Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

…. Akkor a békéltetõnek mondjuk, akkor kéne, hogy tárgyaljak vele. Ezért a munkáltatói oldalt kérjük, hogy adja a levezetõ elnököt.

Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Jó! De mivel egy ilyen békéltetõ tárgyaláson veszünk részt, azt gondoljuk, az lenne a jó, hogyha egy olyan levezetõ elnök lenne, aki ebben a dologban semleges, úgyhogy nem én lennék a levezetõ elnök, hanem Gulyás Kálmán úr, akit most per pillanat nem látok a teremben. Együtt jöttünk a lépcsõn, õt javaslom, hogy legyen levezetõ elnöke a mai ülésnek. Azt kérdezem, hogy elfogadható-e a felek részére Gulyás Kálmán személye? Rögtön fog jönni. Jó? Együtt indultunk el, csak útközben elhagytuk.

Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Ha megkérhetném államtitkár úr, legyen szíves megmondani, hogy honnan van a Gulyás Kálmán úr, mert a kollégák nem ismerik.

Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:

Közvetítõi és Döntõbírói Szolgálatnak az igazgatója. Munkaügyi közvetítõi...

Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Elfogadható a személye?
Igen! (többen)

Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Ha jól látom mindenki számára elfogadható! Akkor kérem, hogy várjuk meg és akkor õ fogja vezetni. Nos akkor megérkezett Gulyás Kálmán és akkor a mai napnak a levezetõ elnöki szerepét õ fogja betölteni. Parancsolj!

Dr. Gulyás Kálmán úr, FMM Munkaügyi Közvetítõi és Döntõbírói Szolgálat, levezetõ elnök:

Jó napot kívánok! Hát nagy meglepetés ez számomra, nem gondoltam, hogy én ma 13.09 perckor a Belügyminisztériumban fogok ülni és éppen a BÉT mindkét oldalának jóváhagyásával éppen egy szerepre vállalkozom és ezt fogom csinálni. Hadd mutatkozzam be elõször is, mert nem mindenki ismer természetesen. Gulyás Kálmánnak hívnak, a Munkaügyi Közvetítõi és Döntõbírói Szolgálatnak vagyok az igazgatója. Az érdekegyeztetésbe körülbelül 12 éve dolgozom, egy idõben 6 évig 90 és 96 között az ÉT-nek voltam a kormányzati titkára. Ennyit magamról és a KOMT-nak is egyben én vagyok a levezetõ elnöke, ez azért fontos, mert gyakorlatilag a múltkori KOMT ülésen, amikor a téma tárgyalásra került, akkor azt az ülést én vezettem le. Tehát van valami ismeretem errõl a területrõl. Nem ismerem a BÉT szabályát ugye, és a BÉT alapszabályát, úgyhogy mindenkitõl elnézést kérek, hogyha valamit rosszul teszek, akkor szóljanak, de ha lehet, akkor én használnám azt a szabályt, amit a KOMT ülésen, vagy amit az ÉT-ben használunk, nem tudom, hogy itt az óramutató járásával ellentétesen, vagy egy irányba szokták a szót megadni a partnerek egymásnak, tehát mondom, ha véletlenül ilyesmibe mellényúlok, kérem nyugodtan szóljanak. Másik dolog az, hogy mindig azzal szokott kezdõdni egy ilyen tárgyalás, hogy elfogadjuk a napirendet, illetve a szóvivõket, nem tudom itt szóvivõk vannak, ügyvivõk vannak? Szóvivõk! Tárgyaló csoportvezetõk vannak? Csak szóvivõ van! Akkor elsõ körben megkérdezném azt, hogy a munkavállalói oldalnak ki a szóvivõje?


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének fõtitkára, Bárdos Judit.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! És akkor a munkáltatói oldalnak a minisztérium részérõl ki a szóvivõje?


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Pál Tibor a Belügyminisztérium politikai államtitkára.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! És akkor megkérdezem a két oldalt, hogy elfogadják-e a mai napirendet?


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

gen!




Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Igen!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Amit bocsánat úgy lehet tekinteni, hogy folytatása a péntekinek. Fel lehet így fogni?


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Igen, de napirend elõtt lenne bejelenteni valónk.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Napirend elõtt akkor megadom a szót!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Köszönöm szépen! Napirend elõtt szeretnénk mintegy köszönetet mondani a munkáltatói oldalnak atekintetben, hogy sikerült elválasztani a beiskolázási segély, illetve iskolakezdési támogatás tárgyában kiadott miniszteri rendelet és utasítás aláírását a jelen megállapodás megkötésétõl vagy sem? Köszönöm!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! …. akkor a napirend tárgyalására, ugye? Kérdezem, hogy a napirendhez, ki az elõterjesztõ a napirendre? Munkáltatók, vagy a szakszervezet?


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Közös!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Közös az elõterjesztés. Igen, mert az a szokás, hogy aki az elõterjesztõ, azt megkérdezzük, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést fûzni, de akkor mind a két felet megkérdezem. Bárdos Judit asszony?


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Pénteken úgy álltunk fel ettõl a tárgyalóasztaltól, hogy tulajdonképpen a megállapodás alappontjaiban megállapodtunk és egyedüli, amiben nem sikerült megállapodásra jutni, ez a megállapodás preambuluma, mert abban bizonyosan szerepelt egy %-os meghatározás, hogy mirõl is szól a végrehajtási norma. Legnagyobb megdöbbenésemre, azért elég nagy visszhangja volt annak, hogy a Belügyminisztériumban nem sikerült megállapodni annak ellenére, hogy a sajtóorgánumok csak az interneten hozták le a sajtóközleményt, illetve a rádióban hangzott el. Sajnálatos módon a munkáltatói sajtóközleményt a szakszervezeti oldal nem látta, ennek ellenére ugye csodálkozását fejezte ki egy-két miniszter a tekintetben, hogy mi az, hogy a BÉT-en nem sikerült megállapodni, micsoda dolog, hogy a belügyi szakszervezetek az alkalmazotti kedvezményt nem számítják bele ebbe az átlag 50%-ba. Ezek a hírek eljutottak hozzánk is, kérem szépen tessék szám…. Akkor számoljunk. Itt van a közgazdasági helyettes államtitkár úr, megkérdezem most hivatalosan, hogy az alkalmazotti kedvezmény, ez a 37,5 %-hoz képest hány %-ot jelent még azoknál az embereknél keresetnövekedést, akik érintettek ebben a körben?


Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

A teljes közalkalmazotti belügyi állományra vetítve, ha felbruttósítjuk a nettó adókedvezmény mértékét, ez 7.800 Ft összeget jelent, ha a júliusi vagy augusztusi havi átlagbérekre vetítve számoljuk ennek a %-os mértékét, akkor ez körülbelül 11%, együttesen az egyébként korábban számított és mindenképp végrehajtásra kerül 37,5 %-os béremeléssel körülbelül 48%-ra jöhet ki a felbruttósított béremelés.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Én ezt nem is értem, Ön az ebédnél ma nekem azt mondta, hogy 5 és fél, maximum 6%, tehát akkor itt két malomban örlünk, ezért kérdeztem rá, na most, akkor melyik a korrekt szám, amit az ebédnél mondott, vagy amit most mondott?
Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Ezek a korrekt, pontos számok a nálam lévõ táblázat alapján. Meg tudom mondani akár még kategóriánként is.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Hadd kérdezzem meg, nem tudom, itt hogy szokott menni, de ha van valami olyan vitatott téma esetleg, lehet ám szünetet kérni és akkor megbeszélni ezt, hogy akkor a számok, azok mennyire pontosak és mennyire nem.


