Kezdölap arrow Hírek arrow FTSZ Hírek arrow Közlemény
Közlemény
2006. September 18.

A Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete vezetõségi tagjaként a munkabéke, a kialakult helyzet tisztázása, a Tûzoltóságok törvényes finanszírozása, a munkavállalók szerzett jogainak védelme és az Alkotmány betartása érdekében adja ki az alábbi

 

Közleményt

 

1949. évi XX. Törvény (a továbbiakban: Alkotmány)

7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsõ jog összhangját.

Az Európai Unióhoz csatlakozásunk idején (2004) a munkaidõ mértéke a Munka Törvénykövében heti negyven órára változott, az Uniós direktíváknak megfelelõen. A Magyar Köztársaság nem kért lehetõséget a direktíva részbeni, vagy akár területi korlátozására. A Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok tekintetében az idei évben csökkentették a heti kötelezõ munkaidõt 52 órára. Ez teljes egészében ellentmond az Uniós direktívának, a nemzetközi jog Alkotmányban megfogalmazott külsõ és belsõ jog összhangjának.


36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttmûködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

Az választások óta a Kormány, illetve képviselõi a Tûzoltó reprezentatív szakszervezetekkel nem mûködnek együtt, még tájékoztatást sem adnak az állítólag készülõ, tervezett megszorító intézkedésekrõl.

70/B. § (2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlõ bérhez van joga.

Ez a paragrafus sérülni látszik, mivel nagyrészt azonos fizetési kondíciók mellett a tûzoltók heti óraszáma nem heti 40, hanem 52 óra.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

A hírek szerint tervezett megszorítások a szociális biztonságunkat veszélyeztetik, mert a szolgálati jogviszony létesítésénél ezekre a munkáltató, az Állam, illetve szervezetei törvényben megfogalmazott garanciákat vállaltak. A szolgálati jogviszony létesítésének idõpontjában (és ma is) érvényben lévõ szabályok szerint a biztosított kedvezményekkel a munkavállaló szociális biztonságban érezhette, érezheti magát.

1996. évi XLIII. Törvény (továbbiakban HSZT)

A törvény elõszava:

A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hûséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog elõírásainak megfelelõen, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyûlés – elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát – a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következõ törvényt alkotja: …

Itt, legalább is írásban, elismerik a magasabb áldozatvállalást, nagyobb kockázatot.

3. § (2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit – a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

14. § (1) A hivatásos állomány tagja alapvetõ jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.
(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

A szakszervezetekre vonatkozó törvényi elõírások:

29. § (1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétõl függetlenül – a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

c) tagjait a szolgálati viszonyt érintõ körben a szervezeti egységgel szemben, illetõleg az állami szervek elõtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintõ kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek elõtt képviselje.

34. § (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig a fegyveres szerv hivatásos állományának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet mûködik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.

 

 

A korkedvezményre, a nyugdíjra vonatkozó részek:

52. § A hivatásos szolgálat felsõ korhatára a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáránál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése. A miniszter — a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, az állományilletékes parancsnok javaslatára — egy alkalommal a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáráig, a tábornok, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltõ fõtiszt esetében az Országgyûlés illetékes bizottságának elõzetes tájékoztatásával a szolgálati viszonyt meghosszabbíthatja. A szolgálati viszony meghosszabbítása esetén az érintettet a 82. § szerint minõsíteni kell.

179. § (1) A hivatásos állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az õket terhelõ fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelõen kell biztosítani.

181. § (1) A hivatásos állomány tagját – saját jogán – szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg, és magánnyugdíjra szerezhet jogosultságot. A szerzõdéses állomány tagja szolgálati nyugdíjra nem jogosult.

(3) A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felsõ korhatár elérésekor szûnt meg.
(4) A felsõ korhatár elérése elõtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja
a) 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik és szolgálati viszonya a törvény 56. § (1) bekezdés a)–c) pontja, az 56. § (2) bekezdés c) pontja, illetõleg egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt szûnt meg,
b) 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idõvel rendelkezik, és szolgálati viszonya megszûnésekor az 50. életévét már betöltötte, vagy munkaképességének csökkenése az 50%-ot elérte, de nem rokkant.

