2. §

 

A  Hszt.  3. §-a a következõ (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

 

„(3) Nem minõsül a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek:

a) a szervezet mûködését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggõ munkaköri feladat, illetve a hivatali munkaszervezetben végzett közigazgatási hatáskör gyakorlása;

b) a szervezet mûködéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, mûvészeti és közmûvelõdési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat.

 

(4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelõen állapítja meg.

 

(5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszûnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és  e munkakörben történõ további foglalkoztatását nem érinti.”  

 

3. §

 

A Hszt. a következõ 34/B §-sal egészül ki:

 

„34/B. § (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztetõ Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintõ munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintû, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

 

(2) A SZÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott – a hivatásos állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.

 

(3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a mûködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megilletõ jogosítványokat.

 

(4) A SZÉF mûködésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelõs miniszter útján biztosítja.”

 

4.  §

 

A Hszt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

 

„(1) A szolgálati viszony létesítésekor – a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével – legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedõ próbaidõt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidõt kell kikötni, ha a jelentkezõ nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).”

 

5. §

 

A Hszt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

 

„(3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselõi vagy közalkalmazotti munkakörré átminõsítheti, illetõleg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselõvel vagy közalkalmazottal betöltheti.”

 

6. §

 

A Hszt. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

 

„45. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz elõírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelõ oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a regionális, területi, helyi szervek vezetõjének kinevezéséhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetõi kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetõi beosztás pályázat kiírása nélkül betölthetõ.

 

(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetõje, a megpályázható vezetõi beosztásra való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.

 

(3) A pályázat kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

 

(4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevõkön, valamint a 202. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhetõ harmadik személlyel.

 

(5) A pályázat eredményérõl a pályázót a pályázat egyidejû visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.

 

(6) Pályázatra kiírt vezetõi, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthetõ be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.

 

(7) A fegyveres szervek felsõoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban elõírt feltételekkel rendelkezõ tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén õket a szolgálat érdekében kell a felsõoktatási intézménybe vezényelni.

 

(8) Pályázatot csak betölthetõ vezetõi, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni.

 

(9) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a vezetõi beosztás kizárólag pályázat útján tölthetõ be.”

 

7. §

 

A Hszt. 57. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

 

„57. § (1) Felmentés esetén a felmentési idõ legalább két hónap, de a hat hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb idõtartamban is megállapodhatnak.

 

(2)  A két hónapos felmentési idõ a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

meghosszabbodik.

 

(3) Amennyiben a felmentés oka a minõsítése alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idõ – a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõre tekintet nélkül – harminc nap.

 

(4) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható,  illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idõ nélkül kell megszüntetni.

 

(5) A felmentés idõtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési idõre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

 

(6) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálat felsõ korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentési idõ lejártával szolgálati nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idõ elteltével szûnik meg. A nyugdíj folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

 

(7) A felmentési idõ szempontjából a szolgálati  jogviszonyban töltött idõt a szolgálati jogviszony létesítésének idõpontjától függõen a 326. § (1) bekezdés, illetve a 326. § (2) bekezdés és a 328. § (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani.”

 

 

 

 

8. §

 

A Hszt. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelékezés lép:

 

„(3) Az elõmenetelhez szükséges iskolai végzetségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére (oktatási intézményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állomány tagja esélyegyenlõségen alapuló részvételét biztosítani kell.”

 

9. §

 

A Hszt. 202. §-a a következõ f) ponttal egészül ki:

 

[A személyügyi alapnyilvántartása betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult]

„f) a törvény alapján nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a miniszter által kijelölt nyugdíjmegállapító szerv.” 

 

10. §

 

A Hszt. 245. §-ának (2) bekezdése a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

 

[A vagyonnyilatkozat tételére és annak kezelésére vonatkozóan a Ktv. 22/A-22/B. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy]

 

„a) az állami vezetõnek minõsülõ vezetõk évente,”

 

11. §

 

A Hszt. 245/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

 

„(3) Ha a vezetõi kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a késõbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetõi besorolásának megfelelõ, de vezetõi pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb két évig rendelkezési állományba helyezhetõ. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.”

