AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdésre,
Tekintettel a Tanács 1998. március 16-i, a csatlakozni szándékozó államok számára az elõcsatlakozási stratégia keretén belül nyújtott támogatásról, és különösen a Csatlakozási Partnerség létrehozásáról szóló 622/98/EK rendeletére, és különösen annak 2. cikkére,
Tekintettel a Bizottság javaslatára,

Mivel:
(1) a Luxembourgban ülésezõ Európai Tanács megállapítása szerint a Csatlakozási Partnerség új eszköznek és a megerõsített elõcsatlakozási stratégia alapvetõ sajátosságának minõsül;
(2) a 622/98/EK rendelet rögzíti, hogy a Tanács feladata határozni, minõsített többséggel és a Bizottság javaslatát követõen, az egyes csatlakozni szándékozó államok számára elõterjesztett egyedi Csatlakozási Partnerségekben foglalt elvekrõl, prioritásokról, közbensõ célkitûzésekrõl és feltételekrõl, valamint az ezekre alkalmazandó késõbbi jelentõs kiigazításokról;
(3) a Közösség támogatása az alapvetõ elemek teljesítésétõl, és különösen az Európai Megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások tiszteletben tartásától, valamint a koppenhágai kritériumok teljesítése érdekében tett elõrehaladástól függ; alapvetõ elem hiányában a Tanács, a Bizottság javaslata alapján minõsített többséggel eljárva, megfelelõ lépéseket tehet bármely elõcsatlakozási támogatás tekintetében;
(4) a Luxembourgban ülésezõ Európa Tanács úgy határozott, hogy a Csatlakozási Partnerség végrehajtása és a közösségi joganyag elfogadása során tett elõrehaladás az Európai Megállapodás testületeiben kerül megvizsgálásra;
(5) a Bizottság 1999. évi rendes jelentése objektív elemzést adott a Magyar Köztársaságnak a tagságra való felkészülésérõl, és számos prioritási területet állapított meg a további munkára nézve;
(6) a tagságra való felkészülés érdekében a Magyar Köztársaságnak naprakész állapotba kell hoznia a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programját; ennek a programnak menetrendet kell megállapítania a Csatlakozási Partnerségben megállapított prioritások és közbensõ célkitûzések megvalósítása számára,
A KÖVETKEZÕKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A 622/98/EK rendelet 2. cikkének megfelelõen a Magyar Köztársaság Csatlakozási Partnerségében foglalt elvek, prioritások, közbensõ célkitûzések és feltételek e határozathoz csatolt mellékletben kerülnek megállapításra, amely melléklet ennek a határozatnak szerves részét képezi.
2. cikk
A Csatlakozási Partnerség végrehajtása az Európai Megállapodás testületeiben és a megfelelõ tanácsi testületek által kerül megvizsgálásra, amelyek számára a Bizottság rendszeresen jelentést tesz.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.
Kelt, Brüsszel, 1999. december 6.
a Tanács részérõl
az elnök
T. HALONEN
MELLÉKLET
MAGYARORSZÁG: 1999. ÉVI CSATLAKOZÁSI PARTNERSÉG
1. CÉLKITÛZÉSEK
A Csatlakozási Partnerség célja az, hogy egyetlen keretben rögzítse a Bizottság 1999. évi, a Magyarország által az európai uniós tagság irányában tett elõrehaladásról szóló rendes jelentésében a további munkára megállapított prioritási területeket, a Magyarország számára rendelkezésre álló, e prioritások végrehajtását segítõ pénzügyi eszközöket, valamint e támogatás feltételeit. Ez a Csatlakozási Partnerség szolgál számos olyan politikai eszköz alapjául, amelyeket arra alkalmaznak, hogy a jelölt országokat segítsék a tagságra való felkészülésük során. Ezek magukban foglalják többek között a közösségi joganyag elfogadására irányuló átdolgozott nemzeti programot, a középtávú gazdaságpolitikai prioritások együttes értékelését, a szervezett bûnözés elleni okmányt, valamint a nemzeti fejlesztési terveket és a tagság után a strukturális alapokban való részvételhez, továbbá a csatlakozás elõtt az ISPA és a Sapard végrehajtásához szükséges egyéb szektorális terveket. Ezek az eszközök jellegüket tekintve eltérnek egymástól, és sajátos eljárásoknak megfelelõen kerülnek kidolgozásra és végrehajtásra. Ennek a Partnerségnek nem képezik szerves részét, de a bennük foglalt prioritások kompatibilisek ezzel.
