I. A tervezet „személyzeti” része
A szakmai érvekrõl
A személyzeti munka nagy része „helyi ügy”. (Megbízás, kinevezés, véglegesítés, fegyelmi ügyek, elõléptetések, átsorolások, munkáltatói igazolások stb.) Amennyiben ez a megyére kerülne, lökésszerûen több ezer ügyirat jelenne meg a megyei postázóban, onnan szignálásra, onnan a személyzeti osztályra, onnan az ügyintézõhöz. Õ elkészítené az alapiratot, amit a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokhoz vissza kell juttatnia „tervezet” formájában. A szükséges javítások után az irat ismét a parancsnokhoz jut, aki aláírja, az érintettnek egy példányát átadja, majd a többit visszaküldi a megyére a postázóba, stb. Az ügyirat irattározását a parancsnok hagyja jóvá, tehát még egy „forduló”. Ez a rendszer nem lenne hatékony, ezért van egy-egy fõ személyzetis a parancsnokságokon. Egyébként kb.: 1976-ban döntött úgy az akkori országos vezetés, hogy hatékonyabb a városoknál kezelni a személyzeti ügyeket. (Azóta adatvédelmi és egyéb okokból többszörösére nõtt ez a munka.)

 

 

A személyzeti létszámról
HÖT-öknél összesen 95 fõ, mintegy 8.700 fõ tûzoltóra, ez 2,11%. Az OKF-en és a megyéken 79 fõ, 1.700 fõre, ez 4,6%. Tehát több mint négyszer annyi személyzetis dolgozik – arányait tekintve- az OKF-nél és a megyéken, mint a tûzoltóságokon. Ez világosan megmutatja a hatékonysági problémák lényegét és helyét is.

 
Az önálló személyzeti jogkör hátrányként említik egyesek:
-         Az önkormányzatok nem ismerik kellõen a Hszt-t.
Válasz: 10 évvel ezelõtt volt igaz. Azóta megismerték a szükséges mértékben.
-         Ellenõriznie kell a felügyeleti szervnek.
Válasz: mint minden más szakterületet. Ez a dolga.
-         Esetleges visszaélésre ad okot.
Válasz: egy jogkör bárhová van telepítve, ez mindenhol igaz. Ennek elkerülésére lettek létrehozva az ellenõrzési metódusok.

 
II. Riasztási és ügyeleti rendszerek.
A jelenleg mûködõ rendszerek évtizedek alatt kialakult, jól mûködõ rendszerek. Híradástechnikai, informatikai felszereltségük a kor színvonalán van, az elmúlt években az OKF által kiírt pályázatokon erre a célra több száz millió forintot költöttek. Ebbõl 20%-ot a fenntartó önkormányzatok, 80%-ot a biztosítók 1 %-os befizetése adott. Fenntartásuk és javításuk nincs külön költségvetési fedezetben biztosítva, mivel nem jelentõs tétel. A kb. 10 évente szükséges cserék továbbra is biztosíthatóak pályázatokból, állami költségvetési forrásra nincs szükség.

A tervezettben említett 300 MFt-ot, (ami az átalakításhoz kellene) célszerû lenne a kérdés végleges és stabil rendezésére fordítani, azaz ebbõl az összegbõl kb.:75 fõ új tûzoltói státuszt megfinanszírozni.

 A híradó ügyeletesek magasan képzett és nyelveket beszélõ tiszthelyettesek, illetményük jóval alacsonyabb a megyei tiszteknél.
Létszámuk:
A HÖT-öknél 298 fõ 8.700 fõre 3,3%
Az OKF-en és a megyéken 98 fõ 1700 fõre 5,7%
Ez megmutatja a hatékonysági problémákat és azok helyét is. Amennyiben a KÜIR rendszer egyszer megfelelõen fog mûködni, illetve a regionalizáció létrejön a megyéken az ügyeletek létszámából mintegy 30 % átcsoportosítható a tûzoltóságokhoz.