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Köszönöm szépen! Én mielõtt a számmisztikába beleveszünk, azért azt szeretném elmondani, hogy tényleg azzal a szándékkal jöttünk és az a szándékunk, hogy megegyezzünk. Ezt nagyon fontosnak tartjuk. Én abból a kérdésbõl, amit az elõbb Bárdos Judit föltett, azt látom, hogy a másik oldalnak is az a szándéka, hogy ma megegyezés szülessen. Azt gondolom, hogy közös érdekünk, hiszen akiket itt képviselünk, akár munkaadóként, akár munkavállalóként, õk azt várják tõlünk, hogy itt ma, valamifajta megegyezés legyen. Én egy nagyon jó iránynak tartom azt, ami most elhangzott elõbb, hogy a közalkalmazotti kedvezményeket is nézzük végig, ez már egy egészen szimpatikus számot hoz ki, most hogy ebbõl melyik összeg az igaz és hogy melyik nem, tehát ami az ebédnél elhangzott, vagy most az ebéd után, arra gondoltam, hogyha vacsora után ülnénk le, akkor még nagyobb számokat is lehetnek produkálni, ha jól látom a tendenciát. De mi is fontosnak tartjuk, hogy ez a közalkalmazott kedvezmény ez belekerüljön a megállapodási összegbe, tehát a megállapodásba, tehát azzal együtt legyen kezelve.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Mielõtt még, jó, hátha tudnak újat mondani. Államtitkár úr!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Szükségesnek tartom, hogy egy kicsit magyarázzam, hogy mi volt a két szám közötti különbségnek az oka. Ha a megemelt bérekhez, tehát már a szeptember 1-jétõl hatályos bruttó bérekre vetítem, akkor jön ki az a %-os mérték, amit az ebédlõben említettem. Elnézést kérek, hogyha az félreérthetõ volt, ugye, ha megnézem a pontos nettó összeget, akkor 5.480 Ft körül jön ki a nettó jóváírás mértéke, felbruttósítva adja a 7.800 Ft-ot, de a mostani bérekre vetítve ez 11% körüli növekmény. És mondom, hogyha félreérthetõ voltam, akkor elnézést kérek.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Bárdos Judit!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Hát gondolom nem kell bruttósítani, mert azt sem bruttóban számolják, hanem automatikusan
az adókedvezményt vonják, mint alkalmazotti kedvezményt és amennyivel többet keres az illetõ, annál kevesebb alkalmazotti kedvezmény jár neki, majd 1.500.000 Ft-nál ez megszûnik. Tehát énszerintem nyugodtam maradhatunk az 5 és fél, 6%-ban és így maximum, amirõl tárgyalhatunk, az 43% jelenleg, az a pénz, amit a Kormány biztosít. Én azért készültem és különbözõ ágazati béremeléseket is néztünk, a legutolsó megállapodás és pedig Vadász Jánossal nehéz megállapodni. Ez köztudott az elmúlt 10 év tapasztalatából, még õneki is sikerült a NÖKÖM-ben a megállapodást aláírni és egy átlagos 50%-osnál lényegesen nagyobb mértékû bérfejlesztést eredményezett ez a kulturális ágazatban 24.000 embernek. Most rögtön hallom a reakciót, hogy ott sokkal több a diplomás, mint itt. Kérem szépen én még egyszer el szeretném mondani, hogy ez az a terület, fõleg a rendvédelmi szervek területe, ugye ott 8.000 vagy 9.000 közalkalmazott dolgozik, a többi pedig a háttérintézményeken, a Bevándorlási Hivatalnál, a határõrségnél, stb. Ahol olyanok a munkakörök, hogy hiába van felsõfokú végzettsége, ha az és amennyiben az adott munkakörhöz nem szükséges, akkor csak B-be, C-be, vagy D-be lesznek besorolva, még az E-be sem kerülnek bele, nemhogy az F-be. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendõrségtõl most fog elmenni több mint 10 diplomás közalkalmazott, mert egyszerûen az állománytábla szerint nem sikerül nekik helyet adni. Diplomás munkahelyek. Tehát hiába szerez valaki végzettséget közalkalmazotti szinten, ha és amennyiben az állománytábla nem kívánja meg, akkor nem tudják a végzettségének megfelelõen besorolni. Egyébként is, ha én elmegyek takarítónõnek ügyvédi végzettséggel, akkor az A.1-be kerülök besorolásra, mert ahhoz a munkakörhöz nem szükséges a jogi egyetem. Ez a terület az, amelyik mindig le volt maradva, hiszen annak ellenére, hogy januárba a volt miniszternél 15%-os béremelést harcoltak ki a szakszervezetek, annak ellenére az utolsók között szerepeltünk a minisztériumok rangsorában. A jelenlegi belügyminiszter július 4-én elismerte ezt a tényt, igaz, hogy közölte, hogy azért vagyunk így, mert kevés a diplomásunk. Kérem szépen, ha ehhez a munkához nem kell felsõfokú végzettség, akkor a munkáltatók nem fognak ide diplomásokat felvenni, mert nem jönnek el. Hát átlag 67- 70.000 Ft-os bruttó keresettel nem fognak idejönni diplomások ilyen munkakörbe dolgozni. Most ezért nem lehet büntetni a közalkalmazottakat. Hiszen a többi ágazatban, tudom, azért van meg az 50%, mert a zöme diplomás és a diplomás bértábla húzza magával a többit. Ezt amikor és ezt a múltkor elismertem, Önök urak nem voltak itt, hogy ilyen mértékû béremelés még az elmúlt 100 évben nem volt, ezt tudomásul vettük, ezt üdvözöljük, de ebbõl mi is szeretnénk részesülni. Ha most csak ezt a béremelést kapjuk meg, ezt a 37,5 %-ot, mert az alkalmazotti kedvezmény egy másik ügy, akkor kérem szépen megint az utolsók leszünk a rangsorban. És Önöknek kell kiállni a munkavállalók elé és azt mondani, hogy ti azért kapjátok ezt a keveset, mert nektek nincsen, csak középfokú végzettségetek, vagy az A-tól a D-ig vagytok besorolva. Ezt egyetlenegy szakszervezet sem fogja fölvállalni, hogy ezzel indokolja meg, hogy ezért fogadta ezt el. Tehát mi 10 év óta, mióta a közalkalmazotti törvény hatályba lépett, kértük, mondtuk, követeltük, hogy valamit kell a belügyesekkel csinálni, hiszen a sztrájktörvény szerint a rendvédelmi szerveknél dolgozó közalkalmazottaknak nincsen sztrájkjoguk, míg az orvos abbahagyja a mûtétet, a pedagógus nem megy el tanítani, a színész nem lép fel a színházban, ez a kör meg sem teheti. Még csak annyit sem, hogy egy 2 órás figyelmeztetõ sztrájkba lépjen. Tehát, ha elvárják tõle, hogy ilyen helyen legyen, ha különbözõ ellenõrzéseken megy át egy adott munkakör betöltéséhez, akkor azt valamivel dotálni kéne. Mi nem azt mondjuk, hogy ezt csak a bértáblába lehet dotálni, évek óta kérjük, itt tanuk rá a szemben ülõ oldal, hogy valamilyen belügyi pótlékkal kéne ezt honorálni. Ugye most megszûnik a, ….átváltozik a pótlékrendszer, nincsen közalkalmazotti bértábla, csak egy általános, illetve egy felsõfokú, ott vagyunk, ahol a part szakad. Hát ezért nem sikerült megállapodni pénteken, mert itt minden egyes kolléga, amikor is lekommunikálta a Kormány az elsõ 100 napos programját, akkor valamilyen kommunikációs hiba történt, hiszen ugye a kollégák elkezdtek számolni, hogy 50%-kal megemelkedik a fizetésük. Azt sikerült egy hónap alatt rendbe tenni, hogy emberek, itt nem az egyénnek lesz 50%-kal több a fizetése, hanem ebben az ágazatban a közalkalmazottaknak átlag 50%-kal. Most ha kiállunk, hogy nincs meg az átlag 50%, mert ez elhangzott egyébként a Teve utcában, már akkor mindenki tudta, hogy 37,5 van. És mindenki azt várta a szakszervezetektõl, hogy tegyék mellé a hiányzót. És ha most azzal kelünk fel az asztaltól, hogy megint nincs meg, és nem fogod megkapni, akkor nagyon nehéz lesz a kollégák gondolkozásmódját, a fellépését a megfelelõ irányba terelni. Köszönöm!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Kormányzat? Munkáltatói oldalról kíván valaki? Szóvivõkön kívül szokott más is? Igen! Kérdezem, hogy a szóvivõkön kívül más? Igen! Parancsoljon!


Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:

Nekem kiegészítésként két megjegyzésem lenne. Az egyik, hogy az elmúlt 4 év során, amit Bárdos Judit emlegetett, ez a 15,5 %-os ezévi béremelés, ami valamivel több volt, mint átlagba, ezen kívül a közalkalmazottak semmiféle plusz béremelésben nem részesültek. A 4 év során, az elmúlt 4 év során az egészségügy is, a pedagógusok is kaptak kiegészítést. Ez a közalkalmazott réteg, ez egy összetett. Ebbe van pedagógus, egészségügyi, ugyanakkor, aki rendõrségnél, határõrségnél végzi a feladatát, döntõen nem tartoznak a nagy, kvázi közalkalmazotti szakmákhoz, tanárokhoz, kutatókhoz, stb. Így gyakorta kimaradtak az egészségügyi, pedagógus, kutatóintézeti, stb., mondhatnám, amik történtek béremelések szorzóval, vagy különbféle dologgal. Na most ez az egyik probléma, hogy 4 éve nem volt a 7,5%-on kívül, amit az idén sikerült kiharcolni, béremelés. A másik probléma, ugye egy munkahelyen háromféle munkajogi kategóriában dolgoznak emberek. Hivatásos, köztisztviselõ, közalkalmazott. Na most, gyakorta közalkalmazottak hasonló feladatot látnak el, mint a köztisztviselõk, vagy mint a hivatásosok és körülbelül, nem akarok rossz számot mondani, de fele az átlagfizetésük, mondjuk a hivatásnál, közalkalmazottnál ez a minimum. Végiggondolom, és lehet, hogy most nagyon rossz számot fogok mondani, a határõrség 13.000 emberébõl körülbelül 1.300 a közalkalmazott és olyan 4% körüli a bérköltsége, tehát nem 10, hanem 4-5 maximum, tehát a fele, mint az átlag. Na most, hogy tudjuk, hogy hány %, egyszer mi is úgy gondoltuk, hogy ha így jelenik meg egy belügyi utasítás, hogy 50%-os béremelés végrehajtására, akkor nem tudunk igazából az emberek szemébe nézni, hogy aláírtunk egy papírt, amiben 50% szerepel és azt mondják, hogy hát akkor nézzük meg az átlagot és kinek van átlagban 50%. Hát ennyi volt! Köszönöm szépen!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Más, munkavállalói oldalon?


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Következõt hadd mondjam, ugye itt a KOMT megállapodás az arról szól, hogy a parlamenti döntés következtében hogyan és milyen módon legyen végrehajtva ez a béremelés. Ez ugye, ennek a menetrendjére, vagy ennek a formájára ad lehetõséget. A mostani vitából azt érzem, aminek nem a jogosságát kívánom vitatni, nehogy bárki félreértse, hogy ez itt inkább arról szól, hogy hogy lehetne még több pénzt a belügyi ágazatban dolgozók számára a központi költségvetésbõl, vagy bárhonnan biztosítani. Mondom, ennek a jogosságát sem vitatom, csak azt szeretném jelezni, hogy itt alapvetõen két dologról kéne külön beszélni. Én azt gondolom, hogy külön kéne errõl a bizonyos plusz béremelésrõl beszélni és külön kéne arról az eljárási rendrõl, amirõl ugye a KOMT megállapodás felkér minket. Ha a kettõ összekeveredik, akkor mindig elõ fog jönni a pénz, onnantól kezdve …… azt látom, hogy mindig egymással szembe kerülünk, már csak azért, mert a mi mozgásterünk is ebben elég korlátozott. Tehát, én egy kicsit azt próbálnám meg javasolni, hogy válasszuk ketté a dolgot és aztán meglátjuk, hogy tudunk-e olyan fogalmazást, vagy megállapodásba rögzíteni, ami mindkét fél számára elfogadható. De, ha ez a kettõ mindig úgy jön elõ, hogy na de az 50%, na de, több pénzt, akkor azt látom, hogy nem egymás mellé alakul a két vélemény, hanem mindig egymással szembe fog kerülni, én azt gondolom, hogy ezt jó lenne elkerülni, ezért valahogy próbáljuk meg kettéválasztani és két dologról külön beszélni.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Csak egy mondatot! Elnézést! Egy sajtótájékoztatóból szeretnék idézni egy mondatot és ha ezt megfordítom, akkor a negatívja értelmezhetõ ránk. Azt mondja: A KKDSZ elnökének értékelése szerint, a hatalmas nagyságrendû bérfejlesztés minõségi elismerést jelent a kulturális területeken dolgozóknak. Tehát, amikor õ megköszöni a NÖKÖM vezetésének a több, mint 50%-os béremelést, akkor úgy értékeli, hogy plusz külön elismerést kapnak a kulturális területen dolgozók. Mi akkor ezt úgy kell, hogy értékeljük, hogy ez egy negatív diszkrimináció, ennek az ágazatnak a területén. És tõlem el lehet választani a kettõt, egy technikai szabályozást, és egy bérmegállapodást, de a kettõ valamilyen módon összefügg, hiszen mit fogunk osztani? Vagy megállapodunk a tekintetben, hogy hány %-os lesz ez a keresetnövekedés és a végrehajtás szabályaival mi van, vagy nem állapodunk meg és akkor is a Kormány oda fogja adni a közalkalmazotti bértáblába való beállást és azt fogja mondani, hogy ugyan nem állapodtunk meg a szakszervezetekkel, de tessék, itt van vigyétek és osszátok. Tehát miután ez egy kötelezettség a Kormány részére, hogy minden közalkalmazottnak erre a táblára be kell állni. Annyit még kiegészítésként, hogy nem csak három foglalkoztatási jogviszony van itt, még van egy negyedik is, és pedig a Belügyminisztérium területén 600 munkavállaló dolgozik, akik a kiszervezett munkások és sajnálatos módon velük még a kutya sem foglalkozik, nemhogy még a közalkalmazotti béremelésbe bekerüljenek és akkor van itt még KHT-s és van sok minden más és akik ebbe a körbe azért nem kerülnek bele, mert a KHT-nál dolgoznak, kivéve a Duna Mûvész Együttes, mert az belekerül ebbe a körbe. Hogy mi módon, azt még nem láttuk, mert azt nem sikerült megkapni annak a belügyi szabályozását sem. Tehát el lehet. Én akkor azt mondanám, a munkáltatói oldalnál van a labda és azt szeretném megkérdezni, hogy ugye, van egyszer a táblára való beállás, ez a 37,5 % van, a nettó 5,5%, mert ha bruttó 11, akkor az nettó 5,5, tehát az gyakorlatilag ennyi és azt szeretném megkérdezni, hogy akkor ezt a maradék 6,5-7%-ot honnan lehetne ágazati szinten összeszedni? Tudnillik a 12,5% az mindösszesen erre az évre 400 Millió lenne. Ha milliós nagyságrendrõl beszélünk, ugye a jövõ évre 2,5 Milliárd, ez múltkor elhangzott ezen az értekezleten, akkor ennek a részét valahogyan össze kéne azért szedni, hogy ne érezzük mi ezt negatív diszkriminációnak. Igen! Volt még egy ilyen a múlt hét pénteken, de egyébként Jenei úr is említette 4-én, hogy van egy tartalékalapja a kormányzatnak, hogy ahol nem sikerült normális módon végrehajtani ezt a közalkalmazotti béremelést, ott a szeptember hónapban lehet ettõl a korrekciós alaptól kérni pénzt. Vajon ez nem-e olyan szituáció, amikor ehhez a korrekciós alaphoz be lehet ezt a kérést nyújtani? Végre helyére tenni az ágazatot, hogy soha többet ne lehessen itt arra hivatkozni, hogy a belügyi dolgozók negatív diszkriminációba részesülnek.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldalon még valaki más? Minisztérium vezetéséé a szó!


Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár

Tehát elõször is szeretném pontosítani mégegyszer a %-okat. Nem tudom összekeverni a nettó növekményt és a bruttó növekményt, nem tudok semmiféle nettó változást a bruttó jövedelmekre vetíteni, mert számomra kezelhetetlen. Tehát, azért bruttósítottuk fel a közalkalmazotti, vagy alkalmazotti kedvezménynek a mértékét, hogy könnyebben számítható legyen. Ha a nettó x%-os jövedelemnövekményt számítjuk, akkor azt csak a nettóhoz lehet hasonlítani, meggyõzõdésem, hogy ugyanaz a végeredmény jönne ki, tehát összességében 48% körüli emelkedés szeptember 1-jei hatállyal a forrás részérõl. Tehát valóban igaz az, hogy szükséges volt ennek az állománynak a béremelése, messze elismerem, nagyon sok értekezleten, rendõrségen belül is tárgyaltunk arról, hogy a közalkalmazottak anyagi, erkölcsi megbecsülése elmarad azoktól, akik a Hszt., vagy a Ktv. hatálya alá tartoztak. Éveken keresztül felhalmozódott egy jövedelemelmaradás, óriási különbségek alakultak ki, szétnyílt a bérolló, ahogy ezt egymás között szoktuk emlegetni és most mindenki arra törekszik, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül, legalább közelítsen egymáshoz ez a három állománycsoport. Hogy mi lesz hosszú távon a közalkalmazotti rétegnek a jövõje, én ezt nem tudom most megítélni, ettõl függetlenül a teljesítményükhöz, végzettségükhöz, munkájukhoz szükséges bérelismerést a lehetõ leggyorsabban meg kell tenni. Hogy ez milyen formában történik, ezen lehet esetleg vitatkozni, viszont volt egy másik nagyon komoly problémánk is, a minimálbér kétszeri emelését követõen jelentõs összetorlódott a közalkalmazotti bértábla, tehát azt is nagyon gyorsan helyére kellett tenni. Tehát, hogy egyébként is meglévõ politikai szándékot egy szakmailag is szükséges közalkalmazotti táblával kellett összepárosítani. A Kormány különféle szervezeteire, minisztériumi címeire ahogy pénzügyi berkekben ezt emlegetni szoktuk, eltérõ mértékû béremelés kerül végrehajtásra. Ez adódik mindabból, amit Bárdos Judit is elmondott már. Tehát különbség van a táblán belüli létszámok arányaival, arányaiban különbség van a jövedelmekben és sajnálatos módon az eddigi lemaradásból, a végzettségen belüli különbségekbõl adódóan a Belügyminisztériumban lévõ szervekre nézve ez csak 37,5 %-os bruttó emelkedést jelent. Ez a mi sajnálatos adottságainkból adódik. Azt, hogy ehhez honnan lehet forrást teremteni, hiszen senki nem tiltja meg a Belügyminisztérium számára, hogy emelje meg, emelje magasabbra a közalkalmazottak fizetését, a gondunk csak az, hogy ehhez a fedezet nem áll rendelkezésre. Kiszámítottuk, megnéztük különféle formában, nemcsak a 602 munkavállalónak a jövedelemszükségletét, hanem a közalkalmazottaknál is, mennyibe kerülne az, ha az alkalmazotti kedvezmény nélkül 50%-ra emelnénk átlagosan és nagyon fontos, hogy átlagosan, a közalkalmazottak szeptember 1-jei béremelésének mértékét, ehhez havonta 130 Millió Ft személyi juttatás az elõírányzat, plusz a járulékai szükségeltetnek. Tehát az, amit említett, hogy 380-390 Millió Ft év végéig három hónapra, az még nem tartalmazza a járulék vonzatát, tehát körülbelül fél Milliárd Ft az, ami ebben az évben még szükséges lenne a Belügyminisztérium szervei számára, és nagyon fontos az, ezt pénzügyesként köteles vagyok folyamatosan hangsúlyozni, hogy nem elegendõ ebben az évben megszerezni ezt a többletforrást, hanem írásos ígérvény, szándék kell ahhoz, hogy ennek a jövõ évi pénzügyi vonzata is a belügyi szervek rendelkezésére áll, ami valóban 2,5 Milliárd Ft…
(Kazettafordítás!)
…. errõl nem tudok nyilatkozni a jövõ évi költségvetési tervezésrõl, de ha sikerül is külsõ forrást szereznie a Belügyminisztériumnak a közalkalmazotti, vagy munkavállalói béremeléshez, akkor mindig vizsgálnunk kell azt is, hogy ennek a jövõ évi pénzügyi forrása rendelkezésre áll-e majd. Ami nehezíti a saját mozgásterünket, mert nagyon szívesen kisöpörném a kamrának az alját is, de tudom, hogy ott nem találok semmit, hiszen valamennyi belügyön belüli költségvetési szerv vezetõivel, gazdasági vezetõivel napi kapcsolatban vagyunk és igazolható módon év végéig több Milliárdos forráshiányunk van a személyi juttatási elõirányzaton belül is. Tehát nem arról van szó, hogy a fejlesztéseket át kell ütemezni, le kell állítani, hogy a különféle mûködési kiadások területén kell alkudozni a szállítókkal, hanem folyamatosan tárgyalunk a Pénzügyminisztériummal arról, hogy a december hónapban esedékes járandóságok kifizetéséhez a fedezet majd rendelkezésünkre álljon. Ilyen körülmények között én nem tudom elfogadni azt, hogy a Belügyminisztérium saját hatáskörben, fedezet nélkül a 37, 37,5%-os közalkalmazotti béremeléstõl felfelé irányban elmozduljon. Köszönöm szépen!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Köszönöm! Ha jól értékelem, vagy jól érzem, akkor azért van némi elmozdulás. Így az egyik, hogy azt mondjuk, hogy vannak a közalkalmazotti kedvezmények, hogy ez most mennyi, ezt egészen pontosan nem tudjuk, de szerintem ez ki fog derülni, tehát hogy az elsõ fizetésnél. Azt jól látjuk, hogy ugye, a közalkalmazotti kedvezményen túl, ez a 37,5 % az, ami biztosítható. Tehát ezt kérdezem egy kicsit a munkavállalói oldalt, hogy egy olyan megfogalmazás, ami arról szól, hogy a közalkalmazotti kedvezményen túl egy 37,5% -os átlagos béremelést biztosítunk, a közalkalmazotti kedvezményre azért nem nyitnék most vitát, mert más számokat hallottunk, ez az egyik módosító javaslat, vagy ez az egyik meggondolásra ajánlott javaslat. A másik, ami azt gondolom, hogy az elõzõ javaslatomnak egy ilyen újbóli felvetése, hogy ugye a béralku és a jelenlegi menetrendrõl való tárgyalás kapcsán, hogy azt mondjuk, hogy a 2003-as évi feladatmutatók a költségvetés készítésénél a mostani megállapodásban rögzített pontok értékelésére visszatérünk, akkor pontosan fogjuk tudni, hogy mennyi a közalkalmazotti kedvezmény, pontosan fogjuk tudni, hogy mennyi az a bizonyos átlagemelés, amirõl itt most szó van, tehát akkor van egy lehetõség, hogy ezt a bizonyos, általam béralkunak nevezett folyamatot tudjuk folytatni, vagy újból tudunk egymással tárgyalni. A 3. pont, abban én is egy kicsit bizonytalan vagyok és egy kicsit a Pénzügyminisztérium felé fordulok, hogy segítsen, hogy ennek a bizonyos tartalékalapnak a, hát jó szóval a megcsapolását, tehát, hogy azt mondjuk, hogy a minisztérium igényt nyújt be arra a különbözetre a tartalékalap felé, ami az 50%-hoz hiányzik. Én ezt a három pontot látom, nehogy félreértse bárki, újból el lehet mondani sokszor, hogy milyen rossz helyzetben vagyunk akármi, mint minisztérium, akár a munkavállalói oldal, de azt gondolom, hogy az a három pont kicsit közelít már ahhoz, hogy egy megállapodást létre tudjunk hozni. Kérdezem, hogy a munkavállalói oldalon ez elfogadható egy ilyen megfogalmazással, ebben egy kicsit az érzékelhetõ, hogy kimozdulunk abból a holtpontból, ahova jutottunk, akkor a többi, ha jól értettem, vagy ha jól tudom, a többi hat pontban, ami a megállapodásban szerepel, ebben nem volt vita, tehát egyezség volt, ha egy ilyen elõzetes felvezetéssel elfogadható, plusz azzal a kiegészítéssel, hogy a 2003-as évi költségvetésnél visszatérünk ennek az értékelésére, akkor azt gondolom, hogy sikerül kimozdulni a jelenlegi holtpontról.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Nem tudom a PM, van a PM részérõl?