2. ELVEK
Az egyes jelölt államok számára megállapított fõ prioritási területek arra vonatkoznak, hogy mennyire képesek vállalni a koppenhágai kritériumok teljesítésének kötelezettségét, amelyek megállapítják, hogy a tagsághoz az alábbiak szükségesek:
hogy a jelölt állam olyan stabil intézményeket hozzon létre, amelyek szavatolják a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét,
a mûködõ piacgazdaság léte, valamint az Unión belüli kompetitív nyomással és piaci erõkkel való megbirkózás képessége,
a tagsággal járó kötelezettségek vállalásának képessége, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való alkalmazkodást is.
Madridban tartott ülésén az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a jelölt államoknak kiigazításokat kell végezniük közigazgatási struktúráikon a csatlakozás után a közösségi politikák harmonikus mûködésének biztosítása érdekében, Luxemburgban tartott ülésén pedig azt hangsúlyozta, hogy a közösségi joganyagnak a belsõ joganyagba történõ beillesztése szükséges ugyan, de önmagában nem elégséges; azt kell biztosítani, hogy ténylegesen alkalmazásra is kerüljön.
3. PRIORITÁSOK ÉS KÖZBENSÕ CÉLKITÛZÉSEK
A Bizottság rendes jelentései rávilágítottak, hogy még milyen erõfeszítéseket kell megtenniük bizonyos területeken a jelölt államoknak a csatlakozásra való felkészülés érdekében. Ebben a helyzetben definiálni kell a közbensõ szakaszokat a prioritások tekintetében, és ezekhez az érintett államokkal együttmûködésben megállapított pontos célkitûzéseket kell fûzni, amelyeknek a megvalósítása lesz majd a feltétele bizonyos államokkal folyamatban lévõ tárgyalások elõrehaladásához és a többiekkel pedig új tárgyalások megkezdéséhez nyújtott támogatás mértékének. Az átdolgozott Csatlakozási Partnerségekben rögzített prioritások és közbensõ célkitûzések ismét két csoportra, nevezetesen rövid- és középtávú csoportra vannak bontva. A rövidtávú csoportban felsoroltak azon az alapon kerültek kiválasztásra, hogy ezeket Magyarország várhatóan 2000 végéig teljesíti vagy jelentõsen elõbbre viszi. A középtávú csoportban felsorolt prioritások esetében az várható, hogy teljesítésük egy évnél hosszabb idõt vesz igénybe, bár az ezekkel kapcsolatos munkát, ha lehetséges, szintén még 2000 folyamán meg kell kezdeni. Az 1999. évi rendes jelentésben kerül értékelésre az 1998. évi Csatlakozási Partnerségben foglalt prioritások megvalósítása során tett elõrehaladás. Ezt az értékelést használták fel a jelenlegi partnerséggel kapcsolatos prioritások megszövegezése során.
Magyarország 1999. július 6-án nyújtotta be a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programjának (NPAA) átdolgozott változatát. Ez a változat rögzíti a prioritások és közbensõ célkitûzések megvalósításának menetrendjét, az elsõ Csatlakozási Partnerség alapján, valamint a szükséges közigazgatási struktúrákat és pénzügyi erõforrásokat.
A Csatlakozási Partnerség jelzi a prioritási területeket Magyarország tagsági felkészülésére nézve. Magyarországnak mindazonáltal foglalkoznia kell a rendes jelentésben megállapított valamennyi kérdéssel is. Az is fontos, hogy Magyarország eleget tegyen a közösségi joganyag jogalkotási közelítésével és végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak az Európai Magállapodásban vállalt kötelezettségeknek, az átvilágítási feladatnak és a tárgyalási folyamatnak megfelelõen. Ismét emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi joganyagnak a belsõ jogba történõ beillesztése önmagában nem elégséges; azt is biztosítani kell, hogy az ténylegesen alkalmazásra is kerüljön az Unión belül alkalmazandó szabványok szerint. Az alábbiakban felsorolt valamennyi területen a közösségi joganyag megbízható és tényleges végrehajtására, valamint érvényesítésére van szükség.
A Bizottság rendes jelentésének elemzése alapján Magyarország számára az alábbi rövid- és középtávú prioritások és közbensõ célkitûzések kerültek megállapításra.
