Kezdölap arrow Hírek arrow ÁÉT arrow BÉT 12-21/8/2002.
BÉT 12-21/8/2002.
2002. August 05.
BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS
Szám: 12-21/8/2002.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

a Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2002. augusztus 5-én
megtartott üléséről


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

…. Akkor a békéltetőnek mondjuk, akkor kéne, hogy tárgyaljak vele. Ezért a munkáltatói oldalt kérjük, hogy adja a levezető elnököt.

Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Jó! De mivel egy ilyen békéltető tárgyaláson veszünk részt, azt gondoljuk, az lenne a jó, hogyha egy olyan levezető elnök lenne, aki ebben a dologban semleges, úgyhogy nem én lennék a levezető elnök, hanem Gulyás Kálmán úr, akit most per pillanat nem látok a teremben. Együtt jöttünk a lépcsőn, őt javaslom, hogy legyen levezető elnöke a mai ülésnek. Azt kérdezem, hogy elfogadható-e a felek részére Gulyás Kálmán személye? Rögtön fog jönni. Jó? Együtt indultunk el, csak útközben elhagytuk.

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Ha megkérhetném államtitkár úr, legyen szíves megmondani, hogy honnan van a Gulyás Kálmán úr, mert a kollégák nem ismerik.

Dr. Tóth Gábor úr, főosztályvezető, FMM Bérpolitikai Főosztály:

Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak az igazgatója. Munkaügyi közvetítői...

Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Elfogadható a személye?
Igen! (többen)

Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Ha jól látom mindenki számára elfogadható! Akkor kérem, hogy várjuk meg és akkor ő fogja vezetni. Nos akkor megérkezett Gulyás Kálmán és akkor a mai napnak a levezető elnöki szerepét ő fogja betölteni. Parancsolj!

Dr. Gulyás Kálmán úr, FMM Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat, levezető elnök:

Jó napot kívánok! Hát nagy meglepetés ez számomra, nem gondoltam, hogy én ma 13.09 perckor a Belügyminisztériumban fogok ülni és éppen a BÉT mindkét oldalának jóváhagyásával éppen egy szerepre vállalkozom és ezt fogom csinálni. Hadd mutatkozzam be először is, mert nem mindenki ismer természetesen. Gulyás Kálmánnak hívnak, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálatnak vagyok az igazgatója. Az érdekegyeztetésbe körülbelül 12 éve dolgozom, egy időben 6 évig 90 és 96 között az ÉT-nek voltam a kormányzati titkára. Ennyit magamról és a KOMT-nak is egyben én vagyok a levezető elnöke, ez azért fontos, mert gyakorlatilag a múltkori KOMT ülésen, amikor a téma tárgyalásra került, akkor azt az ülést én vezettem le. Tehát van valami ismeretem erről a területről. Nem ismerem a BÉT szabályát ugye, és a BÉT alapszabályát, úgyhogy mindenkitől elnézést kérek, hogyha valamit rosszul teszek, akkor szóljanak, de ha lehet, akkor én használnám azt a szabályt, amit a KOMT ülésen, vagy amit az ÉT-ben használunk, nem tudom, hogy itt az óramutató járásával ellentétesen, vagy egy irányba szokták a szót megadni a partnerek egymásnak, tehát mondom, ha véletlenül ilyesmibe mellényúlok, kérem nyugodtan szóljanak. Másik dolog az, hogy mindig azzal szokott kezdődni egy ilyen tárgyalás, hogy elfogadjuk a napirendet, illetve a szóvivőket, nem tudom itt szóvivők vannak, ügyvivők vannak? Szóvivők! Tárgyaló csoportvezetők vannak? Csak szóvivő van! Akkor első körben megkérdezném azt, hogy a munkavállalói oldalnak ki a szóvivője?


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Bárdos Judit.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! És akkor a munkáltatói oldalnak a minisztérium részéről ki a szóvivője?


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Pál Tibor a Belügyminisztérium politikai államtitkára.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! És akkor megkérdezem a két oldalt, hogy elfogadják-e a mai napirendet?


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

gen!




Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Igen!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Amit bocsánat úgy lehet tekinteni, hogy folytatása a péntekinek. Fel lehet így fogni?


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Igen, de napirend előtt lenne bejelenteni valónk.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Napirend előtt akkor megadom a szót!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Köszönöm szépen! Napirend előtt szeretnénk mintegy köszönetet mondani a munkáltatói oldalnak atekintetben, hogy sikerült elválasztani a beiskolázási segély, illetve iskolakezdési támogatás tárgyában kiadott miniszteri rendelet és utasítás aláírását a jelen megállapodás megkötésétől vagy sem? Köszönöm!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! …. akkor a napirend tárgyalására, ugye? Kérdezem, hogy a napirendhez, ki az előterjesztő a napirendre? Munkáltatók, vagy a szakszervezet?


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Közös!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Közös az előterjesztés. Igen, mert az a szokás, hogy aki az előterjesztő, azt megkérdezzük, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést fűzni, de akkor mind a két felet megkérdezem. Bárdos Judit asszony?


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Pénteken úgy álltunk fel ettől a tárgyalóasztaltól, hogy tulajdonképpen a megállapodás alappontjaiban megállapodtunk és egyedüli, amiben nem sikerült megállapodásra jutni, ez a megállapodás preambuluma, mert abban bizonyosan szerepelt egy %-os meghatározás, hogy miről is szól a végrehajtási norma. Legnagyobb megdöbbenésemre, azért elég nagy visszhangja volt annak, hogy a Belügyminisztériumban nem sikerült megállapodni annak ellenére, hogy a sajtóorgánumok csak az interneten hozták le a sajtóközleményt, illetve a rádióban hangzott el. Sajnálatos módon a munkáltatói sajtóközleményt a szakszervezeti oldal nem látta, ennek ellenére ugye csodálkozását fejezte ki egy-két miniszter a tekintetben, hogy mi az, hogy a BÉT-en nem sikerült megállapodni, micsoda dolog, hogy a belügyi szakszervezetek az alkalmazotti kedvezményt nem számítják bele ebbe az átlag 50%-ba. Ezek a hírek eljutottak hozzánk is, kérem szépen tessék szám…. Akkor számoljunk. Itt van a közgazdasági helyettes államtitkár úr, megkérdezem most hivatalosan, hogy az alkalmazotti kedvezmény, ez a 37,5 %-hoz képest hány %-ot jelent még azoknál az embereknél keresetnövekedést, akik érintettek ebben a körben?


Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

A teljes közalkalmazotti belügyi állományra vetítve, ha felbruttósítjuk a nettó adókedvezmény mértékét, ez 7.800 Ft összeget jelent, ha a júliusi vagy augusztusi havi átlagbérekre vetítve számoljuk ennek a %-os mértékét, akkor ez körülbelül 11%, együttesen az egyébként korábban számított és mindenképp végrehajtásra kerül 37,5 %-os béremeléssel körülbelül 48%-ra jöhet ki a felbruttósított béremelés.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Én ezt nem is értem, Ön az ebédnél ma nekem azt mondta, hogy 5 és fél, maximum 6%, tehát akkor itt két malomban örlünk, ezért kérdeztem rá, na most, akkor melyik a korrekt szám, amit az ebédnél mondott, vagy amit most mondott?
Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Ezek a korrekt, pontos számok a nálam lévő táblázat alapján. Meg tudom mondani akár még kategóriánként is.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Hadd kérdezzem meg, nem tudom, itt hogy szokott menni, de ha van valami olyan vitatott téma esetleg, lehet ám szünetet kérni és akkor megbeszélni ezt, hogy akkor a számok, azok mennyire pontosak és mennyire nem.


