Tisztelt Fõcsoportfõnök Úr!
(Dr. Horváth István Úr Fõcsoportfõnök BM Jogi Fõosztály részére)
A Belügyminisztérium Szervezeti és Mûködési
Szabályzata 69. §-ának (2) bekezdése szerint mellékelten megküldött a
Belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati
tûzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos
munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél
rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997.
(II.18.) BM rendelet módosításáról készült miniszteri rendelet
tervezetét áttanulmányoztuk és az alábbi véleményt, illetve javaslatot
tesszük.
1949. évi XX. törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmánya
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezõek.
1987. évi XI. TÖRVÉNY
a jogalkotásról
Felhatalmazás végrehajtási jogszabály alkotására
15. § (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott
felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját,
tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra
másnak további felhatalmazást nem adhat.
1990. évi LXV. TÖRVÉNY
a helyi önkormányzatokról
97. § A miniszter:
b) rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott
intézmények mûködésének szakmai követelményeit, az intézmények
dolgozóinak képesítési elõírásait, ellenõrzi az elõírások
érvényesülését;
1996. évi XXXI. törvény
a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról
A helyi önkormányzatok tûzoltósággal kapcsolatos tevékenysége
A hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tûzoltóság
31. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltóság a községekben, a
városokban, a megyei jogú városokban és a fõvárosban az önkormányzat
intézményeként mûködik.
28. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltósággal rendelkezõ települési, fõvárosban a fõvárosi önkormányzat képviselõ-testülete
a) átszervezheti, megszüntetheti a belügyminiszter elõzetes egyetértésével a hivatásos önkormányzati tûzoltóságot;
b) elrendelheti az irányítása alá tartozó tûzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát;
c) a fõvárosban az országos parancsnok véleményének kikérésével
kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot,
gyakorolja a vele kapcsolatos – jogszabályban meghatározott –
munkáltatói jogköröket;
d) az illetékes megyei tûzoltóparancsnok véleményének kikérésével
kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot,
gyakorolja a vele kapcsolatos – jogszabályban meghatározott –
munkáltatói jogköröket;
e) önkéntes tûzoltóság alapításában vehet részt;
f) beszámoltatja a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot.
(2) A hivatásos önkormányzati tûzoltósággal nem rendelkezõ települési önkormányzat képviselõ-testülete
a) a belügyminiszter elõzetes egyetértésével hivatásos önkormányzati tûzoltóságot hozhat létre;
b) önkéntes tûzoltóság alapításában vehet részt;
c) gondoskodik az önkéntes tûzoltóság fenntartásáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl;
d) megállapítja az önkéntes tûzoltóság fenntartásához, illetõleg a költségvetéséhez való hozzájárulás mértékét;
e) hozzájárulhat más tûzoltóság létesítéséhez.
A tûz elleni védekezésrõl a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. Törvény (továbbiakban Tü.tv.) 2000. január elseje elõtt
hatályban volt rendelkezései szerint a hivatásos állami tûzoltóság
önálló jogi személyiséggel rendelkezõ országos tûzoltó-parancsnokságról
és megyei tûzoltó-parancsnokságokból állt. A hivatásos tûzoltóság
központi szakmai felügyeleti szerve az országos parancsnokság volt,
területi feladatait a megyei tûzoltó-parancsnokságok útján látta el. Az
országos parancsnokság élén álló országos parancsok feladat körébe
tartozott az állami tûzoltóság tevékenységének irányítása mellett a
megyei tûzoltóparancsnok feletti munkáltatói jogkör gyakorlása is. Az
országos parancsnok tevékenységét szabályozó rendelkezéseket a
katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a
veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl
szóló 1999. évi LXXIV. Törvény (továbbiakban: Kat.tv.) 58. §. C
alpontja hatályon kívül helyzete. A Kat.tv. jelenleg hatályos 56.§.
rendelkezései szerint ahol a Tü.tv. a BM országos parancsnokságot,
megyei tûzoltó-parancsnokságot, illetõleg BM Tûzoltóság Országos
Parancsnokot említ, azon a BM Országos Katasztrófavédelmi
Fõigazgatóságot és annak vezetõjét, valamint megyei igazgatóságot kell
érteni.
