Kezdölap arrow Jogszabály arrow XLIII. törvény módosításáról
XLIII. törvény módosításáról
2007. March 22.

III. melléklet a  …/2007. számú kormány-előterjesztéshez

 

 

……… törvény

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szó 1996. évi XLIII. törvény módosításáról

 

 

1. §

 

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hszt.)  2. §-ának t) pontja a következő mondattal egészül ki:   

 

„Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást – szolgálati jellegének megszűnése miatt – a miniszter köztisztviselői, vagy közalkalmazotti munkakörré minősíti át.”

 


2. §

 

A  Hszt.  3. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

 

„(3) Nem minősül a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek:

a) a szervezet működését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggő munkaköri feladat, illetve a hivatali munkaszervezetben végzett közigazgatási hatáskör gyakorlása;

b) a szervezet működéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, művészeti és közművelődési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat.

 

(4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.

 

(5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és  e munkakörben történő további foglalkoztatását nem érinti.”  

 

3. §

 

A Hszt. a következő 34/B §-sal egészül ki:

 

„34/B. § (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

 

(2) A SZÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott – a hivatásos állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.

 

(3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

 

(4) A SZÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján biztosítja.”

 

4.  §

 

A Hszt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(1) A szolgálati viszony létesítésekor – a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével – legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).”

 

5. §

 

A Hszt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítheti, illetőleg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselővel vagy közalkalmazottal betöltheti.”

 

6. §

 

A Hszt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„45. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.

 

(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetője, a megpályázható vezetői beosztásra való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.

 

(3) A pályázat kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

 

(4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 202. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

 

(5) A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.

 

(6) Pályázatra kiírt vezetői, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.

 

(7) A fegyveres szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe vezényelni.

 

(8) Pályázatot csak betölthető vezetői, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni.

 

(9) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezetői beosztás kizárólag pályázat útján tölthető be.”

 

7. §

 

A Hszt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„57. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a hat hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

 

(2)  A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

meghosszabbodik.

 

(3) Amennyiben a felmentés oka a minősítése alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idő – a hivatásos szolgálati viszonyban töltött időre tekintet nélkül – harminc nap.

 

(4) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható,  illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.

 

(5) A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

 

(6) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentési idő lejártával szolgálati nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idő elteltével szűnik meg. A nyugdíj folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

 

(7) A felmentési idő szempontjából a szolgálati  jogviszonyban töltött időt a szolgálati jogviszony létesítésének időpontjától függően a 326. § (1) bekezdés, illetve a 326. § (2) bekezdés és a 328. § (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani.”

 

 

 

 

8. §

 

A Hszt. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelékezés lép:

 

„(3) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzetségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére (oktatási intézményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állomány tagja esélyegyenlőségen alapuló részvételét biztosítani kell.”

 

9. §

 

A Hszt. 202. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

 

[A személyügyi alapnyilvántartása betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult]

„f) a törvény alapján nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a miniszter által kijelölt nyugdíjmegállapító szerv.” 

 

10. §

 

A Hszt. 245. §-ának (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

[A vagyonnyilatkozat tételére és annak kezelésére vonatkozóan a Ktv. 22/A-22/B. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy]

 

„a) az állami vezetőnek minősülő vezetők évente,”

 

11. §

 

A Hszt. 245/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(3) Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb két évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.”

 

12. §

 

A Hszt. 245/N. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2) bekezdésének megfelelően a vezetői munkakörök besorolását, a betöltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhető legmagasabb rendfokozatokat,  továbbá - figyelemmel a Ktv. 80. § (1) bekezdésének i) pontjára - a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglaltak védelmére vonatkozó szabályokat.”

