Kezdölap arrow Jogszabály arrow Az EU TANÁCS 1999/850/EK HATÁROZATA
Az EU TANÁCS 1999/850/EK HATÁROZATA
A TANÁCS 1999. december 6-i 1999/850/EK HATÁROZATA

 Magyar Köztársasággal létesített csatlakozási partnerségben foglalt elvekről, prioritásokról, közbenső célkitűzésekről és feltételekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,
Tekintettel a Tanács 1998. március 16-i, a csatlakozni szándékozó államok számára az előcsatlakozási stratégia keretén belül nyújtott támogatásról, és különösen a Csatlakozási Partnerség létrehozásáról szóló 622/98/EK rendeletére, és különösen annak 2. cikkére,
Tekintettel a Bizottság javaslatára,
Mivel:
(1) a Luxembourgban ülésező Európai Tanács megállapítása szerint a Csatlakozási Partnerség új eszköznek és a megerősített előcsatlakozási stratégia alapvető sajátosságának minősül;
(2) a 622/98/EK rendelet rögzíti, hogy a Tanács feladata határozni, minősített többséggel és a Bizottság javaslatát követően, az egyes csatlakozni szándékozó államok számára előterjesztett egyedi Csatlakozási Partnerségekben foglalt elvekről, prioritásokról, közbenső célkitűzésekről és feltételekről, valamint az ezekre alkalmazandó későbbi jelentős kiigazításokról;
(3) a Közösség támogatása az alapvető elemek teljesítésétől, és különösen az Európai Megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalások tiszteletben tartásától, valamint a koppenhágai kritériumok teljesítése érdekében tett előrehaladástól függ; alapvető elem hiányában a Tanács, a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, megfelelő lépéseket tehet bármely előcsatlakozási támogatás tekintetében;
(4) a Luxembourgban ülésező Európa Tanács úgy határozott, hogy a Csatlakozási Partnerség végrehajtása és a közösségi joganyag elfogadása során tett előrehaladás az Európai Megállapodás testületeiben kerül megvizsgálásra;
(5) a Bizottság 1999. évi rendes jelentése objektív elemzést adott a Magyar Köztársaságnak a tagságra való felkészüléséről, és számos prioritási területet állapított meg a további munkára nézve;
(6) a tagságra való felkészülés érdekében a Magyar Köztársaságnak naprakész állapotba kell hoznia a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programját; ennek a programnak menetrendet kell megállapítania a Csatlakozási Partnerségben megállapított prioritások és közbenső célkitűzések megvalósítása számára,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
A 622/98/EK rendelet 2. cikkének megfelelően a Magyar Köztársaság Csatlakozási Partnerségében foglalt elvek, prioritások, közbenső célkitűzések és feltételek e határozathoz csatolt mellékletben kerülnek megállapításra, amely melléklet ennek a határozatnak szerves részét képezi.
2. cikk
A Csatlakozási Partnerség végrehajtása az Európai Megállapodás testületeiben és a megfelelő tanácsi testületek által kerül megvizsgálásra, amelyek számára a Bizottság rendszeresen jelentést tesz.
3. cikk
Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Kelt, Brüsszel, 1999. december 6.
a Tanács részéről
az elnök
T. HALONEN
MELLÉKLET
MAGYARORSZÁG: 1999. ÉVI CSATLAKOZÁSI PARTNERSÉG
1. CÉLKITŰZÉSEK
A Csatlakozási Partnerség célja az, hogy egyetlen keretben rögzítse a Bizottság 1999. évi, a Magyarország által az európai uniós tagság irányában tett előrehaladásról szóló rendes jelentésében a további munkára megállapított prioritási területeket, a Magyarország számára rendelkezésre álló, e prioritások végrehajtását segítő pénzügyi eszközöket, valamint e támogatás feltételeit. Ez a Csatlakozási Partnerség szolgál számos olyan politikai eszköz alapjául, amelyeket arra alkalmaznak, hogy a jelölt országokat segítsék a tagságra való felkészülésük során. Ezek magukban foglalják többek között a közösségi joganyag elfogadására irányuló átdolgozott nemzeti programot, a középtávú gazdaságpolitikai prioritások együttes értékelését, a szervezett bűnözés elleni okmányt, valamint a nemzeti fejlesztési terveket és a tagság után a strukturális alapokban való részvételhez, továbbá a csatlakozás előtt az ISPA és a Sapard végrehajtásához szükséges egyéb szektorális terveket. Ezek az eszközök jellegüket tekintve eltérnek egymástól, és sajátos eljárásoknak megfelelően kerülnek kidolgozásra és végrehajtásra. Ennek a Partnerségnek nem képezik szerves részét, de a bennük foglalt prioritások kompatibilisek ezzel.
