Ikt.sz: 1-2/2350/2006.
A Magyar Köztársaság Kormánya ismeri és elismeri a tûzoltók munkáját, ezért mind célkitûzéseiben, mind gyakorlatában kiemelt figyelmet fordít a tûzvédelemre és annak fejlesztésére, valamint a tûzoltók anyagi, erkölcsi megbecsülésére. A kormány Új Magyarország programjában szándéknyilatkozatot tett: „a katasztrófa- és tûzvédelem továbbfejlesztésével biztosítjuk a 15-20 perces beavatkozási idõt az ország bármely területén. Fokozatosan csökkentjük a készenléti jellegû szolgálatot ellátó tûzoltók heti munkaidejét, emeljük a veszélyes munkakört betöltõk veszélyességi pótlékát.”
A Kormány intézkedéséhez igényli a társadalom véleményét, így nyitott a társadalmi párbeszédre, ennek során a szakszervezetekkel és más érdekképviseleti szervekkel egyeztetést folytat, és álláspontjukat a konkrét döntés elõtt figyelembe veszi. A társadalmi párbeszéd része az ágazati szinten folytatott érdekegyeztetés is. A korábban mûködõ Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács munkája – a kormányzati struktúraváltásnak megfelelõen – folytatódik a jogutód szervezeteknél, így az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban is mûködik a munkáltatók és a munkavállalók képviselõi közötti egyeztetés.
Utalnom kell azonban arra is, hogy a tûzoltók munkáltatója a helyi önkormányzat, emiatt a Kormány csak közvetett szerepet vállalhat a munkavállalók és munkáltatók közötti tárgyaláson.
Az illetmények mértékét a köztisztviselõi törvény, a köztisztviselõi illetményalap, a Hszt-ban elõírt besorolás és pótlékok határozzák meg. A jelenlegi pótlékok módosítása, vagy egyes pótlékok eltörlése, vagy a kedvezményezetti kör szûkítése egyenlõre csupán vitaalap lehet, mert ilyen tartalmú véglegesen kidolgozott törvénytervezet még nem készült el.
Nincs még konkrét döntés a nyelvpótlék és a gépjármûvezetõ pótlék eltörlésére, de a Kormány szándékában eltökélt és következetes a tekintetben, hogy rendet kívánunk teremteni a pótlékrendszer labirintusában. Alkalmazkodnunk kell a társadalom fejlõdéséhez is: a nyelvpótlék bevezetésének idõszakában még ritkaságnak számított egy-egy (európai) nylevet ismerõ szakember. Ma már a fiatalok több nyelvvizsgával, készség szintû nyelvismerettel kerülnek ki az iskolapadból.
A tûzoltóságok és a tûzoltók finanszírozásával a Kormány sem teljesen elégedett, de az ország lehetõségeihez, a gazdaság teherbíró képességéhez viszonyítva nem támaszthatom aláa az Ön által leírtakat.
A tûzoltók szolgálati törvényben elõírt illetményéhez és egyéb juttatásaihoz az állam teljes mértékben biztosítja a fedezetet. Nem fordult elõ, hogy az önkormányzatok ne kaptak volna meg az igényelt és jogos járandóságot. Mint eddig, a jövõben is gondot fordítunk arra, hogy a tûzoltók illetménye, járandósága megõrizze az elért szintet, illetve a lehetõségekhez mérten emelkedjen.
Csupán viszonyításként utalni szeretnénk egy illetményre vonatkozó tényadatra.
Egy „átlagos vonuló” fõtörzsõrmesteri rangú tûzoltó bruttó havi jövedelme 200-ben 124.126 Ft, míg 2006-ban 172.880 Ft körüli összegben számítható ki.
Mindez közel 40 %-os illetményemelkedést mutat.
Már szinte hallom, amikor e számokat olvasva azt mondja: kevés.
Igaza van, valóban nem sok ez az összeg, de kérdezem Öntõl, van vajon hazánkban olyan közszférában alkalmazott munkavállaló, aki azt mondaná: sok a fizetése, nem kér annyit, kevesebbet érdemelne? Szerintem nincs.
Csak arra hivatkozhatom, hogy a közszféra valamennyi szakágához, valamennyi hivatásához képest szabad csak bármely foglalkozás jövedelmi viszonyait értékelni. Bármely csoport hangsúlyosabb anyagi elismerése kihat a többiekre is, akár indokolt, akár indokolatlan belsõ bérfeszültséget szülhet.
