BELÜGYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS Szám: 12-21/2/2002.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2002. január 14.-én megtartott üléséről
Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, levezető elnök:
Tessék szíves lenni. Most, igen kivételesen. 13 óra 2 perc. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülését megnyitom.
Mind a munkavállalói oldal, mind a munkáltatói oldal képviselőit
tisztelettel köszöntöm az új év alkalmából. Boldog és békés újesztendőt
kívánok mindenkinek, és azt kívánom, hogy legalább ilyen körben mához 8
hónapra is találkozhassunk.
Mindenki megkapta a meghívót. A szakszervezeti oldal kérésére a BÉT
Titkársága mindjárt lefénymásoltatja a szám nélküli – hozzáteszem –
mert még nincs száma, miniszteri utasítás tervezetet, amely a
béremelésről szól. Tájékoztatom a munkavállalói oldalt, hogy és a
munkáltatói oldalt is természetesen, hogy csütörtökön második
fordulóban megegyezett egymással a miniszter, az FRSZ és a BRDSZ
képviselői, a 2002. évi béremelést illetően. Meg kell, hogy mondjam,
hogy egy picit negatív, keserű szájízzel egyeztünk meg, hiszen a tét a
következő volt, vagy hozzájárulnak a szakszervezetek valaminek a
cserébe a 15 %-os béremeléshez és ezzel az utasítást a miniszter a
szakszervezetekkel egyetértésben adhatja ki, vagy pedig visszaáll a 8
%-ra. Tehát, 8 %-os a béremelés. Ezért mind az FRSZ, mind a BRDSZ
jelenlévő képviselői úgy döntöttek, hogy elfogadják a miniszternek a 15
%-os béremelési javaslatát. Mint látni fogjátok ebből 12 %-ot
általánosan tett kötelezővé a miniszter, és 3 %-ot lehet felhasználni
differenciálásra a helyi érdekképviseletekkel egyetértésben. Nem számít
bele a közalkalmazottakat, most közalkalmazottakról beszélünk
természetesen a 3 évenkénti kötelező előresorolás intézménye.
Tájékoztatásul elmondanám a BÉT mindkét oldalának, hogy a minisztérium
kimutatása szerint a béremelés után az 50-es, a bruttó 50, és bruttó
57.500 forintos sávba több, mint 9.000 munkavállaló fog tartozni.
Tehát, azért nem olyan gyönyörű ez a 15 %-os béremelés. A
lehetőségekhez képest ennyi, de ettől függetlenül a közalkalmazottaknak
több mint a fele, még mindig ugye 130 eurót se fog keresni, ha jobban
belekalkulálom. És az alku másik tárgya ugye, hogy vagy belemegyünk a
15 %-ba, vagy 8,illetve, hogy mivel tudja ezt kompenzálni a
belügyminiszter. A napirend 3. pontjába fogjuk megtalálni azt az
elemet, amit kompenzáció gyanánt felajánlott a miniszter, annak a két,
ugye a közalkalmazottak részére és a munkavállalók részére.
Megkérdezem a két oldalt, hogy van-e ezen kívül napirend előtti? Igen. Talabér úr!
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm. A Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége nevében
szeretném megkérdezni, hogy a BÉT-nek jelenleg van egy működési
szabályzata, mely gyakorlatilag a BÉT összehívását mindenféleképpen,
például bérügyekben és bérügyi döntésekben kötelezővé teszi. Jelen
pillanatban ez egy külön megállapodás volt, ami megtörtént ugye, mert
itt nem történt megállapodás, és akkor, végül is mostani elnöklő
asszony, Bárdos Judit asszony által elmondottak szerint egy külön
megállapodás történt ezek szerint, hogy ez miért nem a teljes
szakszervezeti kört érintette akkor? Ez lenne a kérdésem.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Igen. Hát, erre is azt tudom válaszolni, hogy december 29.-én úgy állt
föl a BÉT mindkét oldala, illetve hát a munkavállalói oldal, hogy nincs
egyetértés és a miniszter egyszemélyi döntésére lett bízva, hogy hogyan
állapítja meg a béremelésnek a mértékét. Ugye ez hangzott el a Lajtár
úr szájából? Ezt a jegyzőkönyvbe vissza lehet keresni, és egyetértés
nélkül adja ki a miniszter a béremelési intézkedését. Majd megkeres –
igen egy perc, csak válaszolok arra, amit a Talabér úr kérdezett, -
majd a miniszter megkereste a két érintett szakszervezetet, tehát aki
nem járult hozzá, hogy vele egyetértésben. És ilyenkor kezdődik egy
alku. Na most, nem azzal szoktak általában alkudozni, akik elfogadják
az ajánlatot, hanem azzal szoktak alkudozni, akik nem fogadják el,
énszerintem, de az a kérésem, Lajtár úr válaszolja ezt jobban meg.
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Valóban erről szólt egyébként az elmúlt egy-két nap. 29.-én a
szakszervezetek jelentős része elfogadta a itt a 15 %-ot. Nekem azt
kellett képviselni, amit a szakaszervetek többsége képviselt, hogy
véletlenül se csússzunk le a 8 %-os bérfejlesztésre, ami egy reális
veszély volt, amennyiben kikerül ebből a körből. Ezt követően nem
szakszervezeti egyeztetés történt, nem BÉT ülés történt, hanem a két
szakszervezettel külön leült a miniszter és erről sem emlékeztető, sem
jegyzőkönyv, sem egyéb nem készült. Itt azt lehet elmondani, itt
gyakorlatilag fölzárkózott a két szakszervezet a már korábban véleményt
nyilvánító öthöz. Én összességében azt mondtam, hogy örültem ennek a
lépésnek. Elsősorban a munkavállalók érdekében örültem ennek a
kérdésnek és ennek a megoldásnak.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Talabér úr és utána Horváth úr, mert válaszolni kíván a Talabér úr.
(közbeszólás, nem érteni) Teljesen mindegy, tessék parancsolj! Jó.
Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:
Köszönöm szépen. Én két újságcikket olvastam, a december 29.-i BÉT ülés
után, hogy nem történt bérmegállapodás a Belügyminisztériumban és erről
nyilatkozott a két szakszervezet tisztségviselője, majd olvastam
hétvégén, hogy csatlakoztak ahhoz a belátáshoz, ami nekünk előbb
megérkezett, de külön megállapodásnak tekintem és a Határőr
Szakszervezet részére ezt a tanulságot levonom, hogy hasonló
magatartást kell tanúsítani Államtitkár Úr, mint a két szakszervezet,
aztán egyezkednek velünk is külön. Tehát, azt gondolom, hogy mégegyszer
végig kell ezt gondolni, mert hát ennek több oldala van. Én külön
megállapodásnak tekintem. Mindenki annak tekintse aminek akarja, én
tudomásul veszem. Elfogadjuk természetesen ezt a megállapodást a
miniszter úrral, tehát ezt nem vonom kétségbe. Azt gondolom, hogy
körültekintőbben fogunk eljárni a következőkben mi is. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Talabér úr, és utána Gálos úr!
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm. Én úgy értékelem, hogy a, bár nagyon örülök neki, hogy
végülis jobb belátásra jutott a másik két szakszervezet, és egy
viszonylag kedvező ajánlatot elfogadott, amelyet már akkor látni
lehetett, hogy ez a legkedvezőbb ajánlat, amit egyáltalán bírni lehet.
Én úgy érzem, ennek ellenére csorbult az érdekegyeztetés ezen a
szinten, hiszen ez nem konszenzusos döntés, ez az egyik oldal, a másik
oldal, hogy amit itt megállapodtunk, nem ugyanígy köszön vissza, mi még
a mai napig nem kaptunk egy olyan formát, amelyet már gyakorlatilag
elfogadott ugye a két szakszervezet. Mi még nem tudjuk, hogy mi az a
forma, amit elfogadott a két szakszervezet, mert az újság az nem
autentikus ilyen szempontból énszerintem, hanem az autentikus az az
utasítás, amit a belügyminiszter már aláírt. Arról nem is beszélve,
hogy a részkérdésekben lényeges eltérés van, hiszen a polgári védelmi
és a tűzoltóság, azaz a katasztrófavédelmi probléma nem ilyen formában
került ugye megállapodásra, és efölött egy külön megállapodásnak
tekintem azt, ami itt most le van írva, hogy 15 és ebből 12 és 3 a
mozgó. Tehát, én azért azt hiszem, hogy itt olyan lényeges dolgok és
elemek változtak, amelyeknél össze kellett volna hívni mindenképpen a
szakszervezeteket. És én most is azt mondom, hogy kérem azt, hogy
érvényesüljön az a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsi együttműködés,
megállapodás, amelyben le vannak írva ezek a szabályok. Hiszen, ha csak
úgy “ad hoc” működtetünk valamit, az nem egy jó dolog, az nem példa. Én
úgy érzem, hogy ez a BÉT mindig korrektül működött. Én szeretném és
várom is, hogy a jövőben is korrektül működjön. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Gálos úr!
Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm Elnök Asszony. Hát vegyes érzelmeinknek, a HTFSZ vegyes
érzelmeinek kívánok hangot adni. Egyrészt jó dolog, hogy a megoldatlan,
vagy ellentétes kérdések rövid úton belül tisztázódnak, és azokkal,
ahol elsődlegesen a gond van. Ugyanakkor itt előttem a kollégáim
elmondták, hogy valóban van egy BÉT megállapodás, ami az ilyen jellegű
kérdésekre a testület vonatkozásában kellene, hogy megtörténjen. Annál
is inkább, mert valóban történhettek és nem tudjuk pontosan, olyan
módosítások, amelyek azért a többi szervezetet is érinthetik.
Másrészről örülünk mint ahogy az előbb mondtam annak, hogy a gondoknak
a megoldását kétoldalúan kívánja a szakmai vezetés rendezni, a
minisztérium vezetése, és így csupán csak emlékeztetni szeretnék arra,
hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltók esetében hónapok óta áll olyan
alapvető kérdés, gond áll fenn, amelyeknek a megoldására volt már
ígéret a Belügyminisztérium vezetése részéről, a mai napig áll.
Szeretnénk, hogyha kimozdulna holtpontról. Újév van, új erő, új
energia. Szeretnénk, hogyha ez megindulna. Mi a magunk részéről még a
héten az erre vonatkozó kezdeményezéseinket meg fogjuk tenni és
remélhetőleg a Belügyminisztérium erre pozitívan fog válaszolni.
Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. És miután elnöki pozíciómnál fogva nem tudok reagálni, ezért a BRDSZ véleményét is Fábián Ágota közli.
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm szépen a szót. Én őszintén sajnálom, hogy a többi
szakszervezet előtt nem volt ismert, ami egyébként valóban a sajtóban
is megjelent és leíródott a miniszteri utasításban. De azt azért
szeretném ismételni, hogy nem a felismerés késett, és nem arról volt
szó, hogy mi elfogadtuk a korábban, december 29.-én itt elutasított
munkavállalói oldal álláspontot, hanem attól egy kedvezőbb pozíciót,
hát kiküzdöttünk, ha nem is rövid idő alatt a miniszter úrtól. És, hát
akkor elmondanám tényszerűen, hogy mitől kedvezőbb, amire már Bárdos
Judit utalt. A ruházati utánpótlási illetmény …
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Ez önálló napirendként!
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Igen, de elnézést kérek, a béralku erről szólt, hogy ezzel a kettővel együtt működött a szakszervezeti egyetértés.
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Itt van egy önálló napirend, amit a munkáltató elő fog terjeszteni!