 

 

 

 

 

13. §

 

A Hszt. a következő 249/A. §-sal egészül ki:

 

„249/A. § A rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság, rendőrőrs vezetésére kiírt pályázat esetén a pályázók nevét és szakmai önéletrajzát - az esetleges kinevezéssel kapcsolatos vélemény beszerzése érdekében – az illetékességi területen működő települési (Budapesten a fővárosi kerületi) önkormányzat képviselő-testületének, illetve rendőr-főkapitányság vezetésére kiírt pályázat esetében a megyei (fővárosi) közgyűlés részére meg kell küldeni. A képviselőtestület (közgyűlés) tagjai a pályázattal kapcsolatban tudomásukra jutott, a pályázóra vonatkozó adatokat harmadik személlyel nem közölhetik.”

 

14. §

           

A Hszt. 278. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„278. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltő személynek minősül; a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben foglalt különös követelmények a szolgálati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati követelménynek minősülnek.”

                                                                        15. §

 

A Hszt. 291. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„291. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a besorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötődő egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban elérhető rendfokozatokat a miniszter határozza meg. A miniszter a hivatásos szolgálati beosztásokat a 3. § (3) bekezdésétől eltérően is megállapíthatja.”

 

16. §

 

A Hszt. 342. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

 

„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg.”

 

17. §

 

(1) E törvény – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a)      a Hszt. 35. § (3) bekezdése, a „Központi tisztikar” alcím és a 245/J-245/M. §-a, továbbá 260. §-ának (1) bekezdése,

          b)  a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 3. §-ának (2) bekezdés i) pontja

hatályát veszti.

 

(2) Az 5. § és a 15. § e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 

 

(3) A 2. § és a 16. § 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Hszt. 42. § (3) bekezdése, valamint e törvény 5. §-a hatályát veszti.

 

(4) E törvény 4. §-ával megállapított Hszt. 41. §-ának (1) bekezdését, valamint 6. §-ával megállapított Hszt. 45. §-ának (1) bekezdését a hatálybalépését követően létesített jogviszonyokra, illetve kiírt vezetői pályázatokra; e törvény 7. §-ával megállapított Hszt. 57. §-át a törvény hatályba lépését követően közölt felmentésekre kell alkalmazni.

 

(5) E törvény 11. §-ával megállapított Hszt. 245/D. § (3) bekezdését a hatályba lépését követően visszavont vezetői megbízásokra kell alkalmazni.

 

(6) A hivatásos állomány tagját, akinek a  központi tiszt címe e törvény hatálybalépésével megszűnt, beosztásának, vezetői kinevezésének, a szolgálat teljesítése helyének megfelelően be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani azzal, hogy a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapig  - amennyiben ez magasabb - azt az illetményt kell részére folyósítani, ami központi tisztként megillette.

 

(7) A rendelkezési állományban lévő központi tiszt hivatásos szolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével megszűnik.  A rendelkezési állományban lévő központi tiszt hivatásos szolgálati jogviszonyának megszüntetésére a Hszt. szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

 

 

A közszférán belüli foglalkoztatás hatékonyságának és rugalmasságának biztosítása, a szabályozás felesleges párhozamosságainak megszüntetése érdekében a vonatkozó törvények – egységes szempontok szerinti – felülvizsgálata megtörtént.

A módosítások megvalósítására két lépcsőben kerül sor. Az első lépcsőben a Hszt. vonatkozásában – alapvetően – a hivatásos szolgálati beosztások meghatározására, a pályázati kötelezettség, a kötelező próbaidő előírására, a felmentési időre, valamint a szakmai alkalmatlanság miatti felmentésre vonatkozó szabályok korrekciójára kerül sor.

A módosítás e mellett a kapcsolódó szabályok szükséges változtatását és néhány szabály aktuális módosítását is tartalmazza.

 

 

RÉSZLETES INDOKOLÁS

 

Az 1. §-hoz

 

A szervezetnél rendszeresített beosztások szolgálati jellegének megszűnése nem indokolja az átszervezés szabályinak alkalmazását. Ezért a javaslat kifejezetten rendelkezik arról, hogy e módosítás nem minősül átszervezésnek.