 

12. §

 

A Hszt. 245/N. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

 

„(2) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2) bekezdésének megfelelõen a vezetõi munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhetõ legmagasabb rendfokozatokat,  továbbá - figyelemmel a Ktv. 80. § (1) bekezdésének i) pontjára - a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat.”

 

 

 

 

 

13. §

 

A Hszt. a következõ 249/A. §-sal egészül ki:

 

„249/A. § A rendõr-fõkapitányság, rendõrkapitányság, rendõrõrs vezetésére kiírt pályázat esetén a pályázók nevét és szakmai önéletrajzát - az esetleges kinevezéssel kapcsolatos vélemény beszerzése érdekében – az illetékességi területen mûködõ települési (Budapesten a fõvárosi kerületi) önkormányzat képviselõ-testületének, illetve rendõr-fõkapitányság vezetésére kiírt pályázat esetében a megyei (fõvárosi) közgyûlés részére meg kell küldeni. A képviselõtestület (közgyûlés) tagjai a pályázattal kapcsolatban tudomásukra jutott, a pályázóra vonatkozó adatokat harmadik személlyel nem közölhetik.”

 

14. §

           

A Hszt. 278. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„278. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltõ személynek minõsül; a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben foglalt különös követelmények a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati követelménynek minõsülnek.”

                                                                        15. §

 

A Hszt. 291. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

 

„291. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötõdõ egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhetõ rendfokozatokat a miniszter határozza meg. A miniszter a hivatásos szolgálati beosztásokat a 3. § (3) bekezdésétõl eltérõen is megállapíthatja.”

 

16. §

 

A Hszt. 342. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

 

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg.”

 

17. §

 

(1) E törvény – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg

a)      a Hszt. 35. § (3) bekezdése, a „Központi tisztikar” alcím és a 245/J-245/M. §-a, továbbá 260. §-ának (1) bekezdése,

          b)  a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 3. §-ának (2) bekezdés i) pontja

hatályát veszti.

 

(2) Az 5. § és a 15. § e törvény kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. 

 

(3) A 2. § és a 16. § 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Hszt. 42. § (3) bekezdése, valamint e törvény 5. §-a hatályát veszti.

 

(4) E törvény 4. §-ával megállapított Hszt. 41. §-ának (1) bekezdését, valamint 6. §-ával megállapított Hszt. 45. §-ának (1) bekezdését a hatálybalépését követõen létesített jogviszonyokra, illetve kiírt vezetõi pályázatokra; e törvény 7. §-ával megállapított Hszt. 57. §-át a törvény hatályba lépését követõen közölt felmentésekre kell alkalmazni.

 

(5) E törvény 11. §-ával megállapított Hszt. 245/D. § (3) bekezdését a hatályba lépését követõen visszavont vezetõi megbízásokra kell alkalmazni.

 

(6) A hivatásos állomány tagját, akinek a  központi tiszt címe e törvény hatálybalépésével megszûnt, beosztásának, vezetõi kinevezésének, a szolgálat teljesítése helyének megfelelõen be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani azzal, hogy a törvény hatálybalépésétõl számított hat hónapig  - amennyiben ez magasabb - azt az illetményt kell részére folyósítani, ami központi tisztként megillette.

 

(7) A rendelkezési állományban lévõ központi tiszt hivatásos szolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével megszûnik.  A rendelkezési állományban lévõ központi tiszt hivatásos szolgálati jogviszonyának megszüntetésére a Hszt. szolgálati jogviszony felmentéssel történõ megszüntetésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

 

 

A közszférán belüli foglalkoztatás hatékonyságának és rugalmasságának biztosítása, a szabályozás felesleges párhozamosságainak megszüntetése érdekében a vonatkozó törvények – egységes szempontok szerinti – felülvizsgálata megtörtént.

A módosítások megvalósítására két lépcsõben kerül sor. Az elsõ lépcsõben a Hszt. vonatkozásában – alapvetõen – a hivatásos szolgálati beosztások meghatározására, a pályázati kötelezettség, a kötelezõ próbaidõ elõírására, a felmentési idõre, valamint a szakmai alkalmatlanság miatti felmentésre vonatkozó szabályok korrekciójára kerül sor.

A módosítás e mellett a kapcsolódó szabályok szükséges változtatását és néhány szabály aktuális módosítását is tartalmazza.