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Hát egy apropó lehet erre azt mondani, hogy ez egy külön alku. Igen,
annyiban valószínűleg előfordulhat, mert valami elmozdulást el kellett
érni. Ennek az összege egyébként éves bértömeg tekintetében jelentősen
több, mint a 15 %. Tehát, innentől fogva kedvezőbb helyzetet akartunk,
ezért született az utólagos elfogadása a 15 %-nak. Ez történt, a
módjáról azt hiszem, hogy nem tudok nyilatkozni, mert ez így adódott
objektíve, ezzel nem tudunk mit kezdeni, de azt én természetesen
vállalom azt hiszem, mind a kettőnk nevében, hogy 20 forintért is
érdemes 86-szor újra nekifutni egy ilyen tárgyalássorozatnak, mert ha
van rá remény, akkor ezt meg kell próbálni. Akár együtt tesszük, akár
külön-külön, de meg kell próbálni, a munkavállalók érdekében kell
megpróbálni. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Napirend előtt lezárom, akkor megkérdezem, hogy a
napirendeken kívül más napirendi pontot kíván-e a két oldal felvetetni
a mai ülésre? Ha nem, akkor azt javasolnám, hogy az első két napirendi
pontot összefüggésében. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e
kiegészítést tenni? Szóbelit?
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Szeretnék egy rövid néhány mondatban.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Akkor rövid néhány mondatban. Köszönöm.
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Az üdülési férőhelytervről, illetve az üdülési térítési díjakról ugye,
jól bevált sokéves koreográfia alapján tárgyalunk, ezek az írásos
előterjesztések, illetve azok mellékletei is ismert módon készültek.
Néhány olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami eltérés, vagy
kívánt eltérés az eddigiektől. Az egyik, sorrendbe haladva a
férőhelytervről. Azt hiszem, hogy azt mindenki megnyugvással veszi
tudomásul, hogy a kereskedelmi értékesítésre szánt férőhelyeink tovább
nem növekednek. Annak idején ez egy gazdasági kényszer volt. Úgy
gondoljuk, hogy a továbbiakban a belügyi üdültetésnek, a dolgozóinknak
az érdekeit súlyosan sértené, hogyha ezen tovább emelnénk. Bármennyire
is indokoltnak tartanám, ezt mondjuk bevétel, vagy gazdasági oldalról.
Másik megjegyzés ehhez az előterjesztéshez. A jól ismert módon Belügyi
Érdekegyeztető Tanács is több alkalommal tárgyalta a rehabilitációs,
illetve rekreációs pihentetést. Abban állapodtunk meg, hogy ez a
dobogókői létesítményben elkülönített férőhelyeken fog történni. Nos
ezt természetesen fenntartjuk a következő, most kezdődő évben is.
Megjegyzem azonban, hogy ennek a férőhely elkülönített kontingensnek a
kihasználtsága az 50 %- alatti, tehát, úgy tűnik, hogy a munkáltatók
nem élnek ezzel a lehetőséggel, vagy nem olyan mértékben élnek ezzel a
lehetőséggel, mint ahogy ezt előre gondoltuk. A rehabilitációs, illetve
rekreációs pihentetésnek a szabályai olyanok, hogy “hál Istennek”
ezeket a fennmaradó férőhelyeket tudjuk értékesíteni szabad
férőhelyként, tehát nem okoz közvetlen kapacitáskihasználtságot. Azt
azonban gondolom, hogy kötelességem ezen a fórumon is jelezni. Kérem
szépen kigondoltunk közösen valami rendszert, és ez a rendszer úgy
tűnik, hogy kevésbé működik, mint amennyire számítottunk.
A térítési díjakról szóló. Bocsánat még egy megjegyzésem van a
férőhelytervhez. Az írásos előterjesztésnek a végén található az a
megjegyzés, illetve kívánalom, hogy a külföldi csereüdültetés
lehetőségek elosztási gyakorlatán szeretnénk változtatni. Ugye az
eddigi gyakorlat az volt, hogy ezeket a férőhelyeket a jól kialakult
kontingensek arányszámok alapján leosztottuk a területi szerveknek.
Nos, nagyon kellemetlen helyzetbe kerültünk a külföldi partnereink
némelyikével szemben, ugyanis nem sikerült kellő számú vendéget
kiküldeni. Se Csehországba, se Szlovákiába, de még szlovén és horvát
férőhelyeink is maradtak kihasználatlanul. Számunkra nagyon úgy tűnik,
hogy az elosztási rendszer díszfunkcionalitásából következően. Tehát,
én nagyon szeretném, tudom, tavaly is beszéltünk erről, hogyha ez a
külföldi csereüdültetés ez központi elosztásban maradhatna,
garantáljuk, hogy el fog jutni az információ az állomány széles
köréhez. Megjegyzem, talán jobban el fog jutni az információ, mint a
helyi szerveink, illetve az üdültetési felelőseink útján, és
garantáljuk azt is mégpedig természetesen utólag ellenőrizhető módon,
hogy az ebben a külföldi csereüdültetésben résztvevőknek az összetétele
az nagyjából tükrözni fogja az állománynak az összetételét. Tehát,
ebben oda fogunk figyelni arra, hogy nyilvánvaló aránytalanságok ne
legyenek, se szervek között, se vezetői-beosztotti viszonylatban.
Megnéztük egyébként az idei tényadatokat. Én azt gondolom, hogy név
szerint és névsor szerint tavaly mindenki emlékszik rá, hogy erről
tárgyaltunk. Nos azt gondolom, hogy ez a megvalósult névsor, ez kiállja
mindenféle összehasonlításnak a próbáját, tehát nem következtek be azok
az aggodalmak, amiket tavaly itt megfogalmaztak. Mégegyszer egy
mondatban összefoglalva, szeretnénk a külföldi csereüdültetést
központilag vezérelve elosztani.
A térítési díjakról szóló előterjesztéshez talán még rövidebb
hozzáfűzésem lenne. Ennek a hozzáfűzésnek a tartalma az, hogy ezek a
térítési díjak, vagy árak ha úgy tetszik, ezek nem emelkednek jobban,
mint magyarországi publikált árszínvonal emelkedés. Ennek több oka van.
Egyrészt én úgy gondolom, hogy egy kicsit sikerült hatékonyabbá tenni a
költséggazdálkodásunkat. Úgy gondolom, hogy néhány költségtényezővel
szemben tehetetlenek voltunk. Ez meg is látszik egyébként a részletes
táblázatokon. Tehát, ahol ugye jól ismert az érvrendszerünk, ahol egész
éves üzemeltetésben fűteni kell. Ráadásul ahol egy, annak idején
másképp gondolt programnak a következtében tartályos gázzal kell
fűteni, ott sajnos a leggondosabb költséggazdálkodás mellett sem
kerülhető el az, hogy itt egy ilyen 8 % körüli önköltség-növekedésről
tudjunk beszámolni. Ez a két üdülő egyébként Dobogókő és Galyatető,
ahol tartályos gázzal fűtünk. A tartályos gáznak a tavalyi évben
csaknem 100 %-kal emelkedett az ára. Nos, kéretik így értékelni ezeket
a, egyébként kétségtelenül minden évben nem örömteli lépéseket, hogy
árat kell emelni. Ez most egy szerény mértékű áremelés. Némiképpen
markánsabban 10 %-kal szeretnénk emelni az étkezési nyersanyagnormát.
Ennek két oka van. Egyrészt tapasztalataink szerint az élelmiszerárak
azért az általános árszínvonalnál egy kicsit jobban emelkednek.
Másrészt az év második felében elég széleskörű közvélemény-kutatást
végeztünk, kérdőíves közvélemény-kutatást a vendégeinkkel, és ennek a
tanulsága, hogy bizony még van még mit javítani, van még mit frissíteni
ezen az üdülői étkeztetésen. Egy kicsit több primőrt szeretnének teljes
joggal. Egy kicsit több zöldséget a vendégek. Ennek egy ilyen
konzekvenciája van, hogy az élelmiszer nyersanyagérték az 10 %-kal
kerülne fölemelésre. Én azt gondolom, hogy ezzel egy olyan normát
sikerült, vagy sikerülne betartani, amiből igen tisztességes, bőséges
és talán korszerű ellátást lehet biztosítani. Ennyi lett volna a
szóbeli kiegészítésem. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Na most, az asztaltól hátrafele fogom, megkérdezem, hogy vannak-e kérdések? Ha igen, akkor. BRDSZ.
Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének képviseletében:
A dobogókői üdülő szobáinak egy része 2002. évben felújításra kerül.
Ezen szobák igénybevétele esetén a fizetendő térítési díj további 300
forint/fő/nap összeggel emelkedik, ahogy ezt én körülbelül számoltam
egy 20 %-os emelkedést jelent. A kérdésem az, hogy amennyiben
önköltségszámításon alapszik az emelkedés, úgy nem tudom, hogy ezekben
a szobákban az önköltség mennyiben fog változni, tehát mi indokolta itt
a 20 %-os emelkedést? Köszönöm. (közbeszólás)
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Igen.
Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének képviseletében:
Még nem egészen idetartozik, de azért megkérdezném, hogy a legutóbb,
nem legutóbb, hanem több hónappal ezelőtt volt augusztusban egy BÉT
ülés, és ezen a BÉT ülésen elhangzott az, hogy a gödi üdülő eladásából
a befolyt összegek az üdülőkre lesznek visszaforgatva. Ez több hónappal
ezelőtt volt, és még azt szeretnénk megkérdezni, hogy hogy áll ez az
eladás, illetve ennek a pénzvisszaforgatása?
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
A kérdésem a következő. Rögtön válaszolja, vagy megvárja az összest? Akkor tessék!
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Ugye az önköltségszámítás az egy rejtelmes bonyolult tudomány, és
nagyon-nagy zavarban vagyunk mindig, amikor az önköltségből, ugye árrés
nélkül kell árat képezni. Tudniillik furcsa eredménnyel jár ez, mert
sok esetben arra kényszerülünk, hogy annak a szolgáltatásnak a
térítései díja, - ugye szándékosan nem árat említek – magasabb,
költségokokból, ahol a szolgáltatásnak a színvonala alacsonyabb. Ugye
ennek a leglátványosabb jele, Galyatetőt drágábban kényszerülünk adni,
mint egy főszezoni balatoni férőhelyet, költségokokból. Na most,
önköltséget azt mindig üzemegységre, házra számítunk, és a ház átlagos
önköltségét igyekszünk valahogy a férőhelyek között elosztani. Tehát, a
300 forint az azért nincs 20 %, az annál lényegesen alacsonyabb.
Ennyivel kevésbé emelkedtek a fel nem újított szobáknak a térítési
díjai. Na most, a különbség egyébként “ordító” lesz. Tehát, én nem
nagyon szívesen tenném meg azt, hogy ugyanabban az épületben egy 15 éve
összerakott, elnézést, kicsit lehervadt szobának ugyanannyi az ára,
vagy a térítési díja mint egy teljes felújítás utáni átbútorozott,
egyébként valóban gyönyörű szobának. Tehát, minőségi felár, de a
minőségi felárnak ott a másik oldalán a minőségi leár. Ugye Dobogókőn
eltérő árakat alkalmazunk az erkélyes meg az északra néző szobákra is.
Ne tessenek elfelejteni, mert ordító a minőségi különbség.
