Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezető elnök:

Tessék szíves lenni. Most, igen kivételesen. 13 óra 2 perc. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülését megnyitom.
Mind a munkavállalói oldal, mind a munkáltatói oldal képviselőit tisztelettel köszöntöm az új év alkalmából. Boldog és békés újesztendőt kívánok mindenkinek, és azt kívánom, hogy legalább ilyen körben mához 8 hónapra is találkozhassunk.
Mindenki megkapta a meghívót. A szakszervezeti oldal kérésére a BÉT Titkársága mindjárt lefénymásoltatja a szám nélküli – hozzáteszem – mert még nincs száma, miniszteri utasítás tervezetet, amely a béremelésről szól. Tájékoztatom a munkavállalói oldalt, hogy és a munkáltatói oldalt is természetesen, hogy csütörtökön második fordulóban megegyezett egymással a miniszter, az FRSZ és a BRDSZ képviselői, a 2002. évi béremelést illetően. Meg kell, hogy mondjam, hogy egy picit negatív, keserű szájízzel egyeztünk meg, hiszen a tét a következő volt, vagy hozzájárulnak a szakszervezetek valaminek a cserébe a 15 %-os béremeléshez és ezzel az utasítást a miniszter a szakszervezetekkel egyetértésben adhatja ki, vagy pedig visszaáll a 8 %-ra. Tehát, 8 %-os a béremelés. Ezért mind az FRSZ, mind a BRDSZ jelenlévő képviselői úgy döntöttek, hogy elfogadják a miniszternek a 15 %-os béremelési javaslatát. Mint látni fogjátok ebből 12 %-ot általánosan tett kötelezővé a miniszter, és 3 %-ot lehet felhasználni differenciálásra a helyi érdekképviseletekkel egyetértésben. Nem számít bele a közalkalmazottakat, most közalkalmazottakról beszélünk természetesen a 3 évenkénti kötelező előresorolás intézménye. Tájékoztatásul elmondanám a BÉT mindkét oldalának, hogy a minisztérium kimutatása szerint a béremelés után az 50-es, a bruttó 50, és bruttó 57.500 forintos sávba több, mint 9.000 munkavállaló fog tartozni. Tehát, azért nem olyan gyönyörű ez a 15 %-os béremelés. A lehetőségekhez képest ennyi, de ettől függetlenül a közalkalmazottaknak több mint a fele, még mindig ugye 130 eurót se fog keresni, ha jobban belekalkulálom. És az alku másik tárgya ugye, hogy vagy belemegyünk a 15 %-ba, vagy 8,illetve, hogy mivel tudja ezt kompenzálni a belügyminiszter. A napirend 3. pontjába fogjuk megtalálni azt az elemet, amit kompenzáció gyanánt felajánlott a miniszter, annak a két, ugye a közalkalmazottak részére és a munkavállalók részére.
Megkérdezem a két oldalt, hogy van-e ezen kívül napirend előtti? Igen. Talabér úr!

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:

Köszönöm. A Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége nevében szeretném megkérdezni, hogy a BÉT-nek jelenleg van egy működési szabályzata, mely gyakorlatilag a BÉT összehívását mindenféleképpen, például bérügyekben és bérügyi döntésekben kötelezővé teszi. Jelen pillanatban ez egy külön megállapodás volt, ami megtörtént ugye, mert itt nem történt megállapodás, és akkor, végül is mostani elnöklő asszony, Bárdos Judit asszony által elmondottak szerint egy külön megállapodás történt ezek szerint, hogy ez miért nem a teljes szakszervezeti kört érintette akkor? Ez lenne a kérdésem.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Igen. Hát, erre is azt tudom válaszolni, hogy december 29.-én úgy állt föl a BÉT mindkét oldala, illetve hát a munkavállalói oldal, hogy nincs egyetértés és a miniszter egyszemélyi döntésére lett bízva, hogy hogyan állapítja meg a béremelésnek a mértékét. Ugye ez hangzott el a Lajtár úr szájából? Ezt a jegyzőkönyvbe vissza lehet keresni, és egyetértés nélkül adja ki a miniszter a béremelési intézkedését. Majd megkeres – igen egy perc, csak válaszolok arra, amit a Talabér úr kérdezett, - majd a miniszter megkereste a két érintett szakszervezetet, tehát aki nem járult hozzá, hogy vele egyetértésben. És ilyenkor kezdődik egy alku. Na most, nem azzal szoktak általában alkudozni, akik elfogadják az ajánlatot, hanem azzal szoktak alkudozni, akik nem fogadják el, énszerintem, de az a kérésem, Lajtár úr válaszolja ezt jobban meg.


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Valóban erről szólt egyébként az elmúlt egy-két nap. 29.-én a szakszervezetek jelentős része elfogadta a itt a 15 %-ot. Nekem azt kellett képviselni, amit a szakaszervetek többsége képviselt, hogy véletlenül se csússzunk le a 8 %-os bérfejlesztésre, ami egy reális veszély volt, amennyiben kikerül ebből a körből. Ezt követően nem szakszervezeti egyeztetés történt, nem BÉT ülés történt, hanem a két szakszervezettel külön leült a miniszter és erről sem emlékeztető, sem jegyzőkönyv, sem egyéb nem készült. Itt azt lehet elmondani, itt gyakorlatilag fölzárkózott a két szakszervezet a már korábban véleményt nyilvánító öthöz. Én összességében azt mondtam, hogy örültem ennek a lépésnek. Elsősorban a munkavállalók érdekében örültem ennek a kérdésnek és ennek a megoldásnak.
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Talabér úr és utána Horváth úr, mert válaszolni kíván a Talabér úr. (közbeszólás, nem érteni) Teljesen mindegy, tessék parancsolj! Jó.


Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. Én két újságcikket olvastam, a december 29.-i BÉT ülés után, hogy nem történt bérmegállapodás a Belügyminisztériumban és erről nyilatkozott a két szakszervezet tisztségviselője, majd olvastam hétvégén, hogy csatlakoztak ahhoz a belátáshoz, ami nekünk előbb megérkezett, de külön megállapodásnak tekintem és a Határőr Szakszervezet részére ezt a tanulságot levonom, hogy hasonló magatartást kell tanúsítani Államtitkár Úr, mint a két szakszervezet, aztán egyezkednek velünk is külön. Tehát, azt gondolom, hogy mégegyszer végig kell ezt gondolni, mert hát ennek több oldala van. Én külön megállapodásnak tekintem. Mindenki annak tekintse aminek akarja, én tudomásul veszem. Elfogadjuk természetesen ezt a megállapodást a miniszter úrral, tehát ezt nem vonom kétségbe. Azt gondolom, hogy körültekintőbben fogunk eljárni a következőkben mi is. Köszönöm.

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Talabér úr, és utána Gálos úr!


Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:

Köszönöm. Én úgy értékelem, hogy a, bár nagyon örülök neki, hogy végülis jobb belátásra jutott a másik két szakszervezet, és egy viszonylag kedvező ajánlatot elfogadott, amelyet már akkor látni lehetett, hogy ez a legkedvezőbb ajánlat, amit egyáltalán bírni lehet. Én úgy érzem, ennek ellenére csorbult az érdekegyeztetés ezen a szinten, hiszen ez nem konszenzusos döntés, ez az egyik oldal, a másik oldal, hogy amit itt megállapodtunk, nem ugyanígy köszön vissza, mi még a mai napig nem kaptunk egy olyan formát, amelyet már gyakorlatilag elfogadott ugye a két szakszervezet. Mi még nem tudjuk, hogy mi az a forma, amit elfogadott a két szakszervezet, mert az újság az nem autentikus ilyen szempontból énszerintem, hanem az autentikus az az utasítás, amit a belügyminiszter már aláírt. Arról nem is beszélve, hogy a részkérdésekben lényeges eltérés van, hiszen a polgári védelmi és a tűzoltóság, azaz a katasztrófavédelmi probléma nem ilyen formában került ugye megállapodásra, és efölött egy külön megállapodásnak tekintem azt, ami itt most le van írva, hogy 15 és ebből 12 és 3 a mozgó. Tehát, én azért azt hiszem, hogy itt olyan lényeges dolgok és elemek változtak, amelyeknél össze kellett volna hívni mindenképpen a szakszervezeteket. És én most is azt mondom, hogy kérem azt, hogy érvényesüljön az a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsi együttműködés, megállapodás, amelyben le vannak írva ezek a szabályok. Hiszen, ha csak úgy “ad hoc” működtetünk valamit, az nem egy jó dolog, az nem példa. Én úgy érzem, hogy ez a BÉT mindig korrektül működött. Én szeretném és várom is, hogy a jövőben is korrektül működjön. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Gálos úr!


Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm Elnök Asszony. Hát vegyes érzelmeinknek, a HTFSZ vegyes érzelmeinek kívánok hangot adni. Egyrészt jó dolog, hogy a megoldatlan, vagy ellentétes kérdések rövid úton belül tisztázódnak, és azokkal, ahol elsődlegesen a gond van. Ugyanakkor itt előttem a kollégáim elmondták, hogy valóban van egy BÉT megállapodás, ami az ilyen jellegű kérdésekre a testület vonatkozásában kellene, hogy megtörténjen. Annál is inkább, mert valóban történhettek és nem tudjuk pontosan, olyan módosítások, amelyek azért a többi szervezetet is érinthetik. Másrészről örülünk mint ahogy az előbb mondtam annak, hogy a gondoknak a megoldását kétoldalúan kívánja a szakmai vezetés rendezni, a minisztérium vezetése, és így csupán csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltók esetében hónapok óta áll olyan alapvető kérdés, gond áll fenn, amelyeknek a megoldására volt már ígéret a Belügyminisztérium vezetése részéről, a mai napig áll. Szeretnénk, hogyha kimozdulna holtpontról. Újév van, új erő, új energia. Szeretnénk, hogyha ez megindulna. Mi a magunk részéről még a héten az erre vonatkozó kezdeményezéseinket meg fogjuk tenni és remélhetőleg a Belügyminisztérium erre pozitívan fog válaszolni. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. És miután elnöki pozíciómnál fogva nem tudok reagálni, ezért a BRDSZ véleményét is Fábián Ágota közli.


Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen a szót. Én őszintén sajnálom, hogy a többi szakszervezet előtt nem volt ismert, ami egyébként valóban a sajtóban is megjelent és leíródott a miniszteri utasításban. De azt azért szeretném ismételni, hogy nem a felismerés késett, és nem arról volt szó, hogy mi elfogadtuk a korábban, december 29.-én itt elutasított munkavállalói oldal álláspontot, hanem attól egy kedvezőbb pozíciót, hát kiküzdöttünk, ha nem is rövid idő alatt a miniszter úrtól. És, hát akkor elmondanám tényszerűen, hogy mitől kedvezőbb, amire már Bárdos Judit utalt. A ruházati utánpótlási illetmény …


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Ez önálló napirendként!
 

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Igen, de elnézést kérek, a béralku erről szólt, hogy ezzel a kettővel együtt működött a szakszervezeti egyetértés.


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Itt van egy önálló napirend, amit a munkáltató elő fog terjeszteni!


Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Hát egy apropó lehet erre azt mondani, hogy ez egy külön alku. Igen, annyiban valószínűleg előfordulhat, mert valami elmozdulást el kellett érni. Ennek az összege egyébként éves bértömeg tekintetében jelentősen több, mint a 15 %. Tehát, innentől fogva kedvezőbb helyzetet akartunk, ezért született az utólagos elfogadása a 15 %-nak. Ez történt, a módjáról azt hiszem, hogy nem tudok nyilatkozni, mert ez így adódott objektíve, ezzel nem tudunk mit kezdeni, de azt én természetesen vállalom azt hiszem, mind a kettőnk nevében, hogy 20 forintért is érdemes 86-szor újra nekifutni egy ilyen tárgyalássorozatnak, mert ha van rá remény, akkor ezt meg kell próbálni. Akár együtt tesszük, akár külön-külön, de meg kell próbálni, a munkavállalók érdekében kell megpróbálni. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Napirend előtt lezárom, akkor megkérdezem, hogy a napirendeken kívül más napirendi pontot kíván-e a két oldal felvetetni a mai ülésre? Ha nem, akkor azt javasolnám, hogy az első két napirendi pontot összefüggésében. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e kiegészítést tenni? Szóbelit?
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Szeretnék egy rövid néhány mondatban.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Akkor rövid néhány mondatban. Köszönöm.


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Az üdülési férőhelytervről, illetve az üdülési térítési díjakról ugye, jól bevált sokéves koreográfia alapján tárgyalunk, ezek az írásos előterjesztések, illetve azok mellékletei is ismert módon készültek. Néhány olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami eltérés, vagy kívánt eltérés az eddigiektől. Az egyik, sorrendbe haladva a férőhelytervről. Azt hiszem, hogy azt mindenki megnyugvással veszi tudomásul, hogy a kereskedelmi értékesítésre szánt férőhelyeink tovább nem növekednek. Annak idején ez egy gazdasági kényszer volt. Úgy gondoljuk, hogy a továbbiakban a belügyi üdültetésnek, a dolgozóinknak az érdekeit súlyosan sértené, hogyha ezen tovább emelnénk. Bármennyire is indokoltnak tartanám, ezt mondjuk bevétel, vagy gazdasági oldalról. Másik megjegyzés ehhez az előterjesztéshez. A jól ismert módon Belügyi Érdekegyeztető Tanács is több alkalommal tárgyalta a rehabilitációs, illetve rekreációs pihentetést. Abban állapodtunk meg, hogy ez a dobogókői létesítményben elkülönített férőhelyeken fog történni. Nos ezt természetesen fenntartjuk a következő, most kezdődő évben is. Megjegyzem azonban, hogy ennek a férőhely elkülönített kontingensnek a kihasználtsága az 50 %- alatti, tehát, úgy tűnik, hogy a munkáltatók nem élnek ezzel a lehetőséggel, vagy nem olyan mértékben élnek ezzel a lehetőséggel, mint ahogy ezt előre gondoltuk. A rehabilitációs, illetve rekreációs pihentetésnek a szabályai olyanok, hogy “hál Istennek” ezeket a fennmaradó férőhelyeket tudjuk értékesíteni szabad férőhelyként, tehát nem okoz közvetlen kapacitáskihasználtságot. Azt azonban gondolom, hogy kötelességem ezen a fórumon is jelezni. Kérem szépen kigondoltunk közösen valami rendszert, és ez a rendszer úgy tűnik, hogy kevésbé működik, mint amennyire számítottunk.
A térítési díjakról szóló. Bocsánat még egy megjegyzésem van a férőhelytervhez. Az írásos előterjesztésnek a végén található az a megjegyzés, illetve kívánalom, hogy a külföldi csereüdültetés lehetőségek elosztási gyakorlatán szeretnénk változtatni. Ugye az eddigi gyakorlat az volt, hogy ezeket a férőhelyeket a jól kialakult kontingensek arányszámok alapján leosztottuk a területi szerveknek. Nos, nagyon kellemetlen helyzetbe kerültünk a külföldi partnereink némelyikével szemben, ugyanis nem sikerült kellő számú vendéget kiküldeni. Se Csehországba, se Szlovákiába, de még szlovén és horvát férőhelyeink is maradtak kihasználatlanul. Számunkra nagyon úgy tűnik, hogy az elosztási rendszer díszfunkcionalitásából következően. Tehát, én nagyon szeretném, tudom, tavaly is beszéltünk erről, hogyha ez a külföldi csereüdültetés ez központi elosztásban maradhatna, garantáljuk, hogy el fog jutni az információ az állomány széles köréhez. Megjegyzem, talán jobban el fog jutni az információ, mint a helyi szerveink, illetve az üdültetési felelőseink útján, és garantáljuk azt is mégpedig természetesen utólag ellenőrizhető módon, hogy az ebben a külföldi csereüdültetésben résztvevőknek az összetétele az nagyjából tükrözni fogja az állománynak az összetételét. Tehát, ebben oda fogunk figyelni arra, hogy nyilvánvaló aránytalanságok ne legyenek, se szervek között, se vezetői-beosztotti viszonylatban. Megnéztük egyébként az idei tényadatokat. Én azt gondolom, hogy név szerint és névsor szerint tavaly mindenki emlékszik rá, hogy erről tárgyaltunk. Nos azt gondolom, hogy ez a megvalósult névsor, ez kiállja mindenféle összehasonlításnak a próbáját, tehát nem következtek be azok az aggodalmak, amiket tavaly itt megfogalmaztak. Mégegyszer egy mondatban összefoglalva, szeretnénk a külföldi csereüdültetést központilag vezérelve elosztani.
A térítési díjakról szóló előterjesztéshez talán még rövidebb hozzáfűzésem lenne. Ennek a hozzáfűzésnek a tartalma az, hogy ezek a térítési díjak, vagy árak ha úgy tetszik, ezek nem emelkednek jobban, mint magyarországi publikált árszínvonal emelkedés. Ennek több oka van. Egyrészt én úgy gondolom, hogy egy kicsit sikerült hatékonyabbá tenni a költséggazdálkodásunkat. Úgy gondolom, hogy néhány költségtényezővel szemben tehetetlenek voltunk. Ez meg is látszik egyébként a részletes táblázatokon. Tehát, ahol ugye jól ismert az érvrendszerünk, ahol egész éves üzemeltetésben fűteni kell. Ráadásul ahol egy, annak idején másképp gondolt programnak a következtében tartályos gázzal kell fűteni, ott sajnos a leggondosabb költséggazdálkodás mellett sem kerülhető el az, hogy itt egy ilyen 8 % körüli önköltség-növekedésről tudjunk beszámolni. Ez a két üdülő egyébként Dobogókő és Galyatető, ahol tartályos gázzal fűtünk. A tartályos gáznak a tavalyi évben csaknem 100 %-kal emelkedett az ára. Nos, kéretik így értékelni ezeket a, egyébként kétségtelenül minden évben nem örömteli lépéseket, hogy árat kell emelni. Ez most egy szerény mértékű áremelés. Némiképpen markánsabban 10 %-kal szeretnénk emelni az étkezési nyersanyagnormát. Ennek két oka van. Egyrészt tapasztalataink szerint az élelmiszerárak azért az általános árszínvonalnál egy kicsit jobban emelkednek. Másrészt az év második felében elég széleskörű közvélemény-kutatást végeztünk, kérdőíves közvélemény-kutatást a vendégeinkkel, és ennek a tanulsága, hogy bizony még van még mit javítani, van még mit frissíteni ezen az üdülői étkeztetésen. Egy kicsit több primőrt szeretnének teljes joggal. Egy kicsit több zöldséget a vendégek. Ennek egy ilyen konzekvenciája van, hogy az élelmiszer nyersanyagérték az 10 %-kal kerülne fölemelésre. Én azt gondolom, hogy ezzel egy olyan normát sikerült, vagy sikerülne betartani, amiből igen tisztességes, bőséges és talán korszerű ellátást lehet biztosítani. Ennyi lett volna a szóbeli kiegészítésem. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Na most, az asztaltól hátrafele fogom, megkérdezem, hogy vannak-e kérdések? Ha igen, akkor. BRDSZ.


Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének képviseletében:

A dobogókői üdülő szobáinak egy része 2002. évben felújításra kerül. Ezen szobák igénybevétele esetén a fizetendő térítési díj további 300 forint/fő/nap összeggel emelkedik, ahogy ezt én körülbelül számoltam egy 20 %-os emelkedést jelent. A kérdésem az, hogy amennyiben önköltségszámításon alapszik az emelkedés, úgy nem tudom, hogy ezekben a szobákban az önköltség mennyiben fog változni, tehát mi indokolta itt a 20 %-os emelkedést? Köszönöm. (közbeszólás)

 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Igen.


Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének képviseletében:

Még nem egészen idetartozik, de azért megkérdezném, hogy a legutóbb, nem legutóbb, hanem több hónappal ezelőtt volt augusztusban egy BÉT ülés, és ezen a BÉT ülésen elhangzott az, hogy a gödi üdülő eladásából a befolyt összegek az üdülőkre lesznek visszaforgatva. Ez több hónappal ezelőtt volt, és még azt szeretnénk megkérdezni, hogy hogy áll ez az eladás, illetve ennek a pénzvisszaforgatása?


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

A kérdésem a következő. Rögtön válaszolja, vagy megvárja az összest? Akkor tessék!


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Ugye az önköltségszámítás az egy rejtelmes bonyolult tudomány, és nagyon-nagy zavarban vagyunk mindig, amikor az önköltségből, ugye árrés nélkül kell árat képezni. Tudniillik furcsa eredménnyel jár ez, mert sok esetben arra kényszerülünk, hogy annak a szolgáltatásnak a térítései díja, - ugye szándékosan nem árat említek – magasabb, költségokokból, ahol a szolgáltatásnak a színvonala alacsonyabb. Ugye ennek a leglátványosabb jele, Galyatetőt drágábban kényszerülünk adni, mint egy főszezoni balatoni férőhelyet, költségokokból. Na most, önköltséget azt mindig üzemegységre, házra számítunk, és a ház átlagos önköltségét igyekszünk valahogy a férőhelyek között elosztani. Tehát, a 300 forint az azért nincs 20 %, az annál lényegesen alacsonyabb. Ennyivel kevésbé emelkedtek a fel nem újított szobáknak a térítési díjai. Na most, a különbség egyébként “ordító” lesz. Tehát, én nem nagyon szívesen tenném meg azt, hogy ugyanabban az épületben egy 15 éve összerakott, elnézést, kicsit lehervadt szobának ugyanannyi az ára, vagy a térítési díja mint egy teljes felújítás utáni átbútorozott, egyébként valóban gyönyörű szobának. Tehát, minőségi felár, de a minőségi felárnak ott a másik oldalán a minőségi leár. Ugye Dobogókőn eltérő árakat alkalmazunk az erkélyes meg az északra néző szobákra is. Ne tessenek elfelejteni, mert ordító a minőségi különbség.
Gödi üdülő eladása. Gödi üdülő pillanatnyilag még nincs eladva. Ugye az állami kincstári ingatlantulajdonnak az értékesítése az egy igen bonyolult, igen hosszadalmas dolog. Valószínűleg ez szándékoltan van így kialakítva. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a 3.-ik meghirdetése következik el a gödi üdülőingatlannak. Nem azon az áron, amin két alkalommal meghirdettük. És nem volt még csak jelentkező sem rá. Meg kell jegyezni, hogy ez az első két körben alkalmazott vagy kihirdetett ár, ez nem értékbecslésen alapul, hanem az értékbecslésre a kincstári vagyonnak a gazdája, - ugye ez nem a Belügyminisztérium, ez a Miniszterelnöki Hivatal - jócskán ráemelt. Úgy tűnik, hogy azon azt áron ez abszolút forgalomképtelen ez az ingatlan. 3.-ik körben van lehetőségünk arra, hogy talán reális áron hirdessük meg. Hát egyelőre ez változatlanul jövő idő, amiről beszélünk, hogy bevétel felhasználása. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. FRSZ-nek van kérdése? Tessék!


