A Belügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzata 69. §-ának (2) bekezdése szerint mellékelten megküldött a Belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tûzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II.18.) BM rendelet módosításáról készült miniszteri rendelet tervezetét áttanulmányoztuk és az alábbi véleményt, illetve javaslatot tesszük. 

1949. évi XX. törvény

a Magyar Köztársaság Alkotmánya  

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
(2)  Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezõek.

  1987. évi XI. TÖRVÉNY
  a jogalkotásról  
  Felhatalmazás végrehajtási jogszabály alkotására

15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.


  1990. évi LXV. TÖRVÉNY
  a helyi önkormányzatokról  

97. § A miniszter:
b) rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények mûködésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési elõírásait, ellenõrzi az elõírások érvényesülését;  

  1996. évi XXXI. törvény

  a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról  
  A helyi önkormányzatok tûzoltósággal kapcsolatos tevékenysége
 
 A hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tûzoltóság

31. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság a községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fõvárosban az önkormányzat intézményeként mûködik.

28. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltósággal rendelkezõ települési, fõvárosban a fõvárosi önkormányzat képviselõ-testülete
a) átszervezheti, megszüntetheti a belügyminiszter elõzetes egyetértésével a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot;
b) elrendelheti az irányítása alá tartozó tûzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát;
c) a fõvárosban az országos parancsnok  véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – munkáltatói jogköröket;
d) az illetékes megyei tûzoltóparancsnok  véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – munkáltatói jogköröket;
e) önkéntes tûzoltóság alapításában vehet részt;
f) beszámoltatja a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot.
(2) A hivatásos önkormányzati tûzoltósággal nem rendelkezõ települési önkormányzat képviselõ-testülete
a) a belügyminiszter elõzetes egyetértésével hivatásos önkormányzati tûzoltóságot hozhat létre;
b) önkéntes tûzoltóság alapításában vehet részt;
c) gondoskodik az önkéntes tûzoltóság fenntartásáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl;
d) megállapítja az önkéntes tûzoltóság fenntartásához, illetõleg a költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét;
e) hozzájárulhat más tûzoltóság létesítéséhez.

A tûz elleni védekezésrõl a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény (továbbiakban Tü.tv.) 2000. január elseje elõtt hatályban volt rendelkezései szerint a hivatásos állami tûzoltóság önálló jogi személyiséggel rendelkezõ országos tûzoltó-parancsnokságról és megyei tûzoltó-parancsnokságokból állt. A hivatásos tûzoltóság központi szakmai felügyeleti szerve az országos parancsnokság volt, területi feladatait a megyei tûzoltó-parancsnokságok útján látta el. Az országos parancsnokság élén álló országos parancsok feladat körébe tartozott az állami tûzoltóság tevékenységének irányítása mellett a megyei tûzoltóparancsnok feletti munkáltatói jogkör gyakorlása is. Az országos parancsnok tevékenységét szabályozó rendelkezéseket a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. Törvény (továbbiakban: Kat.tv.) 58. §. C alpontja hatályon kívül helyzete. A Kat.tv. jelenleg hatályos 56.§. rendelkezései szerint ahol a Tü.tv. a BM országos parancsnokságot, megyei tûzoltó-parancsnokságot, illetõleg BM Tûzoltóság Országos Parancsnokot említ, azon a BM Országos  Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságot és annak vezetõjét, valamint megyei igazgatóságot kell érteni.

A Kat.tv. 56.§. rendelkezése alapján a Tü.tv. az alábbi jogosítványokat adja meg a fõigazgatónak és a megyei igazgatóknak illetve szerveiknek.

Tûzvédelmi hatósági feladatok

13.§ (2) Ha a tûzoltó-technikai termék tûzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány vagy mûszaki követelmény, akkor az csak a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével forgalmazható.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott tûzoltó-technikai termékek forgalmazásának, valamint a jogszabályban meghatározott tûzvédelmi elõírásoktól való eltérés ügyében tûzvédelmi hatóságként elsõ fokon a BM OKF illetékes szervezeti egysége vezetõje, másodfokon a BM OKF fõigazgatója jár el.
13/A. §  (1) Tûzoltó-technikai termék, tûz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, továbbá építési termék tûzvédelmi megfelelõsége tekintetében piacfelügyeleti hatóságként a BM OKF jár el.
(2) Amennyiben a BM OKF megállapítja, hogy a megfelelõségi tanúsítvánnyal rendelkezõ, rendeltetésszerûen használt tûzoltó-technikai termék, tûz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, továbbá az építési termék tûzvédelmi szempontból veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását, illetve piacfelügyeleti bírságot szabhat ki.