3. 1. Rövidtávon (2000)
Politikai kritériumok:
a középtávú római cselekvési program végrehajtásának megkezdése, beleértve a szükséges pénzügyi támogatásról való gondoskodást is nemzeti és helyi szinten; a diszkriminációval szembeni küzdelemre irányuló intézkedések végrehajtása (a rendõrségen belüli diszkriminációt is beleértve) ; a foglalkoztatási lehetõségek és az oktatáshoz való hozzáférés javítása.
Gazdasági kritériumok:
az államháztartás szerkezetátalakításának felgyorsítása, beleértve az egészségügyi rendszer reformját is,
az acélipar szerkezetátalakítására irányuló terv végrehajtása az európai uniós követelményekkel összhangban,
mûködõ földpiac létrehozása; a telekkönyvi nyilvántartás végleges összeállítása.
Belsõ piac:
áruk szabad mozgása: európai szabványoknak való megfelelés felgyorsítása, tanúsítvány- és megfelelés-értékelés; a gyógyszerekre vonatkozó joganyag végrehajtásának elfogadása, a jelenlegi piacfelügyeleti és megfelelés-értékelési struktúrák felszereléssel és képzéssel történõ megerõsítése,
szolgáltatások szabad mozgása: banki szabályok módosítása új anonim számlák nyitásának tilalma érdekében,
verseny: az állami támogatásokat figyelõ hatóság felhatalmazása valamennyi támogatási intézkedés ellenõrzésére; az állami támogatási készlet kiigazítása,
távközlés: a szabályozó hatóság teljes körû függetlenségének biztosítása 2000 júniusáig,
audiovizuális terület: a joganyag teljes körû összehangolása, beleértve a mûholdas közvetítésre irányuló monitoring rendszer bevezetését is,
adózás: az ÁFA joganyag további összehangolása, különös tekintettel a csökkentett adókulcsok és mentesítések eseteire; a szeszes italra kivetett diszkriminatív jövedéki adók megszüntetése; a társasági adózással kapcsolatos magatartási kódexben foglalt elvek elfogadásának megerõsítése és annak biztosítása, hogy az új adózási intézkedések megfelelnek ezeknek az elveknek,
vámügyi terület: a joganyag további összehangolása, különös tekintettel a vámkódex reformjára, az integrált tarifa és kötelezõ tarifális információs rendszerre.
Gazdasági és monetáris unió:
a Nemzeti Bank függetlenségének megszilárdítása, különös tekintettel az állami hitelfelvételre.
Mezõgazdaság:
állat- és növény-egészségügyi szektor: az összehangolás továbbfolytatása és az ellenõrzési rendelkezések minõségjavítása, különösen a jövõbeni külsõ határokon, a budapesti repülõtéren és a nemzetközi vízi utakon,
a hús- és tejfeldolgozó üzemek korszerûsítésének továbbfolytatása, hogy eleget tegyenek az európai uniós higiéniai és közegészségügyi szabványoknak,
borgazdasági nyilvántartás összeállítása.
Foglalkoztatási és szociális ügyek:
nemzeti foglalkoztatási stratégia kidolgozása az Európai Foglalkoztatási Stratégiában való késõbbi részvétel érdekében, a Közös Foglalkoztatási Beszámoló segítségével,
a szociális partnerek kapacitásépítõ tevékenységének támogatása a közösségi joganyag fejlesztése és végrehajtása érdekében, mégpedig kétoldalú társadalmi párbeszéden keresztül.
Környezet:
az integrált szennyezésmegelõzés ellenõrzésérõl szóló irányelvnek való megfelelés,
a hulladékgazdálkodásra vonatkozó keretjellegû joganyag átültetésének és érvényesítésének felgyorsítása; a sugárvédelemre vonatkozó biztonsági szabványok további összehangolása,
az (irányelv-specifikus) beruházások finanszírozására irányuló terv kidolgozása és végrehajtásának megkezdése, az összehangolás költségbecslése, valamint az állami- és magánfinanszírozás évrõl évre rendelkezésre álló reális forrásai alapján,
a környezeti hatásfelmérésrõl szóló irányelv teljes átültetése és érvényesítése.
