tulajdonképpen a korpótlékot helyettesíti a közalkalmazotti körbe, hogy ne úgy teljenek az idők, a közalkalmazottak esetében, hogyha a tábla fölött áll és 3 évet ledolgozott, hogy nem kap érte egy fillért sem, hogy 3 évet ott dolgozott a munkahelyén. Tehát, ez egy olyan minimális összeg, ha bruttó 4.000, az nettó körülbelül 2.000 Ft. Tehát, ez semmi. Ugye, azt még nem tudjuk, hogy az adó, a személyi jövedelemadó hogyan támogatja a banki átutalást, ebben az évben 2.000 Ft volt, hogyha ez jövőre 2.000 Ft marad, akkor én kívánom az Adóhivatal vezetőjének, vagy aki ezt a jogszabályt kitalálta, hogy ennek a sokszorosát költse, mert mi is a sokszorosát költjük, amikor a banki átutalásokat a végén összesítjük egy évben, hiszen az állam kötelezett arra, hogy, tehát, hogy számlán tartsuk a jövedelmünket.
Bérek! Hát ez mindig is fájó pont volt és fájó pont marad is. Szóval mi tudomásul vesszük és az oldalnak nincs egységes állásfoglalása, ezt el kell, hogy mondjam közalkalmazotti bérben, mert ugye a másik kettő, az másik szférára tartozik. Tehát, mi tudomásul vesszük, hogy van egy áthúzódó hatása a szeptember 1-jei béremelésnek, de ez csak szeptember 1-jéig tart. Tehát, azt senki ne várja el egyetlenegy érdekképviselettől, hogy “fejbólintó János” módjára a reálkereset-csökkenéshez még a nevét is adja. Tehát, ha a közalkalmazotti körbe mi azt mondjuk, hogy 2003-ban, szeptemberben az tapasztalható, hogy reálkereset-csökkenés következik be, akkor a munkáltatói oldalnak egy egyszeri bérpolitikai intézkedéssel a kiegészítést meg kell csinálni, hogy a reálkereset-csökkenés ne következzen be. És a többiek el fogják mondani a véleményüket, mert eltérő, itt két eltérő vélemény van a szakszervezeti oldalon, de ehhez viszont ragaszkodnunk kell. Viszont ragaszkodunk ahhoz, hogy a munkavállalók részére az OÉT ajánlás január 1-jétől ketyegjen. Ez nem érint több munkavállalót a belügyi ágazatban, mint 1.500 embert. Na most, azért 1.500, viszonyulva a 60.000-hez, én durván számoltam az 1.500-at, mert még annyi sincs. Tehát, valamilyen módon a munkavállalók tekintetében, mondjuk meg kell adni ezt a reálkereset-növekedést január 1-jétől. Mert ők a vesztesei az egész körnek. És mi nem bánjuk, ha januárban kötjük ezt a megállapodást, de akkor is a munkavállalók tekintetében január 1-jétől visszamenőleges hatállyal kell kötni és hát egyelőre szomorú vagyok.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Bárdos Judit asszonynak! És akkor van-e, mivel elhangzott, hogy a munkavállalói oldal nem egységes álláspontot képvisel, van-e más eltérő vélemény? Balázs László úr!


Balázs László úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

Tisztelt Értekezlet! Mint napirend előtti tájékoztatómban jeleztem, hogy hétvégén tartotta befejező ülésszakát a Független Rendőr Szakszervezet a kongresszusának, ahol új vezetés került megválasztásra. Igen érdekes hangulatú kongresszus zajlott le, különösen akkor, amikor a jövő évi bérpolitikai kérdésekről kaptak tájékoztatót. Hát ezt érzékelni kellett volna. A küldöttek által hozott üzenetek hatására az új vezetésnek igen határozott, célirányos érdekvédelmi és bérharcbeli elképzelése formázódott meg, amelyet a kongresszus egy határozati javaslatban meg is szavazott. Ebben igen határozottan, mind a minden munkaviszonyban álló foglalkoztatási jogviszonyban állók részére béremelést irányoztak elő a jövő évben, amelyért síkra kell szállni. Így a köztisztviselők illetményalapjának a növekedésében oly mértékben várnak emelkedést, amely a keresetük reálértékének legalább 10%-os növekedését eredményezze. A hivatásos szolgálati jogviszonyban állók a megemelt köztisztviselői illetményalappal számítva kapják meg a szolgálati törvény szerinti járandóságukat, ennek hiányában a bérfejlesztés legalább 10%-os, de minimálisan inflációkövető mértékben javuljon. Célul tűzték ki, hogy módosítsák a szolgálati törvény bértábláját úgy, hogy a tiszthelyettesi állománynál magasabb bérezést eredményezzen, valamint hosszabb szolgálati idővel rendelkező kollegáink anyagi megbecsülését is fejezze ki. A közalkalmazotti állomány részére 2002. évi átlag 50%-os bérfejlesztésnek elmaradt különbözetét követelik és 2003. évben legalább inflációkövető bérfejlesztés valósuljon meg. Ugyanakkor a bérharcon kívül, célul tűzték ki a kongresszuson, hogy a rendőrség számára a működési kondíciók javítása érdekében feladatarányos, reális működési költségvetést határozzanak meg. Jelenleg ettől a határozattól nem kaptam felhatalmazást, hogy eltérjek, mert a jövőben az új vezetés egyeztető tárgyalásokon megfelelő mértékben biztosan az elmozdulás is várhatóan, de egyelőre ez a kongresszusi határozat kötelező lesz részükre is. Köszönöm szépen!

Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Van-e még a munkavállalói oldal részéről észrevétel, javaslat az előzőektől eltérő más vélemény? Nincsen! Én úgy vélem, hogy itt a Jenei úr által elmondottaktól eltérő megfogalmazás is történt, ezért megadom neki a szót válaszra.





Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Néhány dolgot szeretnék megerősíteni, elképzelhető, hogy nem volt mindegyik egyértelmű, mert van olyan, amit én kihagytam a felsorolásból, de azért, mert én magam is természetesnek tartom, persze januárban is, illetve amikor ez időszerű lesz, az utazási támogatás ugyanúgy meglesz, mint az elmúlt években. Ennek is azért van egy elég komoly pénzügyi többlethatása a költségvetésünkre, de ezt a megszerzett járandóságot senki nem tervezi visszavenni, vagy akár korlátozni. 2.000 Ft-os költségtérítés a folyószámlára, én úgy tudom, hogy változatlan mértékű lesz, valóban úgy igaz, mint az elmúlt években, 2003-ban is mindenki számára legkésőbb december hónapig átutalásra kerül. Az elképzelhető, hogy korábban is, de valóban, ahogy főtitkár asszony is elmondta, ez nem egy olyan jelentős jövedelemelem, amin azt hiszem, nagyon vitatkozni lenne érdemes. Valóban igaz, ha bármiben meg fogunk állapodni és hogyha ez nem is január 1-je előtt történik, a hatálya, az életbelépése az január 1-jével lesz érvényes, ez is számomra teljesen egyértelmű. Az FRSZ által megfogalmazottakat én most nem kívánom minősíteni, több olyan felvetés volt, amit mi már másik érdekegyeztető fórum keretében megvizsgáltunk, gondolom, hogyha eljön annak az ideje, akkor az új FRSZ vezetés és a Belügyminisztérium vezetése találkozik, ezekről lehet beszélni, de miután ezekben vannak olyanok, amelyek messze túlnyúlnak a Belügyminisztérium hatáskörén és ezekben, nagy részében nekünk mozgásterünk már nincsen, úgy gondolom, hogy erre itt most érdemben reagálni nem lehet. Én azt javasolom, itt van 4 állománycsoport a Belügyminisztériumon belül, aminek vannak előnyei, vannak hátrányai. Ha látjuk, megvizsgáljuk azt, hogy milyen területen, milyen végzettséggel, milyen leterheltséggel dolgoznak a kollégáink és tudjuk azt, hogy a pénzügyi lehetőségeink korlátozottak, próbáljunk valahogy koncentrálni azokra az állománycsoportokra, ahol a legnagyobb igazságtalanságot érezzük. Nagyon sok elemzés volt már, tudom, hogy a hivatásos állomány nem fogadta ezt örömmel, rendőrségen belül és ezt rendszeresen megnéztük, hogyha a hivatásos állomány 0,5%-kal kevesebb jövedelememelkedésben részesült volna, akkor az a közalkalmazottaknál egy 5-6%-os béremelést is gond nélkül eredményezhetett volna. Ez most szintén így viselkedik, ha tudjuk azt, hogy hány 100 Millió Ft áll rendelkezésünkre, szerintem ki kell választani azokat az állománycsoportokat, azokat a területeket, ahova koncentrálunk, ahova szeretnénk többletjuttatást adni. Én is úgy érzem, a jövedelemelemeket figyelve, még hogyha jelentős mértékű is volt a közalkalmazotti állomány béremelése, hogyha párhuzamos besorolást nézek, ha leterheltséget, feladatot nézek, a közalkalmazottak, sőt a munkavállalók még mindig a rosszabbul fizetettek közé tartoznak. Tehát, hogyha ebből a kevés pénzből nem tudunk mindent megoldani, akkor koncentráljunk egy-egy állománycsoportra és nekik próbáljunk valamilyen további támogatást adni. A gond az, hogy ezek között a juttatáselemek között már nagyon kevés van, ha minden igaz, csak egy, ez a nyugdíjpénztári támogatás, amit nem sújt 67%-os közteher. Tehát, én hajlok arra, hogy nézzük meg a közalkalmazottak körében ruhapénz emelésének a lehetőségét, nézzük meg, hogy mekkora mozgásterünk van, tehát, ezt mindig tudni kell, hogy ehhez nekünk még hozzá kell tennünk a közterheket is, ami szintén a belügyi szervek működési feltételeit rontja. De ettől még, hogyha van lehetőségünk rá, akkor változtassunk ezen. Csak tájékoztatásként, ha 4.000 Ft-tal emelkedne a ruházati pénze a közalkalmazotti állománynak, az közel 100 Millió Ft-ot, 91 néhány Millió Ft-os többletterhet jelentene a szerveknek. Nézzük meg, ahogy ajánlottam, akár 1.000 Ft-onként, vagy akár % pontonként. Tehát, én arra szeretnék inkább, ha van erre még idő, meg türelem, javaslatot, ötletet kérni a munkavállalói oldaltól, hogy amit mi elkészítünk ajánlás, az milyen állománycsoportokra koncentráljon, nem tudom valószínűleg a már törvényben rögzítettekhez képest a hivatásos állomány javadalmazását január 1-jétől befolyásolni. Erre valószínűleg nekünk fedezetünk nem lesz. Azzal együtt, hogy ami a másik fórumon elhangzott, gondolom Államtitkár Úrral egyetértésben, itt ezen az összejövetelen is tudjuk vállalni. Köszönöm szépen!

Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! És akkor van-e erre reflektálás? Bárdos Judit asszony!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Egy kérdésem van! A Belügyminisztériumnak hány Milliárdos költségvetése van?


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

300 Milliárd!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Igen! Na kérem szépen, ha 4.000 Ft-ot emelkedik a 15.000 közalkalmazottnak és munkavállalónak, ugye körülbelül 15.000 zusammen a kettő együtt, a ruhapénze, az 100 Millió Ft viszonyul a 300 Milliárdhoz. Ugye, mi azt mondjuk, hogy 16.000 Ft-tal kéne megemelni négyszeresével, 400 Millió Ft-tal a ruhapénzt ahhoz, hogy elérje a köztisztviselői 150%-ot. Részünkre elhanyagolható a 300 Milliárdhoz viszonyítva, elnézést kérek. Tehát, itt nem hiszem, hogy minekünk 1.000 Ft-onként kellene kofa módjára alkudozni, Önöknek meg kell tenniük az ajánlatot, aztán az oldal vagy elfogadja, vagy nem és vagy tárgyalunk tovább, vagy nem. A másik viszont, nem kaptam választ a munkavállalókra, márpedig ez nekem nagyon fontos, hogy január 1-jével, akár visszamenőleges hatállyal, tehát mi ezzel tisztában vagyunk, a munkavállalóknak a keresetnövekedése hogyan fog alakulni? Még egyszer hangsúlyozom, a köztisztviselői kar mellett a legnagyobb vesztesei ők ennek az egész vircsaftnak, hiszen ők sem július 1-jével, sem szeptemberrel, sem jövő évvel ugye nincs várakozási lehetőségük, mire?


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Megadom a szót Jenei úrnak!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Én nem nagyon szeretnék belemenni a költségvetés tervezés elméletébe, gyakorlatába, mi,
hogyan alakul és hogy 300 Milliárd sok vagy kevés, esetenként nekem az igényekhez, a szükségletekhez képest kevésnek tűnik és valóban igaz, hogyha a 300 Milliárdhoz nézem, akkor a 80 Millió, 100 Millió nem olyan nagy tételnek tűnik, de amikor végigveszem szépen sorban a költségvetésben a tételeket és látom, hogy ennek a 98-90%-a gyakorlatilag behatárolt. Nemcsak a bérhez kapcsolódó juttatások, hanem az állománynak, az ingatlanoknak, az informatikai rendszereknek a fenntartása alapján, illetve az áthúzódó kötelezettségek alapján is, akkor már sokkal nehezebb találni néhány 100 Millió Ft-ot. Még hogyha talán ez kívülről nem is így tűnik. Ettől még a gyakorlatban sajnos ez így van. Munkavállalók. Valóban igaz, hogy én is ezt javasoltam volna, hogy a munkavállalók esetében koncentrálni kell arra, hogy valamilyen megoldás számukra legyen. Amiben én egy kicsit bizonytalan vagyok, nem tudom még egyértelműen, lehet, hogy ezt Ön, vagy Államtitkár Úr jobban tudja már, hogy a munkavállalók mely körét fogja érinteni a visszaszervezés a Ktv. hatálya alá, melyek azok az állománycsoportok, ő közülük, akik részesülnek jövőre a már most ismert módon, valamilyen jövedelememelkedésben. Én azt természetesnek tartom, hogy a munkavállalóknál a reáljövedelem szinten tartása megtörténjék. De, hogy ez hogyan történik, kire fog kiterjedni, milyen formában, én ehhez is kérnék néhány nap türelmi időt, de magát az állománycsoportot, mint az egyik legégetőbb területet én is elfogadom.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Kíván-e reflektálni valaki a munkavállalói oldal részéről? Bérpolitikai intézkedések? Tessék Bárdos Judit!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Tehát, azt, hogy mikor lesz a következő BÉT ülés, amelyen ezt a kérdést megtárgyaljuk?


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Hát gyakorlatilag ugye, a munkáltatói oldal részéről elhangzott, Jenei úr részéről, hogy egy olyan anyagot fog elkészíteni a Belügyminisztérium, amiben van egy ajánlás, amiben a különböző ajánlásokat megteszi. Erre akkor kérünk egy időpontot!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Államtitkár Úrral itt közben egyeztettünk, az ő javaslata, hogy január 14-én legyen a BÉT ülés, ebből következően legkésőbb január 6-án, vagy 7-én a munkavállalói oldal megkapja a javaslatunkat.




Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Elfogadható ez? Egyenként felteszem a kérdést akkor, elfogadható?


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Hát, ha minden kérdésre kapunk javaslatot, akkor igen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Igen! Akkor elfogadta, befogadta ezt az időpontot a munkavállalói oldal és akkor gyakorlatilag várjuk ez az anyagot. És akkor még mielőtt lezárnám a témát, felteszem a kérdést, hogy van-e még valakinek kérdése ezzel a témakörrel kapcsolatban? Nincsen! Akkor megállapítom, hogy a 2. napirendi pontot, ami a bérpolitikai intézkedések tárgyában történő előterjesztés, illetve az azzal kapcsolatos kérdések köre, lezárnám azzal, hogy született egy megállapodás, miszerint a munkáltatói oldal részéről a Belügyminisztérium egy írásos előterjesztést ad, amelyet úgy küld meg, hogy a munkavállalói oldal még a januári BÉT ülést megelőzően megkapja és ezt előzetesen írásban fogja véleményezni, majd a BÉT-en szóban megvitatja. Köszönöm szépen! És akkor a 2. napirendi pontot lezárnám azzal, hogy a 3. napirendi pont előterjesztése előtt még közölném, hogy a BÉT Titkársága közölte, hogy 17.30-kor szendvicsek lesznek, tehát akkor majd úgy tartunk szünetet, hogy 17.30-kor tartanánk akkor egy szünetet és akkor a 3. napirendi ponttal kapcsolatban, ami tájékoztatás a BRDSZ írásbeli kérdéseivel kapcsolatos a., pont, teljeskörű tájékoztatást kérünk arra vonatkozóan, hogy jelenleg milyen átszervezések, létszámleépítések folynak az ágazatban, illetőleg milyen szervezeti változásokat tervez a jövőben a vezetés, gyakorlatilag még egy alponttal kiegészülő, továbbiakban is irányadónak tekinti-e a belügyminiszter és a munkavállalói oldal érdekképviselete között 1999. decemberben megkötött Együttműködési Megállapodást? Ezen témakörrel kapcsolatban, ezt a pontot tárgyalnánk és ezzel kapcsolatosan akkor úgy vélem, hogy Zsinka úrnak megadnám a szót, amennyiben egyetért. Jó! Megadnám a szót akkor!