Ez újabb kb.: 30 fõt jelentene.
Magyarországon az eseményszámok tíz éve alatt megduplázódtak ezért a híradóügyeletesek leterheltsége a HÖT-öknél erõsen növekedett. Ezen túl a híradó ügyeletesek fõbb feladatai (az OKF és jogelõdje elõírásai alapján):

1. A tûzoltóság elsõdleges mûködési körzetében történt tûz- és káresetekrõl, rendkívüli eseményekrõl érkezett jelzéseket és információkat értékeli, összegzi. Elrendeli a Szolgálatparancsnok által meghatározott riasztási fokozat szerinti vonulást, ellenõrzi annak végrehajtását, a Riasztási és Segítségnyújtási terv alapján.
Végrehajtja a tûz- és káresetekrõl, valamint egyéb eseményekrõl érkezett visszajelzések vételét, rögzítését, értékelését.

2. A vonulási kötelezettség teljesítése érdekében - az érvényben lévõ utasítások alapján - végrehajtja az illetékes vezetõ riasztását.

3. Koordinálja és háttér-információk biztosításával elõsegíti a tûzoltási és kárelhárítási feladatok végrehajtását.

4. Felelõs az ügyelet által tett intézkedések szakszerûségéért, törvényességéért, az elhelyezett technikai berendezések szakszerû használatáért, állagának megóvásáért.

5. Biztosítja az ügyeleti szolgálat ellátásának folyamatosságát. A rendelkezésre álló információhordozó eszközök felhasználásával a megyei ügyelettel és a társszervek ügyeleteivel, valamint a tûzátjelzõ rendszer felügyeletével  kapcsolatot tart.

6. Nagyobb tûz- és káresetek, rendkívüli események felszámolásához kéri a megyei ügyelettõl a Riasztási és Segítségnyújtási, a Tûzoltási és egyéb együttmûködési tervek figyelembevételével az erõk, eszközök átcsoportosítását, ha a tûz- vagy káreset, rendkívüli esemény felszámolása megkívánja a tervektõl eltérõ riasztás végrehajtását, más szervek erõinek, eszközeinek igénybevételét.

7. Tûz- és káreset, rendkívüli esemény bekövetkezésekor - ha szükségessé válik - megszervezi az esemény elhárításában érintett szervek ügyeleteivel az együttmûködést.

8. A Megyei ügyeletrõl érkezõ - elsõdleges mûködési körzeten kívülre történõ - riasztásra intézkedik a kért szer-, felszerelés vonultatására.

9. Árvízvédelmi készültség idõszakában kapcsolatot tart az illetékes Vízügyi Igazgatóság ügyeletével és a kiadott utasítások szerint végrehajtja az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos jelentési kötelezettségét.

10. A tûzoltóság parancsnokának felhatalmazása alapján, kezdeményezi a tûzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatának elrendelését.

11. Az érvényben lévõ tûzvizsgálati utasítások alapján intézkedik a tûzoltóság illetékességi területén keletkezett tûzesetek, utólagos tûzesetek kivizsgálására.

12. Végzi a tûzoltóság ügyeletének jelentõszolgálati tevékenységét. Az eseménynaplóba idõrendi sorrendben rögzíti a jelentéseket, eseményeket és tett intézkedéseket.

13. A tûzoltóság személyi állományával kapcsolatos rendkívüli eseményeket a "Jelentés rendkívüli eseményrõl", a tûzoltóság gépjármûveiben, felszereléseiben keletkezett károkat, rongálódásokat a "Gépjármû baleseti jelentés" adatlapon jelenti a tudomására jutástól 2 órán belül a megyei ügyeletre.

14.Ha a beérkezett jelzések, jelentések hiányosak, azok kiegészítésére intézkedik.

15. A tûz- és káresetekkel, rendkívüli eseményekkel kapcsolatos jelentési kötelezettségeket teljesíti a megyei ügyeletre, a Parancsnoknak, valamint a Tûzoltási és Mûszaki Mentési Osztályvezetõnek.


15.1.     Feladatok, rendkívüli események bekövetkezésekor:


    a.)    Rendkívüli események körébe tartoznak:
        - az olyan események, amelyek bûncselekményt valósítanak meg, ezen belül
        különösen a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, függetlenségét, a köz-
        rendet sértik,
        
        - a tûz, kár és a balesetek,

        - elemi csapások.