2. ELVEK
Az egyes jelölt államok számára megállapított fő prioritási területek arra vonatkoznak, hogy mennyire képesek vállalni a koppenhágai kritériumok teljesítésének kötelezettségét, amelyek megállapítják, hogy a tagsághoz az alábbiak szükségesek:
hogy a jelölt állam olyan stabil intézményeket hozzon létre, amelyek szavatolják a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét,
a működő piacgazdaság léte, valamint az Unión belüli kompetitív nyomással és piaci erőkkel való megbirkózás képessége,
a tagsággal járó kötelezettségek vállalásának képessége, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való alkalmazkodást is.
Madridban tartott ülésén az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a jelölt államoknak kiigazításokat kell végezniük közigazgatási struktúráikon a csatlakozás után a közösségi politikák harmonikus működésének biztosítása érdekében, Luxemburgban tartott ülésén pedig azt hangsúlyozta, hogy a közösségi joganyagnak a belső joganyagba történő beillesztése szükséges ugyan, de önmagában nem elégséges; azt kell biztosítani, hogy ténylegesen alkalmazásra is kerüljön.
3. PRIORITÁSOK ÉS KÖZBENSŐ CÉLKITŰZÉSEK
A Bizottság rendes jelentései rávilágítottak, hogy még milyen erőfeszítéseket kell megtenniük bizonyos területeken a jelölt államoknak a csatlakozásra való felkészülés érdekében. Ebben a helyzetben definiálni kell a közbenső szakaszokat a prioritások tekintetében, és ezekhez az érintett államokkal együttműködésben megállapított pontos célkitűzéseket kell fűzni, amelyeknek a megvalósítása lesz majd a feltétele bizonyos államokkal folyamatban lévő tárgyalások előrehaladásához és a többiekkel pedig új tárgyalások megkezdéséhez nyújtott támogatás mértékének. Az átdolgozott Csatlakozási Partnerségekben rögzített prioritások és közbenső célkitűzések ismét két csoportra, nevezetesen rövid- és középtávú csoportra vannak bontva. A rövidtávú csoportban felsoroltak azon az alapon kerültek kiválasztásra, hogy ezeket Magyarország várhatóan 2000 végéig teljesíti vagy jelentősen előbbre viszi. A középtávú csoportban felsorolt prioritások esetében az várható, hogy teljesítésük egy évnél hosszabb időt vesz igénybe, bár az ezekkel kapcsolatos munkát, ha lehetséges, szintén még 2000 folyamán meg kell kezdeni. Az 1999. évi rendes jelentésben kerül értékelésre az 1998. évi Csatlakozási Partnerségben foglalt prioritások megvalósítása során tett előrehaladás. Ezt az értékelést használták fel a jelenlegi partnerséggel kapcsolatos prioritások megszövegezése során.
Magyarország 1999. július 6-án nyújtotta be a közösségi joganyag elfogadására irányuló nemzeti programjának (NPAA) átdolgozott változatát. Ez a változat rögzíti a prioritások és közbenső célkitűzések megvalósításának menetrendjét, az első Csatlakozási Partnerség alapján, valamint a szükséges közigazgatási struktúrákat és pénzügyi erőforrásokat.
A Csatlakozási Partnerség jelzi a prioritási területeket Magyarország tagsági felkészülésére nézve. Magyarországnak mindazonáltal foglalkoznia kell a rendes jelentésben megállapított valamennyi kérdéssel is. Az is fontos, hogy Magyarország eleget tegyen a közösségi joganyag jogalkotási közelítésével és végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak az Európai Magállapodásban vállalt kötelezettségeknek, az átvilágítási feladatnak és a tárgyalási folyamatnak megfelelően. Ismét emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi joganyagnak a belső jogba történő beillesztése önmagában nem elégséges; azt is biztosítani kell, hogy az ténylegesen alkalmazásra is kerüljön az Unión belül alkalmazandó szabványok szerint. Az alábbiakban felsorolt valamennyi területen a közösségi joganyag megbízható és tényleges végrehajtására, valamint érvényesítésére van szükség.