Igazságügy és belügy:
határigazgatás: a határátkelõ helyek és a "zöldhatár ellenõrzés' korszerûsítése; az adat- és távközlési infrastruktúra javítása a Schengeni Információs Rendszerben való teljes körû részvétel biztosítása érdekében,
elégséges számú megfelelõen képzett személyzet biztosítása, a menedékügyi kérelmek kezelése és az eljárás különbözõ szintjein a menedékügyekért felelõs személyek közötti koordináció érdekében,
a bûncselekménybõl származó jövedelem tisztára mosásáról szóló európai egyezmény és a korrupcióról szóló európai büntetõjogi egyezmény ratifikálása,
a szervezett bûnözéssel szembeni küzdelem; a kapcsolattartó tisztviselõk hálózatának továbbfejlesztése; regionális törvényszéki (kábítószer) laboratóriumok felállítása; speciális képzési kurzusok kidolgozása a szervezett bûnözéssel szembeni küzdelem prioritási területeiért felelõs személyzet számára.
Közigazgatási és bírósági kapacitás megerõsítése, beleértve az európai uniós alapok kezelését és ellenõrzését is:
Phare, ISPA és Sapard: a nemzeti fejlesztési terv és a vidékfejlesztési terv további kidolgozása; a jogi, költségvetési és közigazgatási keretrendszer elfogadása (ellenõrzési kézikönyv és útvonal) az ISPA és a Sapard programozásához és kezeléséhez, beleértve a környezeti hatásfelmérés és az Európai Uniónak megfelelõ közbeszerzési szabályok mechanizmusát a közösségi alapokkal együttesen finanszírozott projektekre nézve és egy mûködõ fizetõhely felállítását is a Sapard számára,
a Phare támogatási projektek programozásához, végrehajtásához és figyelemmel kíséréséhez szükséges kapacitás javítása,
a belsõ és külsõ pénzügyi ellenõrzés megerõsítése; átfogó információs technológiai rendszer felállítása; a belsõ ellenõrzési és a technikai figyelõ funkciók világos elkülönítése; a funkcionális függetlenség továbberõsítése a hazai belsõ ellenõrök/revizorok számára a központi és a decentralizált szinteken egyaránt, és 'ex-ante' pénzügyi ellenõrzés,
a pénzmosás kezelésére irányuló kapacitás erõsítése.
3. 2. Középtávon
Politikai kritériumok:
a középtávú római cselekvési program végrehajtásának továbbfolytatása.
Gazdasági kritériumok:
az államháztartás szerkezetátalakításának befejezése, beleértve az egészségügyi rendszer reformját is,
éves költségvetési ellenõrzési eljárás kialakítása, amelynek célja az állami pénzügyek, közelebbrõl a költségvetési pozíciók, jelentésének, figyelemmel kísérésének és ellenõrzésének összhangba hozása az európai uniós eljárásokkal,
a magánvállalatok létesítési és fejlesztési feltételeinek további javítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.
Belsõ piac:
közbeszerzés: küszöbértékek összehangolása 2001 végéig, a pályázatok benyújtásának határideje, a közmunkák meghatározása, valamint az érvényesítési és jogorvoslati eljárások a közmûszektorban; 2002 végéig a közbeszerzésekre irányuló nemzeti preferencia záradék törlése a magyarországi pályázati eljárásokhoz való hozzáférés bevezetésével valamennyi közösségi társaság számára,
áruk szabad mozgása: szabványoknak való megfelelés befejezése, tanúsítvány- és megfelelés-értékelés,
tõke szabad mozgása: a közép- és rövidtávú tõketranzakciókkal kapcsolatos fennmaradó korlátozások megszüntetése,
személyek szabad mozgása: a szakmai minõsítések és diplomák kölcsönös elismerése összehangolásának befejezése,
szolgáltatások szabad mozgása: anonim bankszámlák megszüntetése,
verseny: a verseny- és az állami támogatási szabályok teljes körû érvényesítésének biztosítása, a trösztellenes és az állami támogatási hatóságok megerõsítése, a képzés fokozása a közigazgatás valamennyi szintjén,
adózás: a közös ÁFA rendelkezéseknek való megfelelés befejezése, (utazásra, használtcikkekre és aranyra nézve) speciális rendszerek és átmeneti rendelkezések bevezetése; az alkoholtartalmú italokra és a cigarettára kivetett jövedéki adó mértékének az európai uniós minimális szintekre való felemelése; a hatályos jogszabályok felülvizsgálata és a társasági adózás magatartási kódexének való megfelelés biztosítása; a közigazgatási együttmûködés és a kölcsönös támogatás megerõsítése; az adóellenõrzések hatékonyságának javítása,
vámügyek: az egyszerûsített eljárások és integrált tarifák átvételének befejezése, különösen a vámszabadterületekkel kapcsolatosan; a közigazgatási és operatív kapacitás megerõsítése, beleértve a számítógépesítést is; hatékonyan mûködõ határátkelõhelyek létesítése.