 

 

RÉSZLETES INDOKOLÁS

 

Az 1. §-hoz

 

A szervezetnél rendszeresített beosztások szolgálati jellegének megszûnése nem indokolja az átszervezés szabályinak alkalmazását. Ezért a javaslat kifejezetten rendelkezik arról, hogy e módosítás nem minõsül átszervezésnek.

 

A 2. §-hoz

 

A hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben az élet kockáztatásával végzik feladataikat. Önkéntesen lemondanak bizonyos alkotmányos jogaik gyakorlásáról, esetleg vállalva egyúttal a hozzátartozóikra is kiterjedõ nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Mindezek jog- és életvitelbeli korlátozást jelentenek.

A hivatásos szolgálattelesítés nyomatékos feltétele a törvényben meghatározott jogi korlátok eltûrése. E korlátozás azonban kizárólag a szolgálat érdekében, csak feltétlenül indokolt esetben és mértékben történhet, nem okozhat aránytalan hátrányt.

Az Alkotmány XII. fejezetében felsorolt – a Magyar Köztársaságban mindenkit megilletõ – alapvetõ jogok közül a hivatásos jogviszonyban álló nem, vagy csak korlátozottan gyakorolhatja a következõket:

– nem lehet tagja pártnak, illetve politikai tevékenységet nem folytathat,

– korlátozott a véleménynyilvánítás szabadsága (pl. a szolgálati parancsot nem bírálhatja, hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat stb.),

– gyülekezési joga korlátozott,

– korlátozott az egyesülési szabadsága,

– köteles bejelenteni a passzív választójog gyakorlásával kapcsolatos tényeket (pl. jelöltként történt nyilvántartásba vétel),

– korlátozott a munka és foglalkozás szabad megválasztása, más keresõ tevékenység folytatása.

A fegyveres szervek feladatait különbözõ törvények határozzák meg. E feladatokat a személyi állomány valósítja meg, amely munkajogi jogállása szerint nem egységes. A hivatásos állományúak mellett a fegyveres szervek állományába „civilek”, azaz köztisztviselõk illetve közalkalmazottak is tartoznak.

Az alapfeladatok ellátásában minden fegyveres szervnél döntõen hivatásos állományúak vesznek részt. A szervek mûködési feltételeit biztosító funkcionális feladatokat (pénzügy, gazdálkodás, személyügy, stb.), továbbá az alaptevékenységhez kapcsolódó járulékos feladatokat (technikai, egészségügyi, szociális stb.) végzõk köztisztviselõk vagy közalkalmazottak. A különbözõ karakterû tevékenységek más-más jogosítványokat, különbözõ szakmai ismereteket és eltérõ felelõsségi formákat vonzanak.

A javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a foglalkoztatási jogviszony meghatározásakor a szolgálat ellátásának körülményeit és a tevékenység jellegét kell figyelembe venni. Ez szolgál alapul annak megállapításához, hogy a konkrét feladatot hivatásos szolgálat keretében, köztisztviselõi vagy közalkalmazotti munkakörben kell ellátni. Ennek meghatározására ad felhatalmazást a miniszternek a javaslat – a Hszt. 342. §-át kiegészítõ – 16. §-a.

A civilesítés irányába tett elsõ lépéseként ugyanakkor a javaslat 5. §-a „törli” a hatályos szövegbõl azt a rendelkezést miszerint a miniszter „a köztisztviselõi, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminõsítheti.” A beosztások átminõsítés tehát a jelen módosítást követõen csak hivatásos beosztásokból civil beosztássá lehetséges.

 

A 3. §-hoz

 

2006. október 8-án megalakult a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztetõ Fóruma (SZÉF), amely a Hszt. és a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi  XCV. törvény (Hjt.) hatálya alá tartozó állományt együttesen érintõ munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos (rendszeres, ágazatközi) érdekegyeztetõ fóruma.

Tekintettel arra, hogy a Hszt. – az eddigi helyzetnek megfelelõen – csak az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanácsra [(OKÉT), a köztisztviselõket, a közalkalmazottakat, a Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozókat egyaránt érintõ kérdések országos érdekegyeztetõ fóruma], valamint az ágazati fórumokra [a Hszt. hatálya alá tartozók egyes csoportjait érintõ kérdéseket tárgyaló Ágazati Érdekegyeztetõ Fórumok] vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, a törvényt a SZÉF-re vonatkozó szabályokkal szükséges kiegészíteni.

