Dr. Bárdos Judit asszony, fõtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezetõ elnök:
…Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács ülését annak ellenére, hogy a munkáltatói oldal még hiányos és várunk valakit bejelentem, hogy a munkáltató felkérésére a munkavállalói oldal vezeti a mai érdekegyeztetést. Névsorban elsõ sorban a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, tehát szerény személységem. Eltérõen a szokásoktól, arra kérem a munkáltatói oldal jelenlévõ képviselõit, hogy szíveskedjenek hátulról elõre, a nevüket bemondani és azt, hogy melyik szervezet képviselnek. Tessék!
Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit, BM Jogi Fõosztály
Dr. Szebeni Andrea, BM Jogi Fõosztály
Sipos Gyula, ORFK
Kiss Róbert, Határõrség
Kivágó Tamás, OKF
Babák László, OKF
Bedros Róbert, BM Kórház
Meichl Géza, Központi Gazdasági Fõigazgatóság
Furák János, Közgazdasági Fõosztály

Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Azt hiszem, hogy fel kell tennem a következõ kérdést a munkáltatói oldal részére, hogy a kollégák, akik itt vannak, azok döntési jogkörrel felruházott minõségükben vannak itt, ugye? Tehát ez a lényege, hogy ha és amennyiben döntésre kerül a sor, akkor mindenki igent, vagy nemet tud mondani és ennyi a történet vége.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm körünkben dr. Tóth Zoltán közigazgatási államtitkár urat, akivel helyet cseréltünk, úgyhogy külön felkérésre én vezetem a BÉT ülést és kérem a késõn jövõket, hogy szíveskedjenek bediktálni a nevüket és hogy milyen céget képviselnek.
Tollár Tibor, Közgazdasági Fõosztály vezetõje
Tóth Gábor, Munkaügyi Minisztérium
Kõvári Gáborné, Pénzügyminisztérium
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Ennyi volt, hogy bemutatkozott a munkáltatói oldal a munkavállalói oldal ismeri a BÉT összetételét, én azért a Tóth úr kedvéért azt kérem, hogy szakszervezetenként egy ember mutatkozzon be, hogy melyik szakszervezet. Tessék!
Terjéki László, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete
Balázs László, Független Rendõr Szakszervezet
Horváth József, Határõr Szakszervezet
Zentai Ferenc, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete fõtitkára
Lipták István, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke
Ackermann János, Határõrségi Dolgozók Szakszervezetének fõtitkára
Nagy Károly, Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezetének megbízott elnöke
Kertész László, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezetének ügyvivõje
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Mindkét oldal megkapta a mai BÉT ülés napirendi pontjait, a meghívót, amelyben a napirendi pontok szerepelnek, az egyszerûség kedvéért javaslatot teszek a BÉT napirendjére, de megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy kíván-e valaki más napirendi pontot felvetetni, illetve a napirend elõtt van-e valakinek valamilyen felvetése? Egyik oldalnak sem? Köszönöm szépen! Javaslatot teszek arra, hogy az 1-es, 2-es napirendet cseréljük fel. Az ugye az 1-es napirend lenne, eredetben a közalkalmazottak béremelése a 2-es napirend, egyeztetés a belügyi szervek szociális, satöbbi jogszabály módosításáról, ez igazából a beiskolázási segély, az iskolakezdési támogatás miniszteri rendeletbe, illetve utasításba foglalásáról szól a történet, azért hogy a kollégákat, akik e célból ülnek itt csak erre a napirendre ne tartsuk fölöslegesen fel, ezért megkérdezem az oldalakat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy a két napirendi pontot megcseréljük? Ha igen, akkor kérem kézfeltartással szavazzanak! Köszönöm szépen! Megállapítom, hogy mindkét oldal egyetértett. Akkor a 2. napirendi ponttal kezdenénk. Mindenki megkapta az elõterjesztést megítélésem szerint, minden érdekképviselet válaszolt is az elõterjesztésre, megkérdezem a munkáltatói oldalt, van-e szóbeli kiegészítõje az elõterjesztéssel kapcsolatban?
Furák János úr, fõosztályvezetõ-helyettes, Közgazdasági Fõosztály:
Egy rövid kiegészítést!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Legyen szíves!
Furák János úr, fõosztályvezetõ-helyettes, Közgazdasági Fõosztály:
Köszönöm szépen a szót! Köszöntöm az Érdekegyeztetõ Tanács résztvevõit! Néhány gondolatban csak annyit, hogy az elsõ, illetve a mostani elsõ napirendnek a beiskolázási segély, illetve az iskolázási támogatással kapcsolatos kérdésnek az adta az aktualitását, hogy beiskolázás elõtt állunk oly formán, hogy szeptemberben kezdõdik és ilyenkor mindig napirendre kerül, a másik aktualitását pedig a személyi jövedelemadó 1. számú mellékletének 8/30-as pontja, új elemként iskolakezdési támogatás, mint olyat lehetõvé tette, hogy ezt is lehessen alkalmazni. A Belügyminisztérium területén a belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatairól a 39/97-es rendelet, illetve a, bocsánat BM rendelet elnézést, és a köztisztviselõk, a közalkalmazottak és a munkavállalók területén pedig a 47/2001-es BM utasítás foglalkozik a beiskolázási segély, meg az egyéb szociális támogatások kérdésével. Ahogy ez napirendre került, tulajdonképpen született a javaslat és a két joganyagot sikerült egy módosítási tervezetet készíteni megfelelõ egyeztetéssel, illetve közigazgatási egyeztetéssel elkészült, amit a mai BÉT megkapott, a mai BÉT tagjai is megkaptak. Ennek a belsõ szerkezete annyiban változik, amit talán csak egy mondattal jelezném, hogy a beiskolázási segély, mint külön igény volt, hogy ez ne kerüljön ki belõle és nem akartuk, hogy az iskolatámogatással olyan közelségbe kerüljön, hogy esetleg összekeverjük, mert ilyen gond is adódhatott, éppen ezért a pénzügyi részt is a természetbeni juttatások részét elkülönítve, tehát ezt a belsõ szerkezetben úgy jelenítették meg az elõterjesztõk, ahogy az elõterjesztésben benne van. Egy gondolatot még talán az iskolakezdési támogatásról, tulajdonképpen ez, az iskolakezdést megelõzõen két hónappal, akkor adja a kifizetõ, akkor adómentesen adható 10.000 Ft-ig, ez úgy mûködik, hogy a gyermek kapja, amit a tulajdonképpen gyerekneveléssel összefüggõ jogszabályok teszik lehetõvé, hogy kik kaphatják, tehát milyen kör és szülõ útján kaphatja, tehát ez nem segély, tehát nem a gyereknek adandó közvetlenül, hanem természetbeni juttatásként, a szülõ jövedelmét növeli. 10.000 Ft-ig adómentes, amirõl, ami tulajdonképpen két formában mûködhet, az egyik forma, hogy a kifizetõ tankönyvet ad, tanszert ad, vagy beiskolázással összefüggõ ruházatot, vagy ugyanezt a szülõ megvásárolja és a kifizetõ nevére számlával igazolja, és tulajdonképpen, ha úgy adódik még utalvánnyal is megoldható ugyanez, szintén számlával igazolva. Tehát ennyivel ez tulajdonképpen ez kiegészül és az a lehetõség, ami volt ez annyival tulajdonképpen több és nagyobb lehetõséget ad, ami az elõterjesztésben a tervezetben is benne van, hogy a két lehetõséget, a két támogatást, a beiskolázási segély és az iskolakezdési támogatás együtt is kezelhetõ. Talán röviden ennyit nem gondolom, hogy most még többet, mert az elõterjesztés ott van, és ha esetleg valamilyen kérdés felmerül. Köszönöm szépen!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Megkérdezem a munkáltatói oldalról, hogy van-e valaki másnak megjegyzése, hozzáfûzni valója? Munkavállalói oldalról? Én szeretnék feltenni egy kérdést, hogy gondolt-e arra az elõterjesztõ, miután az iskolakezdési támogatás teljesen adómentes, nem csak a szülõ részére, aki kapja, hanem annak is, aki adja. Tehát a munkáltatónak sem kell utána semmiféle járulékot fizetni, hogyha és amennyiben az iskolakezdési támogatást választja a munkáltató, akkor természetesen ki lehet terjeszteni a teljes gyerekkörre, nemcsak azokra, akik kötelezõen fel vannak sorolva a jogszabályban, hanem a munkáltatónál dolgozó szülõk teljes gyerekkörére, pontosan azért, mert nincs mögötte semmiféle támogatás, tehát járulékfizetési kötelezettség.
Furák János úr, fõosztályvezetõ-helyettes, Közgazdasági Fõosztály:
Hát erre most így igazán pontosan csak úgy tudok válaszolni, hogy itt benne van, tulajdonképpen megemlíti, tehát családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosultak köre, na most, ez azt tudnám bepontosítani, hogy itt az óvoda területe, általános iskola, szakmunkásképzõ iskolába járó, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú mûvészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai intézmény, akkor diákotthon, kollégium, tehát ez a kör van felsorolva. Na most, ami tulajdonképpen ebbe a körbe belefér, és már volt olyan javaslat, talán felsõfokú intézmények, tehát ez az iskolakezdési támogatás, mint olyan, adómentesen ebben a megfogalmazásban, az nem adható. Segély adható, de hát az más kategória, tehát ott adózni kell, de ez a támogatás csak ami a személyi jövedelemadó 1. melléklet 8/30-as pontjában meg van fogalmazva, csak ez a kör kaphatja, éppen ezért hagytuk benne a korábbi lehetõségeket, hogy ez a kör, tehát, ha valaki olyan, aki ebbe a körbe nem fél bele, akkor neki is lehessen valamilyen támogatást adni, ha az indokolt és annak a forrása megvan.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Én ugyan nem erre gondoltam, amire tetszett válaszolni, hanem még egyszer felteszem a kérdésemet, hanem arra gondoltam, ha és amennyiben iskolakezdési támogatást választja a munkáltató, akkor abban a körben, amelyben adható és nem a jogszabály, tehát nem a miniszteri rendeletben van felsorolva, akkor ki lehet terjeszteni nemcsak a két gyermekes gyerekét egyedül nevelõ, stb, stb, hanem az egy gyerekesre is, a családban élõre is stb.
Furák János úr, fõosztályvezetõ-helyettes, Közgazdasági Fõosztály:
Bocsánat, félreértettem. Természetesen kiterjeszthetõ!
 