Zsinka András úr, főosztályvezető, Személyügyi Főosztály:

Tisztelt Kollégák! Tehát, röviden akkor, az a., pontról. Tulajdonképpen a feladatátcsoportosítás, amely bizonyos szervezeti átalakítással is jár. Az ősz folyamán dr. Tóth Zoltán közigazgatási államtitkár úr a BÉT tagjai részére még szeptember 24-én tájékoztatót tartott. Államtitkár Úr vázolta azokat a gondolatokat, célokat, amelyeket szeretnénk elérni, végrehajtani. Elindult az SZMSZ módosítási folyamat is, amelyet az előírt szabályozás szerint a szakszervezetek részére is több ütemben, mint SZMSZ javaslatot megküldtünk véleményezésre. Október 1-jén dr. Lamperth Mónika miniszter asszony tájékoztatót tartott a minisztériumi vezetők részére, amelyre a szakszervezetek jelenlévő tisztelt képviselőt is meghívtuk és itt a miniszter asszony is ismertette a szervezetkorszerűsítéssel összefüggő stratégiai jelentőségű döntéseit. Tehát, ezek voltak talán az előzmények, amit itt az a., pont kapcsán el kell mondanunk, illetve szeretném elmondani azt is, hogy még november folyamán a BRDSZ és az FRSZ prominens képviselői részére én a Személyügyi Főosztályon szintén egy tájékoztatót tartottam, ahol elmondtam, hogy milyen alapelvei, alapelemei vannak ennek az átalakulási folyamatnak. Ehhez szeretnék egy-két zárógondolatot tenni. Egyik alapelv volt, hogy a státuszviszonyok az érintett dolgozók vonatkozásában nem változnak. Tehát, az érintett jogviszonyára vetítetten igaz ez. A másik, az illetmény sehol nem csökkenhet a szervezeti átrendeződés miatt. Harmadik, létszámleépítés nincs. Tehát, nem az volt a feladat, hogy valamifajta létszámcsökkentést hajtsunk végre, mivel a minisztérium létszámát gyakorlatilag meghatározzák már a nyáron megjelent jogszabályok is. Tehát, egyszerűen arról volt szó, egy racionálisabb működés érdekében, feladatorientáltabb létszámviszonyok kerüljenek kialakításra, amelynek keretében egy hatékonyabb létszám-és bérgazdálkodást lehet bevezetni. Erről szólt a feladat és erről szól az az SZMSZ, amely 2002. november 15-én kihirdetésre is került és ennek következményeként december 1-jén megjelentek az állománytáblák és napjainkban folytatódnak a személyzeti végrehajtó intézkedések, amelyekbe egyébként a szakszervezetek érintett képviselőit is bevontuk. Két lényeges elemét emelném ki a minisztérium központi igazgatásának ilyen értelmű átrendezéséből. Egyik, mint funkcionális szervet létrehoztuk az Oktatási Főigazgatóságot, a másik pedig a Távközlési Szolgálat, mint szintén funkcionális szerv került létrehozásra. Az Oktatási Főigazgatóság a Központi Igazgatásból az oktatás-igazgatási feladatokat ellátó Oktatási Főosztályból, valamint a háttérintézményként, vagy funkcionális szervként működő Oktatási Igazgatóság, amely a graduális képzést folytató képző intézmények irányába a gazdasági ellátást biztosítja, e két szervezetnek az integrálásával került létrehozásra és gyakorlatilag azok a zömében hivatásos állományúak, akik a központi igazgatásban köztisztviselői létszámhelyen és ezt szeretném hangsúlyozni, köztisztviselői létszámhelyen dolgoztak a központi igazgatásban az Oktatási Főosztályon, ezek a nagymértékben, vagy nagytöbbségben hivatásosok, átkerültek hivatásos létszámhelyre. Az Oktatási Igazgatóságon pedig, akik a gazdasági feladatokat látták el, azok természetesen maradtak a korábbi jogviszonyukban. Tehát, én úgy gondolom, hogy ez egy racionális döntés és a gazdálkodási lehetőségek, valamint a szakmai irányítás így egy kézbe kerül, a felelősségi viszonyok tisztább működést eredményezhetnek. A másik a Távközlési szolgálat, ez pedig az ORFK Híradástechnikai Szolgálatából, ahol egyébként még mindig közel 80 hivatásos jogviszonyban és hivatásos státuszon lévő kolléga is dolgozik, valamint a minisztérium központi igazgatásban létező Távközlési Főosztály integrálásával jött létre ez a szervezeti átalakítás is gyakorlatilag egy eredményesebb működést biztosít. Az elején azt mondtam, hogy feladatátcsoportosításról van szó. Igen, mert például az Informatikai Főosztály, amely Informatikai Hivatalként egyébként a megszűnő Informatikai Helyettes Államtitkárságról átkerül a Jenei Államtitkár Úr igazgatási körébe. Az informatikai üzemeltetés, mint feladat átkerül a Távközlési Szolgálathoz és az ott dolgozó kollégák is ennek a szolgálatnak a tagjaiként fogják tevékenységüket folytatni. Amit szeretnék nagyon hangsúlyozni, a státuszviszonyokat megőrizték a kollégák, például a Távközlési Szolgálatnál, mivel minisztériumi háttérintézményről van szó, az illetménykiegészítés mértéke a korábbi 25%-ról a hivatásosok esetében, 35%-ra emelkedett. Tehát a minisztériumi háttérintézményként működő szervezeteknél az Oktatási Főigazgatóságnál is és a Távközlési Szolgálatnál is ilyen mértékű illetménykiegészítés került megállapításra. Tehát, a hivatásosok ilyen értelemben még jobban is jártak. ….

(Kazettacsere!)

…. Talán foglalkozhatnánk a köztisztviselőkkel is, a munkavállalókkal is, én azt hiszem, hogy törekedtünk arra, hogy azoknál a szerveknél, ahol esetleg még létszámleépítésnek is tűnne a dolog, ott is mindenkinek a továbbfoglalkoztatási lehetőségét biztosítottuk. Azt elismerem, hogy azok a köztisztviselők, akik a központi igazgatásban dolgoztak és 50%-os mértékű illetménykiegészítést élvezhettek idáig, ők 35%-os mértékű lehetőséghez jutnak, ez perspektívában jelenthet, nem jelent egy vonzó pénzügyi előmeneteli lehetőséget, azonban mindenképpen gondolkodunk azon, hogy ezeket a munkatársakat is megőrizzük a pályán azzal, hogy továbbfoglalkoztatási lehetőséget biztosítunk nekik az új struktúrájú szervezeti egységben. Ami a kérdés második felét illeti, hogy irányadónak tekintjük-e a belügyminiszter és a munkavállalói érdekképviseletek között 1999. decemberben kötött Együttműködési Megállapodást, erre azt mondom, hogy igen. Viszont ez a megállapodás a létszámleépítésekről szól. Itt nem létszámleépítésekről beszéltem idáig, hanem tulajdonképpen egy feladatátcsoportosításról, egy szervezeti átalakításról. Tehát, azzal együtt, hogy ezt az Együttműködési Megállapodást mi egy az egyben nem alkalmaztuk, azzal együtt a szakszervezetek részt vehettek a személyzeti beszélgetéseken, így egyes érintett személyek helyzetének további rendezésére, vagy rendezésével kapcsolatosan a véleményüket elmondhatták. Zárójelben jegyezném meg, ez az Együttműködési Megállapodás 99-ben elsősorban az állami tulajdonú részvénytársaságok létrehozása kapcsán és ezeknél foglalkoztatott kollégák védelme érdekében került létrehozásra és igazándiból ebben az esetben volt egyértelműen létszámleépítés, mert ott megszűntek szervek az állami közigazgatási rendszerben és létrejöttek egy állami tulajdonú, másfajta viszonylatrendszerben működő Mt.-s szervezeti egységeként. Tehát, röviden ez lenne a válaszom az a., pontra. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen Zsinka úrnak a tájékoztatóval kapcsolatos kiegészítését és akkor feltenném
a kérdést! Bárdos Judit asszonynak átadnám a szót!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Megint az előterjesztőnek a dilemmáját szeretném elmondani. Tehát, annyit korrigálva, hogy amikor ez az Együttműködési Megállapodás született, akkor egy nagyarányú létszámleépítés folyt a Belügyminisztériumban és ez nemcsak a kimenőket érintette, akik részvénytársaságba mentek ki, Kormány vendéglátástól kezdve sok mindenki mást érintett és elbocsátással is járt. De nem ez a lényege az egésznek. A lényeg az, hogy tehát, két terület van. Az egyik az Oktatási Igazgatóság jelenleg, a másik pedig, az informatika, Távközlési Hivatal. Ugye mind a két területen vannak pozitív elmozdulások és negatív elmozdulások. Természetesen, ha a Távközlési Hivatalt nézem, akkor az ORFK-tól elkerülve és a BM háttérintézményként funkcionálva a hivatásos állomány részére pozitív. A kikerülő köztisztviselő részére negatív. Tehát, aki innen kikerül és oda átkerül, annak negatív az anyagi vonzata. Ezért a szakszervezetnek volt egy áthidaló javaslata és én nagyon szeretném, hogyha ezt elfogadnák, a kikerülő köztisztviselők esetében mi azt mondtuk, hogy ugye senkit anyagi hátrány nem érhet, mert nem saját elhatározásából került átszervezésre és más szervhez kihelyezésre, ezért 2003. július 1-jén úgy kell tekinteni, tehát úgy kéne neki a béremelést megadni, mint hogyha akkor már 100%-on állna. Tehát, beleépíteni a pénzébe 2003. július 1-jével ezt, amit ő elvesztett. Majd elmondom a technikáját, hogy érthető legyen, de nem most. A másik, az Oktatási Igazgatóság területe, ott megint a hivatásos állomány azért jobban jár természetesen, mint a köztisztviselői állomány, ott még nincs eldöntve, hogy köztisztviselő, közalkalmazottak, vagy kik lesznek, viszont nincs jogunk beletekinteni a büdzsébe, ezért hivatalosan kéri a szakszervezet, hogy szíveskedjenek közölni velünk, nem névvel, hanem mondjuk munkakör megjelöléssel és iskolai végzettséggel, hogy milyen a jelenlegi közalkalmazottak ottani fizetése és milyen lesz, akik odamennek. Tudnillik információink szerint nagyságrendileg különböző lesz az odakerülő közalkalmazottak bére az ott lévők bérétől és pedig nem az odakerülők javára. Tehát, jelenleg olyan magasak ott a bérek, a közalkalmazotti bérek, amelyet a kikerülő közalkalmazottak nem fognak elérni. Ez megint egy olyan bérfeszültséget fog indukálni a területen, ami egy egészségtelen állapotot fog létrehozni. Miután nekünk nincs jogunkban elkérni az adatokat, még egyszer hangsúlyozom, személyiségi jogot nem sértve, de Önöknek jogában áll ezt megtekinteni és megnézni és a szakszervezet kéri, hogy írásban, miután mi vagyunk az előterjesztők, erről tájékoztatást kapjunk. Ugyanakkor nem tért ki rá a Zsinka úr, de hát gondolom nem is az ő feladata, olyan hírek keltek lábra az Oktatási Igazgatóság területén, hogy az egyik legjobban működő iskolát fel kívánják számolni, a Körmendi Rendészeti Szakközépiskoláról beszélek, annak ellenére, hogy már 2 éve lefolytatott vizsgálat is azt mondja, hogy a Soproni Rendészeti Szakközépiskolát kéne megszüntetni, mert gazdaságtalan a működése, kihasználatlan, stb., ehelyett most Körmendet helyezték előtérbe. Ugye, erre is szeretnénk már végre írásban valamilyen választ kapni, vagy szóban, Ön azt írta, hogy felülvizsgálják, de nem, ez nem válasz az ottaniak részére. Tehát, az ottani munkavállalók felteszik a kérdést, hogy miért a jól működőt? Milyen racionális oka van a belügyi vezetésnek, aki állandóan azt mondja, hogy nincs pénz, nincs erre pénz, nincs arra pénz, nincs amarra pénz, hogy egy rosszul működőt, már idézőjelbe teszem, hogy rosszul működőt, tehát, egy gazdaságtalan intézményt fönntart és egy gazdaságosat pedig, megszüntet. És akkor még ugye van más, nem átszervezés, átalakítás, akármi, ugye az egész belügyi ágazatban és nemcsak a minisztériumban, hiszen jól tudjuk, hogy az OKF területén erről már kaptunk felvilágosítást, létrehoznak gazdasági szerveket a megyei igazgatóságokon, 2 évvel ezelőtt még működtek, akkor felszámolták, most újból létrehozzuk őket. Ugye? Akkor a következő pont pedig, az APEH helyzete lesz, amelyik a Bűnügyi Igazgatóság helyzete, amelyik ide átkerül és akkor még olvastam a belügyminiszter asszonynak a nyilatkozatát, hogy ő viszont át kívánja szervezni a rendőrséget. Na most, különböző nyilatkozatokat olvasunk jobbról-balról, vezetők részéről és nem tudjuk, hogy mit takarnak. Működött, vagy működik még a rendőrségen egy Korszerűsítési Bizottság ugye, amely a rendőrség átszervezésével foglalkozik. Tehát, azért jó lenne tudni, hogy mi a vége ennek az egésznek. Tehát, minden, én most Verebélyi úrral találkoztam, én nagyon szerettem őt, ezt ő kezdte meg, a közigazgatás korszerűsítését, amikor közigazgatási államtitkár úrként dolgozott és akkor ma beszélgettünk, és azt mondja, hogy hova jutottunk? Ő föltette, ez egy költői kérdés! De költői az én kérdésem is, hogy hova kívánnak jutni az átszervezéssel és meddig fog ez tartani, 4 éven keresztül, állandó jelleggel csinálgatjuk-csinálgatjuk, vagy egyszer veszünk egy mély levegőt, és azt mondjuk, hogy most van rá 1 évünk és megcsináljuk és akkor a keserű pirulát mindenkinek le kell nyelni, mert van, aki jól jár, van aki rosszul jár, de egyszer már végére kéne érni valamilyen módon ennek.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen Bárdos Judit asszony által elmondott kérdéscsomagot! És akkor Jenei úrnak megadom a szót elsőként!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen! Én biztos voltam abban, hogy Zsinka úr válasza csak részben lesz elfogadható, ez abból is származik, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban jó néhány előterjesztés, levél, megkeresés keringett a belügyi intézmények között, amelynek részben elkövetője is voltam, és ebből következően szeretnék néhány gondolatot, háttér-információt megosztani Önökkel arról, hogy mi az, ami most zajlik. Elolvastam többször ezt a napirendi pontot és megmondom őszintén, már önmagában a megfogalmazás is azt mondatja velem, hogy ismételten képesek vagyunk elkövetni azt a régi-régi hibánkat, hogy nem megfelelő az információáramlás a szervezetek között. És hiába ülünk le néhányan beszélgetni arról, hogy hogyan lehetne egy hatékonyabb minisztériumot építeni, ettől függetlenül másnap már az országban terjed annak a híre, hogy milyen változatokon dolgozik a Belügyminisztérium vezetése. Amit én nagyon fontosnak tartok és alapelv, úgy gondolom minden belügyi vezető számára, én egyetlen egyszer sem hallottam, hogy bárki ebben a házban át akarna szervezni. Vagy létszámot akarna leépíteni. Ilyen soha nem hangzott el. Az igaz, hogy az intézmények egy részénél elkezdődött egy feladatrendszer átvilágító munka. Hogy ez átszervezésbe torkollik-e, vagy nem, ezt most senki nem tudja megmondani. Ugye mi levelet váltottunk Körmendről, gondoltam, hogy az én válaszom sem volt egészen megnyugtató, szó nincs arról, hogy egy konkrét példánál maradjunk, hogy Körmend bezárásra kerülne. Felelőtlenség is lenne addig javaslatot tenni bármelyik iskola jövőjét illetően Miniszter Asszony számára, ha még nem tudjuk magunknak fölvázolni, hogy hogyan lehet hatékonyabb a magyar belügyi oktatási rendszer. De az sem tartható, hogy, ahogy én a számokat ismerem, 1 oktatási területen dolgozóra talán, ha 4 hallgató jut. Ez azért egy elgondolkodtató arány. Nem azt mondom, hogy sokan vannak, nem azt mondom, hogy kevesen vannak, de hogy ezek a számok, ezek a költségvetési feltételek, azt, hogy ilyen sok ingatlant tartunk fenn, mindenképp indokolja azt, hogy nézzük át az oktatás területét is, de nemcsak ott, valóban igaz, levelek mentek Bevándorlási Hivatalhoz, határőrséghez, rendőrséghez, mindenkihez, gyakorlatilag körlevél. Senki nincsen különlegesen védettebb, vagy hátrányosabb helyzetben, meg kell nézni mindenhol azt, hogy az alapfeladatokhoz milyen erőforrásokat használnak fel. Én nagy híve vagyok a különböző stratégiai elméleteknek és valóban igaz az, hogy egyszer, csak szembe kell néznünk azzal, hogy hogyan lehet hatékonyabb Belügyminisztériumot felépíteni. Szerintem, amit elmondott, azok közöl a b. változat lesz, szerintem a “nagy levegőt” már a Belügyminisztérium vezetése bevette, hogy ebből mi lesz majd a végeredmény, azt most nem tudom, de most olyan körülmények vannak összességében és ez legyen akár az UNIO-s csatlakozás, legyen a nehéz költségvetési helyzet, legyen akár, ha úgy tetszik a kormányzati ciklus első éve és biztos még nagyon sok minden felhozható, ami együttesen azt eredményezi, hogy nagyon gyorsan át kell tekinteni minden belügyi szervezet feladatrendszerét. Miután igen egyértelmű, igen kemény a pénzügyi korlát, ami fölöttünk van és a 300 Milliárd Ft tényleg lehet, hogy kevés, de ennél több jelenlegi információink alapján nem lesz. Vagyis nagy kérdés az, ha tudjuk, hogy milyen feladataink vannak, melyek azok, amik meghatározó alapfeladatok és a másik oldalról az erőforrásainkat ismerjük, legyen az pénzügyi, személyzeti, szervezeti, vagy jogi, ezeket össze kell hangolni. Ezt meg lehet nézni intézményenként, meg lehet nézni feladatcsomagonként és ezeknek az eredője lesz majd az, hogy hogyan lehet egy hatékony minisztériumot felépíteni. Nem megy már az, hogy működjünk továbbra is ilyen párhuzamosságok mellett, hogy fenntartsunk ilyen hatalmas intézményrendszert, hogy ne merjünk szembenézni azzal, hogy a vezető, beosztott arány hogyan viselkedik, hogy miért van ilyen sok ember a végrehajtó állomány fölött, hogy mi lesz a megyéknek a sorsa. Nagyon sok olyan alapkérdéssel találkozunk nap, mint nap, ami arra kötelez bennünket, hogy nézzük át saját feladatcsomagunkat. Elképzelhető, hogy lesznek olyan feladatok, amiket a jövőben nem tudunk ellátni, mert nem lesz meg hozzá a működési, pénzügyi háttér. Erre csak akkor tudunk választ adni, hogyha áttekintjük, átvilágítjuk önmagunkat, divatos szóval. Itt van a Pénzügyminisztériumnak a képviselője, én többször voltam akár nála, akár más pénzügyminisztériumi vezetőknél, igen kényelmetlen helyzetben, amikor megkérdezik tőlünk, hogy a rendőrségnek a 30.000 fős hivatásos állománya hol van egyidőben, amikor Pesten, kerületenként azt hallják az önkormányzati vezetőktől, hogy mindössze 2-3 járőr van. És az az igazság, hogy jelen pillanatban nincsen olyan feladatgyűjtő rendszerünk, ami megmondja, tudom egyébként, mert én kapok erről tájékoztatást esetenként, de nincs olyan gyűjtőrendszerünk, ami megmondaná, hogy hányan ülnek az irodában, hányan végeznek, nem tudom, tanúkutatást, hányan végeznek kisérőőri feladatokat, és így tovább. Amíg ezekre a felvetésekre nem tudunk válaszolni, addig képtelenség lesz újabb forrásokhoz jutni, akár pénzügyminisztériumi támogatással, akár Kormánytámogatással. Vagyis most nagyon gyorsan, a lehető leggyorsabban át kell tekinteni azt, hogy hol, milyen feltételekkel, milyen befektetéssel, milyen hatékony munka folyik. És mondom, ez nem az oktatás területére koncentrálódik, mindenhol meg fogjuk csinálni. Az baj, hogyha ez a műhelymunka folyik, akkor erről esetenként tévinformációk is kiszivárognak és találgatásra adnak okot. Ez azt támasztja alá, hogy szakaszonként az érintetteket, az állományt tájékoztatni kell. De ez már nem titok, hogy ez a munka már elkezdődött, az sem titok, hogy ezt nagyon gyorsan végre kell hajtani és gondolom, hogy legkésőbb a régiórendszer felépítésével egyidejűleg egy új belügyi, rendvédelmi állomány felépítmény, illetve szervezet is lesz. De, hogy ez mikor jut el abba a fázisba, hogy átszervezésről, esetleg személyi állomány új feladattal történő megbízásával kell foglalkozni, én erre most nem tudok válaszolni. De mondom még egyszer, ami számomra alapvető, szeretnénk egy hatékony minisztériumot létrehozni és ehhez legfeljebb egy eszköz lehet az, hogy átszervezéseket is végre kell hajtani, hogy ez az állományt hogy fogja érinteni, erre most még nem lehet válaszolni, de kizárt dolognak tartom, hogy bárkinek a javadalmazása, vagy a juttatása sérülne ennek következtében. Ez a munka valamikor január közepén fog egy újabb szakaszába érni, akkor fogunk az intézményektől tételes kimutatást kapni arról, hogy a személyi juttatás előirányzat, létszám és feladat viszonylatában hogyan fog alakulni, hogyan látják a jövő évi költségvetést, ehhez kapcsolódóan a feladatrendszert. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! És akkor megadnám Zsinka úrnak a szót!