Gödi üdülő eladása. Gödi üdülő pillanatnyilag még nincs eladva. Ugye az
állami kincstári ingatlantulajdonnak az értékesítése az egy igen
bonyolult, igen hosszadalmas dolog. Valószínűleg ez szándékoltan van
így kialakítva. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a 3.-ik meghirdetése
következik el a gödi üdülőingatlannak. Nem azon az áron, amin két
alkalommal meghirdettük. És nem volt még csak jelentkező sem rá. Meg
kell jegyezni, hogy ez az első két körben alkalmazott vagy kihirdetett
ár, ez nem értékbecslésen alapul, hanem az értékbecslésre a kincstári
vagyonnak a gazdája, - ugye ez nem a Belügyminisztérium, ez a
Miniszterelnöki Hivatal - jócskán ráemelt. Úgy tűnik, hogy azon azt
áron ez abszolút forgalomképtelen ez az ingatlan. 3.-ik körben van
lehetőségünk arra, hogy talán reális áron hirdessük meg. Hát egyelőre
ez változatlanul jövő idő, amiről beszélünk, hogy bevétel
felhasználása. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. FRSZ-nek van kérdése? Tessék!
Dr. Topánka Erika asszony, Független Rendőr Szakszervezet képviseletében:
Igen. Egyrészt visszatérve erre a dobogókői 300 forintos minőségi
felárhoz. Számunkra ez a fajta 18-20 %-os, ahogy mi számoltuk áremelés,
úgy tűnik, mint ahogy a fejlesztésre szánt összeg lenne visszaterhelve
a beutaltra, ami egy kedvezményes üdültetésnél egyrészt elég különös.
Másrészt arról volt szó, hogy a Nánási úti ingatlanból befolyt összeg
kerül ide, illetőleg idén először állami pénzből fejlesztésre kerül
sor. Emellett mi elég különösnek tartjuk ekkora minőségi felárat,
hiszen ez nem egy kereskedelmi forgalomban lévő üdülő. Másrészt a
beutalt számára ez egy igen jelentős mértékű emelkedés. Ez lenne az
egyik kérdés. A másik az étkezési térítési díjak 10 %-os emelése, ami
elvileg reálisnak tűnik. Az a különös, hogy az anyag legvégén ott van
egy mondat, miszerint a BM KGF Közétkeztetési és Rendezvényellátó
Osztályán ugyanez már csak 7 %. Ha ez fedezi a nyersanyagnormát, akkor
igazából mi az indok a 10 %-ra? S még egy harmadik kérdés. Ez pedig az
üdülőknél a férőhelyárak teljesen másként alakulnak a továbbképzések
alkalmával. Most ezt mi végigszámoltuk. Ez egy elég jelentős növekedés.
Átlagban olyan 40 % körüli, de egyébként eltérő. Van ahol ez 70 %, és
illetőleg van ahol 20-30 %-os, holott az előterjesztés szerint ez
mindössze a terem bérleti díjat, illetőleg a híradástechnikai eszközök
bérlését tartalmazza. Tehát, egyrészt ez %-ában igen-igen magasnak
tűnik. Másrészt a továbbképzések esetén különválasztja a díjakat
hétfőtől-csütörtökig, illetőleg péntektől-vasárnapig a tervezet. Itt
egyrészt az lenne a kérdésünk, hogy hétvégén drágább-e az áram, vagy mi
indokolja ezt a fajta áremelést, tehát, hogy hétvégén már eleve egy
emeltebb összeg. Ugyanakkor elég különösnek tűnik ez a fajta igen emelt
ár, akkor, hogyha amikor hatályban van egy BM utasítás, miszerint
ezeket az üdülőket kell minden rendőri szervnek használnia, igénybe
vennie a továbbképzésekre, és ugyanakkor az ár pedig hát nem ezt a
célkitűzést tükrözi. Köszönjük.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Főigazgató Úr!
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Nem sorrendben. Majd egy kicsit visszatérünk a 300 forintra.
Nyersanyagnormáról, szándékosan nyersanyagnormáról beszélek ugye.
Magyarázattal tartozom, hogy miért került ide a menzának a 7 %-a.
Azért, mert úgy érezzük, hogy ide való. Mindig is próbáltunk róla ugye
egyezkedni, amikor árat emeltünk. Soha nem formalizált módon, és itt a
lehetőség, hogy akkor ettől kezdve ezt meg kell formalizálni. Más
dologról van szó. Az egyik az egy menza, amit akár ebben a házban, akár
a Németvölgyi úton vagy igénybe vesz a dolgozó, vagy nem, ott egy
étlapos kalkuláció zajlik. És más dolog az, amikor reggelit, vacsorát
kell biztosítani, amikor semmi mást egy hétig, vagy két hétig nem eszik
a dolgozó, ott vitamin-utánpótlásról kell gondoskodni. Más az
összeállítása. A másik megjegyzés, hogy ugye folyamatosan bírálat ér
bennünket a menzai árak miatt. Sokkal kevesebb bírálat ér az üdülői
térítési díjak miatt. Tehát, igyekeztünk a menzai árak
nyersanyagértékét is minimális szinten tartani. Kérem szépen, majd a
főszakácsnak az ügyességén múlik, hogy mit tud ebből kihozni, a menzai
főszakácsnak ügyesebbnek kell lenni, mint az üdülői főszakácsnak, mert
ott bővebb egy kicsit a norma.
A továbbképzés és vidéke. Ugye, az egyik örvendetesen utasítás
hatására, saját marketing munkánk hatására megnövekedett a belügyi
továbbképzéseknek a száma. Túljelentkezés van. Bizonyos időszakban
határozott túljelentkezés van. Vagy el kell utasítani belügyi
szerveket, amit nem szívesen teszünk. Az viszont sok esetben
előfordult, hogy izmos, jól fizető külső szerveket elutasítottunk, meg
kell jegyezni, egyébként helyénvaló módon, mert ott belügyi szerv akart
továbbképzést tartani. A hétfőtől-csütörtök, illetve
péntektől-vasárnapig. Szóval a számunkra a békés üzemvitel ugye azt
jelentené, hogy a hét minden napján van vendégünk, akkor tudunk jól
dolgozni, akkor jó a kihasználtság, akkor jó az önköltség. Na most,
ebben az ideális szereposztás az, hogy hétfőtől-péntekig ugye
továbbképzés és péntektől-vasárnapig kérem szépen, belügyi dolgozóknak
szabadférőhelyes értékesítésben minden lukat ki tudunk adni. Tehát, én
úgy fogom föl a dolgot, hogy itt akkor két funkció ütközik, mert ha a
továbbképzés úgy gondolja, hogy a hétvégén is szeretné ezt a
szolgáltatást igénybevenni, akkor a szabadférőhelyes értékesítésű
belügyi dolgozót túrja ki onnan. Kicsit ösztönözni kívánnánk a
továbbképző szerv, továbbképzést szervező szerveket, hogy hagyja meg
nekünk a hétvégét, azt mi dolgozói üdültetésre szeretnénk szánni. A
másik megjegyzés. Szóval több megközelítése lehet ennek a drága a
továbbképzés, vagy nem drága a továbbképzés ügynek. Az egyik
megközelítése, hogy kérem szépen állami pénzből költekezünk, állami
bevételt csinálunk belőle. A másik, szűkebb értelmű megközelítés
azonban, hogy határozottan bevételérdekeltek vagyunk, s a bevételi
előírást nekem valamiből teljesítenem kell. Fájdalommentesebb úgy
gondolom a továbbképzésnek az árát egy kicsit jobban srófolni és az
üdültetés árát egy kicsit kevésbé. Mondom különös tekintettel arra,
hogy túljelentkezés van örvendetes módon. Véletlenül sem akarunk senkit
elriasztani, egy kicsit hadd működjön ez a belügyi továbbképzés, olyan
piac módjára. Megjegyzem, az a szabályozó utasítás egyébként tesz olyan
megjegyzést, hogy amennyiben, tehát, amennyiben valaki ennek alá kínál,
akkor nem kötelező itt tartani a belügyi továbbképzést.
A 300 forint, vagy nem 300 forint. Abban azt hiszem egyetértünk, hogy
az önköltség típusú árat, vagy térítési díjat egy kicsit azért a
szolgáltatás minőségi színvonalával harmonizálni kéne. Tehát, ne
kérjünk annyit a nem olyan szép, kevésbé komfortos elhelyezésért, mint
a csillogó-villogóért. Abban tanácstalan vagyok Erika, hogy most,
szóval, ha ebben egyetértünk, akkor abban vagyok tanácstalan, hogy a
300 forint az sok-e vagy kevés? Mennyi a nem sok? Tehát, akkor legyen
150 forint és akkor béke van? Szóval, ezek ráérzések, de Erika azt
mondtátok, hogy a 300 sok, mert, hogy 20 % körüli. Ha 150 nem sok,
akkor legyen 150 forint, aztán valahonnan majd azt a kis bevételt
bekaszírozzuk.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Jó? Kérem szépen Gálos úr!
Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm Elnök Asszony! Tisztelt Főigazgató Úr! Az előterjesztés az
üdülői férőhelyek anyagban a 4-es és az 5-ös melléklet tartalmazza a
szervenkénti elosztást és itt a sokadik sorban alul a 3/4-ed részénél
van, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (közbeszólás)
Tehát, a 4-es és az 5-ös számú mellékletben az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére címszó alatt lévő férőhelyek,
ezek legalábbis értelmezésünk szerint tartalmazzák a hivatásos
önkormányzati tűzoltóság személyi állományának az üdülési igényeit. Ha
ez így van, akkor csupáncsak a pontosítás és a forma kedvéért, minta
hogy az előzőekben ott van, hogy illetve alatta, hogy az ORFK és
szervei részére, akkor, hogy odakerüljön, és szervei részére. Köszönöm
szépen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Zentai úr!
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Tartalmazza, oda fog kerülni a szervei részére, ugye ezeket a
viszonyszámokat, vagy létszámokat, (közbeszólások) Jó, tehát, a
szövegben Imre egyértelművé fogjuk tenni, hogy ez a hivatásos
önkormányzati tűzoltókra is vonatkozik. Belefoglalja. Hát erre majd
kitalálunk valamit.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Meg kell kérdezni a jogászokat, hogy hogyan. Talabér úr? Horváth úr? Akkor itt egy kérdést maradt, amit… Ja, Fábián Ágota!
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Elnézést kérek, úgy vettem észre, hogy ezek a kérdések voltak, és most szeretnék véleményt, ha lehet.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Akkor megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy visszafele haladunk
hátulról előre, hogy van-e valakinek véleménye az anyaghoz? Horváth úr!
Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:
Köszönöm. Tisztelettel köszöntök mindenkit! Szeretném megköszönni
főigazgató úrnak és munkatársainak az elmúlt éves munkáját. Én úgy
gondolom, hogy amit az üdültetésért Önök tesznek, ennyi köszönet
legalább ezen az értekezleten jár Önöknek. Tudom, hogy ez kevés, de
köszönjük szépen. A határőrség állománya, aki üdülni volt. Ismerik a
kritikai észrevételt Önök, de elégedettek azzal az ellátással és
szolgáltatással, és örülünk, hogy egyáltalán működik ez még így.
Reméljük, hogy lesz ez még jobban is. Elolvastam az anyagukat. Az
elmúlt évekhez képest éppen olyan korrekt, mint volt. Én a határőrség
érdekképviselete részéről nem tudok felvetni problémát. Arányos az
elosztás, az üdülési díjakat pedig én azt gondolom, hogy a piaci
viszonyokhoz még nagyon kedvezőek. Máshol, másért lehet üdülni, és ha
ehhez viszonyítom, akkor ezek elfogadhatóak. Támogatom azt a
törekvésüket, hogy a külföldi csereüdültetés maradjon központi kézben.