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy ennek az információnak a birtokába a beterjesztett miniszteri utasítás és rendeletmódosítást elfogadja-e?
Balázs László úr:
A Független Rendõr Szakszervezet elfogadhatónak tartja!
Horváth József úr:
A Határõr Szakszervezet képviseletében elfogadjuk!
Zentai Ferenc úr:
A Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezetet elfogadja!
Lipták István úr:
A Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége elfogadja!
Ackermann János úr:
A Határõrségi Dolgozók Szakszervezete elfogadja!
Nagy Károly úr:
A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete nevében elfogadja!
Kertész László úr:
A HTFSZ nevében elfogadjuk!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Igen! Ott ül még hátul légy szíves üljél be oda, hogy tudjál nyilatkozni!
Dr. Földvári Béla, Közigazgatási Hivatal OSZT:
Közigazgatási Hivatali Dolgozók Országos Szakmai Tanácsa nevében elfogadjuk, de lenne egy, ezzel a témával kapcsolatban egy felvetés. Van egy…
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést, most én megkérdeztem, hogy kinek van még észrevétele, megjegyzése? Nem jelentkeztél, most már a jogszabályról szavazunk, egy kérésem van, utána, hogyha már leszavaztuk és elfogadtuk akkor jó? BRDSZ!
Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete elfogadja!
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Jó! Köszönöm szépen! Megállapítom, hogy a munkavállalói oldal, mind a miniszteri rendelet, mind az utasítás tervezettel egyetért. Tisztelettel arra kérjük a munkáltatói oldalt, hogy sürgõsséggel, amilyen sürgõsen lehet ezt adja ki, hiszen Önök nagyon jól ismerik a saját maguk hivatali szervezetét, hogy csak akkor kerül a következõ lépcsõfok kiadásra, hogyha ez a Közlönyben megjelenik és akkor meg már elment az idõ. Talán meg kéne kérni a felhatalmazást az Önök részérõl a Belügyminisztérium irányába, hogy a miniszteri rendelet, illetve az utasítás megjelenése elõtt tudjon már az egyes országos hatáskörû szervek vezetése intézkedni a segélyek, vagy támogatások kifizetése iránt. Tisztelettel arra kérem a közigazgatási államtitkár urat, hogy adjon felhatalmazást a miniszter nevében az itt ülõ munkáltatók részére, hogy ott, a helyi szinten meg lehessen kezdeni ennek a bonyolítását, mert egyébként kifutnak az idõbõl.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Köszönöm szépen! Ez a felhatalmazás, ez megvan, és én készen állok arra, hogy mivel 14.00 órakor találkozom a miniszterrel, ez akkor alá lesz íratva. Úgyhogy kérem ez ügyben az elõkészítést, hogyha valakinek valamit kell tenni, hogy 14.00 órakor elindulhasson a Közlönybe. Köszönöm!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Hallgassuk a közig. hivatal itt lévõ elnökét!
Dr. Földvári Béla úr, elnök-helyettes, Közigazgatási Hivatal OSZT:
Köszönöm! A belügyminiszternek van egy 37/2001-es utasítása, ami a költségvetés végrehajtásáról szól! 2002. évi költségvetési végrehajtása. Ennek a vége felé 50. pont körül, szó van a szociális keret képzésérõl és ott három juttatás, szociális juttatás úgy van megfogalmazva, hogy a keret meghatározott %-ából legalább ennyit, ennyit, ennyit, %-ban van meghatározva, szemüvegtérítésre, fogpótlási támogatásra és albérleti hozzájárulásra kell biztosítani, vagy fordítani. Na most fölmerül, hogy ez a három juttatás akkor kötelezõen adandó, mert ugye a rendeletben nincs ilyen kötelezõ szabály, a közszolgálati szabályzatok miatt kérdezem több megyébõl jelezték, hogy nem tudják, hogy mit kezdjenek ezzel, ezzel a költségvetésrõl szóló utasítással, mert a közszolgálati szabályzatokba eredetileg nem terveztek albérleti hozzájárulást, vagy volt, aki nem tervezett fogpótlási juttatást, ugye ránk nem vonatkozik, abban maradtunk korábban az a belügyminiszteri rendelet, ami fogpótlásról, szemüvegtérítésrõl szól. Tehát ezt kérném, hogy ezt tisztázzuk itt, hogy mi a viszonya ennek a költségvetésrõl szóló belügyminiszteri utasításnak a szociális rendelethez, illetve utasításhoz.
Köszönöm!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönjük a felvetést! Egy kérésem lenne! Elnézést Tollár úr! Szíveskedjenek erre a kérdésre írásban válaszolni, méghozzá oly módon, hogy ezt az írásbeli választ az összes szakszervezet kapja meg. Tehát miután, mert nem készült erre az ittlévõ pénzügyi szerv, ezért legkésõbb jövõ hét végéig az összes szakszervezet írásban kapja meg. Jó?
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Rendben van!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Akik a megfordított napirendi ponthoz jöttek kifejezetten, megköszönjük a jelenlétet, és az a kérésem, hogy sürgõsséggel szíveskedjenek elkészíteni aláírásra a jogszabályokat!
Köszönöm! Akkor átlépnénk a következõ napirendi pontra, amelynek a felvezetése egyeztetés és tárcaszintû megállapodás létesítése a belügyi közalkalmazottak 2002. szeptember 1-je hatályú bérfejlesztése tárgyában. Elõzetesen tájékoztatom a két oldalt, aki talán nem jutott volna a mai Népszabadsághoz hozzá, és nem olvasta, elõzetesen bejelentették a tárcák, hogy megállapodásukat megkötötték, kivéve a vízügyi tárca. A munkavállalói oldal nehezményezi ezt az elõzetes belejelentést, hiszen a belügyi tárcánál sem történt még meg a megállapodás megkötése, ez a két tárca van egyelõre függõ jogi helyzetbe az augusztus 2-ához képest. Magyarul a feladat, amit a Kormány magára vállalt, hogy augusztus 2-ig meg kell kötni a bérmegállapodást a közalkalmazotti béremeléssel. Miután a munkavállalói oldal készített egy elõterjesztést, amelyet az összes szakszervezet akkor aláírt, az érintett szakszervezetek, ehhez képest a munkáltatói oldal készített egy ellen megállapodás tervezetet, melyet mi kiküldtünk saját vonalunkon is. Megbeszéltük, ezért megkérdezem az elõterjesztõt, és immár a munkáltatói oldalt, hogy van-e kiegészítése az általa elküldött tervezethez?
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Kedves Kolléganõk, kedves Kollégák! Nagy örömömre szolgál, hogy a Belügyminisztérium új vezetése kézzelfogható módon is igazolni tudja azt az együttmûködési szándékát, a partnerség elvének a következetes érvényesülését, amelyet a Kormányprogram is tartalmazott. Mi ezt azzal is kifejezésre szeretnénk juttatni, hogy nagy örömünkre szolgál az, hogy a szakszervezetek a BÉT-nek a vezetõjeként el tetszett fogadni a felkérést, hogy Ön legyen a levezetõ elnök és ezt a szándékot azzal is szeretnénk egyértelmûvé tenni, és a jövõben is, hogy a szakszervezetek anyagát tekintjük tárgyalási alapnak. Kétségkívül, mi elkészítettük a saját anyagunkat, de ez csak a tájékoztatást szolgálja, tehát a szövegszerûség szempontjából az Önökén javaslom, hogy menjünk végig. Mielõtt azonban rátérnék a konkrétumokra, szeretném összefoglalni, hogy eddig mi történt az új Kormány megalakulása óta az emberek élet- és munkakörülményei javítása érdekében, milyen elhatározások születtek és a 100 napos, úgynevezett 100 napos félidõ alatti végrehajtásában milyen feltételrendszerek alakultak ki. Az elsõ és nagyon fontos dolog, amirõl ma tárgyalunk a közalkalmazotti illetménynövekedésre törvénybe foglaltuk, hogy 92 Milliárd járulékaival együtt rendelkezdésre áll, amely a jövõ évi kihatásokat is figyelembe véve, ez egy sokkal-sokkal nagyobb összeg. Emellett a nyugdíj és nyugdíjrendszerû szociális ellátás egyszeri kiegészítésére, az egy havi többlet családi pótlék, iskolakezdési támogatására, fõiskolások, egyetemisták 30%-os ösztöndíjnövelésére, az ingyenes gyermekélelmezésnek az egyszeri bõvítésére, a TV üzemben tartási díj átvállalására, és a minimálbér adómentességére is ígéretet tett a Kormány, és ezek a törvények keretében megvalósultak. Ennek most a végrehajtásáról folyik a tárgyalás, de a keretek rendelkezésre állnak.
A Belügyminisztérium új vezetése az átadás-átvétel keretében 49 Milliárdos hiánnyal kezdte a tevékenységét. A 49 Milliárdos hiány még a feladatátcsoportosítással kapcsolatban egy további 20 Milliárdos hiánnyal küzdünk, amely a lakástámogatási alapoknak a problémáját jelenti, hiszen ezt a feladatkört Gazdasági Minisztériumtól átvettük. Ez a mintegy 69 Milliárdos hiány azonban nem egynemû, hanem három csomagból áll össze. Az elsõ csomag az, amely gyakorlatilag egy készpénzhiány, alapvetõ mûködési hiányt jelent a minisztériumunknak az életében. A második csomagba azok az összegek tartoznak, amelyek a jogszabályok végrehajtásának a pénzügyi hiányait jelentik, illetõleg a korábbi Kormány által olyan bevállalt kötelezettségeknek, amelyek elhangzottak, részben írásban is elhangzottak, de amelynek a szükséges forrásfedezete nincs meg. A hiánynak a harmadik része abból áll össze, ami a részint a két éves költségvetés szakmai hibáiból, másrészt az évek óta nem mûködõ dologi automatizmusokból, illetõleg az amortizációs cserék egyébként jogos igényébõl, de ugye, törvényes, jelenleg törvényi szabályozás nélküli, de egyébként jogos igényeibõl tevõdik össze. Tehát, amikor az új belügyminiszter és a belügyi vezetõk megkezdték a munkájukat, akkor ezzel a csomaggal kellett szembenézni, hogy mit tegyünk. Röviden számba szeretném Önöknek venni, hogy miket tett az új vezetés, hogy ezeket a hiányokat mérsékeljük. Az elsõ és nagyon fontos dolog, hogy azokat a hiányokat, amelyek a különbözõ rendõrségi akciók alapján keletkeztek, például a “hídi csata”, vagy az ezzel a július 4-ével és az ezt követõ folyamatokkal kapcsolatos, ezeknek a, továbbá más meglévõ azonnali finanszírozási igényekre a Kormánytól 1,9 Milliárd Ft-ot kaptunk, amely már meg is jelenik a holnapi nap folyamán a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerül. Ennek a legfontosabb részének azt tekintjük, hogy a rendõrségi túlmunkának a szükséges fedezete megvan, így erre, mintegy 780 Millió Ft-ot fordítunk, és ennek a kifizetései a normál bérszámfejtés keretein belül hamarosan megkezdõdnek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Oktatási Igazgatóság útján a rendõrség számára 500 fõ új beiskolázást tudunk biztosítani, amely két ütemben valósul meg, egyrészt még ebben az évben 300 fõ és jövõ februári keresztfélévvel pedig, 200 fõ oktatására megvan a szükséges pénzügyi fedezet. Másik nagyon fontos elem volt, hogy ez a Kormány, hasonlóan az elõzõ Kormányhoz ugye, nem kapott fedezetet az önkormányzati választások lebonyolítására. Erre megkaptuk a szükséges 3,1 Milliárdot, amely a korábbi 900 Millió Ft megtakarítással együtt, ebbõl korrektül bonyolítható a választás. Azt tudom, hogy látszólag nem ide kapcsolódó dolog, azonban mégis nagyon fontos elemmel ide kapcsolódó dolog, mert nagyon sok közalkalmazott részesül ebbõl a pénzbõl, azáltal, hogy ugye módosításra került a választási törvény és a közalkalmazottak a szavazatszámláló bizottságban tevékenykedve a korábbinál 50, majdnem 50%-os emelésben részesültek a választás napi, vagy az azt megelõzõ napi munkájukért. Ezen kívül pedig, a Belügyminisztérium dolgozója is, ugye ezért a többletmunkáért ebbõl a 4 Milliárdos összegbõl részesül. A magyar igazolvánnyal kapcsolatos hiány az elsõdlegesen ugye politikai okból keletkezett, és ebben is örülünk, hogy személyi juttatásokra 99,5 Milliót tudunk fordítani, amely ugye a közigazgatási hivatalokban részint új státuszokat, részint a Könyvhivatalban pótlólagos forrást jelentenek. Nagyon-nagyon fontosnak tartjuk azt, a mai Kormányülésen megvalósuló döntést, amelynek a közigazgatási államtitkári és a gazdasági kabineti egyeztetése már megtörtént és a Pénzügyminisztérium, akinek ebben a vonatkozásában is köszönöm a kulturált együttmûködést, 1 Milliárd Ft-ot fogunk kapni ma délben arra, hogy a legsürgetõbb rendõrségi, határõrségi, katasztrófavédelmi, a BM Kórház és Intézményei és a Központi Gazdasági Fõigazgatóság a hiányzó személyi juttatásokat és ezek járulékait megkapják. Ezeket az összegeket most fölsorolgathatnám, hogy rendõrség 400 Millió, 400,6 Millió Ft, de nem akarom húzni az idõt, ez a mai Kormányülésen át fog menni és bízom benne, hogy mikor 14.00 órakor találkozom a miniszter asszonnyal, akkor ez zökkenõmentesen mondhatjuk azt, hogy már meg is történt. További elemek is vannak a mai kormányülés anyagában a Belügyminisztérium vonatkozásában, az egyik a nyugdíjak és a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások kiegészítõ emelésével összefüggõ kifizetésekre 2,2 Milliárd Ft-ot kapunk, amely ugye nem itt a Belügyminisztériumban realizálódik, hanem az önkormányzati intézményeknél, a másik az egészségügyi és szociális ágazatban foglalkoztatottak megemelt munkahelyi pótlékának a kifizetésére 2,8 Milliárd Ft-ot fogunk kapni. Azt hiszem, ez a közalkalmazotti-köztisztviselõi szolidaritás egyértelmûen megköveteli, hogy ezen a helyen és ezeket az összegeket megemlítjük, mert kétség kívül nem az itteni dolgozóknak származik közvetlen haszna, de azt hiszem, egy országos szemlélettel bírunk, ezért ezeket a dolgokat is mindenképpen meg kell említeni. Nagyon fontos dolognak tartom, hogy a partnerség elve alapján, itt ezen a mai ülésen részt veszünk. Ugye a BÉT-nek nem én vagyok a Belügyminisztérium részérõl a hivatalos képviselõje, hanem a politikai államtitkár, Pál Tibor úr, azonban a politikai államtitkároknak is jár a szabadság, teszem hozzá, ezen elgondolkodtam, hogy lehet, hogy jobb volna, hogyha nem járna a szabadság, de én örömmel jöttem el ide Önök közé, mert túl ezen a konkrét együttmûködésen az elkövetkezendõ négy éves ciklusra a partnerség elvét szeretném Önökben megerõsíteni. Ezt akkor is, ha egyébként konkrét kérdésekben esetleg nem fogunk tudni megegyezni. Ez nem azt jelenti egy adott ügyben való konkrét egyet nem értés, hogy hosszabb távon megkérdõjelezõdne a belügyminiszter, illetõleg a belügyi vezetõk együttmûködési szándéka. Családban sem tudnak mindig az emberek megegyezni, ettõl még a család marad, együtt kell élnünk, együtt kell dolgoznunk. A konkrét szakmai elõterjesztésre akkor a Tollár Tibor …
(Kazettafordítás!)
… aki a megállapodásokhoz a mi oldalunkról a szakmai elõterjesztést megteszi, illetõleg a szövegszerûséghez pedig Zsinka András urat kérem.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen a tájékoztatót a Belügyminisztérium általános pénzügyi helyzetérõl és mielõtt átadnám Tollár úrnak a szót, én szeretném, ha Tollár úr kitérne abba a elõterjesztés kiegészítésében, hogy ugye a Belügyminisztérium területén kétféle szerv létezik, amely a közalkalmazotti béremelést meg tudja valósítani, illetve kétféle forrás létezik, amibõl meg kell valósítani. Az egyik, amelyik állami költségvetésbõl gazdálkodik és az állam biztosítja a költségvetés útján teljes a fedezetet, a másik, amely nem állami költségvetésbõl gazdálkodik, hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár biztosítja a pénzügyi fedezetet …., vagy akármilyen pontok, tehát teljesítményarányosan a munkáltatónak. Ezért az elõterjesztésében kérem szíveskedjen arra is kitérni, hogy ha és amennyiben ebben az évben a Kormány megfinanszírozza a belügyi kórház munkavállalóinak a béremelését, akkor az a következõ évben hogyan történik, ez nagyon lényeges kérdés, hogy ennek a finanszírozása mi módon történik, most az Önöké a szó!
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Köszönöm a szót! Én igyekszem nagyon rövidre fogni a szakmai elõterjesztési részét, hiszen azért az elmúlt idõszakban errõl már nagyon sok szó esett és mindenki elõtt ismert, de a tényszerûség kedvéért szaladjunk végig rajta. Gyakorlatilag a 2002. évi költségvetési törvény módosításra került a 100 napos programhoz szükséges források elõteremtése érdekében, ennek keretében ugye tudjuk, hogy 2002. szeptember 1-jei hatállyal módosultak a Kjt.-nek a közalkalmazottak illetményét meghatározó rendelkezései, a forrásokat a törvényben az erre a célra létrehozott céltartalék biztosítja. A törvény rögzíti az új közalkalmazotti illetménytáblát, amely az elõzõ illetménytáblához viszonyítottan biztosítja az átlagosan 50%-os garantált illetménynövekedést, ezen túl még két lényeges dolognak tesz eleget. Az egyik az, hogy megszûnteti az elmúlt két év minimálbér emelésébõl adódó bértorlódást, ez mindenki számára ismert, hogy szörnyû módon egymásra tolta az illetményeket, a másik lényeges a képzettség elismerése a 100.000 Ft diplomás bér bevezetésével, ez gyakorlatilag meg is határozza jelentõs mértékben a tábla szerkezetét, ami a növekedési ütemet jelenti. Nagyon lényeges eleme még ennek a rendszernek az, hogy szintén a törvénymódosítás szeptember 1-jei hatállyal bevezeti a minimálbér adómentességét, ami az elõzõ idõszakhoz hasonlóan, az adójóváírás rendszerén keresztül valósul meg, jelesül úgy, hogy 3.000-rõl 9.000 Ft-ra emelkedik az adójóváírás mértéke, a kötelezõ határ az marad 1.200.000, az egyébként létezõ 1,4 Milliós határ pedig, 1.533.000 Ft-ig tolódik ki, ez gyakorlatilag számítható, hát legalábbis nettó módon, mindenki számára számítható, hogy nettóban mennyi marad meg ebben a körben, ami a gondot jelenti az, hogy ennek a bruttósítása az nem olyan egyszerû történet. Az emelt illetményeket a dolgozóknak elõször a szeptember havi illetmény kifizetésekor, azaz október 1. és 5. közötti illetménnyel együtt kell megkapniuk, ehhez a forrást az intézmények az október 1-jei költségvetési nyitással kapják meg. Ez teljesen rendben is van. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a közalkalmazottakon túl a jogszabály kitér a nálunk konkrétan a közhasznú társaságban mûvészeti tevékenységet folytató alkalmazottakra is, tehát õk is részesülni fognak ebben az emelésben. A bérfejlesztés végrehajtásához szükséges, tehát a közvetlen bérfejlesztéshez szükséges forráson túl, a költségvetés biztosítja az illetményekhez kapcsolódó keresetelemek növekedésének a forrását is. Ez egy nagyon fontos kérdés, mert ennek következtében nem fordulhat elõ, hogy megemeljük az illetményeket, ugyanakkor a túlóra és a mûszakpótlék megemelkedett mértékének a kifizetése likviditási problémát okozhat. Bárho, ugyanakkor ugyanazt is jelenti, hogy a rendelkezésre bocsátott forrásból ez az elem, ami tulajdonképpen ezt a kereseti oldalt támogatná, ez nem része a bérfejlesztésnek. Tehát ez egy finanszírozási forrás. A végrehajtás tekintetében lényeges elem, tehát két lényeges elem van gyakorlatilag, hogy a besorolás tekintetében végre kell hajtani minden dolgozó tekintetében azt, hogy az új illetménytáblára rá kell állni, és igazából ennek a forrásigénye és a rendelkezésre bocsátott forrásigény közötti különbség az, ami differenciálásra fordítható és igazából ez az az összeg, ha úgy tetszik, ami felosztható, tehát amirõl a mai megállapodás szólhat, hogy ennek a keretnek az elvei hogyan realizálódjanak. Szakmai tekintetben természetesen a beállás az része az 50%-nak, tehát ezt tudjuk mindannyian, most a forrás oldalról közelítettem, tehát nehogy félreértés legyen, az egészbõl elvisz valamennyit az, hogy mindenki beáll és akkor marad a fölöttes rész, ami aztán helyi szinten a megállapodás szerint felosztható. Tehát tulajdonképpen az elvei ennyiben valósulnak meg. A konkrét felvetett kérdéssel kapcsolatban én jelen pillanatban nem tudok konkrét választ adni, ennek egyetlen egy oka van, hogy nem ismerjük még jelen pillanatban a 2003. év költségvetésének a tervezési rendjét, nem tudjuk, hogy hogyan alakul ebben a tekintetben is az OEP finanszírozás, tehát én így most arra nem tudok válaszolni, hogy ez hogyan fog megvalósulni 2003-ban, azt tudjuk, hogy most biztosítják, de hogy egyébként ez az OEP finanszírozás rendszerébe hogyan fog beépülni, erre vonatkozóan nekem most nincsen ismeretem. Tehát a magam részérõl ennyit tudok elmondani, átadnám a szót a Zsinka úrnak, ha a technikai részek tekintetében, ami még ide tartozik.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Most akkor a tisztánlátás kedvéért, mert hiszen a két tervezet között is itt van a pénzügyi értelmezési differencia. Tehát, ha jól értelmeztük mi, amit Ön most elmondott, akkor még nem tudjuk, hogy melyik táblára adja a Kormány ezt a pénzt, a két éves költségvetési törvényben elfogadott minimálbérrel megemelt táblára adja-e, vagy az eredeti közalkalmazotti bértáblára adja-e a Kormány az emelkedést? Ez az elsõ kérdés.
A második kérdés pediglen Ön azt mondta, hogyha a tábla per táblára adott pénzbe az a keresetelem, ami a pótlékok, túlóra, készenléti díj, természetesen nem számít bele, hiszen beáll valaki a táblára és a többi differenciálásra használható föl. Csak azért, hogy tisztán lássunk, hiszen ezen az oldalon nem igazából pénzügyi szakemberek ülnek.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Az utóbbira! Így van, tehát, de külön is el is különül a felmérésben, tehát ami a tábla per tábla, ami a bérfejlesztés felmérése, az az egyik tétel, ez az, ami tulajdonképpen a bérfejlesztés, a másik, amit a munkáltató szempontjából lényeges. A munkavállaló is, mert õ fogja megkapni, de felmérésre kerül ennek a hatása és ehhez is biztosítja a forrást a költségvetés, tehát ennek a hatásához, de ez ebbõl a szempontból csak forrás majd a késõbbi kifizetéshez, de ez külön áll rendelkezésre, tehát nem kell, nem úgy kell megteremteni a forrást, mint ahogy korábban a bérfejlesztésnél, mert ugye akkor értem én a kérdést, a korábbi bérfejlesztésnél egybe jelent meg az egész, nem volt külön forrás, tehát ezt meg kellett teremteni a munkáltatónak. Ebben a jelenlegi felmérésben külön történik ennek a hatásnak a felmérése, és az összesre, tehát az összes rendelkezésre bocsátott forrásból el kell különíteni, de két része van a felmérésnek. Két lényeges része van, az egyik az ez, a másik az az. Ez a tábla per tábla kérdésre én azt gondolom, hogy Tóth úr egzaktabban és pontosabban meg tud válaszolni és õ kérte is, hogy erre õ hadd válaszoljon.
Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:
Köszönöm szépen! A felmérési útmutatók alapján teljesen egyértelmû, hogy abban a 65 fizetési fokozatban, ahol gyakorlatilag az 50.000 Ft-os minimálbér a garantált minimum, ehhez viszonyítva kell nézni a tábla per tábla változatát. Tehát egy kategóriába most, bocsánat 50.000 Ft a garantált illetményminimum, függetlenül attól, hogy abba eredetileg 45.000 volt vagy 30.000 vagy nem tudom én mennyi, akkor most 60.000-re emelkedik a táblában a bértétel, akkor a tábla per tábla finanszírozás azt jelenti, hogy az adott közalkalmazottra, akinek ugye a létszámát itt számba veszik, a 10.000 Ft-ot kell finanszírozásképpen megadni.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Tehát akkor mégegyszer a jegyzõkönyv számára! A tábla, amihez képest emelkednek és finanszírozzák meg az átlag 50%-ot, az új bértáblát, 2001-2002. évi költségvetési törvényben szerepel, elõbb a 40.000 Ft-os minimálbérre való beállásnál, aztán az 50.000 Ft-os minimálbérre való beállásnál, ahol a 68 fizetési fokozatnál csúszott össze az egész. Vagy 65-nél teljesen mindegy. Ez csak a tisztán látás kedvéért, hogy akkor erre kerülnek rá az új illetményszámok. Köszönöm szépen! Zsinka úré a szó!
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Tisztelt Államtitkár Úr, kedves kollégák, akkor néhány alapgondolattal kezdeném mondandómat. Köszönettel megkaptuk a szakszervezetek részérõl elkészített megállapodás tervezetet, az anyaggal kapcsolatos pontosító észrevételeinket szeretném ismertetni, illetve indokolni. Fontos megállapításom, hogy természetesen tárgyalási alapnak az szakszervezetek által elõterjesztett javaslatot tekintjük, ahogy dr. Tóth Zoltán államtitkár úr is megfogalmazta, másik fontos megjegyzésem, hogy a KOMT megállapodást kell tekintenünk az ágazati egyeztetés másik fontos alapdokumentumának, mert a Kormány itt vállalt kötelezettséget ebben a kérdésben, a harmadik fontos megjegyzésem pedig az lenne, hogy a KOMT megállapodás alapján a mai napon szövegszerûen kimunkáltan és a felek közös konszenzusával ki kell alakítanunk a megállapodást. Viszont szeretném felhívni a figyelmet még egy körülményre, hogy az A-tól E-ig terjedõ osztályokban sajnos a béremelés átlagos mértéke várhatóan alacsonyabb lesz és ez a kategória képezi a belügyi ágazatban mûködõ közalkalmazottak 91%-át. Tehát a belügyi tárca elég nehéz helyzetben van abban a kommunikált közlésben, hogy átlagosan a közalkalmazottak 50%-os illetményfejlesztésben részesülnek, mert igazándiból a kedvezményezett kör a magasabb képzettséggel, magasabb szakmai értéket képviselõ közalkalmazottak irányába preferál egy magasabb javadalmazást. Tehát ezeket az alapkérdéseket javaslom, hogy vegyük figyelembe és erre is tekintettel konstruktívan mûködjünk közbe abban, hogy a mai napon aláírásra kerülhessen a megállapodás.
Részletesebben a megállapodásról, tehát ahogy jeleztem a szakszervezetek által elõterjesztett javaslatot tekintenénk kiindulási tárgyalási alapnak. Az 1. pontban a szakszervezetekhez képest mi egy pontosító észrevételt tettünk, amit egyébként a KOMT megállapodás 2. fejezetének 1. pontjára tekintettel emeltünk be, amely azt mondja, hogy alapbérre kell alapvetõen a fejlesztést végrehajtani, illetve illetményarányosan a fizetendõ pótlékok megnövelésére fordítható a támogatási összeg, tehát ezzel egészül ki az 1. pont. Hangsúlyoznám, a KOMT megállapodás 2. fejezetének 1. pontjáról szóltam. A 2. pont csak idõtakarékosság szempontjából konkrétan próbálok fogalmazni.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést fõosztályvezetõ úr, akkor nem lenne egyszerûbb, hogyha mindenkinek a kezében van a két megállapodás, hogyha Ön pontonként megy, akkor itt esetleg erre lehessen válaszolni, hogy mi a más… mert, akkor egyszerûbben össze tudjuk fésülni, vagy pedig Ön elmondja végig és akkor itt mindenki végigmondja. Ez csak egy tárgyalási metodus kérdése, ez …..
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Maradjunk akkor ennél a javaslatnál és akkor leszünk konstruktívak, ha szövegszerû javaslattal próbáljuk elsõ ütemben az 1. pontot tetõ alá hozni.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Na most, igen, Ackermann úr jelentkezett, de többi szakszervezet nevében a Független Rendõr Szakszervezet, tehát a Független Rendõr Szakszervezet szószólója lesz az oldal beszélõkéje.
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm szépen! Nekem, még mielõtt hozzáfognánk a táblának, illetve a megállapodás tervezet pontonkénti tárgyalásához, lenne egy kérdésem és egy megjegyzésem. A kérdésem az, hogy Zsinka úr említette Tollár úr is említette, itt a Belügyminisztériumban, miután a munkavállalók, közalkalmazotti munkavállalók 91%-át nem érinti 50%-os béremelés, hogy hány % átlagban ez a béremelés? Ez a kérdés!
A javaslatom pedig a címre vonatkozik, ez a cím nem fedi a Belügyminisztériumnál a valóságot és számon fogják kérni ezt minden munkáltatónál, minden munkavállaló, aki nem érintett. Hát ha ezeket az elõzetes táblákat megnézzük, a határõrségnél 20-30%, harmincegynéhány % az, ami összejön béremelésként, ezért én azt javasolnám, hogy a címet olyan módon változtassuk meg, amit a Tollár úr a felvezetõjében elmondott. Így szólna, hogy: a felek között, tehát addig a megállapodás jó, átlagosan 50%-kal megemelt közalkalmazotti bértábla bevezetéséhez nyújtandó központi költségvetési támogatás elosztásának elveire vonatkozóan az alábbiak szerint, mert nincs 50%-os átlagos béremelés, és akkor az emberek keresni fogják, hogy ki az, aki 50% felett és nem tudunk ilyet mutatni egyet sem. Köszönöm!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Akkor még vissza, elnézést kérek, akkor nem az 1. pont került napirendre, hanem a preambulum került napirendre, de akkor a preambulum elõtt akkor egy kérdést tisztázni kell. A Tollár úr azt mondta, hogy kétféle finanszírozás lesz, tehát hogy tiszta legyen mindenkinek. Kétféle felmérés készült, az egyik a tábla per tábla és gyakorlatilag ez takarja az átlagosan az 50%-os illetményemelést, a másik finanszírozási csomag az illetményalap függõ pótlékok, túlóra, készenléti díjnak a megfinanszírozása. Ugye így kell érteni?
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Igen!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
A jegyzõkönyv számára köszönöm szépen! Na most akkor a preambulumhoz van-e az oldalnak kiegészítése. Elnézést, a Pénzügyminisztérium képviselõje.
Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM, Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztály:
Hadd kérdezzek vissza, mert azért nem vagyok egészen pontos Tibor, te azt mondtad, hogy itt a felmérés kétféle, a finanszírozás az egy, és nem független egymástól a kettõ.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Akkor a kérdés a következõ! Mit finanszíroz meg a Kormány? Ez a kérdés.
Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:
Köszönöm szépen! Tehát pénzügyi kollégák segítségét megkérem, hogy összehangoltan foglaljunk állást. Az alapbérek felmérésére szolgálóan felveszik az összes fizetési kategóriában, fokozatban a létszámot, ezzel elõ áll az a tábla per tábla növekmény, amirõl itt az elõbbiekben beszéltünk. Ezen túlmentõen a felmérés során, azt hiszem, hogy a Pénzügyminisztériumban arányosítják azt a pótlékvonzatot, ami abból következik, hogy az alapilletmény tételek emelkednek. Ez a pótlékvonzat voltaképpen kétféle, tehát olyan pótlékoknál, mint mondjuk mûszakpótlék, éjszakai pótlék, többlet szakképesítési, 8 meg mit tudom én hány %, a pótlék is ugyanannyival emelkedik, amennyivel a bértételek emelkednek arányosan az 8%, akkor a magasabb illetmény 8%-kal emelkednek, a mûszakpótlék tekintetében, és talán a készenlétinél is így van, emelkedik mind a túlórának az alapbére és az erre vetülõ pótlék. Tehát így kerülnek finanszírozásra.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Így pontos.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Legyen szíves még magyarabb nyelvre lefordítani. Tehát még menjünk a magyarázatban lejjebb. Ha és amennyiben a tábla per táblát megadja, tehát a táblaemelkedést megadja a munkáltató, teljesen logikus, hogy éves szinten a felmért mûszakpótlékok, túlóradíjak, stb, ugyanannyival kell, hogy emelkedjenek, mint amennyivel emelkedik a tábla per tábla, mert a kettõ egymást vonzza. Magyarul ez egy külön, azt is mondhatnám, hogy külön megadja, mert meg kell, hogy adja, mert ha egyszer megemeli a tábla per táblát, akkor ahhoz hozzá kell emelni automatikusan ezeket a pótlékokat.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Pontosan így van!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Tehát akkor idáig jutott, nem tudom a Pénzügyminisztérium képviselõje egyetért-e vele? Így igen, tehát akkor tisztáztuk, ez két külön kategória. Akkor menjünk a preambulumba. Tessék szövegszerû javaslatot kérünk az Ackermann úrtól, válaszol rá az FRSZ képviselõje, Balázs úr.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Egyeztetett javaslatunkba a preambulumban, átlagosan 50% van megfogalmazva, nem egyértelmû az 50%. Tehát, amit mi javaslatként tettünk, tehát ami az oldal egyeztetésünk volt, a közalkalmazottak átlagosan 50%-os illetménynöveléséhez nyújtandó központi költségvetési támogatásának elosztási elvérõl volt szó az alábbiak szerint. Tehát ugyanezt kérted János, nem?
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Nem!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Mégegyszer János szövegét!
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Általam elkészített teljes preambulumot felolvashatom?
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Igen! Légy szíves!
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Tehát az elejétõl. Mindössze az indoklásom ezzel kapcsolatban az, hogy nincs 50%-os átlagos béremelés a BM-nél.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést, most álljunk meg egy percre! Kérem a munkáltatói oldal nyilatkozatát, hogy a belügyi fejezet megkapja-e a közalkalmazotti béremelésre az itt lévõ 15.000 közalkalmazott részére az átlagos 50%-ot.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Tehát ezt a felmérés fogja felszínre hozni, hogy a dolog hogyan fog alakulni, abból következik, amivel kezdtük az egészet, hogy a …
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Szóval elnézést Tollár úr, mirõl szól a megállapodás? Arról a közalkalmazotti béremelésrõl. Elnézést kérek, hogy elnöki szavammal közbevágok, mert ez a lényege a mai értekezletnek. Mirõl kell megállapodni? Arról a közalkalmazotti béremelésrõl, amely szeptember 1-jétõl hatályos, amelynek a mértéke az itt dolgozó közalkalmazottak bérének átlag 50%-a. Tehát a béremelés 50, …. Tábla per tábla, ez átlag 50%-ot kell, hogy hozzon. Nem a személyi jövedelemadó változásával hozza, hanem az illetményemelés átlag 50%-ot jelent. Ez a diplomásoknál több, a nem diplomásoknál kevesebb, de összességében a 15.000 emberre azt kell, hogy mondjam, hogy meg kell lenni az átlag 50%-nak.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Itt ezt akartam, éppen ebbe akartam belekezdeni, azért, ez teljesen így van, ahogy fõtitkár asszony mondta, tehát ez teljesen igaz. Ami a végsõ %-ot meg fogja adni, egy intézményre és akkor konkrétan beszéljünk, és azt, mivel mi az intézményeknek a sokasága vagyunk, tehát ami egy intézményre konkrétan meg fogja adni, hogy ez hogyan jelentkezik, az abból adódik, hogy az intézménybe foglalkoztatottak képzettségi és a fizetési fokozatban betöltött helye, az hogyan néz ki, tehát amennyiben az adott intézmény, tételezzük föl, nagy létszámban foglalkoztat képzettség nélküli dolgozót, tehát az A. kategóriába, vagy alacsonyabb képzettségû B.-be tartozót, az látszik a tábla per tábla és a tábla növekményébõl, hogy ezekben a fizetési fokozatokban a növekedés alacsonyabb. Abban az esetben, ha ugyanannál az intézménynél ebbõl fakadóan kevés olyan felsõfokú diplomás dolgozik, akinek a létszámából adódó bérnövekménye tulajdonképpen kompenzálná tömegében ezt a nagyságrendet, nyilvánvaló, akkor ez 50% alatt lesz intézményszinten. Tehát ezért mondom, teljesen igaz az, amit a fõtitkár asszony mondott, de ezt a dolgot, mivel konkrétan az adott dolgozókra kell fölmérni és az adott dolgozók tekintetében pedig a tábla határolja be, hogy azon belül õ milyen nagyságrendû emelést, milyen nagyságrendû emelést garantál a táblaemelkedés, így az összes dolgozóból adódik össze az egész és ebbõl adódik ez a hatása, hogy ez nem átlagoknak az összessége, hanem egy konkrét felmérésnek az eredménye.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Igen, de elnézést, akkor szeretném, ha elmondaná, mert Ön ismeri a belügyi költségvetés, tehát a fejezet költségvetését, hogy az egyes szerveket illetõen és most nem lemenve a megyékig, hanem határõrség, rendõrség, katasztrófavédelem, kórház és a többi, vajon az egyes fejezeteket illetõen meg lesz-e az átlagos 50, az ott dolgozók részére az átlagos 50%, mert akkor tisztán kell beszélni egymással korrekten, mert vagy össz. belügyi szinten van meg csak, vagy így sincs meg, mert nagyon kevés a belügyben a diplomás közalkalmazott és azt fõleg elviszi a Kórház, a Rendõrtiszti Fõiskola, ott vannak a legtöbb diplomások. Vagy pedig azt mondom, hogy kérem szépen falsok ezek a meghirdetett közalkalmazotti keresetnövekedések, így nem korrekt a játék, tegyünk, öntsünk tiszta vizet a pohárba, azért ülünk ma itt, egyébként is a munkavállalói oldal elhatározta, hogy, és ezt tájékoztatásul közlöm, ráadásul fél egyre ebédre is van mindenki hívva, hogyha addig nincs megállapodás, akkor megszakítjuk a tárgyalásokat, elmegyünk ebédelni józanul, elkezdünk gondolkodni két oldal külön-külön, hogy hogyan tud megállapodni ebben a kérdésben.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Én együtt szeretnék magával!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Jó, semmi gond, együtt ebédelünk, megállítottuk az órát és mind addig augusztus 2-a lesz, míg ezt a megállapodást ma össze nem hozzuk. Ehhez az kell, hogy õszintén mondják el, hogy mi is ez a közalkalmazotti béremelés, hogy mi lássuk ezeket a …
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Köszönöm szépen! Elnök asszony arra hívott fel, hogy legyünk õszinték, de magamtól is õszinte vagyok. Én elõször azt javasolnám, akkor rögzítsük, hogy elfogadva ezt a metodust, hogy mirõl beszélünk. Az 1. pontról visszatértünk a preambulumra, énnekem az a javaslatom, hogy itt a preambulumból hagyjuk ki az átlagosan 50%-os kifejezést, mégpedig azért, mert ez a Belügyminisztérium és a BÉT-nek a megállapodása, tehát az a javallatom, hogy az legyen a cím, hogy megállapodás a BM és a BÉT munkavállalói oldalát alkotó szakszervezetek között a közalkalmazottak illetménynöveléséhez nyújtandó központi költségvetési támogatás elosztásának elveire vonatkozóan az alábbiak szerint. Ezt a javaslatot azért teszem meg, mert a Kormány teljes egészében elkötelezett az országos átlagos 50%-os illetménynövelés mellett. Ezt világosan látni kell, sõt ennél valamifajta, ugye itt az adatok persze eléggé hiányosak, azért van ez a felmérési akció, ez még várhatólag több is lesz, mint 50%, valamivel. Hát õszinték vagyunk, ezzel szembe nézünk, ezek a konkrét döntések, amelyek már megszülettek korábban a minimálbér 40%-áról, aztán a minimálbér 50%-áról, utána a felsõfokú végzettségûek 100.000 Ft-os minimumának a megállapodásáról, ezek kifejezetten pozitív, a lakosság nagy részét érintõ, életszínvonal emelõ intézkedések. Tehát én akkor azt javaslom, hogy hagyjuk ki a konkrét ügyet, itt van egy megfontolandó, hogy a KOMT-nak a papírjába ez van benn, és az eddig megkötött valamennyi papírba ez van benne, gondolom akkor a felvetés akkor az onnét származik és ezt én egy logikus dolognak tartom, hogy mindenki, amikor majd megnézi a bérfizetését, a csíkját, vagy azt a nem tudom mit, ott szeretne szembesülni mindenki azzal, hogy õ az átlag fölött kapott. Ezt világosan meg kell mondani, ….
(Kazettacsere!)
… és én nem szeretném, hogyha úgy alakulna a helyzet, hogy ez az átlagos 50% ez végül is az emberekben mélységes elégedetlenséget keltsen, hiszen itt az országban nem egy közalkalmazott él, hanem rengeteg és ebbõl 14.000 a Belügyminisztériumban. Ezek a döntések tehát, bizonyos predesztinációt tartalmaznak magukba. Elnök asszony, akkor javaslom, beszéljünk a preambulumról, itt akkor látjuk, hogy más van a KOMT egyezségben, más van a más minisztériumokkal elfogadottban, de ha ezzel elõrébb tudunk lépni és a cím után már akkor az érdemi dolgok felé tudunk haladni, és ez egy könnyebbséget jelent, akkor hagyjuk ki és akkor ezzel nincsen semmi gond.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Nem volt itt az elõzõ BÉT ülésen államtitkár úr, mielõtt átadnám a szót Ackermann úrnak, ott már felvetõdött és ez elismerte a munkáltatói oldal is, hogy amikor az a tárgyalás megkezdõdött, akkor még nem hogy 50%, 37, akárhány tized % költségvetési támogatásra számíthatott csak a Belügyminisztérium. Önök közül egyesek nem tudhatják, mi nagyon tudjuk, hogy mindig is a belügyi közalkalmazott kullogott azért a sor végén, mert talán itt a legkevesebb diplomás, hát a pedagógusok között, az orvosok, az egészségügyben sok a diplomás, a közigazgatásban azt a munkát, amit végeznek nem kell felsõfokú végzettséggel végezni, meg egyébként is munkáltató nem szívesen támogatja a közalkalmazottak továbbtanulását. Ackermann úré a szó!
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Köszönöm szépen! Hát itt valószínûleg itt az átlagos 50% nincs meg, miután Zsinka úr az elõzetesében elmondta gyakorlatilag, hogy 91%-a nem felsõfokú végzettségû, hát ebbõl azt hiszem teljesen egyértelmûen kiderül, hogy ha a nem felsõfokú végzettségûek körében nincs 50%, akkor a 9% nem tudja kompenzálni azt a, így mi államtitkár úr javaslatát a preambulumra vonatkozóan az átlagosan 50% kimarad, mi ezt tökéletesnek tartjuk. Köszönöm!
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Hát, államtitkár úr javaslatát vizsgálva az eddigi megállapodások és a területi, illetve az intézményi szinten történõ felkészülések nem ebben a képben kezdtük el. Tehát ahogy elindult a munkahelyi érdekegyeztetés, és a BÉT tárgyalásra való felkészülésünk, ott mindenütt az átlagos 50%-os bérfejlesztésrõl volt szó. Ez a magyarázat sem korábban a miniszterelnöki ígéretbõl, sem azt követõen a költségvetési tájékoztatásból nem volt arról szó, hogy az az átlag 50% hogyan áll össze. Itt minden címnél a dolgozók arra számítanak, hogy a bérük, a keresetük átlagosan 50%-kal javulni fog. Hogy ez az átlag 50% ez nem az õ személyi szerinti bérnövekményüknek az 50%-át fogja jelenteni, ezzel azért tisztában vannak, mert bértömeg gazdálkodás folyik. De hogy így, címenként nem lesz meg az átlagos bértömeg fejlesztés, hanem az országos átlaghoz viszonyítottan fog a címre a ráesõ rész esni, ebben az esetben itt úgy tûnik, hogy akkor a dolgozók félre vannak tájékoztatva. Ugyanis mi arra kaptunk felhatalmazást, mint szakszervezetek, hogy ezt az átlagos 50%-os elosztásnak az elveiben kössünk kompromisszumot a munkáltatóval. De mivel nem tudtuk, hogy mennyi a mennyi, ezért ez nekünk mindig is egy nagy kérdõjel volt, hogy mit osztunk el és hol fog mennyi jutni az adott címen dolgozó közalkalmazottak részére. Ha most kiemelem itt a tábla per táblát, akinek most beállása van 50.000 minimálbérre, hogy gyakorlatilag akkor ennek az emberkének csak az adókedvezménnyel növekszik a keresete. De ez több osztályt és több fokozatot is érint, mert összemosódtak, összetorlódtak a bértáblák. Istenigazából bérfejlesztése csak a magasabb képzettségi fokozatban lévõknél lehet majd kimutatni. Most a zöm, viszont az alacsonyabb képzettségi fokozattal ….. és mi ezt ki is mutattuk évekre visszamenõleg, akkor joggal fogják megkérdezni, ezek a dolgozók, hogy akkor most mi volt az ígéret? És miért nem tudott ez megvalósulni? Köszönöm!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Államtitkár úr!
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Szeretnék visszatérni az elejére. 92 Milliárd Ft országosan rendelkezésre áll ennek az illetményemelésnek a megvalósítására, mely átlagosan 50%. Ez elfogadott törvény, ez mindenkire, az országosan vonatkozik.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést, ha megengedi, szeretnék válaszolni. Én azt hiszem, hogy a megállapodást eredendõen aláíró szakszervezetek ragaszkodnak, hogy a preambulumban az 50%, az átlagos 50% rögzítésre kerüljön, mert csak ebben az esetben biztosítható, hogy a belügy költségvetésében a közalkalmazottak bértömeg, idézõjelbe téve bértömegére, ez az 50% valamilyen módon rákerüljön. Én õszinte vagyok, minden tiszteletem és becsületem a Kormánynak, hogy 97 Milliárdot, a 800.000 vagy 600.000 közalkalmazott béremelésére elkülönített. De itt mi vagyunk, itt tizennégyezer akárhányszáz közalkalmazott dolgozik, aki mindig is a belügyi ágazat legmostohább gyereke volt, negyedrendû állampolgár és legalább szeretnénk végre a harmadrendû szintre felemelkedni, ezt pedig csak az biztosítja, ha most ebbõl, igaz, hogy száz éve ilyen komoly béremelés még nem történt meg ebben az országban, legalábbis ebben a szférában, elismerjük, na akkor ebbõl a béremelésbõl mi is szeretnénk élvezkedni, már pedig ennek az a feltétele, hogy ezt az átlagos 50%-ot bértömegnek megkapjuk.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Rendben van! Örülök ezeknek az elismerõ szavaknak, én azt javaslom, tartsunk egy perc szünetet, mert úgy látom a szakszervezeti oldalon szünetre van szükség, hogy az eltérõ álláspontot tisztázzák egymás között, hogy mi legyen a preambulumban.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Ackermann úr!