Zsinka András úr, főosztályvezető, Személyügyi Főosztály:

Két apró kiegészítés csupán a konkrét felvetett kérdésekre. Egyik a Bárdos Judit főtitkár asszony által javasolt, a 2003. július 1-jei bérkorrekciós lehetőség, amikor a plusz 30%-ot a köztisztviselői szféra meg fogja kapni. Jenei úrral szót váltottunk már erről a javaslatról, megvizsgáljuk, hogy milyen lehetőségek vannak és erre majd külön visszatérnénk. A másik, amit szintén vállalunk, hogy teljesesíteni fogjuk, hogy az Oktatási Főigazgatóságon a közalkalmazottak közti bérviszonyokat, a tendenciákat megvizsgáljuk, és erről közvetlenül fogom tájékoztatni főtitkár asszonyt. Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Zsinka úr! Bárdos Judit asszony!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Szeretném Helyettes Államtitkár Urat szaván fogni, tudnillik, amikor a lakásügyek átkerültek ide hozzánk a Gazdasági Minisztériumból és a Földművelésügyi Minisztériumból, akkor ígéretet tett a munkáltatói oldal, hogy az átkerülőknek a bére, illetve keresete nem csökkenhet. Nagyságrendileg csökkent, a mai napig nincs rendezve és nem kapták meg azoknak a juttatásaiknak az összegét, amelyet ott azokban a két minisztériumban megkaptak. Felénk egy jelzés érkezett, és mi megdöbbenéssel tapasztaltuk, és ezért mondom, megint a belügy kullog leghátul, hogy például az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás, valamelyiken területen 10.000 Ft volt, valamelyik területen 25.000 Ft volt, na most, ha nagyságrendileg ezzel csökken valakinek a jövedelme és ezt semmilyen más formában pótlólag nem kapja meg, annak ellenére, hogy ő ígéretet kapott, amikor ide átjött, hogy nem csökken a jövedelme, akkor én ezt azért szeretném számonkérni. Akkor ne ígérjünk, akkor mondjuk azt, hogy emberek vagy átjöttök ennyiért, vagy nem jöttök át, ha nem jöttök át, akkor felmentést, végkielégítést kaptok, ha átjöttök, akkor pedig tudomásul veszitek, hogy ez …., de ne ígérjünk. Mert, ha ígérünk, akkor teljesítsük. December 31-e itt van egy hét múlva. Másfél hét múlva. Még van ideje a minisztériumnak teljesíteni az elmaradt kifizetéseket, vagy pedig mondja meg jegyzőkönyvbe Jenei úr, hogy mikorra teljesíti.


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Valóban igaz az, hogy, ha különböző minisztériumokban dolgozó köztisztviselők összjövedelmi elemeit összehasonlítjuk, több olyan terület van, ahol a minisztérium a sor végén kullog. Én ezt elfogadom, ennek valószínűleg hosszú évekre visszanyúló okai vannak, nem sikerül olyan költségvetést elérni, talán a létszám miatt, talán, mert nem jól taktikázunk, én ezt nem tudom, de nem sikerül olyan költségvetést elérni, ami ezt a néhány milliárd forintos puffert megteremtené a Belügyminisztériumban, hogy ezeket a juttatásokat nálunk is meg lehessen teremteni. Valóban ígéret volt arra, hogy ebben az évben ezeknek az embereknek a keresete nem fog csökkenni. Erről meg is született a miniszteri döntés, amelyik keresetelem még nem volt számfejtve számukra, azt visszamenőleg az átvétel időpontjáig meg fogják kapni. 3 eleme van, ahogy én tudom, üdültetési támogatást már megkapták mindannyian az átadó minisztériumban, az étkezési hozzájárulásuk és a nyugdíjpénztári támogatásuk ott jóval magasabb, mint a Belügyminisztériumban az átlag. Mindenki visszamenőleg meg fogja kapni még ebben az évben ezeket a juttatásokat. Viszont arról is döntés van, hogy január 1-jétől ők is ugyanúgy viselkednek, mint minden más köztisztviselő a Belügyminisztériumban. De, még ebben az évben ezek a juttatások visszamenőleg számfejtésre kerülnek.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Úgy vélem, hogy a válasz megnyugtató. További kérdést nem gerjesztett. Akkor végül is a fél 6-os szünetet, akkor megtartanánk, és azért nem zárnánk le ezt a témát, mert még van egy b., és egy c., pont, ami szerintem együtt fog úgyis működni ennek a 3. pontnak az egységében. A szünetet most kezdenénk és akkor 20 perc? 20 percben, tehát 50-ig.

(SZÜNET!)

Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

…. mindenkinek egészségére kívánom az uzsonnát. És akkor mindjárt a b., ponttal folytatnánk. Az APEH Bűnügyi Igazgatósággal kapcsolatos átszervezésre én megadnám a szót Jenei úrnak!

Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen! Először is elnézést kérek, nekem 6 órakor egy költségvetési tárgyalásra kell mennem, hogyha gyorsan végzünk, akkor természetesen visszajövök a BÉT ülésre. Tehát, APEH Nyomozó Hatóság. Eldőlt az, hogy különféle jogi, szakmai szempontok alapján ezt a munkát a jövőben a rendőrség szervezeti keretein belül kell egy speciális egységnek végezni a jövőben. Ez ugye, nem a mi területünkhöz kapcsolódik közvetlenül, a végrehajtás az, ami ennél sokkal izgalmasabb. Döntés van arról és a két érintett miniszter megegyezett abban, hogy hogyan fog az egész munka bonyolódni. Megegyeztünk a legfontosabb elvekben is. Azt hiszem, jogos elvárása volt a Pénzügyminisztériumnak, hogy mind szakmailag, mind pénzügyileg ez a pénzügyi Nyomozó Hatóság a jövőben is egy külön egységként feltüntetett legyen a rendőrségen belül. Tehát, kerüljük el annak a veszélyét, kockázatát, hogy úgy, ahogy van, beleolvad a nyomozó hatóságba, hogy megszűnik létezni, hogy ugyanolyan rendőri feladatokat is végeznek, mint sok más rendőri szerv. Ez egy jogos szakmai igénye volt a Pénzügyminisztériumnak és pillanatok alatt az egyezség is megvolt benne. Eldőlt az, hogy január 1-jétől fognak átkerülni az ORFK szervezetébe, a bűnügyi főigazgató irányítása alá fognak tartozni, igazgatóság jogállással. Mindenki a munkáját ugyanolyan körülmények között fogja végezni, ugyanazon a szolgálati helyen, ahol eddig is ezt tette. Ebből a szempontból sincsen változás. Igazából, én nem is nagyon tudom az egészet átszervezésnek minősíteni, változik ennek a szervezetnek az irányítási rendje, változnak kicsit a hatáskörök is, de ettől még igazából, aki főleg vidéken végzi ezt a munkát, semmit nem fog észrevenni abból, legalábbis remélem, hogy őt az országos rendőrfőkapitány irányítja. Amitől egy kicsit félünk, az részben talán lelki, hangulati elem, hiszen vannak közöttük olyanok, akik most visszakerülnek a rendőrséghez, nagyon sokan lesznek, akik annak ellenére, hogy szervezetileg külön vannak, de hivatásos állományúakkal fognak párhuzamosan munkát végezni. Ez úgy gondolom, hogy magában hordoz egyfajta konfliktushelyzetet, ami mindig a helyi parancsnoknak, illetve országos értekezleten a vezetőknek kell tisztázni, ne tekintse senki őket árulónak, ne haragudjon rájuk senki, hogy néhány évig más szervezetben dolgoztak, ettől közöttük még túlnyomórészt jó szakemberek vannak. Minden köztisztviselő meg fogja tartani a saját jogviszonyát, ebben sem lesz semmilyen változás. Ami itt felvetődik, hogy az alapfeladatokat ellátó, munkáját segítő egységekkel mi lesz? Erről még folyik az elemzés, hogy melyik lehet a hatékonyabb. Szakmailag azt nehezen tudom védeni, hogy bár miután ők integrálódnak az ORFK-ban, miután a költségvetésük az ORFK keretén belül lesz meghatározva, nehezen tudom elképzelni azt, hogy párhuzamos gazdasági, személyzeti, jogi egységet tartsunk fenn, de indulásként elképzelhető, hogy ezt felborítani nem indokolt. Épp azért, hogy az integrációját a külön feladat bemutatását ennek a szervezetnek meg tudjuk teremteni. Hogy a későbbiekben ez hogyan fog betagozódni az ORFK-n belüli szervezeti egységekbe, erre én most nem tudok válaszolni, talán Horváth tábornok úr részleteket már ismer erről. Egyezség van a Pénzügyminisztériummal abban, hogy milyen létszámot, milyen juttatásokkal, milyen feltételekkel, milyen fordulónappal és, hogy április 15-ig fogunk átvenni. Ez egy kegyetlen nehéz munka lesz, hiszen nemcsak arról van szó, hogy ingatlan-vagyon, szerződéseket, irattárat, személyi anyagot és sok-sok mindent veszünk át, hanem ez mellett még a folyamatos munkavégzés feltételeit is biztosítani kell. Erre az országos főkapitány létre fog hozni egy csapatot, természetesen, ha Zsinka úrnak, jómagamnak van ebben feladata, akkor a Belügyminisztérium ebben részt fog vállalni. Egyezség van abban, ami szintén felvetődhet, legalábbis 2003-ra vonatkozóan mindenképp, hogy ennek az állománycsoportnak egyfajta ilyen teljesítmény elismerés jár, a két miniszter közötti megállapodásban szerepel, hogy címzetten ugyanazt az összeget, amit 2002-ben kaptak 2003-ban is a költségvetés számukra biztosítja. És meg kell majd állapodni arról, hogy a folytatás a következő évekre hogyan fog alakulni. De az átkerülésük miatt, miután továbbra is ugyanazt, vagy hasonló feladatot fognak ellátni, ebből következően a érdekeltségi rendszert szeretnénk fenntartani. A jövő évi költségvetési törvényben, hogyha valaki esetleg unalmas óráiban nézegette, az APEH Nyomozó Hatóság szerepel, ha jól emlékszem 2,7 Millárdos költségvetéssel, ez az előirányzat, ezzel az összeggel bekerül az ORFK GEI költségvetésébe azzal, hogy ez ugye fejlesztési pénzt még nem tartalmaz, mert az APEH-nál központilag kezelik a beszerzéseket, de egyezség van abban is, hogy mekkora összeg fog a jövő év során az apparátussal, a munkával együtt átkerülni az ORFK-hoz. Tehát, én úgy gondolom, hogy szépen halad a feladat, nincsen semmilyen vitatott kérdés a Pénzügyminisztériummal, most arra kell koncentrálni, hogy az áthelyezéssel együtt várható konfliktusokat hogyan lehet kezelni és hogyan lehet a folyamatos munkavégzést is biztosítani. Köszönöm szépen!
Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen Jenei úr által elmondottakat, és akkor 1 perces kérdése lenne akkor a Bárdos Judit asszonynak!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Nem egy, csak 1 percben reagálnék. Szeretném tájékoztatni a BÉT-et, hogy az APEH Bűnügyi Igazgatóságánál a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének alapszervezete működik, tehát a jövőben bármilyen tárgyalások kezdődnek a szervezettel, akkor kérem szépen minket a tárgyalásokra meghívni, és szeretnénk az egész folyamatban résztvenni. Még annyit, hogy ezek a kollégák, ugye jelenleg köztisztviselők, azok is maradnak, és mint ilyenek, ők sem álltak rá a 100%-os illetményrendszerre 2002-ben, tehát nekik is 2003. július 1-jével az illetményszorzó emelését végre kell hajtani, annak ellenére, hogy ugye a teljesítményjuttatásban még pluszba ők kapnak.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Köszönöm, akkor Jenei úr. A Kórházzal kapcsolatosan a Zsinka úrnak akkor megadnám a szót, illetve Államtitkár Úr! Tessék!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Köszönöm szépen! Az a., és a b., ponttól annyiban tér el a Kórház, hogy amíg ott hallottuk, hogy azért bizonyos döntések vannak, amiről voltak tájékoztatások és előrehaladottak az átszervezések, a Kórház esetében ilyenről nincs szó. Egyelőre nincs semmiféle olyan döntés, ami a Kórházzal kapcsolatban született volna. Ahol jelenleg tartunk, az az átvilágítás, amit a minisztérium csináltatott a Kórházzal kapcsolatban, ahol a megrendelés arról szólt, hogy a szolgáltatás racionalizálását kell végig gondolni. Az átvilágítás elkészült és 3 javaslatot fogalmazott meg, amire azt kell, hogy mondjam, egészen őszintén, hogy nem “eget rengető” új javaslatok. A 3 javaslat a következő: Az egyik, hogy a belügyminisztériumi Kórház és a HM kórházának az együttes működtetését javasolja. A másik, a BM Kórház feladatellátás esetében a feladatok szűkítését javasolja, és a harmadik, nem egy nagy dolog kitalálni, az pedig a feladatok bővítését javasolja. Az átvilágítás egyébként azt állapította meg, hogy a Kórház feladatellátása ma igen jó színvonalon történik. Meglepően széles a feladatok köre és meglepően jó színvonalon van ellátva. Azt is megállapította az átvilágítás, hogy természetesen az OEP-től kapott finanszírozás az nem elég a működéshez, ezt minden esetben a fenntartónak, a minisztériumnak plusz pénzzel kell kiegészíteni, ugye a minisztérium évente körülbelül 1 Milliárd Ft-tal támogatja a Kórház működését. Ez a közeljövőben is valószínűleg így fog történi, ez nem az átvilágításból ered, ez abból ered, hogy ma, itt a városban, illetve az országban azt lehet látni, hogy az OEP finanszírozásból, az OEP pontokból kapott támogatás, jó színvonalú egészségügyi ellátásra nem nyújt megfelelő fedezetet, ezért mindenhol a tulajdonosoknak, a fenntartóknak saját költségvetésükből szükséges az intézmények fenntartását biztosítani, és szükséges kiegészíteni. Az átvilágítás a következőt állapította még meg, hogyha azt szeretné a fenntartó, vagy a tulajdonos, hogy a Kórház működése továbbra is ilyen kiegyensúlyozott színvonalú legyen, akkor gép, műszerpark bővítésre van szükség. Ez azt gondolom, hogy a jelenlévők számára nem egy újdonság, aki járt oda, az nagyon jól tudja, hogy ez elengedhetetlen. Egyébként ez a megállapítás azt mondhatom egész nyugodtam, szinte mindegyik kórházra igaz ma Magyarországon, két ok miatt. Az egyik, hogy egyrészt elavult a géppark és elöregedett és elhasználódott, a másik pedig, hogy az egészségügyi gép, műszerfejlesztés olyan ütemben fejlődik ma a világban, hogy folyamatosan …..