 

A 2. §-hoz

 

A hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben az élet kockáztatásával végzik feladataikat. Önkéntesen lemondanak bizonyos alkotmányos jogaik gyakorlásáról, esetleg vállalva egyúttal a hozzátartozóikra is kiterjedő nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Mindezek jog- és életvitelbeli korlátozást jelentenek.

A hivatásos szolgálattelesítés nyomatékos feltétele a törvényben meghatározott jogi korlátok eltűrése. E korlátozás azonban kizárólag a szolgálat érdekében, csak feltétlenül indokolt esetben és mértékben történhet, nem okozhat aránytalan hátrányt.

Az Alkotmány XII. fejezetében felsorolt – a Magyar Köztársaságban mindenkit megillető – alapvető jogok közül a hivatásos jogviszonyban álló nem, vagy csak korlátozottan gyakorolhatja a következőket:

– nem lehet tagja pártnak, illetve politikai tevékenységet nem folytathat,

– korlátozott a véleménynyilvánítás szabadsága (pl. a szolgálati parancsot nem bírálhatja, hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat stb.),

– gyülekezési joga korlátozott,

– korlátozott az egyesülési szabadsága,

– köteles bejelenteni a passzív választójog gyakorlásával kapcsolatos tényeket (pl. jelöltként történt nyilvántartásba vétel),

– korlátozott a munka és foglalkozás szabad megválasztása, más kereső tevékenység folytatása.

A fegyveres szervek feladatait különböző törvények határozzák meg. E feladatokat a személyi állomány valósítja meg, amely munkajogi jogállása szerint nem egységes. A hivatásos állományúak mellett a fegyveres szervek állományába „civilek”, azaz köztisztviselők illetve közalkalmazottak is tartoznak.

Az alapfeladatok ellátásában minden fegyveres szervnél döntően hivatásos állományúak vesznek részt. A szervek működési feltételeit biztosító funkcionális feladatokat (pénzügy, gazdálkodás, személyügy, stb.), továbbá az alaptevékenységhez kapcsolódó járulékos feladatokat (technikai, egészségügyi, szociális stb.) végzők köztisztviselők vagy közalkalmazottak. A különböző karakterű tevékenységek más-más jogosítványokat, különböző szakmai ismereteket és eltérő felelősségi formákat vonzanak.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a foglalkoztatási jogviszony meghatározásakor a szolgálat ellátásának körülményeit és a tevékenység jellegét kell figyelembe venni. Ez szolgál alapul annak megállapításához, hogy a konkrét feladatot hivatásos szolgálat keretében, köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörben kell ellátni. Ennek meghatározására ad felhatalmazást a miniszternek a javaslat – a Hszt. 342. §-át kiegészítő – 16. §-a.

A civilesítés irányába tett első lépéseként ugyanakkor a javaslat 5. §-a „törli” a hatályos szövegből azt a rendelkezést miszerint a miniszter „a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminősítheti.” A beosztások átminősítés tehát a jelen módosítást követően csak hivatásos beosztásokból civil beosztássá lehetséges.

 

A 3. §-hoz

 

2006. október 8-án megalakult a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (SZÉF), amely a Hszt. és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi  XCV. törvény (Hjt.) hatálya alá tartozó állományt együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos (rendszeres, ágazatközi) érdekegyeztető fóruma.

Tekintettel arra, hogy a Hszt. – az eddigi helyzetnek megfelelően – csak az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsra [(OKÉT), a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat, a Hszt. és a Hjt. hatálya alá tartozókat egyaránt érintő kérdések országos érdekegyeztető fóruma], valamint az ágazati fórumokra [a Hszt. hatálya alá tartozók egyes csoportjait érintő kérdéseket tárgyaló Ágazati Érdekegyeztető Fórumok] vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, a törvényt a SZÉF-re vonatkozó szabályokkal szükséges kiegészíteni.

A SZÉF létrejöttére tekintettel a javaslat hatályon kívül helyezi a Hszt. 35. §-ának (3) bekezdését, amely a hivatásos állomány egészét érintő kérdések esetenként megvitatását a Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumra utalta.