 Az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések

37.§. (3) Az önkéntes és a létesítményi tûzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetõleg kártalanítására, ha az igénybevétel
b) a mûködési területen kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon az országos parancsnokság  köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg.
46.§.(6) A (5) bekezdés a)–b) és e) pontjában említett költségvetési eszközzel az országos parancsnokság  , a c) – d) pontokban foglaltakkal a megyei tûzoltó-parancsnokság gazdálkodik.

  A helyi önkormányzatok tûzoltósággal kapcsolatos tevékenysége

28. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltósággal rendelkezõ települési, fõvárosban a fõvárosi önkormányzat képviselõ-testülete
c) a fõvárosban az országos parancsnok  véleményének kikérésével kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – munkáltatói jogköröket;

  A tûzoltó egyesület és az önkéntes tûzoltóság

34.§. (2) Az önkéntes tûzoltóság parancsnokát a megyei tûzoltóparancsnok  véleményének kikérése mellett a köztestület nevezi ki.
46.§. (2) A megyei tûzoltó-parancsnokságokat  , valamint a tûzoltó szakiskolát ingyenes használati jog illeti meg a használatukban lévõ, de nem állami tulajdonban álló ingatlanok és ingóságok tekintetében.
(6) A (5) bekezdés a)–b) és e) pontjában említett költségvetési eszközzel az országos parancsnokság  , a c) – d) pontokban foglaltakkal a megyei tûzoltó-parancsnokság gazdálkodik.
46.§. (5) A tûzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:
a) a tûzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi költségvetési elõirányzat;
b) a rendkívüli események, ideértve a szolgálati feladatok során súlyos munkabalesetet szenvedett tûzoltó kártérítése folytán felmerülõ többletköltségek, továbbá a tûzoltóságnak a mûködési területén kívüli igénybevételével keletkezõ költségek fedezetére szolgáló költségvetési elõirányzat;