A Bizottság rendes jelentésének elemzése alapján Magyarország számára az alábbi rövid- és középtávú prioritások és közbenső célkitűzések kerültek megállapításra.
3. 1. Rövidtávon (2000)
Politikai kritériumok:
a középtávú római cselekvési program végrehajtásának megkezdése, beleértve a szükséges pénzügyi támogatásról való gondoskodást is nemzeti és helyi szinten; a diszkriminációval szembeni küzdelemre irányuló intézkedések végrehajtása (a rendőrségen belüli diszkriminációt is beleértve) ; a foglalkoztatási lehetőségek és az oktatáshoz való hozzáférés javítása.
Gazdasági kritériumok:
az államháztartás szerkezetátalakításának felgyorsítása, beleértve az egészségügyi rendszer reformját is,
az acélipar szerkezetátalakítására irányuló terv végrehajtása az európai uniós követelményekkel összhangban,
működő földpiac létrehozása; a telekkönyvi nyilvántartás végleges összeállítása.
Belső piac:
áruk szabad mozgása: európai szabványoknak való megfelelés felgyorsítása, tanúsítvány- és megfelelés-értékelés; a gyógyszerekre vonatkozó joganyag végrehajtásának elfogadása, a jelenlegi piacfelügyeleti és megfelelés-értékelési struktúrák felszereléssel és képzéssel történő megerősítése,
szolgáltatások szabad mozgása: banki szabályok módosítása új anonim számlák nyitásának tilalma érdekében,
verseny: az állami támogatásokat figyelő hatóság felhatalmazása valamennyi támogatási intézkedés ellenőrzésére; az állami támogatási készlet kiigazítása,
távközlés: a szabályozó hatóság teljes körű függetlenségének biztosítása 2000 júniusáig,
audiovizuális terület: a joganyag teljes körű összehangolása, beleértve a műholdas közvetítésre irányuló monitoring rendszer bevezetését is,
adózás: az ÁFA joganyag további összehangolása, különös tekintettel a csökkentett adókulcsok és mentesítések eseteire; a szeszes italra kivetett diszkriminatív jövedéki adók megszüntetése; a társasági adózással kapcsolatos magatartási kódexben foglalt elvek elfogadásának megerősítése és annak biztosítása, hogy az új adózási intézkedések megfelelnek ezeknek az elveknek,
vámügyi terület: a joganyag további összehangolása, különös tekintettel a vámkódex reformjára, az integrált tarifa és kötelező tarifális információs rendszerre.
Gazdasági és monetáris unió:
a Nemzeti Bank függetlenségének megszilárdítása, különös tekintettel az állami hitelfelvételre.
Mezőgazdaság:
állat- és növény-egészségügyi szektor: az összehangolás továbbfolytatása és az ellenőrzési rendelkezések minőségjavítása, különösen a jövőbeni külső határokon, a budapesti repülőtéren és a nemzetközi vízi utakon,
a hús- és tejfeldolgozó üzemek korszerűsítésének továbbfolytatása, hogy eleget tegyenek az európai uniós higiéniai és közegészségügyi szabványoknak,
borgazdasági nyilvántartás összeállítása.
Foglalkoztatási és szociális ügyek:
nemzeti foglalkoztatási stratégia kidolgozása az Európai Foglalkoztatási Stratégiában való későbbi részvétel érdekében, a Közös Foglalkoztatási Beszámoló segítségével,
a szociális partnerek kapacitásépítő tevékenységének támogatása a közösségi joganyag fejlesztése és végrehajtása érdekében, mégpedig kétoldalú társadalmi párbeszéden keresztül.
Környezet:
az integrált szennyezésmegelőzés ellenőrzéséről szóló irányelvnek való megfelelés,
a hulladékgazdálkodásra vonatkozó keretjellegű joganyag átültetésének és érvényesítésének felgyorsítása; a sugárvédelemre vonatkozó biztonsági szabványok további összehangolása,
az (irányelv-specifikus) beruházások finanszírozására irányuló terv kidolgozása és végrehajtásának megkezdése, az összehangolás költségbecslése, valamint az állami- és magánfinanszírozás évről évre rendelkezésre álló reális forrásai alapján,
a környezeti hatásfelmérésről szóló irányelv teljes átültetése és érvényesítése.