A Kat.tv. 56.§. rendelkezése alapján a Tü.tv. az alábbi jogosítványokat
adja meg a fõigazgatónak és a megyei igazgatóknak illetve szerveiknek.
Tûzvédelmi hatósági feladatok
13.§ (2) Ha a tûzoltó-technikai termék tûzvédelmi biztonságossági
követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált
szabvány vagy mûszaki követelmény, akkor az csak a Belügyminisztérium
Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF)
vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével forgalmazható.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott tûzoltó-technikai termékek
forgalmazásának, valamint a jogszabályban meghatározott tûzvédelmi
elõírásoktól való eltérés ügyében tûzvédelmi hatóságként elsõ fokon a
BM OKF illetékes szervezeti egysége vezetõje, másodfokon a BM OKF
fõigazgatója jár el.
13/A. § (1) Tûzoltó-technikai termék, tûz- vagy robbanásveszélyes
készülék, gép, berendezés, továbbá építési termék tûzvédelmi
megfelelõsége tekintetében piacfelügyeleti hatóságként a BM OKF jár el.
(2) Amennyiben a BM OKF megállapítja, hogy a megfelelõségi
tanúsítvánnyal rendelkezõ, rendeltetésszerûen használt
tûzoltó-technikai termék, tûz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép,
berendezés, továbbá az építési termék tûzvédelmi szempontból
veszélyezteti a biztonságot, megtiltja annak forgalomba hozatalát,
forgalmazását, felhasználását, illetve piacfelügyeleti bírságot szabhat
ki.
Az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések
37.§. (3) Az önkéntes és a létesítményi tûzoltó kiesett jövedelme,
illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetõleg
kártalanítására, ha az igénybevétel
b) a mûködési területen kívül történt, akkor külön jogszabályban
meghatározott módon az országos parancsnokság köteles, amennyiben
azok más jogviszonyból nem térülnek meg.
46.§.(6) A (5) bekezdés a)–b) és e) pontjában említett költségvetési
eszközzel az országos parancsnokság , a c) – d) pontokban
foglaltakkal a megyei tûzoltó-parancsnokság gazdálkodik.
A helyi önkormányzatok tûzoltósággal kapcsolatos tevékenysége
28. § (1) A hivatásos önkormányzati tûzoltósággal rendelkezõ települési, fõvárosban a fõvárosi önkormányzat képviselõ-testülete
c) a fõvárosban az országos parancsnok véleményének kikérésével
kinevezi és felmenti a hivatásos önkormányzati tûzoltóparancsnokot,
gyakorolja a vele kapcsolatos – jogszabályban meghatározott –
munkáltatói jogköröket;
A tûzoltó egyesület és az önkéntes tûzoltóság
34.§. (2) Az önkéntes tûzoltóság parancsnokát a megyei
tûzoltóparancsnok véleményének kikérése mellett a köztestület
nevezi ki.
46.§. (2) A megyei tûzoltó-parancsnokságokat , valamint a tûzoltó
szakiskolát ingyenes használati jog illeti meg a használatukban lévõ,
de nem állami tulajdonban álló ingatlanok és ingóságok tekintetében.
(6) A (5) bekezdés a)–b) és e) pontjában említett költségvetési
eszközzel az országos parancsnokság , a c) – d) pontokban
foglaltakkal a megyei tûzoltó-parancsnokság gazdálkodik.