Dr. Topánka Erika asszony, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:
Igen. Egyrészt visszatérve erre a dobogókői 300 forintos minőségi felárhoz. Számunkra ez a fajta 18-20 %-os, ahogy mi számoltuk áremelés, úgy tűnik, mint ahogy a fejlesztésre szánt összeg lenne visszaterhelve a beutaltra, ami egy kedvezményes üdültetésnél egyrészt elég különös. Másrészt arról volt szó, hogy a Nánási úti ingatlanból befolyt összeg kerül ide, illetőleg idén először állami pénzből fejlesztésre kerül sor. Emellett mi elég különösnek tartjuk ekkora minőségi felárat, hiszen ez nem egy kereskedelmi forgalomban lévő üdülő. Másrészt a beutalt számára ez egy igen jelentős mértékű emelkedés. Ez lenne az egyik kérdés. A másik az étkezési térítési díjak 10 %-os emelése, ami elvileg reálisnak tűnik. Az a különös, hogy az anyag legvégén ott van egy mondat, miszerint a BM KGF Közétkeztetési és Rendezvényellátó Osztályán ugyanez már csak 7 %. Ha ez fedezi a nyersanyagnormát, akkor igazából mi az indok a 10 %-ra? S még egy harmadik kérdés. Ez pedig az üdülőknél a férőhelyárak teljesen másként alakulnak a továbbképzések alkalmával. Most ezt mi végigszámoltuk. Ez egy elég jelentős növekedés. Átlagban olyan 40 % körüli, de egyébként eltérő. Van ahol ez 70 %, és illetőleg van ahol 20-30 %-os, holott az előterjesztés szerint ez mindössze a terem bérleti díjat, illetőleg a híradástechnikai eszközök bérlését tartalmazza. Tehát, egyrészt ez %-ában igen-igen magasnak tűnik. Másrészt a továbbképzések esetén különválasztja a díjakat hétfőtől-csütörtökig, illetőleg péntektől-vasárnapig a tervezet. Itt egyrészt az lenne a kérdésünk, hogy hétvégén drágább-e az áram, vagy mi indokolja ezt a fajta áremelést, tehát, hogy hétvégén már eleve egy emeltebb összeg. Ugyanakkor elég különösnek tűnik ez a fajta igen emelt ár, akkor, hogyha amikor hatályban van egy BM utasítás, miszerint ezeket az üdülőket kell minden rendőri szervnek használnia, igénybe vennie a továbbképzésekre, és ugyanakkor az ár pedig hát nem ezt a célkitűzést tükrözi. Köszönjük.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Főigazgató Úr!
 
 
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Nem sorrendben. Majd egy kicsit visszatérünk a 300 forintra. Nyersanyagnormáról, szándékosan nyersanyagnormáról beszélek ugye. Magyarázattal tartozom, hogy miért került ide a menzának a 7 %-a. Azért, mert úgy érezzük, hogy ide való. Mindig is próbáltunk róla ugye egyezkedni, amikor árat emeltünk. Soha nem formalizált módon, és itt a lehetőség, hogy akkor ettől kezdve ezt meg kell formalizálni. Más dologról van szó. Az egyik az egy menza, amit akár ebben a házban, akár a Németvölgyi úton vagy igénybe vesz a dolgozó, vagy nem, ott egy étlapos kalkuláció zajlik. És más dolog az, amikor reggelit, vacsorát kell biztosítani, amikor semmi mást egy hétig, vagy két hétig nem eszik a dolgozó, ott vitamin-utánpótlásról kell gondoskodni. Más az összeállítása. A másik megjegyzés, hogy ugye folyamatosan bírálat ér bennünket a menzai árak miatt. Sokkal kevesebb bírálat ér az üdülői térítési díjak miatt. Tehát, igyekeztünk a menzai árak nyersanyagértékét is minimális szinten tartani. Kérem szépen, majd a főszakácsnak az ügyességén múlik, hogy mit tud ebből kihozni, a menzai főszakácsnak ügyesebbnek kell lenni, mint az üdülői főszakácsnak, mert ott bővebb egy kicsit a norma.
A továbbképzés és vidéke. Ugye, az egyik örvendetesen utasítás hatására, saját marketing munkánk hatására megnövekedett a belügyi továbbképzéseknek a száma. Túljelentkezés van. Bizonyos időszakban határozott túljelentkezés van. Vagy el kell utasítani belügyi szerveket, amit nem szívesen teszünk. Az viszont sok esetben előfordult, hogy izmos, jól fizető külső szerveket elutasítottunk, meg kell jegyezni, egyébként helyénvaló módon, mert ott belügyi szerv akart továbbképzést tartani. A hétfőtől-csütörtök, illetve péntektől-vasárnapig. Szóval a számunkra a békés üzemvitel ugye azt jelentené, hogy a hét minden napján van vendégünk, akkor tudunk jól dolgozni, akkor jó a kihasználtság, akkor jó az önköltség. Na most, ebben az ideális szereposztás az, hogy hétfőtől-péntekig ugye továbbképzés és péntektől-vasárnapig kérem szépen, belügyi dolgozóknak szabadférőhelyes értékesítésben minden lukat ki tudunk adni. Tehát, én úgy fogom föl a dolgot, hogy itt akkor két funkció ütközik, mert ha a továbbképzés úgy gondolja, hogy a hétvégén is szeretné ezt a szolgáltatást igénybevenni, akkor a szabadférőhelyes értékesítésű belügyi dolgozót túrja ki onnan. Kicsit ösztönözni kívánnánk a továbbképző szerv, továbbképzést szervező szerveket, hogy hagyja meg nekünk a hétvégét, azt mi dolgozói üdültetésre szeretnénk szánni. A másik megjegyzés. Szóval több megközelítése lehet ennek a drága a továbbképzés, vagy nem drága a továbbképzés ügynek. Az egyik megközelítése, hogy kérem szépen állami pénzből költekezünk, állami bevételt csinálunk belőle. A másik, szűkebb értelmű megközelítés azonban, hogy határozottan bevételérdekeltek vagyunk, s a bevételi előírást nekem valamiből teljesítenem kell. Fájdalommentesebb úgy gondolom a továbbképzésnek az árát egy kicsit jobban srófolni és az üdültetés árát egy kicsit kevésbé. Mondom különös tekintettel arra, hogy túljelentkezés van örvendetes módon. Véletlenül sem akarunk senkit elriasztani, egy kicsit hadd működjön ez a belügyi továbbképzés, olyan piac módjára. Megjegyzem, az a szabályozó utasítás egyébként tesz olyan megjegyzést, hogy amennyiben, tehát, amennyiben valaki ennek alá kínál, akkor nem kötelező itt tartani a belügyi továbbképzést.
A 300 forint, vagy nem 300 forint. Abban azt hiszem egyetértünk, hogy az önköltség típusú árat, vagy térítési díjat egy kicsit azért a szolgáltatás minőségi színvonalával harmonizálni kéne. Tehát, ne kérjünk annyit a nem olyan szép, kevésbé komfortos elhelyezésért, mint a csillogó-villogóért. Abban tanácstalan vagyok Erika, hogy most, szóval, ha ebben egyetértünk, akkor abban vagyok tanácstalan, hogy a 300 forint az sok-e vagy kevés? Mennyi a nem sok? Tehát, akkor legyen 150 forint és akkor béke van? Szóval, ezek ráérzések, de Erika azt mondtátok, hogy a 300 sok, mert, hogy 20 % körüli. Ha 150 nem sok, akkor legyen 150 forint, aztán valahonnan majd azt a kis bevételt bekaszírozzuk.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó? Kérem szépen Gálos úr!


Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm Elnök Asszony! Tisztelt Főigazgató Úr! Az előterjesztés az üdülői férőhelyek anyagban a 4-es és az 5-ös melléklet tartalmazza a szervenkénti elosztást és itt a sokadik sorban alul a 3/4-ed részénél van, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (közbeszólás) Tehát, a 4-es és az 5-ös számú mellékletben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére címszó alatt lévő férőhelyek, ezek legalábbis értelmezésünk szerint tartalmazzák a hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi állományának az üdülési igényeit. Ha ez így van, akkor csupáncsak a pontosítás és a forma kedvéért, minta hogy az előzőekben ott van, hogy illetve alatta, hogy az ORFK és szervei részére, akkor, hogy odakerüljön, és szervei részére. Köszönöm szépen.



Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Zentai úr!


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Tartalmazza, oda fog kerülni a szervei részére, ugye ezeket a viszonyszámokat, vagy létszámokat, (közbeszólások) Jó, tehát, a szövegben Imre egyértelművé fogjuk tenni, hogy ez a hivatásos önkormányzati tűzoltókra is vonatkozik. Belefoglalja. Hát erre majd kitalálunk valamit.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Meg kell kérdezni a jogászokat, hogy hogyan. Talabér úr? Horváth úr? Akkor itt egy kérdést maradt, amit… Ja, Fábián Ágota!
 

Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Elnézést kérek, úgy vettem észre, hogy ezek a kérdések voltak, és most szeretnék véleményt, ha lehet.
 

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Akkor megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy visszafele haladunk hátulról előre, hogy van-e valakinek véleménye az anyaghoz? Horváth úr!


Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

Köszönöm. Tisztelettel köszöntök mindenkit! Szeretném megköszönni főigazgató úrnak és munkatársainak az elmúlt éves munkáját. Én úgy gondolom, hogy amit az üdültetésért Önök tesznek, ennyi köszönet legalább ezen az értekezleten jár Önöknek. Tudom, hogy ez kevés, de köszönjük szépen. A határőrség állománya, aki üdülni volt. Ismerik a kritikai észrevételt Önök, de elégedettek azzal az ellátással és szolgáltatással, és örülünk, hogy egyáltalán működik ez még így. Reméljük, hogy lesz ez még jobban is. Elolvastam az anyagukat. Az elmúlt évekhez képest éppen olyan korrekt, mint volt. Én a határőrség érdekképviselete részéről nem tudok felvetni problémát. Arányos az elosztás, az üdülési díjakat pedig én azt gondolom, hogy a piaci viszonyokhoz még nagyon kedvezőek. Máshol, másért lehet üdülni, és ha ehhez viszonyítom, akkor ezek elfogadhatóak. Támogatom azt a törekvésüket, hogy a külföldi csereüdültetés maradjon központi kézben. Köszönöm szépen.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Talabér úr!

Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:

Köszönöm. Én csatlakoznék ahhoz, amit Horváth úr elmondott, és elfogadom az előterjesztést. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Zentai úr, elfogadod az előterjesztést?


Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:

Elfogadjuk az előterjesztést.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó, köszönöm szépen. Gálos úr!


Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm szépen. Hasonlóképpen csatlakozom, amit a Horváth kolléga mondott, azzal a kiegészítéssel, hogy feltehetően ebben az évben időben került napirendre ez a nagyon komoly és lényeges kérdés, az előző években mindig majdhogy nem az üdülés megkezdése előtt került rá sor, és feltehetően, tehát ennek tulajdonítom azt, hogy nagyon sok helyen a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok részére nem jutott le, vagy ha lejutott az igénylés lehetősége, akkor mindösszesen talán egy fél nap állt rendelkezésre a jelentkezésre. Úgy gondolom, hogy most lesz megfelelő idő rá. Feltehetően a kihasználás is jobb lesz, ezt a tűzoltók vonatkozásában tudom, hogy többen szerettek volna menni, csak nem tudták már, hogy milyen formában, hogyan lehet ilyet igényelni, és hasonlóképpen javasoljuk központi kézben tartani a külföldi üdültetést. Köszönöm szépen.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. FRSZ!


Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. Én szeretnék először is köszönetet mondani az évek óta teljesen egyformán precíz és tisztességes előkészítésért, ami nem mindig volt így. Úgyhogy ez tényleg nagy öröm a számunkra, és néhány konkrét észrevételt azért szeretnék tenni. Férőhellyel kapcsolatosan. Én teljes mértékben támogatom azt, hogy központosítva kerüljön a külföldi csereüdültetés is elosztásra. Az a tapasztalatunk, hogy az összes többi üdülő tekintetében is sokkal kényelmesebb és mindenki számára úgy tűnik, hogy hatékonyabb az Internet világában ez meg szerintem ez meg egy kattintással is lassan-lassan mindenünnen működni lesz képes. Úgyhogy ennek a fejlesztését látjuk mi a jövőben egyetlen járható útnak. Azonkívül meg hát külföldi ügyben nyilvánvalóan amikor polémia volt e körül, akkor más viszonyok voltak. Most én is tapasztaltam, hogy nem sikerült értékesíteni azt, ami volt, és hát ez nagy kár, ezt bármi módon meg kellene oldani, hogy sikerüljön a kollégáknak külföldre is menni magyar árért nyaralni. A férőhelytervhez egyetlen észrevételem van. Az anyag szempontjából persze nem kardinális, de tavaly ilyenkor a munkáltatói oldal egy kötelezettséget vállalt, hogy áttekinti a nem viszonyszámmal rendelkező szervezeteknél a most ott lévő darabszámoknak a jogszerűségét, illetőleg erről a BÉT-et tájékoztatja, hogy miért annyi az annyi. Most, ez elmaradt. Én azt szeretném teljesen függetlenül a mai végeredménytől, szeretném kérni, hogy akkor ezt a lehetőséget ne szalasszuk el, hogy legalább lelki nyugalmunk meglegyen, hogy azért az arányok nincsenek eltolódva mondjuk a polgári titkosszolgálatok irányába.
Az árakkal kapcsolatosan. Hát, ez a dobogókői akárhány forint, ez nagyon érdekes dolog. Én emlékszem, hogy mindannyian és azt hiszem, hogy mind a két oldalon ülők milyen örömmel osztottuk el azt a kis pénzecskét, ami rendelkezésre állt, hogy valamit fejlesszünk ezeken az üdülőkön, és miután ezt boldogan elmondtuk az állománynak, most visszamegyünk, hogy megcsináltuk, viszont ti fogtok érte többet fizetni. Na, most ennek már az akusztikája is borzasztóan rossz. Azzal viszont egyetértek, hogy ne kerüljön pont ugyanannyiba, mint az ócska lelakott szoba, viszont ez esetben lehet, hogy azt a megoldást kéne választani, hogy ott kéne ereszteni az árból valamennyit, hogy mégiscsak legyen valamennyi különbség. Tehát, én úgy gondolom, hogy ezt fontoljuk meg. Én most nem tudom, hogy a 150 forint sok vagy kevés. Ezt éppúgy bizonytalan vagyok, mintahogy a főigazgató úr, de maga az egész rendszer olyan furcsa, hogy hát ezek után kővel dobálnak bennünket, ha “ne adj Isten” valami fejlesztési pénzt még odarakunk, mert az egyben azt jelenti, hogy többet kell érte fizetni.
A továbbképzésekkel kapcsolatban elfogadom azt, amit a főigazgató úr mond, de számunkra mégis nagyon disszonáns az, hogy egyik zsebből a másikba pakolás, hogy most minél többet fizessenek a szakmai szervek, szóval nem tudom, hogy ténylegesen egy 40 %-nál magasabb emelést egy évben célszerű-e, indokolt-e megtenni a szervek felé. Nem tudom, hogy ők milyen véleményt alkottak erről, igazándiból ez érdekelt volna, hogy ez így az önálló költségvetéssel rendelkezők számára akkor kezelhető vagy nem kezelhető, mert nagyon soknak érezzük ezt az emelkedést.
A következő, ami most már katasztrofálisan súlyt bennünket ez az érdekképviseletek hasonló továbbképzési programjai. Mert, ugye tavaly abban maradtunk, hogy kihagyjuk a normából az erre vonatkozó könnyítő szabályt, és hát ez aztán működött is csak mindig ilyen nehézkesen, ilyen külön egyeztetésekkel, meg miegyebekkel. Tehát, én nem tudom, hogyha most ez még 40 %-kal drágább, akkor nem kellene-e újra elővenni azt a gondolatot, hogy viszont egy más az önköltségi ár megemlítésre kerüljön az érdekképviseletek esetében, és nyilvánvalóan idesorolom mondjuk az IPÁ-t is vagy nem tudom még kit kell idesorolni, ezt meg kellene nevesíteni, akik … (közbeszólás, nem érteni) Úgyhogy ezt én javasolnám, hogyha lehetne figyelembe venni, és köszönöm szépen befejeztem.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

BRDSZ!


Terjéki László úr, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:

Köszönöm szépen. Én is az Ágotával értenék egyet. A fölújított szobáknak a magasabb összegű kért pénz az azzal is járhat, hogy szépen lassan fölújítom mindegyiket, és akkor rejtve egy tizenvalahány %-os emelkedés innentől kezdve az egészre beépül. Tehát, mindenféleképpen el kell gondolkodni, hogy ezt a módszert hogy alkalmazzuk, hogy 150 forint, vagy pedig tényleg csökkentsük a lelakott szobák árát. Köszönöm szépen.
 
 
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, egy megjegyzésem hadd legyen az egészhez. Én nagyon örülök, hogy a főigazgató úr dörzsöli a tenyerét, hogy végső fokon látensen megemeli minden szoba árát, de azért ne tessék elfelejteni, hogy a BÉT azzal járult hozzá a Nánási úti és a gödi ingatlanok eladásához, hogy ez valamilyen módon beforgatásra kerül az üdülők hasznosításába, és nem úgy pedig, hogy utána pedig az üdülésben résztvevők fogják ezt ismételten megfizetni, ez az egyik, a másik pedig, még nem hallottunk még semmit a rekreációval kapcsolatban. Tehát, milyen intézkedést kíván tenni a munkáltató, és itt inkább a Belügyminisztériumot kérdezném meg az országos parancsnokságok irányába, illetve az alárendelt szervek, a minisztérium irányítása alatt lévő szervek irányába, hogy küldjék rekreálni az embereket. Fizessék meg ennek a rekreációs beutalónak az árát, annak aki szüksége van.
Lajtár úr!


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Van néhány önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Mindenki tudja, hogy milyen lehetősége van. A mi feladatunk a feltétel kialakítása volt. A feltételt kialakítottuk. Ezt követően nem lehet senkit kényszeríteni arra, hogy ő X létszámot jelentessen meg, hiszen a rekreációnak egy része akárhogy is nézzük Hévíz, nemcsak Dobogókő, hanem Hévizet is ide kell sorolni. Az egyiknél van egy tökéletes kihasználtság. A tévedések elkerülése végett a másiknál is van kihasználtság, de az, hogy mi kontingenst határozzunk meg, az teljesen butaság lenne. Tehát, nem gondolkodtunk ilyenbe abszolút. Mert, nincs lehetősége a miniszternek erre.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Jó, de hát akkor tudomásul vesszük, hogy a más forgalomban hasznosítja a rekreáció helyét a főigazgatóság, ugye mert ez nincs kihasználva, azért hozzáteszem, ez a rekreációs hely ilyen szempontból. Kíván-e még főigazgató úr záróként? Tessék, legyen szíves!


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Szeretnék. Köszönöm szépen, hiszen a megjegyzések ugye címszó alatt kérdés is elhangzott, illetve inpaszt is kapott az előterjesztő, ami módosítási javaslatként is értékelhető akkor. Az egyik. Visszatérve erre a belügyi rendezvényre. Ugye a kalkulációnál egy dologról nem szabad elfelejtkezni, hogy természetesen akkor, amikor mi férőhelyre kalkulálunk térítési díjat, árat, akkor ebben a lehető és szalonképes kozmetikák benne vannak. Az egyik ilyen kozmetika ugye a pótágyra is kalkulálunk. A belügyi továbbképzéseken a pótágy az értelmezhetetlen. Továbbá nagyon sok esetben előfordul az, egyszerűen a dolog sajátossága olyan, hogy a szobakihasználtság, igen jó az ágykihasználtság azonban kevésbé jó, hát nem lehet bárkit bárkivel – elnézést – összefektetni egy franciaágyas elhelyezésben. Magam sem szívesen szenvednék emiatt. Tehát, itt egy kicsit a hatékonysági viszonyaink azért rosszabbak. Ami az érdekképviseleti szervek, illetve a IPA rendezvényeit, - IPA is elhangzott – illeti, elfogadható-e az, de akkor szeretném, hogyha belefogalmaznánk az előterjesztésbe, hogy az érdekképviseleti szervek az értekezleteiket, összevonásaikat ….

(kazettafordítás)

… férőhelyes áron vehetik igénybe. Akkor beleférünk a táblázatba, védhetőek vagyunk, mert nem árengedményről van szó, egyszerűen egy másik kockából kalkulálunk. (közbeszólások, nem érteni)


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Ha jól értem, akkor az érdekképviseletek, tehát a szakszervezetek, nevesítve az IPA, a nyugdíjasegyesületek, mert ugye ők is ebbe a kategóriába tartozhatnak gyakorlatilag.


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Igen, na most az IPA az majd egy külön dolog lesz, mert ott a vendég többnyire egyéni. De, tehát, nem szervezetről van szó, de értsük ide akkor az IPÁ-t is.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Tehát, akkor 40 helyett, most mondja a kolléga 20 %-kal lenne több a tavalyi térítési díjnál. (közbeszólások, nem érteni) Ágota!


Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Igen. Természetesen én az érdekképviseleteknek csak az abbéli csoportos programjairól beszéltem, ami oktatás, értekezlet, tehát nem azt gondoltam, hogyha, (közbeszólás) Igen, csakhogy itt az IPÁ-nál is, akkor ezt egyformán kellene érteni. Biztos van nekik is, másnak is lehet ilyen típusú programja. Na most, én ezt a szabad férőhelyet is egy, bár engedmény az előző tételhez képest, de sokallom éppen azon oknál fogva, mert, hogy itt a forrás, amiből az érdekképviseletek gazdálkodnak, az állomány tagdíja döntő részben, és kisebb részben valami kis támogatás. Tehát, én szeretném felvetni azt, amit gyakorlatban alkalmaztunk és több alkalommal, hogy önköltséggel működött az ilyen, főleg a nagyobb létszámú.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, gondolom ez azért is, csakhogy ráerősítsek, mert ezekben az időszakokban, amikor az érdekképviseletek továbbképzést tartanak, nincs is kihasználva az üdülés. Tehát, vagy üresen marad a szoba, vagy valami befolyik, mert nem hétvégére esnek a továbbképzések. Horváth úr!
Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:
Főigazgató úr a legutóbbi javaslat elfogadható az én szakszervezetem képviseletében. Hadd mondjam így a Határőr Szakszervezet, nem kérünk külön kedvezményt az állomány térítési díjához képest, és nem kívánunk ebbe részt venni. De ha, az IPA jöhet, akkor jöhet más nemzetközi rendőr, meg nem rendőr, vagy belügyi szervezet is. Tessék ezt végiggondolni, mert lehet hozni vagy 20-at. Tehát, ne tegyünk különbséget ezek között, hogy most minek mi a neve. A hazai szakszervezetekről és tagjairól legyen szó, és úgy gondolom, hogy minden más rendezhető a térítési díjak alapján. Köszönöm szépen.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Tisztázzuk, mit fogadtatok el? A 40, az eredeti állás… (közbeszólás, nem érteni) elnézést, vagy most a szabadférőhelyest? Szabadférőhelyest. Jó. De még nem vagyunk a szavazásnál.


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Akkor, akként pontosítanám az elhangzottakat, hogy az érdekképviseletek rendezvényeire nem a, ha előveszünk egy ilyen táblázatot, akkor válik egyértelművé, nem a továbbképzések hétfőtől-csütörtökig című rublikát, hanem a szabadférőhelyen hétfőtől-csütörtökig rublikát alkalmaznánk, ami már alig haladja meg a beutalós árat, és nekem Dobogókő van előttem, ahol ez, (közbeszólások, nem érteni) Tessék?


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

18-20 %.


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Ezt nem értem ezt a 18-20 %-ot. Mihez képest? (közbeszólások)


Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:

Tehát a beutalóval valóhoz képest, mert 3.771, így pedig 4.443 lesz a szabadférőhelyen, tehát ehhez képest. Ha nem az apartmant veszem, akkor 3.169-ről 3.689, %-ban ugyanannyi.


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Még mindig nem értem a 20 %-ot. Dobogókő beutalóval, próbáljunk egy táblázatot nézni. Tehát, van egy ilyen táblázatom, hogy Dobogókő beutalóval. Nézzük azt a sort, hogy 1/C kategória. Beutalóval minimum két fő esetén 2.578, szabadférőhelyen 2.976. Minek a 20 %-a? Itt 400 forintnyi különbség van. (közbeszólások, nem érteni) Igen, de megint ugye nincs pótágy igénybevétel. Kérem szépen. Előterjesztőnek ez az ajánlata. Tessék szíves lenni megítélni, hogy elfogadható-e vagy sem.




Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

A munkavállalói oldal részéről kérdés, megjegyzés? Nincs. Akkor kérem szépen ketté kell választani a két előterjesztést. Az egyik a férőhelyek című előterjesztés. Megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy az előterjesztést a férőhelyek tekintetében azzal a kiegészítéssel, hogy a külföldi utazások azok központi elosztásba kerülnek, és utána majd tájékoztatást kapunk arról az év végével, vagy a következő év elejével, hogy mely szerv hány beutalót kapott a külföldi utazások tekintetében. Elfogadja-e? Csak, ha igen, akkor kérek bólintani, mert akkor. Köszönöm szépen. A munkavállalói oldal ezt az előterjesztést elfogadta. A térítési díjak tekintetében most jön ugye a. Ugye két változtatás történt a munkavállalói oldal részéről. Javaslat. Az egyik, hogy ne 300 forint legyen a kifestett üdülési szobáknak a plusz térítési díja, hanem 150 forint. Elfogadja a munkáltatói oldal?


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Ezt javasoltam!


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. A munkavállalói oldal elfogadja a 150 forintot 300-ról? (közbeszólás, nem érteni) Tehát, 150 forintot, azt hiszem mindenki elfogad. A másik javaslat, hogy a továbbképzések tekintetében az érdekképviseletek váljanak el a belügyi szervek továbbképzési költségeitől, ez azt jelenti, hogy hétfőtől-csütörtökig ugye a szabadférőhelyes kapacitás árán kerül értékesítésre munkavállalói oldal egyetért vele? Igen. Munkáltatói oldal elfogadja? Akkor összességében megkérdezem, hogy az üdülési térítési díjak című előterjesztést elfogadja-e a munkáltatói oldal? Igen. Köszönöm szépen. Tehát, a munkáltatói oldal elfogadta. Köszönöm szépen a Központi Gazdasági .. Tessék!


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Egy pillanat, itt egy szövegpontosítást hadd tegyünk. Konkrétan szerepeljen az érdekképviseleti és nyugdíjas szervezetek. Hiszen ez volt a fölvetésnek a lényege, és később az előterjesztésből ne legyen probléma és vita.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Elnézést, még akkor egyet kihagytuk, amit elfogadott a munkáltatói oldal, hogy az önkormányzati hivatásos tűzoltók külön szerepeljenek egy mondattal, hogy rájuk is vonatkozik mind a férőhelykapacitás, mint pedig a térítési díj. Ágota!
 
 
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Az anyag elfogadása nem fűggött ettől, de nem kaptam választ, hogy ezt a nem fejkvótával leosztott szerveknél a felülvizsgálatról valamilyen összegzést ha kaphatnánk.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Majd ezt utána jó, csak. Tehát, akkor a jegyzőkönyv számára, hogy mindkét a két előterjesztést akkor a Belügyi Érdekegyeztető Tanács elfogadta. Most kérem főigazgató úr válaszoljon az FRSZ kérdésére.


Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:

Valóban mára nem készültünk ezzel az elszámolással ugye, hogy a hajdan volt belügyi, vagy a belügyből kivált szervekkel mik a kapcsolataink. Eléggé nehéz megfejteni ezeket a hajdan volt okmányokat. Egy dolgot azonban tessenek szíves lenni észrevenni, hogy ezt évről-évre azért egy kicsit tekerjük lefele. Szaval az az igazság, hogy nem egzaktak azok a dolgok, amik annak idején írásban lefektetésre kerültek. Meglehetősen nehéz küzdelem zajlik. Egy kicsit lejjebb srófoltuk. Talán itt van már az ideje annak, hogy ezt az egészet generálisan áttekintsük, hogy indokolt-e még ezt a fajta férőhelyet biztosítani. Igénybe veszik egyébként, hiszen azóta ezek a szolgálatok kiépítették a saját üdültetési kapacitásukat. Ahova nekünk intézményes jogosítványaink cserébe nincsenek. Tehát, ezzel adós a munkáltatói oldal.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Én, meg kell állapítsam nagyon aktívan működik a BÉT. Éppen ezért egy 5 perces cigarettaszünetet rendelek el. És amennyiben a főigazgató úr kíván, továbbiakban nyugodtan maradhasson, maradjon, mert ez érinti a saját közalkalmazottait is. Tehát 2 óra 5 perckor folytatjuk.

(szünet)


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

.. pont. Az előterjesztő Lajtár József közgazdasági helyettes államtitkár úr. Megkérdezem az előterjesztőt van-e kiegészítése?


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Én azt hiszem, hogy nem annyira kiegészítés, de köszönöm a lehetőséget és a szót. Inkább ügyrendi, amit mondani szeretnék. Ahogyan fölvállaltuk 15.-éig meg kell kezdeni az egyeztetést a ruházati utánpótlási illetmény és egyéb járandóságok vonatkozásában. Ezt a múlt hét pénteken kiküldtük mindenkinek. Amennyiben volt idő áttanulmányozni, úgy érzem, hogy alkalmas arra, hogy megvitassuk máma. Hogyha nem, mi készek vagyunk arra, hogy amit korábban vállaltunk december 31.-ig az egyeztetést befejezzük. Január bocsánat. Január 31.-ig. Találkoznunk kell még mindenféleképpen, hiszen vannak egyéb fölvetett kérdések, a decemberi ülésen is elhangzott több javaslat, amelyet nem akartunk ma semmiféleképpen az idő rövidségére való tekintettel bezsúfolni a mai napra. A hónap végére ezek előkészíthetők és idehozhatók. A javaslatban azt el kell mondani, hogy ami a közalkalmazott és a munkavállalói ruházati utánpótlási illetmény összegét tekinti, valóban a szakszervezeti érdem, hogy ez így került ebbe az előterjesztés-tervezetbe be. A munkáltató a korábban az eredeti tavalyi szintet szerette volna mindenféleképpen végigvinni. Ez már egy módosított javaslat, és módosított javaslat az is, hogy az egyenruhás állomány fölszerelése hogyan történjék. Az egyenruhás állomány fölszerelésére vonatkozóan téli ruházattal való ellátására vonatkozóan még egy utasítás kiadásra fog kerülni. Mindenféleképpen azt szeretnénk, hogyha az venné meg, az kapná meg a téli egyenruhát, akinek azt ténylegesen viselni kell, és ameddig a réginek a kihordási ideje érvényben van, és valaki addig nyugdíjba megy, nem akarjuk megvetetni vele semmiféleképpen. Hiszen egy bőrdzsekinek a kihordási ideje nem azonos egy nyári pantallóéval. Semmiféleképpen többletköltséget senkinek nem kívánunk előidézni és okozni. Ez annyit jelent, hogy jelenleg úgy szerepel, hogy aki 2006. december 31-ig nyugállományba vonul és nem közterületen teljesít szolgálatot egyenruhában, annak nem kötelező a téli egyenruházat megvétele. Nyilvánvalóan itt az utánpótlási pénzt ugyanúgy ki kell fizetni, mint azoknak akik vegyesruhás vagy egyéb kategóriába kerültek besorolásra. Ez külön utasítás kérdése lesz. Itt csak és kizárólag azt szeretnénk szabályozni ebben az előterjesztésben, ebben a tervezetben, ami jelenleg itt van Önök előtt, ami a járandóságokat rendezi. Köszönöm szépen.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Igen. Lehet-e arról szó, hogyha ma a két oldal meg tud állapodni e tekintetben, akkor ez kiadásra kerülne záros határidőn belül? Azt is megmondom, hogy miért. Mert ugye folyik az egyes munkáltatókkal külön a tárgyalás, már elkezdődött és ugye a héten szeretnénk be is fejezni az összes országos parancsnokkal, illetve munkáltatói joggal rendelkező szervnél, és ott kéne utalni a ruhapénzekre is.