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Köszönöm szépen! Én mielőtt a számmisztikába beleveszünk, azért azt szeretném elmondani, hogy tényleg azzal a szándékkal jöttünk és az a szándékunk, hogy megegyezzünk. Ezt nagyon fontosnak tartjuk. Én abból a kérdésből, amit az előbb Bárdos Judit föltett, azt látom, hogy a másik oldalnak is az a szándéka, hogy ma megegyezés szülessen. Azt gondolom, hogy közös érdekünk, hiszen akiket itt képviselünk, akár munkaadóként, akár munkavállalóként, ők azt várják tőlünk, hogy itt ma, valamifajta megegyezés legyen. Én egy nagyon jó iránynak tartom azt, ami most elhangzott előbb, hogy a közalkalmazotti kedvezményeket is nézzük végig, ez már egy egészen szimpatikus számot hoz ki, most hogy ebből melyik összeg az igaz és hogy melyik nem, tehát ami az ebédnél elhangzott, vagy most az ebéd után, arra gondoltam, hogyha vacsora után ülnénk le, akkor még nagyobb számokat is lehetnek produkálni, ha jól látom a tendenciát. De mi is fontosnak tartjuk, hogy ez a közalkalmazott kedvezmény ez belekerüljön a megállapodási összegbe, tehát a megállapodásba, tehát azzal együtt legyen kezelve.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Mielőtt még, jó, hátha tudnak újat mondani. Államtitkár úr!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Szükségesnek tartom, hogy egy kicsit magyarázzam, hogy mi volt a két szám közötti különbségnek az oka. Ha a megemelt bérekhez, tehát már a szeptember 1-jétől hatályos bruttó bérekre vetítem, akkor jön ki az a %-os mérték, amit az ebédlőben említettem. Elnézést kérek, hogyha az félreérthető volt, ugye, ha megnézem a pontos nettó összeget, akkor 5.480 Ft körül jön ki a nettó jóváírás mértéke, felbruttósítva adja a 7.800 Ft-ot, de a mostani bérekre vetítve ez 11% körüli növekmény. És mondom, hogyha félreérthető voltam, akkor elnézést kérek.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Bárdos Judit!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Hát gondolom nem kell bruttósítani, mert azt sem bruttóban számolják, hanem automatikusan
az adókedvezményt vonják, mint alkalmazotti kedvezményt és amennyivel többet keres az illető, annál kevesebb alkalmazotti kedvezmény jár neki, majd 1.500.000 Ft-nál ez megszűnik. Tehát énszerintem nyugodtam maradhatunk az 5 és fél, 6%-ban és így maximum, amiről tárgyalhatunk, az 43% jelenleg, az a pénz, amit a Kormány biztosít. Én azért készültem és különböző ágazati béremeléseket is néztünk, a legutolsó megállapodás és pedig Vadász Jánossal nehéz megállapodni. Ez köztudott az elmúlt 10 év tapasztalatából, még őneki is sikerült a NÖKÖM-ben a megállapodást aláírni és egy átlagos 50%-osnál lényegesen nagyobb mértékű bérfejlesztést eredményezett ez a kulturális ágazatban 24.000 embernek. Most rögtön hallom a reakciót, hogy ott sokkal több a diplomás, mint itt. Kérem szépen én még egyszer el szeretném mondani, hogy ez az a terület, főleg a rendvédelmi szervek területe, ugye ott 8.000 vagy 9.000 közalkalmazott dolgozik, a többi pedig a háttérintézményeken, a Bevándorlási Hivatalnál, a határőrségnél, stb. Ahol olyanok a munkakörök, hogy hiába van felsőfokú végzettsége, ha az és amennyiben az adott munkakörhöz nem szükséges, akkor csak B-be, C-be, vagy D-be lesznek besorolva, még az E-be sem kerülnek bele, nemhogy az F-be. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrségtől most fog elmenni több mint 10 diplomás közalkalmazott, mert egyszerűen az állománytábla szerint nem sikerül nekik helyet adni. Diplomás munkahelyek. Tehát hiába szerez valaki végzettséget közalkalmazotti szinten, ha és amennyiben az állománytábla nem kívánja meg, akkor nem tudják a végzettségének megfelelően besorolni. Egyébként is, ha én elmegyek takarítónőnek ügyvédi végzettséggel, akkor az A.1-be kerülök besorolásra, mert ahhoz a munkakörhöz nem szükséges a jogi egyetem. Ez a terület az, amelyik mindig le volt maradva, hiszen annak ellenére, hogy januárba a volt miniszternél 15%-os béremelést harcoltak ki a szakszervezetek, annak ellenére az utolsók között szerepeltünk a minisztériumok rangsorában. A jelenlegi belügyminiszter július 4-én elismerte ezt a tényt, igaz, hogy közölte, hogy azért vagyunk így, mert kevés a diplomásunk. Kérem szépen, ha ehhez a munkához nem kell felsőfokú végzettség, akkor a munkáltatók nem fognak ide diplomásokat felvenni, mert nem jönnek el. Hát átlag 67- 70.000 Ft-os bruttó keresettel nem fognak idejönni diplomások ilyen munkakörbe dolgozni. Most ezért nem lehet büntetni a közalkalmazottakat. Hiszen a többi ágazatban, tudom, azért van meg az 50%, mert a zöme diplomás és a diplomás bértábla húzza magával a többit. Ezt amikor és ezt a múltkor elismertem, Önök urak nem voltak itt, hogy ilyen mértékű béremelés még az elmúlt 100 évben nem volt, ezt tudomásul vettük, ezt üdvözöljük, de ebből mi is szeretnénk részesülni. Ha most csak ezt a béremelést kapjuk meg, ezt a 37,5 %-ot, mert az alkalmazotti kedvezmény egy másik ügy, akkor kérem szépen megint az utolsók leszünk a rangsorban. És Önöknek kell kiállni a munkavállalók elé és azt mondani, hogy ti azért kapjátok ezt a keveset, mert nektek nincsen, csak középfokú végzettségetek, vagy az A-tól a D-ig vagytok besorolva. Ezt egyetlenegy szakszervezet sem fogja fölvállalni, hogy ezzel indokolja meg, hogy ezért fogadta ezt el. Tehát mi 10 év óta, mióta a közalkalmazotti törvény hatályba lépett, kértük, mondtuk, követeltük, hogy valamit kell a belügyesekkel csinálni, hiszen a sztrájktörvény szerint a rendvédelmi szerveknél dolgozó közalkalmazottaknak nincsen sztrájkjoguk, míg az orvos abbahagyja a műtétet, a pedagógus nem megy el tanítani, a színész nem lép fel a színházban, ez a kör meg sem teheti. Még csak annyit sem, hogy egy 2 órás figyelmeztető sztrájkba lépjen. Tehát, ha elvárják tőle, hogy ilyen helyen legyen, ha különböző ellenőrzéseken megy át egy adott munkakör betöltéséhez, akkor azt valamivel dotálni kéne. Mi nem azt mondjuk, hogy ezt csak a bértáblába lehet dotálni, évek óta kérjük, itt tanuk rá a szemben ülő oldal, hogy valamilyen belügyi pótlékkal kéne ezt honorálni. Ugye most megszűnik a, ….átváltozik a pótlékrendszer, nincsen közalkalmazotti bértábla, csak egy általános, illetve egy felsőfokú, ott vagyunk, ahol a part szakad. Hát ezért nem sikerült megállapodni pénteken, mert itt minden egyes kolléga, amikor is lekommunikálta a Kormány az első 100 napos programját, akkor valamilyen kommunikációs hiba történt, hiszen ugye a kollégák elkezdtek számolni, hogy 50%-kal megemelkedik a fizetésük. Azt sikerült egy hónap alatt rendbe tenni, hogy emberek, itt nem az egyénnek lesz 50%-kal több a fizetése, hanem ebben az ágazatban a közalkalmazottaknak átlag 50%-kal. Most ha kiállunk, hogy nincs meg az átlag 50%, mert ez elhangzott egyébként a Teve utcában, már akkor mindenki tudta, hogy 37,5 van. És mindenki azt várta a szakszervezetektől, hogy tegyék mellé a hiányzót. És ha most azzal kelünk fel az asztaltól, hogy megint nincs meg, és nem fogod megkapni, akkor nagyon nehéz lesz a kollégák gondolkozásmódját, a fellépését a megfelelő irányba terelni. Köszönöm!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Kormányzat? Munkáltatói oldalról kíván valaki? Szóvivőkön kívül szokott más is? Igen! Kérdezem, hogy a szóvivőkön kívül más? Igen! Parancsoljon!


Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:

Nekem kiegészítésként két megjegyzésem lenne. Az egyik, hogy az elmúlt 4 év során, amit Bárdos Judit emlegetett, ez a 15,5 %-os ezévi béremelés, ami valamivel több volt, mint átlagba, ezen kívül a közalkalmazottak semmiféle plusz béremelésben nem részesültek. A 4 év során, az elmúlt 4 év során az egészségügy is, a pedagógusok is kaptak kiegészítést. Ez a közalkalmazott réteg, ez egy összetett. Ebbe van pedagógus, egészségügyi, ugyanakkor, aki rendőrségnél, határőrségnél végzi a feladatát, döntően nem tartoznak a nagy, kvázi közalkalmazotti szakmákhoz, tanárokhoz, kutatókhoz, stb. Így gyakorta kimaradtak az egészségügyi, pedagógus, kutatóintézeti, stb., mondhatnám, amik történtek béremelések szorzóval, vagy különbféle dologgal. Na most ez az egyik probléma, hogy 4 éve nem volt a 7,5%-on kívül, amit az idén sikerült kiharcolni, béremelés. A másik probléma, ugye egy munkahelyen háromféle munkajogi kategóriában dolgoznak emberek. Hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazott. Na most, gyakorta közalkalmazottak hasonló feladatot látnak el, mint a köztisztviselők, vagy mint a hivatásosok és körülbelül, nem akarok rossz számot mondani, de fele az átlagfizetésük, mondjuk a hivatásnál, közalkalmazottnál ez a minimum. Végiggondolom, és lehet, hogy most nagyon rossz számot fogok mondani, a határőrség 13.000 emberéből körülbelül 1.300 a közalkalmazott és olyan 4% körüli a bérköltsége, tehát nem 10, hanem 4-5 maximum, tehát a fele, mint az átlag. Na most, hogy tudjuk, hogy hány %, egyszer mi is úgy gondoltuk, hogy ha így jelenik meg egy belügyi utasítás, hogy 50%-os béremelés végrehajtására, akkor nem tudunk igazából az emberek szemébe nézni, hogy aláírtunk egy papírt, amiben 50% szerepel és azt mondják, hogy hát akkor nézzük meg az átlagot és kinek van átlagban 50%. Hát ennyi volt! Köszönöm szépen!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Más, munkavállalói oldalon?


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Következőt hadd mondjam, ugye itt a KOMT megállapodás az arról szól, hogy a parlamenti döntés következtében hogyan és milyen módon legyen végrehajtva ez a béremelés. Ez ugye, ennek a menetrendjére, vagy ennek a formájára ad lehetőséget. A mostani vitából azt érzem, aminek nem a jogosságát kívánom vitatni, nehogy bárki félreértse, hogy ez itt inkább arról szól, hogy hogy lehetne még több pénzt a belügyi ágazatban dolgozók számára a központi költségvetésből, vagy bárhonnan biztosítani. Mondom, ennek a jogosságát sem vitatom, csak azt szeretném jelezni, hogy itt alapvetően két dologról kéne külön beszélni. Én azt gondolom, hogy külön kéne erről a bizonyos plusz béremelésről beszélni és külön kéne arról az eljárási rendről, amiről ugye a KOMT megállapodás felkér minket. Ha a kettő összekeveredik, akkor mindig elő fog jönni a pénz, onnantól kezdve …… azt látom, hogy mindig egymással szembe kerülünk, már csak azért, mert a mi mozgásterünk is ebben elég korlátozott. Tehát, én egy kicsit azt próbálnám meg javasolni, hogy válasszuk ketté a dolgot és aztán meglátjuk, hogy tudunk-e olyan fogalmazást, vagy megállapodásba rögzíteni, ami mindkét fél számára elfogadható. De, ha ez a kettő mindig úgy jön elő, hogy na de az 50%, na de, több pénzt, akkor azt látom, hogy nem egymás mellé alakul a két vélemény, hanem mindig egymással szembe fog kerülni, én azt gondolom, hogy ezt jó lenne elkerülni, ezért valahogy próbáljuk meg kettéválasztani és két dologról külön beszélni.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Csak egy mondatot! Elnézést! Egy sajtótájékoztatóból szeretnék idézni egy mondatot és ha ezt megfordítom, akkor a negatívja értelmezhető ránk. Azt mondja: A KKDSZ elnökének értékelése szerint, a hatalmas nagyságrendű bérfejlesztés minőségi elismerést jelent a kulturális területeken dolgozóknak. Tehát, amikor ő megköszöni a NÖKÖM vezetésének a több, mint 50%-os béremelést, akkor úgy értékeli, hogy plusz külön elismerést kapnak a kulturális területen dolgozók. Mi akkor ezt úgy kell, hogy értékeljük, hogy ez egy negatív diszkrimináció, ennek az ágazatnak a területén. És tőlem el lehet választani a kettőt, egy technikai szabályozást, és egy bérmegállapodást, de a kettő valamilyen módon összefügg, hiszen mit fogunk osztani? Vagy megállapodunk a tekintetben, hogy hány %-os lesz ez a keresetnövekedés és a végrehajtás szabályaival mi van, vagy nem állapodunk meg és akkor is a Kormány oda fogja adni a közalkalmazotti bértáblába való beállást és azt fogja mondani, hogy ugyan nem állapodtunk meg a szakszervezetekkel, de tessék, itt van vigyétek és osszátok. Tehát miután ez egy kötelezettség a Kormány részére, hogy minden közalkalmazottnak erre a táblára be kell állni. Annyit még kiegészítésként, hogy nem csak három foglalkoztatási jogviszony van itt, még van egy negyedik is, és pedig a Belügyminisztérium területén 600 munkavállaló dolgozik, akik a kiszervezett munkások és sajnálatos módon velük még a kutya sem foglalkozik, nemhogy még a közalkalmazotti béremelésbe bekerüljenek és akkor van itt még KHT-s és van sok minden más és akik ebbe a körbe azért nem kerülnek bele, mert a KHT-nál dolgoznak, kivéve a Duna Művész Együttes, mert az belekerül ebbe a körbe. Hogy mi módon, azt még nem láttuk, mert azt nem sikerült megkapni annak a belügyi szabályozását sem. Tehát el lehet. Én akkor azt mondanám, a munkáltatói oldalnál van a labda és azt szeretném megkérdezni, hogy ugye, van egyszer a táblára való beállás, ez a 37,5 % van, a nettó 5,5%, mert ha bruttó 11, akkor az nettó 5,5, tehát az gyakorlatilag ennyi és azt szeretném megkérdezni, hogy akkor ezt a maradék 6,5-7%-ot honnan lehetne ágazati szinten összeszedni? Tudnillik a 12,5% az mindösszesen erre az évre 400 Millió lenne. Ha milliós nagyságrendről beszélünk, ugye a jövő évre 2,5 Milliárd, ez múltkor elhangzott ezen az értekezleten, akkor ennek a részét valahogyan össze kéne azért szedni, hogy ne érezzük mi ezt negatív diszkriminációnak. Igen! Volt még egy ilyen a múlt hét pénteken, de egyébként Jenei úr is említette 4-én, hogy van egy tartalékalapja a kormányzatnak, hogy ahol nem sikerült normális módon végrehajtani ezt a közalkalmazotti béremelést, ott a szeptember hónapban lehet ettől a korrekciós alaptól kérni pénzt. Vajon ez nem-e olyan szituáció, amikor ehhez a korrekciós alaphoz be lehet ezt a kérést nyújtani? Végre helyére tenni az ágazatot, hogy soha többet ne lehessen itt arra hivatkozni, hogy a belügyi dolgozók negatív diszkriminációba részesülnek.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldalon még valaki más? Minisztérium vezetéséé a szó!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár

Tehát először is szeretném pontosítani mégegyszer a %-okat. Nem tudom összekeverni a nettó növekményt és a bruttó növekményt, nem tudok semmiféle nettó változást a bruttó jövedelmekre vetíteni, mert számomra kezelhetetlen. Tehát, azért bruttósítottuk fel a közalkalmazotti, vagy alkalmazotti kedvezménynek a mértékét, hogy könnyebben számítható legyen. Ha a nettó x%-os jövedelemnövekményt számítjuk, akkor azt csak a nettóhoz lehet hasonlítani, meggyőződésem, hogy ugyanaz a végeredmény jönne ki, tehát összességében 48% körüli emelkedés szeptember 1-jei hatállyal a forrás részéről. Tehát valóban igaz az, hogy szükséges volt ennek az állománynak a béremelése, messze elismerem, nagyon sok értekezleten, rendőrségen belül is tárgyaltunk arról, hogy a közalkalmazottak anyagi, erkölcsi megbecsülése elmarad azoktól, akik a Hszt., vagy a Ktv. hatálya alá tartoztak. Éveken keresztül felhalmozódott egy jövedelemelmaradás, óriási különbségek alakultak ki, szétnyílt a bérolló, ahogy ezt egymás között szoktuk emlegetni és most mindenki arra törekszik, hogy a lehető legrövidebb időn belül, legalább közelítsen egymáshoz ez a három állománycsoport. Hogy mi lesz hosszú távon a közalkalmazotti rétegnek a jövője, én ezt nem tudom most megítélni, ettől függetlenül a teljesítményükhöz, végzettségükhöz, munkájukhoz szükséges bérelismerést a lehető leggyorsabban meg kell tenni. Hogy ez milyen formában történik, ezen lehet esetleg vitatkozni, viszont volt egy másik nagyon komoly problémánk is, a minimálbér kétszeri emelését követően jelentős összetorlódott a közalkalmazotti bértábla, tehát azt is nagyon gyorsan helyére kellett tenni. Tehát, hogy egyébként is meglévő politikai szándékot egy szakmailag is szükséges közalkalmazotti táblával kellett összepárosítani. A Kormány különféle szervezeteire, minisztériumi címeire ahogy pénzügyi berkekben ezt emlegetni szoktuk, eltérő mértékű béremelés kerül végrehajtásra. Ez adódik mindabból, amit Bárdos Judit is elmondott már. Tehát különbség van a táblán belüli létszámok arányaival, arányaiban különbség van a jövedelmekben és sajnálatos módon az eddigi lemaradásból, a végzettségen belüli különbségekből adódóan a Belügyminisztériumban lévő szervekre nézve ez csak 37,5 %-os bruttó emelkedést jelent. Ez a mi sajnálatos adottságainkból adódik. Azt, hogy ehhez honnan lehet forrást teremteni, hiszen senki nem tiltja meg a Belügyminisztérium számára, hogy emelje meg, emelje magasabbra a közalkalmazottak fizetését, a gondunk csak az, hogy ehhez a fedezet nem áll rendelkezésre. Kiszámítottuk, megnéztük különféle formában, nemcsak a 602 munkavállalónak a jövedelemszükségletét, hanem a közalkalmazottaknál is, mennyibe kerülne az, ha az alkalmazotti kedvezmény nélkül 50%-ra emelnénk átlagosan és nagyon fontos, hogy átlagosan, a közalkalmazottak szeptember 1-jei béremelésének mértékét, ehhez havonta 130 Millió Ft személyi juttatás az előírányzat, plusz a járulékai szükségeltetnek. Tehát az, amit említett, hogy 380-390 Millió Ft év végéig három hónapra, az még nem tartalmazza a járulék vonzatát, tehát körülbelül fél Milliárd Ft az, ami ebben az évben még szükséges lenne a Belügyminisztérium szervei számára, és nagyon fontos az, ezt pénzügyesként köteles vagyok folyamatosan hangsúlyozni, hogy nem elegendő ebben az évben megszerezni ezt a többletforrást, hanem írásos ígérvény, szándék kell ahhoz, hogy ennek a jövő évi pénzügyi vonzata is a belügyi szervek rendelkezésére áll, ami valóban 2,5 Milliárd Ft…
(Kazettafordítás!)
…. erről nem tudok nyilatkozni a jövő évi költségvetési tervezésről, de ha sikerül is külső forrást szereznie a Belügyminisztériumnak a közalkalmazotti, vagy munkavállalói béremeléshez, akkor mindig vizsgálnunk kell azt is, hogy ennek a jövő évi pénzügyi forrása rendelkezésre áll-e majd. Ami nehezíti a saját mozgásterünket, mert nagyon szívesen kisöpörném a kamrának az alját is, de tudom, hogy ott nem találok semmit, hiszen valamennyi belügyön belüli költségvetési szerv vezetőivel, gazdasági vezetőivel napi kapcsolatban vagyunk és igazolható módon év végéig több Milliárdos forráshiányunk van a személyi juttatási előirányzaton belül is. Tehát nem arról van szó, hogy a fejlesztéseket át kell ütemezni, le kell állítani, hogy a különféle működési kiadások területén kell alkudozni a szállítókkal, hanem folyamatosan tárgyalunk a Pénzügyminisztériummal arról, hogy a december hónapban esedékes járandóságok kifizetéséhez a fedezet majd rendelkezésünkre álljon. Ilyen körülmények között én nem tudom elfogadni azt, hogy a Belügyminisztérium saját hatáskörben, fedezet nélkül a 37, 37,5%-os közalkalmazotti béremeléstől felfelé irányban elmozduljon. Köszönöm szépen!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Köszönöm! Ha jól értékelem, vagy jól érzem, akkor azért van némi elmozdulás. Így az egyik, hogy azt mondjuk, hogy vannak a közalkalmazotti kedvezmények, hogy ez most mennyi, ezt egészen pontosan nem tudjuk, de szerintem ez ki fog derülni, tehát hogy az első fizetésnél. Azt jól látjuk, hogy ugye, a közalkalmazotti kedvezményen túl, ez a 37,5 % az, ami biztosítható. Tehát ezt kérdezem egy kicsit a munkavállalói oldalt, hogy egy olyan megfogalmazás, ami arról szól, hogy a közalkalmazotti kedvezményen túl egy 37,5% -os átlagos béremelést biztosítunk, a közalkalmazotti kedvezményre azért nem nyitnék most vitát, mert más számokat hallottunk, ez az egyik módosító javaslat, vagy ez az egyik meggondolásra ajánlott javaslat. A másik, ami azt gondolom, hogy az előző javaslatomnak egy ilyen újbóli felvetése, hogy ugye a béralku és a jelenlegi menetrendről való tárgyalás kapcsán, hogy azt mondjuk, hogy a 2003-as évi feladatmutatók a költségvetés készítésénél a mostani megállapodásban rögzített pontok értékelésére visszatérünk, akkor pontosan fogjuk tudni, hogy mennyi a közalkalmazotti kedvezmény, pontosan fogjuk tudni, hogy mennyi az a bizonyos átlagemelés, amiről itt most szó van, tehát akkor van egy lehetőség, hogy ezt a bizonyos, általam béralkunak nevezett folyamatot tudjuk folytatni, vagy újból tudunk egymással tárgyalni. A 3. pont, abban én is egy kicsit bizonytalan vagyok és egy kicsit a Pénzügyminisztérium felé fordulok, hogy segítsen, hogy ennek a bizonyos tartalékalapnak a, hát jó szóval a megcsapolását, tehát, hogy azt mondjuk, hogy a minisztérium igényt nyújt be arra a különbözetre a tartalékalap felé, ami az 50%-hoz hiányzik. Én ezt a három pontot látom, nehogy félreértse bárki, újból el lehet mondani sokszor, hogy milyen rossz helyzetben vagyunk akármi, mint minisztérium, akár a munkavállalói oldal, de azt gondolom, hogy az a három pont kicsit közelít már ahhoz, hogy egy megállapodást létre tudjunk hozni. Kérdezem, hogy a munkavállalói oldalon ez elfogadható egy ilyen megfogalmazással, ebben egy kicsit az érzékelhető, hogy kimozdulunk abból a holtpontból, ahova jutottunk, akkor a többi, ha jól értettem, vagy ha jól tudom, a többi hat pontban, ami a megállapodásban szerepel, ebben nem volt vita, tehát egyezség volt, ha egy ilyen előzetes felvezetéssel elfogadható, plusz azzal a kiegészítéssel, hogy a 2003-as évi költségvetésnél visszatérünk ennek az értékelésére, akkor azt gondolom, hogy sikerül kimozdulni a jelenlegi holtpontról.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Nem tudom a PM, van a PM részéről?