Ackermann János úr, fõtitkár, Határõrségi Dolgozók Szakszervezete:
Bocsánat én nem errõl beszélek. Nincs eltérõ álláspontunk, mert én azt mondtam, hogyha megfinanszírozzák az 50, átlagosan 50%-ot, akkor legyen. De hát végig a munkáltatói oldal arról beszélt, hogy nem lesz megfinanszírozva. Mert 91%-a nem felsõfokú képzettségû, én ezért vetettem fel, hogy ne csapjuk be a belügyi utasítással az embereket, hogy átlagosan lesz 50%, amikor nem finanszírozzák meg. Ha a Bárdos Judit, amit mondott, hogy 50%, nem preambulum kérdése. Megfinanszírozzák, vagy nem? Ha megfinanszírozzák, akkor tulajdonképpen mondjuk azt, hogy 50%, hogyha tényleg adnak átlagosan 50%-osan az intézményeknek. Akkor nekünk nincs a munkavállalói oldalon semmi gondunk, mi is elfogadjuk ezt. Én azért vetettem fel, mert a felvezetésbõl számomra kiderült, hogy nem lesz a határõrségnél átlagosan 50%-os bérfejlesztés. Köszönöm!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést itt egy pár dohányos is ül, ezért 20-ig szünetet rendelek el.
(SZÜNET!)
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Felteszem a kérdést a munkavállalói oldalnak! Miután Önök képviselik a pénzügyi részét, egy kis figyelmet kérnék szépen! Tehát a munkavállalói oldal csak az eredeti megállapodásban és a munkáltató által is átvett, mert ugye ezt a munkáltató is átvette akkor, tehát a közalkalmazottak átlagosan 50%-os illetménynövelése ez nyújtandó központi költségvetési támogatás elosztásának elveire vonatkozóan stb., stb., ezt a szöveget tudja a preambulumban elfogadni. Ez jelent biztosítékot a belügyi ágazatban dolgozó mintegy 15.000 közalkalmazott részére, hogy a Kormány ígéretének megfelelõen nemcsak a más 600.000 közalkalmazott, hanem az itt dolgozó közalkalmazottak átlagosan 50%-os illetményemelésben részesülnek.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Ezek szerint a szakszervezetek változatlanul fenntartják az eredeti szöveget. Ugye? Semmilyen módosítás nélkül.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Hát igen, mert elnézést a ….
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Tehát, akkor létrejött az oldalba az egység, ez a szöveg változatlan, akkor ehhez van egy javaslatom, hogy egy országosan jelzõt szúrjunk be, tehát úgy legyen, ha az közalkalmazottak országosan átlagos 50% illetménynöveléséhez.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
A munkavállalói oldal szóvivõjének adom meg a szót! Balázs úr!
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Az oldal egyeztetés álláspontja az, hogy itt a belügyi közalkalmazottak átlag 50%-áról tárgyalunk, nem az országos közalkalmazotti létszámról, itt mi a belügyi dolgozók, közalkalmazotti dolgozók érdekeiért szálltunk síkra, itt ragaszkodunk mi az átlag 50%-os fogalmazáshoz.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm! Államtitkár úr!
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Tehát a megállapodás az a belügyminiszter és a BÉT munkavállalói oldal között jön létre. Tehát ez a szöveg változatlan marad. Azonban a közalkalmazottak országos átlagos 50%-ának az itt megvalósuló emelésérõl van szó. Tehát az, hogy ide az kerüljön be, hogy a Belügyminisztériumban átlagosan 50%-os, nem errõl szól a KOMT megállapodás.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést kérek! Ugye a KOMT azt mondta, hogy a költségvetési szerveknél a Kormánynak az ágazati minisztériumnak kell megállapodni az érintett szakszervezetekkel augusztus 2-ig, a végrehajtandó közalkalmazotti béremelésbõl. Szerintem sem az oktatási miniszternek, sem a vízgazdálkodási miniszternek nem arról kell megállapodni, hogy országosan hány %-os lesz a közalkalmazottak béremelése, hanem arról, hogy náluk mennyi a saját területükön, ezért mi azt is odaírhatjuk, hogy a belügyi közalkalmazottak, és akkor teljes a kép és akkor ez azt jelenti, hogy a belügyi közalkalmazottak az ország egész területén dolgoznak. Ennyi.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Patt helyzet! Itt álljunk meg egy percre, én azt mondom, hogy könnyítsünk a helyzeten, menjünk rá az 1. pontra és majd visszatérünk a preambulumra. Mert megmerevedtek az állás…. Elnézést a Jogi Fõosztályról parancsoljon!
Dr. Magyariné dr. Nagy Edit asszony, Jogi Fõosztály:
Az a javaslatom, hogy addig is amíg, menjünk tovább, tehát ez jó ötlet, de amíg gondolkodik mindenki a preambulumon, olyan gondolatok is forduljanak meg a fejekben, hogy ez egy cím. Tehát akkor ha én, most durvát példát mondok, ha én a Büntetõ Törvénykönyvrõl szeretnék valamit megbeszélni, ettõl én adhatom neki az a címet, hogy a Büntetõ Törvénykönyv. De nem biztos, hogy ebben benne lesz az összes tétel, tehát ez egy cím, az a cím, amit országosan erre a béremelésre alkalmaznak és elfogadtak. Ezt a címet használják, de ez tartalmában természetesen lehet speciálisan a Belügyminisztérium közalkalmazottaira vonatkoztatva. De a címe, az valahogy tükrözni kell, hogy ez arról a béremelésrõl szól, amit a Kormány eldöntött, ami jogszabályban megjelent és amire az összes tárca és az összes szakszervezet most ebben az idõszakban konkrétan megállapodást köt. Tehát szerintem szakadjunk el kicsit a címtõl. A címe ettõl még lehet az.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Én ügyvédként értelek téged, hogy hogyan lehet egy mondatból kibújni és mást másképp értelmezni. Én nem kívánom az oldalt, a munkavállalói oldalt eltántorítani attól, hogy ez ebben a címben megjelenjen, mert ez róluk szól. Tehát ez nem, mégegyszer hangsúlyozom, nem a Kormány megállapodása, a hatszázvalahányezer közalkalmazott országosan átlagos 50%-os béremelésérõl, hanem a dr. Lamperth Mónika belügyminiszter és az érintett szakszervezetek megállapodása a belügyi közalkalmazottak országosan átlagos, így is mondhatnám, mert itt ugye a belügyi közalkalmazottak ágazatban átlagos 50%-os béremelésérõl, és akkor azt mondom, hogy a belügyi ágazat nem országosan kitekintve kérem szépen, hanem csak a belügyi ágazatra vonatkoztatóan és ezt ragaszkodunk ahhoz, hogy ez csak az ágazatra vonatkozzon és nem nézek rá, hogy mit mond a vízügy, az oktatás, az egészségügy és stb. A Kórház is itt kapja meg, a Rendõrtiszti Fõiskola is itt fogja megkapni.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
… Jánosé a szó és aztán térjünk rá a 2. pontra.
Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:
Tisztelettel azt kérem, hogy mérlegeljék a KOMT megállapodással összhangban amit itt az ágazatokban nem a béremelésrõl állapodnak meg, hanem az illetménytáblázat változtatásával elõálló béremelések végrehajtásáról. Maga az ajánlás is úgy szól, hogy a KOMT ajánlja az átlagosan 50%-os közalkalmazotti illetményemelés végrehajtásához. Tehát azon én úgy gondolom, hogy az érdekképviseleti oldalak is túlvannak, hogy arról folyik egyeztetés, hogy úgy ahogy a tábla elõállt, most jó vagy itt-ott feszültségeket okoz. Na most ez az átlagosan 50%-os ügy, amire ugye azt mondjuk, hogy az 550.000 közalkalmazottra vonatkozóan annyi, én ezt megfordíthatom úgy is, hogy átlagos a 14.000 belügyi közalkalmazottnak a létszámösszetétele? Nem átlagos! Sajnos az átlagostól az alacsonyabb képzettségû közalkalmazotti csoportok felé ugye tehát abból több van, mint országosan, átlagosan. De ilyen alapon azt is lehet mondani, hogy bizonyos ágazatokba az átlagosan 50%, nem átlagosan 50% lesz, hanem 65, vagy 70. Tehát nem most, szóval, itt a végrehajtás kérdéseirõl kell sajnos, azt hiszem megállapodni.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést, akkor tájékoztatásul. A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának a BÉT munkavállalói oldaláról csak a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete a tagja. Tehát ez az ajánlás ránk nézve ajánlás, a többi kolléga vagy tudomásul veszi a KOMT ajánlását, vagy nem veszi tudomásul. A kormányzati oldalra a megállapodási kényszer kötelezõ. Tehát nem akartam ezzel az érvvel már elõjönni, de kénytelen vagyok, tehát amikor, mégegyszer elmondom, egy miniszterelnök kijelenti, hogy a közalkalmazottaknak meg lesz az átlag 50%-os béremelése, akkor nem azt mondta, hogy az A.-tól E.-ig csak 10% és az F.-tõl J.-ig 150%, most csak mondtam egy %-os arányt, mert körülbelül így néz ki, hanem arra gondolt, gondolom én és arra gondolt itt mindenki, fõleg ez a 15.000 senyvedõ senki, hogy ebben a szférában is, végre lesz egy értékelhetõ béremelés. Föl lehet úgy állni a tárgyalóasztaltól, elnézést, hogy miután a kormányzati oldal itt velünk, mellettünk ragaszkodik ahhoz, hogy a 600.000 közalkalmazott átlagában legyen meg az 50%. Mi azt mondjuk, hogy a 15.000 közalkalmazott átlagában kellene, hogy meglegyen, ezért nem tudjunk megállapodni. Pont. Ezzel a kormányzati oldal elvesztette azt a kötelezettségét, hogy az érdekegyeztetéssel meg kéne állapodni. Én meg fordítottam a rendszert, én azt mondom, menjünk végig a pontokon, és utána talán a kormányzati oldal is megteheti, beszél a miniszterrel, vagy adott esetben megkeresi azokat a pontokat, hogy végre ez a senyvedõ ágazat valamit, kapja meg ezt a, nem nagy összeg, hozzáteszem, nem nagy összeg, de mégis az elkövetkezendõ négy évre óriási hatással lenne, hogy itt is a kollégák egy érzékelhetõ béremelést kapjanak
.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Még azért én szeretném kiegészíteni Bárdos Judit asszonynak az anyagát, hogy a bértárgyalásokra való felkészülés soha sem szûkítette le, hogy ez fejezetenként, címenként, mennyi a ráesõ rész. Ha ezt idõben megkapja a munkavállalói oldal, akkor ezt vesszük tárgyalási alapnak. Errõl tájékoztatjuk a tagságot, errõl tájékoztatjuk a dolgozókat, és nem pedig egy 50%-os átlag bérfejlesztés tárgyában ülünk le, mint ahogy a BÉT-re szóló meghívó is arról szól, hogy a belügyi közalkalmazottak 2002. év szeptember 1-jei bérfejlesztése tárgyában ültünk most össze. Akkor most lesz bérfejlesztés, vagy nem lesz bérfejlesztés. Hisz a belügyi ágazatban itt a dolgozóknak a jelentõs része úgy tûnik, hogy igen csak szûk sávban fog bármiben is részesülni. Itt mi azokat az embereket képviseljük, akikkel úgy ültünk le tárgyalni, hogy felhatalmaztak minket, hogy mit képviseljünk. Mi ettõl nem térhetünk el az õ felhatalmazásuk nélkül. Köszönöm!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Államtitkár úré a szó!
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Köszönöm szépen! Szeretnék egy kicsit arra reagálni, hogy akkor mirõl kell, hogy szóljon az a megállapodás és ahogy elnézem, akkor tényleg a meghívó nem teljesen pontos, illetõleg ez másképp is értelmezhetõ. Ezt azért vetem fel, mert abban gondolom nincs vita, hogy itt ágazatonként kell tárgyalni. Mit jelent ez az ágazat? Az ágazat, ami a Belügyminisztériumhoz tartozik, a belügyminiszter, aki ennek a megállapodásnak az egyik aláírója, az jelen esetben több ágazathoz tartozó közalkalmazottakról tárgyal. Tehát, ha ezt a metódust követjük, amit Önök fölvetettek, akkor mit fogunk kezdeni azzal a problémával, hogy az oktatási ágazathoz tartozó embereknek máshovatartozása van, mint ágazat. Bár õk ugye a Belügyminisztérium szervezetébe tartoznak, akkor akik az egészségügyi vonalhoz tartoznak, és akkor egy másik kategória, ugye a rendészeti ágazat, ezek nem egynemû ágazatok, tehát most akkor azt mondani, hogy a Belügyminisztériumban megvalósuló 50%-ról tárgyalunk, ez akkor mégiscsak egy kis differenciálást igényel, más lesz egy Rendõrtiszti Fõiskolán, ugye ahol a képzettség magasabb, ez a bizonyos átlag és más azoknál a szerveknél, ahol nincsen, vagy alig vannak felsõfokú végzettségûek. Akkor most ezeket is szemközt fogjuk állítani? Mondjuk, hogy akinek magasabb a képzettsége az ne kapjon, mert lehúzzák õket a tábla más részei? Ugye, hogy nem? Tehát én azért csak azt mondanám, hogy itt egy országos átlagról van szó, ehhez 99,2 Milliárd rendelkezésre áll, sajnos a belügyi tárcának ilyen a képzettség szerinti összetétele. Tehát én elfogadom egyébként elnök asszonynak azt a javaslatát és a Jogi Fõosztály felvetését, hogy akkor lépjünk tovább, a címre térjünk vissza, de a címben, még egyszer mondom vagy ki kéne hagyni, vagy az országos jelzõt be kellene tenni, mert ez a cím nem arról szól, hogy a belügyminiszter ígéretet tesz arra, hogy személy szerint mindenki megkapja az 50%-ot, arra sem, hogy az átlagosan a belügyi terület megkapja.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Hát nagyon kellemetlen emlékeim kezdetnek feltámadni, megmondom egész õszintén mindazokról, amikrõl Ön elmondott és az elmúlt négy évre kezd visszavetítõdni ez e mai értekezlet, de ez most így van, merthogy ugye a múltkori BÉT ülésen a Pénzügyminisztérium jeles képviselõje közölte, hogy felejtsük el, hogy a Belügyminisztérium még az irányítás szempontjából is egy egységes egész, hiszen már a FEOR számok alapján máshova sorolják õket be, valamelyik a közbiztonság, egészségügy, oktatás, stb. Ugye ennek a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács létrejöttének 92-ben az volt a jó oldala, és ezt elismerte, tehát több mint tíz éve mûködik és elismerten azért mûködik jól, mert a Belügyminisztériumban dolgozó 60.000 ember az úgy tekintette magát, mint belügyi dolgozó, egy egységes belügyi ágazatban annak ellenére, hogy ki a kórházban dolgozott, ki a rendõrségen, ki a fõiskolán, ki a rendészeti szakközépiskolákban. Amikor központi intézkedésekre került sor, ami az állomány élet- és munkakörülményeit nagyjából érintette, akkor az itt dõlt el. Na most, ha mi elkezdjük szétdarabolni, hogy a Kórházban más a megállapodás, a Rendõrtiszti Fõiskolán máshova tartozik, a rendõrség, a katasztrófavédelem, a határõrség és a háttérintézmények, a Duna Palota, a Mûvész Együttes és mind az, akivel meg kéne állapodni az máshova tartozik, az nagyon szomorú véget vetne ennek a belügyi érdekegyeztetésnek is azt hiszem. Mert ez nem így mûködik, ez a rendszer. Mi mégis azt kérjük, hogy szíveskedjenek felülbírálni az elõbb elmondottakat, és ha rá is megyünk az 1. pontra, az mindvégig ott kell a tudatában lenni, hogy mi arról beszélünk, hogy a belügyi közalkalmazottak, akit mi egy ágazatnak tekintünk a tárgyalás alapján most, mert utána úgyis egy helyi szintre lemegyünk és az országos parancsnokságokon, a Kórház igazgatóval, a KGF igazgatóval aprópénzre fogjuk váltani, amit itt keretben megállapodunk, ráadásul még a megyékben is aprópénzre váltják, amit az országos parancsnokságokon megállapodnak, tehát valahogy mégis azt kell tekinteni, hogy errõl az ágazatot idézõjelbe tett ágazatot érintõ 50%-ról szeretnénk most megállapodni keretben. Hogy ez a Kórházban lehet, hogy 75 lesz, mert ezt tudomásul kell venni, mert ott vannak a legtöbb diplomások, a Rendõrtiszti Fõiskolán, meg a tanári állományban lesz csak sok, a nem tanári állomány ugyanezt a kört képviseli, mint akik itt vannak zömébe, és ezt nem lehet egész egyszerûen a közalkalmazottaknak felróni, hát hiába akartak évek óta tanulni, nem engedték õket tanulni. Ha a képesítési követelményük érettségit és szakmai felsõfokút igényel esetleg, vagy szakvizsgát igényel, ….tanfolyamot, mert azzal lehet azt a feladatot ellátni, akkor ahhoz nem kell diplomás. Hát miért nem kell a közbiztonsági járõrnek diplomásnak lenni? Mert ez a munka nem igényel felsõfokú végzettséget. Tehát ez a véleményünk. Én azt gondolom, hogy az 1. pontra térjünk rá, hogyha más nincsen. Tessék Horváth úr!
Horváth József úr, fõtitkár, Határõr Szakszervezet:
Tisztelt Államtitkár úr! Ön nálam ezt jobban tudja, és akik ezzel foglalkoznak biztos tisztában vannak vele, a belügyminiszter úr nyilatkozata, amely a jövõ évi béremelések elgondolásaira vonatkozik, azt jelenti, hogy a most átlagosan 50%-os illetményemelésbe nem részesültek januártól még nagyobb hátrányban lesznek. Ha az 10%, vagy az alatt lesz, ez az állomány, még rosszabb helyzetben van. Ez hatványozódik, mint ahogyan az elmúlt évek alatt, mindig hatványozódott a belügyi közalkalmazottak helyzete, ha most magas keresetûek lennének, átléptük volna a táblát tavaly, mint más minisztériumok, nem lennének problémák. Így gondolom! Majdnem azt gondolom, hogy néha felmerül az, jogtisztelõnek lenni néha ráfizetés. Ezt töröljük, mert jogtisztelõnek kell lenni. Ha abban meg tudunk állapodni, hogy a Belügyminisztérium átlagosan 50%-os illetményemelés van a közalkalmazottak részére, a többi pontban megegyeztünk. A többi nem kérdés, a többi nem vita tárgya, nincs jelentõsége, hogy augusztus 12-ig állapodunk meg, meg bele számít-e a bértömegbe a pótlék, számítson bele, ha lesz 50%, ebben meg lehet állapodni. Ha ehhez az kell, hogy a szakszervezetek írjanak egy levelet a miniszterelnök úrhoz, itt maradunk és írunk egyet, Önök támogassák. Vagy tud lépni ebben a miniszterelnök úr, vagy nem. De azt gondolom, hogy a mi dolgunk az, hogy az 50% átlagot hozzuk, az alatt nem lehet kereskedni. Nem is érdemes a többiben megállapodni, hiszen ha ez meg van, akkor a többit el lehet fogadni úgy ahogyan Önök megküldték a javaslatot. Köszönöm szépen!
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Hadd maradjak annál, hogy én nem igazán támogatnám a Juditnak a javaslatát, menjünk tovább mondom …., ha ebben az alapkérdésben nem tudunk megállapodni, akkor a többi az fölösleges. Nincs mirõl beszélnünk. Megegyezhetünk arról, hogy tizenkettõt hogy osztunk el és ezek a pontok élnek akkor is, amikor ….. amiben itt mi módosításokat javasoltunk volna, azok ilyen formai dolgok, itt a tartalom azon van, hogy lesz-e 50% átlagosan vagy nem lesz a belügyi közalkalmazottak részére, mert akkor fölösleges tovább menni, ettõl függetlenül végrehajtható a bérfejlesztés, de ahhoz …
(Kazettafordítás!)
… de ha viszont kötelezettség van, akkor ennél a pontnál igen is tovább kell lépnünk és az 50% a kiindulási alap számunkra.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést! Szóval lassan úgy érzem magamat, mint azon a KOMT üléseken szoktam, amikor az önkormányzatok ülnek a harmadik oldalként bent, ugye 3.200 önkormányzat ül bent és 3.200 önkormányzat helyett és nem képviselve az egész kört, 2-3 önkormányzati szövetség szokott tárgyalni, és õk azok, akik mindig azt mondják, hogy miért nem lehet végrehajtani valamit. Mert hogy nincs rá pénzük, meg hogy itt átcsoportosítanak, meg intézményeket irányítanak, meg és a többi, akkor a fejezet gazdája állami költségvetésbõl finanszírozza meg az ott élõk bérét. Akkor hogy a Kormány finanszírozza meg költségvetésbõl, …. az nekem teljesen mindegy, állami költségvetésbõl gazdálkodik a Belügyminisztérium összes szerve, nem az önkormányzati bevételekbõl. Évek óta itt ülünk ennél a tárgyaló asztalnál és mondjuk ugyanezeket a problémákat és már a hetedik minisztert éljük ebben a tekintetben, aki mindig megígéri, hogy segít a belügyi közalkalmazottakon és ebbõl soha nincs semmi látszat. Most elõször lenne, mi elismerõ szavakkal szóltunk, hogy a kollégáink szerint az elmúlt száz évben nem volt ilyen béremelés, amit most terveznek, na akkor abból most mi megint maradjunk ki? Hát szóval itt ez a nagy kérdés.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Azzal kezdtem, hogy amikor a tárca vezetését a új belügyminiszter átvette, akkor 69 Milliárdos hiánnyal szembesültünk. Az elmúlt két hónap alatt ebbõl a 69 Milliárdból ledolgoztunk 7,5 Milliárdot. Én errõl az elején Önöket korrektül tájékoztattam, azonban elmaradt az Önök részérõl én gondoltam, hogy megkérdezzük, oké, hogyha már a 69-bõl ledolgoztunk 7,5-öt akkor mi újság azzal a 61,5-tel, ami még van? Mert ez van! Természetesen azt senki nem tudja megakadályozni, hogy a szakszervezetek levelet írjanak a miniszterelnöknek, azonban úgy érzem, hogy a tárcának a még hátralévõ 61,5 Millárdos hiány ledolgozásán az elkövetkezendõ hónapokban még elég jelentõs feladatai vannak. Ez nem a 2003. évi hiány, amirõl beszélek, ez a 2002. évi hiány. Természetesen azzal mi is világosan tisztában vagyunk, hogy nagy valószínûséggel a 61,5 Milliárdos hiányt mi már nem tudjuk behozni ebben az évben. Tehetünk akármit ez ki van csukva. A Pénzügyminisztériummal szerdán folytattunk egy újabb korrektnek tekinthetõ tárgyalást, és bizonyos csomagra ígéretet kaptunk, azonban ennek a csomagnak jelen pillanatban nem része, ezzel nem a Pénzügyminisztériumra akarom hárítani a felelõsséget, a saját magunk, a belügyi vezetés felelõsségérõl beszélek, ennek nem része a közalkalmazottaknak valamilyen további béremelés. Tehát én teljesen egyértelmûen és világosan szeretnék fogalmazni, hogy a miniszterelnöki ígéret az a tábla egészére vonatkozó átlagos emelésre vonatkozott.
A másik dolog, amit szeretnék felvetni, mert én itt akarok lenni a tárgyalóasztal mellett és az, hogy akkor mi lesz a preambulumban, az egy történet, azonban énnekem határozott kérésem, hogy legalább technikailag tárgyaljuk végig az összes pontot, mert ha ezt sem tesszük meg, akkor tényleg nincsen értelme további egyeztetéseknek és akkor mi lesz, akkor, ha mégis valamilyen baleset ér minket és már úgy értem szerencsés baleset és valami pótlólagos forrás lesz. Akkor megint összeülünk és akkor szenvedünk, tehát én a technikai egyezségre mindenképpen szeretnék jutni, megértettem akkor hogy sikerült a preambulumba sûríteni azt az ellentmondást, ami azt a diszkrepanciát, ami Önök és a Kormány döntése, illetõleg a KOMT egyezség között van. Tehát azért világosan látni kell, hogy itt nem a belügyi vezetés az, aki ez ügyben korábban elkötelezettségeket tett. Azt én, az Ön felvetésére el tudom fogadni, szokásos ilyen köznyelvi megközelítésekben, ugye azt sem tudják, hogy mit beszélnek, de mondják, ilyen szituáció elõfordulhat minden szinten itt, elsõdlegesen mondjuk akkor magunkra gondolok és nem a szakszervezetre, ez elõfordulhat, tehát hogyha a múltkori BÉT ülésen, bár elolvastam a jegyzõkönyvet, de ilyet nem olvastam, tehát ha valaki részérõl felelõtlen ígéret hangzott volna el, akkor én emiatt megkövetem Önöket, azonban mivel most tudjuk, hogy mi a helyzet, és ha Önök ezt új helyzetnek értékelik a mai megbeszélést, akkor azt mondom, ez az új helyzetbõl kell valahogy kivezetõ utat találni. Summa-summárum, akkor nekem az a felvetésem, hogy haladjunk végig technikailag, vannak bizonyos további nagyon-nagyon esetleges és halovány lehetõségek valamikre, de a 61,5 Milliárdos hiány itt áll még a Belügyminisztérium elõtt. Ebbe egyébként vannak olyan csomagok, amelyek a közalkalmazottakat is alapvetõen érintik. Akik azokra a lakástámogatási, bérlakás támogatási programra 18,5 Milliárdnyi igény van bent nálunk, akik ezt nem fogják megkapni, azok duplán sújtva lesznek, tehát ez egy eléggé nehéz ellentmondás rendszer, amivel foglalkoznunk kell. Én mégegyszer megköszönöm elnök asszonynak azt az elismerését, hogy soha átlagosan a szakszervezetek, vagy a közalkalmazottak nem kaptak akkora támogatást, de valószínûleg ezzel most ugyanúgy leszek ma este, mint ahogy a Köztisztviselõk Napján voltam, ahol baromira örültem, hogy na végre sikerült egy jól sikerült Köztisztviselõi Napot végigcsinálni, és utána megkérdezték tõlem este a TV-ben, hogy nagyon jó, de a Vasutas Napon a vasút megy, Köztisztviselõk Napján a hivatal zárva van és ezzel az összes örömömet sikerült agyoncsapni. Ezt tekintsék egy privát megjegyzésnek.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Speciál most a munkáltatói oldal csapta agyon az örömünket, az 50% nem biztosításával, de szeretnék egy megjegyzést tenni ez a 90, vagy akárhány Milliárdos hiányhoz. Ez igazából nem a belügyminiszter által irányított szerveknél keletkezett hiány, hiszen amirõl Ön is beszélt, a bérlakás-akció, ez az önkormányzatok finanszírozásában történik, szóval ezt nem szabad elfelejteni, hogy a minisztériumhoz tartoznak még az önkormányzatok állami költségvetés által történõ finanszírozása is. Itt nincsenek olyan kollégák, akik az önkormányzatoknál dolgoznak, kivéve a Fõvárosi Tûzoltóságot, illetve a BRDSZ-nek vannak olyan szervezetei, meg a kollégáknak, akik az önkormányzati tûzoltóságnál dolgoznak, tehát ott, onnan kerülnek finanszírozásra, tehát ezt kapcsoljuk ki a tömeges hiányt, mert ez nem abból keletkezett, hogy rosszul dolgozik a rendõrség, a határõrség és a többi szerv, hogy elkótya-vetyélték a pénzt, hanem abból, hogy az önkormányzatok finanszírozása is ide tartozik. Ezért nem is tudjuk ezt elfogadni, azt igen, hogy én mégis azt javaslom, hogy menjünk végig a pontokon, elmegyünk utána megebédelünk, jól lakunk és utána addig szerintem a munkáltatói oldal is egy-két telefont le fog bonyolítani és meg fogja kérdezni, hogy akkor hogyan történjen ez a megállapodás a Belügyminisztériumban, mert hogy jelenleg nincs megállapodás, és ezt ha valami, akkor ez biztos, hogy hír lesz, 5 percen belül a sajtónak, hogy ez a …. hát igen a sajtó megírta, hogy mindenhol megtörtént a megállapodás, kivéve a Vízügyi Minisztériumba és hát itt nincs egyelõre. Hát igen, de hát valaki közzétette. Na kérem szépen, akkor térjünk vissza az 1. ponthoz. Ugye a munkavállalók voltak az elõterjesztõk. Balázs úr tiéd a szó!
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Az eredeti elõterjesztésünkben a KOMT által kiadott ajánlás értelmében vettük át, hogy az illetményarányos pótlékok megnövelt összege a preambulumba rögzített 50%-ba ne számítson bele. Ez a július 17-ei kiadott ajánlásukból vettük át. Na most nyilvánvalóan, hogy ez itt, akkor ezek szerint tévesen lett nálunk értelmezve. Itt az 1. pontban, amit a munkáltató is javasolt, egy olyan fogalmazástechnikai meghatározást egyeztettünk, hogy a támogatási összegek kizárólag az alapbéremelésre legyenek fordíthatók. És itt vége, ennyi.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Tehát magyarul a 2.1. pontból csináltunk egy 3.-at és a 3.1. pont így szólna, a támogatási összegek kizárólag alapbéremelésre fordíthatók.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Ennek az a problémája, hogy a támogatási összeg egyben jelenik meg, tehát ezt azért én kihangsúlyoztam, hogy felmérésre két elemében történik meg, az alapbéremelésre és a pótlékokra, ha most itt úgy fogalmazunk, hogy a támogatás az alapbérre, akkor föléljük a pótlékra vonatkozó részt. Tehát itt ez a veszélye a dolognak, tehát azért is a Kõváriné asszony is erre hívta fel a figyelmet az elején, hogy amikor ez megjelenik támogatásként az intézménynél, az egyösszegû támogatás lesz, csak a saját felmérésébõl fogja tudni, hogy melyik volt az, ami az alapbéremelésbõl volt, és melyik, amelyik a pótlék, mert ugye õ mérte föl. És ha mi azt mondjuk, hogy ami támogatás befolyik, azt oda kell felhasználni, azzal mi azt mondjuk, hogy föléljük a pótlékra jutó pénzt, ha mi most ezt akartuk elkerülni azzal, hogy ez ne forduljon elõ, hogy a pótlékra jutó rész is bekerüljön, tehát hogy valahol is vitaalapot képezzen az, hogy ami megjött támogatás az egy az egyben ide menjen el.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Akkor módosítanám úgy, hogy az átlagosan 50%-os illetménynövekedéshez biztosított támogatási összegek csak alapbéremelésre fordíthatók.
Tessék!
Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya:
Elnézést elnök asszony a KOMT megállapodás nem errõl szól. Értelmezésem szerint attól nem térhetünk el.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Körülbelül másfél órával ezelõtt vagy egy órával ezelõtt Tollár úr kifejtette, hogy kétféle módon érkezik, két részbõl áll a támogatás összege.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Azt mondtam, hogy a felmérés az két tételbõl áll, abból hogy felmérjük az alap, de amikor az megjelenik az intézménynél, mint támogatási összeg a személyi juttatással, az egy összegben jelenik meg, az nem fog elkülönülni, majd maga az intézmény fogja a felmérés adatai alapján a nem rendszeres és a rendszeres személyi juttatások között ezt felosztani. De azért mondom, hogy itt most ne menjünk bele, mert ez egy finanszírozási problémakör.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Ez egy óriási játékot enged a munkáltatónak megmondom egész õszintén, ettõl függetlenül, mert ha nem korrekt a munkáltató a számításait tekintve, a szakszervezetekkel és nem mondja meg, hogy ennyi kell átlagosan 50, tehát 50%-ban ennyi kell az alapemelésre és ennek ennyi a pótlékvonzata, mert ugye ugyanannyi a pótlékvonzata, ugye ebben egyszer már megállapodtunk, mert ha 10 Ft-tal emelkedik az alapilletmény, akkor mindig annyival kell, hogy emelkedjen a %-osan a pótlék is.
Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:
Én amikor ezt a szakszervezeti oldali 1. pontot láttam, nekem rögtön az volt az elsõ benyomásom, hogy ez teljesen felesleges, mert amit most tetszett mondani, ez az egyik elem, hogyha 20%-kal emelkedik az alapilletmény, akkor 20%-kal emelkedik az illetménypótlék is, a másik pedig, a Kjt. 85. szakasz (7) bekezdése az világosan kimondja, hogy a személyi alapbér az illetmény, tehát nem tudom miért van szükség erre a pontra. Az illetményarányos pótlékok megnövelt összegében …. 50%-ban nem számít bele. De hát nem is számíthat bele, illetve az 50%-kal nõ az alapilletmény, akkor 50%-kal nõ a pótlékvonzata is, és a pótlék, meg az alapbér együttes összege az elõzõ évi pótlék meg alapbére vagy elõzõ havi pótlék vagy alapbér együttes összegéhez viszonyítva ugyanakkora növekedést ad ki.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Annyit szeretnék hozzátenni, hogy az Önök által tett javaslat, az úgy fogalmaz, hogy ami a pótlékra fordít, jön pénz, tehát az a pénz, tehát Önök is úgy számoltak vele, hogy az van, az nem számít bele az 50%-ba. Ezt fogalmazták meg. Mi azt mondjuk, hogy valóban, hát ezt erõsítettük meg, mert valóban nem számít bele, de a mi szövegünkbõl kiderül, hogy az, ami érkezik ezen a címen és nem számít bele, az sehova máshova nem használható föl, tehát mi egy garanciát vállaltunk itt arra, ebben a dologban, hogy mivel eredendõen nem számít bele, tehát az egész arról szól, hogy nem számít bele, mert egy következmény, mi vállaltuk, hogy ez nem kerülhet másutt fölhasználásra, csak arra amire kaptuk, tehát magyarul, oda fogjuk kifizetni, hogy az emelt illetmények, emelt pótlékai ezzel azt mondjuk ki, hogy senki nem állhat elõ Önökkel szemben azzal, egy munkáltató sem, hogy nem fogja tudni kifizetni a mûszakpótlékot, vagy egyebet, mert és nem mert hogy az emelt pótlékban nem kapta meg a forrásokat. Tehát a mi szándékunk a dologgal az volt, egyébként szövegszerûen ez a KOMT megállapodás pontos szövege, amit ebben átemeltünk és innentõl kezdve lényegében ebben nincs köztünk, hiszen a szöveg az ugyanazzal kezdõdik, csak Önök azt tették bele, hogy nem számít bele eredendõen, sem számíthat bele és ami az elnök asszony félelme, azt nem tudja eljátszani a munkáltató, hiszen tanúsítvány formájában kellett leadni, tehát amennyiben Önök igénylik, akkor egyáltalán nem titkos és talán ezt államtitkár úr engedélyével mondhatom, hogy minden további nélkül a felmérés eredményeket közzé tudjuk tenni, hogy kinél, milyen számok vannak, hogyha kétely merülne föl, hogy esetleg valamely munkáltató próbálna ebben bármit, de nem hiszem, hogy bárki próbálna, tehát a felmérési eredmények, azok egy munkáltató szemében nem titkosak. Ha ez megnyugtat itt bárkit, hogy ebben biztosan nem lehet semmiféle olyan lehetõség a munkáltatónál, hogy azt mondja, hogy kisebb összeget fordít az alapbéremelésre, hogy aztán nagyobb összeg legyen neki a pótlékon, amibõl egyéb hiányokat próbáljon meg rendezni. Én tudom, hogy ez a metodika, az ami a félelemmel tölti el Önöket, de ezt ebben a helyzetben nem hinném, hogy bárki megkockáztatná, különösen, hogyha mondjuk itt az elmúlt néhány perc vita alapját elõvesszük, hogy akkor most ez az esetleges % mennyire térül el az 50-tól vajon ki kockáztatná, hogy ezt még tovább növelje. De hozzáteszem, gondolom, ezt megtehetjük, hogy az adott munkáltatónál mit nyújtott be, mennyit kapott, ez egy leegyeztethetõ szám a szakszervezetek és a munkáltató között és akkor ez nem lesz kérdés, hogy mekkora összeg felosztásáról szólhatnak a helyi egyeztetések.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Nagyon örülök, hogy egyes szakszervezeteknek megadják a ketteseknek nem, ezért szíveskedjenek …
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Itt nem errõl lehet szó, hát még folyik a munka, hát aki már készen van vele és már tudhatja, de hát még jövõhét végére kell készen lenni ezzel a dologgal, tehát a nagyok biztosan nem tudják. Én úgy tudom, sõt egészen konkrét egyedül a Duna Palotáé érkezett még meg hozzánk, senki másé, tehát a munka még folyik, ennek a munkának augusztus 23-ig kell a végére érni, tehát igazából azért mondom, hogy jelen pillanatban mi különösebb információ nem lehet senkinek.
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Jó! Erre nem tudunk most válaszolni! Majd a szünet után fogunk válaszolni az 1. pontra, akkor menjünk a 2. pontra.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
A munkavállalói oldal javaslata és a munkáltatói javaslat között nyilvánvalóan a szervek felsorolása között …. azzal egyetértünk, tehát az maradhat is ebben a megfogalmazásban. A 3. pontra…
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Akkor maradjunk a 2. pontnál. Akkor a 2. pontot így elfogadjuk. A munkáltatói javaslatot magyarul úgy fog szólni: az elosztás elvei a közalkalmazottakat foglalkoztató belügyi munkáltatóknál az érintett szakszervezetekkel együtt kerüljenek megállapításra. Szakszervezeti oldal?
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Igen elfogadjuk!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Igen! Munkáltatói oldal? Igen! Akkor ez meg van. 3. pont.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
A 3. pontban a munkáltatói javaslatból kimaradt a személyre szóló differenciálás elve, tehát ehhez a munkavállalói oldal ragaszkodik.
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Ehhez csak egy rövid gondolat, tehát a szakszervezeteknek valóban jogkörük és joguk, hogy a differenciálás elveiben a munkáltatóval, az érintett munkáltatóval megállapodjanak. De nem biztos, hogy kompetenciája a szakszervezetnek az, hogy az egyes dolgozókat érintõen a differenciálási körülményekrõl külön tételesen….
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést, itt félreértés van! Tehát akkor tisztázzuk, hogy mire gondoltak akkor a szakszervezetek, amikor ezt beírták. Tessék Balázs úr!
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Alapvetõen az egyeztetés területi szintekre történõ levezetését kívántuk végrehajtani, vagyis területi szintenként egészen más a közalkalmazotti körnek az összetétele, ezért, ahhoz mérten kell a tárgyalásokat lefolytatni. Nyilvánvalóan, hogy ebben a kérdésben a munkáltatói szubjektivitást próbáltuk egy kicsikét csökkenteni ebben, a másik, azzal is tisztában vagyunk, hogy a szakszervezet alapvetõen a tagjait érti ez alatt, a személy szerinti differenciát. Átlagos elvek szerint természetesen az adott terület egység vagy megyei fõkapitányság, vagy intézménynél vonatkozik, de személy szerint a differenciálást a saját tagjai esetében igenis ehhez ragaszkodik a szakszervezet.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Még annyit magyarázatul, hogy az országos parancsnokságokon nem abba fogunk megállapodni, gondolom én, hogy a megyéknél milyenek legyenek a differenciálás elvei, amikor az egyénekrõl van szó, hanem lent helyi szinten mûködik, kettõ, három sok szakszervezet is, õk összeülnek az ottani munkáltatói jogot gyakorló vezetõkkel és azt mondják, hogy a fennmaradó 10-15%-ot ilyen elvek, ilyen differenciálási elvek alapján lehet szétosztani. Hiszen abban benne van, hogy a szakszervezetekkel egyetértésben kell megcsinálni helyi szinten, tehát a Borsod megyei fõkapitánynál van két szakszervezet, õk fogják megállapítani, hogy a 250 közalkalmazott esetében a differenciálás, tehát hogy hány éve dolgozik a belügyben, milyen munkát végez, volt-e fegyelmi eljárás, vagy van-e ellene fegyelmi, ezt mind egy differenciálás elveinél ezt ki kell alakítani, hogy hogyan értékeli. Nem lehet egy OKF országos parancsnokságon megállapítani.
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Tehát a differenciálás elveiben, akkor ha jól értem az a szakszervezeti oldal igénye, hogy elveiben megállapodjanak, illetve igény esetén a szakszervezeti tagok esetében, amennyiben az érintett szakszervezeti tag igényli, akkor a szakszervezeti tag vonatkozásában (közbeszólás), ha helyi szintet nézünk. Jó! Ezt kellene megfogalmaznunk, de akkor viszont azt a gondolatot kellene folytatnunk szerintem, hogy a szakszervezeteknek elvi lehetõsége van a differenciálási elvek megállapításában.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Mégegyszer hangsúlyozom, hogy az egy egész magas béremelésnek tûnik jelenleg, ami vagy igaz, vagy nem. Ha elég magas a béremelés, akkor viszont nagyon sok marad differenciálásra, a táblán felül, ami kötelezõ. Ha sok pénz marad, akkor igenis meg szeretnénk kötni a helyi munkáltató kezét, hogy ennek a sok pénznek csak egy hányadával rendelkezhessen úgy szabadon, mint munkáltató, amibe a szubjektív elemeket bele tudja vinni. Ha azt mondjuk, hogy figyelembe kell venni, hogy valaki 5 éve, 10 éve, 30 éve van egy cégnél, azt soha eddig nem vették figyelembe neki, mert kiesett a korpótlék a rendszerbõl, az egész rendszerbõl. Ma úgy vesznek fel fiatal munkavállalókat, hogy adott esetben többet keres, mint a 30 éve ott levõ. Közalkalmazottakról beszélek, elnézést. Nem köztisztviselõkrõl, nem szolgálati viszonyban állókról, hanem közalkalmazottakról, ahol van egy minimum és a határ a csillagos ég.
Szóval ezt tudod Bandi, hogy nekünk igazunk van!
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Mehetünk a 4. pontra? A 4. pontban a munkáltatói javaslat elsõ két mondatát érintetlenül hagyjuk, tehát, a Belügyminisztérium biztosítja a címeknek az új közalkalmazotti bértábla alapján a létszám és kategóriaarányos bértömeget, a tábla szerinti jutatott bértömegek címek között átcsoportosítása nem lehetséges. A következõ mondatot kivesszük, tehát a szakszervezek tudomásul veszik, hogy a garantált illetményminimumok nem lesz mindenkinél azonos 50%, hanem ettõl egyes közalkalmazottak esetében fölfele lépve lefelé is eltérhet. Itt mi azt a javaslatot szúrtuk be, hogy valamennyi közalkalmazott bérfejlesztésben részesül, akik a megállapodás aláírásáig munkaviszonyban álltak.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Magyarra lefordítva ugye egy, a jelen megállapodás aláírásáig munkaviszonyban állt, csak az részesüljön, ebbõl a differenciált béremelésrõl, nem a tábláról, mert ugye az kötelezõ, nem a kötelezõrõl beszélünk, hanem a differenciáltról, másik pedig, hogy a munkavállalói oldal ragaszkodik ahhoz, hogy az egyes címek között ne történhessen átcsoportosítás, ez azt jelenti, hogy a 20 megye között ne lehessen átcsoportosítani, vagy az OKF-nél ne lehessen átcsoportosítani a 20 Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság között, vagy a Kórháztól máshova, az iskolák, tehát így gondoltuk mi a címeket, és azt, hogy valamennyi közalkalmazott, valamennyi béremelésben részesüljön. Ez egy szakszervezeti érdek, ehhez ragaszkodunk.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Csak egy információt szeretnék ehhez adni, ami azért érdekes, mert egyik elemét tekintve rendben van, de van ennek a dolognak egy olyan eleme, ami arról szól, hogy még szeptemberben a munkáltató újra vizsgálhatja a létszámhelyzetét, tehát amennyiben nõ a létszám, akkor a megnövekedett létszámhoz szükséges többletforrást is biztosítják részünkre. Ez azt jelenti, hogy ha most kikötjük, vagy azt mondjuk, hogy akit akkor vettünk föl a régi bérével, akkor annak majd szeptember 1-je után nem adunk, azért, mert õ akkor jött? Tehát õt, tehát itt ez a kérdés, hogy ez hogyan legyen, mert azt értjük, hogy aki jelen pillanatban, de aki az elkövetkezendõ idõszakban van, azt, mert ugye, ha felvesszük megint úgy, hogy azért vesszük fel magasabb bérrel, hogy ne legyen lemaradva a szeptember 1-jétõl, akkor az forráshiány lesz, mert akkor annak valahonnan kellene forrást teremteni, tesszük akkor, amikor meg egyébként a központi költségvetés lehetõséget biztosít, hogy központilag azt a többletet lekérjük. Azért mondom, hogy itt fontoljuk meg, itt milyen korlátot teszünk a hatályára, hogy kire terjed ki ez a dolog.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Most adta meg nekem a választ az egészre, hogy honnan lehet pénzt szerezni, tudni illik ezt a Jenei úr is elismerte, jó múltkorába, hogy a belügynek 37,5 % áll rendelkezésre az 50 helyett, és megcélozták, õk már megigényelték, ebbõl a központi tartalékból a fennmaradó 12,5-et. Na most Ön csak megerõsítette azt a ismeretanyagunkat, hogy szeptemberben egy új felmérésnél igenis, a tartalékból lehetne kérni, de én, egy, el tudom a magam részérõl és azt hiszem a szakszervezetek részérõl is ezt fogadni, hogyha nem teszünk oda gátat, hogy ki mikor jött dolgozni, majd helyi szinten belefoglaljuk a saját magunk megállapodásába, ha ma születik megállapodás, hogy kit nem lehet ebbõl a béremelésbõl differenciáltan részesíteni, ez a magunk részérõl szerintem elfogadható. Mi azt szeretnénk kiszedni belõle, elnézést, hogy a szakszervezetek…
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
… Itt a 4-es pontban a szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a garanciált illetmény mivoltát, tehát hogy nem mindenki éri el az 50%-ot. Alatta is föl lehet, ez a következõ mondat, amit mi javasoltunk, hogy valamennyi közalkalmazott, részesüljön bérfejlesztésben, ez takarja, tehát valamennyi, tehát valamilyen bérfejlesztésben részesüljön.
Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:
Például a létszám számbavételénél a határozott illetû helyettesítésre kinevezett közalkalmazottat az un. munkajogi létszámnál a finanszírozásnál figyelmen kívül kell hagyni. Ennek az az egyszerû és logikus oka, hogy a finanszírozást megkapja a tartós távollévõ is, a gyes, gyeden lévõ, hosszú betegállományosra, stb., magyarul az ugye bérezésben nem lévõ, de munkajogi állományba tartozókra is megkapják. Na most akkor …..
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Ha jól értem, ugye papíron kapja csak meg a cég annak a 100 gyesen lévõnek a fizetését, …. hát ha valóban megkapja, akkor pedig, aki helyettesíti azt a munkakört, annak arra az idõre….
(Kazettacsere!)
…, mert itt nem munkajogászok ülnek ezen az oldalon és nem pénzügyi szakemberek, hanem mondjuk csak szakszervezeti tisztségviselõk, akik képviselik a másik 15.000 embert és nem igazából, én nem értem, ha egyszer megfinanszírozok egy távollevõt, aki nem kap fizetést, annak a fizetése ott marad a szervnél, ennek a fizetésnek a terhére vesznek fel egy embert, aki ezt a munkát elvégzi. Addig, amíg a távollevõ oda van, ennek az embernek kell a megemelt illetményt kapni.
 