15.2.    Jelentési kötelezettség teljesítése:


    a.)    A rendkívüli események fontosabb adatait, tényeit, ellenõrzés után távbeszélõn
        haladéktalanul, majd az élet és értékek mentése, veszélyhelyzet elhárítása érde-
        kében tett további intézkedéseket távbeszélõn folyamatosan kell jelenteni.
            Azonnal jelenteni kell a tûz- és káresetet, ha
            - haláleset történt,
            - 5, vagy annál több személy súlyos sérülést szenvedett,
            - a helyszínre IV., vagy annál magasabb riasztási fokozat
               elrendelése történt
            - légi jármû balesetéhez történõ riasztás.
    

    b.)    A híradó ügyeletesek kötelesek a mellékletben fel nem sorolt, de általuk rend-
        kívülinek ítélt eseményeket is értékelni.  Ha azokról a  BM. vezetõinek, vagy
        illetékes szerveinek tájékoztatása szükséges, haladéktalanul gondoskodjanak
        a jelentés megtételérõl.


    c.)    A rendkívüli események vizsgálata közben, vagy a vizsgálat befejezése után az
adatok  esetleges  változtatását,  illetõleg  a  véglegesen  megállapított
adatokat kiegészítõ jelentésként haladéktalanul jelenti.



16. A tûz- és káresetekkel, rendkívüli eseményekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget  teljesíti.


16.1.    Tájékoztatási kötelezettség:

    a.)    A híradó ügyeletes az illetékes Polgármesteri Hivatal részére köteles tájékozta-
        tást adni az alábbiak szerint:
        
        - a tûzoltóság személyi állományára, felszereléseire és eszközeire vonatkozóan:
        
        Olyan események bekövetkeztét, amely a készenléti állomány hadrafogható-
        ságát jelentõsen csökkenti, illetve akadályozza. (pld. tömeges baleset és sérü-
        lés, járványos megbetegedés, mérgezés, jelentõs értékû épület károsodás, gép-
        jármû rongálódás stb.)

        - tûz- és káresetekre vonatkozóan:
    
        Katasztrófának minõsülõ eseteket (ipari, vegyi, természeti),  nagy jelentõségû
        tûz-  és  egyéb  káreseteket,  baleseteket  (légi-, vízi-, vasúti-, közúti-, üzemi),
        ahová a tûzoltóság kivonult és a következmények felszámolásához más szervek
        közremûködése is szükséges.


b.)    A híradó ügyeletes köteles haladéktalanul tájékoztatni a BM. irányítása alá
tartozó azonos szintû társügyeleteket valamennyi tûz- és káresetrõl, illetve a
        másik szerv hatáskörébe tartozó intézkedést igénylõ rendkívüli eseményrõl.


17. Vezeti a napi személyi és technikai létszámadatokat, melyet jelent a megyei ügyeletre.

18. Végzi - a hatáskörébe utalt - "M" idõszaki feladatokkal kapcsolatos riasztási, értesítési, készültségbe helyezési feladatokat.


19. Hivatali idõ után, heti pihenõ-, és munkaszüneti napokon:

- A tûzoltóság vezetõihez forduló - halaszthatatlan intézkedést igénylõ - közérdekû bejelentést tevõ személyt meghallgatja. A bejelentést rögzíti és haladéktalanul továbbítja a tûzoltóság illetékes vezetõjéhez. Ha a késedelem veszéllyel jár - a bejelentés továbbításával együtt - a szükséges intézkedéseket hatáskörében, soron kívül megteszi.

- Az érkezett futár-, vagy postai küldeményeket átveszi, s a címzetthez - sürgõsségüknek megfelelõen - biztonsági és titokvédelmi szabályok megtartásával továbbítja.


20. Az ügyeleti jelentési kötelezettség körébe tartozó eseményekrõl a tények, és adatok megállapítása, ellenõrzése, valamint a szükséges intézkedések megtétele után, a bevonulás megkezdését követõen 2 órán belül továbbítja a Megyei Ügyeletre a " TÛZESETI/MÛSZAKI MENTÉSI JELENTÉSEKET

21. A helyi hírközlõ szervek részére tájékoztatást ad az eseményekrõl külön utasításban meghatározottak figyelembevételével.