Laposné Harakály Éva asszony, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya:

És a tartalékalapról… Tudomásom szerint 2,5 Milliárd Ft van erre a célra elkülönítve, hogy ez mely ágazatokba és milyen célra használható fel, tudomásom szerint errõl még nincs konkrétan döntés, tehát énnekem nincs kompetenciám ígéretet tenni arra, hogy esetleg ebbõl kaphat és mennyit kaphat a fejezet. Köszönöm!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Bárdos Judit asszony!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Csak a precizitás kedvéért! Nem közalkalmazotti kedvezményrõl van szó, hanem alkalmazotti kedvezményrõl, amely mindenkinek jár, aki ebbe a fizetési kategóriába esik, tehát ezt azért is nehezményezem, hogy hozzá kell számítani ettõl a perctõl kezdve ehhez a körhöz, mert ugyanúgy járna a hivatásos állománynak, a köztisztviselõnek, a munkavállalónak, aki ebbe a bérkategóriába esik bele, tehát ezért, igazából nem korrekt a közalkalmazottak béremeléséhez most hozzászámolni, mert akkor hozzá kell számolni a másik három állományviszonyban dolgozóknak a bérezéséhez is. Többfele lehet választani ezt az ügyet. Lehet azt mondani, hogy egy lépcsõs, több lépcsõs a béremelés, ezt még nem beszéltük meg, ezért majd idõt is fogunk kérni, megítélésem szerint akkor lehet szó a további tárgyalásról, ha egyrészt most már kivesszük az alkalmazotti kedvezményt belõle, ki kell venni, mert ugye a köztisztviselõk, szolgálati viszonyban állók és munkavállalók, akik alkalmazottként dolgoznak egy cégnél, azok ugyanezt megkapják. Tehát felejtsük el, marad a 37,5 %, és akkor arról kell beszélgetnünk, hogy ez hány lépcsõs béremelést jelent. Ha ez így jó, akkor szünetet fogunk kérni, ha nem, akkor nem tudjuk a megállapodás felé elvinni ezt az ügyet.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldalon még valaki?


Jenei Zoltán úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Azzal szeretném csak kiegészíteni a forrás részét, hogy amint elkészültek az elsõ pontos számítások a Belügyminisztérium valamennyi közalkalmazottjára kiterjedõen, belügyminiszter asszony nevében levéllel fordultunk pénzügyminiszter úrhoz, hogy az idei évre szükségletként kimutatott 12,5% forrását biztosítsa számunkra. Nem tudom, hogy ez pénteken elhangzott-e már, de ez a levél elment, válasz még egyelõre nem érkezett rá.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Elhangzott egy javaslat a kormányzati oldalon. Van más javaslat? Nincs, csak politikai államtitkár úrnak jelzett a mikrofonja és nem tudtam szólni. Csak, hogy elhangzott egy javaslat szünet kérésére, én azt hiszem érdemes talán megfontolni szünet kérés elõtt.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Én csak azt szeretném megkérdezni, hogy az Önök részére tárgyalási alap-e, hogy ha most csak az elsõ ütemrõl fogunk beszélni? És utána fogunk beszélni a második ütemrõl és ezt írásba is foglaljuk. Tudnillik mégegyszer hangsúlyozom, most 37,5%-ról beszélünk.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Had kérdezzek vissza csak, mert nem tiszta, csak hogy teljesen tiszta legyen. Az ütem mit jelent? Azt amit a KOMT megállapodás utolsó passzusa jelent, vagy mást?




Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Hogy az utolsó passzus azt mondja, hogy vissza kell rá térni és korrekciós megállapodásokat is lehet majd kötni, na most ettõl a perctõl kezdve, mi szerintünk a korrekciós megállapodást október-november hónapban meg kell kötni, ahhoz, hogy ez még ebben az évben valamilyen módon kiszámítódjon és kijusson a munkavállalókhoz. Igen, ha ezt az oldal befogadja? Azt még nem tudom, hogy befogadja-e, ezért mondtam, hogy szünet elõtt.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Úgy látom a minisztérium tárgyalócsoportja, akkor szünet.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Akkor mi kérünk egy fél órás szünetet!


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Fél óra!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Tehát akkor 20-kor!

(SZÜNET)


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Elnézést! Munkavállalói oldal kérte a szünetet, Bárdos Judité a szó!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elég nehezen született meg az egyezség, ezt is korrektül elárulom a munkavállalói oldalon, de megszületett. Tehát kétféle módon lehet bért emelni, az egyik, hogy megállapodás nélkül és akkor a munkáltató nem köt megállapodást és meg kell adni a táblát, ez az egyik féle variáció, ehhez nem kellenek a szakszervezetek, nem kell semmiféle asszisztálása és aláírása a szakszervezeti oldalnak. A másik, amikor mind a két fél úgy érzi, hogy valamilyen módon meg kell állapodni, mert így lenne korrekt, hogy lekommunikáljuk ezt a nem kis mértékû béremelést, amire megállapítja a munkavállalói oldal, hogy nagyon örül, hogy az ágazatok 99,9 %-ában, korrektül, az 50%-ot elérõ béremelés, átlag 50%-ot elérõ béremelés valósult meg. Ezért az a kormányzati tartalék, amit a Pénzügyminisztérium félretett, a tekintetben, hogy korrigálni kell, korrekciós alapnak nevezte legutolsó ittlétekor a politikai államtitkár úr, ezt az alapot, tehát ehhez igazán nem futhat be sok kérés, hiszen az ágazatok nagy többségében megvan az átlag 50%. Ezért a munkavállalói oldal a jelenlegi béremelést, ha a munkáltató elfogadja, két ütemben tudja elfogadni. Az elsõ ütem, amikor kiadunk egy megállapodást, ami semmi másról nem szól, mint a 37,5% elosztásáról és ez a preambulumban szerepel is. Ugyanebbe a megállapodásba a Belügyminisztérium vezetése kötelezettséget vállal arra nézve, hogy november hónapban a 12,5 %-ot, miután megszerezte a korrekciós alapból, szeptember 1-jére visszamenõleges hatállyal a munkavállalók rendelkezésére bocsátja.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Akkor szünet!

