Kezdölap arrow FTSZ arrow Levelek arrow Véleményezés (Dr. Sasvári Anna Asszony részére)
Véleményezés (Dr. Sasvári Anna Asszony részére)
Felhasználói értékelés: / 2
LegrosszabbLegjobb 
2005. May 31.
Tisztelt Fõcsoportfõnök Asszony!
(Dr. Sasvári Anna Asszony Fõcsoportfõnök BM Jogi Fõcsoportfõnökség részére)

A Belügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzata 69. §-ának (2) bekezdése szerint mellékelten megküldött a Magyar Köztársaság Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiájáról szóló kormány-elõterjesztés tervezetét áttanulmányoztuk és az alábbi javaslatokat tesszük.
A tervezet azon részészével, miszerint a katasztrófavédelmet a megelõzés tekintetében  a jogalkotás szintjén ágazati feladatként kell kezelni, továbbá a bekövetkezett katasztrófák következményeinek kezelését kormányzati szinten kell koordinálni, egyet lehet érteni.
A tervezet további megállapításai és az azokat alátámasztani hivatott érvek azonban arra irányulnak, hogy igazolják egy folyamatosan mûködõ, a magyar közigazgatási rendszer  felett álló, gigantikus méretû katasztrófavédelmi szervezet mûködtetését.
Ez az elképzelés egyrészrõl ellentétes a demokratikus jogállamiság követelményeivel, másrészrõl gazdasági szempontból aránytalanul nagy költségvetési ráfordítást igényel.
Érdemesnek tartanám megvizsgálni azt a német és osztrák gyakorlatot, ahol a katasztrófavédelem nem egy gigászi szervezetet jelent, hanem egy feladatot, amelyet a helyi védelmi bizottságok látnak el, döntõen a helyi tûzoltóságok erõ- és eszközállományára támaszkodva. Szükség esetén ez országos együttmûködést jelent, maghatározott elvek alapján. A katasztrófavédelem, mint intézmény csak minimális szinten jelenik meg, mint jogszabály elõkészítõ, néhány fõs szervezeti egység.
A veszélyeztetõ tényezõként meghatározott, elõre tervezhetõ védekezéssel kezelhetõ helyzetekben (pl. az ipari, vagy a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos közúti balesetek stb.) a megfelelõ jogszabályok alapján, a hatékonyan mûködõ közigazgatási és önkormányzati rendszer (pl. környezetvédelmi, építési, tûzvédelmi hatóságok és szakhatóságok, ÁNTSZ stb.), valamint a különbözõ veszélyhelyzetek elhárítására létrehozott operatív tevékenységet ellátó szervezetek ( pl. hivatásos önkormányzati tûzoltóságok, mentõszolgálat, rendõrség stb.) jelenleg is alkalmasak és képesek úgy a katasztrófa helyzetek kialakulásának megelõzésére, mint a bekövetkezett események kezelésére.
Az elõzetesen nem tervezhetõ, illetve elõre nem befolyásolható események hatására esetlegesen bekövetkezõ katasztrófa helyzetek (pl földrengés, szélvihar stb.)  esetén a mentési, illetve helyre állítási munkák alapvetõen kormányzati szintû koordinációs feladatokat jelentenek, amelyek végrehajtásához rendelkezésre jelenleg is állnak a megfelelõ jogszabályok és szervezetek.
Ágazati szinten kell biztosítani az adott vészhelyzet megoldásához, a kormányzati szintû koordinációhoz és döntés elõkészítéshez szükséges releváns információkat. Vagyis nem egy külön szervezet kezel és gyûjt folyamatosan nagymennyiségû információt különbõzõ ágazatokhoz tartozó szervezetektõl — amelynek a kezelése párhuzamosságot, személyi és technikai szempontból gazdaságtalan mûködést eredményez — hanem a szakmai szervezetek tevékenységének folyamatában keletkezõ rendszerezett és a döntéshozatal szempontjából célirányosan megszûrt információk kerülnek az ágazat vezetõjétõl a kormányzati szintû döntést hozó testület elé.
Két alapvetõ problémával találkozhatunk az elõterjesztésben, egyrészt a tûzoltóságot, mint a katasztrófavédelem szervét kezeli, másrészt keveredik az anyagban a Magyar Köztársaságot veszélyeztetõ tényezõk tartalma, valamint Magyarország Katasztrófa- Veszélyeztetettsége.(pld. terrorizmus, migráció).