46.§. (5) A tûzoltóság vonatkozásában központi gazdálkodás körébe tartoznak:
a) a tûzoltóságok beruházására, fejlesztésére szolgáló központi költségvetési elõirányzat;
b) a rendkívüli események, ideértve a szolgálati feladatok során súlyos
munkabalesetet szenvedett tûzoltó kártérítése folytán felmerülõ
többletköltségek, továbbá a tûzoltóságnak a mûködési területén kívüli
igénybevételével keletkezõ költségek fedezetére szolgáló költségvetési
elõirányzat;
A katasztrófák elleni védekezés szervezet rendszere két nagy csoportba
bontható. Az elsõ csoport a politikai, védelmi igazgatási szervezet
rendszer, amely az Alkotmány, valmint a Honvédelmi törvény
rendelkezéseinek megfelelõen a minõsített idõszaki feladatok körében
végzendõ teendõk ellátására- védekezés irányítása- szervezõdik. A másik
szervezeti csoport a katasztrófavédelem szakmai irányítása és
felügyelete. Az irányítás és a felügyelet vonatkozásában a Tü.tv. – a
városi tûzoltó-parancsnokságok önkormányzati intézménnyé alakulását
követõen – a tûzoltóságok közvetlen szakmai irányítása helyébe a
szakmai felügyeleti jogkört emelte törvényi erõre.
A tûzvédelem és a tûzoltóság tekintetében a szakmai hatáskör áll a
hivatásos katasztrófavédelmi szervezet központi és területi szervei
rendelkezésére, nincs közvetlen irányítási jogosítványuk. A közvetlen
utasítási jog a közvetlen irányítási jogviszonyból fakad a
hierarchikusan alárendelt vezetõje irányában. A Kat.tv. megszüntette a
tûzvédelemmel és a mûszaki mentéssel kapcsolatos – tûzoltóságok
irányába ható – közvetlen utasítási jogkört. A Kat.tv. megjelenését
követõen több próbálkozás történt és történik arra, hogy alacsonyabb
szintû jogszabály (pl.: kormány, vagy belügyminiszteri rendelet)
állítsa vissza a közvetlen utasítás adás lehetõségét. Álláspontunk
szerint csak törvény módosítása képes erre, ugyanis alacsonyabb szintû
jogszabály a jogforrási hierarchia szabályai alapján nem lehet
ellentétes a magasabb szintûvel. Az Országgyûlés mint a legfõbb
jogalkotó akaratával való tudatos szembehelyezkedés lenne a jogalkotó
részérõl, ha rendeletbe bírálnák felül a törvény hozói akaratot.
Tény, hogy a Kat.tv. hatályon kívül helyezte a Tü.tv. 24.§. g)
pontját a 25-26-27. §.-t és a 30. §. (2.) és (5.) bekezdését.
A Katasztrófavédelmi Fõigazgató jogszabályokban rögzített irányítási
joggal rendelkezik a közvetlen alárendelt szervek irányában.
Felügyeleti hatáskörében tartozó szervek száma azonban ennél tágabb
beletartoznak a tûzoltóságok ( hivatásos önkormányzati, önkéntes és
létesítményi). A felügyelet tartalmának megállapításakor alkalmazaható
– alkalmazandó – az az elméleti megközelítés hogy a felügyelet
értelmezhetõ egyszer az irányítás részeként, másodszor pedig az
irányításon kívüli viszonyként. Véleményem szerint a felügyelet
–mindkét fajtája– elsõdleges eszköze az ellenõrzés. A két forma között
a különbség alapvetõen az ellenõrzést követõ intézkedési hatáskör
terjedelmében, és bizonyos eljárási kérdésekben lelhetõ fel. Az
irányítási jogviszonyból fakadó ellenõrzést követõen a felettes
szervnek gyakorlatilag korlátlan intézkedési jogköre van a közvetlenül
irányított szerv tevékenységének befolyásolására, jogszerû,
elõírásszerû mederbe terelésére, esetleg személyi felelõsségre vonásra,
az irányított szerv intézkedésének felülbírálatára.
Az irányításon kívüli felügyelet körében végrehajtott ellenõrzést
követõen azonban a szignalizáción kívül közvetlen intézkedési hatáskör
nincsen, az intézkedésre jogosult és a hatáskörrel rendelkezõ szervet
kell megkeresni a jogszerû állapot, az eljárásrend kialakítása
érdekében.