(SZÜNET)


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Köszönöm szépen! Mi a magunk részérõl is azt gondoljuk, hogy valóban fontos volna, hogy megegyezés születne, olyan kötelezettségvállalást nem tudunk tenni, nem tudunk felvállalni, nem azért, mert, hogy rosszindulatúak vagyunk, hanem azért, mert nem tisztességes, aminek ma a forrását nem látjuk. Viszont érzékelve a másik oldal szándékát is a megegyezésre, bizonyos mértékig elfogadva azt, amit ajánlatukban mondta, a következõt szeretnénk rögzíteni és megegyezésként ajánlani. A bevezetõ részben azt gondolom, teljesen világos, tehát ez elfogadható számunkra, hogy ágazati szinten az alkalmazotti kedvezményen túl, tehát ez a 37,5%-os béremelés az, amit tudunk biztosítani, tehát ez a része a számunkra elfogadható. A másik részén két pontban szeretnénk módosítani. Az egyik az, amit itt korábban elmondtunk és egy kicsit hasonlít is ahhoz, amit a munkavállalói oldal mondott, ez pedig arról szól, hogy kezdeményezzük a korrekciós alapból a különbözet finanszírozását. Ez ugye az, amirõl itt beszéltünk, errõl a bizonyos korrekciós alapról. A második, ez a november hónapról szól, itt nem tudunk ilyen kötelezettséget vállalni, mint amit a munkavállalói oldal szeretne, ezért az a javaslatunk a 2. pontra, hogy november hónapra, ismerve a béremelés valós mértékét, tehát addigra már tudjuk, hogy mennyi a valós mértéke, mennyi a közalkalmazotti, vagy mennyi az alkalmazotti kedvezménnyel és a béremeléssel együtt a mérték, november elején a különbözet biztosításának lehetõségérõl egy újabb egyeztetést folytassunk. Addigra pontos számokat fogunk tudni és ennek a különbözetnek a mértékérõl és ennek a folyósításáról tudunk tárgyalni. Ez a javaslatunk a munkavállalói oldal által fölvetett módosításhoz. Itt ezt mindenképp szeretnénk érzékeltetni és kérem, hogy ezt gondolják végig, hogy nem tudunk ma olyan kötelezettséget vállalni, ami arról szól, hogy novemberben olyan összeget fizetünk ki, amit ma tudunk vállalni, hogy igen, ennek a különbözetnek a mértéke, látva már a pontos különbözetet, ennek a biztosítása érdekében folytassunk egy újabb tárgyalást, és ebben az esetben természetesen a költségvetéshez fordulunk ennek a biztosításáért.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldalt illeti a szó! Kérdezem, hogy rögtön reagálnak, vagy kérnek-e szünetet?


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

A kérdésre szerintem rögtön, és utána szünetet kérünk. Semmiképpen sem tudjuk az alkalmazotti kedvezményt befogadni, pontosan azért nem, mert nem csak a közalkalmazottakat illeti meg, hanem mindenki mást, aki ebbe a körbe tartozik és éppen ezért a közalkalmazotti bérfejlesztéshez hozzászámítani nem lehet, nem célszerû, nem korrekt, mondhatnék bármi mást, mert akkor bele kéne ebbe a megállapodásba tenni a köztisztviselõket, a munkavállalókat és a szolgálati viszonyban állókat. Ezt élbõl és akkor kérnénk szépen egy 5 perc szünetet. Mi kimegyünk akkor! Jó?

(SZÜNET)


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

… a minisztérium javaslata és szünetet kért a munkavállalói oldal, úgyhogy most a munkavállalói oldal kap szót.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Tehát szerintünk így kezdõdne ez az egész iromány:
Nincsen fejcím. A Magyar Köztársaság belügyminisztere, valamint a BÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek, továbbiakban felek, a közalkalmazottak átlagos 37,5%-os illetménynöveléséhez nyújtandó központi költségvetési támogatás elosztásának elvére vonatkozóan az alábbiak szerint állapodnak meg:
1. pont: A szakszervezetek tudomásul veszik, de nem fogadják el, hogy a jelenleg 37,5%-os költségvetési támogatás áll rendelkezésre a közalkalmazottak szeptember 1-jei, Kormány által biztosított béremelkedésre.
Az 1. pontban meghatározott mértékû emelkedéshez az alkalmazotti kedvezmény nem számít hozzá.
Akkor utána minden marad, amiben megállapodtunk a legutoljára és akkor bejön az utolsó pont elé egy következõ pont.
A felek megállapodnak abban, hogy 2002. október 30-ig az illetményemelés 50%-ra történõ kiegészítésérõl kompenzációs tárgyalást folytatnak.
Ennyi lenne a javaslatunk. És elnézést megindoklom, hogy miért. Tudnillik itt az eredeti javaslatban határidõk vannak, aminek alapján le kéne folytatni a különbözõ egyeztetõ tárgyalásokat és ugye ki vannak tûzve az idõpontok végig mindenhol, a rendõrségen, határõrségnél, mindenütt, ahol létezik itt a munkáltatói oldal képviselõje, ez ez a hét és ezen a héten szeretnénk végre is hajtani.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Nem tudom, átadod akkor? Igen kérdezem a minisztérium tárgyalócsoportját, hogy egy pici szünetet, vagy rögtön?




Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Hadd mondjak rögtön valamit. Ez már közelít, tehát maga a dolog már egészen jó. Nekünk is van egy felvezetõ szövegváltozatunk, ezt elmondanám. Jó? És akkor talán együtt tudunk szünetet tartani és egy kicsit talán elõrébb lehet jutni. A mi felvezetõ szövegváltozatunk a következõ lenne, érzékelve, hogy itt a % nagyon sokat számít, fontos, hogy benne legyen ebben a megállapodásban, csak azt gondolom, hogy nem lenne szerencsés, hogyha itt most rögzítünk egy olyan %-ot, amirõl nem tudjuk, hogy valójában annyi, vagy nem annyi, de én el tudom fogadni, hogy valahol a megállapodásba ez benne legyen. Ezért a mi felvezetõ szövegünkben a javaslatunk a következõ:
Megállapodás, amely létrejött a Belügyminisztérium és a BÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervetek, továbbiakban felek között, a KOMT ajánlás végrehajtására, ez a felvezetõ szöveg. Az, ami itt elhangzott ezzel a 37,5%-kal ez a mi gondolkodásunkban is pontosan úgy szerepelt, hogy az 5. pont után egy új 6. pontként szerepeljen, illetve utána egy 7. tehát annak megfelelõen, ahogy itt volt. Én azt gondolom, hogy ez kellene a megállapodásban benne legyen, hiszen valójában errõl tárgyalunk. … pedig abban tudunk megállapodni, hogy az alatta lévõ pontokat elfogadjuk, én ezt egy elfogadható formának tartom. Ha a másik oldalon is elfogadható, akkor egy kis szünetet kérünk, amíg ezt végig szövegezzük és utána azt gondolom, hogy meg tudnánk állapodni. Kérdezem, hogy annyira fontos ez, hogy a felvezetõ szövegbe szerepeljen?