 
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Pontosan így van, itt a félreértést az adja, hogy az ugye, pénzügytechnikai és azt hiszem ezt ugorjuk át, mert itt a fõosztályvezetõ úr csak annyit kívánt mondani, hogy, aki ilyen státuszon van, arra külön nem lehet leigényelni a növekményt, pontosan azért, amit a fõtitkár asszony elmondott, tehát ez az ennyi, tehát hogy így nem fordulhat elõ a kettõ, de forrásoldalon teljesen egyértelmû, hogy a gyeses, tehát a tartós távollevõ megkapja az õt helyettesítõt ezért nem lehet külön számításba venni. Tehát itt errõl lett volna szó.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Tehát akkor a 4-es, vagy a 3-as, a 4-es pont akkor hogy alakul? Elejétõl légy szíves!
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
A címeknek az új közalkalmazotti bértábla alapján létszám és kategóriaarányos bértömeget a tábla szerint juttatott bértömeg címek közötti átcsoportosítása nem lehetséges, valamennyi közalkalmazott béremelésben részesül, akik a megállapodás aláírásáig munkaviszonyban álltak a Belügyminisztériumban.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elfogadható munkáltatói oldal?
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Lenne még egy kérdésem, itt a Tollár úr fölvetette, hogy mi lesz, ha többen leszünk addig?
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Na most azért vetettem fel, hogy a megállapodás aláírását kötjük ki, mert aki most augusztusban jön dolgozni, szeptemberben jön dolgozni, azt ugye csak a régi bérrel tudjuk felvenni, mert hiszen nincs más bérforrása. Ha kizárjuk ezeket az embereket a bérfejlesztésbõl, ezt azt fogja eredményezni, hogy õk lemaradnak és késõbbiekben nem lesz forrás arra, hogy mi õket majd fejlesztésben részesítsük, tehát én ezt, tehát én ezt nem értem, hogy miért zárjuk ki azokat, akik majd augusztusban és szeptemberben jönnek, amikor a forrás rendelkezésre áll. Most azt is differenciálásra fordítanánk és utána egy hiányt termelünk magunknak, amit majd valahonnan be kellene pótolni, tehát én ezt a részét gondolom, mert hogy kap mindenki, rendben van, mert ha megkapja a táblára beállást és nincs differenciálás, azt is tudomásul kell vennie a dolgozónak, tehát mondjuk ebbõl a szempontból ez nem érdekes, itt az a lényeges eleme tisztázódott, hogy kap mindenki és tudomásul veszi a szakszervezet, a differenciálást, hogy itt nincs ez az 50% kitétel, ez rendben van, csak ez a kizáró rész, amire én felhívom a figyelmet ismételten, hogy miért zárjuk ki õket, amikor aztán majd nekünk kell valamibõl megoldani, a nincsbõl kell megoldani még az õ késõbbi fölzárkóztatásukat is.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm, egy mondatot akkor Laci, ha megengeded, mert, tehát akkor kimaradna az az, hogy a szakszervezetek tudomásul veszik, ez kiesik, és az lenne, hogy a Belügyminisztérium garantálja valamennyi közalkalmazott részesüljön béremelésben, akkor ebbe, a többe benne van a kevesebb is. Tehát a többit meg helyi szinten lehetne.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Részünkrõl elfogadható lenne, de akkor nem értek valamit. Hogyan leszünk többen? Vannak üres státuszok? Betöltetlen üres státuszok? Mert ha vannak, akkor a státuszokra a bértömeg az adott. Igaz? Státuszonkénti bértömeg. Ha módosítunk, hogy a szeptember 1-jétõl esedékes módosításokról, vagy változásokról van szó, akkor azok a státuszok is ugyanígy fognak változni.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Errõl van szó, tehát változhat, itt a kitétel nem elsõsorban az állományi létszámról szólt, hanem nyílván figyelembe kellett venni, hogy a minisztériumok átrendezésének következménye az, hogy itt a szervezeti kialakulás az gyakorlatilag ebben az idõszakban zajlik, tehát igenis létezhet olyan szervezeti módosulás, ami érinti ezt az állománykategóriát, tehát azért. …
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
…. szerint nincs kizárva egyetlen késõbb jövõ személy sem, hisz a változásokkal tervezünk ebben a kategóriában is, de most a késõbb jövõkre én most nem tudok differenciáltan elosztani semmit sem.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Elnézést itt elvekrõl van szó, hogy milyen elvek alapján kap pénzt, ez a kitétel pedig azt jelenti, hogy aki a megállapodás aláírása után jön, az nem, arra nem érvényes ez a dolog, mert nem érvényes. Na most ennek az a problémája is ott van, hogy akkor õt abból is kizárnánk, hogy mondjuk a kötelezõ minimálist sem kéne odaadni, mert nem vonatkozik rá ez a megállapodás, igaz hogy jó, én tévesztek, mert azt mondjuk, hogy a kötelezõ minimumot meg és a differenciálásból zárjuk ki õket. Ez volt a kérdés az én fölvetésem, további ….
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Akkor fölolvasom a 4…. Te akartál valamit? Géza?
 