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Munkáltatói oldal az bevállalja azt, hogy természetesen amennyiben itt konszenzus születik máma, abban az esetben ez záros határidőn belül kiadásra kerül. Az anyag január elején kezdett el kialakulni és gyakorlatilag az elmúlt hét pénteken reggel került befejezésre. Tehát, friss. Ennek a köröztetése nem történt meg, nyilvánvalóan azt tudjuk csak tenni, hogy amennyiben itt egy konszenzus alakul ki, akkor köröztetés, kiadás. Azt el kell mondanom, szintén inkább ügyrendi és információul szolgál. Az elmúlt hét pénteken reggel valamennyi országos hatáskörű szerv gazdasági vezetőjével én személyesen beszéltem, tájékoztattam őket arról, hogy mi történik, és ahol nagyobb létszámú munkavállaló, illetve közalkalmazott van, hasonlóképpen az információt mi továbbítottuk, azt, ami ebben szerepel. De, nyilvánvalóan, amikor valaminek száma van és alá van írva, akkor tekinthető hitelesnek.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. BRDSZ!


Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:

Két kérdés-észrevétel. Az első a tervezet 6-os pontja a kórházzal kapcsolatos. Megköszönve, hogy a kórház bekerült. Ugyanakkor azt szeretnénk megkérdezni, hogy ezeket a pénzeket központi költségvetés fogja számukra leadni, vagy pedig saját maguknak kell kigazdálkodni? A második. Ruhapénzről van szó a 6-os pontnál. A 8-as pont, amely azt mondja ki, hogy a ruházati költségtérítést az egyenruházati utánpótlási illetmény vissza nem tartott részét 2002. május 31.-ig kell kifizetni. Ezzel kapcsolatban az az észrevételünk, hogy a tavaly decemberben megjelent 7/2001. közigazgatási államtitkári intézkedés 54-es pontja azt mondja ki, hogy a köztisztviselők esetében március 31.-ig kell a ruhapénzt kifizetni. Tehát, ez gyakorlatilag ellentmond egymásnak. Köszönöm szépen.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm. Lajtár úr!


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Köszönöm szépen. A második nem mond ellent, mert ez lesz a magasabb szintű, ez az utasítás. Következő van. Azt látni kell, hogy 2002.-re költségvetés külön mint egy évre nem készült. 2002.-ben a tavalyi jóváhagyott költségvetési, két éves költségvetés alapján kell gazdálkodni. Ez annyit jelent, hogy több olyan feladata van valamennyi tárcának, aminek a fedezetét előrehozásból kell finanszírozni. Nekünk azt is számolni kell, hogy mennyit tudunk, milyen időre előrehozni, és itt vannak olyan többletfeladatok, amelyre nekünk pénzt kell biztosítani. Ennek megfelelően, amit felelősséggel föl lehet vállalni azt, hogy május 31.-éig megkapja minden dolgozónk kivétel nélkül a ruházati utánpótlási illetményét, mert ez fölvállalható. Rizikót látok minden korábbi időpontban, hiszen “hála a jó Istennek” a választások már most rendeződtek, de vannak olyan feladataink, amihez pénzt kell biztosítani. Ettől vagyok kishitű, hogy egy márciust be tudjunk vállalni vagy nem. Én azt javaslom, hogy fogadjuk el a május 31.-et, és legyen ez biztos, mint azt, hogy az állománynak azt mondjuk, hogy márciusban megkapjátok, majd utána módosítani kell a kiadott szabályozónkat, azért mert nem lesz meg a fedezete, nem lesz hozzá lehetőségünk. Ez az egyik. A kórház vonatkozásában. A kórház bekerült, mert az elmúlt heti megbeszélések során is napirendre került ez is. A kórháznál a bázisba, amit mi finanszírozunk a 25.000 forint benne van, ami idáig a ruhapénz volt. Tehát, ez kifizethető. Mi szándékosan nem akartuk lezárni ezt a kérdést, és azért úgy van benne, ahogyan benne van, hogy a 25.000 forintot mindenféleképpen oda kell adni. De, nem akadályoztuk meg, hogy 25-öt, 26-ot, 27-et, amennyit tud annyit fizessen. Az összes többi bevétele az pontszámfüggő a kórháznak, hiszen fix támogatás csak és kizárólag a minisztériumtól érkezik.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Erre majd még visszatérnék. Fábián Ágota!


Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy korrektül össze van szedve ez a dolog az elmúlt három alkalommal folytatott vitának is az okán. Én is azt javasolnám, hogyha lehet, akkor minél előbb kerüljön kiadásra, hogy az állomány egyszerre ismerje meg, hogy milyen paraméterekre számíthat. És egyedül a 7-es pontnál lenne egy szövegszerű javaslatom, mert kicsit félreértelmezhető a megfogalmazás. Én azt javasolnám, hogy az első mondat, ugye, hogy évben 82.500 forint/fő, ott tegyünk egy pontot. S egy következő mondatban az egyenruha viselésére kötelezett állomány esetében ebből 47.500 forint összeget és innen változatlan. (közbeszólások, nem érteni) Azt mondjuk a másik utasításban. Igen, és akkor teljesen precíz, ha a téli egyenruházat beszerzésére kötelezett, akkor hibátlan. Köszönöm szépen.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm. Gálos úr, van-e?


Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm. Az előterjesztést elfogadjuk. Nincs észrevételünk ezzel kapcsolatosan. Ugyanakkor a napirendi pontban megfelelően, mint ahogy jelezve van, és tulajdonképpen az egyeztetés megkezdése és mint ahogy Lajtár úr mondta, hogy lesz egy további egyeztető tárgyalás. Erre a további egyeztető tárgyalásra szempontként szeretném javasolni, hogy térjünk vissza és pontosítsuk a hivatásos önkormányzati tűzoltóság egyenruhájának a helyzetét. Figyelembe véve az erre külön lefolytatott egyeztető tárgyalások, és arról történt miniszter úrnak a döntését. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm. Zentai úr!


Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:

A Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete az utasítás-tervezetet elfogadja.
 

Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm. Talabér úr!


Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:

PVDÉSZ-nek nincs eltérő véleménye, elfogadjuk és minél előbb a kiadását kérjük. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm. Horváth úr!


Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:

A Határőr Szakszervezet képviseletében elfogadom.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Akkor megállapítom, hogy és felkérjük a munkáltatói jogot gyakorló vezetőt, hogy ezt a ruházati utasítást, ha lehetne, hát én azt mondom, hogy miután nem sokat egyeztettek a miniszteri utasítás-tervezettel sem, úgyhogy ezzel kapcsolatban is elég rövid időn belül lehet ezt kiadni. És megállapítom, hogy a hivatásos állomány tekintetében, a téli egyenruházati ellátás és a hivatásos önkormányzati tűzoltók egyenruhával való ellátását, az egy külön tárgyalási forduló legyen, és ez nem ebben az utasításban kerül szabályozásra. (közbeszólás)


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Javaslom a január 31-es határidőt. Az idő minket is szorít, mindenkinek kell egy biztosíték a saját munkájához, amennyiben ezt itt máma le tudjuk zárni és most már egyértelmű, hogy le tudjuk zárni, következő forduló az, hogy hozzuk a téli ruházattal való ellátással kapcsolatos utasítást. Hozzuk azt, ami még fölmerült a december 6.-ai – ha jól emlékszem – BÉT ülés javaslatként és azt még ebben a hónapban el kezdjük egyeztetni, “uram bocsá”, hogyha szinkronban lesz a gondolatunk, akkor le tudjuk zárni, hogy hogyan legyen. Nyilvánvalóan itt dönteni kell, Gálos úrnak arra vonatkozott a kérdése és javaslata, hogy mi fog kiterjedni a hivatásos önkormányzati tűzoltóságra, hogy bekerül-e a rendészeti gönccel való ellátásba, vagy egyéb megoldás lesz. Ennek az előkészítéséhez kell ennyi idő, hogy csak a hónap végén tudunk felelősséggel kiállni.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen, és azt kérem, hogy ebbe az utasításba szíveskedjenek hatályon kívül helyezni az államtitkári intézkedést, mert különben a kettő egymással nem, legalább is ezt a pontját, a március 31.-ei pontját. Igaz, hogy az csak a házra vonatkozik, tehát a központi igazgatásra.
 

Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Az államigazgatás egyéb eszköze, az igazság az intézkedés nincs ilyen sajnos a rendszerben

(felvételhiba)


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Akkor megállapítom, hogy a 3. napirendi ponton is túl vagyunk. A 4. napirendi pont következik az egyebek kategóriájában. S engedjék meg, hogy innen a pulpitus mellől a Janza úrnak tegyünk fel kérdéseket ugye, amire nem kaptunk eddig választ, és ezért került ma meghívásra a főosztályvezető úr. Ugye 2 az FRSZ által felvetett kérdés, 1 pedig a BRDSZ által felvetett kérdés vonatkozik a Janza úrnak. Az első, ami érinti a jelenlegi, a Rendőrtiszti Főiskola levelező tagozatán 99 óta tanuló, már a szakmában dolgozó hallgatókat – és pedig a nyelvvizsga kérdése. Ugye a BRDSZ kapott a hallgatók és az FRSZ is gondolom megkapta ezt a levelet. Hallgatók által aláírt petíciót, amelyben rögzítették, hogy 99-ben mikor meghirdették a szakot, illetve az évfolyamot, még nem szerepelt kötelezettségükként a nyelvvizsga a felsőoktatási kibocsátás feltételeként, majd egy szigorított nyelvvizsga instrukció került bele, ami azt jelenti, hogy szakmai vizsgával nehezített “C” típusú középfokú nyelvvizsgát kérnek a Rendőrtiszti Főiskolán a hallgatóktól. A hallgatók elmondják, leírják, és ez igaz is, mindenki utána járt már, hogy nem biztosítja nekik a Rendőrtiszti Főiskola és a munkáltató sem azt a szabadidőt, ami egy “C” típusú szakmaival nehezített középfokú nyelvvizsga letételéhez szükséges lenne. Ezért előfordulhat, hogy az évfolyam kibocsátásakor mindösszesen egy 10-15 ember kerül a diplomával kibocsátásra. S akkor mi lesz a másik 190-el? Tehát, és ez folyamatában kíséri a levelező tagozatos hallgatókat. Mi a minisztertől kaptunk egy választ, amit hát kitehetek elnézést kérek az ablakba. A miniszter úr csütörtökön este is elmondta nekünk, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy ez a “C” típusú középfokú nyelvvizsgát a levelező tagozatos hallgatók letegyék, legfeljebb annyi a könnyítés, hogy nem kell szakmaival nehezíteni. Na most, azért, ha mi ezt megtámadnánk bíróság előtt, ugye, ez az évfolyam úgy került meghirdetésre, hogy nyelvvizsga nélkül. Ha pedig kötelezem a nyelvvizsgára a hallgatókat, akkor ki kell vonnom a munkából őket, évente meghatározott óraszámban, és biztosítanom kell a lehetőségét, hogy ez a közel 200 ember nyelvet tanuljon. Ez az egyik kérdés a Janza úrhoz. A másik kettő pedig a hallgatók tekintetében ugye az FRSZ tette föl a két kérdést. Az egyik volt a gyakorlati szolgálat alatt a hallgatók juttatási rendszere hogyan fog alakulni? A másik pedig a hallgatói ösztöndíj hogyan fog alakulni 2002.-ben? Várjuk a válaszát a Janza úrnak.