Laposné Harakály Éva asszony, PM Központi Költségvetési Fejezetek Főosztálya:

És a tartalékalapról… Tudomásom szerint 2,5 Milliárd Ft van erre a célra elkülönítve, hogy ez mely ágazatokba és milyen célra használható fel, tudomásom szerint erről még nincs konkrétan döntés, tehát énnekem nincs kompetenciám ígéretet tenni arra, hogy esetleg ebből kaphat és mennyit kaphat a fejezet. Köszönöm!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Bárdos Judit asszony!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Csak a precizitás kedvéért! Nem közalkalmazotti kedvezményről van szó, hanem alkalmazotti kedvezményről, amely mindenkinek jár, aki ebbe a fizetési kategóriába esik, tehát ezt azért is nehezményezem, hogy hozzá kell számítani ettől a perctől kezdve ehhez a körhöz, mert ugyanúgy járna a hivatásos állománynak, a köztisztviselőnek, a munkavállalónak, aki ebbe a bérkategóriába esik bele, tehát ezért, igazából nem korrekt a közalkalmazottak béremeléséhez most hozzászámolni, mert akkor hozzá kell számolni a másik három állományviszonyban dolgozóknak a bérezéséhez is. Többfele lehet választani ezt az ügyet. Lehet azt mondani, hogy egy lépcsős, több lépcsős a béremelés, ezt még nem beszéltük meg, ezért majd időt is fogunk kérni, megítélésem szerint akkor lehet szó a további tárgyalásról, ha egyrészt most már kivesszük az alkalmazotti kedvezményt belőle, ki kell venni, mert ugye a köztisztviselők, szolgálati viszonyban állók és munkavállalók, akik alkalmazottként dolgoznak egy cégnél, azok ugyanezt megkapják. Tehát felejtsük el, marad a 37,5 %, és akkor arról kell beszélgetnünk, hogy ez hány lépcsős béremelést jelent. Ha ez így jó, akkor szünetet fogunk kérni, ha nem, akkor nem tudjuk a megállapodás felé elvinni ezt az ügyet.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldalon még valaki?


Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Azzal szeretném csak kiegészíteni a forrás részét, hogy amint elkészültek az első pontos számítások a Belügyminisztérium valamennyi közalkalmazottjára kiterjedően, belügyminiszter asszony nevében levéllel fordultunk pénzügyminiszter úrhoz, hogy az idei évre szükségletként kimutatott 12,5% forrását biztosítsa számunkra. Nem tudom, hogy ez pénteken elhangzott-e már, de ez a levél elment, válasz még egyelőre nem érkezett rá.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Elhangzott egy javaslat a kormányzati oldalon. Van más javaslat? Nincs, csak politikai államtitkár úrnak jelzett a mikrofonja és nem tudtam szólni. Csak, hogy elhangzott egy javaslat szünet kérésére, én azt hiszem érdemes talán megfontolni szünet kérés előtt.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Én csak azt szeretném megkérdezni, hogy az Önök részére tárgyalási alap-e, hogy ha most csak az első ütemről fogunk beszélni? És utána fogunk beszélni a második ütemről és ezt írásba is foglaljuk. Tudnillik mégegyszer hangsúlyozom, most 37,5%-ról beszélünk.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Had kérdezzek vissza csak, mert nem tiszta, csak hogy teljesen tiszta legyen. Az ütem mit jelent? Azt amit a KOMT megállapodás utolsó passzusa jelent, vagy mást?




Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Hogy az utolsó passzus azt mondja, hogy vissza kell rá térni és korrekciós megállapodásokat is lehet majd kötni, na most ettől a perctől kezdve, mi szerintünk a korrekciós megállapodást október-november hónapban meg kell kötni, ahhoz, hogy ez még ebben az évben valamilyen módon kiszámítódjon és kijusson a munkavállalókhoz. Igen, ha ezt az oldal befogadja? Azt még nem tudom, hogy befogadja-e, ezért mondtam, hogy szünet előtt.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Úgy látom a minisztérium tárgyalócsoportja, akkor szünet.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Akkor mi kérünk egy fél órás szünetet!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Fél óra!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Tehát akkor 20-kor!

(SZÜNET)


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Elnézést! Munkavállalói oldal kérte a szünetet, Bárdos Judité a szó!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elég nehezen született meg az egyezség, ezt is korrektül elárulom a munkavállalói oldalon, de megszületett. Tehát kétféle módon lehet bért emelni, az egyik, hogy megállapodás nélkül és akkor a munkáltató nem köt megállapodást és meg kell adni a táblát, ez az egyik féle variáció, ehhez nem kellenek a szakszervezetek, nem kell semmiféle asszisztálása és aláírása a szakszervezeti oldalnak. A másik, amikor mind a két fél úgy érzi, hogy valamilyen módon meg kell állapodni, mert így lenne korrekt, hogy lekommunikáljuk ezt a nem kis mértékű béremelést, amire megállapítja a munkavállalói oldal, hogy nagyon örül, hogy az ágazatok 99,9 %-ában, korrektül, az 50%-ot elérő béremelés, átlag 50%-ot elérő béremelés valósult meg. Ezért az a kormányzati tartalék, amit a Pénzügyminisztérium félretett, a tekintetben, hogy korrigálni kell, korrekciós alapnak nevezte legutolsó ittlétekor a politikai államtitkár úr, ezt az alapot, tehát ehhez igazán nem futhat be sok kérés, hiszen az ágazatok nagy többségében megvan az átlag 50%. Ezért a munkavállalói oldal a jelenlegi béremelést, ha a munkáltató elfogadja, két ütemben tudja elfogadni. Az első ütem, amikor kiadunk egy megállapodást, ami semmi másról nem szól, mint a 37,5% elosztásáról és ez a preambulumban szerepel is. Ugyanebbe a megállapodásba a Belügyminisztérium vezetése kötelezettséget vállal arra nézve, hogy november hónapban a 12,5 %-ot, miután megszerezte a korrekciós alapból, szeptember 1-jére visszamenőleges hatállyal a munkavállalók rendelkezésére bocsátja.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Akkor szünet!