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Államtitkár úr nem volt itt pénteken, amikor elmondtam, hogy a KOMT-nak az itt ülõ szakszervezetek közül egyedül csak a BRDSZ a tagja, tehát a KOMT ajánlása ezekre az itt ülõ a szakszervezetekre nem kötelezõ, ez egy pont. A másik pont, igenis fontos, hogy a felvezetõ szövegben a % szerepeljen, azért nem tudunk eltekinteni, mert mögöttünk 15.000 közalkalmazott azt várja, hogy neki átlagosan 50% legyen a kereset növekedése. Na most fel sem lehet tételezni errõl az oldalról, hogy fejbólintás módján elfogad 37,5%-ot. Nem! Tehát ez a kijelentés, hogy mi 37,5%-ot tudomásul vettünk, nem elfogadva, ennek ki kell jönnie, legelõször is a preambulumban.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Államtitkár úr!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Valójában nincs már vita kettõnk között, mármint a két fél között, ugye, mert azt tetszett mondani, hogy kell, hogy 50% legyen. Na most attól lesz 50%, ha a preambulumban van? Attól sem lesz! Tehát én azért mondom, hogyha el tudjuk fogadni, hogy ne a felvezetõ szövegben legyen, hanem a további pontokban, annak megfelelõen, ahogy itt elhangzott, akkor valójában alá lehet írni ezt a megállapodást. Nem attól lesz 50%, hogy benne van a preambulumban, hanem attól, hogy október végén leülünk és újból tudunk egymással tárgyalni. Én azért mondom, hogy ez már egy kicsit közelit. Ugyanúgy el lehet mondani, hogy itt megtettek mindent azért, hogy mennyire jött ki, látva a végleges emelést, akkor el tudjuk mondani, hogy milyen további tárgyalás és milyen források vannak.
Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Elnézést! Mi nem állapodunk meg a béremelésrõl, most itt, ez nem a béremelésrõl történõ megállapodás, hogy tévedés ne legyen. Ez a 37,5% elosztásáról való megállapodás, amelyet végig kell vinni a szerveken, hiszen a béremelést a megállapodás aláírása nélkül is ezt a 37,5-et a Kormány odaadja, tehát mi a végrehajtás elveirõl állapodunk meg, annak a 37,5%-nak az elosztási elveirõl, amirõl döntött a Parlament.


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Én ezt is el tudom fogadni, de akkor nem kell %. Akkor azt kell írni, hogy megállapodás a béremelés végrehajtásáról, és akkor ezt kell írni, de akkor nem 50%-ról beszélünk. Ha Önök azt akarják és akkor én pontosan azt mondtam az elején, hogy ketté lehet választani. Béralkut folytatunk, az egy tárgyalási menet, vagy azt mondjuk, hogy egyébként a béremelésnek a végrehajtásáról tárgyalunk és akkor azt mondjuk, hogy azokat a pontokat kell végig nézni. Szeretném jelezni, hogy ettõl ugyanúgy nem lesz 50%, tehát én el tudom fogadni, amit most el tetszett mondani, hogy megállapodunk a béremelés végrehajtásáról, ez milyen módon és ezekbe a pontokba és akkor nincs benne %. Számomra ez is elfogadható.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést Államtitkár Úr, de most már nagyon kezd megint a nemleges oldalra átcsúszni az egész ügy. Nagyon nehéz volt az egymást meggyõznünk arról, hogy milyen módon végül legyen megállapodás, vagy ne legyen megállapodás, ha úgy, Ön úgy ítéli meg, hogy béralku, akkor folytatjuk a tárgyalásokat addig, míg az 50% az asztalon nem lesz. Vagy nincs bértárgyalás! Jelen pillanatban semmi másról nem szól a történet, mint 37,5% elosztásáról és ennek szerepelnie kell a preambulumban, hogy ennyit adott a Kormány ennek az ágazatnak, jelen pillanatban. Az egy más dolog, hogy 7-es, 8-as, akárhányas pontként benne van, hogy október akárhányadikáig újból visszajövünk tárgyalni, a korrekciós alapból megszerzendõ pénz ügyében. Errõl szól a történet, mert ha Ön azt mondja, hogy nem, akkor hát, akkor nem, akkor nincs.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Jó! Akkor azt hiszem egy kis szünet! Jó? És akkor a minisztérium tárgyalócsoportja … itt van a szöveg …..
(SZÜNET)


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést! Olvasás elõtt még, hogy azért mennyire nem mindegy és mennyire igaz, amit mi kérünk, kezembe került a NÖKÖM-nek és a KKDSZ-nek a megállapodása, amelynek van egy pontja, hogy kötelezettséget vállal a miniszter és az aláíró szakszervezet, hogy mintegy kettõ, négy, hat, hét szerv részére, amely nem tartozik a közalkalmazotti körbe, de ilyen, hogy Vagyonvédelmi Kht., KELLÓ, akármi, a korrekciós alap terhére elkérik a pénzt és erre kötelezettséget vállalnak, ugyanis ezzel a béremelés meg lesz valósítva. Na most, akkor azt hiszem jogszerûen kérünk mi is a korrekciós alap terhére a közalkalmazotti körre még plusz. Ez a megállapodás?
Hadd kérdezzem meg államtitkár úr, miért szégyen kimondani, hogy csak 37,5%-ot osztanak?


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

… pontosan nem tudjuk, hogy mennyi lesz a végén. Tehát pontosan azért nem szeretnénk, de ha már csak ez az egy probléma van, hogy a 7-es pontban…(közbeszólás) Azért nem szeretnénk a 37,5%-ról megállapodni, mert azt gondoljuk, hogy nem 37,5% lesz a vége, tehát azért nem tartjuk ezt helyesnek. Azt helyesnek tartjuk, hogy benne van a megállapodásban, hogy ez nem fogja elérni az 50%-ot, ha úgy gondolja a munkavállalói oldal, hogy oda kerüljön be, hogy információink szerint 37,5%, tehát, hogy mondjuk ki, akkor mondjuk ki, tehát én el tudom fogadni, hogy oda belekerüljön, de nem arról szól a megállapodás, hogy ekkora összeg lesz szétosztva, egészen pontosan errõl információval csak augusztus 12-e után fogunk rendelkezni. Ezért nem szeretnénk ezt ebbe beleírni, lehet, hogy ez 38, lehet, hogy 40% lesz, lehet, hogy kevesebb, ezt tényleg nem szeretném elõre jelezni, de azt gondolom, hogy a megállapodás nem errõl kell, hogy szóljon, hanem arról, hogy a költségvetési törvény módosításának a végrehajtása hogyan történik. Ez van a megállapodásban, azok a számok, amiket kértek, azok azért vannak benne, mert azt gondolom, talán ez egy kicsit a megegyezés felé visz, ha ezt el tudják fogadni, akkor túl tudnánk lendülni egy igen komoly problémán.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Bárdos Judit!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Államtitkár úr! Miért csak a belügyi tárca képtelen számadatokkal megállapodni, bármennyire is ez nem tetszik egyes munkáltatóknak a túloldalon, amit mondok, miért tud mindenki más számadatokkal megállapodni? Miért tudott a NÖKÖM az 50%-os béremelés végrehajtásáról megállapodni? Miért mindig a belügyi tárca az, amelyik háttérbe szorul bizonyos ilyen dolgoknál? Miért nekünk kell mindent lenyelni? Hát elnézést kérek, azt tudomásul vettük, de nem fogadtuk el, hogy nem lesz meg az 50%-os átlagos béremelés, akkor igenis közölni kell, hogy mennyi, ha ezt ma nem tudják Önök megmondani, akkor üljünk össze akkor, amikor pontosan tudják, hogy mennyi, hány %-os béremelés lesz itt végrehajtva. Ne haragudjon, az amit most Önök ideadtak, az egészen más, mint amiben a szakszervezeti oldal megállapodott.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Államtitkár Úr! Ja igen! Még a munkavállaló, … Parancsoljál!


Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:

Kérdésem lenne Gulyás úrhoz, hogy mi a törvény címe, a 2002. XXIII-as törvénynek?



Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:

A költségvetési törvény módosítása.


Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:

Hát magát a költségvetés…. Évi költségvetés módosításáról szóló törvény. És abban nem szerepel a közalkalmazottak átlag 50%-os bére? Jó! Köszönöm! A másik pedig, amit, ami nem kérdés lenne, hogy tulajdonképpen hallottunk az elõbb egy példát, hogy megkéri az illetékes minisztérium a korrekciós alap terhére, itt ezt nem lehet leírni? Hát ebben nincs benne, akkor mitõl lenne több?