Mezõgazdaság:
közös agrárpolitika-irányítási mechanizmusok és közigazgatási struktúrák megerõsítése (mezõgazdasági piacok figyelése, valamint strukturális és vidékfejlesztési intézkedések végrehajtása, testületek és ellenõrzõ mechanizmusok létrehozása) ,
az agrárélelmiszer szektor szerkezetátalakításának továbbfolytatása, élelmiszerellenõrzési adminisztráció megerõsítése,
állat- és növény-egészségügyi szektor: az állatazonosítás rendszerének befejezése; minõségellenõrzési rendszer végrehajtása (veszélyelemzési kritikus ellenõrzési pont) , állati hulladékgazdálkodás, hús- és tejfeldolgozó üzemi maradványok és zoonózis ellenõrzési programok korszerûsítése; ellenõrzési rendszerek befejezése a jövõbeni külsõ határokon.
Energia:
felkészülés a belsõ energiapiacra, nevezetesen a villamos áramról és a gázról szóló irányelvek alkalmazásával (beleértve az energiaáraknak a költségszintekhez való igazítását és egy szabályozó szervezet létrehozását) ,
az energiahatékonyság javítása,
a magas szintû nukleáris biztonság további biztosítása a Paksi Atomerõmûben,
szabályozási struktúrák megerõsítése a nukleáris biztonság és a sugárvédelem tekintetében.
Közlekedés:
az összehangolás befejezése a közúti közlekedés (piaci hozzáférés, közúti biztonság, veszélyes árukra vonatkozó szabályok és adózás) , a vasút, a légi közlekedés (különösen a légi biztonság és a légi forgalom irányítása tekintetében) és a belföldi vízi utak területén (jármûvekkel kapcsolatos mûszaki követelmények) .
Foglalkoztatási és szociális ügyek:
az európai uniós joganyag átültetése és végrehajtása a munkahelyi egészségügy és biztonság, a munkajog, a nõk és férfiak egyenlõ kezelése, valamint a közegészségügy területén, beleértve a kapcsolódó közigazgatási és a társadalombiztosítás koordinációjához szükséges struktúrák megerõsítését is.
Gazdasági és szociális kohézió:
nemzeti politika kidolgozása a gazdasági és szociális kohézió számára; felkészülés a regionális fejlesztési programok, valamint a közösségi kezdeményezések bevezetésére; közigazgatási struktúrák és eljárások javítása, különösen a strukturális alapok tárcaközi koordinálása tekintetében, továbbá a regionális politikai feladatokkal kapcsolatos hatáskörök tisztázása; a költségvetési rendszer és eljárások javítása többéves kötelezettségvállalások és gazdálkodás lehetõvé tétele érdekében az európai uniós szabványoknak megfelelõen, beleértve a felmérést és az értékelést is.
Környezet:
a joganyag átültetésének befejezése és érvényesítése a természetvédelem, a vízminõség, az ipari szennyezésellenõrzés és kockázatkezelés, a zaj, a kemikáliák és a genetikailag módosított organizmusok, a hulladékgazdálkodás, a sugárvédelem területén, beleértve a meghatározott beruházási programokat is,
a levegõminõséget figyelõ hálózat fejlesztése és (a joganyag végrehajtásáért felelõs) engedélyezett laboratóriumok megerõsítése,
a fenntartható fejlõdés elveinek beillesztése az összes többi szektorális politika meghatározásába és végrehajtásába.
Igazságügy és belügy:
a jogérvényesítõ testületek további minõségjavítása (személyzeti létszám, képzés és felszerelés) , a küzdelem továbbfolytatása a szervezett bûnözéssel, a nõkkel és gyermekekkel folytatott kereskedelemmel, a kábítószercsempészéssel és a korrupcióval szemben; jobb koordináció biztosítása a jogérvényesítõ testületek között,
a vízummal kapcsolatos joganyag és gyakorlat további progresszív felzárkóztatása az európai uniós joganyaghoz és gyakorlathoz,
új fogadó központok felállítása a menedékjogért folyamodó személyek számára.