Köszönöm szépen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Talabér úr!
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
Köszönöm. Én csatlakoznék ahhoz, amit Horváth úr elmondott, és elfogadom az előterjesztést. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Zentai úr, elfogadod az előterjesztést?
Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
Elfogadjuk az előterjesztést.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Jó, köszönöm szépen. Gálos úr!
Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm szépen. Hasonlóképpen csatlakozom, amit a Horváth kolléga
mondott, azzal a kiegészítéssel, hogy feltehetően ebben az évben időben
került napirendre ez a nagyon komoly és lényeges kérdés, az előző
években mindig majdhogy nem az üdülés megkezdése előtt került rá sor,
és feltehetően, tehát ennek tulajdonítom azt, hogy nagyon sok helyen a
hivatásos önkormányzati tűzoltóságok részére nem jutott le, vagy ha
lejutott az igénylés lehetősége, akkor mindösszesen talán egy fél nap
állt rendelkezésre a jelentkezésre. Úgy gondolom, hogy most lesz
megfelelő idő rá. Feltehetően a kihasználás is jobb lesz, ezt a
tűzoltók vonatkozásában tudom, hogy többen szerettek volna menni, csak
nem tudták már, hogy milyen formában, hogyan lehet ilyet igényelni, és
hasonlóképpen javasoljuk központi kézben tartani a külföldi üdültetést.
Köszönöm szépen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. FRSZ!
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm szépen. Én szeretnék először is köszönetet mondani az évek óta
teljesen egyformán precíz és tisztességes előkészítésért, ami nem
mindig volt így. Úgyhogy ez tényleg nagy öröm a számunkra, és néhány
konkrét észrevételt azért szeretnék tenni. Férőhellyel kapcsolatosan.
Én teljes mértékben támogatom azt, hogy központosítva kerüljön a
külföldi csereüdültetés is elosztásra. Az a tapasztalatunk, hogy az
összes többi üdülő tekintetében is sokkal kényelmesebb és mindenki
számára úgy tűnik, hogy hatékonyabb az Internet világában ez meg
szerintem ez meg egy kattintással is lassan-lassan mindenünnen működni
lesz képes. Úgyhogy ennek a fejlesztését látjuk mi a jövőben egyetlen
járható útnak. Azonkívül meg hát külföldi ügyben nyilvánvalóan amikor
polémia volt e körül, akkor más viszonyok voltak. Most én is
tapasztaltam, hogy nem sikerült értékesíteni azt, ami volt, és hát ez
nagy kár, ezt bármi módon meg kellene oldani, hogy sikerüljön a
kollégáknak külföldre is menni magyar árért nyaralni. A férőhelytervhez
egyetlen észrevételem van. Az anyag szempontjából persze nem
kardinális, de tavaly ilyenkor a munkáltatói oldal egy kötelezettséget
vállalt, hogy áttekinti a nem viszonyszámmal rendelkező szervezeteknél
a most ott lévő darabszámoknak a jogszerűségét, illetőleg erről a
BÉT-et tájékoztatja, hogy miért annyi az annyi. Most, ez elmaradt. Én
azt szeretném teljesen függetlenül a mai végeredménytől, szeretném
kérni, hogy akkor ezt a lehetőséget ne szalasszuk el, hogy legalább
lelki nyugalmunk meglegyen, hogy azért az arányok nincsenek eltolódva
mondjuk a polgári titkosszolgálatok irányába.
Az árakkal kapcsolatosan. Hát, ez a dobogókői akárhány forint, ez
nagyon érdekes dolog. Én emlékszem, hogy mindannyian és azt hiszem,
hogy mind a két oldalon ülők milyen örömmel osztottuk el azt a kis
pénzecskét, ami rendelkezésre állt, hogy valamit fejlesszünk ezeken az
üdülőkön, és miután ezt boldogan elmondtuk az állománynak, most
visszamegyünk, hogy megcsináltuk, viszont ti fogtok érte többet
fizetni. Na, most ennek már az akusztikája is borzasztóan rossz. Azzal
viszont egyetértek, hogy ne kerüljön pont ugyanannyiba, mint az ócska
lelakott szoba, viszont ez esetben lehet, hogy azt a megoldást kéne
választani, hogy ott kéne ereszteni az árból valamennyit, hogy
mégiscsak legyen valamennyi különbség. Tehát, én úgy gondolom, hogy ezt
fontoljuk meg. Én most nem tudom, hogy a 150 forint sok vagy kevés. Ezt
éppúgy bizonytalan vagyok, mintahogy a főigazgató úr, de maga az egész
rendszer olyan furcsa, hogy hát ezek után kővel dobálnak bennünket, ha
“ne adj Isten” valami fejlesztési pénzt még odarakunk, mert az egyben
azt jelenti, hogy többet kell érte fizetni.
A továbbképzésekkel kapcsolatban elfogadom azt, amit a főigazgató úr
mond, de számunkra mégis nagyon disszonáns az, hogy egyik zsebből a
másikba pakolás, hogy most minél többet fizessenek a szakmai szervek,
szóval nem tudom, hogy ténylegesen egy 40 %-nál magasabb emelést egy
évben célszerű-e, indokolt-e megtenni a szervek felé. Nem tudom, hogy
ők milyen véleményt alkottak erről, igazándiból ez érdekelt volna, hogy
ez így az önálló költségvetéssel rendelkezők számára akkor kezelhető
vagy nem kezelhető, mert nagyon soknak érezzük ezt az emelkedést.
A következő, ami most már katasztrofálisan súlyt bennünket ez az
érdekképviseletek hasonló továbbképzési programjai. Mert, ugye tavaly
abban maradtunk, hogy kihagyjuk a normából az erre vonatkozó könnyítő
szabályt, és hát ez aztán működött is csak mindig ilyen nehézkesen,
ilyen külön egyeztetésekkel, meg miegyebekkel. Tehát, én nem tudom,
hogyha most ez még 40 %-kal drágább, akkor nem kellene-e újra elővenni
azt a gondolatot, hogy viszont egy más az önköltségi ár megemlítésre
kerüljön az érdekképviseletek esetében, és nyilvánvalóan idesorolom
mondjuk az IPÁ-t is vagy nem tudom még kit kell idesorolni, ezt meg
kellene nevesíteni, akik … (közbeszólás, nem érteni) Úgyhogy ezt én
javasolnám, hogyha lehetne figyelembe venni, és köszönöm szépen
befejeztem.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
BRDSZ!
Terjéki László úr, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:
Köszönöm szépen. Én is az Ágotával értenék egyet. A fölújított
szobáknak a magasabb összegű kért pénz az azzal is járhat, hogy szépen
lassan fölújítom mindegyiket, és akkor rejtve egy tizenvalahány %-os
emelkedés innentől kezdve az egészre beépül. Tehát, mindenféleképpen el
kell gondolkodni, hogy ezt a módszert hogy alkalmazzuk, hogy 150
forint, vagy pedig tényleg csökkentsük a lelakott szobák árát. Köszönöm
szépen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Elnézést, egy megjegyzésem hadd legyen az egészhez. Én nagyon örülök,
hogy a főigazgató úr dörzsöli a tenyerét, hogy végső fokon látensen
megemeli minden szoba árát, de azért ne tessék elfelejteni, hogy a BÉT
azzal járult hozzá a Nánási úti és a gödi ingatlanok eladásához, hogy
ez valamilyen módon beforgatásra kerül az üdülők hasznosításába, és nem
úgy pedig, hogy utána pedig az üdülésben résztvevők fogják ezt
ismételten megfizetni, ez az egyik, a másik pedig, még nem hallottunk
még semmit a rekreációval kapcsolatban. Tehát, milyen intézkedést kíván
tenni a munkáltató, és itt inkább a Belügyminisztériumot kérdezném meg
az országos parancsnokságok irányába, illetve az alárendelt szervek, a
minisztérium irányítása alatt lévő szervek irányába, hogy küldjék
rekreálni az embereket. Fizessék meg ennek a rekreációs beutalónak az
árát, annak aki szüksége van.
Lajtár úr!
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Van néhány önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Mindenki tudja,
hogy milyen lehetősége van. A mi feladatunk a feltétel kialakítása
volt. A feltételt kialakítottuk. Ezt követően nem lehet senkit
kényszeríteni arra, hogy ő X létszámot jelentessen meg, hiszen a
rekreációnak egy része akárhogy is nézzük Hévíz, nemcsak Dobogókő,
hanem Hévizet is ide kell sorolni. Az egyiknél van egy tökéletes
kihasználtság. A tévedések elkerülése végett a másiknál is van
kihasználtság, de az, hogy mi kontingenst határozzunk meg, az teljesen
butaság lenne. Tehát, nem gondolkodtunk ilyenbe abszolút. Mert, nincs
lehetősége a miniszternek erre.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Jó, de hát akkor tudomásul vesszük, hogy a más forgalomban hasznosítja
a rekreáció helyét a főigazgatóság, ugye mert ez nincs kihasználva,
azért hozzáteszem, ez a rekreációs hely ilyen szempontból. Kíván-e még
főigazgató úr záróként? Tessék, legyen szíves!
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Szeretnék. Köszönöm szépen, hiszen a megjegyzések ugye címszó alatt
kérdés is elhangzott, illetve inpaszt is kapott az előterjesztő, ami
módosítási javaslatként is értékelhető akkor. Az egyik. Visszatérve
erre a belügyi rendezvényre. Ugye a kalkulációnál egy dologról nem
szabad elfelejtkezni, hogy természetesen akkor, amikor mi férőhelyre
kalkulálunk térítési díjat, árat, akkor ebben a lehető és szalonképes
kozmetikák benne vannak. Az egyik ilyen kozmetika ugye a pótágyra is
kalkulálunk. A belügyi továbbképzéseken a pótágy az értelmezhetetlen.
Továbbá nagyon sok esetben előfordul az, egyszerűen a dolog sajátossága
olyan, hogy a szobakihasználtság, igen jó az ágykihasználtság azonban
kevésbé jó, hát nem lehet bárkit bárkivel – elnézést – összefektetni
egy franciaágyas elhelyezésben. Magam sem szívesen szenvednék emiatt.
Tehát, itt egy kicsit a hatékonysági viszonyaink azért rosszabbak. Ami
az érdekképviseleti szervek, illetve a IPA rendezvényeit, - IPA is
elhangzott – illeti, elfogadható-e az, de akkor szeretném, hogyha
belefogalmaznánk az előterjesztésbe, hogy az érdekképviseleti szervek
az értekezleteiket, összevonásaikat ….
(kazettafordítás)
… férőhelyes áron vehetik igénybe. Akkor beleférünk a táblázatba,
védhetőek vagyunk, mert nem árengedményről van szó, egyszerűen egy
másik kockából kalkulálunk. (közbeszólások, nem érteni)
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Ha jól értem, akkor az érdekképviseletek, tehát a szakszervezetek,
nevesítve az IPA, a nyugdíjasegyesületek, mert ugye ők is ebbe a
kategóriába tartozhatnak gyakorlatilag.
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Igen, na most az IPA az majd egy külön dolog lesz, mert ott a vendég
többnyire egyéni. De, tehát, nem szervezetről van szó, de értsük ide
akkor az IPÁ-t is.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Tehát, akkor 40 helyett, most mondja a kolléga 20 %-kal lenne több a tavalyi térítési díjnál. (közbeszólások, nem érteni) Ágota!