Részletes megjegyzések

4.oldal
„A kihívások számbavétele alapján az alábbi stratégiai célok fogalmazhatóak meg:
……………
az állami és civil szervezetekkel korrekt, kölcsönös érdekeken nyugvó hatékony együttmûködés a feladatok végrehajtásának szélesebb társadalmi alapokra helyezése érdekében;”
Sajnálatos és érthetetlen módon (nyílván véletlenül) maradt ki ebbõl a stratégiai célból az önkormányzati szervekkel – így a hivatásos és önkéntes tûzoltóságokkal is – a korrekt együttmûködési szándék.
„A Magyar Köztársaság Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiájának elkészítésével egyidõben elõkészítésre és elfogadásra került a katasztrófavédelem 10 éves fejlesztési terve. A terv tartalmazza az önkormányzati hivatásos tûzoltóságok mentõ tûzvédelmi tevékenységének korszerûsítési lépéseit, az önkéntes tûzoltóságok fejlesztésével a diszlokáció fejlesztését, és az ágazatot érintõ jogszabály alkotási és módosítási javaslatokat.”
Az önkormányzati hivatásos tûzoltóságok korszerûsítése, az önkéntes tûzoltóságok fejlesztése, a diszlokáció felülvizsgálata mind, mind kiemelten fontos feladat a tûzvédelemben, de nem a katasztrófavédelemben. annál is inkább, mivel éppen a tûzoltóságok nem minõsülnek - a  katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény alapján - a  katasztrófavédelem szervének.
Az elõterjesztés kapcsolódik a kormányprogramban megjelölt feladathoz:
„Tûz- és katasztrófavédelmi programot indítunk, amelynek célja, hogy a megfelelõ berendezésekkel felszerelt tûz- és katasztrófavédelmi egységek az ország bármely pontjára 15 – 20 perc alatt eljussanak.”
Nem tartom szerencsésnek ebben a megfogalmazásban a „tûz- és katasztrófavédelmi egységek” kifejezés alkalmazását, hiszen nem egyértelmû a gondolat alanya.

10.oldal
„Ennek érdekében tovább kell fejleszteni azokat a különféle eseményeket észlelõ, folyamatokat követõ, az események közötti összefüggéseket elemzõ monitoring és döntéstámogató, bevetés-irányító rendszereket, amelyek az adott vezetési szintnek valósághû képet adnak a helyzetrõl, a mentésben és védekezésben résztvevõ erõkrõl és eszközökrõl, a rendelkezésre álló tartalékokról”
Az informatika jelenléte elengedhetetlen a társadalom szinte minden szegmensében. Így természetesen a katsztrófavédelem sem nélkülözheti az informatikai rendszerek alkalmazási elõnyeit, (pld. a különbözõ monitoring rendszerek, bizonyos elõrejelzési, akár terjedési modellek, bizonyos adatbázisok stb.). Ebbe a feladatkörbe nem illeszthetõ be a bevetés-irányító rendszer, hiszen a bevetés irányításnak az alapja a „modellképzés – feldolgozás”, ellenkezõ esetben csak „információgyûjés – improvizativ kézi vezérlés” valósul meg. Véleményem szerint a katasztrófahelyzetek, éppen a méretükbõl, jellegükbõl adódóan, - az árvíz kivételével -  nem modellezhetõek oly mértékben mely alkalmas a bevetésirányítás megvalósítására. A rendszer másik alappillére az „irányítandó” szervezet megléte, diszlokációja, technikai ellátottsága stb. A katasztrófavédelem napi tevékenységében közremûködõ néhány VFCS szolgálat nem igényel országos rendszert.

11.oldal
„A hivatásos katasztrófavédelmi szervezetnek meghatározó szerepe van a katasztrófa-, tûz- és polgári védelmi megelõzési és védekezési feladatok területén.  Megelõzési feladatkörében hatósági, tervezési és szervezési feladatokat végez, a védekezés során feladatokat határoz meg a tûzoltóságok és a polgári védelmi szervezetek részére……”
Ebben a megfogalmazásban téves képzetre ad okot a bekezdés, miszerint a katasztrófavédelmi szervezet a tûzvédelmi feladatok ellátására vonatkozóan feladatokat határozhatna meg, holott éppen a katasztrófavédelmi törvény helyezte  hatályon kívül a Tûzvédelmi törvénybõl a 26§.d.-t, mely ezt lehetõvé tette volna.