Igazságügy és belügy:
határigazgatás: a határátkelő helyek és a "zöldhatár ellenőrzés' korszerűsítése; az adat- és távközlési infrastruktúra javítása a Schengeni Információs Rendszerben való teljes körű részvétel biztosítása érdekében,
elégséges számú megfelelően képzett személyzet biztosítása, a menedékügyi kérelmek kezelése és az eljárás különböző szintjein a menedékügyekért felelős személyek közötti koordináció érdekében,
a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosásáról szóló európai egyezmény és a korrupcióról szóló európai büntetőjogi egyezmény ratifikálása,
a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem; a kapcsolattartó tisztviselők hálózatának továbbfejlesztése; regionális törvényszéki (kábítószer) laboratóriumok felállítása; speciális képzési kurzusok kidolgozása a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem prioritási területeiért felelős személyzet számára.
Közigazgatási és bírósági kapacitás megerősítése, beleértve az európai uniós alapok kezelését és ellenőrzését is:
Phare, ISPA és Sapard: a nemzeti fejlesztési terv és a vidékfejlesztési terv további kidolgozása; a jogi, költségvetési és közigazgatási keretrendszer elfogadása (ellenőrzési kézikönyv és útvonal) az ISPA és a Sapard programozásához és kezeléséhez, beleértve a környezeti hatásfelmérés és az Európai Uniónak megfelelő közbeszerzési szabályok mechanizmusát a közösségi alapokkal együttesen finanszírozott projektekre nézve és egy működő fizetőhely felállítását is a Sapard számára,
a Phare támogatási projektek programozásához, végrehajtásához és figyelemmel kíséréséhez szükséges kapacitás javítása,
a belső és külső pénzügyi ellenőrzés megerősítése; átfogó információs technológiai rendszer felállítása; a belső ellenőrzési és a technikai figyelő funkciók világos elkülönítése; a funkcionális függetlenség továbberősítése a hazai belső ellenőrök/revizorok számára a központi és a decentralizált szinteken egyaránt, és 'ex-ante' pénzügyi ellenőrzés,
a pénzmosás kezelésére irányuló kapacitás erősítése.
3. 2. Középtávon
Politikai kritériumok:
a középtávú római cselekvési program végrehajtásának továbbfolytatása.
Gazdasági kritériumok:
az államháztartás szerkezetátalakításának befejezése, beleértve az egészségügyi rendszer reformját is,
éves költségvetési ellenőrzési eljárás kialakítása, amelynek célja az állami pénzügyek, közelebbről a költségvetési pozíciók, jelentésének, figyelemmel kísérésének és ellenőrzésének összhangba hozása az európai uniós eljárásokkal,
a magánvállalatok létesítési és fejlesztési feltételeinek további javítása, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.
Belső piac:
közbeszerzés: küszöbértékek összehangolása 2001 végéig, a pályázatok benyújtásának határideje, a közmunkák meghatározása, valamint az érvényesítési és jogorvoslati eljárások a közműszektorban; 2002 végéig a közbeszerzésekre irányuló nemzeti preferencia záradék törlése a magyarországi pályázati eljárásokhoz való hozzáférés bevezetésével valamennyi közösségi társaság számára,
áruk szabad mozgása: szabványoknak való megfelelés befejezése, tanúsítvány- és megfelelés-értékelés,
tőke szabad mozgása: a közép- és rövidtávú tőketranzakciókkal kapcsolatos fennmaradó korlátozások megszüntetése,
személyek szabad mozgása: a szakmai minősítések és diplomák kölcsönös elismerése összehangolásának befejezése,
szolgáltatások szabad mozgása: anonim bankszámlák megszüntetése,
verseny: a verseny- és az állami támogatási szabályok teljes körű érvényesítésének biztosítása, a trösztellenes és az állami támogatási hatóságok megerősítése, a képzés fokozása a közigazgatás valamennyi szintjén,
adózás: a közös ÁFA rendelkezéseknek való megfelelés befejezése, (utazásra, használtcikkekre és aranyra nézve) speciális rendszerek és átmeneti rendelkezések bevezetése; az alkoholtartalmú italokra és a cigarettára kivetett jövedéki adó mértékének az európai uniós minimális szintekre való felemelése; a hatályos jogszabályok felülvizsgálata és a társasági adózás magatartási kódexének való megfelelés biztosítása; a közigazgatási együttműködés és a kölcsönös támogatás megerősítése; az adóellenőrzések hatékonyságának javítása,
vámügyek: az egyszerűsített eljárások és integrált tarifák átvételének befejezése, különösen a vámszabadterületekkel kapcsolatosan; a közigazgatási és operatív kapacitás megerősítése, beleértve a számítógépesítést is; hatékonyan működő határátkelőhelyek létesítése.