(Kazettafordítás!)

… szakemberek, az orvosok, a kórházvezetők jelzik, hogy szeretnének modernebb és jobb gépeket vásárolni. Erről persze azt is kell tudni, és ez nagyon fontos, ez szintén benne van az átvilágításban, hogy ez igen komoly tőkét igényel, utána pedig a működtetése azoknak az eszközöknek, azoknak a anyagoknak a beszerzése, ami a gépeket működteti, az a későbbiekben plusz kiadásokat jelent. Tehát, megnöveli a működési költségeket. Valójában mindig le van írva egy-egy ilyen átvilágításnál és a mostaniban is az szerepel, hogy amennyiben olyan gépeket sikerül beszerezni, vagy olyan szolgáltatást sikerül beindítani, ami egyedi, akkor van esély arra, hogy az OEP finanszírozásból akár önfenntartó is legyen egy-egy szolgáltatás. Én itt már sokszor elmondtam, hogy 12 éven keresztül önkormányzati képviselő voltam és alpolgármester, 12 éve mindig ezt mondják, amikor gépet akarnak vásárolni, aztán, amikor megvásárolják, mindig kiderül, hogy az OEP finanszírozás változatlanul nem elég, plusz pénzeket kell hozzárendelni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell ezen gondolkodni, hiszen nagyon fontos, hogy a Kórház olyan ellátottsággal rendelkezzen, ami mindenkinek megfelel. Az átvilágításnak van egy nagyon komoly eleme, ami nem az egészségügyről szól, nem a gépekről és nem a finanszírozásról szól, hanem a kórházi szolgáltatást igénybevevőkről szól. Az átvilágítás határozottan rögzíti, hogy nagyon sokan ma úgy veszik igénybe a Kórházat, legyen ez nyugdíjas, idős ember, vidéken lakó ember, hogy az egyetlen kötődés, és ilyen értelemben egy kicsit szociális szolgáltatásként is kellene a Kórházat, az egyetlen kötődése, az egyetlen kapcsolata a korábbi, most volt munkahelyével, a szervezettel, a Belügyminisztériummal. Ez nagyon fontos elem, az átvilágítás erre külön hangsúlyt helyezett, ezt azért tartom fontosnak és azért is mondom el, mert azt gondolom, hogy a későbbi döntésnél ezt nagyon komolyan figyelembe kell venni. Ez nemcsak az aktív állományra szól, hanem természetesen azokra, akik már nincsenek úgy foglalkoztatva, hanem nyugdíjasok és nagyon fontos, hogy ezen túlmenően a családtagok számára is nyújt szolgáltatást, és erre nagyon-nagy igény jelentkezik. A Kórház működésével kapcsolatosan az elmúlt években az átvilágítás megállapította, hogy sok modernizálás, felújítás történt, ami a szolgáltatást igénybevevők számára kedvező volt és az ő véleményüket kikérve, megkérdezve, kimondottan pozitív visszajelzést lehetett hallani. Röviden erről szól a jelenlegi átvilágítás, ez a három lehetőség van, ami most előttünk áll, jelenleg számítások folynak annak érdekében, hogy melyiket válasszuk, és milyen módon lépjünk tovább a Kórház működtetése területén, amikor ezzel kapcsolatban bármilyen konkrét döntés-előkészítő anyag van, akkor azt a BÉT megfelelő fórumán ismertetni fogjuk a továbbiakban.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Államtitkár Úr! Kérdés? Bárdos Judit asszony!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Mivel mi tettük fel a kérdést, szeretném Államtitkár Úr figyelmét felhívni, hogy 1992-ben született egy megállapodás az akkori minisztérium és az akkori érdekképviseletek között, hogy bizonyos kérdésekhez a BÉT, nem tájékoztatása, hanem egyetértése szükséges, és ilyen kérdésnek tekintjük a Kórház elvitelét máshova, ahogy üdülő megszűntetéséhez is BÉT egyetértés szükséges, úgy a Kórház elviteléhez is. Én a magam, és a szakszervezetem nevében most szeretném elmondani, hogy nem kívánunk hozzájárulni ahhoz, hogy a Kórház, a Honvéd Kórházzal együttműködjön, szeretnénk a továbbiakban is megtartani ezt. Ha lehet úgy, hogy legyen ez egy rendvédelmi kórház, teljesen mindegy, más elkötelezettségei is vannak a Belügyminisztériumnak más rendvédelmi szervek irányában, nemcsak a saját tárcája irányába, ahogy az üdültetési rendszerbe is ellátási kötelezettsége van, úgy a Kórház tekintetében is ellátási kötelezettsége van. Az igaz, hogy elég elavult az eszközparkja, például a CT lassan egy éve nem működik, és ígéret szerint talán már be is kellett volna szerezni, ezt az új spirál CT-t, amit még mindig nem szereztek be, nem tudom, hogy miért, és különböző helyekre viszik a betegeket, az is igaz, hogy Miskolcra visznek vesekövet töretni és nem Budapesten, akár a Honvéd Kórházba csinálják, mert ott sincs rá lehetőség, tehát a szegénység az egy nagyon szomorú állapot és éveken keresztül ugye mindig éppen csak adott a minisztérium a Kórháznak, még akkor is, hogyha, én most hallottam, hogy 1 Milliárd Ft-os támogatást kap, soha nem hallottunk ilyen számokról, hiszen az állami költségvetésben is 230-250 Millió Ft volt tervezve, pontosan azért, mert a hatósági tevékenységet finanszírozták meg a Kórháznál. Tehát, 1 Milliárd Ft-ról én azt hiszem az oldal most hall először. Hogy a Kórház 1 Milliárd Ft-os támogatásban részesül. Nem. Tehát, és még egy kérdést szeretnék föltenni akkor, amire igazán nem kaptam választ, ha nem is tettem föl ilyen konkrétan, akkor most tenném föl. Különböző hírek, tehát megint folyosói pletykákról beszélek és nem szeretem a folyosói pletykákat, mert rontja a munkamorált. Tehát, vagy nyíltan és egyenesen beszélünk bizonyos dolgokról, vagy pedig ne beszéljünk róla. Tehát, a folyosói pletykák ugye kettős irányúak, az egyikre most megkaptuk a választ, hogy folyt az átvilágítás, hármas variáció, amiből igazán csak kettőt tudunk támogatni, a harmadikat nem. A másik pedig, a vezetőváltás kérdése a Kórházban. Tehát, tervezi-e a Belügyminisztérium vezetése, hogy a Kórház élén vezetőváltás történik vagy nem? Mert nagyon kezd elromlani a munkavállalói morál e tekintetben, ugye mindenki mindenről beszél és a beszéd pedig egy egészségtelen állapot e tekintetben.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Államtitkár Úr!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Köszönöm szépen! Én arra a kérdésre szeretnék egy kicsit visszatérni, hogy az egészségügyi szolgáltatás az törvényi kötelezettség. Szóval azt végig kell gondolni, hogy mi is igazából a Kórház. Épület, egy jogviszony, vagy szolgáltatás? Mert itt nem arról van szó, hogy a szolgáltatás megszűnik, ugye, ha jól értem Bárdos Judit hozzászólását, annak az volt a lényege, hogy abból az épületből, ahol most van, onnan ne menjen el. Ez persze, csak, hogy egyformán értsük. Amikor azt mondjuk, hogy kórházi szolgáltatás, vagy a Kórház, akkor ez pontosan azt jelenti, hogy abban az épületben gondoljuk tovább, ugyanabban a formában, ugyanazokkal az emberekkel, ugyanazt a szolgáltatást? Vagy azt mondjuk, hogy legyen kórházi szolgáltatás, ez törvényi kötelezettség, tehát ebben nincs vita, de hogy ez hol, milyen formában legyen, ezen természetesen lehet gondolkodni. És én azt gondolom, hogy teljes mértékben egyetértünk abban, hogy ez minél magasabb színvonalon kell, hogy megvalósuljon. Az már egy másik kérdés, hogy ugyanabban az épületben kell-e megtörténjen? De nehogy félreértés essék, ez most nem arról szól, hogy az épülettől szeretnénk megszabadulni, én csak egy kicsit utalnék arra is, amikor az iskolákról volt szó, az iskola is egy többes jogviszony, az is jelent épületet, jelent munkajogviszonyt, jelent tanulói jogviszonyt és jelent egy oktatási programot. Amikor azt mondjuk, hogy az oktatás megmaradjon, akkor nem biztos, hogy ugyanabban az épületben kell ennek megtörténnie, nyugodtan lehet azt mondani, hogy ugyanazokkal a tanárokkal, ugyanannyi diák marad, de lehet, hogy más épületben, de lehet, hogy ugyanabban az épületben egy más oktatási programmal. Tehát, az iskola is egy többes jogviszony, mint, ahogy az egészségügyi is egy többes jogviszony, tehát, ha azt nézem, amit kért, hogy maradjon meg ez a szolgáltatás, erről egy szóval nem volt itt arról tájékoztatás, hogy ez megszűnne, én csak elmondtam, hogy az átvilágításnál ma milyen változatok merültek fel. A vezetőváltással kapcsolatban. Igen, minden Kormányváltás után, én azt gondolom, hogy minden szervezetben pletykák terjengenek. Ma a minisztérium vezetésének nincs arra javaslata, hogy a Kórház vezetésén személycserét végezzen. Ezt azért tartom fontosnak, mert én is mindenféle pletykákat hallok, ugye, önmagában már az átvilágítás is egy kicsit abba az irányba tolta ezt a dolgot, hogy mintha azért történne, hogy személycseréket szeretnénk végrehajtani. Ilyen nincs. Először szeretnénk egy olyan programot kidolgozni, és ezt a programot elfogadtatni, egyetértéssel megismertetni, ami megfelelő finanszírozási feltételekkel, megfelelő szolgáltatási színvonallal tudja biztosítani azt, ami az átvilágításból kiderült. Én azt látom egyébként, hogy szükség lesz mindenképp plusz tőke bevonására, ahhoz, hogy műszereket, gépeket tudjunk vásárolni. Ez ma kulcskérdése az egészségügyi szolgáltatásnak. Kétségtelen, lehet nagyon sok jól felkészült orvos egy kórházban, de amennyiben nem rendelkeznek azokkal a modern műszerekkel, ami szükséges ma ahhoz, hogy jól tudják végezni a munkájukat, akkor ezt a szolgáltatást nem lehet jó színvonalon végezni, ehhez pedig, plusz tőkére van szükség, ennek a forrását is jelenleg keressük. Elnézést kérek, az előbb rossz számot mondtam, a Jenei úr elmondja pontosan, a költségvetését és a támogatását a Kórháznak.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Tessék Jenei Úr!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Illetve pontosan nem tudom megfogalmazni, hogy mennyi, mert nincsen nálam ilyen kimutatás, de nagyon szívesen felajánlom, hogy néhány napon belül mondjuk az elmúlt 3 év költségvetési támogatását, legyen az a normál folyamatos támogatás és az évközi egyszeri juttatások, ami mondjuk a fejlesztésektől eltér, érinti, összegyűjtjük és ezt mindenki számára el fogom juttatni. A másik, ami a CT-hez kapcsolódik, így igaz, megvan a döntés róla, a közbeszerzési eljárás, ha jól tudom, napokon belül a végére ér. Én írásban kétszer is adtam felhatalmazást a Kórháznak arra, hogy a közbeszerzési eljárást lefolytassa és jövőre a szükséges fedezetet többletként fogják megkapni. Tehát a CT beszerzés, miután nyílt közbeszerzési eljárást igényel, valóban néhány hónapot követel, de én úgy tudom, hogy napokon belül a döntés megvan. És ez szerintem szintén azt támasztja alá, amit Államtitkár Úr mondott, hogy szó nincs arról, hogy rövid idő belül itt bármilyen mély változás lenne a Kórház működésrendszerében. Köszönöm szépen!



Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Bárdos Judit asszony, egy mondat!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Igen! A következő a gondunk, és Ön nagyon jól tudja, hiszen évek óta sokszor beszéltünk ingatlaneladásokról, és bármiről. Tehát, ez egy nagyon értékes ingatlan ám, a Városligeti fasorban és a Budakeszi út is nagyon értékes. És nem véletlen, hogy valakikben, valamikor felmerült az a gondolat, hogy talán össze, a Honvéd Kórház területére kéne bevinni és üzemeltetni, együtt egy Kórházat és talán el kéne adni ezt a területet másnak és ez óriási bevételt jelent. Mégegyszer tisztelettel felhívom mindenkinek a figyelmét, ebben az oldal azt hiszem, egész egységes, hogy igazából a munkavállalói oldal nem örülne annak, én most finoman fogalmazok, hogyha együttes működtetése lenne a Kórháznak. Tehát, nem szeretnénk a rendszerváltás után mindent kidobni, amit meg kéne őrizni. Vannak keserű tapasztalataink ingatlan ügyekben, amiket elkótya-vetyéltek, és lehetett volna másképp is hasznosítani, úgyhogy a Kórház ne legyen ilyen.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Jenei Úr!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Csak egy mondat erejéig szeretném megerősíteni. Nincsen folyamatban egyik érintett ingatlan eladása, értékbecslése sem, kivéve a hévízi Park utcát, de erről meg már volt korábban egyeztetés. Tehát, egyéb ingatlan értékesítés előkészítés stádiumában sincs.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Még mielőtt zárnám a 3. napirendi pont a., b., c., pontját, van-e még? Tessék Gálos úr!


Gálos Imre úr, társadalmi ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm Elnök Úr! Hát ehhez a Kórház kérdéshez. Számomra megnyugtató, ami Jenei Helyettes Államtitkár Úr mondott, hogy nincs tervben és az elgondolások között, itt elhangzott ilyen kifejezés, hogy pletyka és információ, és elgondolás, átvilágítás, nagyon sok mindenről lehet gondolkodni, nagyon sok minden megfordulhat egy racionális megoldáshoz és egy előrelépéshez nagyon alaposan körbe kell nézni és meg kell nézni a helyzetet. Teljesen más helyről, de hasonló fegyveres körből származó az elgondolás, tehát, más területen is foglalkoznak ilyennel nevezetesen, “ne kerülgessük a forró kását” tehát, a HM területén, hogy most ki-kit húzna ki a bajból, egy esetleges injekcióval, egy összevonással, egy korszerűsítéssel, hát én abban bízom, amit itt Államtitkár Úr mondott, nem adja fel a Belügyminisztérium az önállóságát, mert az önállóság föladása, az a függetlenségnek a föladását is jelentené és hát ezért van félsz, minden esetre, tehát én a magam nevében mondom, bízom abban, ami itt elhangzott, de azt szokták mondani, hogy ugye a “kisördög nem alszik” és pontosan ennek a két objektumnak a rendkívül nagy értéke ez másoknak is csábító, nemcsak a Kórháznak, hanem más egyebeknek is, és szeretnénk, hogyha ez valójában így lenne, hogy a Belügyminisztériumban dolgozóknak a nyugdíjba vonultaknak és köztük mondjuk nekem is és a családtagoknak is a továbbiakban is ez egy megnyugtató háttérintézmény lenne, és nem egy elhanyagolható intézmény. Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Még mielőtt lezárnám, megkérdezem, van-e még kérdés esetleg? Igen! Balázs úr!


Balázs László úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

Nekem lenne egy kérdésem. Itt az eddigi felsorolt 3 alpont tekintetében mindegyiknél felmerült, hogy a “folyosópolitikák”, átszervezés, vagy szervezetkorszerűsítés, a Független Rendőr Szakszervezetnek ennek semmi problémája nincs. Átszervezés van, szükség van, vannak olyan pontok, ahol mi is szükségesnek tartjuk. Inkább az, hogy a hogyan mikéntje és milyen célból történjen ez a dolog, ezt nem látjuk tisztán. És azt hiszem, hogy a Judit is ezt fogalmazta meg, hogy mivel belügyi, rendvédelmi szervezetről van szó, hát mindenképpen fölmerül bennem egy kérdés, rendelkezik-e a Kormány egy átfogó közbiztonság-politikai koncepcióval, ami esetleg túlmutat a cikluson? A másik, ebből a Belügyminisztérium készített-e a saját tárcájára vonatkozó olyan stratégiát, amely tartalmazza ezeket az elemeket? Mi a célja ennek? Mit akarunk elérni? Hatékonyságot? Minden pontja, ami itt elhangzott, külön-külön elfogadható számunkra, de ezt látjuk, és nem is lenne szükséges ezt titkolni. Ugyanezt lebonthatnám természetesen a szolgálati ágakra, területekre, rendelkezzünk egy olyan hosszú távú stratégiával, ami túlmutat egy cikluson, és nem ciklusról-ciklusig tervezünk, mert tovább nem tartjuk érdemesnek. Egy igazi koncepció és azért hadd emlékeztessem Jenei urat is, 91-ben volt egy átvilágítása a rendőrségnek. A Team-Consult néven ismert, abból két anyag született. Az eredetit nagyon jónak tartottam, a második, az már egy kicsikét machinált volt, az már sokkal inkább megfelelt az akkori vezetés elképzeléseinek. Tehát, egy átszervezés, vagy egy korszerűsítés, ami hatékonyságot, és a színvonal növekedést célozza meg, akkor tulajdonképpen azt kéne megnézni, hogy milyen feladatokat kell ellátnunk, végrehajtani, és ezt valóban az adott szakterületnek, vagy szervezetnek kell-e ellátni? Ha igen, milyen személyi és tárgyi kondíciók szükségesek ehhez? És akkor ….., hol kell ezeket a feladatokat végrehajtani, hol jelentkeznek ezek a feladatok? Ezt, hogyha letesszük szépen az építkezését, itt alapvetően most az alulról építkezésről beszélek, és nem pedig, az, hogy van egy ilyen költségvetésünk, és ehhez igazítjuk majd a szervezetnek a hatékonyságát, korszerűsítését és egyebeket. Ha egyszerre akarunk egy jó korszerűsítést végrehajtani, akkor ebben szeretnénk mi is részt venni, nem vagyunk ellene egy átszervezésnek, nem vagyunk ellene egy korszerűsítési folyamatnak, ha ez kellő megalapozottságú és egy stratégiai elképzelés mentén halad végig. Nem kell mindent azonnal végrehajtani. Lehet azt ütemezni. Egy a fontos, hogy egy ilyen dolog akkor valósul meg, hogyha a kezdeményezésben vállalunk komoly szerepet és, hogy ezt ki hajtja végre, teljesen mindegy. Ha ezt végig tudjuk követni, ebben nagyon szívesen részt veszünk. Eddig egyetlen stratégiai anyagot olvastam, ez az ORFK-n létezik, augusztusban került véleményezésre felénk, ebben van egy gazdasági, költségvetési előirányzat, egy tervezet, amit éppen a Medgyessy úr kért Salgó úrtól, ami szerintem egy használható, kezelhető és ha, azt vesszük alapul, akkor igen, a rendőrséghez hozzá kell nyúlni. Átszervezés, korszerűsítés, adott esetben egyszerűsíteni kell a parancsnoki állományt, a színvonaljavítás érdekében, a rendelkezésre álló erők, eszközöket hatékonyabb felhasználás érdekében, akár regionalizálni kellene, ezek a folyamatok nem idegenek tőlünk, annál is inkább, mert a Független Rendőr Szakszervezet ezen a kongresszuson meglépte ezt a folyamatot saját szervezeti működését illetően. Tehát, mi ezt tudjuk támogatni, éppen ezért nem szükséges arról beszélni, hogy miért folyosópolitika. Nem kell ezt titkolni, hogyha van egy ilyen elképzelés, csináljuk. Nem kell neveket említeni, nem kell beosztásokat említeni, akkor nem okoz senkinek sem problémát. De ezt, ha egy jól megtervezett és lefektetett stratégiai koncepcióban megfogalmazásra kerül, és emellett ott van a Kormány, a Belügyminisztérium vezetése, lebontva mindenki a sajátját elkészíti, akkor azt hiszem ez működhet. Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Államtitkár Úr!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Én köszönöm ezt a hozzászólást, mert, hogy ez azt jelenti, hogy nagyon egyformán gondolkodunk ezekben a kérdésekben. De azért arra, hogy olyan program, vagy olyan stratégia, ami ciklusokon áthúzódik, hát ilyenek szoktak készülni, csak aztán, amikor választások vannak, akkor az új kormányzat az előzőt mindig át szokta alakítani. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kell hosszú távon gondolkodni. Jelenleg készül a Belügyminisztérium stratégiája, ami ezekre a kérdésekre keresi a választ. Én azon gondolkodtam itt a hozzászólás közben, hogy ezt a januári BÉT ülésen már olyan állapotba tudjuk szétküldeni, hogy akkor erről talán a BÉT ülésen is lehet beszélni. Azt mindannyian tudjuk, hogy amikor bármilyen program készül, akkor erről, persze erről vannak beszélgetések, készülnek írásos anyagok és akkor a különböző információk terjednek. Az egy kérdés, hogy hol van az a pont, amikor azt kell mondani, hogy tovább kell lépni, be kell avatni másokat is, meg kell nyerni az ügy érdekében, ez egy állandó vita kérdése, úgy soha nem fog készülni egyetlen program sem, hogy valaki előhúzza a zsebéből és azt mondja, itt van, kész van, és akkor mindenki számára, van egy ilyen készülési folyamat, és ebbe a folyamatban, persze mindig különböző érdekek meg fognak jelenni. Egy dolgot szeretnék mondani, ami nagyon fontos, amikor a költségvetés készítésénél és a költségvetés tárgyalásánál a Parlamentben lehetett érzékelni, hogy a rendőrség költségvetése a betervezetthez képest változni fog, és így az a bizonyos 5 Milliárd Ft-os plusz támogatás a Kormányülésen megszavazásra került, akkor ennek a Kormányülésnek a napirendnél volt egy másik határozata, ami arról szólt, hogy a rendőrség átalakítására, modernizálására is le kell tenni egy programot. Ehhez a Salgó úr által készített anyag természetesen jó alap, de azért ez a megrendelés nem arról szólt, hogy lehet még drágábban és még több száz Milliárd Ft-tal működtetni, hanem, hogy meg kell nézni a jelenlegi erőforrásokat. A jelenlegi személyi állományt, a jelenlegi eszközállományt, hogy lehet úgy alkalmazni egy olyan rendszerben, egy olyan struktúrában, ami a feladatok ellátását jobban tudja szolgálni, és azt kell megnézni, hogy hol, milyen területen kell fejleszteni, és ehhez kell plusz pénzeket keresni. Ez az előkészítő munka elindult, hiszen egy Kormányhatározat minket kötelez ennek az elkészítésére, amikor ez olyan állapotba kerül, akkor akár itt a BÉT ülésen is lehet erről tárgyalni.
Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen Államtitkár Úr által elmondottakat, és akkor mégegyszer feltenném a kérdést, hogy van-e még ezzel a 3 ponttal, ami a szervezeti változások, átszervezések, Kórház, APEH témakörben? Nincsen! Megpróbálom röviden összefoglalni akkor az elhangzottakat. Gyakorlatilag akkor azt lehet mondani, hogy az átszervezésekkel kapcsolatosan megállapítható, hogy létszámleépítést ez nem jelent, jövedelmi problémákat nem okoz, ott ahol, esetleg jövedelmi csökkenés volt, azokat a BM az ígéretének megfelelően kikompenzálja, vagy tárgyalásokat folytat, én úgy értelmeztem, hogy itt ezek már apránként megoldásra kerültek és még, ami fennmaradt vitás kérdés, azok megoldásra fognak kerülni. Lehet ezt így összefoglalni?


Jenei Zoltán úr, közgazdasági és informatikai helyettes államtitkár:

Zsinka úr úgy fogalmazott, hogy megkaptuk főtitkár asszonynak az ajánlatát, hogy akik hátrányosabb helyzetbe kerülnek összjövedelmüket tekintve, mert hogy az illetménykiegészítés számukra nem úgy alakul, mert mondjuk háttérintézménybe kerültek, az ő számukra próbálunk valamilyen megoldást találni. De mi ennek az ajánlatnak az elfogadására még nem tettünk kötelezettséget, abban állapodtunk meg, hogy ezt meg fogjuk nézni.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm!

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Egyre kötelezettséget vállaltak, hogy akik átkerültek a Gazdasági Minisztériumból, illetve az építésügyből, hogy annak kiegészítik a keresetét, jó, és a Zsinka úr kötelezettséget vállalt arra, hogy az Oktatási Igazgatóság tekintetében megvizsgálják. Igen!

Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Akkor a jegyzőkönyv számára ez így fog rögződni. Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának ugye az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetén belüli elhelyezésével kapcsolatosan megnyugtató választ kaptunk, és a Kórházzal kapcsolatban, aminek a fő témaköre, ugye a Kórház megszüntetésével kapcsolatosan, vagy esetleges eladással kapcsolatosan merült fel, megnyugtató a válasz, nem fog eladásra kerülni, nem is foglalkozik ezzel a Belügyminisztérium, sőt az eszközrendszer fejlesztése van most éppen napirenden. Köszönöm szépen! Akkor …..

Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Ehhez az utolsóhoz még hadd mondjam, nem azt szeretném, hogy nyitva hagyjuk azt a kaput, tehát, nem erről szólt a dolog. Azt mondtam, hogy elkészült az átvilágítás, ami három változatot javasolt a tulajdonosnak, a fenntartónak. Én azt mondtam, ha a háromból elkészül az a munkaanyag, hogy akkor hogyan tovább, és ebben én kétségtelenül azt mondtam, hogy eszközpark bővítésre szükség van, és ehhez keressük a forrásokat, de amikor elkészült az a javaslat, hogy, hogyan tovább az átvilágítás után, akkor ez ide vissza fog kerülni a BÉT elé.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Akkor ezzel a pontosítással végülis a 3. napirendet akkor, mivel ezek tájékoztatások voltak, megkérdezem, hogy a munkavállalói oldal elfogadja-e? Megállapítom, hogy a munkavállalói oldal elfogadja.
És akkor áttérnénk a 4., egyebek napirendre, amelyben a Ruházati Szabályzat, a 21/98-as BM rendelettel kapcsolatos módosításokról lenne szó. Ennél felkérem akkor az előadót, Szalai István urat, a műszaki főosztályvezető urat, hogy akkor kiegészítést tegye meg!