A SZÉF létrejöttére tekintettel a javaslat hatályon kívül helyezi a Hszt. 35. §-ának (3) bekezdését, amely a hivatásos állomány egészét érintõ kérdések esetenként megvitatását a Tárcaközi Érdekegyeztetõ Fórumra utalta.

 

A 4. §-hoz

 

A javaslat a kiválasztás megalapozottsága, a tevékenység hatékonyságának biztosítása érdekében a próbaidõre vonatkozó rendelkezések annyiban változtatja meg, hogy a próbaidõ kikötésének lehetõsége helyett, három hónapos próbaidõ kötelezõ kikötését írja elsõ. E mellett lehetõséget ad ennél hosszabb, de maximum tizenkét hónapos próbaidõ kikötésére is.  A katonai és rendvédelmi oktatási intézménybe végzetteket a javaslat – a hatályos szabályhoz hasonlóan – a próbaidõ kikötése szempontjából kivételként kezeli.

 

A 5. §-hoz

 

A hivatásos állomány civilesítésével kapcsolatos szabályok a javaslat 17. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint a hatálybalépéstõl számított tizenötödik napon, illetve 2008. január 1-jén lépnek hatályba. Ugyanakkor a civilesítés irányában tett elsõ lépésként törlésre kerül a hatályos szövegbõl az a rendelkezést miszerint a miniszter „a köztisztviselõi, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminõsítheti.” A beosztások átminõsítés tehát a jelen módosítást követõen csak hivatásos beosztásokból civil beosztássá lehetséges. Ez azonban az adott munkakört betöltõ személyek jogviszonyát (lásd a javaslat 2. §-a szerinti Hszt. 3. §-ának (5) bekezdését) nem érinti.

 

A 6. §-hoz

 

A javaslat szintén a kiválasztás megalapozottsága, a tevékenység hatékonyságának biztosítása érdekében egyes vezetõi beosztások betöltését kötelezõen pályázat lefolytatásához köti. E körbe a regionális, területi, valamint helyi szervek vezetõjének kinevezése tartozik. A javaslat a hatályos szöveg ezzel kapcsolódó további technikai módosítását is elvégzi.

E módosításhoz kapcsolódik a javaslat 13. §-a szerinti korrekció is. A rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése szerint „A rendõrkapitányság és a rendõrõrs vezetõjének kinevezését megelõzõen a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen mûködõ települési - Budapesten a fõvárosi kerületi - önkormányzatok képviselõ-testületének a véleményét. Rendõrfõkapitány esetében a megyei (fõvárosi) önkormányzat képviselõ-testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésrõl az illetékes önkormányzatokat - az érintettel történõ közléssel egyidejûleg - tájékoztatni kell.”

E véleményezési jogkör gyakorlásának még a pályázat gyõztesének kiválasztását megelõzõ gyakorolása érdekében a javaslat a pályázók nevének és szakmai önéletrajzának a véleményezõ szervhez való megküldésérõl rendelkezik.

 

A 7. §-hoz

 

A javaslat a felmentési idõ hosszát a közszféra legnagyobb számú csoportjára, a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokhoz igazítja, azaz a jövõben az egységes hat hónapos felmentési szabály helyett, a hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött idõhöz igazodó, lépcsõzetes felmentési idõ alkalmazására kerül sor.

E felmentési idõ számítása érdekében a szolgálati jogviszonyban töltött idõ számítására tekintetében is további rendelkezések beiktatása vált szükségesség. E körben – azonosan a végkielégítés szempontjából történõ szolgálati idõ számításához – a javaslat differenciál a szolgálati jogviszony létesítésének idõpontjától függõen. Amennyiben a szolgálati jogviszony a Hszt. hatálybalépése elõtt keletkezett, a számításra a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdése, ellenkezõ esetben (Hszt. hatálybalépése után keletkezett jogviszonyok) a Hszt. 326. §-ának (2) bekezdése, valamint 328. §-ának (1) és (4) bekezdése alkalmazandó.