Közigazgatási és bírósági kapacitás megerõsítése, beleértve az európai uniós alapok kezelését és ellenõrzését is:
a közigazgatási kapacitás javítása a közösségi joganyag végrehajtása és kezelése érdekében, különösen a megfelelõ személyzeti létszámszintek biztosításán keresztül,
a bírósági rendszer mûködésének további javítása a bíróknak a közösségi jogra vonatkozó képzése útján,
a csalásellenes és az állami pénzügyi ellenõrzési funkciók megerõsítése a megfelelõ személyzet, képzés és felszerelés biztosításán keresztül,
a statisztikai kapacitás megerõsítése.
4. PROGRAMOZÁS
A Phare juttatás az 1995-tõl 1999-ig tartó periódusra nézve összesen 497 millió EUR-t tett ki. A Berlinben ülésezõ Európai Tanács 1999. március 24. és 25-i megállapodását követõen a csatlakozni szándékozó államok számára nyújtott pénzügyi támogatás a 2000-tõl 2006-ig tartó periódusra nézve elõcsatlakozási intézkedésekre irányuló támogatást is magában foglal a mezõgazdaság és a vidékfejlesztés számára a Sapard elõcsatlakozási eszközön (1268/1999/EK tanácsi rendelet, HL L 161. szám, 1999. 06. 26. , 87. o. ) és egy ISPA strukturális eszközön keresztül (1267/1999/EK tanácsi rendelet, HL L 161. szám, 1999. 06. 26. , 73. o. ) , amely az intézkedések számára a kohéziós alapéhoz hasonló prioritást biztosít az elõcsatlakozási periódusban. E nemzeti juttatások alapján Magyarország finanszírozni tudja a közösségi programokban való részvételének egy részét, beleértve az Ötödik Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramban való részvételét is (HL L 26. szám, 1999. 02. 01. , 1. o. ) . Magyarország emellett részesül a közösségi joganyaghoz közvetlenül kapcsolódó, több államot átfogó programokból származó finanszírozásból is. Valamennyi beruházási projektre nézve szisztematikusan elõírják a csatlakozni szándékozó államok általi együttes finanszírozást. A Bizottság 1998 óta együttmûködik az Európai Beruházási Bankkal és a nemzetközi pénzintézetekkel, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a Világbankkal annak érdekében, hogy megkönnyítsék az elõcsatlakozási prioritásokkal kapcsolatos projektek együttes finanszírozását.
5. FELTÉTELESSÉG
A projektek finanszírozására irányuló, a három elõcsatlakozási eszközön - Phare, ISPA és Sapard - keresztüli közösségi támogatás attól a feltételtõl függ, hogy Magyarország tiszteletben tartja-e az Európai Magállapodás szerinti kötelezettségvállalásait, hogy további lépéseket tesz-e a koppenhágai kritériumok teljesítése érdekében, és különösen, hogy teljesíti-e ennek a Csatlakozási Partnerségnek a meghatározott prioritásait 2000-ben. Ha nem tesznek eleget ezeknek az általános feltételeknek, az ahhoz vezethet, hogy a Tanács a pénzügyi támogatás felfüggesztésérõl hozhat határozatot a 622/98/EK rendelet 4. cikke alapján.
6. FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS
A Csatlakozási Partnerség végrehajtása az Európai Megállapodás keretében kerül megfigyelésre. Ahogyan azt az Európai Tanács luxembourgi ülésén hangsúlyozta, fontos, hogy az Európai Megállapodás intézményei továbbra is azt a keretet alkossák, amelyen belül a közösségi joganyag elfogadása vizsgálható, ugyanolyan eljárásoknak megfelelõen, tekintet nélkül arra, hogy tárgyalások kezdõdtek-e vagy sem. A megfelelõ albizottságban kerülnek megvitatásra a Csatlakozási Partnerség vonatkozó részei. A Csatlakozási Bizottság vitatja meg a prioritások és a közbensõ célkitûzések teljesítése során mutatkozó általános fejleményeket, elõrehaladást és problémákat, valamint az albizottságok által elõterjesztett közelebbrõl meghatározott kérdéseket.
A Phare Irányítási Bizottság biztosítja, hogy a mindhárom elõcsatlakozási eszközön - Phare, ISPA és Sapard - alapuló finanszírozási határozatok összeegyeztethetõek egymással, valamint a Csatlakozási Partnerségekkel a koordinálásról szóló rendeletben megállapítottak szerint (1266/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161. szám, 1999. 06. 26. , 68. o. ) ) .
A Csatlakozási Partnerség adott esetben további módosításra kerül a 622/98/EK rendelet 2. cikkének megfelelõen.