Szalai István úr, főosztályvezető, Műszaki Főosztály:

Köszönöm szépen! Annyit előjáróban, hogy hoztuk volna az anyagot egyébként a BÉT elé, hiszen ugye azzal álltunk föl, hogy két bizottság, megpróbál megállapodni, és ha nem tudnak megállapodni, akkor hozzuk vissza. A koordináció az a múlt héten megtörtént, péntek volt a határidő, az volt az elképzelésünk, hogy amikor ezt megkapjuk a Jogi Főosztályról, megnézzük, milyen észrevételek érkeznek be, és amennyiben van a szakszervezeti oldalról bármi, akkor értelemszerűen be fogjuk hozni. Hát így elébe mentünk kicsit a dolognak, Bárdos Judit asszony igazából három kérdést tett fel a levelében, tulajdonképpen a Munkabizottság leült, mind a két oldal képviselte magát, háromszor tárgyaltuk végig a témát, a kompromisszum jegyében 8/3, tehát, 8 esetben elfogadtuk a szakszervezet javaslatát és beépítettük a RUSZ-ba, 3 olyan maradt, amelyiknél azt mondtuk, hogy nem tudjuk elfogadni, illetve úgy terjesztjük föl majd a döntéshozónak, hogy ebben ő döntsön, hogy elfogadja, nem fogadja el, mi a végleges döntés. Én úgy gondolom, hogy egy kompromisszummal 8/3 az arány, ahol 8-szor enged az egyik oldal és 3 a másik, ez nem olyan rossz, de mindegy, beszéljük meg azt a hármat, ami miatt függőben maradt. A leglényegesebb az az, igazából nyelvészkedésnek tűnik a dolog, de messze nem nyelvészkedésről van szó, hogy azt kéri a szakszervezet, hogy a megfogalmazásban, hogy miről is szól ez a téli ruha, ott az “újonnan rendszeresített” kifejezés helyett a “korszerűsített” megfogalmazás szerepeljen. Mi azért ragaszkodunk az újonnan rendszeresítetthez, mert a Hszt. 245 § g., pontja így szól, az újonnan rendszeresített egyenruházattal történő …… esetén a hivatásos állomány tagjai mindenkori ruházati utánpótlás illetmény terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni. Tehát, anélkül, hogy én megpróbálnám kitalálni, hogy a szakszervezet miért az új…, vagy nem is tudom mi volt a szó, a korszerűsített megfogalmazást használja, nyilvánvaló, hogy a háttérben az van, hogy itt van egy kialakult gyakorlat, amelyik az, hogy ebben az utánpótlási illetményből ugye statisztika szerint 10%-ot fordítottak utánpótlásra, a másik 90%, az ilyen jövedelem kiegészítésként valószínűsíthető, tejre, ruhára, nem tudom én mire költötte az állomány. Az, hogy van egy ilyen megszerzett gyakorlat, mert jognak azért ezt nem mondanám, az egy dolog, az meg egy másik dolog, hogy ez az utánpótlási illetmény ez nem erre van, ez az egyik fele a dolognak, tehát, magyarul, hiába akárminek is hívjuk ezt, valószínűleg, illetve az biztos, hogy arra költségvetési forrás, hogy ezt az egyenruhacserét a költségvetés állja és valamilyen úton-módon ne vonjuk be az állománynál lévő utánpótlási illetményt, nincs lehetőség. Tehát, ezért nem javasolnám továbbra sem azt, hogy itt a korszerűsítés szó jöjjön, mert akkor utána majd elkezdődik egy olyan polémia oda-vissza, hogy akkor ez most aláesik ennek a törvénynek, nem esik alá, a költségvetésnek kell állnia a téli egyenruha beszerzését, vagy nem kell a téli egyenruha beszerzését viselnie. Ez erre a pontra az egyik.
A másik, ami megint egy kicsit más optikában, a tisztítás költségei. Ugye itt kezdeményezte több szakszervezet, hogy a tisztítás költségeit lehessen fedezni az utánpótlási illetményből. Elmentünk, azt hiszem egy 20%-ban állapodtunk végül is meg. Ennek igazából az a problémája, hogy a múltkor néztem egy ilyen számítást, hogy, ha a kihordási időket nézzük alapul, akkor ha az egyenruhának az éves költsége, tehát, ami így ezt a kihordási időket összeadom és utána visszaosztom az egy évre mennyi esik, több, mint 100 ezer Ft fölött van. Ezzel szemben az utánpótlási illetmény az ugye majdnem nyolcvanvalahány ezer Ft, tehát már ma is fölötte vagyunk annak, mint amennyiből a rendszert működtetni lehet. Az biztos, hogy a Pénzügyminisztérium ezt az összeget jelentősen nem fogja emelni, tehát, vagy az van, hogy további termékeket kell kivonnunk a rendszerből és azt mondani, hogy ez nem része az egyenruhának, hogy beleférjen viszont egy ilyen “pörgetett ellátás”, hogyha ebbe még a tisztítást is belevesszük, akkor még nagyobb az a szám, amit ki kell vennünk, és azt kell mondanunk, hogy ez nem az egyenruha része, vegye meg, ahol akarja a rendőr magának, de ehhez mi egy fillért nem fogunk adni. Tehát, én azért tartom veszélyesnek itt a tisztítási költségeket ebbe behozni, mert maga az utánpótlási illetmény nem ezt szolgálja, a mosatás mindenki másnál is egyébként úgy történik, hogy otthon, tehát, ezt ezért nem.
A harmadik, az mi volt, egy pillanat hadd puskázzak, ez ÁFÁ-s számla. Ugye az ÁFÁ-s számlát, azt azért gondoltuk beépíteni a RUSZ-ba, mert legalábbis számomra úgy látszik, hogy az a fajta utánpótlási illetmény, illetve az azzal való elszámolás, ami jelenleg van, az hosszan nem tartható. Tehát, biztos, hogy ehhez valamikor kardinálisan hozzá kell nyúlni, és arra kell fordítani, amire ez van. Na most arra, hogy az állományt az ember rászoktassa, hogy az itteni 10% és a 90% ugye másra ment el, ez minél inkább töltődjön arra föl, hogy a ruházat utánpótlására fordítsa, ahhoz kéne valami olyan eszközöket berakni, ami ebbe az irányba tereli az állomány gondolkodását. Mi erre gondoltunk az ÁFÁ-s számlával. Semmifajta retorzió nincs, hogyha valaki ezt nem mutatja be, mert arra nincsen törvényi lehetőségünk, hogyha valaki mégsem mutatja be, akkor a parancsnok bármit, valamit tud vele csinálni. Tehát, elviekben ki is lehet húzni, ebből azt mondom, hogy ez a munkáltatónak az, hogy benne hagyja, vagy …
(Kazettacsere!)
…a vélemény, illetve volt még egy kérdés, illetve Bárdos Juditnak egy felhívása, hogy ugye december 31-ig az ellátás megtörténik. Ma megnézettem az ellátó szervezettel, 23-ig mindenki meg fog kapni mindenféle terméket, tehát, már a két ünnep közöttire sem marad semmi, hát, hogyha nagy hófúvások, meg ilyesmi addig nem következik be, de egyelőre ennek semmi kilátása, akkor 23-án be fog fejeződni és minden, amit mi erre az évre ígértünk, hogy terméket megkapja az állomány, azt meg is fogja kapni, a megyékkel kezdtek és a végén lesznek a nagyobb budapesti szervezetek, akik megkapják a cikkeket. Köszönöm! Ennyi!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Szalai úr! És hát gyakorlatilag ugye a 3 kérdéssel kapcsolatban volt reflektálás, 5 akkor ezek szerint befogadásra került, és akkor megadnám a szót a munkavállalói oldalnak, azzal, hogy Bárdos Judit? (Közbeszólás!) Jó!





Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Tehát, az elmúlt évben is, a nyári egyenruhával is azt mondták, hogy minden rendben lesz, és oké, és mégsem volt. Tehát, majd térjünk akkor vissza rá december 31-e után a januári BÉT-en, de azt ugye, azt a kötelezettséget fölvállalja a munkáltató, hogy ahol nem történt meg a személy szerinti kiosztása a téli egyenruha darabjainak, akkor ott a visszatartott ruhapénzt ki kell fizetni. Tehát, ez egy korrekt, ne tessék ingatni, mert ez egy korrekt megoldása lenne a rendszernek, hisz a munkáltató mulasztott jogi nyelven szólva és az állományt ezért hátrány nem érheti. Nem is akarok ezen vitatkozni, mert jogszabály szerint ez így jár. Azzal egyetértek, hogy olyat ne építsünk be a RUSZ-ba, aminek nincs jogi következménye. Ha az ÁFÁ-s számla elmulasztásának nincs olyan jogi következménye, mint a közalkalmazottnál és a köztisztviselőnél, akkor teljesen felesleges beépíteni a RUSZ-ba, mert minek, ugye. Ha nem tudom szankcionálni, aki mulaszt, akkor nem. Előbb, vagy utóbb az biztos, hogy ÁFÁ-s számlát kell hozni, de majd ezt az adójogszabályok fogják előírni és nem pedig a Ruházati Utánpótlási Szabályzat. Úgyhogy várjuk meg az adójogszabályokat. Tisztíttatás. Igazából a hivatásos állomány ragaszkodna ahhoz, hogy a tisztíttatás költségei bekerüljenek, én ilyen embivalens állapotban vagyok, mert én ruhát otthon, tehát, én is tisztíttatok ruhát és ezt a “kutya sem” téríti meg a részemre, mint köztisztviselőnek sem, de a közalkalmazottnak sem téríttetik meg a tisztíttatási számláját, miután kevés egyenruhája van a hivatásos állománynak és gyors tisztítókat kéne igénybe venni ahhoz, hogy a tisztítón keresztül történjen, mert mint tudjuk a baseball sapka folyik, ugye a festékanyaga, én megkaptam azt a papírt a Részvénytársaságtól, hogy a KERMI nem tudom, hogy hány %-át a nyári egyenruhanadrágnak II. osztályúvá minősítette, tehát, ott is azért arról is kéne gondolkodnunk, hogyha nem I. osztályú terméket szállítottak, akkor ott mi történik, új termék szállítás, vagy adott esetben egy kis kártérítés, vagy valami, mert azért ez a munkáltatónak a feladata. Ugye vizsgáltak dzsekit és megállapították, hogy elfelejtettek arra gondolni, hogy ha a rendőr átnyúl ide, és itt ilyen tépőzár van, akkor fölszakítja magának a dzsekinek az anyagát. Ez a tépő, és mint tudom én, tépőzáras akármi, de ez is termékhibás igazából, vagy pedig a nem gondolkodásnak az eredménye, hogy olyan a terméknek a minősége, hogyha nekimegyek, akkor az húzódik. Tehát, mindenképpen valamilyen módon a Ruházati Szabályzat kiadása előtt kéne ezekre az ügyekre visszatérni, azért, mert valahogy a Ruházati Szabályzatba a kártérítési eljárási részt is bele kéne esetleg foglalni, tehát, ha új ruhával látok el valakit, és ezt levonom az ő ruhapénzéből, 3 év alatt, akkor viszont a munkáltató mulaszt, mert nem jó minőségű terméket rendelt, én nem azt mondom, hogy Önök mulasztottak, de valaki mulasztott, amikor a termék minőségéről szó volt, vagy nem ellenőrizte kellőképpen, hogy akkor milyen kártérítési igények vannak. Én átadnám a többieknek a szót!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! És akkor Gálos Imre úr!


Gálos Imre úr, társadalmi ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm Elnök Úr! Amit Szalai István főosztályvezető úr mondott, ahhoz először is egy pontosítást szeretnék tenni. Mint a Munkabizottság tagja, az a bizonyos tisztítási költség. Azt hiszem rögtön az első megbeszélésen szóba került a 10 és a határőr kollégák részéről 25% volt az előterjesztés, akkor a Belügyminisztérium részéről azt hiszem pont éppen Te voltál, aki azt mondtad, hogy 10%. A második, vagy lehet, hogy, nem, a harmadik egyeztető megbeszélésen jutottunk el oda, hogy a Belügyminisztérium részéről 15%-os ajánlatot kaptunk, és ezt a 15%-ot annak ellenére, hogy legalább, tehát, a magam részéről is 20%-ot szerettem volna, ezt a 15%-ot úgymond, nem jó érzéssel, de megnyugvással vettük tudomásul, hogy mégis van benne egy bizonyos fedezet, a nem kis összegű tisztításra vonatkozóan. Szeretnénk, és van egy előterjesztésünk, ami feltehetően nem juthatott el az illetékesek kezébe, így a főosztályvezető úrhoz sem, december 12-én Daróczy úrnak küldtünk egy 3. pontos válaszlevelet és ebben az első pontban kérjük a tisztítási összegnek a megtartását. Nem lehet, hogy nem helyes, jobban fel kellene készülnünk, úgy tudjuk és én legalábbis úgy tudom, hogy különböző szervezeteknél, és pontosan a pénzügyi területen dolgozók esetében nemcsak az, hogy ruhapénzt kapnak, hanem kapnak még egy úgynevezett havi ruhakoptatási díjat is, ami pontosan a tisztítás és egyebeknek és az olyanoknak a pótlására szolgál, amik kiegészítők. Úgy gondolom, hogy a hivatásos állomány nem kér sem többlet jogosultságot, sem pedig többlet juttatást, hanem csupán csak azt szeretné, amibe a ruházatának a használata kerül, szerencsére nálunk, tűzoltóknál kevésbé kopik úgy a ruha, de a megelőzési előadók, akik különböző helyeken végzik el a szolgálati feladataikat, ők is kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyik napról a másikra ki kell tisztítani a ruhát, tehát a rendőr kollégák esetében pedig látjuk és tudjuk, hogy erről jóval többről van szó. Tehát, mindenképpen szeretnénk, ezt a minimum 15%-os ruha tisztítási összegnek a megtartását.
A másik kérésünk, és akkor itt rögtön terjesztem elő, hogy a ruházati cikkeknek a szolgálati igénybevételtől eltérő engedélyezésére megvan, hogy kik jogosultak, az esetünkben lehet egy áttételes, amikor azt mondja a BM OKF-nek a főigazgatója tehet ilyen eltérést, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok esetében kérjük, hogy az állományilletékes parancsnoknak legyen jogosultsága, mert bármennyire is az OKF a szakmai felügyeleti szerv, és egy csomó jogosultsága van, de azt hiszem, hogy erre az esetre nem terjed ki a jogosultsága, tehát, kérjük, hogy az állományilletékes parancsnok legyen az önkormányzati tűzoltóságok esetében illetékes, aki a ruházati cikkeknél és az egyenruházatnak, a nem szolgálati feladatok történő engedélyezését megteheti. A 3. pontban ez egy lehet azt mondani, hogy jogászkodom, csak felhívjuk tisztelettel a figyelmet, amikor két olyan szervezet van megnevezve egy jogszabályban, amire úgy gondoljuk, hogy jogszabály ilyen megnevezést nem tehet, ezt kérjük jogásszal megnézni, mert ez olyan kizárólagosságot biztosít, ami úgy tudom, hogy általános jogban, illetve az úgynevezett szabad verseny kategóriájába tartozó ügyekben ilyet nem lehet meg…., tehát, nehogy esetleg ebből a későbbiekben gond legyen. Tehát, ezt javasoljuk megnézni. És visszatérve az eredeti kiinduló alapkérdésre, hogy most ez az új ruházati terméknek a bevezetése mennyiben a személyi állománynak a teljes járandóságából kerüljön, vagy pedig hozzájárulhat-e az állam? Most hírtelen végiggondoltam, hogy az elmúlt 35 évben, amíg a tűzoltói szolgálatomat töltöttem, volt 1-2 olyan ruházati termék, amit bevezettek, és ezt a ruházati terméket mi, mint tűzoltók, és akkor még állami tűzoltók, központi költségvetésből támogatásra kaptuk, lehet azt mondani, hogy azóta változott a világ, de úgy gondoljuk, szakszervezetünk és tagjaink, hogy jó lenne, hogyha egy szervezet megkívánja, hogy korszerűbb ruhában járjon a hivatásos állomány tagja, akkor ehhez a szervezet is, aki így kívánja, és ezt biztosítja, járuljon hozzá, és ne teljes egészében az azt a feladatot teljesítő személy a saját utánpótlásának a terhére biztosítsa. Tehát, szeretnénk ennek a felülvizsgálatát, annál is inkább, mert úgy tudjuk, hogy más fegyveres rendvédelmi területen az újonnan bevezetett ruházatot nem teljes egészében a hivatásos állomány tagja saját költségére, illetve saját járandóságának a terhére szerzi be. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Gálos Úr! Topánka Erika!
Dr. Topánka Erika asszony, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:

Még mielőtt érdemében belemennék ebbe a két pontba, szakszervezetünk egy picikét azt is nehezményezte, hogy miután a BÉT-en megállapodtunk arról, hogy Szakértői Munkabizottság fogja ezt egyeztetni, legutolsó anyagként, egy úgymond összevont emlékeztetőt kaptunk, amiben sem szerepeltek bizonyos dolgok, ezt észrevételeztük, ennek ellenére nem a Munkabizottságban és nem itt találkoztunk ezzel a témával, hanem a Jogi Főosztály által megküldött 1 egész napra véleményezésre anyagként. Ezt nem igazán tudjuk elfogadhatónak tartani, egyrészt, hogy, ha egyszer megbeszéljük, hogy BÉT kompetencia, akkor ezt miért nem itt, ilyen szinten fejezzük be, és igazából az a bizonyos munkabizottsági megállapodásnál is mi kifejtettünk, hogy addig nem lehet teljes, amíg szövegszerű változatot nem látunk, hiszen az ördög mindig a részletekben bújik meg. A másik, amit Gálos úr is említett, hogy miután a munkabizottságnál már ebben a tisztíttatási költségben, a 15%-ban megállapodtunk, igazából nem nagyon értem, hogy most mi ez a visszalépés, illetve mitől változott meg a vélemény. Szalai úr ott is elmondta, hogy miután ezt sem a köztisztviselő, sem a közalkalmazott nem kapja, ezért nem tartja indokoltnak az egyenruhásnál is. Mi akkor is kifejtettük, hogy a különböző állománycsoportok nem vonhatók össze, hiszen, amíg sem a köztisztviselő, sem a közalkalmazott soha nem fog olyan utasítást kapni, hogy menjen terepkutatni a ruhájában, és nem kell sem olyasmit tenni, amit a tűzoltónak, hogy a különféle szennyezett helyre bemennie, vagy a rendőrnek adott esetben a magát mindenféle módon összerondított illumináltat összeszedni, addig ezt a költséget nem lehet az állományra terhelni álláspontunk szerint. Tehát, amíg ez egy olyanfajta munkaruha, amiben a rendőrnek, határőrnek, tűzoltónak mindenféle feladatot, akár tiszta, akár piszkos el kell látnia, addig ezt álláspontunk szerint nem lehet az ő költségére terhelni. Ugyanakkor az egyenruha mosógépben nem mosható, illetve mosható, csak utána úgy néz ki, mint hogyha a kutya szájából szedték volna ki. Tehát, ez egyértelműen tisztíttatási költséggel jár, éppen ezért számunkra ez a bizonyos 15% a ruhapénzből elfogadhatónak tűnt, és ez nem jelentett volna ruhapénz összegének emelését, tehát, nem is értem egészen azt az indokot, amit Ön itt az előbb elmondott, és azzal sem sűrűn van összefüggésben, hogy eddig mit, mire költött a ruhapénzéből a rendőr, bár itt sem tudom, honnan vette ezt a 10%-ot, hogy annyit költött valóban egyenruhára, mert az az állomány sok-sok részére biztosan nem így van. Lehet, hogy 1-2 kivételnél ez előfordulhat.
A másik pedig, ez a bizonyos fogalomhasználat, az újonnan rendszeresített, vagy korszerűsített megfogalmazás. Mi eddig elhittük a minisztérium vezetésének azt a tájékoztatását, hogy ez a törvényszöveg, tehát a Hszt. felhatalmazó rendelkezése, ez az új, most teljes egyenruhacserének a finanszírozását kívánná megoldani. Ehhez képest ezzel a fogalommal, ha a RUSZ-ba is így vonul be, már nem ezt jelenti, hanem egyszerűen az alapellátást is a ruházati utánpótlás terhéből kívánja az állományra terhelni. Tehát, egyszerűen fogalomzavarral küzd, ez a kifejezés, nekünk ennyi a gondunk. Azt most sem vitatjuk, hogy ezt az új egyenruha-korszerűsítést az utánpótlási ruhapénzből bizonyos %-ban, amiben majd megegyezünk, ahogy itt is volt, kell biztosítani, de ez ne jelentse a mostani hatályos RUSZ-nak azt a rendelkezését, hogy egy újonnan bevezetett terméket alapellátás helyett, innentől kezdve utánpótlási ruhapénzből kelljen az állománynak fedezni. Tehát, ez volt a mi indokunk erre a két témára, és ezt fenntartjuk változatlanul.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Van-e még kiegészítés? Tessék Balázs László!