A hivatásos szolgálati viszonyra – minõsítése alapján – szakmailag alkalmatlanná vált személy jogviszonyának megszüntetésére rövidebb, harminc napos felmentési idõvel kerülhet sor.

A hivatásos szolgálatra méltatlanná, vagy nemzetbiztonsági okból neki felróhatóan, illetve a Hszt. 258. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek való meg nem felelés miatt beosztásának ellátására alkalmatlanná vált személy esetében a jogviszonyt felmentési idõ nélkül kell megszüntetni.

A felmentésre vonatkozó megváltozott szabályok csak a javaslat hatálybalépését követõen közölt felmentésekre alkalmazandók.

 

A 8. §-hoz

 

A javaslat kizárólag a hatályos szabály pontosítását tartalmazza, azaz a rendelkezés tartalma tekintetében nem eredményez változást.

 

A 9. §-hoz

 

A Hszt. 191. §-a szerint a törvény alapján járó nyugellátások megállapításáról elsõ fokon a miniszter által kijelölt szerv határoz. A nyugellátás rendjét a Hszt. 342. § (2) bekezdés m) pontja alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. E felhatalmazás alapján került kiadásra a nyugellátás szabályairól szóló 28/2006. (XI. 9.) IRM-ÖTM rendelet, melynek 16. §-a nevesíti a nyugdíjmegállapító szervet. A Hszt. 202. §-a tartalmazza, hogy mely szerv tekinthet be személyügyi nyilvántartása, illetve ki vehet át abból adatokat. A bekövetkezet változásra tekintettel e rendelkezést a javaslat a miniszter által kijelölt nyugdíjmegállapító szervvel egészíti ki. 

 

A 10. §-hoz

 

A központi tiszti cím megszûnése miatt szükséges, szövegpontosító módosítást tartalmaz a javaslat.

 

A 11. §-hoz

 

A javaslat csökkenti a vezetõi megbízás visszavonását követõen rendelkezési állományban tölthetõ idõtartamot és az ezen idõ alatt folyósított díjazás mértékét. Az eddigi három éves rendelkezési állomány fenntartása a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségtelen, továbbá – mivel ezen idõ alatt az érintett személy nem lát el vezetõi feladatokat – ezen idõszakara kizárólag a vezetõi pótlékkal csökkentett illetmény kifizetése indokolt. E rendelkezés csak a javaslat hatálybalépését követõen visszavont vezetõi megbízások esetén alkalmazható. 

 

                                                              A 12. §-hoz

 

A központi tiszti cím megszûnése miatt szükséges, szövegpontosító módosítást tartalmaz a javaslat.

A 13. §-hoz

 

E rendelkezés kapcsolódik az 6. §-sal érintett vezetõi munkakörök pályáztatásához. Az ahhoz kapcsolódó – a rendõrségre vonatkozó törvényben meghatározott - véleményezési jog gyakorlása érdekében szükséges kiegészítõ szabályokat tartalmazza.

 

A 14. § - 15. §-hoz

 

A rendelkezés a civilesítéssel összefüggésben a munkakörök átminõsítésének lehetõségét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál az 1995. évi CXXV. törvénnyel összhangban továbbra is megengedi.

 

A 16. §-hoz

 

A rendelkezés a civilesítéssel összefüggésben, a munkakörök – a javaslat 2. §-a szerinti szempontok figyelembevételével történõ – minõsítéséhez szükséges felhatalmazást adja meg.

 

A 17. §-hoz

 

A javaslat 17. §-ának (1) bekezdés hatályon kívül helyezi a központi tisztikarra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen intézmény ugyanis a gyakorlatban nem váltotta be a célját. E rendelkezés kapcsolódik a Ktv. azon rendelkezéséhez, mely a fõtisztviselõi kar megszüntetésérõl intézkedik.

A kapcsolódó garanciális szabály – a 17. § (6) bekezdésében – az érintett személyi kör besorolásáról és új illetményének megállapításáról rendelkezik. E § a rendelkezési állományban lévõ központi tisztek felmentését, és a szolgálati jogviszony felmentéssel történõ megszüntetésére vonatkozó szabályok alkalmazását is kimondja.

A 17. § egyéb rendelkezései a hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a szükséges átmeneti szabályokat tartalmazza.

 

 

http://www.brdsz.hu/2007/hsztveg.htm