19.oldal
„.2.2.GEOLÓGIAI JELLEGÛ VESZÉLYEZTETETTSÉG
Földrengés kockázata hazánkban alacsony, de elõrejelzése a világban mindenhol, így hazánkban is megoldatlan.”
Véleményem szerint a fenti értékelés nem megfelelõen igényes a probléma súlyához mérten. Nyilvánvalóan az elõterjesztést készítõ nem rendelkezik megfelelõ ismerettel a témakört illetõen. A Magyar Köztársaság Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégiájához szakmailag nem méltó a fenti értékelés.
A továbbiakban lásd szintén:
„.3.2. TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK (NBC-NUKLEÁRIS,BIOLÓGIAI,VEGYI) ÉS AZOK HORDOZÓ ESZKÖZEINEK ELLENÕRIZETLEN TERJEDÉSE (PROLIFERÁCIÓ)
Noha a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának hazánkban csekély a valószínûsége, egy ilyen támadás esetén annak következményei igen súlyosak lehetnek.”

21.oldal
„4.3.4. MIGRÁCIÓ
Az eddigi migrációs jelenségek kezelhetõk voltak, mivel a nagy tömegû menekültáradat az elmúlt idõszakban nem Magyarországot választotta elsõdleges céljául.”

Ennek a területnek az ebben az anyagban való szerepeltetése tipikusan a szereptévesztés jele. A Migráció valóban jelen van és meglehetõsen komolyan kell vele számolni, de véleményem szerint ez biztonságpolitikai és nem katasztrófavédelmi kérdés.

24.oldal
„a biztosítók katasztrófavédelemre fordítható forrásai felhasználhatósági vizsgálatát és korrekcióját el kell végezni.”
A biztosítók forrásainak célja elsõsorban a megelõzés, gyors felszámolás (mûszaki mentés) és a közvélemény által elfogadható kárrendezésre célszerû fordítani. A fenti megfogalmazás ebbõl a szempontból nézve nem egyértelmû, hiszen a katasztrófavédelem értelmezhetõ mint rendszer, de értelmezhetõ mint szervezet is. A finanszírozás szempontjából korántsem egyenlõ.

27.oldal
„el kell végezni a mûszaki mentõ bázisok teljes körû üzembeállítását, a technikai, szervezési, alkalmazási kérdések vizsgálatát a területi veszélyeztetettség szerint, meg kell kezdeni a tûzoltóságok diszlokációjának átalakítását;”
A mûszaki mentõ bázisok felülvizsgálatát valóban el kell végezni, át kell gondolni, hiszen azok kialakításának elgondolása a tûzoltóságok mûszaki mentési feladatainak elõsegítését célozta meg. A jogszabályok változása (2000.01.01.) következtében kerültek csak ezek a bázisok a katasztrófavédelemhez. Természetesen ezek a bázisok semmiféle célirányos katasztrófavédelmi feladatot nem látnak el. Katasztrófahelyzetekben is a tûzoltóság speciális feladatainak ellátását szolgálják.
A tervezet 27. oldalán szereplõ 7.5 pontot javasolom kiegészíteni:
7.5. Felesleges szabályozásoktól mentes tevékenység, amely a törvények, jogszabályok, utasítások és belsõ vezetési, irányítási okmányok alapján biztosítja a  hatékonyságot. Ennek érdekében
végre kell hajtani a katasztrófavédelemmel összefüggõ jogszabályok felülvizsgálatát, a vizsgálat alapján szükséges jogszabály-módosításokat - különös figyelemmel a veszélyes hulladékokkal, veszélyes anyagokkal kapcsolatos jogszabályokra - kezdeményezni kell.
A veszélyes anyagok szállítása közben bekövetkezett káresetek vonatkozásában egyértelmûen szabályozni kell a katasztrófaelhárításban közremûködõ szervezetek hatáskörét, feladatkörét (közvetlen veszélyelhárítás, a veszélyes anyag továbbterjedésének megakadályozása, a veszélyes anyag összegyûjtése, elszállítása, mentesítés, stb. ), az ezzel összefüggõ költségviselést, a szükséges eszközháttér megteremtésének lehetõségeit. Ehhez minisztériumok közötti együttmûködési megállapodás szükséges.

28.oldal
„folytatni kell a tûzvédelmi feladatok (tûzoltás, mûszaki mentés) ellátására       vonatkozóan a tûzoltóságok diszlokációjának átalakítását, csökkenteni szükséges a vonulási idõtartamokat;”
Rendkívül fontos feladatnak tartom a célkitûzést, de nem ebben az elõterjesztésben.

Budapest, 2005. május 31.
Tisztelettel: Nagy Gábor elnök

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 14:42
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75