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm! Még munkavállalói oldalon van más kérdés, észrevétel, megjegyzés? Nincs!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Akkor a törvényre született válasz az nem fontos, mármint, hogy szerettük volna a törvény számát leírni és azért van benne ez a költségvetési törvény módosításáról szóló törvény. Tehát az a két pont, amit a munkavállalói oldal az elõzõ körben elmondott, az a 6. és a 7. pontban szerepel, ezt most kiegészítjük akkor azzal a mondattal, ami itt az elõbb lehangzott, hogy a korrekciós alapból, tehát, hogy kezdeményezzük a korrekciós alapból a különbözet igénylését. Jó? Tehát ezzel a mondattal. Valójában ez, hogy mondjam, hogy milyen forrásból kezdeményezzük, hogy milyen forrásból lesz ennek az összegnek a biztosítása, az egy másik kérdés, de ezzel ki lehet egészíteni, ez mondjuk azért is jó, mert egyrészt minket is megerõsít abban, hogy ehhez a korrekciós alaphoz tudjunk fordulni. Az a kérdésem, hogy ezzel kiegészítve a munkavállalói oldalnak van-e még más problémája?


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldal!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Azt hiszem itt minden munkavállaló, a munkavállalói szakszervezetet képviselõnek egyénileg kell nyilatkozni. A BRDSZ nevében így ezt nem tudom aláírni.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm! Kérnek-e szünetet a munkavállalói oldalon?



Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Hadd kérdezzem meg, hogy azért mert nincs benne a 37,5%? Hogy világos legyen, én azt is el tudom fogadni, hogy igen, akkor írjuk be a 6. pontban, hogy nem éri el az 50%-ot, jelenleg 37,5%, a jelenlegi számításaink szerint ez 37,5%. Én ezt el tudom fogadni, csak szeretném hogyha, ne legyen félreértés, én nem a 37,5%-ban szeretnék megállapodni. A költségvetési törvény végrehajtásáról szeretnék megállapodni. Errõl szól a megállapodás, hogy ebben alpontok vannak, ahol azt mondjuk, hogy a jelenlegi információink szerint ez kevesebb, ezt én el tudom fogadni, tehát hogy jelenleg 50% alatt van, ez világos. Hogy odaírjuk, hogy ez 37,5%, ez is elfogadható, csak ne abba az irányba menjünk, hogy mindenáron a 37,5%-ról állapodjunk meg, mert ugye errõl a megállapodásról az elõzõ 5 pont szól, tehát, hogy ez hogyan történik, ebben pedig már egyezség volt.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Munkavállalói oldal!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Államtitkár Úr, nem értem, hogy miért fél a munkáltatói oldal kimondani a valóságot? Lehet, hogy nem politikus kimondani, azt, hogy kérem szépen ez 37,5%, de ez ma a valóság. Na most, azért annyira felnõtt embereknek kell kezelni itt azt a 9 szakszervezetet és a mögötte lévõ 15.000 közalkalmazottat, hogy 5 percen belül kiderül az egészrõl a turpisság, hogy mirõl beszélgetünk. Hiszen ha kell, 24 órán belül idehívjuk az összes titkárainkat és elmondjuk, hogy ennek ez a története, vigyétek le és ezért így szól ez a megállapodás. Mert nem meri kimondani a munkáltatói oldal, hogy az ágazatban nincs meg ez a pénz jelen pillanatban. Ez korrekt, mi fölajánljuk a korrektségünket, akkor ezzel szemben azt várjuk el, hogy ebben a papírba és ez korrektül legyen leírva, mert ezt leküldöm a szerveinknek. Tehát kénytelen vagyok úgy kommunikálni, hogy ez meglegyen. És ezzel így van mindenki.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm szépen! Munkáltatói oldalon volt valami, vagy nem? Nem! Jó! Köszönöm! Munkavállalói oldal?


Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:

A Független Rendõr Szakszervezet ragaszkodik a 37,5% megjelenítéséhez.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Köszönöm! Ettõl független kérdezem, hogy kér-e szünetet a munkavállalói oldal? Igen! Tessék parancsolni!


Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Másik dolog! A 4-es pontban a szakszervezetek tudomásul veszik címû szövegrész most már miután a cím megváltozik, így teljesen meghaladottá vált, tudnillik a 37%-ról beszélünk, akkor az, hogy azonosan 50%, ez teljesen illozórikus, úgyhogy ennek itt nincs értelme benne lenni. Ha megváltozik. Köszönöm.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

További észrevétel a szöveghez? Igen! Nem? Elhangzottak javaslatok, megkérdezem azért a minisztériumot, hogy a javaslatokra hogyan reagál? Köszönöm! Államtitkár úr!


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Jó! Én a 37,5%-ot el tudom fogadni, hogy belekerüljön a szövegbe, hogy jelenleg ez 37,5%, mint ahogy ezt jelezünk ez augusztus 12-ére ki fog derülni, hogy ez mennyi. Az 5. ponthoz mi nem nyúltunk, mert ez ugye egy korábbi megállapodás volt, de azt gondolom, hogy azért van ott, mert világosan jelzi, hogy ez nem arról szól, hogy mindenkinek egységesen 50-50% lesz, tehát ez a pont errõl szól, nem másról. És ez attól függõen, hogy majd a végleges emelés milyen mértékû lesz, ez arról szól, nem arról, hogy mindenkinek egységes 50%-ot kell kapnia, de lesz, akinél eléri az 50-et, lesz, akinél magasabb és lesz persze, akinél alacsonyabb. Tehát változó. A 4-es pont.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Bocsánat, ezt én nem akarok elõbb, csak ha jól értem én, lehet hogy rosszul értem, hogy az átlag az azt jelenti, hogy abban lehet 50 is és lehet az adott ….. azért mondom, tehát …. Azért mondom, hogy itt ennyire szóródik….
Pál Tibor úr, politikai államtitkár:
És a 4-es pont, elnézést!
Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:
4-es pont és nem az 5-ös volt. Igen.


Zentai Ferenc úr, fõtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elnézést én ezt nem úgy értelmezem, tudnillik én azt mondom, hogy ha kimondjuk, hogy átlagosan 37,5%, akkor ne magyarázzuk késõbb azt, hogy nem lesz mindenkinél azonosan 50%, tehát ez mindenképpen rossz fogalmazás itt benne, akárhogy nézzük. Nem lesz mindenkinél 37,5, azt elfogadom. De hogy 50, azt nem.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Mi lenne, hogy át tudjuk hidalni ezt, a 4-es és 6-os pontba is szerepel az 50%, a 2-ben valamilyen áthidalási, kérdezem a kormányzati tárgyaló, vagy a minisztérium vezetését, hogy ezt a kettõt hogyan lehet esetleg, mert akkor ez kikerülhetõ lehetne a kifogásult 4-es pontba. Jó, van javaslat.


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Van javaslatunk! És pedig a 6-os pontnak elõre kell kerülni, ez nem 6-os pont, hanem ez fölmegy 1-es pontra, amely kimondja, hogy a szakszervezetek tudomásul veszik, de nem fogadják el, hogy a belügyi ágazaton belül a közalkalmazotti illetményemelés a jelenlegi információk szerint átlag 37,5%. És ugye ezzel kezdünk, ez a 6-osnak kell elõre menni és a másik, hogy itt, hogy az illetmények emelkedése nem lesz mindenkinél azonos. Pont. És akkor azonos csak és ….


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Azonos mértékû!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Vagy azonos mértékû és a többi kimarad.


Dr. Gulyás Kálmán úr, levezetõ elnök:

Így elfogadható? Kérdezem munkavállalói oldalon ugye, mert ott volt egy kifogás, hogy így elfogadható?


Pál Tibor úr, politikai államtitkár:

Igen! Ugye ha jól értem, akkor bekerül a 37,5%, de azért ez hadd maradjon, hogy elmarad az 50%-tól, és jelenleg 37,5%, legalább ennyi kompromisszumot tessék már kötni. A többit pedig el tudom fogadni. Így van!


Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Jó és ez fölkerül a 6-os elõre.