Az irányítás részeként értelmezett felügyelet körében végzett
ellenõrzés módszereinek, eljárásrendjének meghatározásában az irányító
szerv gyakorlatilag korlátlan lehetõségekkel rendelkezik. A szûken vett
– az irányítási rendszeren kívüli– felügyeleti jogkörben folytatott
ellenõrzések során a külön jogszabály, ennek hiányában az állami
igazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény
rendelkezéseinek figyelembe vételével kell eljárni.
1999. évi LXXIV. törvény
a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és
a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl
A BELÜGYMINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZÕ SZERVEK ÉS FELADATAIK
Hivatásos szervek
25. § (1) A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevõ
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, a polgári
védelem és az állami tûzoltóság országos szerveibõl összevont, annak
területi szervei, a megyei parancsnokságokból összevont,
államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szervek.
(2) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság és
annak területi szervei ellátják a hivatásos állami tûzoltóság, valamint
a polgári védelmi szervezetek jogszabályban meghatározott feladatait.
(3) A Belügyminisztérium katasztrófavédelmi szervezete országos
hatáskörû központi szervre, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságra
és területi szervekre tagozódik, tagjai hivatásos állományúak,
köztisztviselõk és közalkalmazottak.
(4) Területi szervek a megyei igazgatóságok, amelyek alárendeltségében
helyi szervként polgári védelmi kirendeltségek mûködnek. Budapest
fõváros polgári védelmi szervezete közvetlenül a központi szerv
alárendeltségében mûködik, helyi szervei a kerületi kirendeltségek. A
megyei igazgatóságok ellátják a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok,
az önkéntes és a létesítményi tûzoltóságok közvetlen szakmai
felügyeletét.
A központi szerv
26. § A központi szerv a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság,
amely önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési
szerv. A fõigazgató az alárendeltjei, az önkormányzati, a létesítményi,
az önkéntes tûzoltóságok szakmai feladatainak végrehajtása érdekében:
a) ellátja az ágazati jogszabályokban számára meghatározott feladatokat,
b) meghatározza a polgári védelmi, a tûzvédelmi és mûszaki mentési, a
katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit,
irányítja és ellenõrzi az alárendelt szervezetek szakmai munkáját és
tevékenységét,
c) a Belügyminisztérium irányításával közremûködik a katasztrófák
várható következményeinek megelõzésére és elhárítására vonatkozó
tervezésben,
d) kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggõ tervezési, szervezési,
felkészítési szakmai elveket és követelményeket, végzi a lakosság
mentésével kapcsolatos tervezõ, szervezõ feladatokat, vezeti alárendelt
szervezeteinek a bekövetkezett események következményeinek
felszámolására irányuló tevékenységét,
e) részt vesz a katasztrófák megelõzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttmûködésben,
f) szükség esetén biztosítja a nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt
szervek rendelkezésre állását, illetve a külföldi állam katasztrófa
sújtotta területeire történõ kijuttatását, szervezi a nemzetközi
katasztrófa segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok
továbbítását és folyamatos kapcsolatot tart a nemzetközi
katasztrófavédelmi szervezetekkel, e tevékenységbe bevonja a különbözõ
karitatív szervezeteket, a Magyar Vöröskeresztet és azokat a nemzetközi
karitatív szervezeteket vagy azok magyar tagozatait, amelyek erre
elõzetesen a Fõigazgatósággal megállapodást kötöttek,
g) ellátja a hatáskörébe tartozó hatósági, szakhatósági és szakértõi feladatokat,
h) ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és
felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és
az anyagi javak mentésével összefüggõ tervezési és szervezési
feladatokat,
i) együttmûködik a hazai és a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel a katasztrófák elhárításában,
j) biztosítja a védelmi igazgatás szerveihez szükséges szakértõket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban,
k) együttmûködik az országos hatáskörû szervek ágazati katasztrófaelhárítási szervezeteivel.