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Igen. Természetesen én az érdekképviseleteknek csak az abbéli csoportos
programjairól beszéltem, ami oktatás, értekezlet, tehát nem azt
gondoltam, hogyha, (közbeszólás) Igen, csakhogy itt az IPÁ-nál is,
akkor ezt egyformán kellene érteni. Biztos van nekik is, másnak is
lehet ilyen típusú programja. Na most, én ezt a szabad férőhelyet is
egy, bár engedmény az előző tételhez képest, de sokallom éppen azon
oknál fogva, mert, hogy itt a forrás, amiből az érdekképviseletek
gazdálkodnak, az állomány tagdíja döntő részben, és kisebb részben
valami kis támogatás. Tehát, én szeretném felvetni azt, amit
gyakorlatban alkalmaztunk és több alkalommal, hogy önköltséggel
működött az ilyen, főleg a nagyobb létszámú.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Elnézést, gondolom ez azért is, csakhogy ráerősítsek, mert ezekben az
időszakokban, amikor az érdekképviseletek továbbképzést tartanak, nincs
is kihasználva az üdülés. Tehát, vagy üresen marad a szoba, vagy valami
befolyik, mert nem hétvégére esnek a továbbképzések. Horváth úr!
Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:
Főigazgató úr a legutóbbi javaslat elfogadható az én szakszervezetem
képviseletében. Hadd mondjam így a Határőr Szakszervezet, nem kérünk
külön kedvezményt az állomány térítési díjához képest, és nem kívánunk
ebbe részt venni. De ha, az IPA jöhet, akkor jöhet más nemzetközi
rendőr, meg nem rendőr, vagy belügyi szervezet is. Tessék ezt
végiggondolni, mert lehet hozni vagy 20-at. Tehát, ne tegyünk
különbséget ezek között, hogy most minek mi a neve. A hazai
szakszervezetekről és tagjairól legyen szó, és úgy gondolom, hogy
minden más rendezhető a térítési díjak alapján. Köszönöm szépen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Tisztázzuk, mit fogadtatok el? A 40, az eredeti állás… (közbeszólás,
nem érteni) elnézést, vagy most a szabadférőhelyest? Szabadférőhelyest.
Jó. De még nem vagyunk a szavazásnál.
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Akkor, akként pontosítanám az elhangzottakat, hogy az érdekképviseletek
rendezvényeire nem a, ha előveszünk egy ilyen táblázatot, akkor válik
egyértelművé, nem a továbbképzések hétfőtől-csütörtökig című rublikát,
hanem a szabadférőhelyen hétfőtől-csütörtökig rublikát alkalmaznánk,
ami már alig haladja meg a beutalós árat, és nekem Dobogókő van
előttem, ahol ez, (közbeszólások, nem érteni) Tessék?
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
18-20 %.
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Ezt nem értem ezt a 18-20 %-ot. Mihez képest? (közbeszólások)
Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:
Tehát a beutalóval valóhoz képest, mert 3.771, így pedig 4.443 lesz a
szabadférőhelyen, tehát ehhez képest. Ha nem az apartmant veszem, akkor
3.169-ről 3.689, %-ban ugyanannyi.
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Még mindig nem értem a 20 %-ot. Dobogókő beutalóval, próbáljunk egy
táblázatot nézni. Tehát, van egy ilyen táblázatom, hogy Dobogókő
beutalóval. Nézzük azt a sort, hogy 1/C kategória. Beutalóval minimum
két fő esetén 2.578, szabadférőhelyen 2.976. Minek a 20 %-a? Itt 400
forintnyi különbség van. (közbeszólások, nem érteni) Igen, de megint
ugye nincs pótágy igénybevétel. Kérem szépen. Előterjesztőnek ez az
ajánlata. Tessék szíves lenni megítélni, hogy elfogadható-e vagy sem.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
A munkavállalói oldal részéről kérdés, megjegyzés? Nincs. Akkor kérem
szépen ketté kell választani a két előterjesztést. Az egyik a
férőhelyek című előterjesztés. Megkérdezem a munkavállalói oldalt, hogy
az előterjesztést a férőhelyek tekintetében azzal a kiegészítéssel,
hogy a külföldi utazások azok központi elosztásba kerülnek, és utána
majd tájékoztatást kapunk arról az év végével, vagy a következő év
elejével, hogy mely szerv hány beutalót kapott a külföldi utazások
tekintetében. Elfogadja-e? Csak, ha igen, akkor kérek bólintani, mert
akkor. Köszönöm szépen. A munkavállalói oldal ezt az előterjesztést
elfogadta. A térítési díjak tekintetében most jön ugye a. Ugye két
változtatás történt a munkavállalói oldal részéről. Javaslat. Az egyik,
hogy ne 300 forint legyen a kifestett üdülési szobáknak a plusz
térítési díja, hanem 150 forint. Elfogadja a munkáltatói oldal?
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Ezt javasoltam!
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. A munkavállalói oldal elfogadja a 150 forintot
300-ról? (közbeszólás, nem érteni) Tehát, 150 forintot, azt hiszem
mindenki elfogad. A másik javaslat, hogy a továbbképzések tekintetében
az érdekképviseletek váljanak el a belügyi szervek továbbképzési
költségeitől, ez azt jelenti, hogy hétfőtől-csütörtökig ugye a
szabadférőhelyes kapacitás árán kerül értékesítésre munkavállalói oldal
egyetért vele? Igen. Munkáltatói oldal elfogadja? Akkor összességében
megkérdezem, hogy az üdülési térítési díjak című előterjesztést
elfogadja-e a munkáltatói oldal? Igen. Köszönöm szépen. Tehát, a
munkáltatói oldal elfogadta. Köszönöm szépen a Központi Gazdasági ..
Tessék!
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Egy pillanat, itt egy szövegpontosítást hadd tegyünk. Konkrétan
szerepeljen az érdekképviseleti és nyugdíjas szervezetek. Hiszen ez
volt a fölvetésnek a lényege, és később az előterjesztésből ne legyen
probléma és vita.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Elnézést, még akkor egyet kihagytuk, amit elfogadott a munkáltatói
oldal, hogy az önkormányzati hivatásos tűzoltók külön szerepeljenek egy
mondattal, hogy rájuk is vonatkozik mind a férőhelykapacitás, mint
pedig a térítési díj. Ágota!
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Az anyag elfogadása nem fűggött ettől, de nem kaptam választ, hogy ezt
a nem fejkvótával leosztott szerveknél a felülvizsgálatról valamilyen
összegzést ha kaphatnánk.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Majd ezt utána jó, csak. Tehát, akkor a jegyzőkönyv számára, hogy
mindkét a két előterjesztést akkor a Belügyi Érdekegyeztető Tanács
elfogadta. Most kérem főigazgató úr válaszoljon az FRSZ kérdésére.
Meichl Géza úr, főigazgató, BM Központi Gazdasági Főigazgatóság:
Valóban mára nem készültünk ezzel az elszámolással ugye, hogy a hajdan
volt belügyi, vagy a belügyből kivált szervekkel mik a kapcsolataink.
Eléggé nehéz megfejteni ezeket a hajdan volt okmányokat. Egy dolgot
azonban tessenek szíves lenni észrevenni, hogy ezt évről-évre azért egy
kicsit tekerjük lefele. Szaval az az igazság, hogy nem egzaktak azok a
dolgok, amik annak idején írásban lefektetésre kerültek. Meglehetősen
nehéz küzdelem zajlik. Egy kicsit lejjebb srófoltuk. Talán itt van már
az ideje annak, hogy ezt az egészet generálisan áttekintsük, hogy
indokolt-e még ezt a fajta férőhelyet biztosítani. Igénybe veszik
egyébként, hiszen azóta ezek a szolgálatok kiépítették a saját
üdültetési kapacitásukat. Ahova nekünk intézményes jogosítványaink
cserébe nincsenek. Tehát, ezzel adós a munkáltatói oldal.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Én, meg kell állapítsam nagyon aktívan működik a BÉT.
Éppen ezért egy 5 perces cigarettaszünetet rendelek el. És amennyiben a
főigazgató úr kíván, továbbiakban nyugodtan maradhasson, maradjon, mert
ez érinti a saját közalkalmazottait is. Tehát 2 óra 5 perckor
folytatjuk.
(szünet)
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
.. pont. Az előterjesztő Lajtár József közgazdasági helyettes államtitkár úr. Megkérdezem az előterjesztőt van-e kiegészítése?
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Én azt hiszem, hogy nem annyira kiegészítés, de köszönöm a lehetőséget
és a szót. Inkább ügyrendi, amit mondani szeretnék. Ahogyan
fölvállaltuk 15.-éig meg kell kezdeni az egyeztetést a ruházati
utánpótlási illetmény és egyéb járandóságok vonatkozásában. Ezt a múlt
hét pénteken kiküldtük mindenkinek. Amennyiben volt idő
áttanulmányozni, úgy érzem, hogy alkalmas arra, hogy megvitassuk máma.
Hogyha nem, mi készek vagyunk arra, hogy amit korábban vállaltunk
december 31.-ig az egyeztetést befejezzük. Január bocsánat. Január
31.-ig. Találkoznunk kell még mindenféleképpen, hiszen vannak egyéb
fölvetett kérdések, a decemberi ülésen is elhangzott több javaslat,
amelyet nem akartunk ma semmiféleképpen az idő rövidségére való
tekintettel bezsúfolni a mai napra. A hónap végére ezek előkészíthetők
és idehozhatók. A javaslatban azt el kell mondani, hogy ami a
közalkalmazott és a munkavállalói ruházati utánpótlási illetmény
összegét tekinti, valóban a szakszervezeti érdem, hogy ez így került
ebbe az előterjesztés-tervezetbe be. A munkáltató a korábban az eredeti
tavalyi szintet szerette volna mindenféleképpen végigvinni. Ez már egy
módosított javaslat, és módosított javaslat az is, hogy az egyenruhás
állomány fölszerelése hogyan történjék. Az egyenruhás állomány
fölszerelésére vonatkozóan téli ruházattal való ellátására vonatkozóan
még egy utasítás kiadásra fog kerülni. Mindenféleképpen azt szeretnénk,
hogyha az venné meg, az kapná meg a téli egyenruhát, akinek azt
ténylegesen viselni kell, és ameddig a réginek a kihordási ideje
érvényben van, és valaki addig nyugdíjba megy, nem akarjuk megvetetni
vele semmiféleképpen. Hiszen egy bőrdzsekinek a kihordási ideje nem
azonos egy nyári pantallóéval. Semmiféleképpen többletköltséget
senkinek nem kívánunk előidézni és okozni. Ez annyit jelent, hogy
jelenleg úgy szerepel, hogy aki 2006. december 31-ig nyugállományba
vonul és nem közterületen teljesít szolgálatot egyenruhában, annak nem
kötelező a téli egyenruházat megvétele. Nyilvánvalóan itt az
utánpótlási pénzt ugyanúgy ki kell fizetni, mint azoknak akik
vegyesruhás vagy egyéb kategóriába kerültek besorolásra. Ez külön
utasítás kérdése lesz. Itt csak és kizárólag azt szeretnénk szabályozni
ebben az előterjesztésben, ebben a tervezetben, ami jelenleg itt van
Önök előtt, ami a járandóságokat rendezi. Köszönöm szépen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Igen. Lehet-e arról szó, hogyha ma a két oldal meg tud
állapodni e tekintetben, akkor ez kiadásra kerülne záros határidőn
belül? Azt is megmondom, hogy miért. Mert ugye folyik az egyes
munkáltatókkal külön a tárgyalás, már elkezdődött és ugye a héten
szeretnénk be is fejezni az összes országos parancsnokkal, illetve
munkáltatói joggal rendelkező szervnél, és ott kéne utalni a
ruhapénzekre is.