 

A 4. §-hoz

 

A javaslat a kiválasztás megalapozottsága, a tevékenység hatékonyságának biztosítása érdekében a próbaidőre vonatkozó rendelkezések annyiban változtatja meg, hogy a próbaidő kikötésének lehetősége helyett, három hónapos próbaidő kötelező kikötését írja első. E mellett lehetőséget ad ennél hosszabb, de maximum tizenkét hónapos próbaidő kikötésére is.  A katonai és rendvédelmi oktatási intézménybe végzetteket a javaslat – a hatályos szabályhoz hasonlóan – a próbaidő kikötése szempontjából kivételként kezeli.

 

A 5. §-hoz

 

A hivatásos állomány civilesítésével kapcsolatos szabályok a javaslat 17. §-ának (2) és (3) bekezdése szerint a hatálybalépéstől számított tizenötödik napon, illetve 2008. január 1-jén lépnek hatályba. Ugyanakkor a civilesítés irányában tett első lépésként törlésre kerül a hatályos szövegből az a rendelkezést miszerint a miniszter „a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminősítheti.” A beosztások átminősítés tehát a jelen módosítást követően csak hivatásos beosztásokból civil beosztássá lehetséges. Ez azonban az adott munkakört betöltő személyek jogviszonyát (lásd a javaslat 2. §-a szerinti Hszt. 3. §-ának (5) bekezdését) nem érinti.

 

A 6. §-hoz

 

A javaslat szintén a kiválasztás megalapozottsága, a tevékenység hatékonyságának biztosítása érdekében egyes vezetői beosztások betöltését kötelezően pályázat lefolytatásához köti. E körbe a regionális, területi, valamint helyi szervek vezetőjének kinevezése tartozik. A javaslat a hatályos szöveg ezzel kapcsolódó további technikai módosítását is elvégzi.

E módosításhoz kapcsolódik a javaslat 13. §-a szerinti korrekció is. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése szerint „A rendőrkapitányság és a rendőrőrs vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri az illetékességi területen működő települési - Budapesten a fővárosi kerületi - önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét. Rendőrfőkapitány esetében a megyei (fővárosi) önkormányzat képviselő-testületének véleményét kell kérni. A szükségessé váló felmentésről az illetékes önkormányzatokat - az érintettel történő közléssel egyidejűleg - tájékoztatni kell.”

E véleményezési jogkör gyakorlásának még a pályázat győztesének kiválasztását megelőző gyakorolása érdekében a javaslat a pályázók nevének és szakmai önéletrajzának a véleményező szervhez való megküldéséről rendelkezik.

 

A 7. §-hoz

 

A javaslat a felmentési idő hosszát a közszféra legnagyobb számú csoportjára, a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokhoz igazítja, azaz a jövőben az egységes hat hónapos felmentési szabály helyett, a hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött időhöz igazodó, lépcsőzetes felmentési idő alkalmazására kerül sor.

E felmentési idő számítása érdekében a szolgálati jogviszonyban töltött idő számítására tekintetében is további rendelkezések beiktatása vált szükségesség. E körben – azonosan a végkielégítés szempontjából történő szolgálati idő számításához – a javaslat differenciál a szolgálati jogviszony létesítésének időpontjától függően. Amennyiben a szolgálati jogviszony a Hszt. hatálybalépése előtt keletkezett, a számításra a Hszt. 326. §-ának (1) bekezdése, ellenkező esetben (Hszt. hatálybalépése után keletkezett jogviszonyok) a Hszt. 326. §-ának (2) bekezdése, valamint 328. §-ának (1) és (4) bekezdése alkalmazandó.

A hivatásos szolgálati viszonyra – minősítése alapján – szakmailag alkalmatlanná vált személy jogviszonyának megszüntetésére rövidebb, harminc napos felmentési idővel kerülhet sor.