Mezőgazdaság:
közös agrárpolitika-irányítási mechanizmusok és közigazgatási struktúrák megerősítése (mezőgazdasági piacok figyelése, valamint strukturális és vidékfejlesztési intézkedések végrehajtása, testületek és ellenőrző mechanizmusok létrehozása) ,
az agrárélelmiszer szektor szerkezetátalakításának továbbfolytatása, élelmiszerellenőrzési adminisztráció megerősítése,
állat- és növény-egészségügyi szektor: az állatazonosítás rendszerének befejezése; minőségellenőrzési rendszer végrehajtása (veszélyelemzési kritikus ellenőrzési pont) , állati hulladékgazdálkodás, hús- és tejfeldolgozó üzemi maradványok és zoonózis ellenőrzési programok korszerűsítése; ellenőrzési rendszerek befejezése a jövőbeni külső határokon.
Energia:
felkészülés a belső energiapiacra, nevezetesen a villamos áramról és a gázról szóló irányelvek alkalmazásával (beleértve az energiaáraknak a költségszintekhez való igazítását és egy szabályozó szervezet létrehozását) ,
az energiahatékonyság javítása,
a magas szintű nukleáris biztonság további biztosítása a Paksi Atomerőműben,
szabályozási struktúrák megerősítése a nukleáris biztonság és a sugárvédelem tekintetében.
Közlekedés:
az összehangolás befejezése a közúti közlekedés (piaci hozzáférés, közúti biztonság, veszélyes árukra vonatkozó szabályok és adózás) , a vasút, a légi közlekedés (különösen a légi biztonság és a légi forgalom irányítása tekintetében) és a belföldi vízi utak területén (járművekkel kapcsolatos műszaki követelmények) .
Foglalkoztatási és szociális ügyek:
az európai uniós joganyag átültetése és végrehajtása a munkahelyi egészségügy és biztonság, a munkajog, a nők és férfiak egyenlő kezelése, valamint a közegészségügy területén, beleértve a kapcsolódó közigazgatási és a társadalombiztosítás koordinációjához szükséges struktúrák megerősítését is.
Gazdasági és szociális kohézió:
nemzeti politika kidolgozása a gazdasági és szociális kohézió számára; felkészülés a regionális fejlesztési programok, valamint a közösségi kezdeményezések bevezetésére; közigazgatási struktúrák és eljárások javítása, különösen a strukturális alapok tárcaközi koordinálása tekintetében, továbbá a regionális politikai feladatokkal kapcsolatos hatáskörök tisztázása; a költségvetési rendszer és eljárások javítása többéves kötelezettségvállalások és gazdálkodás lehetővé tétele érdekében az európai uniós szabványoknak megfelelően, beleértve a felmérést és az értékelést is.
Környezet:
a joganyag átültetésének befejezése és érvényesítése a természetvédelem, a vízminőség, az ipari szennyezésellenőrzés és kockázatkezelés, a zaj, a kemikáliák és a genetikailag módosított organizmusok, a hulladékgazdálkodás, a sugárvédelem területén, beleértve a meghatározott beruházási programokat is,
a levegőminőséget figyelő hálózat fejlesztése és (a joganyag végrehajtásáért felelős) engedélyezett laboratóriumok megerősítése,
a fenntartható fejlődés elveinek beillesztése az összes többi szektorális politika meghatározásába és végrehajtásába.
Igazságügy és belügy:
a jogérvényesítő testületek további minőségjavítása (személyzeti létszám, képzés és felszerelés) , a küzdelem továbbfolytatása a szervezett bűnözéssel, a nőkkel és gyermekekkel folytatott kereskedelemmel, a kábítószercsempészéssel és a korrupcióval szemben; jobb koordináció biztosítása a jogérvényesítő testületek között,
a vízummal kapcsolatos joganyag és gyakorlat további progresszív felzárkóztatása az európai uniós joganyaghoz és gyakorlathoz,
új fogadó központok felállítása a menedékjogért folyamodó személyek számára.