A központi szerv vezetõje
27. § (1) A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója
vezeti a központi szervet, irányítja a Fõigazgatóság területi és helyi
szervei mûködését és szakmai tevékenységét.
(2) A fõigazgató felelõs:
a) a területi és a helyi szervezetei mûködésének és szakmai tevékenységének irányításáért,
b) a jogszabályokban meghatározott feladatok végrehajtásáért,
c) a nemzetközi segítségnyújtásba bevont, alárendelt szerv folyamatos
készenlétéért, a nemzetközi segítségnyújtás szervezéséért, az ezzel
összefüggõ feladatok koordinálásáért.
28. § (1) A fõigazgató központi irányítási és felügyeleti jogkörében:
a) a megyei igazgatóságok vezetõi számára közvetlenül utasítást adhat a külön jogszabályban meghatározott esetekben,
b) gondoskodik a Fõigazgatóság szervezeti és mûködési szabályzatának,
valamint más belsõ szabályzatainak elkészítésérõl, összhangjáról és
elõírásaik végrehajtásáról,
c) jóváhagyja a megyei igazgatóságok szervezeti és mûködési szabályzatát,
d) külön jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói
jogkört gyakorol a Fõigazgatóság, a megyei igazgatóságok, illetõleg a
helyi polgári védelmi szervek vezetõi felett.
(2) A fõigazgató a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében:
a) biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek mûködési
feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel
összefüggõ jóváhagyott fejlesztéseket,
b) javaslatot tesz a belügyminiszter részére a katasztrófavédelem
mûködését, feladatkörét érintõ jogszabályoknak és az állami irányítás
egyéb jogi eszközeinek megalkotására,
c) közremûködik a nemzetközi szerzõdések szakmai elõkészítésében, a hatáskörébe tartozó nemzetközi kapcsolattartásban,
d) biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak maradéktalan végrehajtását,
e) biztosítja a regionális és határmenti együttmûködéssel összefüggõ feladatok folyamatos végrehajtását.
A munkáltatói jogok gyakorlása szempontjából sajátos az önkormányzati
tûzoltóságok helyzete mivel rájuk nézve a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi LXIII.
Törvény a tûzoltóságra vonatkozó része (268-276.§.) pontosan
meghatározza, hogy kinevezésük, felmentésük és fegyelmi eljárás
tekintetében a képviselõ testület, míg valamennyi munkáltatói jogot
illetõen a polgármester jár el.
1987. évi XI. TÖRVÉNY
a jogalkotásról
18.§. (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelõen, világosan és közérthetõen kell megszövegezni.
(3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a
jogszabályban, illetõleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A
szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintû.
40. § (1) A törvényjavaslathoz az elõterjesztõ indokolást csatol,
amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai
körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik,
továbbá ismerteti a jogi megoldás szempontjait.
1991. évi XX. törvény indokolása
a helyi önkormányzatok és szerveik,
a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat-
és hatásköreirõl
BELÜGYI IGAZGATÁS
Az 1-37. §-okhoz
„A tûz elleni védekezés a helyi közösségek legrégebbi rendészeti
feladatainak egyike. Ennek megfelelõen jelöli ki helyét az
önkormányzati feladatok rendszerében az Ötv. 8. §-ának (1) bekezdése
is. A tûzoltóság települési szerepe idõközben gazdagodott. A tûz elleni
védekezésen túl funkciója kiegészült egyéb mûszaki mentési,
kárelhárítási feladatokkal is, így a tûzoltóság a helyi
katasztrófa-megelõzés, elhárítás kulcsfontosságú szerve lett. A tûz
elleni védekezés eszközigényes és speciális szakismeretet igénylõ
feladat. Tûzoltóságok csak a nagyobb településeken mûködnek, emiatt
körzeti, településközi szerepkörrel rendelkeznek, de nagyobb
katasztrófák esetén megyei, regionális koncentrált igénybevételükre is
szükség lehet.