 
Meichl Géza úr, fõigazgató, BM Központi Gazdasági Fõosztály:
Azért szeretnék ehhez egy megjegyzést tenni, hogy szerintem álproblémát járunk körbe, tudnillik mi lesz a konkrét bérgazdálkodói gyakorlat? Itt mindenkit újra be kell sorolni, ennek van egy fordulónapja, hiszen szeptember 1-je után ugye bért kell, meg kell állapítani, bért kell fizetni, tehát ebbõl, Laci amit javasoltok, ebbõl az következik, hogy azt a dolgozót zárom ki a bérfejlesztésbõl, akit ebben az egy hónapban veszek föl, tudnillik végrehajtottam a bérfejlesztést, utána megy az élet a maga normál útján, jön egy dolgozó, értelmetlenség bérfejlesztésrõl beszélni. Megállapítom a bérét a saját béralap lehetõségeim keretében. Tehát ez értelmetlen ez a korlátozás, hogy a megállapodás aláírása napján állományban lévõ dolgozóról beszélek, hiszen alig zárok ki valakit, ennek az egy hónapnak a hozadékát zárnám ki. Pusztán formailag. Utána egy dolgozó felvétele az egy egyszerû munkáltatói aktus, megállapítom a bérét, az hogy milyen fedezet van emögött a bérmegállapítás mögött, az egy ettõl független és nem ebbe a megállapodásba tartozó kérdés, természetesen a háttere az ugye az …. amirõl a Tibor beszélt, az mûködik.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Meg vagyok gyõzve.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Akkor így hangzik a 4-es pont: A Belügyminisztérium biztosítja a címeknek az új közalkalmazotti bértábla alapján a létszám és kategóriaarányos bértömeget. A tábla szerint juttatott bértömeg címek közötti átcsoportosítása nem lehetséges. A Belügyminisztérium garantálja, hogy valamennyi közalkalmazott béremelésben részesül.
Ez a megállapodás 15.000 közalkalmazott bér, mégegyszer elmondom, béremelésérõl szól. Ha 1 Ft-ot ad, az is béremelés. Ha 10.000 Ft-ot ad, az is béremelés. Ennek a megállapodásnak az alapján. De azt nem lehet kizárni, mi nem zárhatjuk ki, hogy valaki ne kapjon.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
…. akkor tulajdonképpen azt mondjuk, hogy olyan nem lehet, aki csak a kötelezõ beállásban részesül. Tehát ezzel most azt mondjuk ki, ugyanis itt a differenciálás...
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Hát elnézést az is béremelés. Ez a saját magunk értelmezése, hogy hogy fogunk a helyi szinten megállapodni.
 