A katasztrófák elleni védekezés szervezet rendszere két nagy csoportba bontható. Az elsõ csoport a politikai, védelmi igazgatási szervezet rendszer, amely az Alkotmány, valmint a Honvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelõen a minõsített idõszaki feladatok körében végzendõ teendõk ellátására- védekezés irányítása- szervezõdik. A másik szervezeti csoport a katasztrófavédelem szakmai irányítása és felügyelete. Az irányítás és a felügyelet vonatkozásában a Tü.tv. – a városi tûzoltó-parancsnokságok önkormányzati intézménnyé alakulását követõen – a tûzoltóságok közvetlen szakmai irányítása helyébe a szakmai felügyeleti jogkört emelte törvényi erõre.
A tûzvédelem és a tûzoltóság tekintetében a szakmai hatáskör áll a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet központi és területi szervei rendelkezésére, nincs közvetlen irányítási jogosítványuk. A közvetlen utasítási jog a közvetlen irányítási jogviszonyból fakad a hierarchikusan alárendelt vezetõje irányában. A Kat.tv. megszüntette a tûzvédelemmel és a mûszaki mentéssel kapcsolatos – tûzoltóságok irányába ható – közvetlen utasítási jogkört. A Kat.tv. megjelenését követõen több próbálkozás történt és történik arra, hogy alacsonyabb szintû jogszabály (pl.: kormány, vagy belügyminiszteri rendelet) állítsa vissza a közvetlen utasítás adás lehetõségét. Álláspontunk szerint csak törvény módosítása képes erre, ugyanis alacsonyabb szintû jogszabály a jogforrási hierarchia szabályai alapján nem lehet ellentétes a magasabb szintûvel. Az Országgyûlés mint a legfõbb jogalkotó akaratával való tudatos szembehelyezkedés lenne a jogalkotó részérõl, ha rendeletbe bírálnák felül a törvény hozói akaratot.
Tény, hogy a Kat.tv. hatályon kívül helyezte a Tü.tv.  24.§. g) pontját a 25-26-27. §.-t és a 30. §. (2.) és (5.) bekezdését.
A Katasztrófavédelmi Fõigazgató jogszabályokban rögzített irányítási joggal rendelkezik a közvetlen alárendelt szervek irányában. Felügyeleti hatáskörében tartozó szervek száma azonban ennél tágabb beletartoznak a tûzoltóságok ( hivatásos önkormányzati, önkéntes és létesítményi). A felügyelet tartalmának megállapításakor alkalmazaható – alkalmazandó – az az elméleti megközelítés hogy a felügyelet értelmezhetõ egyszer az irányítás részeként, másodszor pedig az irányításon kívüli viszonyként. Véleményem szerint a felügyelet –mindkét fajtája– elsõdleges eszköze az ellenõrzés. A két forma között a különbség alapvetõen az ellenõrzést követõ intézkedési hatáskör terjedelmében, és bizonyos eljárási kérdésekben lelhetõ fel. Az irányítási jogviszonyból fakadó ellenõrzést követõen a felettes szervnek gyakorlatilag korlátlan intézkedési jogköre van a közvetlenül irányított szerv tevékenységének befolyásolására, jogszerû, elõírásszerû mederbe terelésére, esetleg személyi felelõsségre vonásra, az irányított szerv intézkedésének felülbírálatára.  
Az irányításon kívüli felügyelet körében végrehajtott ellenõrzést követõen azonban a szignalizáción kívül közvetlen intézkedési hatáskör nincsen, az intézkedésre jogosult és a hatáskörrel rendelkezõ szervet kell megkeresni a jogszerû állapot, az eljárásrend kialakítása érdekében.
Az irányítás részeként értelmezett felügyelet körében végzett ellenõrzés módszereinek, eljárásrendjének meghatározásában az irányító szerv gyakorlatilag korlátlan lehetõségekkel rendelkezik. A szûken vett – az irányítási rendszeren kívüli– felügyeleti jogkörben folytatott ellenõrzések során a külön jogszabály, ennek hiányában az állami igazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével kell eljárni.

  1999. évi LXXIV. törvény

  a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl  
 
 A BELÜGYMINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZÕ SZERVEK ÉS FELADATAIK

  Hivatásos szervek

25. § (1) A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevõ Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, a polgári védelem és az állami tûzoltóság országos szerveibõl összevont, annak területi szervei, a megyei parancsnokságokból összevont, államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szervek.
(2) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság és annak területi szervei ellátják a hivatásos állami tûzoltóság, valamint a polgári védelmi szervezetek jogszabályban meghatározott feladatait.
(3) A Belügyminisztérium katasztrófavédelmi szervezete országos hatáskörû központi szervre, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságra és területi szervekre tagozódik, tagjai hivatásos állományúak, köztisztviselõk és közalkalmazottak.
(4) Területi szervek a megyei igazgatóságok, amelyek alárendeltségében helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek mûködnek. Budapest fõváros polgári védelmi szervezete közvetlenül a központi szerv alárendeltségében mûködik, helyi szervei a kerületi kirendeltségek. A megyei igazgatóságok ellátják a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok, az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságok közvetlen szakmai felügyeletét.

  A központi szerv

26. § A központi szerv a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, amely önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv. A fõigazgató az alárendeltjei, az önkormányzati, a létesítményi, az önkéntes tûzoltóságok szakmai feladatainak végrehajtása érdekében:
a) ellátja az ágazati jogszabályokban számára meghatározott feladatokat,
b) meghatározza a polgári védelmi, a tûzvédelmi és mûszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenõrzi az alárendelt szervezetek szakmai munkáját és tevékenységét,
c) a Belügyminisztérium irányításával közremûködik a katasztrófák várható következményeinek megelõzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben,
d) kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggõ tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervezõ, szervezõ feladatokat, vezeti alárendelt szervezeteinek a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységét,
e) részt vesz a katasztrófák megelõzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttmûködésben,
f) szükség esetén biztosítja a nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, illetve a külföldi állam katasztrófa sújtotta területeire történõ kijuttatását, szervezi a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok továbbítását és folyamatos kapcsolatot tart a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, e tevékenységbe bevonja a különbözõ karitatív szervezeteket, a Magyar Vöröskeresztet és azokat a nemzetközi karitatív szervezeteket vagy azok magyar tagozatait, amelyek erre elõzetesen a Fõigazgatósággal megállapodást kötöttek,
g) ellátja a hatáskörébe tartozó hatósági, szakhatósági és szakértõi feladatokat,
h) ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggõ tervezési és szervezési feladatokat,
i) együttmûködik a hazai és a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel a katasztrófák elhárításában,
j) biztosítja a védelmi igazgatás szerveihez szükséges szakértõket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban,
k) együttmûködik az országos hatáskörû szervek ágazati katasztrófaelhárítási szervezeteivel.