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Munkáltatói oldal az bevállalja azt, hogy természetesen amennyiben itt
konszenzus születik máma, abban az esetben ez záros határidőn belül
kiadásra kerül. Az anyag január elején kezdett el kialakulni és
gyakorlatilag az elmúlt hét pénteken reggel került befejezésre. Tehát,
friss. Ennek a köröztetése nem történt meg, nyilvánvalóan azt tudjuk
csak tenni, hogy amennyiben itt egy konszenzus alakul ki, akkor
köröztetés, kiadás. Azt el kell mondanom, szintén inkább ügyrendi és
információul szolgál. Az elmúlt hét pénteken reggel valamennyi országos
hatáskörű szerv gazdasági vezetőjével én személyesen beszéltem,
tájékoztattam őket arról, hogy mi történik, és ahol nagyobb létszámú
munkavállaló, illetve közalkalmazott van, hasonlóképpen az információt
mi továbbítottuk, azt, ami ebben szerepel. De, nyilvánvalóan, amikor
valaminek száma van és alá van írva, akkor tekinthető hitelesnek.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. BRDSZ!
Terjéki László úr, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete képviseletében:
Két kérdés-észrevétel. Az első a tervezet 6-os pontja a kórházzal
kapcsolatos. Megköszönve, hogy a kórház bekerült. Ugyanakkor azt
szeretnénk megkérdezni, hogy ezeket a pénzeket központi költségvetés
fogja számukra leadni, vagy pedig saját maguknak kell kigazdálkodni? A
második. Ruhapénzről van szó a 6-os pontnál. A 8-as pont, amely azt
mondja ki, hogy a ruházati költségtérítést az egyenruházati utánpótlási
illetmény vissza nem tartott részét 2002. május 31.-ig kell kifizetni.
Ezzel kapcsolatban az az észrevételünk, hogy a tavaly decemberben
megjelent 7/2001. közigazgatási államtitkári intézkedés 54-es pontja
azt mondja ki, hogy a köztisztviselők esetében március 31.-ig kell a
ruhapénzt kifizetni. Tehát, ez gyakorlatilag ellentmond egymásnak.
Köszönöm szépen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm. Lajtár úr!
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Köszönöm szépen. A második nem mond ellent, mert ez lesz a magasabb
szintű, ez az utasítás. Következő van. Azt látni kell, hogy 2002.-re
költségvetés külön mint egy évre nem készült. 2002.-ben a tavalyi
jóváhagyott költségvetési, két éves költségvetés alapján kell
gazdálkodni. Ez annyit jelent, hogy több olyan feladata van valamennyi
tárcának, aminek a fedezetét előrehozásból kell finanszírozni. Nekünk
azt is számolni kell, hogy mennyit tudunk, milyen időre előrehozni, és
itt vannak olyan többletfeladatok, amelyre nekünk pénzt kell
biztosítani. Ennek megfelelően, amit felelősséggel föl lehet vállalni
azt, hogy május 31.-éig megkapja minden dolgozónk kivétel nélkül a
ruházati utánpótlási illetményét, mert ez fölvállalható. Rizikót látok
minden korábbi időpontban, hiszen “hála a jó Istennek” a választások
már most rendeződtek, de vannak olyan feladataink, amihez pénzt kell
biztosítani. Ettől vagyok kishitű, hogy egy márciust be tudjunk
vállalni vagy nem. Én azt javaslom, hogy fogadjuk el a május 31.-et, és
legyen ez biztos, mint azt, hogy az állománynak azt mondjuk, hogy
márciusban megkapjátok, majd utána módosítani kell a kiadott
szabályozónkat, azért mert nem lesz meg a fedezete, nem lesz hozzá
lehetőségünk. Ez az egyik. A kórház vonatkozásában. A kórház bekerült,
mert az elmúlt heti megbeszélések során is napirendre került ez is. A
kórháznál a bázisba, amit mi finanszírozunk a 25.000 forint benne van,
ami idáig a ruhapénz volt. Tehát, ez kifizethető. Mi szándékosan nem
akartuk lezárni ezt a kérdést, és azért úgy van benne, ahogyan benne
van, hogy a 25.000 forintot mindenféleképpen oda kell adni. De, nem
akadályoztuk meg, hogy 25-öt, 26-ot, 27-et, amennyit tud annyit
fizessen. Az összes többi bevétele az pontszámfüggő a kórháznak, hiszen
fix támogatás csak és kizárólag a minisztériumtól érkezik.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Erre majd még visszatérnék. Fábián Ágota!
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy korrektül össze van szedve ez a
dolog az elmúlt három alkalommal folytatott vitának is az okán. Én is
azt javasolnám, hogyha lehet, akkor minél előbb kerüljön kiadásra, hogy
az állomány egyszerre ismerje meg, hogy milyen paraméterekre számíthat.
És egyedül a 7-es pontnál lenne egy szövegszerű javaslatom, mert kicsit
félreértelmezhető a megfogalmazás. Én azt javasolnám, hogy az első
mondat, ugye, hogy évben 82.500 forint/fő, ott tegyünk egy pontot. S
egy következő mondatban az egyenruha viselésére kötelezett állomány
esetében ebből 47.500 forint összeget és innen változatlan.
(közbeszólások, nem érteni) Azt mondjuk a másik utasításban. Igen, és
akkor teljesen precíz, ha a téli egyenruházat beszerzésére kötelezett,
akkor hibátlan. Köszönöm szépen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm. Gálos úr, van-e?
Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm. Az előterjesztést elfogadjuk. Nincs észrevételünk ezzel
kapcsolatosan. Ugyanakkor a napirendi pontban megfelelően, mint ahogy
jelezve van, és tulajdonképpen az egyeztetés megkezdése és mint ahogy
Lajtár úr mondta, hogy lesz egy további egyeztető tárgyalás. Erre a
további egyeztető tárgyalásra szempontként szeretném javasolni, hogy
térjünk vissza és pontosítsuk a hivatásos önkormányzati tűzoltóság
egyenruhájának a helyzetét. Figyelembe véve az erre külön lefolytatott
egyeztető tárgyalások, és arról történt miniszter úrnak a döntését.
Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm. Zentai úr!
Zentai Ferenc úr, főtitkár, Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete:
A Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete az utasítás-tervezetet elfogadja.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm. Talabér úr!
Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége:
PVDÉSZ-nek nincs eltérő véleménye, elfogadjuk és minél előbb a kiadását kérjük. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm. Horváth úr!
Horváth József úr, főtitkár, Határőr Szakszervezet:
A Határőr Szakszervezet képviseletében elfogadom.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Akkor megállapítom, hogy és felkérjük a munkáltatói
jogot gyakorló vezetőt, hogy ezt a ruházati utasítást, ha lehetne, hát
én azt mondom, hogy miután nem sokat egyeztettek a miniszteri
utasítás-tervezettel sem, úgyhogy ezzel kapcsolatban is elég rövid időn
belül lehet ezt kiadni. És megállapítom, hogy a hivatásos állomány
tekintetében, a téli egyenruházati ellátás és a hivatásos önkormányzati
tűzoltók egyenruhával való ellátását, az egy külön tárgyalási forduló
legyen, és ez nem ebben az utasításban kerül szabályozásra.
(közbeszólás)
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Javaslom a január 31-es határidőt. Az idő minket is szorít, mindenkinek
kell egy biztosíték a saját munkájához, amennyiben ezt itt máma le
tudjuk zárni és most már egyértelmű, hogy le tudjuk zárni, következő
forduló az, hogy hozzuk a téli ruházattal való ellátással kapcsolatos
utasítást. Hozzuk azt, ami még fölmerült a december 6.-ai – ha jól
emlékszem – BÉT ülés javaslatként és azt még ebben a hónapban el
kezdjük egyeztetni, “uram bocsá”, hogyha szinkronban lesz a
gondolatunk, akkor le tudjuk zárni, hogy hogyan legyen. Nyilvánvalóan
itt dönteni kell, Gálos úrnak arra vonatkozott a kérdése és javaslata,
hogy mi fog kiterjedni a hivatásos önkormányzati tűzoltóságra, hogy
bekerül-e a rendészeti gönccel való ellátásba, vagy egyéb megoldás
lesz. Ennek az előkészítéséhez kell ennyi idő, hogy csak a hónap végén
tudunk felelősséggel kiállni.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen, és azt kérem, hogy ebbe az utasításba szíveskedjenek
hatályon kívül helyezni az államtitkári intézkedést, mert különben a
kettő egymással nem, legalább is ezt a pontját, a március 31.-ei
pontját. Igaz, hogy az csak a házra vonatkozik, tehát a központi
igazgatásra.
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Az államigazgatás egyéb eszköze, az igazság az intézkedés nincs ilyen sajnos a rendszerben
(felvételhiba)
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Akkor megállapítom, hogy a 3. napirendi ponton is túl
vagyunk. A 4. napirendi pont következik az egyebek kategóriájában. S
engedjék meg, hogy innen a pulpitus mellől a Janza úrnak tegyünk fel
kérdéseket ugye, amire nem kaptunk eddig választ, és ezért került ma
meghívásra a főosztályvezető úr. Ugye 2 az FRSZ által felvetett kérdés,
1 pedig a BRDSZ által felvetett kérdés vonatkozik a Janza úrnak. Az
első, ami érinti a jelenlegi, a Rendőrtiszti Főiskola levelező
tagozatán 99 óta tanuló, már a szakmában dolgozó hallgatókat – és pedig
a nyelvvizsga kérdése. Ugye a BRDSZ kapott a hallgatók és az FRSZ is
gondolom megkapta ezt a levelet. Hallgatók által aláírt petíciót,
amelyben rögzítették, hogy 99-ben mikor meghirdették a szakot, illetve
az évfolyamot, még nem szerepelt kötelezettségükként a nyelvvizsga a
felsőoktatási kibocsátás feltételeként, majd egy szigorított
nyelvvizsga instrukció került bele, ami azt jelenti, hogy szakmai
vizsgával nehezített “C” típusú középfokú nyelvvizsgát kérnek a
Rendőrtiszti Főiskolán a hallgatóktól. A hallgatók elmondják, leírják,
és ez igaz is, mindenki utána járt már, hogy nem biztosítja nekik a
Rendőrtiszti Főiskola és a munkáltató sem azt a szabadidőt, ami egy “C”
típusú szakmaival nehezített középfokú nyelvvizsga letételéhez
szükséges lenne. Ezért előfordulhat, hogy az évfolyam kibocsátásakor
mindösszesen egy 10-15 ember kerül a diplomával kibocsátásra. S akkor
mi lesz a másik 190-el? Tehát, és ez folyamatában kíséri a levelező
tagozatos hallgatókat. Mi a minisztertől kaptunk egy választ, amit hát
kitehetek elnézést kérek az ablakba. A miniszter úr csütörtökön este is
elmondta nekünk, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy ez a “C” típusú középfokú
nyelvvizsgát a levelező tagozatos hallgatók letegyék, legfeljebb annyi
a könnyítés, hogy nem kell szakmaival nehezíteni. Na most, azért, ha mi
ezt megtámadnánk bíróság előtt, ugye, ez az évfolyam úgy került
meghirdetésre, hogy nyelvvizsga nélkül. Ha pedig kötelezem a
nyelvvizsgára a hallgatókat, akkor ki kell vonnom a munkából őket,
évente meghatározott óraszámban, és biztosítanom kell a lehetőségét,
hogy ez a közel 200 ember nyelvet tanuljon. Ez az egyik kérdés a Janza
úrhoz. A másik kettő pedig a hallgatók tekintetében ugye az FRSZ tette
föl a két kérdést. Az egyik volt a gyakorlati szolgálat alatt a
hallgatók juttatási rendszere hogyan fog alakulni? A másik pedig a
hallgatói ösztöndíj hogyan fog alakulni 2002.-ben? Várjuk a válaszát a
Janza úrnak.