(SZÜNET)


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Köszönöm szépen! Mi a magunk részéről is azt gondoljuk, hogy valóban fontos volna, hogy megegyezés születne, olyan kötelezettségvállalást nem tudunk tenni, nem tudunk felvállalni, nem azért, mert, hogy rosszindulatúak vagyunk, hanem azért, mert nem tisztességes, aminek ma a forrását nem látjuk. Viszont érzékelve a másik oldal szándékát is a megegyezésre, bizonyos mértékig elfogadva azt, amit ajánlatukban mondta, a következőt szeretnénk rögzíteni és megegyezésként ajánlani. A bevezető részben azt gondolom, teljesen világos, tehát ez elfogadható számunkra, hogy ágazati szinten az alkalmazotti kedvezményen túl, tehát ez a 37,5%-os béremelés az, amit tudunk biztosítani, tehát ez a része a számunkra elfogadható. A másik részén két pontban szeretnénk módosítani. Az egyik az, amit itt korábban elmondtunk és egy kicsit hasonlít is ahhoz, amit a munkavállalói oldal mondott, ez pedig arról szól, hogy kezdeményezzük a korrekciós alapból a különbözet finanszírozását. Ez ugye az, amiről itt beszéltünk, erről a bizonyos korrekciós alapról. A második, ez a november hónapról szól, itt nem tudunk ilyen kötelezettséget vállalni, mint amit a munkavállalói oldal szeretne, ezért az a javaslatunk a 2. pontra, hogy november hónapra, ismerve a béremelés valós mértékét, tehát addigra már tudjuk, hogy mennyi a valós mértéke, mennyi a közalkalmazotti, vagy mennyi az alkalmazotti kedvezménnyel és a béremeléssel együtt a mérték, november elején a különbözet biztosításának lehetőségéről egy újabb egyeztetést folytassunk. Addigra pontos számokat fogunk tudni és ennek a különbözetnek a mértékéről és ennek a folyósításáról tudunk tárgyalni. Ez a javaslatunk a munkavállalói oldal által fölvetett módosításhoz. Itt ezt mindenképp szeretnénk érzékeltetni és kérem, hogy ezt gondolják végig, hogy nem tudunk ma olyan kötelezettséget vállalni, ami arról szól, hogy novemberben olyan összeget fizetünk ki, amit ma tudunk vállalni, hogy igen, ennek a különbözetnek a mértéke, látva már a pontos különbözetet, ennek a biztosítása érdekében folytassunk egy újabb tárgyalást, és ebben az esetben természetesen a költségvetéshez fordulunk ennek a biztosításáért.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldalt illeti a szó! Kérdezem, hogy rögtön reagálnak, vagy kérnek-e szünetet?


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

A kérdésre szerintem rögtön, és utána szünetet kérünk. Semmiképpen sem tudjuk az alkalmazotti kedvezményt befogadni, pontosan azért nem, mert nem csak a közalkalmazottakat illeti meg, hanem mindenki mást, aki ebbe a körbe tartozik és éppen ezért a közalkalmazotti bérfejlesztéshez hozzászámítani nem lehet, nem célszerű, nem korrekt, mondhatnék bármi mást, mert akkor bele kéne ebbe a megállapodásba tenni a köztisztviselőket, a munkavállalókat és a szolgálati viszonyban állókat. Ezt élből és akkor kérnénk szépen egy 5 perc szünetet. Mi kimegyünk akkor! Jó?

(SZÜNET)


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

… a minisztérium javaslata és szünetet kért a munkavállalói oldal, úgyhogy most a munkavállalói oldal kap szót.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Tehát szerintünk így kezdődne ez az egész iromány:
Nincsen fejcím. A Magyar Köztársaság belügyminisztere, valamint a BÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek, továbbiakban felek, a közalkalmazottak átlagos 37,5%-os illetménynöveléséhez nyújtandó központi költségvetési támogatás elosztásának elvére vonatkozóan az alábbiak szerint állapodnak meg:
1. pont: A szakszervezetek tudomásul veszik, de nem fogadják el, hogy a jelenleg 37,5%-os költségvetési támogatás áll rendelkezésre a közalkalmazottak szeptember 1-jei, Kormány által biztosított béremelkedésre.
Az 1. pontban meghatározott mértékű emelkedéshez az alkalmazotti kedvezmény nem számít hozzá.
Akkor utána minden marad, amiben megállapodtunk a legutoljára és akkor bejön az utolsó pont elé egy következő pont.
A felek megállapodnak abban, hogy 2002. október 30-ig az illetményemelés 50%-ra történő kiegészítéséről kompenzációs tárgyalást folytatnak.
Ennyi lenne a javaslatunk. És elnézést megindoklom, hogy miért. Tudnillik itt az eredeti javaslatban határidők vannak, aminek alapján le kéne folytatni a különböző egyeztető tárgyalásokat és ugye ki vannak tűzve az időpontok végig mindenhol, a rendőrségen, határőrségnél, mindenütt, ahol létezik itt a munkáltatói oldal képviselője, ez ez a hét és ezen a héten szeretnénk végre is hajtani.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Nem tudom, átadod akkor? Igen kérdezem a minisztérium tárgyalócsoportját, hogy egy pici szünetet, vagy rögtön?




Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Hadd mondjak rögtön valamit. Ez már közelít, tehát maga a dolog már egészen jó. Nekünk is van egy felvezető szövegváltozatunk, ezt elmondanám. Jó? És akkor talán együtt tudunk szünetet tartani és egy kicsit talán előrébb lehet jutni. A mi felvezető szövegváltozatunk a következő lenne, érzékelve, hogy itt a % nagyon sokat számít, fontos, hogy benne legyen ebben a megállapodásban, csak azt gondolom, hogy nem lenne szerencsés, hogyha itt most rögzítünk egy olyan %-ot, amiről nem tudjuk, hogy valójában annyi, vagy nem annyi, de én el tudom fogadni, hogy valahol a megállapodásba ez benne legyen. Ezért a mi felvezető szövegünkben a javaslatunk a következő:
Megállapodás, amely létrejött a Belügyminisztérium és a BÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervetek, továbbiakban felek között, a KOMT ajánlás végrehajtására, ez a felvezető szöveg. Az, ami itt elhangzott ezzel a 37,5%-kal ez a mi gondolkodásunkban is pontosan úgy szerepelt, hogy az 5. pont után egy új 6. pontként szerepeljen, illetve utána egy 7. tehát annak megfelelően, ahogy itt volt. Én azt gondolom, hogy ez kellene a megállapodásban benne legyen, hiszen valójában erről tárgyalunk. … pedig abban tudunk megállapodni, hogy az alatta lévő pontokat elfogadjuk, én ezt egy elfogadható formának tartom. Ha a másik oldalon is elfogadható, akkor egy kis szünetet kérünk, amíg ezt végig szövegezzük és utána azt gondolom, hogy meg tudnánk állapodni. Kérdezem, hogy annyira fontos ez, hogy a felvezető szövegbe szerepeljen?