  A központi szerv vezetõje

27. § (1) A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója vezeti a központi szervet, irányítja a Fõigazgatóság területi és helyi szervei mûködését és szakmai tevékenységét.
(2) A fõigazgató felelõs:
a) a területi és a helyi szervezetei mûködésének és szakmai tevékenységének irányításáért,
b) a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtásáért,
c) a nemzetközi segítségnyújtásba bevont, alárendelt szerv folyamatos készenlétéért, a nemzetközi segítségnyújtás szervezéséért, az ezzel összefüggõ feladatok koordinálásáért.

28. § (1) A fõigazgató központi irányítási és felügyeleti jogkörében:
a) a megyei igazgatóságok vezetõi számára közvetlenül utasítást adhat a külön jogszabályban meghatározott esetekben,
b) gondoskodik a Fõigazgatóság szervezeti és mûködési szabályzatának, valamint más belsõ szabályzatainak elkészítésérõl, összhangjáról és elõírásaik végrehajtásáról,
c) jóváhagyja a megyei igazgatóságok szervezeti és mûködési szabályzatát,
d) külön jogszabályban  meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol a Fõigazgatóság, a megyei igazgatóságok, illetõleg a helyi polgári védelmi szervek vezetõi felett.
(2) A fõigazgató a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében:
a) biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek mûködési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggõ jóváhagyott fejlesztéseket,
b) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a katasztrófavédelem mûködését, feladatkörét érintõ jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megalkotására,
c) közremûködik a nemzetközi szerzõdések szakmai elõkészítésében, a hatáskörébe tartozó nemzetközi kapcsolattartásban,
d) biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak maradéktalan végrehajtását,
e) biztosítja a regionális és határmenti együttmûködéssel összefüggõ feladatok folyamatos végrehajtását.

A munkáltatói jogok gyakorlása szempontjából sajátos az önkormányzati tûzoltóságok helyzete mivel rájuk nézve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi LXIII. Törvény a tûzoltóságra vonatkozó része (268-276.§.) pontosan meghatározza, hogy kinevezésük, felmentésük és fegyelmi eljárás tekintetében a képviselõ testület, míg valamennyi munkáltatói jogot illetõen a polgármester jár el.

  1987. évi XI. TÖRVÉNY
  a jogalkotásról  

18.§. (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelõen, világosan és közérthetõen kell megszövegezni.
(3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetõleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintû.
40. § (1) A törvényjavaslathoz az elõterjesztõ indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi megoldás szempontjait.