Dr. Janza Frigyes úr, főosztályvezető, BM Oktatási Főosztály:
Köszönöm szépen. Ha megengedi a tisztelt Tanács, akkor hátulról mennék,
mert talán így egyszerűbb a válasz. Ami az alapösztöndíjat illeti. Az
alapösztöndíj rendszerünk pillanatnyilag az országban található
szakképzési ösztöndíjkvótákhoz képest kb. 2-300 %-os. Tehát, olyan
pénzeket fizetünk, mint általában felsőoktatásban fizetnek. Ez mondjuk
helyénvaló, így találtuk, amikor megfogalmaztuk az eredeti OM-BM közös
rendeletet, illetve a 35-öst, mert az indoklásba nem megyek bele. Ezt
emelni nem hiszem, hogy lehetne, elvi okok miatt. Én úgy emlékszem,
hogy egy évvel ezelőtt erre a választ meg is adtam itt BÉT-en, hogy nem
tartjuk szerencsésnek. Ugyanakkor ennek az ösztöndíjnak a karbantartása
az folyamatosan megtörténik, hiszen a köztisztviselői illetményalap
%-ában kifejezett ösztöndíjról van szó. Tehát, ebben az évben is
emelkedett a mértéke az ösztöndíjnak. Tehát, így folyamatosan tartani
tudjuk a karbantartását az ösztöndíjainknak. Nem is gondolkodunk azon,
hogy az ösztöndíjat generálisan az illetményalap %-ában megemeljük.
Ami a másik kérdést illeti, hogy a gyakorlati idő tekintetében
valamilyen pótlást kellene adni a tanulóinknak, hiszen többet kell
fizetniük, kikerülnek a fészekből, kikerülnek a melegből, kikerülnek az
olcsóbb, mondjuk kantinárakból. Habár ez ma már nem jellemző. Ugye már
vállalkozói alapon működnek zömében ezek a belső ellátási rendszerek.
Ezt osztjuk, mert valóban többletköltségei keletkezhetnek a tanulónak.
Erre vonatkozóan mi kidolgoztunk egy táblázatot, hogy amennyiben
ennyivel, annyival, amennyivel emelnénk, akkor kb. ez milyen
többletköltséget jelente. Én úgy tudom, hogy tehát, miután a
munkáltatói oldal képviselőjével, Helyettes Államtitkár Úrral erről
szót váltottunk, hogy ezen a bizonyos január 31.-ét megelőző újabb
találkozón pontos számokat tudok mondani. Megvannak a pontos számaink,
most is itt vannak nálam, de miután nem lett még minden tekintetben még
leegyeztetve, most sportszerűtlennek tartanám, hogy ezt bemutassam. A
30-as OM-BM közös rendelet, ami a tanulóink és a tanáraink jogait, és
ellátási rendszerét szabályozza, módosítás alatt áll. Ebben tértünk ki
arra, az eredeti szakszervezeti javaslatra, ez most nem hangzott el, de
bevettük, hogy a gyermekes, vagy éppen több gyermekes tanulók ellátási
rendszerén valahogy módosítani kellene. Ennek a külső koordinációja már
megtörtént. Itt most egy picikét “falba szaladtunk”, mert pont a
Pénzügyminisztériumból kaptunk egy olyan véleményt a Naszvady úr
aláírásával, hogy a kiskorú gyermek tartására kötelezett tanulók
rendszeres pénzbeli támogatási részt a javaslatból törölni javasolják.
Tekintettel arra, hogy a szociális ellátórendszer miniszteri
rendelettel való bővítésére tett javaslat meghaladja a BM-OM együttes
jogköreit. Vélelmezhetően itt ugye kormányrendeletre gondol minimum az
ellátási rendszer módosításában. Ahogy jeleztem, ez éppen koordináción
van ez az ügy. Tehát, erről pillanatnyilag többet nem tudok mondani.
Itt még egyeztetés szükséges a Pénzügyminisztériummal, hogy ezt
pontosan hogyan gondolják. Ebben az 30-asban, - zárójelben jegyzem meg
– tértünk ki azokra a módosításokra is, amelyeket egyéb tekintetben a
szakszervezetek kezdeményeztek a pedagógusok jogállását illetően. Ez is
a koordináción lényegében átment, itt egy elutasító álláspontot kaptunk
az Oktatási Minisztériumtól. Ennek az egyeztetési is folyamatban van.
Itt jogi kérdésekről, nem pénzről van szó, jogi kérdésekről van szó.
Nevezetesen, hogy a közoktatási törvény mire ad felhatalmazást, hogy
OM-BM közös rendeletben egyáltalán eltérőleg lehet az közoktatásitól
szabályozni. Az OM álláspontja az, hogy nem, csak a 19. § tekintetében,
a pedagógusok jogállása tekintetében ad felhatalmazást a törvény, és
nem ad felhatalmazást a száztizen, mit tudom én hányas, amelyik a
pedagógusok differenciált kereset-kiegészítésére vonatkozik. Tehát, ők
azt mondják, hogy jár a hivatásos állományú pedagógusoknak is. Mi azt
mondjuk, hogy nem jár. Tehát, de ez nem pénzügyi kérdés pillanatnyilag,
hogy jár, vagy nem jár, ez egy eléggé veszedelmes jogi probléma.
Ugyanis hézagosan lettek ezek a kérdések leszabályozva és én
pillanatnyilag úgy érzem, hogy mindkét félnek igaza van, ezért kell
további egyeztetés ahhoz, hogy akkor a jogszabályokat az élethez hogyan
igazítsuk. E tekintetben nem fogok tudni valószínűleg beszámolni
eredményről még a 31.-ét megelőző ülésen sem.
Áttérve a 3. kérdésre a főiskolások helyzetére. Huncut nehéz most, hogy
mit mondjak, tekintettel arra, hogy a miniszter úr a levelét a
felvetésre megírta. Ettől nyilvánvaló, hogy én most hivatalosan nem
térhetek el. Nem is szükséges egyébként, hogy eltérjek, mert az abban
foglaltakkal jellemzően egyetértek. Nevezetesen, valóban a felvételi
tájékoztatóban 99-ben nem szerepelt az, hogy “C” típusú középfokú
nyelvvizsgát kell tenni a hallgatóknak. De, pont akkor jött ki az
55/99-es kormányrendelet, ami viszont a Rendőrtiszti Főiskola
képesítési követelményeit tartalmazza. Ebben egyértelműen szerepelt,
hogy középfokú nyelvvizsgát kell tenni minden hallgatónak. Erre föl
lett hívva a figyelmük már beiratkozásnál. Tehát, ők úgy kezdték meg a
tanulmányaikat, hogy tisztában voltak azzal, hogy nekik ezt a
nyelvvizsgát le kell tenniük. Ez dokumentálható, bizonyítható, hogy így
történt. “C” típusú volt már akkor, tehát az 55-ben ez szerepel. Tehát,
nem felel meg a valóságnak az, hogy őket valami újdonság értékű hír
csapásszerűen lesúlytotta és most nem tudnak megfelelni a vizsgának. 3
éve tudják, hogy nekik ezt a nyelvvizsgát meg kell csinálniuk. Itt a
probléma nem is annyira a 99-ben kezdett évfolyam, hanem maga a
rendszer. Miután a munkáltató, helyesebben nem munkáltató, hanem a
fenntartó, a régi szabályozás szerint meghatározhatta, hogy milyen
nyelvi követelményt támaszt, ugyanis a törvény azt mondta, hogy
nyelvvizsgát kell tennie. Azt nem mondta, hogy alap-, közép-, vagy
felsőfokút. Megint csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Akadémia itt csúszott bele a felsőfokú nyelvvizsgáiba,
amit nem tudtak a hallgatók teljesíteni, ezért kormányrendelet
módosítással kellett kivenni ezeket a paragrafusokat a Zrínyi esetében.
A múlt héten Kormányülést megjárta az a kezdeményezésünk, amit
augusztusban pont ennek a problémának egy részleges kezelésére
indítottunk. Nevezetesen a Rendőrtiszti Főiskolán a jövőben nemcsak a
négy alapnyelvből, hanem bármely nyelvből “C” típusú középfokú
nyelvvizsgával, nem szakmailag bővített anyaggal lehet nyelvvizsgát
tenni. Ugye erre azért volt szükség, mert főleg a határőr tisztek
esetében ugye kívánatos az, hogy ugye a román határ mellett szolgáló
románul beszéljen, és így tovább, és így tovább. Tehát, illogikus volt
az, hogy a négy nagy nemzetközi nyelvből kelljen vizsgákat tenni.
Tehát, ez mindenféleképpen egy könnyítés. Ebben a levélben a miniszter
úr kitért arra is, hogy ugyanakkor érzi ennek a problémának a súlyát,
amivel küszködnek a fiatalok, de itt, miután kormányrendelet határozza
meg ezt a kötelezettséget, ő ez alól nem tud felmentést adni, de egy
dolgot meg tud tenni, nevezetesen azt, hogy az elkövetkezendő egy
évben, talán ezt nem említettem, hogy nem a 2002.-ben vizsgázó és
kifutó állományról van szó, hanem a 2003-ben kifutó állományról. Az
elkövetkezendő egy évben a nyelv tanulását pénzügyi értelemben tudja
támogatni a hallgatóknak. Erre a célra a helyettes államtitkár úrék egy
57 millió forintot elkülönítettek. Vártuk a kormányrendelet
módosítását, ez múlt héten megtörtént, még nincs kihirdetve, tehát
addig nem merünk még mi sem lépni, amíg nem olvassuk a közlönyben.
Ahogy ez megtörtént, abban a pillanatban “A”, “B”, “C” típusú terveink
készülnek arra, hogy ezt az 57 millió forintot hogyan használjuk fel,
ennek az évfolyamnak a nyelvvizsgáztatásának a biztosításához. Nem egy
könnyű dolog, mert ugye szanaszét vannak a fiatalok, ugye szerte az
országban. Mindenféleképpen utazniuk kell valószínű, ha központosított
képzést akarunk csinálni. Ha meg egyéni képzést akarunk csinálni,
úgyhogy mindenki vegyen részt valami önálló nyelvtanárral, valamilyen
képzésben és ezt, hát nem 100 %-osan, de részben megfinanszírozzuk, ez
is egy lehetséges megoldás. Tehát, rendkívül differenciáltan kell
eljárni. Pénteken folytattam a Blaskó tábornok úrral pont ebben a
kérdésben megbeszélést, és az volt a kérésem, hogy vegye fel a Kopasz
Árpád r. ezredes úrral, a rendőrséggel a kapcsolatot. Mérjük fel,
tudjuk persze, hogy kikről van szó pontosan. De mérjék fel azt a
lehetőséget, ahogy annak idején, és Jenei tábornok úr is emlékszik rá,
amikor a PHARE pénzből a tiszthelyettesi állomány nyelvi képzését
megcsináltuk, hogy hasonló szisztémával, nyelviskolák bevonásával
próbáljuk meg felkészíteni a nyelvvizsgára ezeket a fiatalokat. Egy
dolgot tudomásul kell venni, hogy nincs felsőoktatási intézmény ma
Magyarországon, amelyik alapfokú nyelvvizsgát írna elő. Ha mi
megtennénk azt, amit kezdeményeztek szakszervezeti oldalról, hogy
alapfokú nyelvvizsga végzettséget írjunk be egy kormányrendeletbe,
végérvényesen nevetségessé tennénk magunkat, és a tisztjeinket
leértékelnénk a hazai polgári felsőoktatáson belül. Ezt nem szabad
megtenni. Az egy más kérdés, hogy a levelező oktatásban hogyan tudjuk
biztosítani a nyelvoktatást. Kérem, a szakértők szerint kb. 800 óra
szükséges ahhoz, hogy valaki egy középfokú nyelvvizsgát letegyen. Hát,
eltérnek a vélemények, de valahol itt súlyozódik az óra szükségletszám.