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Államtitkár úr nem volt itt pénteken, amikor elmondtam, hogy a KOMT-nak az itt ülő szakszervezetek közül egyedül csak a BRDSZ a tagja, tehát a KOMT ajánlása ezekre az itt ülő a szakszervezetekre nem kötelező, ez egy pont. A másik pont, igenis fontos, hogy a felvezető szövegben a % szerepeljen, azért nem tudunk eltekinteni, mert mögöttünk 15.000 közalkalmazott azt várja, hogy neki átlagosan 50% legyen a kereset növekedése. Na most fel sem lehet tételezni erről az oldalról, hogy fejbólintás módján elfogad 37,5%-ot. Nem! Tehát ez a kijelentés, hogy mi 37,5%-ot tudomásul vettünk, nem elfogadva, ennek ki kell jönnie, legelőször is a preambulumban.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Államtitkár úr!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Valójában nincs már vita kettőnk között, mármint a két fél között, ugye, mert azt tetszett mondani, hogy kell, hogy 50% legyen. Na most attól lesz 50%, ha a preambulumban van? Attól sem lesz! Tehát én azért mondom, hogyha el tudjuk fogadni, hogy ne a felvezető szövegben legyen, hanem a további pontokban, annak megfelelően, ahogy itt elhangzott, akkor valójában alá lehet írni ezt a megállapodást. Nem attól lesz 50%, hogy benne van a preambulumban, hanem attól, hogy október végén leülünk és újból tudunk egymással tárgyalni. Én azért mondom, hogy ez már egy kicsit közelit. Ugyanúgy el lehet mondani, hogy itt megtettek mindent azért, hogy mennyire jött ki, látva a végleges emelést, akkor el tudjuk mondani, hogy milyen további tárgyalás és milyen források vannak.
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Elnézést! Mi nem állapodunk meg a béremelésről, most itt, ez nem a béremelésről történő megállapodás, hogy tévedés ne legyen. Ez a 37,5% elosztásáról való megállapodás, amelyet végig kell vinni a szerveken, hiszen a béremelést a megállapodás aláírása nélkül is ezt a 37,5-et a Kormány odaadja, tehát mi a végrehajtás elveiről állapodunk meg, annak a 37,5%-nak az elosztási elveiről, amiről döntött a Parlament.


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Én ezt is el tudom fogadni, de akkor nem kell %. Akkor azt kell írni, hogy megállapodás a béremelés végrehajtásáról, és akkor ezt kell írni, de akkor nem 50%-ról beszélünk. Ha Önök azt akarják és akkor én pontosan azt mondtam az elején, hogy ketté lehet választani. Béralkut folytatunk, az egy tárgyalási menet, vagy azt mondjuk, hogy egyébként a béremelésnek a végrehajtásáról tárgyalunk és akkor azt mondjuk, hogy azokat a pontokat kell végig nézni. Szeretném jelezni, hogy ettől ugyanúgy nem lesz 50%, tehát én el tudom fogadni, amit most el tetszett mondani, hogy megállapodunk a béremelés végrehajtásáról, ez milyen módon és ezekbe a pontokba és akkor nincs benne %. Számomra ez is elfogadható.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést Államtitkár Úr, de most már nagyon kezd megint a nemleges oldalra átcsúszni az egész ügy. Nagyon nehéz volt az egymást meggyőznünk arról, hogy milyen módon végül legyen megállapodás, vagy ne legyen megállapodás, ha úgy, Ön úgy ítéli meg, hogy béralku, akkor folytatjuk a tárgyalásokat addig, míg az 50% az asztalon nem lesz. Vagy nincs bértárgyalás! Jelen pillanatban semmi másról nem szól a történet, mint 37,5% elosztásáról és ennek szerepelnie kell a preambulumban, hogy ennyit adott a Kormány ennek az ágazatnak, jelen pillanatban. Az egy más dolog, hogy 7-es, 8-as, akárhányas pontként benne van, hogy október akárhányadikáig újból visszajövünk tárgyalni, a korrekciós alapból megszerzendő pénz ügyében. Erről szól a történet, mert ha Ön azt mondja, hogy nem, akkor hát, akkor nem, akkor nincs.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Jó! Akkor azt hiszem egy kis szünet! Jó? És akkor a minisztérium tárgyalócsoportja … itt van a szöveg …..
(SZÜNET)


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést! Olvasás előtt még, hogy azért mennyire nem mindegy és mennyire igaz, amit mi kérünk, kezembe került a NÖKÖM-nek és a KKDSZ-nek a megállapodása, amelynek van egy pontja, hogy kötelezettséget vállal a miniszter és az aláíró szakszervezet, hogy mintegy kettő, négy, hat, hét szerv részére, amely nem tartozik a közalkalmazotti körbe, de ilyen, hogy Vagyonvédelmi Kht., KELLÓ, akármi, a korrekciós alap terhére elkérik a pénzt és erre kötelezettséget vállalnak, ugyanis ezzel a béremelés meg lesz valósítva. Na most, akkor azt hiszem jogszerűen kérünk mi is a korrekciós alap terhére a közalkalmazotti körre még plusz. Ez a megállapodás?
Hadd kérdezzem meg államtitkár úr, miért szégyen kimondani, hogy csak 37,5%-ot osztanak?


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

… pontosan nem tudjuk, hogy mennyi lesz a végén. Tehát pontosan azért nem szeretnénk, de ha már csak ez az egy probléma van, hogy a 7-es pontban…(közbeszólás) Azért nem szeretnénk a 37,5%-ról megállapodni, mert azt gondoljuk, hogy nem 37,5% lesz a vége, tehát azért nem tartjuk ezt helyesnek. Azt helyesnek tartjuk, hogy benne van a megállapodásban, hogy ez nem fogja elérni az 50%-ot, ha úgy gondolja a munkavállalói oldal, hogy oda kerüljön be, hogy információink szerint 37,5%, tehát, hogy mondjuk ki, akkor mondjuk ki, tehát én el tudom fogadni, hogy oda belekerüljön, de nem arról szól a megállapodás, hogy ekkora összeg lesz szétosztva, egészen pontosan erről információval csak augusztus 12-e után fogunk rendelkezni. Ezért nem szeretnénk ezt ebbe beleírni, lehet, hogy ez 38, lehet, hogy 40% lesz, lehet, hogy kevesebb, ezt tényleg nem szeretném előre jelezni, de azt gondolom, hogy a megállapodás nem erről kell, hogy szóljon, hanem arról, hogy a költségvetési törvény módosításának a végrehajtása hogyan történik. Ez van a megállapodásban, azok a számok, amiket kértek, azok azért vannak benne, mert azt gondolom, talán ez egy kicsit a megegyezés felé visz, ha ezt el tudják fogadni, akkor túl tudnánk lendülni egy igen komoly problémán.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Bárdos Judit!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Államtitkár úr! Miért csak a belügyi tárca képtelen számadatokkal megállapodni, bármennyire is ez nem tetszik egyes munkáltatóknak a túloldalon, amit mondok, miért tud mindenki más számadatokkal megállapodni? Miért tudott a NÖKÖM az 50%-os béremelés végrehajtásáról megállapodni? Miért mindig a belügyi tárca az, amelyik háttérbe szorul bizonyos ilyen dolgoknál? Miért nekünk kell mindent lenyelni? Hát elnézést kérek, azt tudomásul vettük, de nem fogadtuk el, hogy nem lesz meg az 50%-os átlagos béremelés, akkor igenis közölni kell, hogy mennyi, ha ezt ma nem tudják Önök megmondani, akkor üljünk össze akkor, amikor pontosan tudják, hogy mennyi, hány %-os béremelés lesz itt végrehajtva. Ne haragudjon, az amit most Önök ideadtak, az egészen más, mint amiben a szakszervezeti oldal megállapodott.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Államtitkár Úr! Ja igen! Még a munkavállaló, … Parancsoljál!


Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:

Kérdésem lenne Gulyás úrhoz, hogy mi a törvény címe, a 2002. XXIII-as törvénynek?



Dr. Tóth Gábor úr, főosztályvezető, FMM Bérpolitikai Főosztály:

A költségvetési törvény módosítása.


Ackermann János úr, főtitkár, Határőrségi Dolgozók Szakszervezete:

Hát magát a költségvetés…. Évi költségvetés módosításáról szóló törvény. És abban nem szerepel a közalkalmazottak átlag 50%-os bére? Jó! Köszönöm! A másik pedig, amit, ami nem kérdés lenne, hogy tulajdonképpen hallottunk az előbb egy példát, hogy megkéri az illetékes minisztérium a korrekciós alap terhére, itt ezt nem lehet leírni? Hát ebben nincs benne, akkor mitől lenne több?