 
 
Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:
Ezzel az lesz kimondva, hogy mondjuk a kötelezõ emelés nulla és a munkáltató egyszerûen köteles ennek a dolgozónak is illetményemelést adni, noha ezt a törvény kötelezõ béremelésként nem írja elõ.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést kérek, ez egy megállapodás, amelyet a miniszter köt az érintett szakszervezetekkel, hát nem is értem, hát a megállapodás ez egy kétoldalú jogügylet. Hát….
Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:
A belügyminiszter fogja utasítani a munkáltatót, hogy adjon neki? Mert az, hogy a megállapodás szerint, hogy szól a szöveg? Bocsánat. A Belügyminisztérium garantálja, …
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
hogy valamennyi közalkalmazott béremelésben részesül.
Dr. Tóth Gábor úr, fõosztályvezetõ, FMM Bérpolitikai Fõosztály:
És akkor ez hogy lesz? Nem kapja meg és akkor a belügyminiszter utasítja a munkáltatót, hogy, akinek egyébként a jogában áll az illetményeket megállapítani.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Na most akkor tájékoztatom Önt, hogy ez nálunk másképp szokás, mint más tárcánál. Tehát amikor itt a BÉT ülésen megállapodás születik, a miniszter, mint munkáltató, általánosságban ágazati munkáltatóról beszélünk és a szakszervezetek között, azt a miniszter által irányított szervek vezetõi magukra nézve kötelezõnek ismerik el. Olyan még nem fordult elõ, az elmúlt 10 évben, hogy a BÉT megállapodást, amit a Belügyi Közlönyben szoktak kihirdetni, azt valamelyik munkáltató ne tartotta volna magára nézve kötelezõnek. Ez egy túlmutató gentleman agreement megállapodás, itt emberek ülnek, akik szervezeteket képviselnek, és én gondolom, hogy annak ellenére, hogy nem az országos rendõrfõkapitány ül itt, hanem a gazdasági fõigazgató úr, a hivatalvezetõ úr és a fõosztályvezetõ asszony, Salgó úr is magára nézve, most azért mondom a rendõrséget, mert rájuk néztem, kötelezõnek fogja elismerni ezt a megállapodást. És nem a miniszteren fogja behajtani. Parancsoljon!
Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya:
Elnézést én úgy érzem, hogy a Munkaügyi Minisztériumos kolléga csak arra próbált utalni, amit ugye te is megerõsítettél, hogy túllép a megállapodás a kötelezettségen, tehát túllép azon, amit a KOMT elõírt, hogy az odaadandó támogatás végrehajtásáról kell a Kormánynak megállapodnia, illetve a tárcavezetõknek. Ennyi, tehát semmi, csak úgy érzem, hogy ennyi kell, ahhoz, errõl van szó, semmi ….
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést! Szóval itt januárban senki sem kérdõjelezte meg, illetve december hónapban itt mindenki emlékszik, amikor a közalkalmazotti béremelésrõl szó, te is itt voltál. Hogy az elõzõ belügyminiszter vállalt egy 15%-os, akármilyen áron vállalt egy 15%-os béremelést a közalkalmazottaknak. Ez is túlmutatott azon, hogy adott esetben õ honnan bányászta ezt a pénzt elõ? Tehát a KOMT megállapodás az nem egy szentírás, annyiban igen, ami a munkáltatót kötelezi, hogy 2-ig meg kell állapodni, de tartalmában nézve, mint egy kollektív szerzõdésen is túl lehet lépni a jogszabályi kötelezettségen, pozitív irányba gondolom én, hogy ez nem egy olyan kötelezettségvállalás, ami megterhelné a költségvetést.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Az elõzõ belügyminiszter által vállalt kötelezettség ugye 15%-ot azt éppen most nyögjük, mert ugye a kórházi dolgozóknak most kellett ennek az 1 Milliárdnak a terhétõl megteremteni. Tehát, azért ezzel óvatosan bánjunk.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Na most erre szoktuk mi azt mondani, hogy ott ül a munkáltató, aki ismeri azt, hogy milyen lehetõségei vannak, itt pedig az érdekképviseletek, akiknek az a feladata, hogy minél több zsozsót harcoljanak ki. Tessék tiéd a szó! Akkor a pont rendben van? …
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Most csak azon polemizálunk, hogy ez a garantálja mennyiben jó kifejezés arra, amit el akarunk érni, mert tudjuk, és akkor itt az is fölmerül, tehát ezen …, mert értjük a lényeget és végül is összességében, ez úgy gondolom, nem vita, tehát elfogadható, csak maga az, hogy most garantálja, tehát hogy ezt most a Belügyminisztérium hogyan garantálja, tehát ….
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést, akkor én megfordítanám az ügyet én megkérdezném az egyes szerveket, hogy így eltudják-e fogadni? Rendõrség? Igen. Határõrség? Igen. Katasztrófavédelem?
Babák László úr, fõosztályvezetõ, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Személy szerint nem értem, hogy a szakszervezetek miért szégyenlik ezt a mondatot, ami ebben az 50%-os mozgástérben van, hiszen ez a KOMT megállapodás szó szerinti átvétele, és amennyiben cím, ugye bár még nem dõlt el, akkor ez nagyon fontos volna ez a mondat, nem véletlen rakta be a munkáltatói oldal véleményem szerint, mert nem a KOMT megállapodást fogja olvasni a 15.000 közalkalmazott a belügyi újságban, hanem, a mi megállapodásunkat, tehát ez fontos volna, hogy egy közösen kiszenvedett megállapodásban a szakszervezet is vállaljon egy kis felelõsséget abban, hogy sajnos a KOMT megállapodás alapján is és az itteni megállapodás alapján el lesz térítve, tehát ez egy közlés a közalkalmazottak irányába, tehát én részemrõl javaslom benne hagyni ezt a mondatot, amúgy akkor egyetértek azzal a mondattal is, hogy mindenki részesül béremelésben.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Babák úr, nekünk teljesen mindegy, ha a két mondat együtt marad benne, az a lényeg, hogy a mondat második fele benne legyen. Tehát és kerüljön bele a második fele. … “A kecske is jól lakik a káposzta is megmarad.” Én ugyan nem ezt kérdeztem Öntõl, de hát ez egy kitérõ. Kórház?
Dr. Bedros J. Róbert úr, fõigazgató-fõorvos, BM Központi Kórház és Intézményei:
Én a katasztrófavédelemmel értek egyet.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Most nem igazából válaszolt arra, …
Dr. Bedros J. Róbert úr, fõigazgató-fõorvos, BM Központi Kórház és Intézményei:
Babák úr véleményével, osztom ugyanazt mondtam volna én is.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
De nem bocsásson meg! Itt a mondat második felérõl van szó, nem tetszett eléggé komolyan figyelni, minden közalkalmazott részesüljön béremelésben. Jó akkor ezzel egyetértett.
Meichl Géza úr, fõigazgató, BM Központi Gazdasági Fõigazgatóság:
A KGF részérõl elfogadható azzal, hogy helyi szinten nekünk majd értelmezni kell az idõszaki közalkalmazottak, akik éppen akkor köszönnek le, amikor bérfejleszteni fogunk. De elfogadható természetesen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Én leszek ott is a tárgyalópartner, úgyhogy ennyi. Tehát akkor megállapítom a hatályos szöveget mindenki ismeri, elfogadta az oldal, 4-es pont megvan. 5-ös pont, Laci!
 
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Megint csak az elvi megállapodás érdekében az 5-ös pont annyiban módosulna, tehát a béremelési tárgyalásokat a felek országos területi szervei folytatják le, a jelen megállapodás megkötését követõen a szinteken az érintett szakszervezetekkel legkésõbb, országos szinten augusztus 5-e és 12-e között történik a tárgyalás és a területi szinteken, vagyis a megyei intézményi …. szinteken pedig augusztus 12. és augusztus 31-e között kerül lefolytatásra. Ez az 5-ös pont. Tovább folytatva az 5-ös pontot mi vissza kívánjuk helyezni, amennyiben területi szinten nem történik megállapodás, a felek országos szervei fogják ezt a bértárgyalást lefolytatni. Tehát az országos szinten történt megállapodás lesz a mérvadó.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Zsinka úr!
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Azért felhívnám a figyelmet, hogy itt vannak olyan önálló munkáltatók, akiknek nincsen országos szakszervezeti képviselete. Tehát például a KGF, vagy a Kórház, vagy vannak más önálló szerveink, itt nem a, én azt javasolnám, hogy ezt a problémát vetítsük át a rendõrségi szakszervezeti munkáltatói egyeztetésre, ez oda tartozó kérdés, ez egy magasabb szintû fórum, figyelemmel kell lennünk a szerveinkre.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
A tervezett szint alatt mi ebben az országos szinttel külön megállapodás fog úgyis lenni.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést, akkor ez több szervet érint, mert a rendõrség, a határõrség, a katasztrófavédelem, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, hiszen ott befogadó állomásokon dolgoznak a közalkalmazottak és annak a hivatalvezetõje a központi szerve igazából…
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Nem ágazati probléma!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Ó, én azt mondom, de mégis itt kéne valahogy megfogalmazni, ott is határidõhöz kötni a befejezést. Ezt kimondani.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Az idõvel nincs probléma, itt az merült föl, hogy ahol nincs megegyezés, ott országos, és itt azt vetettük föl, hogy ez azért nem jó, mert nincs fóruma egy csomó szervezetnek, nincs országos szerve, tehát ott nem értelmezhetõ, hogy visszatérjen bárhova.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Ezért nem kívánjuk ezt leadni ezt a mondatot és elhagyni, mert ebbe a megállapodásba azért kéne rögzíteni, hogy a szerveknél betartsák.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
…. a belügyi értelmezési probléma. Országos szinten egy újabb megállapodás fog kerülni, így a rendõrség, vagy maradjunk a rendõrségnél, amely a területi, vagyis a megyei szintekre ad iránymutatást. Most, hogy területi szinten nincsen érdekképviselet, akkor az országos megállapodás a mérvadó, elvi síkon ezekre a szintekre. Jó! Egyetértünk!
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Mondjuk ki és akkor elkerüljük azt a problémát is, ami abból adódik, hogy van ahol nincs ilyen, hanem az ottani érdek, tehát mi az országost és a legfelsõbb fórumra határ….
Meichl Géza úr, fõigazgató, BM Központi Gazdasági Fõigazgatóság:
Bocsánat! Én azt hiszem, hogy megint formai okok miatt próbáltuk ezt kihagyni, amikor a munkáltatói oldal egymás között egyeztetett, tudnillik maga a megállapodás az generálisan minden belügyi intézményre vonatkozik. Na most az irányítási struktúrában vannak a “nagy mamut” szervezetek, ahol háromszintû az irányítási struktúra és van ilyen országos, idézõjelben fellebbviteli fórum. Jó néhány belügyi szervezetnél és a kórház, a KGF bizony ilyen, ez nem értelmezhetõ, kérdés, akkor ebben gondolom állást kéne foglalni, hogy ezekben az esetekben meg tudunk-e, meg akarunk-e fogalmazni valami fellebbviteli fórumot, meg kell jegyeznem, eddig ilyesmi nem került soha szóba, és hogy hogy nem, minden bérfejlesztést békében meg tudtunk valósítani, de valahogy akkor szeretnénk egyértelmûvé tenni ezt a megfogalmazást, hogy ez azokra, pontosan tudjuk, hogy kikre vonatkozik, csak valahogy akkor ezt egy mondatban zárt alakba kéne hozni. Köszönöm szépen!
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
És meg egy dologgal, ha lehet kiszeretném egészíteni, mert a paletta ennél még egy kicsit színesebb. Az iskolák annyival színesebbek, hogy ugyan nekik van egy országos, egy oktatási igazgatóságuk, csak az az oktatási igazgatóság pontosan ebben a témakörben, tehát érdekképviselet tekintetében nem bír semmiféle jogosítvánnyal, tehát neki sincsen, annak ellenére, hogy van országos szerve, de még sincsen országos érdekképviseleti fóruma.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést, akkor rosszul tudja, mert a rendészeti szakközépiskolák tekintetében mûködik a rendészeti érdekegyeztetõ, az Iskolák Érdekegyeztetõ Tanácsa, amely ottani érdekegyeztetésnek a rendszerét végzi, hiszen csak félig függetlenek gazdaságilag az iskolák, hozzáteszem.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Hát de ez mégsem ugyanaz, az országos, mint ami a rendõr-fõkapitányság, vagy egyebek tekintetében van, mindenesetre ezt tõlük kaptuk, ezt a tájékoztatást, õk hívták fel a figyelmünket erre.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Ez azért érdekes, mert a héten ott folytatódik le a bértárgyalás és be vannak hívva az iskoláktól mindenki ……, teljesen mindegy. Munkavállalói oldal?
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Szerintem elfogadható, amit a Meichl úr javasolt, hogy az országos szinteket a megállapodásba foglaljuk bele a területi megállapodásoknak az elmaradásánál mi a követendõ példa. Illetve a Zsinka úr, így van a Zsinka úr javasolta.
Egyetértek, akkor vegyük ki ezt a mondatot és majd az országos szinteken történõ megállapodásba kell ezt a részt belevenni.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Tamáskodok! És mi van akkor, ha az országos szerveknél nem kívánják ezt a pontot belefoglalni az ottani megállapodásba?
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Nem lesz megállapodás!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Akkor nem lesz béremelés! Jó! Akkor az 5-ös pont hogy hangzik tételesen?
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Az 5-ös pont úgy hangzik, a béremelési tárgyalásokat a felek országos és területi szervei folytatják le, a jelen megállapodás megkötését követõen a szinteken az érintett szakszervezetekkel legkésõbb, országos szinten augusztus 5-e és augusztus 12-e között, területi szinten pedig augusztus 12. és augusztus 31-e között kell lefolytatni a bértárgyalásokat.
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Én ezt a területi részt kihagynám!
 
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Miért?
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
…. ez a legfontosabb része,
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
De hát mi nem országos szinten kívánunk megállapodást kötni, mivel itt rendõrség ….szinten való vonatkozásában eltérõ a bértábla, eltérõ a közalkalmazottak összetétele. Hanem ott helyi szinten, megyei fõkapitányság, fõigazgatóságokon, vagy területi igazgatóságokon legyen a helyi egyeztetés.
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
… szeretném hangsúlyozni, hogy ez az országos szakszervezetek problémája.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést Bandi! Ez a részmegállapodás problémája!
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Itt a határidõk miatt kell itt megállapodnunk ebbe. Hogy ettõl ne lehessen eltérni. Különben szeptemberben nem lesz besorolás.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Milyen alapon határozzuk meg, hogy területi szinten kell egyeztetni? Hát errõl szól az egész történet.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Ebben kívánunk megállapodni!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Miért mondjuk azt, hogy a BÉT megállapodás, ami egy átszervezésre vonatkozik és megkötöttük ezerkilencszáz akárhányban még a mai napig hatályos és mindenki magára nézõen kötelezõnek tartja. Nem fogunk ebédet kapni.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Elfogadtuk! Rendben!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönjük szépen! Munkavállalói oldal? Következõ pont!
 