A hivatásos szolgálatra méltatlanná, vagy nemzetbiztonsági okból neki felróhatóan, illetve a Hszt. 258. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek való meg nem felelés miatt beosztásának ellátására alkalmatlanná vált személy esetében a jogviszonyt felmentési idő nélkül kell megszüntetni.

A felmentésre vonatkozó megváltozott szabályok csak a javaslat hatálybalépését követően közölt felmentésekre alkalmazandók.

 

A 8. §-hoz

 

A javaslat kizárólag a hatályos szabály pontosítását tartalmazza, azaz a rendelkezés tartalma tekintetében nem eredményez változást.

 

A 9. §-hoz

 

A Hszt. 191. §-a szerint a törvény alapján járó nyugellátások megállapításáról első fokon a miniszter által kijelölt szerv határoz. A nyugellátás rendjét a Hszt. 342. § (2) bekezdés m) pontja alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. E felhatalmazás alapján került kiadásra a nyugellátás szabályairól szóló 28/2006. (XI. 9.) IRM-ÖTM rendelet, melynek 16. §-a nevesíti a nyugdíjmegállapító szervet. A Hszt. 202. §-a tartalmazza, hogy mely szerv tekinthet be személyügyi nyilvántartása, illetve ki vehet át abból adatokat. A bekövetkezet változásra tekintettel e rendelkezést a javaslat a miniszter által kijelölt nyugdíjmegállapító szervvel egészíti ki. 

 

A 10. §-hoz

 

A központi tiszti cím megszűnése miatt szükséges, szövegpontosító módosítást tartalmaz a javaslat.

 

A 11. §-hoz

 

A javaslat csökkenti a vezetői megbízás visszavonását követően rendelkezési állományban tölthető időtartamot és az ezen idő alatt folyósított díjazás mértékét. Az eddigi három éves rendelkezési állomány fenntartása a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségtelen, továbbá – mivel ezen idő alatt az érintett személy nem lát el vezetői feladatokat – ezen időszakara kizárólag a vezetői pótlékkal csökkentett illetmény kifizetése indokolt. E rendelkezés csak a javaslat hatálybalépését követően visszavont vezetői megbízások esetén alkalmazható. 

 

                                                              A 12. §-hoz

 

A központi tiszti cím megszűnése miatt szükséges, szövegpontosító módosítást tartalmaz a javaslat.

A 13. §-hoz

 

E rendelkezés kapcsolódik az 6. §-sal érintett vezetői munkakörök pályáztatásához. Az ahhoz kapcsolódó – a rendőrségre vonatkozó törvényben meghatározott - véleményezési jog gyakorlása érdekében szükséges kiegészítő szabályokat tartalmazza.

 

A 14. § - 15. §-hoz

 

A rendelkezés a civilesítéssel összefüggésben a munkakörök átminősítésének lehetőségét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál az 1995. évi CXXV. törvénnyel összhangban továbbra is megengedi.

 

A 16. §-hoz

 

A rendelkezés a civilesítéssel összefüggésben, a munkakörök – a javaslat 2. §-a szerinti szempontok figyelembevételével történő – minősítéséhez szükséges felhatalmazást adja meg.

 

A 17. §-hoz

 

A javaslat 17. §-ának (1) bekezdés hatályon kívül helyezi a központi tisztikarra vonatkozó rendelkezéseket. Ezen intézmény ugyanis a gyakorlatban nem váltotta be a célját. E rendelkezés kapcsolódik a Ktv. azon rendelkezéséhez, mely a főtisztviselői kar megszüntetéséről intézkedik.

A kapcsolódó garanciális szabály – a 17. § (6) bekezdésében – az érintett személyi kör besorolásáról és új illetményének megállapításáról rendelkezik. E § a rendelkezési állományban lévő központi tisztek felmentését, és a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére vonatkozó szabályok alkalmazását is kimondja.

A 17. § egyéb rendelkezései a hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a szükséges átmeneti szabályokat tartalmazza.

 

 

http://www.brdsz.hu/2007/hsztveg.htm

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 12:10
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76