A Kormány a tûzvédelem fejlesztése terén kiemelt figyelmet fordít a „fehér” foltok felszámolására, a vonulási idõk csökkentésére. 2001 óta 22 köztestületi tûzoltóság kezdhette meg mûködését, kormányzati támogatással és önkormányzati áldozatvállalással folyamatban van 7 újabb önkéntes tûzoltóság megszervezése. Jövõ évtõl összesen 63 köztestületi tûzoltóság látja el 564 településen 1,2 millió lakos, közel 2 millió hektár terület mentõ tûzvédelmet.
Békásmegyer nem tekinthettük ellátatlan fehér foltnak. Nem tudok arról sem, hogy állami feladat lenne Békásmegyeren tûzõrség létesítése. Kizárólag a Fõváros saját tervében szerepelt a tûzõrség megalakítása. Erre való tekintettel természetes, hogy a laktanyaépítés költségei a Fõvárost terhelték.
A tervezés vélhetõen nem volt körültekinthetõ, mivel a mûködtetési személyi feltételeit már nem tudta kigazdálkodni a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság. Az állam 45 tûzoltó finanszírozásával járul hozzá a Tûzõrség mûködtetéséhez.
A létesítés és fejlesztés költségeit a tûzvédelemi törvény alapján, pályázatok útján biztosítja a költségvetés a tûzoltóság részére. A hivatásos önkormányzati tûzoltóságok megalakulását követõen áttekintésre került a tûzoltó laktanyák állapota, kiválasztásra kerültek azok a tûzoltóságok, ahol az elhelyezési feltételek alkalmatlanok voltak a feladatok ellátásához. A felmérés eredményeképpen épült meg 1996-tól napjainkig Nagyatád, Szigetszentmiklós, Kunszentmárton, Érd, Szentendre, Nagykáta, Encs, Nyírbátor tûzoltó laktanyája, ebbõl Nagyatád és Szigetszentmiklós kivételével valamennyit 2002-tõl a jelenlegi koalíció kormányzása alatt adtak át a városok önkormányzatai részére.
A fõvárosi tûzõrségek, laktanyák mûszaki állapota a felmérés idõszakában az ország átlaghoz képet kedvezõbb volt. Az országos helyzet és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet figyelembevételével új tûzoltóság-tûzõrség elhelyezésének kialakítását Budapesten nem terveztük, a jövõben is az országosan legmostohább elhelyezési körülmények felszámolásának kívánunk elsõbbséget adni.
A tûzoltóságok technikai fejlesztésére jelenleg a tûzvédelmi bírság és a biztosítók tûzvédelmi hozzájárulása biztosítja a fedezetet, melyet a pályázók 10-20 %os önrészei egészítenek ki. Ez évente több mint 3 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít tûzoltójármûvek, felszerelések és védõeszközök beszerzésére. A 2002-2006. években megvalósított technikai fejlesztés értéke mintegy 14 milliárd Ft volt, amely folyamatos emelkedést mutat, hiszen az ilyen fejlesztésekre korábban 2000 és 2002 között csupán 4,8 milliárd forint állt rendelkezésre.
A jelenlegi pályázati igény további 12-14 milliárd forint, melynek kielégítésére várhatóan 2009-2010 években nyílik lehetõség a 2006-2009. évekre vonatkozó tûzoltósági mûszaki fejlesztési terv megvalósításával.
A tûzoltóságok mûködtetésénél a fenntartó helyi önkormányzatoknak is vannak támogatási kötelességei, melyet a Fõvárosi Önkormányzat teljesített, de ez évben csökkentett mértékben. A Budapesti Mûszaki Egyetemen bekövetkezett tûzeset követõen döntött úgy a Fõvárosi Önkormányzat illetékes szerve, hogy kiegészítõ támogatásra javasolja a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokságot.
Egy gondolat erejéig vissza kell térjek a három tûzoltó tragikus halálára. Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság és a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság szakmai vezetõibõl szervezett vizsgálóbizottság nem tett olyan megállapítást, hogy a halált (akár közvett módon) védõfelszerelések hiánya, vagy a tûzoltók „elhasználódása” okozta volna.
Tisztelt Fõtörzsõrmester Úr!
Hírek 