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Még munkavállalói oldalon van más kérdés, észrevétel, megjegyzés? Nincs!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Akkor a törvényre született válasz az nem fontos, mármint, hogy szerettük volna a törvény számát leírni és azért van benne ez a költségvetési törvény módosításáról szóló törvény. Tehát az a két pont, amit a munkavállalói oldal az előző körben elmondott, az a 6. és a 7. pontban szerepel, ezt most kiegészítjük akkor azzal a mondattal, ami itt az előbb lehangzott, hogy a korrekciós alapból, tehát, hogy kezdeményezzük a korrekciós alapból a különbözet igénylését. Jó? Tehát ezzel a mondattal. Valójában ez, hogy mondjam, hogy milyen forrásból kezdeményezzük, hogy milyen forrásból lesz ennek az összegnek a biztosítása, az egy másik kérdés, de ezzel ki lehet egészíteni, ez mondjuk azért is jó, mert egyrészt minket is megerősít abban, hogy ehhez a korrekciós alaphoz tudjunk fordulni. Az a kérdésem, hogy ezzel kiegészítve a munkavállalói oldalnak van-e még más problémája?


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldal!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Azt hiszem itt minden munkavállaló, a munkavállalói szakszervezetet képviselőnek egyénileg kell nyilatkozni. A BRDSZ nevében így ezt nem tudom aláírni.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Kérnek-e szünetet a munkavállalói oldalon?



Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Hadd kérdezzem meg, hogy azért mert nincs benne a 37,5%? Hogy világos legyen, én azt is el tudom fogadni, hogy igen, akkor írjuk be a 6. pontban, hogy nem éri el az 50%-ot, jelenleg 37,5%, a jelenlegi számításaink szerint ez 37,5%. Én ezt el tudom fogadni, csak szeretném hogyha, ne legyen félreértés, én nem a 37,5%-ban szeretnék megállapodni. A költségvetési törvény végrehajtásáról szeretnék megállapodni. Erről szól a megállapodás, hogy ebben alpontok vannak, ahol azt mondjuk, hogy a jelenlegi információink szerint ez kevesebb, ezt én el tudom fogadni, tehát hogy jelenleg 50% alatt van, ez világos. Hogy odaírjuk, hogy ez 37,5%, ez is elfogadható, csak ne abba az irányba menjünk, hogy mindenáron a 37,5%-ról állapodjunk meg, mert ugye erről a megállapodásról az előző 5 pont szól, tehát, hogy ez hogyan történik, ebben pedig már egyezség volt.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldal!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Államtitkár Úr, nem értem, hogy miért fél a munkáltatói oldal kimondani a valóságot? Lehet, hogy nem politikus kimondani, azt, hogy kérem szépen ez 37,5%, de ez ma a valóság. Na most, azért annyira felnőtt embereknek kell kezelni itt azt a 9 szakszervezetet és a mögötte lévő 15.000 közalkalmazottat, hogy 5 percen belül kiderül az egészről a turpisság, hogy miről beszélgetünk. Hiszen ha kell, 24 órán belül idehívjuk az összes titkárainkat és elmondjuk, hogy ennek ez a története, vigyétek le és ezért így szól ez a megállapodás. Mert nem meri kimondani a munkáltatói oldal, hogy az ágazatban nincs meg ez a pénz jelen pillanatban. Ez korrekt, mi fölajánljuk a korrektségünket, akkor ezzel szemben azt várjuk el, hogy ebben a papírba és ez korrektül legyen leírva, mert ezt leküldöm a szerveinknek. Tehát kénytelen vagyok úgy kommunikálni, hogy ez meglegyen. És ezzel így van mindenki.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm szépen! Munkáltatói oldalon volt valami, vagy nem? Nem! Jó! Köszönöm! Munkavállalói oldal?


Balázs László úr, Független Rendőr Szakszervezet:

A Független Rendőr Szakszervezet ragaszkodik a 37,5% megjelenítéséhez.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Köszönöm! Ettől független kérdezem, hogy kér-e szünetet a munkavállalói oldal? Igen! Tessék parancsolni!


Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Másik dolog! A 4-es pontban a szakszervezetek tudomásul veszik című szövegrész most már miután a cím megváltozik, így teljesen meghaladottá vált, tudnillik a 37%-ról beszélünk, akkor az, hogy azonosan 50%, ez teljesen illozórikus, úgyhogy ennek itt nincs értelme benne lenni. Ha megváltozik. Köszönöm.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

További észrevétel a szöveghez? Igen! Nem? Elhangzottak javaslatok, megkérdezem azért a minisztériumot, hogy a javaslatokra hogyan reagál? Köszönöm! Államtitkár úr!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Jó! Én a 37,5%-ot el tudom fogadni, hogy belekerüljön a szövegbe, hogy jelenleg ez 37,5%, mint ahogy ezt jelezünk ez augusztus 12-ére ki fog derülni, hogy ez mennyi. Az 5. ponthoz mi nem nyúltunk, mert ez ugye egy korábbi megállapodás volt, de azt gondolom, hogy azért van ott, mert világosan jelzi, hogy ez nem arról szól, hogy mindenkinek egységesen 50-50% lesz, tehát ez a pont erről szól, nem másról. És ez attól függően, hogy majd a végleges emelés milyen mértékű lesz, ez arról szól, nem arról, hogy mindenkinek egységes 50%-ot kell kapnia, de lesz, akinél eléri az 50-et, lesz, akinél magasabb és lesz persze, akinél alacsonyabb. Tehát változó. A 4-es pont.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Bocsánat, ezt én nem akarok előbb, csak ha jól értem én, lehet hogy rosszul értem, hogy az átlag az azt jelenti, hogy abban lehet 50 is és lehet az adott ….. azért mondom, tehát …. Azért mondom, hogy itt ennyire szóródik….
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
És a 4-es pont, elnézést!
Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:
4-es pont és nem az 5-ös volt. Igen.


Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést én ezt nem úgy értelmezem, tudnillik én azt mondom, hogy ha kimondjuk, hogy átlagosan 37,5%, akkor ne magyarázzuk később azt, hogy nem lesz mindenkinél azonosan 50%, tehát ez mindenképpen rossz fogalmazás itt benne, akárhogy nézzük. Nem lesz mindenkinél 37,5, azt elfogadom. De hogy 50, azt nem.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Mi lenne, hogy át tudjuk hidalni ezt, a 4-es és 6-os pontba is szerepel az 50%, a 2-ben valamilyen áthidalási, kérdezem a kormányzati tárgyaló, vagy a minisztérium vezetését, hogy ezt a kettőt hogyan lehet esetleg, mert akkor ez kikerülhető lehetne a kifogásult 4-es pontba. Jó, van javaslat.


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Van javaslatunk! És pedig a 6-os pontnak előre kell kerülni, ez nem 6-os pont, hanem ez fölmegy 1-es pontra, amely kimondja, hogy a szakszervezetek tudomásul veszik, de nem fogadják el, hogy a belügyi ágazaton belül a közalkalmazotti illetményemelés a jelenlegi információk szerint átlag 37,5%. És ugye ezzel kezdünk, ez a 6-osnak kell előre menni és a másik, hogy itt, hogy az illetmények emelkedése nem lesz mindenkinél azonos. Pont. És akkor azonos csak és ….


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Azonos mértékű!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Vagy azonos mértékű és a többi kimarad.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezető elnök:

Így elfogadható? Kérdezem munkavállalói oldalon ugye, mert ott volt egy kifogás, hogy így elfogadható?


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Igen! Ugye ha jól értem, akkor bekerül a 37,5%, de azért ez hadd maradjon, hogy elmarad az 50%-tól, és jelenleg 37,5%, legalább ennyi kompromisszumot tessék már kötni. A többit pedig el tudom fogadni. Így van!


Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Jó és ez fölkerül a 6-os előre.

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 12:08
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76