 
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
A következõ pont az maradhat…… az aláírása napján lép hatályba. Errõl ne nyissunk vitát.
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Errõl nem nyitunk vitát. Kérem szépen a belügyminiszter asszony, a közigazgatási államtitkár úr, az itt lévõ minden egyes munkavállalót, mert itt is munkavállalók ülnek mind a két oldalon, tisztelettel meghív az ötödik emeleti étterembe ebédre és a BÉT ülést fél kettõkor folytatjuk.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Én még egyet szeretnék jelezni! 14.00 órakor el kell mennem!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Parancsoljon! Én nagyon örülök, ha az államtitkár úr találkozik a belügyminiszter asszonnyal és rögtön el fogja mondani azt a problémát, ahol akkor éppen állni fog ez a tanácskozás.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
14 órakor el kell, hogy menjek és arról fogok beszámolni, hogy megegyeztünk. Azonban, ha még sem tudnánk 2-ig megegyezni, én akkor készen állok rá, hogy ahogy elnök asszony mondta, hogy megállítjuk az órákat és holnap folytatjuk a megbeszélést.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Jó étvágyat mindenkinek az ötödik emeleti étteremben!
(SZÜNET!)
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Hölgyeim és Uraim akkor folytatjuk a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács ülését. Ugye alapvetõen minden pontban, kivéve a preambulumba, megegyezés született. Kérem a titkár urat, hogy szíveskedjen kiosztani akkor az átírt megállapodás szövegét, az 1-es pont a kérdõjel, a legfontosabb, ugye azt mindenki tudja? Az tuti, hogy a megállapodás környékén vagyunk már, mert hogy bennehagyta a 4. pontban is az 50%-ot, ami nem lehet, tehát akkor igaz, ha átlagosan 50% a tárcának juttatott pénz, mert egyelõre a 37,5 %-nál tartunk. Tehát gyakorlatilag a 4-es pontban is csak annyit lehetne írni, hogy nem lesz mindenkinek 37,5, hiszen, hát ha ez így marad, akkor jó, persze. De a preambulummal együtt. Elnézést, még csak egy kis adalék ahhoz, hogy megértse a munkáltatói oldal és a Pénzügyminisztérium jeles képviselõje, hogy mi a szakszervezeti oldal problémája. Annak ellenére, hogy Magyarországon a belügyi ágazatba volt, ma már úgy tudják, úgy mondják, hogy fedezet nélküli 15%-os béremelés januárban, annak ellenére a 15% után, a közel 15.000 közalkalmazottból több, mint 5.000 közalkalmazott a minimálbéren, vagy hozzá közel keres, ami azt jelenti, hogy bruttó 60.000 Ft alatt. Na most, ez azért szégyen erre a szervezetre nézve. És akkor nem véletlen, hogy miért ragaszkodik a munkvállalói oldal ahhoz, hogy a kormányzati ígéret itt nálunk végre valahára beteljesüljön. Ugyanakkor azt mondja a munkáltatói oldal, hogy ez a 15%-os fedezetnélküli volt, …
(Kazettafordítás!)
… kaptak fedezetet, hát mi meg széttárjuk a karunkat és azt mondjuk, hogy megértjük a munkáltató fájdalmát, de igazából nekünk a munkavállalókat kell képviselnünk. Ilyen egyszerû. Én azt ajánlottam az államtitkár úrnak, nem tudom, hogy mennyiben fogja elfogadni, hogy ugye megnéztük az 1-6-ot, gondolom, a megállapodást mindaddig nem lehet aláírni, ameddig a preambulumban is megállapodás nem születik, én megkérdezem az államtitkár urat, hogy sikerül-e így elfogadni a megállapodás bevezetét vagy nem? Ha nem sikerül, akkor miután 2-kor találkozik miniszter asszonnyal az államtitkár úr, ezért felfüggesztjük a BÉT ülést, addig míg vissza nem ér, ez körülbelül fél 4, 4 óra tájékában lesz, a mi szakszervezetünk fölvállalta, ha egy kicsit tovább tart, akkor mindenki részére pizzát rendelek és behozatom és akkor meg fogunk vacsorázni is, mellette a minisztérium vezetése vállalta az üdítõt, kávét és az ásványvizet, tehát akkor közösen álljuk a cehhet és valamilyen módon ma megállapodásra jutunk. Öné a szó!
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Köszönöm szépen! Összefoglalóan akkor a magam részérõl mielõtt egyébként más ügyben mentem volna a belügyminiszter asszonyhoz, de hát természetesen ezek után errõl fogok beszélni vele, tehát összességében én a következõket szeretném mondani. Hogy igen nagyra értékeljük a munkavállalói oldalnak azt az álláspontját, hogy soha ekkora béremelés nem került végrehajtásra a közalkalmazottak körében. Második fontos elem, hogy még ebben a mai kormányülésben 2,8 Milliárd Ft-ot kapnak azok a közalkalmazottak, akik az önkormányzatoknál dolgoznak. Második további elem, hogy a Belügyminisztérium készen áll arra, hogy további tárgyalásokat folytasson és erre rá is kényszerülünk, mert még ebben az évben a személyi kiadás, finanszírozás oldalán 3,4 Milliárdos hiányunk van. Nem a közalkalmazottakra vonatkozik, hanem a tárca egészére és ebben nincsenek benne az önkormányzatok. 3,4 Milliárdos egyéb hiány. Következõ pontocska, hogy a Kormány és a, tehát az Országos Munkaügyi Tanácsban létrejött egyezség az arra vonatkozik, hogy tárcánként, vagy ágazatonként a végrehajtás elveirõl kell megegyezni és nem az egyes tárcáknál végrehajtásra kerülõ béremelésnek a mértékérõl. Ezek tehát azok az elvek, amiket én a jelen pillanatban leszögezek és én akkor a munkáltatói oldal számára akkor jelen pillanatban ez az álláspont. Azonban még szeretnék egy konkrét technikai észrevételt tenni, hogy nincs összefüggés, - ellentétben elnök asszony által elmondottakkal -, a 4. pontban lévõ, hogy nem lesz mindenkinél azonosan 50%-os kitétel, vagy mondatrész, ez nincs ellentétben a preambulummal. Nincs ellentétben, mert a belügyi ágazat, a rendvédelmi ágazatban is lesznek olyan emberek, akik több, mint 50%-ot fognak kapni. Különösen vonatkozik ez azokra a területekre, ahol a felsõfokú végzettségûek többségben nagyobb számban vannak, vagy esetleg néhány helyen többségben vannak. Tehát, ha innét kivesszük ezt az 50%-ot, akkor szerintem nem járunk el korrektül. Tehát nincs összefüggés a 4-es pontban lévõ 50% és a preambulumban. Tehát akkor a magam részérõl azt az ellentmondást és jelen pillanatban átmeneti meg nem egyezést konstatálom, hogy a preambulumban lévõ átlagosan 50%-ot a munkavállalói oldal úgy értelmezi, hogy ez a Belügyminisztérium területére vonatkozzon. Ebben most tovább tárgyalni nem tudunk, én egyetértek azzal, hogy most akkor függesszük föl ezt a megbeszélést, mert mi jelen pillanatban úgy látom, hogy kimerülõben vannak a tárgyalási pozíciók, azonban arra készen állok, hogy akkor 4 órakor személyesen folytassuk ezt a megbeszélést, akkor átrendeztem a ma délutáni, meg az esti programomat, tehát én erre készen állok. Azonban mielõtt még akkor a mostani megbeszélést befejeznénk, én a következõt szeretném szintén lerögzíteni és ez egy demonstratív és egy négy évre szóló ajánlat. Azért, mert egy-egy dologban nem tudunk megegyezni a szakszervezetekkel, vagy a munkavállalói oldallal, az nem jelenti azt, hogy csökkenne a mi készségünk a jövõben is az együttmûködés a partneri kapcsolatokra. Elnök asszony, ha még van kérdés, akkor arra szívesen válaszolok, a magam részérõl akkor ezzel itt most lezártnak tekintem és 4 órakor folytassuk.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést államtitkár úr egy mondatot még, hogy kezemben van a KOMT ajánlás, annak pedig a 3-as pontja nem azt mondja ki, hogy az országosan átlagos 50%-os béremelésrõl egyezzenek meg az ágazati miniszterek és az érintett ágazati szakszervezetek, hanem azt mondja, hogy az ágazati minisztériumok és az érintett ágazati szakszervezetek az átlagosan 50%-os béremelés végrehajtásáról egyezzenek meg. Akkor mirõl szól ez? Az ágazati miniszter nem tud megegyezni az érintett ágazati szakszervezettel, az országosan átlagos 50%-os béremelésrõl, csak az ágazatban átlagos 50%-os béremelésrõl, nincs kompetenciája egy oktatási miniszternek, hogy országosan átlagos béremelésrõl egyezzen meg. Csak saját ágazatára tekintve tud megegyezni. Hát ez a 3-as pont megítélésünk szerint az ágazati 50%-ról beszél, csak ennyit szerettem volna elmondani.
Köszönöm szépen, akkor 4 óráig a BÉT ülését felfüggesztem. 4 órakor találkozunk itt, hát mert akkor mondunk véleményt az elõttünk lévõrõl is.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
A technikai egyezséget létrehozhatnánk, hogy tehát az az 1-5 pont rendben van.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Jó, hát akkor mi akkor itt maradunk, amíg végigszaladunk az 1-5 ponton, aztán annyi. Akkor utána tartunk szünetet! Jó?
Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya:
Elnézést hadd kérdezzem meg, hogy akkor miben nem született… A kezünkben levõ tervezetbõl mi a vita?
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Preambulum! Hát annak a tartalma természetesen, az ágazat megkapja az 50%-ot. Amely az egyes embernél nem 50%, hanem az ágazati 50% átlagosan. És most azt kérte tõlünk a munkáltatói oldal, hogy az 1-5 pontot vegyük át, én tételesen megszavaztatom mindegyik pontot és utána 4 órakor visszatérünk erre az 50%-ra, ha így jó? Elnézést tessék szíves lenni…
Meichl Géza úr, fõigazgató, BM Központi Gazdasági Fõigazgatóság:
Szóval ezek szerint a megállapodás aláírásának olyan föltételei vannak, amit a megállapodás nem tartalmaz.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést a megállapodás mirõl szól? Nem a levegõbe történik a megállapodás, hanem valamirõl szól ez a megállapodás. Ha egy szerzõdést kötök, annak adás-vételi, csere vagy akármilyen szerzõdés a neve. Ezt nem akartuk a megállapodás elé tenni, hanem a preambulumba belefoglaltuk, hogy mirõl is szól ez a megállapodás. Ezt testesíti meg a további 5 pont. Most államtitkár úr azt mondta, hogy az 5 pontról beszéljünk, tehát hogy elfogadjuk és visszatérünk 4 órakor a miniszterrel való tárgyalása után visszatér az államtitkár úr, hogy biztosítható-e ez a rész, hogy meg tudjuk-e, el tudjuk fogadni, vagy sem? Hát akkor föl …jaj istenem!
Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya:
…., hogy jaj istenem, de könyörgöm ugye a címe a preambulum azt mondja, hogy megállapodás a támogatás elosztásának elveire. A támogatás elosztásának elveire.
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Te most arról beszélsz! Mi most másról beszélünk. Mi arról a megállapodásról beszélünk,
Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya:
ami a kezünkben van.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
amit az érintett szakszervezetek kötnek valamirõl, valamit le kell osztani, ezt a valamit el kell osztani, pedig átlagosan x % kell, hogy legyen egy bértömegnek. Elvekben az a meg nem határozható pénztömegrõl nem tudunk mirõl beszélni. Akkor nem kell megállapodni.
Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya:
Bocsánatot kérek, csak erre van felhatalmazása ismereteim szerint a kormánynak, hogy az elvekben állapodjon meg a szakszervezettel.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Bocsássa meg, én …
Dr. Kõvári Gáborné asszony, osztályvezetõ, PM Központi Költségvetési Fejezetek Fõosztálya:
Nem a mértékre…
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
A belügyminiszternek nincs arra felhatalmazása, hogy országos átlagos 50% elosztási elveirõl állapodjon meg. Õ neki csak arra lehet felhatalmazása, hogy a belügyi ágazatban lévõ bérelosztási elveirõl állapodjon meg. Igen! De mirõl? Bocsássál meg elvekrõl nem, elvekrõl nem állapodunk meg az ismeretlen költséghányadról nem tudok megállapodni. Legalább %-osan ki kell vetíteni, ez a munkavállalói oldalnak a véleménye, hogy hány % elosztási elveirõl akarunk megállapodni? 1%-ról? 37,5%-ról? Amit jelenleg a költségvetés biztosított a belügynek? Akkor írjuk azt oda! De akkor ne kérjék ahhoz a szakszervezeteknek az aláírását. Mert valamirõl kell megállapodni. A látensen a sötétben nem tudunk a semmit elosztani.
Kérem szépen az 1. pont így szól, kérem utána a munkavállalói és a munkáltatói oldalt, hogy egyetért-e?
A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa által 2002. július 17-én kiadott ajánlás értelmében a támogatás összege kizárólag illetményemelésre, alapbéremelésre, valamint az illetményarányosan fizetendõ pótlékok megnövelésére fordítható.
Kérem a kiegészítés szövegét! Hát akkor azt valahogy bele kell foglalni.
Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:
Tehát azt, amit te elmondtál, azt tudomásul, úgy egyetértünk.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Tehát a mi olvasatunkban, amit én elmondtam és ami ide le van írva, ez azt jelenti.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Tollár úr, megkérem ismételje meg mégegyszer a jegyzõkönyv számára.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Tehát a következõrõl van szó. A jelenlegi béremelés mértékét fölmérjük egyszer a sokat emlegetett tábla per tábla mértékben, ez az egyik felmérés, ami tulajdonképpen az átlagosan 50%-os felmérés, vagy az 50%-os bérfejlesztés mértékét tartalmazza, ez az a forrás, aminek van egy kötelezõ eleme, amivel be kell állni a táblára és van egy differenciálható része, amirõl a megállapodás, mint elosztási elv szólhat. Ezen kívül tájékoztatásként közöltem azt, hogy az illetményemeléshez kötõdõen, az illetményhez kötõdõ keresetelemek növekedése, mint túlóra, mûszakpótlék, egyéb, ennek a növekedése is felmérésre került, és a forrása a kifizetéshez biztosításra kerül, de ez nem része a bérfejlesztésnek, ez csak egy forrás, ezt csak azért tájékoztattam a BÉT ülést, hogy nem fordulhat elõ az, hogy a késõbbiek során itt forráshiány keletkezzen és mi azt emeltük be ide garanciaként, hogy az egyéb meglevõ forráshiányokra, ami a Belügyminisztériumban még van, az így nyert összeg, az nem lehet semminek, semmi másnak a forrása, csak a megemelt alapilletményhez kötõdõ pótlékok növelésének az összege lehet. Tehát ezért mondtuk azt, hogy összességében ez egy soron fog megjelenni, mint támogatás és így a támogatás összességében az az eleme, ami az alapbéremelésre fordítható, az arra, ami az illetményarányosan kifizetendõ pótlékok növelésére, az csak arra fordítható. Semmi egyéb, az intézménynél meglevõ személyi juttatási problémára nem fordítható ebbõl egy fillér sem. Ehhez rögzítettük azt a dolgot, amit Bárdos Judit asszony vetett föl, hogy ennek az aránya az, amit õ úgy vélelmezett, hogy a munkáltató ebben valamiféle “játékkal bír”, ugye államtitkár úrra nézve én azt mondtam, hogy amikor a felmérés megtörténik és ez a két forrás egyértelmûsödik, hogy melyikre melyik, akkor ezt minden további nélkül a szakszervezetek részére tudjuk bocsátani, tehát ilyenformán mindenki elõtt nyilvánvaló az, hogy mekkora összeg az, ami az alapbéremelésre és mekkora az, ami ennek a következményeire fordítható. Ez volt az elõzõ idõszaknak a lényege, ez itt ezt akarja pontosan, számunkra egyértelmûen és azért vélelmezzük, hogy ez így egyértelmû, mert egyébként ez a KOMT megállapodásból van betû szerint is idézve, hogy még ott se legyen disszonancia ebben a történetben. Tehát ha ez a, mert én ezt mondtam, ez lehet az a kiegészítés, amivel a most azt mondtad, hogy egyetértesz, tehát ezt így összességében ennél egyszerûbben megfogalmazni nem nagyon lehet, de ez ezt jelenti a mi olvasatunkban, ezt jelentette a KOMT olvasatában, nem jelenthetett mást, hiszen az alapszabályozás is errõl szól. Tehát maga a jogszabály is ezt írja elõ. És azt nem tudom, hogy ki kellene-e idézni most ennek a jogszabályi részét, tehát mi itt ezt a garanciát építettük be, ez volt a mi véleményünk.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! BRDSZ akkor kérem nyilatkozni, az 1. pontot elfogadjátok-e? Kinek van még hozzáfûznivalója? Nincs, akkor vehetem úgy, hogy mindenki a munkavállalói oldalnál az 1. pontot elfogadta? Igen! Köszönöm! Munkáltatói oldal? Így megy, ugye? Jó!
2. pont. Az elosztás elvei a közalkalmazottakat foglalkoztató belügyi munkáltatóknál az érintett szakszervezetekkel együttmûködve kerüljenek megállapításra. Oké? 2. igen!
A közalkalmazotti béremelés differenciálási elveirõl kizárólag az érintett munkahelyi érdekegyeztetés keretei között, az országos, én nem tudom a helyi hol van, helyi, valamint területi szakszervezetekkel egyetértésben lehessen csak megállapodni.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
A helyi, az abból adódik, hogy van ahol nincs országos, ez a helyi.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Központinak minõsül egyébként! Igen! Mindegy! Elfogadható részünkre? Igen! Igen! Igen láttam.
A Belügyminisztérium biztosítja a címeknek az új közalkalmazotti bértábla alapján létszám és kategóriaarányos bértömeget. A tábla szerint juttatott címek között általánosítás nem lehetséges. A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a garantált illetményminimumok emelkedése nem lesz mindenkinél azonosan 50%, hanem attól a közalkalmazottak esetében felfelé vagy lefelé is el lehet térni, inkább így precízebb, hogy eltérhet, hanem el lehet térni. A Belügyminisztérium garantálja, hogy valamennyi közalkalmazott béremelésben részesül. Elfogadható? Igen! Igen! A béremelési tárgyalásokat a felek országos, helyi és területi szervei folytatják le a jelen megállapodás megkötését követõen az érintett szakszervezetekkel legkésõbb országos szinten augusztus 5-tõl, területi szinten pedig augusztus 12-tõl meg kell kezdeni az egyeztetést. Az egyeztetéseket augusztus 31-ig kell befejezni. Itt azért egy kicsi módosítás kéne, mert az országosokon be kell fejezni augusztus 12-ével. Mert ugye ez vonatkozik utána a területi szerveire, tehát anélkül meg sem merik kezdeni. Területi szinten, míg az OKF és a három országos parancsnokságon be nem fejezik. Jó! Szerintem ha így adjátok tovább és ezt õk elfogadják, akkor részünkrõl igen! Van az 5-ös kérdéshez? Nincs! A 6. pont a jelen megállapodást az aláírás napján, ez egyértelmû. Tisztelettel tájékoztatom államtitkár urat, hogy a technikai kérdésekben 1-6 megegyeztünk.
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Egy kérdésem lenne még, hogy a KOMT megállapodás 2. fejezet 3. pontja tartalmaz egy ilyet, hogy jogszabályban hirdetnek ki. Tehát amennyiben a vonatkozó, tehát a felek egyetértésében, ha erre igény van!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Mi mindeddig azt hittük, hogy a BÉT-en született megállapodásokat, megállapodás formájában is ki lehet hirdetni, elnézést megállapodás formájában, mert ahhoz tartják magukat a felek. Ma igazából kételyeim támadtak és az itt elhangzottak alapján. Tessék? Most elnézést nem kívánok senkit megbántani, de ezt a megállapodást ugye a Belügyminisztérium és az érintett szakszervezetek kötik egymással, gondolkozzunk el rajta, 4 óráig választ fogunk adni, hogy miniszteri rendelet utasítás, hogy simán egy megállapodás kihirdetésére kerüljön sor. Parancsoljál!
(Név nélkül)
Egyetlenegy gondom van és lehet, hogy én nem értem teljesen tisztán és normálisan, a 4-es pontban az a gondolat, hogy az illetményminimumok emelkedése nem lesz mindenhol azonos 50%. Hát az illetményminimumok emelkedése mindenhol azonos 50% lesz, az illetmények emelkedése nem lesz 50%. Nem?
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Mert tudnillik akinél 50.000 Ft volt most a minimálbér, az A.1-esben marad 50.000 Ft, tehát a garantált tábla szerinti minimum az annyi, mert ezt az új tábla sem fogja felemelni. Tehát vannak ilyenek.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Miután az új tábla törvénybe kihirdetésre került, nem is emelte föl, nem tudom, mennyire ismert, csak ehhez igazán nem akarok feltartani senkit, de ugye adott az, hogy a tábla szerkezetében hogyan épül föl és bár ezt magamnak készítettem, de talán így látszik, hogy ahol fehér a tábla, ott a tábla nem éri el az 50%-os emelkedést, tehát a garantált minimumot. Az összes többi fölött, ott meghaladja az 50%-ot és annak aztán sokszorosává is válik egy bizonyos ponton, de ami fehér, ott nem éri el a garantált minimum az 50%-ot. Tehát a dolog errõl szól. És az most egy másik kérdés, csak ez egy elvi dolog. Tehát ilyen értelemben ezt azért nem tudjuk megváltoztatni, miután maga a tábla törvényben kihirdetésre került és innentõl kezdve tény.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést az hogy… .igen add oda neki légy szíves! Kérünk magyarázatot a Tollár úrtól.
Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:
Tehát ide az van írva, hogy a szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a garantált illetményminimumok emelkedése nem lesz mindenkinél. Ezt megértem, hogy amikor egy törvény elõtti részben születik egy megállapodás, akkor megállapodnak ebben. Megszületett egy törvény, ami meghatározta az illetményminimumokat, amit ugyanúgy mondunk, az új táblák. Akkor most gyakorlatilag éntõlem azt várják, hogy megállapodjak abban, hogy a törvény által meghatározott illetményminimumokat tudomásul veszem. Tudomásul veszem, mert törvény van rá.
Elnézést a törvény elõtt volt, tehát azért született meg utána a törvény, mert megállapodtak. Most már van jogszabály. Tehát azt elfogadom, mint törvény alkalmazó ember, csak nem értem, hogy miért kell beírni.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Tulajdonképpen, ha innen közelítjük meg a kérdést, akkor jogos a fölvetés. Ha ezt tudomásul vesszük, hogy a törvény ezt írja elõ, csak azért maga a dolog nem került, egész pontosan most második körben beszélünk róla, mert egyszer beszéltünk róla, akkor választ adtunk és akkor úgy volt, benne marad és pont a szakszervezeti oldalról, mert ugyanez a szövegkörnyezet volt, ugye most került fölvetésre még, hogyne a munkáltató ….
Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:
Értelmeztünk, hogy a garantált emelkedések nem lesznek 50%-ak. A garantált illetményminimumok azok a törvényben meglévõ új táblát jelentik. Az 50.000 az tudjuk … meg van.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Egyébként igaz, én azt javaslom, hogy ezt a szót így akkor jogos a fölvetés innentõl kezdve és az egész akkor fogja visszanyerni az igazi értelmét, ha az illetményemelkedés, tehát hogy ebben az illetményemelkedés mértékét tesszük úgy és nem az illetményminimumot, jogos, igaz. Tehát akkor így javítsuk ezt ki, mert akkor ez így ebben az összefüggésben igaz.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a garantált illetménytábla emelkedés nem lesz mindenkinél azonos 50%. Korrekt.
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Az illetménytábla, mert ugye az illetménytábla az amit törvény rögzít, ugye arról nem vitatkozunk, hanem az illetmény, így igaz. Így korrekt.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Bocsáss meg, van egyszer egy garantált illetményemelés és van egyszer egy differenciált. A garantált illetményemelés lehet hogy valakinél 70%. Igen!
Tollár Tibor úr, fõosztályvezetõ, Közgazdasági Fõosztály:
Igaz, az is igaz, hát akkor ebben az esetben valóban azt kell, hogy a tudomásul veszik, hogy az illetményemelés vagy az illetmények emelkedése nem lesz mindenkinél, mert a garantált az mindenkinél a törvény szerinti, tehát arról beszéltünk, arról nincs mit és akkor a Katinak igaza van abban, hogy a garantált szó nem maradhat benne, mert akkor a differenciálás veszti a jelentõségét. Tehát akkor az tényleg úgy jó, és ez jogos, tehát megérte, hogy errõl beszéltünk, hogy a szakszervezetek tudomásul veszik, hogy az illetményemelkedés nem lesz mindenkinél azonosan 50%-os. És mindezek után ugye benne van, hogy mindenki kap.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
A legegyszerûbb volt a szakszervezeteknek a javaslata, amit ezt aztán maguk tovább bonyolítottak, hiszen mi akkor azt írtuk, hogy a Belügyminisztérium biztosítja a címeknek a létszám és kategóriaarányos bértömeget, a címek közötti átcsoportosítás nem lehetséges, továbbá garantálja, hogy valamennyi közalkalmazott részesüljön béremelésben. Ebben benne van az 1%-os béremelés is és a 100%-os béremelés is. Tehát nem azt mondja ki, hogy mindenkinek kötelezõ 50%-ban részesülni, hanem valamennyi bér….. ez egy olyan egyszerû megfogalmazása volt az egésznek... Most az egyebek kategóriájában csak a jegyzõkönyv számára ugye ezt ne 4-kor folytassuk. Szeretném megkérdezni van-e a szakszervezeteknek, amit a 3. napirendi pontban az egyebekbe tettek volna meg? Felvetés! Nem tudok rá válaszolni, csak felvetések. Jó? A hangszóróba légy szíves! A nevet is!
Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Hát itt több is lett volna, a múltkori BÉT ülésen elhangzott részünkrõl a kérés, a beadott 9 pontos, februárban megkezdett tárgyalásunk folytatásáról, errõl a mai napig nem tudunk, hogy szeptemberben, novemberben, mikor kerül rá sor. Államtitkár úr részére lett volna kérdés.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm! Továbbítom.
 