1991. évi XX. törvény indokolása
a helyi önkormányzatok és szerveik,
a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat-
és hatásköreirõl
BELÜGYI IGAZGATÁS
Az 1-37. §-okhoz
„A tûz elleni védekezés a helyi közösségek legrégebbi rendészeti feladatainak egyike. Ennek megfelelõen jelöli ki helyét az önkormányzati feladatok rendszerében az Ötv. 8. §-ának (1) bekezdése is. A tûzoltóság települési szerepe idõközben gazdagodott. A tûz elleni védekezésen túl funkciója kiegészült egyéb mûszaki mentési, kárelhárítási feladatokkal is, így a tûzoltóság a helyi katasztrófa-megelõzés, elhárítás kulcsfontosságú szerve lett. A tûz elleni védekezés eszközigényes és speciális szakismeretet igénylõ feladat. Tûzoltóságok csak a nagyobb településeken mûködnek, emiatt körzeti, településközi szerepkörrel rendelkeznek, de nagyobb katasztrófák esetén megyei, regionális koncentrált igénybevételükre is szükség lehet.
A fentiekbõl több szabályozási követelmény fakad. A tûz elleni védekezést az állami feladatok rendszerébõl helyi önkormányzati feladattá kell minõsíteni, az ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok meghatározásával. Biztosítani kell a kárelhárítási, mûszaki mentési munkákra a helyi tûzoltóság igénybevételét mûködési területén kívül is. Gondoskodni kell a tûzoltóság mûködõképességét megõrzõ pénzügyi feltételekrõl. A tûzvédelem államigazgatási hatósági hatásköreit az önkormányzati rendszer kereteibe kell illeszteni. A Javaslat e követelmények figyelembevételével alakítja ki az önkormányzati tûzoltóság rendszerét. A településen kívüli igénybevételt biztosító koordinációs hatáskört az országos és megyei szinten mûködõ állami tûzoltóparancsnokságokhoz telepíti. A mûködési területen kívüli igénybevétellel felmerült költségeket az állam megtéríti.
Az elsõ fokú tûzvédelmi hatósági jogkört a helyi tûzoltóparancsnokság székhelye szerint illetékes jegyzõ látja el a tûzoltóparancsnokság mûködési területén. Eljárásában a tûzvédelem szakmai követelményeinek érvényesülését a tûzoltóparancsnokság szakvéleményezési jogköre biztosítja.
A tûzoltóság önkormányzatisága megkezdõdött. Az állami tûzoltóság települési egységeinek vagyona városi tulajdonba került. Folyamatban van a tûzoltóság szervezeti, mûködési korszerûsítése és az azzal kapcsolatos törvényi szabályozás elõkészítése.”


Tisztelt Fõcsoportfõnök Úr!

  A szolgálati viszony alanyai
 
36.§. (3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok és a miniszter gyakorol.

  Közös szabályok

247. § (1)  A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:
a) országos parancsnok,
b) fõigazgató,
c) megyei (budapesti) rendõrfõkapitány, és a vele azonos jogállású szervek vezetõi,
d) határõr igazgató,
e) fõvárosi polgári védelmi igazgató,
f) megyei katasztrófavédelmi igazgató,
g) önkormányzati tûzoltóparancsnok,
h) városi (kerületi) rendõrkapitány,
i) határõr kirendeltségvezetõ.
(2) Az állományilletékes parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a belügyminiszter állapítja meg.

  Értelmezõ rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljárómunkáltatói jogkört gyakorló elöljáró>: az a parancsnok, vezetõ, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelõsség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;
b) állományilletékes parancsnokállományilletékes parancsnok>: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezetõ részére;
c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója;
d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy;
e)  országos parancsnok: a Honvéd Vezérkar fõnöke, a Határõrség országos parancsnoka, az Országos Rendõr-fõkapitányság vezetõje, a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója, a vám- és pénzügyõrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói;  
f)  országos parancsnokság: a Honvéd Vezérkar fõnöke, a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;
g) miniszter: a fegyveres szervet irányító miniszter;
h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedõ, különbözõ szervezeti elemekbõl álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet;

A fentiekben idézett törvények ellenére nem tudni milyen iránymutatás vagy állásfoglalás alapján országos parancsnoka a tûzoltóságnak a BM OKF Fõigazgatója.

60/1992. (XI. 17.) AB határozat

  A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellõzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektõl származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.

2. Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy az indítvánnyal támadott és hasonló minisztériumi, egyéb központi állami szervektõl származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, iránymutatások, útmutatók, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések, amelyek nem a Jat. garanciális szabályainak betartásával kerülnek kibocsátásra, sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság alkotmányos követelményét. Jogbizonytalanságot teremtenek, kiszámíthatatlanná teszik a jogalanyok, a jogalkalmazó szervek magatartását. Bár a bennük foglalt jogértelmezésnek, jogalkalmazási szempontnak semmiféle jogi ereje, kötelezõ tartalma nincs, miután az államigazgatás központi szervei bocsátják ki, alkalmasak arra, hogy a címzetteket megtévesszék, s a címzettek kötelezõ elõírásként kövessék azokat. Napjainkban, amikor kivételesen nagy jogalkotási teher hárul a jogalkotó szervekre, s ez lelassítja a jogalkotás folyamatát, fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy az államigazgatás központi szervei továbbra is ilyen informális eszközökkel próbálják pótolni a jogszabályok hiányosságait. A törvényben foglalt garanciális szabályok be nem tartásával alkotott, ilyen iránymutatások könnyen válhatnak a jogi szabályozást pótló, a jogszabályok érvényesülését lerontó irányítási eszközökké, s ez a jogállamiság követelményével összeegyeztethetetlen.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Jat. garanciális szabályainak mellõzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektõl származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, így az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Fõigazgatója közvetlenül nem vezeti a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok szervezeti egységeit, ennél fogva ezek állományilletékes parancsnokának nem tekinthetõ, nem országos parancsnoka a hivatásos önkormányzati tûzoltóságnak így a Hszt-ben biztosított kiemelt munkáltatói jogkörök nem illetik meg.  

A tervezettel kapcsolatos javaslatunk:

1.)    14.-§.-hoz  A rendelet 25. §. (2) bekezdésében jelenleg megfogalmazottak az önkormányzati hivatásos létszámhelyek átcsoportosításához az érintett önkormányzatok egyetértését rögzíti. A módosítási javaslat az egyetértési jogosítványt kiemeli megteremtve ezzel annak lehetõségét, hogy az BM OKF fõigazgatójának kezdeményezésére – annak ellenére, hogy a tûzvédelmi törvény a tûzoltás és mûszaki mentés kötelezõ közszolgáltatási feladatát az önkormányzatok hatáskörébe helyezte – a létszám kereteket ezt követõen az önkormányzatok egyetértése nélkül lehet csökkenteni, ez nincs összhangban a tûzvédelmi törvénnyel.  

2.)    22.§. (2) bekezdéséheza rendelet 26. §. (2) bekezdéséhez hatályon kívül helyezésével abban az esetben értünk egyet, amennyiben a teljes munkáltatói jogköröket a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokok hatáskörébe kívánja telepíteni.

3.)    1. sz. melléklet a tábornoki rendfokozattal rendszeresített státusok számát a fõvárosi hivatásos önkormányzati tûzoltóság vonatkozásában –a BRFK azonos szintû feladatkört ellátó fõkapitány helyettesek rendfokozatához igazodóan  – a tûzoltóparancsnok általános helyettese esetében tábornoki rendfokozattal javasolom szerepeltetni.
Az ezredesi rendfokozattal rendszeresített státusok számát továbbra is 15 fõvel javaslom meghatározni az alábbiak szerint:
Tûzoltóparancsnok-gazdasági helyettese (fõváros):       1
Fõosztályvezetõk (fõváros):                10
Tûzmegelõzési régió vezetõk (fõváros):           4

A helyi szervek esetében az ezredesi rendfokozatot javasolom megszüntetni.

4.)    3. sz. melléklet
Vezetõi munkakörök esetében

–    Területi szervek
–    fõosztályvezetõi illetményre jogosultaknál a tûzoltóparancsnok-helyettes kategóriát javasolom tábornoki és ezredesi rendfokozatra szétbontani.
–    Fõosztályvezetõi illetményre jogosultak esetében a szolgálatvezetõ (fõvárosi) kategória törlését helyébe tûzmegelõzési régió vezetõ beosztást megjelölni ezredesi rendfokozattal.
–    Az osztályvezetõi illemtényre jogosultak esetében a vezetõ orvos (fõvárosi) mellett a vezetõ pszichológus beosztás megnevezését, és esetükben csak az egyetemi végzettség rögzítését.

–    Helyi szervek
–    A fõosztályvezetõi illetményre jogosultak esetében a tûzoltóparancsok (megyeszékhelyi, kiemelt kerületi) megnevezésbõl a kiemelt kerületi rész törlését javasolom.

I.    besorolási osztály esetében
–    Területi szervek
–    a V. beosztási kategóriában a szakorvos mellett a pszichológus beosztás megnevezését és esetükben csak egyetemi végzettség rögzítésével javasoljuk.

5.)    4. sz. melléklet
Javasoljuk a táblázat és a rendelet tervezet szöveges részének egyeztetését és összhangba való hozását.

 
Budapest, 2005. május 9.