A Rendőrtiszti Főiskola 4 éves levelező képzésben az összes tanulmányi
idő pillanatnyilag 608 óra. Következésképpen megemelhetjük a képzési
időt, ez munkaidőalap veszteséget jelent azoknál a szerveknél, ahonnan
a levelező fiatalok érkeznek. Vagy pedig tudomásul vesszük, hogy
ugyanúgy, mint bármely más felsőoktatási intézményben, nem kérdezi
senki, hogy hol szerzi meg a nyelvvizsgáját valaki. A záróvizsgára
történő bocsátásnak előfeltétele a nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása.
Mi kezdeményeztük augusztusban azt, hogy ne a záróvizsgára való
jelentkezés előfeltétele legyen a magyar felsőoktatásban a nyelvvizsga,
hanem a záróvizsga része. Magyarul minden egyéb tárgyból tegye le a
záróvizsgáját, de diplomát csak akkor kap, ha majd bemutatja a
nyelvvizsgáját. Ezt mindenki, aki a szakmában, oktatásban járatos,
üdvözölte ezt a megoldást. Ennek ellenére a felsőoktatási törvény
módosítása, most a decemberi közlönyben lehet látni, hogy továbbra is
ragaszkodik a Professzori Tanács így döntött, hogy márpedig a
záróvizsga része, továbbra is a nyelvvizsga, illetve a záróvizsgára
történő jelentkezés feltétele. Ez bizony azt jelenti, hogy a mi
rendszerünkben is nagyon sokan lesznek, akik nem tisztként lesznek
felavatva. Ettől még végezhetik a munkájukat, csinálhatnak mindent,
hiszen zárt pályás rendszerben dolgozunk, csak nem lesznek tisztek
addig, amíg a diplomájukat nem tudják bemutatni. Az első lépés, ami
most lesz a pénteki megállapodás alapján, azt tudom jelezni, hogy
nyelvi felmérőre kerül sor, a kérdéseket már a főiskolán elkezdték
összeállítani. Egy hónapon belül ennek az állománynak a jelenlegi
nyelvtudás szintje meg lesz határozva, hiszen csak ezután tudjuk
megmondani azt, hogy milyen szintű nyelvtanfolyamokat és hol kell
elindítani. Ezt tudom válaszolni a feltett kérdésekre. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Annyi a megjegyzésem, hogy azért, gondolom, hogy a
jogszabály csak azt írja elő, hogy középfokú nyelvvizsga szükséges, és
nem írja elő a kategóriát is, amely a jelen pillanatban legnehezebb
követelmény a Rendőrtiszti Főiskolán, mert itt szóbeli, írásbeli
egyaránt kell. Máshol pedig elfogadják vagy csak a szóbelit, vagy csak
az írásbelit, vagy a kettőt együtt. Nem hiszem, hogy a kollégák, akik a
Rendőrtiszti Főiskolát végzik, mindannyian középfokú nyelvvizsgával,
állandó jelleggel fogják hasznosítani ezt. Ezt a komplex vizsgáról
mondom én, és nem csak az egyéni vizsgáról. Ágota!
Fábián Ágota asszony, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet:
Köszönöm szépen. Érthető, és én teljesen normálisnak tartom, hogy
nyilvánvalóan a Rendőrtiszti Főiskolai diplomának az értékét nem lehet
egy, semmi módon nem lehet devalválni, nemhogy egy ilyen
kényszerpályán. De ezt a levelet 263 kolléga írta alá, akik azért a
napi munka sűrűjében dolgoznak. Én miniszter úrnak is javasoltam, és
szeretném megismételni azt, hogy át kéne gondolni, hogy minekutána egy
év van már csak, az idő is rövid, a körülmények, az objektív
körülmények is belejátszottak abba, hogy itt még az sem volt tiszta,
hogy igazán melyik nyelvből, meg, hogy pontosan milyet, hogy egy
kivételes esetben, ha már a pénz úgyis valamelyest egybe van, akkor az
országos parancsnokokkal egyetértésben meg kellene próbálni ezalatt az
egy év alatt egy hosszabb időintervallumra a szolgálati feladatok alól
mentesíteni ezeket az érintett 260egynehány embert, és ezzel is
hozzásegíteni a nyelvvizsga letételéhez, mert a probléma nem csak az,
hogy ő nem tudja otthon megfizetni a magántanárt, hanem egyszerűen napi
munka mellett nem rendelkezik annyi ráfordítható idővel, hogy ilyen
rövid idő alatt a nyelvvizsgának, a követelményeknek eleget tudjon
tenni. Tehát, meg kellene ezt, nyilvánvalóan egy olyan ötlet, ami az
országos parancsnokokon áll, vagy bukik, de ezt is meg kellene
vizsgálni, mert hát én azt gondolom, hogy akármilyen okból, de a világ
szégyene lenne, hogyha 263 emberből 200 mondjuk, vagy 240 diploma
nélkül hagyná el a főiskolát. Hát ezt nem tudom, hogy szabad-e
felvállalni, még akkor is, ha én azt is elfogadom, hogy bizonyos
szempontból esetleg ők is hibáztak, hogy nem figyeltek kellőképpen
arra, hogy ezt a vizsgát időre le tudják tenni. Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Más bejelentés nincsen ugye? Hivatásos, önkormányzati, Gálos úr!
Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Köszönöm Elnök Asszony! Helyettes Államtitkár Úrnak jelzem, az Országos
Katasztrófavédelmi főigazgató október 27.-én egy körlevelet küldött ki
valamennyi hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok részére, amelyben
többek között miniszter úr döntésére hivatkozik és vár. A parancsnokok
felé ígéretet tett főigazgató úr, hogy miniszter úr döntéséről
tájékoztatni fogja a parancsnokokat. Két dologról van szó. Az egyik a
ruházat, amire a későbbiekben BÉT ülés keretében vissza fogunk térni, a
másik pedig a veszélyességi pótlék átalakításából a költségvetési
törvényben visszamaradt pénzösszegek elosztására vonatkozó intézkedés
megtételére vonatkozik. Nagyon sok helyen a szóbeli intézkedés alapján
megtörtént a pénzmaradványoknak az elosztása. Itt ebben volt, ami
személyi juttatásként került kifizetésre. Sok helyen történt megosztott
módon, beszerzés és az állomány részére történt juttatás és nagyon sok
helyen van még, hogy a pénzeszközt visszatartották, mondván
bizonytalanok abban, hogy jogszerűen, hogyan, milyen formában lehet ezt
kifizetni, esetleg a későbbiekben milyen következményei lesznek.
Tekintettel arra, hogy nem egyedi esetről van szó és itt feltehetően a
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója miniszter úrral történt
egyeztetés alapján küldte ki ezt a levelet, szeretném kérni, hogy erre
a kérdéskörre is történjen kitérés és ha máskor nem, akkor a következő
BÉT ülésen kapjunk rá információt. Köszönöm szépen.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Még ahhoz csatlakozva, hogy ugye a fürdővízzel együtt
a gyerek is kiszállt a lavorból, merthogy a rendőrségen, és gondolom
más rendvédelmi szervnél sem finanszírozzák vagy fizetik a
veszélyességi pótlékot. Ezért mi csütörtökön ígéretet kaptunk a
belügyminisztertől, hogy valamilyen módon jogszabályi rendezése ennek
megtörténik. Ezért, ha kérhetnénk, hogy ez is kerüljön vissza ide a BÉT
ülés elé.
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Igen. Rendben van. Valóban most lenne nehéz erre válaszolni, hogy mi
lesz a miniszteri elvárás és döntés. Következő ülésen ez napirendre
kerül.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Gálos Úr!
Gálos Imre úr, elnök-ügyvivő, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete:
Igen, van egy másik kérdésem. Több helyütt szóbakerült parancsnokok
részéről, hogy a jelenlegi 24/48 szolgálati időrend alapján a 240-264
szolgálati órát teljesítő beosztotti állomány munkaidejének a
csökkentésére, átalakítására kerülne sor. Többféle elképzelés közül,
úgy tűnik legalábbis ez a jelzés a szakszervezet felé, hogy
csökkentenék a szolgálati időt. Maradna 24/48 szolgálati idő, de a
délután, illetve az esti órákban az állomány bizonyos részét
hazaküldenék és a továbbiakban lakásügyeleti szolgálatban biztosítanák
a káreset felszámolására azt a tartalék létszámot, amit esetenként be
kellene vagy esetleg be kellene vonni. Úgy érkezett hozzánk a jelzés,
hogy minisztériumi szinten foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A felvetett
informálódásunkra az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről
nem tudtak egyértelmű választ adni, és hát ezért kérdezem meg, hogy ez
csak egy elgondolás, munkaközi anyag, mint ahogy már több esetben is
történt ilyen. Vagy pedig más formában történt ennek az előterjesztése.
Köszönöm.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Köszönöm szépen. Hát erre azért érdekel minket is a válasz.
Lajtár József úr, közgazdasági helyettes államtitkár:
Hát még engem! Kozári Laci tudsz-e segíteni? Nem tudom, hogy miről van
szó. Abszolút nem tudom, hogy miről van szó. Tehát, nem tudok rá
válaszolni. Nem láttam ilyen anyagot, nem véleményeztünk ilyen anyagot.
Hogyha a Kozári Laciék hasonlóképpen ezt mondják, akkor az nagyon
érdekes, hogy sem a minisztérium, sem a Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság nem látta. Utána kell nézni, mert kíváncsivá tettél
bennünket.
Dr. Bárdos Judit asszony, levezető elnök:
Tehát, ha jól értettem, elnézést akkor a jegyzőkönyv számára rögzítve,
hogy egy olyan anyag hírekbe szerepel, hogy a 24/48-as szolgálatot oly
módon kívánja átszervezni ….
(kazettacsere)
…ebben csak az önkormányzati tűzoltókról van szó. Ne töltse bent a
munkahelyén, hanem egy részét otthon készenlétbe, tehát meghatározott
helyen töltendő készenlétben lássa el. Egy részét pedig bent. Jó,
ígéretet kaptunk Helyettes Államtitkár úrtól, hogy utána néz, és ha nem
írásban, de legközelebbi BÉT ülésen választ kapunk rá.
Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete részéről van-e egyéb
bejelentés? Nincs. Polgári védelem? Határőrség? Hát meg kell, hogy
mondjam, hogy nagyon dolgosak voltunk.
Tisztelettel megköszönném, mind a munkáltatói, mind a szakszervezeti oldal részvételét, a mai BÉT ülést bezárom.
Budapest, 2002. január 17.
Dr. Korbuly András
titkár
Legépelte: Tóth Zoltánné
|