22. Figyelemmel kíséri a mûsorszóró rádió (Kossuth), televízió (MTV.l.) és az MTI. híradásait.

23. Nyilvántartja és tárolja a Riasztási és Segélynyújtási Terveket, a változásokat naprakészen átvezeti.

24. Nyilvántartja és naprakészen vezeti a tûzoltóság vonulószereit, a beállt változásokat azonnal jelenti a megyei ügyeletre.

25. Irányítja, ellenõrzi a rádióforgalmi rendszert. Naponta reggel 0700  és 0710 óra között szolgálatváltás alkalmával rádiópróbát tart a parancsnokság rádióhálójában.

26. Az érvényben lévõ utasításoknak megfelelõen biztosítja az e-mail és telefax közlemények átadás -  átvételét.

27. Intézkedik az ügyeleten telepített technikai eszközök esetleges hibáinak elhárítására.

28. A rádióforgalmi rendszerbe tapasztalt zavarokat jelenti a megyei ügyeletre.

29. Végzi a kulcsdobozok kiadását, visszavételét.

30. A szolgálat átadásával - átvételével kapcsolatos feladatok:

- a folyamatban lévõ ügyekrõl, intézkedésekrõl a szolgálatot átadó tájékoztatást köteles adni a szolgálatot átvevõnek, melyeket az eseménynaplóban okmányolni kell.

- tanulmányozza az elõzõ 48 óra (utolsó szolgálatától) eseményeit és a tett intézkedéseket. Áthúzódó eseményeknél meggyõzõdik a tett intézkedések végrehajtásáról, hatékonyságáról, ha szükséges további intézkedéseket tesz.

- átadja-átveszi az ügyelet okmányait, tanulmányozva az elmúlt 48 órában beállt esetleges változásokat.

- az átvevõ ellenõrzi az ügyeleten végzõdtetett vezetékes és vezetéknélküli összeköttetéseket, vonalak mûködõképességét, ellenõrzi az egyéb technikai eszközök üzemképességét.

- a helyiségleltár alapján átadja-átveszi az ügyeleten elhelyezett anyagokat.

- az átadó ügyeletvezetõ személyesen jelentést tesz a szolgálati ideje alatt történt eseményekrõl szolgálatváltáskor a parancsnoknak.

- az átadás-átvétel tényét a "A szolgálatot az ügyrendben elõírtaknak megfelelõen átadtam, illetve átvettem" szöveggel rögzíti az eseménynaplóban (az esetleges hiányosságok felsorolásával), melyet aláírásukkal igazolnak.


31. Az ÖTM OKF. Központi Ügyeletének tûz- és káresetek, egyéb rendkívüli események felszámolására, jelentésére vonatkozó utasításait a tûzoltóság minden ügyelete, a megyei ügyelet utasításait a megye területén mûködõ valamennyi tûzoltósági ügyelet köteles végrehajtani.


32.    A híradó ügyeletes ellátja a kapuõri feladatokat is.

    a.)    Figyelemmel kíséri a laktanyába érkezõ személyeket, az elöljáróknál
        jelentkezik és jelentést ad, a polgári személyeket üdvözli, tájékoztatja
        és útbaigazítja.

    b.)    Figyelemmel kíséri az állomány tagjait   érkezéskor  és   távozáskor,  
        (munkaidõ alatt is)  szabálytalanság esetén jelentést tesz a  tûzoltópa-
        rancsnoknak.

    c.)    Figyelemmel kíséri a laktanya területén történõ anyagmozgást, a ki-, és
        behozott anyagokat,  felszereléseket,   az erre  rendszeresített   füzetbe
        vezeti és engedélyezteti.



33. A parancsnok az ügyeleti szolgálatot ellátókat, az ügyeleti szolgálat mellett - a helyi sajátosságok figyelembe vételével - más jellegû feladatokkal is megbízhatja, azonban ezek a feladatok az ügyeleti szolgálat teljesítését nem akadályozhatják.

Ezt nem ártott volna a tervezet szerzõinek elolvasni.