Balázs László úr, főtitkár-helyettes, Független Rendőr Szakszervezet:

Tisztelt BÉT ülés! Elég régóta foglalkozunk már az egyenruházat korszerűsítésével, új egyenruházattal, ez még a 90-es évek közepén kezdődött el, és 2000-ben újra felélénkült. Nem mi találtuk ki! Tehát, nem a munkavállalók találták ki, elfogadtuk a munkáltató elképzeléseit. De már 2002. végét írjuk, ma, holnap 2003. van, és még mindig csak beszélgetünk a korszerűsítésről, ennek a módjáról, meg egyebekről. Voltunk már felháborodott hangulatban, voltunk már elkeseredett hangulatban, most már a komikusság szintjén vagyunk és a baj akkor fog majd jelentkezni, amikor az állomány nem fog ebben a dologban már bízni és nem fog hinni, és a parancsnokai, illetve a vezetői irányába egy bizalmatlanság fog fellépni. A másik az, hogy ezzel jelenítjük meg a rendőrséget a közvélemény előtt, az állampolgárok előtt, és igen tarka képet mutat. Szerintem mindenképpen találni kéne egy gyors megoldást, foglalkozzunk az egyenruhacserével, korszerűsítéssel, vagy pedig a régit tartsuk meg és akkor legyen az állománynak megfelelő ellátmánya. Az, hogy az állomány mire fordítja ezt az összeget, abba benne van a parancsnoki állománynak a felelőssége nagyon vastagon. Ugyanis nekik kellett volna ellenőrizni, hogy mire használja ezt a pénzt, milyen állapotban van a ruházata, azt, hogy éveken keresztül eljutott az egyenruházat utánpótlási illetmény egyfajta jövedelem-kiegészítés szintre, ebben vastagon benne van a vezetői állománynak a felelőssége. És, hogy hogyan lehet ebből a kátyúból kijutni, többféle megoldás létezik, de az mind pénzbe kerül. Ez is, és a másik megoldás. Az, hogy az állomány kezébe, nem az állomány, az állománynak a feladata, hogy az előírásokat tartsa be, parancsnokának pedig az, hogy tartassa be vele. Ellenőrizze és foglalkozzon ezzel. Most itt húzzuk ezt a kérdést, mint a rétestésztát, az állománynak a ruhája vegyes, baseball sapkában járnak itt télvíz idején, fagyok közepette és hiányos a ruházata. És természetesen megköveteljük tőlük, hogy maximálisan álljanak helyt a szolgálatellátásában és rendesen, szakszerűen intézkedjenek. Azt hiszem ezen a kérdésen túl kéne jutni, és egy kicsikét hatékonyabb intézkedést kéne előirányozni, sajnálom, hogy nincs itt a Jenei úr, mert neki is megfelelő elképzelései vannak és a kondíciókat tekintve ebbe most már komolyabb lépés kell. De az, hogy a RUSZ-t mennyiben módosítjuk, és hogyan módosítjuk, ez az állomány helyzetén nem fog javítani. Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Van-e még kérdés, mielőtt átadnám a szót? Nincsen! Szalai úrnak akkor, tessék parancsolni!


Szalai István úr, főosztályvezető, Műszaki Főosztály:

Köszönöm! Mindenre nem tudok válaszolni, tehát, tényleg kéne a Jenei úr, csak azért néhány fölvetés. Nem biztos, hogy ebbe a sorrendbe, ahogy elhangzottak. 10%. A 10% egy statisztikán múlt, tehát, megnézték, hogy a ruházati boltok mennyi ilyen cikket értékesítettek, én ezt nem akarom kétségbe vonni, lépjünk tovább, lehet, hogy ez nem 10, hanem 12, én 10-re emlékszem egyébként, a lényeget mutatja, és azt hiszem, ebben senki nem vitatkozik. 15%. A 15%-ra én akkor, amikor ezt ott megbeszéltük, csakugyan belementem egy alkuba, de mondtam a végén, hogy ebben nem én vagyok a kompetens személy. Tehát, én hajlandó vagyok belemenni egy alkuba, és hogy ott végül akkor 15-ben állapodtunk meg, de azzal, hogy nem az enyém az utolsó szó ebben. Tehát, én itt nem hazudtolom meg igazából azt, ami ott a tárgyaláson elhangzott, de ez szerintem ez az emlékeztetőben benne van, de hogy így hangzott el, abban biztos vagyok, hogy nem ígértem azt, hogy akkor itt a 15%-ot elfogadta a munkáltatói oldal, hanem azt, hogy megalkudtunk 15-re, de nem enyém az utolsó szó ebben.
Mit kapott a Jogi Főosztálytól? Ahogy az elején mondtam, mi ebből próbáltunk egy szövegszerű javaslatot tenni, értelemszerűen valamit beépítettünk, amiben megállapodtunk a szakszervezetekkel, és voltak olyan részek, amikre azt mondtuk, hogy nem, ez a három, amiről az elején beszéltünk, azért küldtük pont meg a Daróczynak, hogy gyorsan szellőztesse meg, amennyiben így észrevételek jönnek, akkor újra hozzuk be a BÉT elé. Tehát, ezért kapta igazából a Jogi Főosztály, mert ez volt a köröztetése a dolognak, utána nem a Miniszter Asszonyhoz került volna aláírásra, hanem értelemszerűen, de ezt mindjárt az elején mondtam, amikor elkezdtem erről beszélni, hogy mi is hoztuk volna, csak idő kérdése, mert péntek volt a határidő.
December 31-re én azt akartam mondani, hogy fizetnünk kell, ezt akartam mondani, mert az utasítás ugye, azt mondja, hogy 31-ig el kell látni az állományt, Jenei úr valamit akart ezzel kapcsolatban mondani, úgyhogy akkor én hadd ne mondjak erre semmit, majd ő elmondja, hogy mit szeretett volna erre mondani. ÁFÁ-s számlát én is mondtam, hogy nem ragaszkodunk hozzá, inkább ilyen nevelési szándék volt, szerintem ettől minden további nélkül vissza lehet lépni, nekem nem fáj.
Tisztítás. Én elmondtam igazából a szempontjaimat, én itt arra akartam utalni matematikával, és lehet, hogy akkor ez nem volt egyértelmű, hogy, ha összeadnánk azt a ruházati mennyiséget, amit ma az állomány hord. Mellétennénk a kihordási időt, és utána visszaszámolnánk, hogyha ő mindent a kihordási időben akar cserélni, akkor ez mennyibe kerülne neki, ez 100 ezer Ft fölött van. Tehát, ma igazából az utánpótlási illetmény nem teszi lehetővé azt, hogy ez az állomány ezzel, tehát, a mostani RUSZ-ban lévő egyenruhával, kihordási idővel folyamatosan ez cserélődjön. Én csak arra utaltam, hogyha ebbe még a tisztítást is belevesszük, akkor még nagyobb lesz szakadék, aközött, hogy milyen pénzből, milyen egyenruhát kell neki folyamatosan cserélni, ahhoz, hogy úgy nézzen ki, ahogy ki kéne néznie, egyébként itt megint a Jenei úr döntése kéne, hogy a munkáltatói oldal, hogy most bevesszük-e a tisztítást, vagy nem vesszük be a tisztítást. Egy biztos, hogy a vegytisztító az drágább, mint hogyha én a mosógépbe otthon belerakom és mondjuk ezeknek a cikkeknek egy része nem igazából bírja a mosógépet. Nadrághoz annyit hadd mondjak, hogy már megszületett a döntés és az utasítás arra vonatkozóan, hogy az ominózus nadrágoknál az I., II. osztálynál egy 10%-os visszatérítés lesz mindazoknak, akik olyan nadrágot kaptak, azt hiszem ezt január 1-jétől kezdik fizetni. Úgyhogy ez rendben van. Azt, hogy a dzseki, meg egyébként még milyen cikkeknél milyen probléma van, erre folyik elviekben egy vizsgálat, tehát, azt meg kell várni, ugye a nadrágnál volt meg a KERMI vizsgálat, és ennek lett az a, (Közbeszólás!) akkor azt még nem láttam, de több ilyen termék van, amit meg kell nézni, és azokban lehet dönteni. És végül arra, hogy az egyenruha zűrös, vagy nem zűrös? Zűrös! Zűrös, részben azért, mert szerintem volt egy elgondolás, amelyik nekem szimpatikus így utólag is, valamikor 3-4 évvel ezelőtt, hogy legyen egy egységes egyenruha és igazából a különböző állományt a különböző csíkok válasszák el. Az, hogy a végrehajtásban, részben finanszírozás miatt becsúsztak a bukfencek, ez teszi igazából zűrőssé a dolgot. Azért azt szeretném elmondani, hogy ennek az egyenruhának a kifejlesztése, azért, ezt nem a Belügyminisztérium fejlesztette ki, nem én fejlesztettem ki, és senkinek ilyen alapon a belügyben nem is volt hozzá köze. Nem mentegetőzni akarunk, hanem igazából a rendőrség kifejlesztett egy egyenruhát, és kifejlesztett a határőrség egyet. Mind a kettő be lett mutatva, minden ilyen bemutatón ott volt minden országos parancsnok, és ezt követően döntött a belügyminiszter, hogy akkor döntően pénzügyi kérdések miatt a rendőrség által kifejlesztett egyenruha kerül bevezetésre. Azt lehet vizsgálni, hogy az a bemutató cikk, illetve a próbahasználaton kint lévő százas egység és utána, ami gyártásba került, tehát, ott a minőségben történt-e valamiféle visszalépés, ha igen, akkor ezért kit terhel felelősség? De, azért az egyenruhával lehet, hogy vannak ilyen, mert én is hallottam ezt a tépőzáras problémát, lehet, hogy vannak ilyenek, akkor ezeket majd valahogy orvosolni kell, cserélni kell, de azért én úgy gondolom, hogy a döntő többsége ennek az egyenruhának jó. Azt, hogy van az állományban egy ellenérzés, erre megint csak statisztikát tudok mondani, ruhásoktól bekértünk, hogy hivatalosan hányan tettek panaszt. És most nem azt, hogy elmérték a derékbőségét, és ezért kér cserét, hanem konkrétan az anyaggal kapcsolatban minimális a szám. Tehát, nem éri el azt hiszem az 5%-át a 100%-hoz képest, de nem akarok most számot mondani, mert nem emlékszem rá pontosan, nyilvánvaló, hogy akkor, amikor egy állomány érzi azt, hogy az eddigi ruházati utánpótlási illetményét nem szabadon költheti el, hanem rá van kényszerítve egy bizonyos egyenruha megvásárlásra, akkor azzal az egyenruhával jóval kritikusabb. Én ezt így gondolom, ez nem menti azt, hogy a rossz ruhákat ki kell cserélni, nem menti azt, hogy a tépőzárakban van, azt le kell cserélni, csak én úgy gondolom, hogy igazából itt a sok ellenérzés valójában ebből fakad, akkor, hogyha ezt a költségvetés meg tudná finanszírozni, akkor már rég túl lennénk és nem kéne itt egyezkednünk szerintem, ha nem lenne ennyi ellenérzés vele szemben. Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Szalai Úr! Kíván-e reflektálni? Gálos úr, tessék!


Gálos Imre úr, társadalmi ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm Elnök Úr! Valóban nincs ellentét közöttünk, mint ahogy főosztályvezető úr mondtál. Azon a tárgyaláson tényleg ez így hangzott el, hogy a döntés a Belügyminisztérium vezetésének a kezében van, viszont az emlékeztető, 1-2 helyen van pontatlanság, amikor megkaptuk, azért nem válaszoltunk rá, mert úgy gondoltuk, hogy elírások történhetnek, de akkor most mondom, a 3. oldal utolsó bekezdésében, utánpótlási illetmény 20% legyen, ….. állásfoglalás, az, hogy nem fogadható el. Tehát, akkor úgy lett volna szerencsés, hogyha ez van az emlékeztetőben, hogy a Belügyminisztérium vezetése döntése alapján születik majd meg a végső álláspont, és akkor itt most pontosan nem, mert ez egy nagyon lényeges dolog, szolgálati feladatot lát el a rendőr és a tűzoltó és nemcsak az, hogy koszos, hanem esetenként olyan helyre kell neki bemenni, ami mindenképpen tisztítást és vegytisztítást igényel, mert biológiailag szennyezett, vagy pedig, méreggel, kontaktméreggel szennyezett, mindenképpen tisztítani kell, tehát szolgálati feladatot lát el, tehát a szolgálati feladatoknak az ellátását ne a hivatásos állománynak a saját pénzére terheljük rá. Tehát, mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy ez a pénz bent legyen, és éppen ezért tisztelettel kérem Államtitkár Urat, hogy ezt a Belügyminisztérium vezetése tekintse át, és nézze meg, hogy ez az utánpótlási illetménybe, hogy jelenjen meg. Valóban így van, hogy az utánpótlási illetmény ez messze nem fedezi a szükséges ruházati cikkeknek az árát, a kihordási időt figyelembe véve, szerencsére az előzőévhez viszonyítva jelentős emelésre került, de még így sem fedezi sajnos. Olyan termékek úgy jelentek meg az egyenruházati üzletben, és jelenleg is, hogy két egyenruházati üzlet között 10.000 Ft eltérés van ugyanabban a ruházat termékre, és csodálkoznak, hogy mi nem megyünk a tűzoltó boltba, nem megyünk a rendőr boltba, vessen az illető saját magára, talán a piachoz is jobban kellene az illetőnek érteni, és hasonlóképpen, tehát, akkor, amikor bemegyek a egyenruházati üzletbe és ugyanazt a ruhát megkapom, nem kínai piacon, hanem bemegyek egy másik üzletbe és olcsóbbért, akkor nem tudjuk, hogy a hivatásos állománynak az érdekeit a saját munkáltatójának a szervezete hogyan támogatja. Tehát, jó lenne összhangba hozni, nyilvánvaló, a nyereségérdekeltség az, hogy ne nullszaldós legyen, vagy veszteséges legyen, nyilvánvaló, de valahol meg kellene találni, azt a tisztességes árrést, és azt a kulcsot, hogy mindenkinek ezért jó legyen. Tehát, a statisztikában ez sajnos nincs benne, hanem csak az %-ban, hogy hányan és hogyan vásároltak. Tehát, mi szeretnénk, hogyha ebben rövid időn belül akkor döntés születne, nem beszélve arról, hogy tehát, az lenne a jó, hogyha még emelnének a ruha utánpótlási illetményen. Tehát, azt hiszem, hogy ez egyelőre egy álom. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Gálos úr! Van-e még valakinek kérdése, kiegészíteni valója, e témakörben? Nincsen! Akkor megpróbálnám úgy összefoglalni, hogy gyakorlatilag ez igazából egy egyebekben folyt témakör volt, amelyben dönteni most nem kell. Igazán, én úgy vélem, hogy maga az anyaggal kapcsolatosan részben ugye, maga a Bizottság, amelyik működött, megtette a maga javaslatait, amely befogadható volt, azt befogadta a munkáltatói oldal. Amely vitaként most felmerült, az három olyan pont volt, amiben az ÁFA kérdésében előre tudtunk lépni, az ÁFA-s számla kérdésében, a tisztíttatás kérdésében függőben maradt még a dolog, tehát, nyilván ez még nem egy kész anyag, gondolkozik rajta gondolom a munkáltatói oldal, hogy mennyiben lehet ezt befogadni, milyen mértékben, egyébként még az anyag kint van, ugyan 13-ig kellett megvéleményezni az anyagot, gondolom még nyitott a kérdés, tehát, további véleményeket lehet ezek után még beterjeszteni. És gyakorlatilag, mivel más egyéb kérdésben nem tudunk előrelépni, úgy gondolom, hogy ezt a témakört nem tudjuk, tehát, akkor még nem tudjuk lezárni, bár ugyan feltettem a kérdést, van-e még kérdés? Akkor megadnám a szót Topánka Erikának még!
Dr. Topánka Erika asszony, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:
Én csak az összegzés kapcsán! Én most azt szeretném kérdezni, hogy akkor most hogyan folytatjuk ezt a kérdéskört? A munkabizottsági szinten, avagy BÉT szinten fogjuk ennek a befejezését?