Dr. Janza Frigyes úr, főosztályvezető, BM Oktatási Főosztály:

Köszönöm szépen. Ha megengedi a tisztelt Tanács, akkor hátulról mennék, mert talán így egyszerűbb a válasz. Ami az alapösztöndíjat illeti. Az alapösztöndíj rendszerünk pillanatnyilag az országban található szakképzési ösztöndíjkvótákhoz képest kb. 2-300 %-os. Tehát, olyan pénzeket fizetünk, mint általában felsőoktatásban fizetnek. Ez mondjuk helyénvaló, így találtuk, amikor megfogalmaztuk az eredeti OM-BM közös rendeletet, illetve a 35-öst, mert az indoklásba nem megyek bele. Ezt emelni nem hiszem, hogy lehetne, elvi okok miatt. Én úgy emlékszem, hogy egy évvel ezelőtt erre a választ meg is adtam itt BÉT-en, hogy nem tartjuk szerencsésnek. Ugyanakkor ennek az ösztöndíjnak a karbantartása az folyamatosan megtörténik, hiszen a köztisztviselői illetményalap %-ában kifejezett ösztöndíjról van szó. Tehát, ebben az évben is emelkedett a mértéke az ösztöndíjnak. Tehát, így folyamatosan tartani tudjuk a karbantartását az ösztöndíjainknak. Nem is gondolkodunk azon, hogy az ösztöndíjat generálisan az illetményalap %-ában megemeljük.
Ami a másik kérdést illeti, hogy a gyakorlati idő tekintetében valamilyen pótlást kellene adni a tanulóinknak, hiszen többet kell fizetniük, kikerülnek a fészekből, kikerülnek a melegből, kikerülnek az olcsóbb, mondjuk kantinárakból. Habár ez ma már nem jellemző. Ugye már vállalkozói alapon működnek zömében ezek a belső ellátási rendszerek. Ezt osztjuk, mert valóban többletköltségei keletkezhetnek a tanulónak. Erre vonatkozóan mi kidolgoztunk egy táblázatot, hogy amennyiben ennyivel, annyival, amennyivel emelnénk, akkor kb. ez milyen többletköltséget jelente. Én úgy tudom, hogy tehát, miután a munkáltatói oldal képviselőjével, Helyettes Államtitkár Úrral erről szót váltottunk, hogy ezen a bizonyos január 31.-ét megelőző újabb találkozón pontos számokat tudok mondani. Megvannak a pontos számaink, most is itt vannak nálam, de miután nem lett még minden tekintetben még leegyeztetve, most sportszerűtlennek tartanám, hogy ezt bemutassam. A 30-as OM-BM közös rendelet, ami a tanulóink és a tanáraink jogait, és ellátási rendszerét szabályozza, módosítás alatt áll. Ebben tértünk ki arra, az eredeti szakszervezeti javaslatra, ez most nem hangzott el, de bevettük, hogy a gyermekes, vagy éppen több gyermekes tanulók ellátási rendszerén valahogy módosítani kellene. Ennek a külső koordinációja már megtörtént. Itt most egy picikét “falba szaladtunk”, mert pont a Pénzügyminisztériumból kaptunk egy olyan véleményt a Naszvady úr aláírásával, hogy a kiskorú gyermek tartására kötelezett tanulók rendszeres pénzbeli támogatási részt a javaslatból törölni javasolják. Tekintettel arra, hogy a szociális ellátórendszer miniszteri rendelettel való bővítésére tett javaslat meghaladja a BM-OM együttes jogköreit. Vélelmezhetően itt ugye kormányrendeletre gondol minimum az ellátási rendszer módosításában. Ahogy jeleztem, ez éppen koordináción van ez az ügy. Tehát, erről pillanatnyilag többet nem tudok mondani. Itt még egyeztetés szükséges a Pénzügyminisztériummal, hogy ezt pontosan hogyan gondolják. Ebben az 30-asban, - zárójelben jegyzem meg – tértünk ki azokra a módosításokra is, amelyeket egyéb tekintetben a szakszervezetek kezdeményeztek a pedagógusok jogállását illetően. Ez is a koordináción lényegében átment, itt egy elutasító álláspontot kaptunk az Oktatási Minisztériumtól. Ennek az egyeztetési is folyamatban van. Itt jogi kérdésekről, nem pénzről van szó, jogi kérdésekről van szó. Nevezetesen, hogy a közoktatási törvény mire ad felhatalmazást, hogy OM-BM közös rendeletben egyáltalán eltérőleg lehet az közoktatásitól szabályozni. Az OM álláspontja az, hogy nem, csak a 19. § tekintetében, a pedagógusok jogállása tekintetében ad felhatalmazást a törvény, és nem ad felhatalmazást a száztizen, mit tudom én hányas, amelyik a pedagógusok differenciált kereset-kiegészítésére vonatkozik. Tehát, ők azt mondják, hogy jár a hivatásos állományú pedagógusoknak is. Mi azt mondjuk, hogy nem jár. Tehát, de ez nem pénzügyi kérdés pillanatnyilag, hogy jár, vagy nem jár, ez egy eléggé veszedelmes jogi probléma. Ugyanis hézagosan lettek ezek a kérdések leszabályozva és én pillanatnyilag úgy érzem, hogy mindkét félnek igaza van, ezért kell további egyeztetés ahhoz, hogy akkor a jogszabályokat az élethez hogyan igazítsuk. E tekintetben nem fogok tudni valószínűleg beszámolni eredményről még a 31.-ét megelőző ülésen sem.
Áttérve a 3. kérdésre a főiskolások helyzetére. Huncut nehéz most, hogy mit mondjak, tekintettel arra, hogy a miniszter úr a levelét a felvetésre megírta. Ettől nyilvánvaló, hogy én most hivatalosan nem térhetek el. Nem is szükséges egyébként, hogy eltérjek, mert az abban foglaltakkal jellemzően egyetértek. Nevezetesen, valóban a felvételi tájékoztatóban 99-ben nem szerepelt az, hogy “C” típusú középfokú nyelvvizsgát kell tenni a hallgatóknak. De, pont akkor jött ki az 55/99-es kormányrendelet, ami viszont a Rendőrtiszti Főiskola képesítési követelményeit tartalmazza. Ebben egyértelműen szerepelt, hogy középfokú nyelvvizsgát kell tenni minden hallgatónak. Erre föl lett hívva a figyelmük már beiratkozásnál. Tehát, ők úgy kezdték meg a tanulmányaikat, hogy tisztában voltak azzal, hogy nekik ezt a nyelvvizsgát le kell tenniük. Ez dokumentálható, bizonyítható, hogy így történt. “C” típusú volt már akkor, tehát az 55-ben ez szerepel. Tehát, nem felel meg a valóságnak az, hogy őket valami újdonság értékű hír csapásszerűen lesúlytotta és most nem tudnak megfelelni a vizsgának. 3 éve tudják, hogy nekik ezt a nyelvvizsgát meg kell csinálniuk. Itt a probléma nem is annyira a 99-ben kezdett évfolyam, hanem maga a rendszer. Miután a munkáltató, helyesebben nem munkáltató, hanem a fenntartó, a régi szabályozás szerint meghatározhatta, hogy milyen nyelvi követelményt támaszt, ugyanis a törvény azt mondta, hogy nyelvvizsgát kell tennie. Azt nem mondta, hogy alap-, közép-, vagy felsőfokút. Megint csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Akadémia itt csúszott bele a felsőfokú nyelvvizsgáiba, amit nem tudtak a hallgatók teljesíteni, ezért kormányrendelet módosítással kellett kivenni ezeket a paragrafusokat a Zrínyi esetében. A múlt héten Kormányülést megjárta az a kezdeményezésünk, amit augusztusban pont ennek a problémának egy részleges kezelésére indítottunk. Nevezetesen a Rendőrtiszti Főiskolán a jövőben nemcsak a négy alapnyelvből, hanem bármely nyelvből “C” típusú középfokú nyelvvizsgával, nem szakmailag bővített anyaggal lehet nyelvvizsgát tenni. Ugye erre azért volt szükség, mert főleg a határőr tisztek esetében ugye kívánatos az, hogy ugye a román határ mellett szolgáló románul beszéljen, és így tovább, és így tovább. Tehát, illogikus volt az, hogy a négy nagy nemzetközi nyelvből kelljen vizsgákat tenni. Tehát, ez mindenféleképpen egy könnyítés. Ebben a levélben a miniszter úr kitért arra is, hogy ugyanakkor érzi ennek a problémának a súlyát, amivel küszködnek a fiatalok, de itt, miután kormányrendelet határozza meg ezt a kötelezettséget, ő ez alól nem tud felmentést adni, de egy dolgot meg tud tenni, nevezetesen azt, hogy az elkövetkezendő egy évben, talán ezt nem említettem, hogy nem a 2002.-ben vizsgázó és kifutó állományról van szó, hanem a 2003-ben kifutó állományról. Az elkövetkezendő egy évben a nyelv tanulását pénzügyi értelemben tudja támogatni a hallgatóknak. Erre a célra a helyettes államtitkár úrék egy 57 millió forintot elkülönítettek. Vártuk a kormányrendelet módosítását, ez múlt héten megtörtént, még nincs kihirdetve, tehát addig nem merünk még mi sem lépni, amíg nem olvassuk a közlönyben. Ahogy ez megtörtént, abban a pillanatban “A”, “B”, “C” típusú terveink készülnek arra, hogy ezt az 57 millió forintot hogyan használjuk fel, ennek az évfolyamnak a nyelvvizsgáztatásának a biztosításához. Nem egy könnyű dolog, mert ugye szanaszét vannak a fiatalok, ugye szerte az országban. Mindenféleképpen utazniuk kell valószínű, ha központosított képzést akarunk csinálni. Ha meg egyéni képzést akarunk csinálni, úgyhogy mindenki vegyen részt valami önálló nyelvtanárral, valamilyen képzésben és ezt, hát nem 100 %-osan, de részben megfinanszírozzuk, ez is egy lehetséges megoldás. Tehát, rendkívül differenciáltan kell eljárni. Pénteken folytattam a Blaskó tábornok úrral pont ebben a kérdésben megbeszélést, és az volt a kérésem, hogy vegye fel a Kopasz Árpád r. ezredes úrral, a rendőrséggel a kapcsolatot. Mérjük fel, tudjuk persze, hogy kikről van szó pontosan. De mérjék fel azt a lehetőséget, ahogy annak idején, és Jenei tábornok úr is emlékszik rá, amikor a PHARE pénzből a tiszthelyettesi állomány nyelvi képzését megcsináltuk, hogy hasonló szisztémával, nyelviskolák bevonásával próbáljuk meg felkészíteni a nyelvvizsgára ezeket a fiatalokat. Egy dolgot tudomásul kell venni, hogy nincs felsőoktatási intézmény ma Magyarországon, amelyik alapfokú nyelvvizsgát írna elő. Ha mi megtennénk azt, amit kezdeményeztek szakszervezeti oldalról, hogy alapfokú nyelvvizsga végzettséget írjunk be egy kormányrendeletbe, végérvényesen nevetségessé tennénk magunkat, és a tisztjeinket leértékelnénk a hazai polgári felsőoktatáson belül. Ezt nem szabad megtenni. Az egy más kérdés, hogy a levelező oktatásban hogyan tudjuk biztosítani a nyelvoktatást. Kérem, a szakértők szerint kb. 800 óra szükséges ahhoz, hogy valaki egy középfokú nyelvvizsgát letegyen. Hát, eltérnek a vélemények, de valahol itt súlyozódik az óra szükségletszám. A Rendőrtiszti Főiskola 4 éves levelező képzésben az összes tanulmányi idő pillanatnyilag 608 óra. Következésképpen megemelhetjük a képzési időt, ez munkaidőalap veszteséget jelent azoknál a szerveknél, ahonnan a levelező fiatalok érkeznek. Vagy pedig tudomásul vesszük, hogy ugyanúgy, mint bármely más felsőoktatási intézményben, nem kérdezi senki, hogy hol szerzi meg a nyelvvizsgáját valaki. A záróvizsgára történő bocsátásnak előfeltétele a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása. Mi kezdeményeztük augusztusban azt, hogy ne a záróvizsgára való jelentkezés előfeltétele legyen a magyar felsőoktatásban a nyelvvizsga, hanem a záróvizsga része. Magyarul minden egyéb tárgyból tegye le a záróvizsgáját, de diplomát csak akkor kap, ha majd bemutatja a nyelvvizsgáját. Ezt mindenki, aki a szakmában, oktatásban járatos, üdvözölte ezt a megoldást. Ennek ellenére a felsőoktatási törvény módosítása, most a decemberi közlönyben lehet látni, hogy továbbra is ragaszkodik a Professzori Tanács így döntött, hogy márpedig a záróvizsga része, továbbra is a nyelvvizsga, illetve a záróvizsgára történő jelentkezés feltétele. Ez bizony azt jelenti, hogy a mi rendszerünkben is nagyon sokan lesznek, akik nem tisztként lesznek felavatva. Ettől még végezhetik a munkájukat, csinálhatnak mindent, hiszen zárt pályás rendszerben dolgozunk, csak nem lesznek tisztek addig, amíg a diplomájukat nem tudják bemutatni. Az első lépés, ami most lesz a pénteki megállapodás alapján, azt tudom jelezni, hogy nyelvi felmérőre kerül sor, a kérdéseket már a főiskolán elkezdték összeállítani. Egy hónapon belül ennek az állománynak a jelenlegi nyelvtudás szintje meg lesz határozva, hiszen csak ezután tudjuk megmondani azt, hogy milyen szintű nyelvtanfolyamokat és hol kell elindítani. Ezt tudom válaszolni a feltett kérdésekre. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Annyi a megjegyzésem, hogy azért, gondolom, hogy a jogszabály csak azt írja elő, hogy középfokú nyelvvizsga szükséges, és nem írja elő a kategóriát is, amely a jelen pillanatban legnehezebb követelmény a Rendőrtiszti Főiskolán, mert itt szóbeli, írásbeli egyaránt kell. Máshol pedig elfogadják vagy csak a szóbelit, vagy csak az írásbelit, vagy a kettőt együtt. Nem hiszem, hogy a kollégák, akik a Rendőrtiszti Főiskolát végzik, mindannyian középfokú nyelvvizsgával, állandó jelleggel fogják hasznosítani ezt. Ezt a komplex vizsgáról mondom én, és nem csak az egyéni vizsgáról. Ágota!


Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:

Köszönöm szépen. Érthető, és én teljesen normálisnak tartom, hogy nyilvánvalóan a Rendőrtiszti Főiskolai diplomának az értékét nem lehet egy, semmi módon nem lehet devalválni, nemhogy egy ilyen kényszerpályán. De ezt a levelet 263 kolléga írta alá, akik azért a napi munka sűrűjében dolgoznak. Én miniszter úrnak is javasoltam, és szeretném megismételni azt, hogy át kéne gondolni, hogy minekutána egy év van már csak, az idő is rövid, a körülmények, az objektív körülmények is belejátszottak abba, hogy itt még az sem volt tiszta, hogy igazán melyik nyelvből, meg, hogy pontosan milyet, hogy egy kivételes esetben, ha már a pénz úgyis valamelyest egybe van, akkor az országos parancsnokokkal egyetértésben meg kellene próbálni ezalatt az egy év alatt egy hosszabb időintervallumra a szolgálati feladatok alól mentesíteni ezeket az érintett 260egynehány embert, és ezzel is hozzásegíteni a nyelvvizsga letételéhez, mert a probléma nem csak az, hogy ő nem tudja otthon megfizetni a magántanárt, hanem egyszerűen napi munka mellett nem rendelkezik annyi ráfordítható idővel, hogy ilyen rövid idő alatt a nyelvvizsgának, a követelményeknek eleget tudjon tenni. Tehát, meg kellene ezt, nyilvánvalóan egy olyan ötlet, ami az országos parancsnokokon áll, vagy bukik, de ezt is meg kellene vizsgálni, mert hát én azt gondolom, hogy akármilyen okból, de a világ szégyene lenne, hogyha 263 emberből 200 mondjuk, vagy 240 diploma nélkül hagyná el a főiskolát. Hát ezt nem tudom, hogy szabad-e felvállalni, még akkor is, ha én azt is elfogadom, hogy bizonyos szempontból esetleg ők is hibáztak, hogy nem figyeltek kellőképpen arra, hogy ezt a vizsgát időre le tudják tenni. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Más bejelentés nincsen ugye? Hivatásos, önkormányzati, Gálos úr!


Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Köszönöm Elnök Asszony! Helyettes Államtitkár Úrnak jelzem, az Országos Katasztrófavédelmi főigazgató október 27.-én egy körlevelet küldött ki valamennyi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok részére, amelyben többek között miniszter úr döntésére hivatkozik és vár. A parancsnokok felé ígéretet tett főigazgató úr, hogy miniszter úr döntéséről tájékoztatni fogja a parancsnokokat. Két dologról van szó. Az egyik a ruházat, amire a későbbiekben BÉT ülés keretében vissza fogunk térni, a másik pedig a veszélyességi pótlék átalakításából a költségvetési törvényben visszamaradt pénzösszegek elosztására vonatkozó intézkedés megtételére vonatkozik. Nagyon sok helyen a szóbeli intézkedés alapján megtörtént a pénzmaradványoknak az elosztása. Itt ebben volt, ami személyi juttatásként került kifizetésre. Sok helyen történt megosztott módon, beszerzés és az állomány részére történt juttatás és nagyon sok helyen van még, hogy a pénzeszközt visszatartották, mondván bizonytalanok abban, hogy jogszerűen, hogyan, milyen formában lehet ezt kifizetni, esetleg a későbbiekben milyen következményei lesznek. Tekintettel arra, hogy nem egyedi esetről van szó és itt feltehetően a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója miniszter úrral történt egyeztetés alapján küldte ki ezt a levelet, szeretném kérni, hogy erre a kérdéskörre is történjen kitérés és ha máskor nem, akkor a következő BÉT ülésen kapjunk rá információt. Köszönöm szépen.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Még ahhoz csatlakozva, hogy ugye a fürdővízzel együtt a gyerek is kiszállt a lavorból, merthogy a rendőrségen, és gondolom más rendvédelmi szervnél sem finanszírozzák vagy fizetik a veszélyességi pótlékot. Ezért mi csütörtökön ígéretet kaptunk a belügyminisztertől, hogy valamilyen módon jogszabályi rendezése ennek megtörténik. Ezért, ha kérhetnénk, hogy ez is kerüljön vissza ide a BÉT ülés elé.


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Igen. Rendben van. Valóban most lenne nehéz erre válaszolni, hogy mi lesz a miniszteri elvárás és döntés. Következő ülésen ez napirendre kerül.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Gálos Úr!


Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:

Igen, van egy másik kérdésem. Több helyütt szóbakerült parancsnokok részéről, hogy a jelenlegi 24/48 szolgálati időrend alapján a 240-264 szolgálati órát teljesítő beosztotti állomány munkaidejének a csökkentésére, átalakítására kerülne sor. Többféle elképzelés közül, úgy tűnik legalábbis ez a jelzés a szakszervezet felé, hogy csökkentenék a szolgálati időt. Maradna 24/48 szolgálati idő, de a délután, illetve az esti órákban az állomány bizonyos részét hazaküldenék és a továbbiakban lakásügyeleti szolgálatban biztosítanák a káreset felszámolására azt a tartalék létszámot, amit esetenként be kellene vagy esetleg be kellene vonni. Úgy érkezett hozzánk a jelzés, hogy minisztériumi szinten foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A felvetett informálódásunkra az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről nem tudtak egyértelmű választ adni, és hát ezért kérdezem meg, hogy ez csak egy elgondolás, munkaközi anyag, mint ahogy már több esetben is történt ilyen. Vagy pedig más formában történt ennek az előterjesztése. Köszönöm.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Köszönöm szépen. Hát erre azért érdekel minket is a válasz.


Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:

Hát még engem! Kozári Laci tudsz-e segíteni? Nem tudom, hogy miről van szó. Abszolút nem tudom, hogy miről van szó. Tehát, nem tudok rá válaszolni. Nem láttam ilyen anyagot, nem véleményeztünk ilyen anyagot. Hogyha a Kozári Laciék hasonlóképpen ezt mondják, akkor az nagyon érdekes, hogy sem a minisztérium, sem a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem látta. Utána kell nézni, mert kíváncsivá tettél bennünket.


Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:

Tehát, ha jól értettem, elnézést akkor a jegyzőkönyv számára rögzítve, hogy egy olyan anyag hírekbe szerepel, hogy a 24/48-as szolgálatot oly módon kívánja átszervezni ….

(kazettacsere)

…ebben csak az önkormányzati tűzoltókról van szó. Ne töltse bent a munkahelyén, hanem egy részét otthon készenlétbe, tehát meghatározott helyen töltendő készenlétben lássa el. Egy részét pedig bent. Jó, ígéretet kaptunk Helyettes Államtitkár úrtól, hogy utána néz, és ha nem írásban, de legközelebbi BÉT ülésen választ kapunk rá. Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete részéről van-e egyéb bejelentés? Nincs. Polgári védelem? Határőrség? Hát meg kell, hogy mondjam, hogy nagyon dolgosak voltunk.
Tisztelettel megköszönném, mind a munkáltatói, mind a szakszervezeti oldal részvételét, a mai BÉT ülést bezárom.

Budapest, 2002. január 17.
 
 
 
 
Dr. Korbuly András
titkár
 
 
 
Legépelte: Tóth Zoltánné