Az önálló híradóügyeletek hátrányaiként említik egyesek:
-         a híradó ügyeletesek a mentõ tûzvédelem terhén látják el feladataikat
Válasz: a híradó ügyeletes a mentõ tûzvédelem része, információt ad és fogad, megszervezi a logisztikai támogatást. Jó tevékenység és helyismerettel rendelkezik, ami nem jellemzõ a megyei ügyeletek jelenlegi állományára.
-         az alacsony képzettség miatt valós bevetés irányítás nem valósulhat meg
Válasz: nem igaz, magasan képzett, nyelveket beszélõ tiszthelyettesek az egyre inkább jellemzõek. Egyébként a tûzoltóság bevetéseit a tûzoltás vezetõ a helyszínen irányítja nem pedig egy irodából.
-         az ügyeletek széttagoltsága miatt az eszközök bevetése nem optimalizálható, a köztestületi tûzoltóságok bevetésében ellenérdekeltség tapasztalható.
Válasz: A Riasztási és Segítségnyújtási Terv-ek automatikus reagálást biztosítanak, amit a híradóügyelet folyamatosan aktualizál. A magyar rendszert világszerte dicsérik, sok ország átvette. Ezekben a tervekben a köztestületi és önkéntes tûzoltóságok is szerepelnek, riasztásuk és feladatuk teljesen egyértelmû.

További létszámok
A repülõtér privatizációja után ott állami szervet fenntartani nem indokolt és nem is jogszerû. A repülõtér tulajdonosa létesítményi tûzoltóságként üzemelteti majd ezt a szervezetet, az itt felszabaduló státuszok szintén a tûzoltóságokra fordíthatóak.
Törvényeket, jogszabályokat nem kell változtatni és a kitûzött cél mégis elérhetõ.

Összességében: a fentiekben leírtak alapján – költségvetési források nélkül – mintegy 350-400 fõ lenne biztosítható a mentõ tûzvédelem terén, jogszabályok változtatása és plusz források nélkül.
A további létszámot fokozatosan, tervezetten kell a rendszerbe vinni, hiszen a képzés területén szûk keresztmetszet van. Ezen kapacitásprobléma miatt eleve lehetetlen többszörös mennyiségû „tartalék” kiképzése, hiszen a jelenlegi fluktuáció is alaposan túlterheli a képzést. Addig is a túlórák kifizetése a legolcsóbb és legegyszerûbb megoldás.

Alkalmi munkavállalók
Az alkalmi foglalkoztatás elõnyeiként szokták egyesek említeni:
-         nem kell minden beosztásba drága, professzionális munkaerõt alkalmazni
Válasz: a tûzoltóság minden tagja professzionálisan képzett, a speciális eszközök, gépek és bevetések változatossága miatt. Senki nem tud „egyszerû” eseteket garantálni az „egyszerû” embereknek.
     - az idõszakos foglalkoztatással a térség munkanélkülisége csökkenthetõ
Válasz: nem igaz. A munkanélküliséget a tartós foglalkoztatás csökkentené eredményesen, ami a tûzoltóságok létszámfejlesztésénél jelentkezne.
-         a kiképzéshez állami támogatás, pályázati források használhatóak fel
Válasz: a kiképzést a tûzoltóságok saját rendszerükben végzik. Nincs szükség állami támogatásra. Egyébként egy képzett személy alkalmi foglalkoztatása pazarlás, továbbá a szerzett tudás a kevés gyakorlat mellett elvész.
-         katasztrófavédelmi tartalék
Válasz: Egyrészt: homokzsákoláshoz és avartûz oltáshoz nem kell speciális képzettség. Másrészt: a katasztrófavédelem több tízezer fõs nagyságrendû polgári védelmi alegységet, szakaszegységet stb. tart nyilván. Ha ez a rendszer mûködne, bármilyen katasztrófahelyzet kezelhetõ lenne.
-         kihasználhatóak az atipikus foglalkoztatás elõnyei
Válasz: távmunka? Részmunkaidõ? Már az érvelés sem világos, hiszen az atipikus foglalkoztatás gyûjtõfogalom. A tûzoltóság legkésõbb 2 percen belül megkezdi a vonulást. Ehhez nagyon nehezen társítható bármilyen foglalkoztatási forma a készenlétin kívül.

Összességében: az alkalmi munkavállalók nem foglalkoztathatóak egy magas szakmai képzést és tapasztalatot igénylõ munkakörben, mivel komoly kockázatot jelentenének munkatársaikra és a mentendõ személyekre nézve.

Tisztelettel:
Koroknai Péter tü. alez.
Mezõkövesd HÖT. pk.