 

1996. évi XXXI. TÛZVÉDELMI törvény VI. Fejezet

46. § (5) A tûzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:

a) a tûzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi költségvetési elõirányzat;

Összefoglalva: a hivatásos szolgálat olyan megállapodás alapján jön létre, melyet a munkavállaló és az Állam (rendvédelmi szervek) kötnek meg. A kötelezettségeket, elvárásokat, jogokat írásban (törvényben) rögzítik. Ez egy kölcsönös megállapodás. A megkötés idõpontjában lép életbe. Az Állam elvárja és ellenõrzi a teljesítést, a munkavállalónak pedig szerzett jogai vannak, amit ELLENTÉTELEZÉSKÉNT  kapott, nem ajándékba.

A hivatásos szolgálat általában egy életre szól, talán ezért nevezik hivatásnak, vagy életpályának. Aki ezt választja, tisztában van azzal, hogy a fizetése nem túl magas, ellenben a kockázat az átlag felett van. A mérleg másik serpenyõjében viszont az Állam kötelezettségvállalása van, melynek teljesítésére a munkavállaló JOGGAL számít. Ezért is vállalta a gyorsabb elhasználódást, hiszen az Állam KÖTELEZETTSÉGE: a róla való gondoskodás. Mint mindennek, ennek is ára van, ha úgy tetszik: üzlet. Én adom az életem, testi épségem, egészségem, kapom a jogaimat (illetmény, felszerelés és nem utolsó sorban a korkedvezmény), hiszen ezt GARANTÁLJÁK a törvények.

De mi az oka ennek? Miért garantálják? Talán nem köztudott, hogy a tûzoltók szélsõséges idõjárási és hõmérsékleti körülmények között dolgoznak, állandó feszültségben, készenlétben. Télen, nyáron, árvíznél, tûznél, szétroncsolt emberi testrészek között kell helytállni, tekintet nélkül a természetes reakciókra. A folytonos készenlét, szenvedõ, vagy elhalálozott emberek látványa nem csak elvont lélektani hatással jár. Megjelenik a stressz. Bizonyított tény, hogy a stressz oldja a kálciumot a csontozatból. Ennek eredménye: a csontok könnyebben törnek, a gyógyulás tovább tart. Esetleg bekövetkezhet csontrendszeri torzulás. A stressz további eredménye lehet a kialakuló magas vérnyomás, a statisztikailag sûrûbben jelentkezõ gyomorfekély, alvászavarok és bár még nem bizonyított tény, a cukorbetegség. Nem utolsó sorban a szélsõséges körülményeknek köszönhetõen bekövetkezhet és többnyire be is következik az ízületi bántalmak széles skálája. Nos, ez az oka a törvényben deklarált korkedvezménynek. Ugyanis nincs épeszû vállalkozó, aki ennyire leharcolt embert alkalmazna.

Természetesen a törvényeket meg lehet változtatni, de ez a már megkötött megállapodás felrúgása! A már szolgáló munkavállaló részérõl már megtörtént, megtörténik az áldozatvállalás jogainak biztos tudatában. Vagyis teljesített.

Végül, de nem utolsó sorban: ha fent említett törvényeket úgy módosítják, hogy az, jövedelem kieséssel, és/vagy szerzett jogok csorbításával jár, akkor a kötelezettségeket is csökkenteni kell! Példának okáért az Alkotmányos jogaink visszaadásával, vagy ne kötelezzenek az életünk, testi épségünk kockáztatására!

Ezért a Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete felszólítja a felelõs politikai tényezõket: tartsák és tartassák be az Alkotmányban megfogalmazott törvényeket, jogokat, az uniós, vállalt direktívákat, a HSZT és a Tûzvédelmi Törvény keretein belül megfogalmazott, törvénybe foglalt kötelezettségeiket!

Ördög László
Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete
vezetõségi tag
 
< Előző   Következő >
[ Vissza ]
FTSZ
 

Online felhasználók


Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 08:38
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75

Archívum