Kertész László úr, elnök, Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete:
Másik kérdés a közalkalmazotti béremelés kapcsán fölmerült egy probléma, ami szintén elgondolkodásra ad okot, az pedig a következõ, hogy egy 18 éves gimnáziumot végzett D.1-be fölvett közalkalmazott 60.000 Ft alapbért kap, egy hivatásos tûzoltónak fölvett tiszthelyettes 62.000 Ft-ot, az egyiknek a munkaideje 168 óra, a másiké pedig 240-264 óra havonta. Ez biztos, hogy feszültséget fog indukálni az állományon belül. Tehát ez egy fölvetés. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen az is problémát fog indukálni, hogy sem a köztisztviselõ karban, sem a hivatásos állomány tekintetében a diplomás minimálbér nem kerül bevezetésre, most szeptember 1-jétõl, hanem csak január 1-jétõl. Tehát itt is lesz probléma. Igen! Ki a következõ! Igen! Tessék parancsolni!
Lipták István úr, alelnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
A munkáltatói oldaltól szerettem volna megkérdezni, és szeretném kérdezni, hogy a Kormányprogramban szerepelt a költségvetési szférában az érdekegyeztetési tematikának és a módszereknek az átdolgozása, erre a munkaügyi miniszter június 28-án elküldte a összes érdekelt miniszternek a Tárcaközi Egyeztetõ fórum létrehozására az ajánlását, az iránt szeretnék érdeklõdni, hogy a Belügyminisztériumban ezzel hogy állnak? Mi történt azóta, mert a Kiss Péter úr azt írja levelében, hogy ide is elküldte. Errõl szeretnék, ha a szakszervezetek is kapnának valamilyen tájékoztatást. Köszönöm!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Majd Zsinka úr válaszol!
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Tehát a Hszt. meghatározott jogszabály alapján valóban van lehetõség 96-tól a tárcaközi érdekegyeztetõ fórum mûködtetésére, megkaptuk a foglalkoztatáspolitikai miniszter úrnak az ilyen értelmû megkeresését…
(Kazettacsere!)
… erre vonatkozó anyagunk ágazaton belüli egyeztetésen van, kialakítjuk hamarosan a véleményünket.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
És természetesen az érintett szakszervezeteket tájékoztatjátok róla.
 
Zsinka András úr, fõosztályvezetõ, Személyügyi Fõosztály:
Így van!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Igen, hát a bevonás túlzott nagy kérés, csak tájékoztatás szintjén. Van-e a munkavállalói oldalon? Nincs! Én nekem szeretnék egy perc,… Mindjárt, csak ezt elmondanám! Megkeresett múlt héten a Népszabadság egyik újságírója, hogy tudunk-e arról, hogy a belügyi ágazat területén egyházi szolgáltatás mûködik a munkavállalók részére különbözõ felekezetektõl, felekezetek részérõl és szeretnének tájékoztatást kapni a tekintetben, hogy milyen jogszabály alapján mûködik, stb. Hát én megdöbbentem ezen, mert ugye, mi sem tudtuk azt, hogy mûködik ilyen, valóban mûködik. A honvédséghez képest a határõrség területén, de gondolom ott sem a munkavállalók irányába, hanem az átmeneti szállások tekintetében. Hiszen a munkavállalók a vallásukat tudják gyakorolni. Itt nincs sorkatonai szolgálat, aki hónapokra be van rendelve laktanyába, gondolom én legalábbis. Hanem mindenki hazamehet és utána mindenki úgy gyakorolja a vallását, ahogy akarja, az viszont elgondolkodtató, hogy ezek papok tábornoki rendfokozattal rendelkeznek többségében. Igen! És mondjuk nagyon sok esetben azért igen, hát mondjuk az újságírót el fogom hozzájuk küldeni, hogy akkor õket kérdezze meg. Babák úré a szó!
Babák László úr, fõosztályvezetõ, Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság:
Csak azért a történelmi hûség kedvéért szeretném az OKF véleményét a tûzoltóilletménnyel kapcsolatban kifejteni. Nem valós az, hogy ma a felvett tûzoltó 62.000 Ft-tal kezd, 100.000 Ft alatt tûzoltónak nem lehet ma 2002-ben illetménye. A D. kategóriába, … 2002-ben … a D. érettségihez kötött, amíg a tûzoltó az nem kötött érettségihez, valóban ha lebontjuk a 240 órát, akkor az már lehet, hogy az órabér az csökken, de mégegyszer mondom 100.000 Ft alatt nem kezdhet ma tûzoltó sehol sem Magyarországon.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönjük szépen! Van-e kérdés, felvetés? Akkor 16 órakor tisztelettel várom Önöket itt.
(SZÜNET!)
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Hölgyeim és Uram! A Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács ülését folytatjuk. Az óra 16.05 perc! Átadnám a szót dr. Tóth Zoltán úrnak, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának!
 
 
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Köszönöm szépen! Elnök asszony szeretném megkérdezni akkor a munkavállalói oldalt, hogy akkor ebben a jelenlegi formában aláírják-e az együttmûködési megállapodást?
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Nekem egy kérdésem lenne! Hogy a preambulumban feltüntetett 50%-os átlagos illetménynövelés ez a belügyi közalkalmazottak bértömegét jelenti-e? Tehát ebben az esetben igen! Ha nem, vitatkozhatunk tovább!
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Köszönöm szépen! A Kormány a mai ülésén áttekintette a közalkalmazotti béremeléssel kapcsolatos helyzetet, minden tárca beszámolt az eddig megkötött, illetve még meg nem kötött egyezségekrõl. A Kormány nem tervezi a 100 napos törvénycsomag részeként a törvénynek a módosítását, tehát arról van tulajdonképpen szó, hogy a következõ kérdésem az, hogy a munkavállalói oldal a KOMT-ot önmagára nézve elfogadja-e?
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Fölteszem a kérdést. Ugye a KOMT-nak, bármennyire is furcsa könföderációk a tagjai és nem az ágazati szakszervezetek. Ugye a könföderációk ugyan megtestesítenek ágazati szakszervezeteket, de nem minden szakszervezet tartozik könföderációhoz.. Mondjuk az itt ülõk közül sem. A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, mint a Szakszervezetek Együttmûködési Fórumának tagja és én, mint az egyik ügyvivõje, részesei vagyunk a KOMT-nak a SZEF-en keresztül. Tehát a SZEF, mint könföderáción keresztül. Az itt ülõ szakszervezetek pedig a Belügyminisztérium reprezentatív szakszervezetei, nekik nem a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsával kell megállapodni, hanem a belügyminiszterrel kell megállapodni és a megállapodási kényszer, amit a munkavállalók kényszerítenek rá az itt ülõ 9 szakszervezetre, oda vezet, hogy akkor tudják a megállapodást aláírni, ezt megbeszéltük itt a szünet elõtt és ez így is van, hogy ha a belügyi ágazatban az átlag 50%-os keresetnövekedést a belügyminiszter biztosítja.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
A Belügyminisztérium a jövõre nézve is kész a tárgyalásoknak a folytatására. Hétfõn is készen állunk tárgyalni, megkaptuk a megfelelõ felhatalmazást arra, hogy a 2-ai határidõn túllépve, tehát az elkövetkezendõ napokban is tárgyaljunk, mi készen állunk holnap, holnap után és hétfõn is tárgyalni. Ez ügyben jó szolgálati küldöttséget is hajlandóak vagyunk igénybe venni, mivel hogy a belügyi ágazatban a közalkalmazottak kapnak annyi béremelést a tábla alapján, amely nyugodt lélekkel lehetõvé teszi a Belügyminisztérium számára, hogy kiálljunk a nyilvánosság elé, és vállaljuk azt, hogy nem írjuk alá így a megállapodást. Ugyanakkor emellett az álláspontunk mellett van további javaslatunk. Még pedig ez egy kettõs javaslat. Az javaslom, hogy ahogy itt elfogadtuk az 1-tõl 6-ig terjedõ pontokat, mint technikai szabályokat, ezt mint technikai szabályokat írjuk alá. És a hétfõi napon készen állunk azügyben, hogy tovább folytassuk a tárgyalásokat a béremelésnek az úgynevezett mértékérõl. Ugyanakkor mi a KOMT-ot a Belügyminisztérium önmagában kötelezõnek tartja, tehát nem a mértékrõl folyik a vita, hanem a végrehajtás elveinek a kialakításáról. És még egy elem, hogy a, tehát ha a technikai szabályként ez ügyben meg tudunk állapodni és a mértékrõl hétfõn tovább tudunk tárgyalni, akkor ezzel együtt készen állunk az 1. napirendi pontban megállapodott belügyi rendelet és utasításnak az ezzel egyidejû kihirdetésére. Összegezném akkor azt, hogy tehát készen állunk a tárgyalásokra, ha ezekben a tárgyalásokban hétfõn, vagy ezt követõen nem jutunk eredményre, mi az elkövetkezendõ négy évben akkor is készen állunk a rendszeres együttmûködésre és ezen kívül pedig, ha nem jön létre egyezség, akkor nyilván ettõl még a valamennyi belügyi közalkalmazott meg fogja kapni a tábla szerinti béremelést. Köszönöm szépen elnök asszony!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Tehát, ha jól értettem, most pontokba szedem. A belügyi, a belügyminiszter nem tudja biztosítani a miniszterelnök úrnak az elsõ 100 napra tett ígéretét, ami annyit jelent, hogy a Belügyminisztériumban dolgozó, mintegy 15.000 közalkalmazott átlag 50%-os keresetnövekedésben részes. Ez az egyes pont.
Arra nincs felhatalmazása a tárgyaló delegációnak, hogy ezt megígérje, a munkáltatói oldalon, azt hiszem nincs felhatalmazása a munkavállalói oldalnak sem most, sem gondolom hétfõn, hogy errõl elmozduljon lefele. Tehát itt azt hiszem a tárgyalások megrekednek. Legalábbis úgy ítélem meg. A munkáltatói oldal, a belügyminiszter tudomásul veszi, hogy ezzel a hírrel az itt lévõ szakszervezetek a nyilvánossághoz fordulnak és ennek ellenére garantálják, hogy az elkövetkezendõ 4 évben az érdekegyeztetést meghatározott kérdésekben tovább fogja folytatni, ami mondjuk nem hat az újdonság erejével, mert ugye eddig is folyt érdekegyeztetés, akármilyen szinten. És ehhez köti, sajnálatos módon annak a miniszteri rendeletnek, illetve utasításnak a kiadását, amely a beiskolázási segéllyel, illetve az iskolakezdési…, legalábbis az Ön interpretációjában, ami a beiskolázási segélyhez, illetve az iskolakezdési támogatáshoz kötõdik. Hiszen azt mondta Ön, hogy akkor fog lesz ez kihirdetve, ha megállapodás aláírásra kerül. Én nem fogok most véleményt mondani, hanem arra kérem a BÉT-et, hogy függessze föl az ülését háromnegyed 5-ig. És háromnegyed 5-kor itt találkozunk. Uraim! Köszönöm szépen, akkor háromnegyed 5-kor….
 
 
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Ehhez én még azt javaslom, hogy háromnegyed 5-ig még nem kellene a sajtóhoz fordulni, én meghallgatnám, hogy háromnegyed 5-kor Önök mit mondanak.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Semmi gond, hát azért mi annyira korrektek vagyunk, hogy megmondjuk, hogy mikor fogunk a sajtóhoz fordulni. Nekünk ez egy nóvum, amit Ön mondott, hogy kötik valamihez a valamit, ez azért mostanában nem szokott elõfordulni, hát ezt meg kell a szakszervezeteknek beszélni. Köszönjük szépen! Elnézést kérek, mi vagyunk többen, mi hadd maradhassunk itt és akkor kérem szépen a munkáltatói oldalt…, vagy menjünk le hozzám?
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Nem, szívesen kimegyünk!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönjük szépen!
(SZÜNET)
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Államtitkár úré a szó!
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Köszönöm szépen! Két jó dolgot szeretnék mondani. Az egyik, hogy a Kormány úgy döntött a mai napon, hogy a minimálbérek adómentesítésére az szeptember 1-jével sor kerül, és ez azt jelenti, hogy a minimálbérre beállítottaknál ez a nettó illetmény önmagában ettõl a döntéstõl, hogy adómentessé válik a minimálbér, ez egy jelentõs béremelkedést okoz az érintett közalkalmazottnál.
Második jó hír, hogy a Kormány akkor jóváhagyta ma összességében a Belügyminisztériumnak a második félévi költségvetés tartalékának a terhére azt a 6,5 Milliárd Ft-ot, amelynek ugye, a jelentõsebb részét az önkormányzatoknál foglalkoztatott közalkalmazottaknak, illetõleg a nyugdíjasoknak az ügyére vonatkozik, ezt ugye a délelõtt folyamán ismertettem, és a Belügyminisztériumot közvetlenül érintõ soron kívüli bérintézkedést is 1 Milliárd értékben jóváhagyta, amely akkor a következõkbõl áll: 400 Millió Ft a rendõrségnek, mindegyik egyébként csak kizárólag személyi juttatás, a határõrségnek 294 Millió Ft, a Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságnak 69 Millió és még van valaki, a Központi Kórház és Intézményeinek 142 Millió, a KGF-nek 82 Millió, illetõleg a BM Központi Igazgatásra 10 Millió Ft-ot, tehát az összességében 1 Milliárd. Tájékoztatásul még megemlítem, hogy itt a szünetben áttekintettük, már ezt is egyébként korábban jeleztem, hogy ez ügyben bérhiány még ebben az évben a Belügyminisztériumban 3,4 Milliárd Ft összességében, amelybõl 2,9 Milliárd Ft a rendõrségé, és 400 Millió a határõrségen még hiányként jelentkezik. Erre van némi remény, mert szeptemberben errõl a csomagról új tárgyalásokat fogunk kezdeni a Pénzügyminisztériummal és utána a Kormány döntését kérjük. Köszönöm szépen!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Én mégegyszer szeretném visszahallani Öntõl államtitkár úr a mai tárgyalás végeredményét tételesen, jó? Ha lehetne!
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Az ismétlés kedvéért, persze tudjuk, hogy ilyenkor aztán értelmezési viták lehetségesek, tartalmilag semmit nem változott, meg remélem formailag is eltalálom. Tehát a Belügyminisztérium azt ajánlja a munkavállalói oldalnak, hogy az itt, egyébként már konszenzusra jutott technikai szabályokat írjuk alá.
Kettõ, mi nem fogadjuk el azt az igényt, hogy a Belügyminisztérium területére önmagában, átlagosan 50%-os béremelést kapjon a tárcánkhoz tartozó közalkalmazotti kör. A Belügyminisztérium ragaszkodik az eredeti megállapodáshoz, ragaszkodik a KOMT végrehajtásához, amely azt jelenti, hogy táblaszinten, összességében az átlag 50%-os béremelés a 800.000 közalkalmazottnak biztosított lesz. Azonban hétfõn, ez ügyben már meg is egyeztem a Foglalkoztatáspolitikai, mit tudom én, milyen nevû minisztériummal, hogy jószolgálati küldöttség érkezik, amellyel akkor Önökkel együtt készen állunk errõl a bizonyos vitatott diszkrepanciának a további tárgyalásáról. És utolsó pontocskaként a délelõtt folyamán elfogadott BM rendelet és utasítás, ami az iskola kezdéshez van kapcsolva, az együttesen állunk készen annak a jogszabálynak a kihirdetésére. Köszönöm szépen!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Köszönöm szépen! Az oldal álláspontját az oldal szóvivõje fogja elmondani.
Balázs László úr, Független Rendõr Szakszervezet:
Államtitkár úr! Az Ön által megismételt munkáltató állásponttal szemben a munkavállalói oldal egységesen úgy foglalt állást, hogy mi ezen a bértárgyaláson csak erre a belügyi ágazatra vonatkozó közalkalmazotti átlag 50%-os béremelés lehet az alapja. Mi a szakszervezetenként a végsõ döntést, ki az országos választmány, ki az országos tanács szintjén, ezt egy testületi döntésben fogalmazták meg. Mi ettõl a testületi döntéstõl nem térhetünk el. Amennyiben új ajánlata van a munkáltatói oldalnak, újra össze kell hívnunk ezt a testületet, újra meg kell tárgyalnunk, tehát jelen bértárgyalások ennél az oknál fogva itt részünkrõl megrekedtnek számít. Amennyiben ettõl nem tudunk eltérni, akkor hétfõn nem tartjuk célszerûnek a további tárgyalások menetét, csak abban az esetben, hogyha ez az átlag 50%-hoz fog igazodni.
Nem vagyunk felhatalmazva más jellegû tárgyalásra. Az, hogy a diszkrepancia hogyan alakult ki, az számunkra itt vált világossá, a korábbi egyeztetéseknél errõl szó sem volt. Ha tudjuk, hogy az 50, az a belügyi ágazatban 37 csak, akkor a tagságot, illetve az általunk képviselt testületeket errõl tájékoztatjuk. Errõl eddig szó sem volt. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést, az kimaradt az Ön által elmondottakról, hogy amikor megszakítottuk negyed 5-kor a tárgyalást, akkor még az is elhangzott, hogy, ha és amennyiben megállapodás nem születik, vagy nem születik megállapodás, akkor a minisztérium vezetése csak a táblára való kötelezõ beállást biztosítja. Ezt fenntartja-e a minisztérium, vagy sem? Ezt vissza lehet hallgatni, ez így hangzott el.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Ez nem így van! Hát lehet, hogy akkor félreértettük…. Nem én teljesen egyértelmûen fogalmaztam, a béremelést a Belügyminisztérium a rendelkezésre álló szabályok szerint a kötelezõ, illetõleg a differenciált mértékig biztosítani fogja. Szó nincs arról, hogy mi visszalépnénk a KOMT megegyezésbõl! Errõl nincs szó. De még egyet szeretnék reagálni, hogy az Önök rendelkezésére álló 37%-os, vagy 37,5%-os adat, amirõl Önök beszélnek, az nem tartalmazza a minimálbér adózásából megszûntetett bérnövekményt. Ezt azért tessenek figyelembe venni.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Elnézést az egyik munkáltatói oldal, munkáltató rendelkezésre bocsátott egy kimutatást, amit kértünk tõle, amely az alkalmazotti kedvezmény megemelésérõl szólt, amely alkalmazotti kedvezmény ugye arról szólt, hogy a jelenlegi 3.000 Ft-ról 18 %-ra, maximum 9.000 Ft-ra emeli fel a Kormány az alkalmazottak kedvezményét, amely fokozatosan csökken. Ebbe van benne, gondolom én a minimálbérnek az adómentessége és ez természetesen nem is lehet benne abba az átlag 50.000 Ft-os illetményemelésbe, 50%-os illetményemelésbe, mert ez adócsökkentõ tényezõ és ez nem csak a minimálbéreseket érinti, hanem érinti mindazokat, akik ebbe, idáig, ebbe a kategóriába tartoztak. Hát ha összefoglalnám, akkor még egyet elfelejtett a szóvivõ úr elmondani. Tájékoztatjuk a munkáltatói oldalt, hogy a mai napon sajtóközleményben a sajtóhoz fordulunk, amiben közöljük, hogy a Belügyminisztérium területén megrekedtek a bértárgyalások és szeretném megerõsíteni, hogy az oldal úgy érzi, hogy mindaddig nem is érdemes újból a tárgyalóasztalhoz leülni, amíg a munkáltatói oldal nem mozdul el az átlag 37,5 %-os ajánlatáról, hiszen jelen pillanatban ez jelenti a problémát. Én a magam részérõl megkérdezem, hogy a két oldal közül kíván-e még hozzászólni? Igen! Parancsoljon.
Dr. Tóth Zoltán úr, közigazgatási államtitkár:
Tehát az, hogy az elmozdulás lesz-e vagy sem, ezt Önök csak akkor tudhatják meg, hogyha összeülünk hétfõn, én ezt 13.00 órába javaslom.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezetõ elnök:
Magunk részérõl elfogadjuk, majd eldöntjük, hogy hányan ülnek itt ezen az oldalon. Más? Nincs! Akkor a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács mai ülését bezártnak tekintem.
Megkérem az érdekképviseleteket, hogy szíveskedjenek lefáradni hozzám!
 
Budapest, 2002. augusztus 9.

Dr. Korbuly András
titkár
 
 Legépelte: Kollárné Ettvel Mónika