Szalai István úr, főosztályvezető, Műszaki Főosztály:

Én azt javasolnám Államtitkár Úr, hogy ezt már munkabizottságin nem tudjuk. Tehát, elviszik a véglegeset és akkor ….


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Jó, akkor az Államtitkár Úr, azt mondja, hogy egy feljegyzést kér ebből, és majd egyeztet a Szalai úrral és akkor gyakorlatilag ez ilyen módon, (Közbeszólás!) tehát, január 14-ei BÉT ülésen fogunk erre visszatérni, és akkor már lehet dönteni gondolom, akkor már kész anyag lesz. Jó! Én akkor ezzel bezárnám ezt a napirendi pontot! Az egyebekben feltenném, hogy van-e még az egyebekre más javaslat? Akkor sorba, Horváth úr!


Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Államtitkár Úr, ebben az évben, két szakaszban is folytattunk egyeztetést BÉT ülésen a BM tulajdonú lakások elidegenítése tárgyában. Második alkalommal megegyeztünk, a rendőrség lakásainál volt egyeztetés, nézeteltérés, én magam is úgy tájékoztattam határőr kollégáimat, akiket ez érdekel, nyugdíjasok, fiatalok, hogy karácsonyi ajándékként meglesz. Azt szeretném megkérdezni, hogy karácsony másnapjára meglesz-e? Most viccesen, hogy mi az akadálya annak, vagy mi a probléma abban, hogy erre nem kaptunk engedélyt? Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Egyenként! Tessék Államtitkár Úr!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Az a rendelet, amit itt a BÉT ülésen tárgyaltunk, jelenleg még nincs aláírva, tehát, azért nem lehet még elkezdeni a lakások elidegenítését, hogy a karácsony másnapjára ez megtörténik-e, vagy sem? Én bízom benne, hogy ez meg fog történni, amennyiben esetleg újabb módosításokra van szükség, akkor természetesen vissza fogjuk hozni ide a BÉT ülés elé, de egyelőre nincs aláírt rendelet, nincs végleges rendelet, és ezért nem lehet elkezdeni az elidegenítést.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Horváth úr? Jó! Köszönöm szépen! Akkor Bárdos Judit asszony, és majd Kertész László!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Én szeretném csak bejelenteni, hogy a munkavállalói oldal, igen, az érdekképviseletek elsőszámú vezetőit csütörtökön fél 1-kor fogadja a Belügyminiszter Asszony, és ott, hát minden érdekképviseletre körülbelül 5-8 perc jut, úgyhogy e körben kell összefoglalni a bemutatkozó látogatáson az ismertetést.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Ez egy bejelentés, akkor erre reflektálni nem kell! Kertész úr!


Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm a szót Elnök Úr! …

(Kazettafordítás!)

Államtitkár Úrhoz lenne három rövid kérdés. Az egyik, hogy elkezdődtek a tűzoltók tárgyában 9. pontos tárgyalássorozat, érdeklődnénk, hogy mikor folytatódik? Ez nagyon leült az elmúlt másfél hónapban.
A második kérdésem az, hogy a Németvölgyi úti irodáról egy olyan tájékoztatást kaptunk, hogy január 15-ével a Polgári Védelmi Dolgozók Szakszervezetével együttesen áttelepítésre kerülünk, egy belügyi objektumból bérelt irodaházba, nem értjük az indokát, illetve, ha már erre sor kerül, akkor szeretnénk kérni az évek óta Belügyminisztérium felé elhangzott kérésünket, legyenek szívesek teljesíteni, hogy az új helyen, ha már a Híradásszolgálattal közös épületbe kerülünk, szeretnénk, hogyha megoldásra kerülnek az Intranet, Internet csatlakozásunk, egyszerűbbé válna a munkánk, illetve, hogy a telefonszámaink, amik jelenleg több éve beváltak, azok is áttelepítésre kerüljenek.
Illetve a harmadik kérdésünk, az pedig, a gépjárműfecskendők tárgyában a következő évben nem találjuk, lehet, hogy rossz helyen keressük a költségvetésben, lezajlott a 175 gépjármű behozatala, hogyan tervezi tovább a minisztérium, illetve a Kormány az amortizációs cseréket? Vagy megint várunk 10 évet, amíg minden lerongyolódik? Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Kertész Úr! Tessék Államtitkár Úr!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

A 9. ponttal kapcsolatban, készült egy válaszlevél, azt valószínűleg akkor még nem kapták meg, arra a 9. pontra, az most már több, mint 1 hete elküldésre került. Úgyhogy, az valószínűleg meg fog érkezni.
A Németvölgyi útról való áttelepítéssel kapcsolatban nem tudok bővebb információt jelenleg mondani, akkor majd erre Szalai urat kérem. Jó?
A gépjárműfecskendőkkel kapcsolatban, azt kérdezem, hogy van erről pontos információ, és van egy pályázat is jelenleg elbírálás alatt, akkor ebben a két kérdésben átadom a szót! Jó? Először Szalai úr!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Tessék Szalai Úr!


Szalai István úr, főosztályvezető, Műszaki Főosztály:

Köszönöm! Németvölgyi út, ugye a háttérben az van, hogy részben a két minisztériumból jöttek át kollégák, részben itt a központi épületben már egyre szűkösebben vagyunk, rengeteg igényt nem tudnak az utóbbi időben kielégíteni. Úgyhogy ezt a kettőt részben összekötve, kiírt a Belügyminisztérium egy pályázatot, egy 150 fő elhelyezésére, ez a Visegrádi utcában fog erre sor kerülni, tehát, a pályázatok értékelése megtörtént, stb. Január 15-től lehet beköltözni, tehát, azért van a január 15, hogy miért kell, hogy menjenek, az pedig, egyszerűen csak azért, mert ott a Németvölgyin akkor egységesen el lehetne helyezni egy másik szervezetet és nem három különböző ingatlanban lenne. Tehát, ilyen megfontolásból kértük, hogy a szakszervezetet költözzön át, és ez a Visegrádi utca lesz, ahova majd költözniük kell. Más belügyi szervekkel együtt, tehát, nem lesznek egyedül. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! A fecskendők? Endrődi úr?


Endrődi István pv. ezredes úr, főigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság:

Bizonyára emlékszik Kertész úr, megvolt az egyeztető tárgyalás a szakmai és az érdekképviseleti szervekkel a gépjármű technikai fejlesztéssel kapcsolatban, ugye egy 4 éves koncepció készül, közel 9 Milliárd Ft értékű fejlesztéssel kapcsolatban, ezen kívül ugye a költségvetésben ez nem jelenik meg, mert ez nem, ez egy egyszeri pénz volt egyébként, az idáig lévő 174 db fecskendőnek a fejlesztése, viszont azóta él a biztosítók 1%-áról és a tűzvédelmi bírságról szóló rendelet, amely alapján folyik a technikai eszközfejlesztés. Ezen kívül természetesen különböző Phare pályázatokon is indultunk, ahol több Milliárd Ft értékben került be eszköz a tűzoltósághoz, úgyhogy jelen pillanatban nem a rendes költségvetésbe van megtervezve ennek a technikai eszköznek a fejlesztése, ez az anyag egyébként elkészült és felterjesztésre kerül, azt hiszem a holnapi nap a Helyettes Államtitkár Úr, Jenei úr részére, aki majd továbbviszi és aláíratja a megfelelő ……….., illetve a Miniszter Asszony hagyja jóvá végül.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Kertész úr!

Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm szépen a válaszokat, hát az új helyen még arra nem kaptam választ, hogy megoldható-e ez az Internet dolog. Reményeink szerint igen. Illetve a gépjárműfecskendőre, mivel ebben a Bizottságban részt vettünk, számunkra nem ez a kérdés, hanem az, hogy ezek után csak a biztosítók 1%-ából, illetve különböző Phare és egyéb pályázatokból óhajtja az állam fönntartani ezeket a beszerzéseket, vagy pedig, a későbbiek folyamán is lesz valami hasonló, mint volt ez a korszerűsítés. A kérdés erre vonatkozott.


Endrődi István pv. ezredes úr, főigazgató-helyettes, Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság:

Azt mondtam, hogy egyelőre a Kormány nem tervezi külön csak erre a célra, mert ugye itt
más technikai eszközöket is fejleszteni kell, amikor ezek a technikai eszközök körülbelül bekerülnek, addigra válik esedékessé a tűzoltófecskendőknek az amortizációs cseréje, az újaknak.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Akkor, tessék Szalai úr!


Szalai István úr, főosztályvezető, Műszaki Főosztály:

Nyitott kérdésre. Tehát, technikailag biztos, hogy oda lehet vinni, mert oda is fogjuk vinni. Hogy a számlát ki állja, az viszont nem az én asztalom. Tehát, itt megint a Jenei úr kéne. Gondolom, van olyanfajta megállapodás erre vonatkozóan, hogy (Közbeszólás!) meg, az, hogy kinek kell ezt fizetni, tehát, ezt gondolom, a munkáltató és a szakszervezetek között biztos, hogy van valami, hogy ki fizeti a révészt? Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Hát az elhelyezéssel kapcsolatos megállapodások, azok megvannak gyakorlatilag, csak az, hogy milyen sűrűn váltják ezt egyébként, arra nincsen, mert azok is költséget jelentenek, gondolom, a szakszervezeteknek, révén, hogy ezeknek megvannak a járulékos kiadásai, olyanok, mint például, gondolom, az irodai fejléces papírok, egyéb ilyen irodatechnikai praktikumok, és egyebek, de hát ezt, én gondolom, visszaadnám akkor a szakszervezet részére, hogy mondja el. Tessék!


Gálos Imre úr, társadalmi ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm szépen Elnök Úr. Nem ezzel kapcsolatban, egy kérdésem lehetne?


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Akkor még, hogyha nem lezárt a dolog, akkor Kertész úrnak adnám vissza!


Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Hát ez a másik kérdés lett volna, hogy ki fizeti a révészt, tehát, hogy a költöztetés költségei, az új pecsétek, az ilyen egyéb irodai dolgok, amik beszerzésre kell, hogy kerüljenek, ami nem hiszem, hogy nagy tétel lenne a Belügyminisztériumnak, annak idején az Eötvös utcából 4 évvel ezelőtt az átköltözést a Belügyminisztérium finanszírozta és az ezzel kapcsolatos költségeket is, hogy ez most megoldható-e?


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Jó! Köszönöm szépen akkor! Úgy gondolom, hogy reflektálni nem kíván rá a, ….


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Dehogynem!




Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Tessék Államtitkár Úr!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Azért, mert, hogy nehogy már egy átköltözésből ekkora feszültség legyen, szóval hadd kérjem
azt, hogy le kéne írni, hogy mekkora költséget jelent ez, mit jelent és akkor meg fogjuk nézni. Jó? Nem gondolom, hogy a minisztériumnak óriási gondot jelent egy ilyen átköltözés. Hogy az átköltöztetés finanszírozását, hadd kérjem a Kertész urat, hogy írja le. Jó, hogy ez őszerintük mekkora költséget jelent, és ennek a forrását meg fogjuk találni, egészen biztosan.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Államtitkár Úr! És akkor ezt a témát, az előző három kérdést be lehetne zárni. Gálos úr?


Gálos Imre úr, társadalmi ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm Elnök Úr! Államtitkár Úr, most kaptunk egy értesítést, a Közigazgatási Államtitkár Úr 7/2002. számú intézkedése, a 2002. év végi munkarendről. Az első 4. pontot, ha nézem, akkor ez úgy tűnik, hogy a Belügyminisztérium, mint intézménynek a szervére szól, és akkor itt teljesen egyértelmű, hogy hát itt az érintett és érdekelt szakszervezettel egyetértésben került megfogalmazásra ez az intézkedés, de az 5. pontban ki van terjesztve a Belügyminisztérium önálló és háttérintézményeire, így akkor szerencsés lett volna esetleg másokat is megkérdezni, talán akkor elkerülhető lett volna, és egy javaslatom van még, december 31-éig van idő, tudomásunk szerint december 31-én 14.00 órakor a szárnyvonal közlekedés leáll és jelentősen csökken a fővárosnak a közlekedése és 16.00 órakor bizonyos főbb vonalakon is már csak az éjszakai járatok közlekednek, tehát a december 31-én 16.30-ig tartó munkaidő nem éppen a legszerencsésebb, tehát, ezt jó lenne esetleg pontosítani, és megnézni.


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Köszönöm Gálos úr! És akkor Bárdos Judit asszony!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést kérek mindenkitől, ugye a házban a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók
Szakszervezetével egyeztetett a munkáltató, a belügyminiszter, azzal, hogy a házban milyen legyen a munkarend. És ajánlásképpen bocsátotta ki, a többi, az irányítása alá tartozó szervekre. Ha elfogadják, akkor elfogadják, ha nem fogadják, akkor nem fogadják. A minisztérium köztisztviselői és munkavállalói ebben a rendben fognak dolgozni, ahogy a Szakszervezet megállapodott a munkáltatóval. Köszönöm!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Igen, köszönöm szépen! Végülis mindenhol a helyi munkáltató kompetenciája valahol a Közlönyben meghirdetettől való némi eltérés. Gálos Imre úr, tessék!


Gálos Imre úr, társadalmi ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Igen, szóval szeretném azért tisztelettel felhívni mindenkinek a figyelmét, azt mondja, jelen intézkedésben foglaltak alapján rendelkezzenek, most egy helyettes, bocsánat, a Közigazgatási Államtitkárnak az intézkedését próbálja egy hivatali vezető ne végrehajtani, tehát, éppen ezért mondom, hogy az 5. pont, az már egy kiterjesztés más intézményekre és nem csak a Belügyminisztérium Roosewelt tér és a hozzá tartozó közvetlenül más utcákban is elhelyezkedő intézményekre, tehát, ezért lett volna szerencsés úgy, hogy sajnos, hogy ennek itt kellett napvilágra kerülni. Köszönöm szépen!


Talabér Zoltán úr, levezető elnök:

Jó! Akkor, … Jó! Köszönöm szépen! Az egyebek között még van-e valakinek? Nincsen. Megállapítom, hogy negyed 8 után 3 perccel befejeztük a BÉT-et, én a magam részéről megköszönöm, mert ebben az évben a BÉT már, ebben a formában, mint munkafórum nem fog összeülni, az év soráni munkát, úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalnak a munkáját, és jó pihenést kívánok és akivel nem találkoznánk, kellemes ünnepeket, boldog karácsonyt és boldog új évet kívánok! Köszönöm szépen!
Budapest, 2002. december 28.



Dr. Korbuly András
titkár


Legépelte: Kollárné Ettvel Mónika

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Jelenleg 6 vendég online
Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 06:07
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76