Közigazgatási és bírósági kapacitás megerősítése, beleértve az európai uniós alapok kezelését és ellenőrzését is:
a közigazgatási kapacitás javítása a közösségi joganyag végrehajtása és kezelése érdekében, különösen a megfelelő személyzeti létszámszintek biztosításán keresztül,
a bírósági rendszer működésének további javítása a bíróknak a közösségi jogra vonatkozó képzése útján,
a csalásellenes és az állami pénzügyi ellenőrzési funkciók megerősítése a megfelelő személyzet, képzés és felszerelés biztosításán keresztül,
a statisztikai kapacitás megerősítése.
4. PROGRAMOZÁS
A Phare juttatás az 1995-től 1999-ig tartó periódusra nézve összesen 497 millió EUR-t tett ki. A Berlinben ülésező Európai Tanács 1999. március 24. és 25-i megállapodását követően a csatlakozni szándékozó államok számára nyújtott pénzügyi támogatás a 2000-től 2006-ig tartó periódusra nézve előcsatlakozási intézkedésekre irányuló támogatást is magában foglal a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára a Sapard előcsatlakozási eszközön (1268/1999/EK tanácsi rendelet, HL L 161. szám, 1999. 06. 26. , 87. o. ) és egy ISPA strukturális eszközön keresztül (1267/1999/EK tanácsi rendelet, HL L 161. szám, 1999. 06. 26. , 73. o. ) , amely az intézkedések számára a kohéziós alapéhoz hasonló prioritást biztosít az előcsatlakozási periódusban. E nemzeti juttatások alapján Magyarország finanszírozni tudja a közösségi programokban való részvételének egy részét, beleértve az Ötödik Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramban való részvételét is (HL L 26. szám, 1999. 02. 01. , 1. o. ) . Magyarország emellett részesül a közösségi joganyaghoz közvetlenül kapcsolódó, több államot átfogó programokból származó finanszírozásból is. Valamennyi beruházási projektre nézve szisztematikusan előírják a csatlakozni szándékozó államok általi együttes finanszírozást. A Bizottság 1998 óta együttműködik az Európai Beruházási Bankkal és a nemzetközi pénzintézetekkel, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, valamint a Világbankkal annak érdekében, hogy megkönnyítsék az előcsatlakozási prioritásokkal kapcsolatos projektek együttes finanszírozását.
5. FELTÉTELESSÉG
A projektek finanszírozására irányuló, a három előcsatlakozási eszközön - Phare, ISPA és Sapard - keresztüli közösségi támogatás attól a feltételtől függ, hogy Magyarország tiszteletben tartja-e az Európai Magállapodás szerinti kötelezettségvállalásait, hogy további lépéseket tesz-e a koppenhágai kritériumok teljesítése érdekében, és különösen, hogy teljesíti-e ennek a Csatlakozási Partnerségnek a meghatározott prioritásait 2000-ben. Ha nem tesznek eleget ezeknek az általános feltételeknek, az ahhoz vezethet, hogy a Tanács a pénzügyi támogatás felfüggesztéséről hozhat határozatot a 622/98/EK rendelet 4. cikke alapján.
6. FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS
A Csatlakozási Partnerség végrehajtása az Európai Megállapodás keretében kerül megfigyelésre. Ahogyan azt az Európai Tanács luxembourgi ülésén hangsúlyozta, fontos, hogy az Európai Megállapodás intézményei továbbra is azt a keretet alkossák, amelyen belül a közösségi joganyag elfogadása vizsgálható, ugyanolyan eljárásoknak megfelelően, tekintet nélkül arra, hogy tárgyalások kezdődtek-e vagy sem. A megfelelő albizottságban kerülnek megvitatásra a Csatlakozási Partnerség vonatkozó részei. A Csatlakozási Bizottság vitatja meg a prioritások és a közbenső célkitűzések teljesítése során mutatkozó általános fejleményeket, előrehaladást és problémákat, valamint az albizottságok által előterjesztett közelebbről meghatározott kérdéseket.
A Phare Irányítási Bizottság biztosítja, hogy a mindhárom előcsatlakozási eszközön - Phare, ISPA és Sapard - alapuló finanszírozási határozatok összeegyeztethetőek egymással, valamint a Csatlakozási Partnerségekkel a koordinálásról szóló rendeletben megállapítottak szerint (1266/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 161. szám, 1999. 06. 26. , 68. o. ) ) .
A Csatlakozási Partnerség adott esetben további módosításra kerül a 622/98/EK rendelet 2. cikkének megfelelően.
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 12:05
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76