A fentiekbõl több szabályozási követelmény fakad. A tûz elleni
védekezést az állami feladatok rendszerébõl helyi önkormányzati
feladattá kell minõsíteni, az ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok
meghatározásával. Biztosítani kell a kárelhárítási, mûszaki mentési
munkákra a helyi tûzoltóság igénybevételét mûködési területén kívül is.
Gondoskodni kell a tûzoltóság mûködõképességét megõrzõ pénzügyi
feltételekrõl. A tûzvédelem államigazgatási hatósági hatásköreit az
önkormányzati rendszer kereteibe kell illeszteni. A Javaslat e
követelmények figyelembevételével alakítja ki az önkormányzati
tûzoltóság rendszerét. A településen kívüli igénybevételt biztosító
koordinációs hatáskört az országos és megyei szinten mûködõ állami
tûzoltóparancsnokságokhoz telepíti. A mûködési területen kívüli
igénybevétellel felmerült költségeket az állam megtéríti.
Az elsõ fokú tûzvédelmi hatósági jogkört a helyi tûzoltóparancsnokság
székhelye szerint illetékes jegyzõ látja el a tûzoltóparancsnokság
mûködési területén. Eljárásában a tûzvédelem szakmai követelményeinek
érvényesülését a tûzoltóparancsnokság szakvéleményezési jogköre
biztosítja.
A tûzoltóság önkormányzatisága megkezdõdött. Az állami tûzoltóság
települési egységeinek vagyona városi tulajdonba került. Folyamatban
van a tûzoltóság szervezeti, mûködési korszerûsítése és az azzal
kapcsolatos törvényi szabályozás elõkészítése.”
Tisztelt Fõcsoportfõnök Úr!
A szolgálati viszony alanyai
36.§. (3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az
állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok,
kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az
országos parancsnok és a miniszter gyakorol.
Közös szabályok
247. § (1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:
a) országos parancsnok,
b) fõigazgató,
c) megyei (budapesti) rendõrfõkapitány, és a vele azonos jogállású szervek vezetõi,
d) határõr igazgató,
e) fõvárosi polgári védelmi igazgató,
f) megyei katasztrófavédelmi igazgató,
g) önkormányzati tûzoltóparancsnok,
h) városi (kerületi) rendõrkapitány,
i) határõr kirendeltségvezetõ.
(2) Az állományilletékes parancsnokok munkáltatói jogkörét e törvény keretei között a belügyminiszter állapítja meg.
Értelmezõ rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljárómunkáltatói jogkört gyakorló
elöljáró>: az a parancsnok, vezetõ, aki jogosult a szolgálati
viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti
érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelõsség megállapítására,
valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére,
amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;
b) állományilletékes parancsnokállományilletékes parancsnok>: az az
általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv
olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával
rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti
azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más
parancsnok, vezetõ részére;
c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója;
d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a
magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására
vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy;
e) országos parancsnok: a Honvéd Vezérkar fõnöke, a Határõrség
országos parancsnoka, az Országos Rendõr-fõkapitányság vezetõje, a BM
Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság fõigazgatója, a vám- és
pénzügyõrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a
nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói;
f) országos parancsnokság: a Honvéd Vezérkar fõnöke, a
nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói kivételével az e) pontban
meghatározott személyek által vezetett szervek;
g) miniszter: a fegyveres szervet irányító miniszter;
h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében
elhelyezkedõ, különbözõ szervezeti elemekbõl álló, az állományilletékes
parancsnok által vezetett szervezet;
A fentiekben idézett törvények ellenére nem tudni milyen iránymutatás
vagy állásfoglalás alapján országos parancsnoka a tûzoltóságnak a BM
OKF Fõigazgatója.
60/1992. (XI. 17.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi
XI. törvény garanciális szabályainak mellõzésével hozott minisztériumi
és egyéb központi állami szervektõl származó, jogi iránymutatást
tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások,
állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az
ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.
2. Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy az indítvánnyal
támadott és hasonló minisztériumi, egyéb központi állami szervektõl
származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek,
iránymutatások, útmutatók, állásfoglalások és egyéb informális
jogértelmezések, amelyek nem a Jat. garanciális szabályainak
betartásával kerülnek kibocsátásra, sértik az Alkotmány 2. § (1)
bekezdésében deklarált jogállamiság alkotmányos követelményét.
Jogbizonytalanságot teremtenek, kiszámíthatatlanná teszik a jogalanyok,
a jogalkalmazó szervek magatartását. Bár a bennük foglalt
jogértelmezésnek, jogalkalmazási szempontnak semmiféle jogi ereje,
kötelezõ tartalma nincs, miután az államigazgatás központi szervei
bocsátják ki, alkalmasak arra, hogy a címzetteket megtévesszék, s a
címzettek kötelezõ elõírásként kövessék azokat. Napjainkban, amikor
kivételesen nagy jogalkotási teher hárul a jogalkotó szervekre, s ez
lelassítja a jogalkotás folyamatát, fokozottan fennáll a veszélye
annak, hogy az államigazgatás központi szervei továbbra is ilyen
informális eszközökkel próbálják pótolni a jogszabályok hiányosságait.
A törvényben foglalt garanciális szabályok be nem tartásával alkotott,
ilyen iránymutatások könnyen válhatnak a jogi szabályozást pótló, a
jogszabályok érvényesülését lerontó irányítási eszközökké, s ez a
jogállamiság követelményével összeegyeztethetetlen.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Jat.
garanciális szabályainak mellõzésével hozott minisztériumi és egyéb
központi állami szervektõl származó, jogi iránymutatást tartalmazó
leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és
egyéb informális jogértelmezések kiadása sérti az Alkotmány 2. § (1)
bekezdését, így az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Fõigazgatója közvetlenül
nem vezeti a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok szervezeti egységeit,
ennél fogva ezek állományilletékes parancsnokának nem tekinthetõ, nem
országos parancsnoka a hivatásos önkormányzati tûzoltóságnak így a
Hszt-ben biztosított kiemelt munkáltatói jogkörök nem illetik meg.
A tervezettel kapcsolatos javaslatunk:
1.) 14.-§.-hoz A rendelet 25. §. (2)
bekezdésében jelenleg megfogalmazottak az önkormányzati hivatásos
létszámhelyek átcsoportosításához az érintett önkormányzatok
egyetértését rögzíti. A módosítási javaslat az egyetértési jogosítványt
kiemeli megteremtve ezzel annak lehetõségét, hogy az BM OKF
fõigazgatójának kezdeményezésére – annak ellenére, hogy a tûzvédelmi
törvény a tûzoltás és mûszaki mentés kötelezõ közszolgáltatási
feladatát az önkormányzatok hatáskörébe helyezte – a létszám kereteket
ezt követõen az önkormányzatok egyetértése nélkül lehet csökkenteni, ez
nincs összhangban a tûzvédelmi törvénnyel.
2.) 22.§. (2) bekezdéséheza rendelet 26. §. (2)
bekezdéséhez hatályon kívül helyezésével abban az esetben értünk egyet,
amennyiben a teljes munkáltatói jogköröket a hivatásos önkormányzati
tûzoltóparancsnokok hatáskörébe kívánja telepíteni.
3.) 1. sz. melléklet a tábornoki rendfokozattal
rendszeresített státusok számát a fõvárosi hivatásos önkormányzati
tûzoltóság vonatkozásában –a BRFK azonos szintû feladatkört ellátó
fõkapitány helyettesek rendfokozatához igazodóan – a
tûzoltóparancsnok általános helyettese esetében tábornoki
rendfokozattal javasolom szerepeltetni.
Az ezredesi rendfokozattal rendszeresített státusok számát továbbra is 15 fõvel javaslom meghatározni az alábbiak szerint:
Tûzoltóparancsnok-gazdasági helyettese (fõváros): 1
Fõosztályvezetõk (fõváros): 10
Tûzmegelõzési régió vezetõk (fõváros): 4
A helyi szervek esetében az ezredesi rendfokozatot javasolom megszüntetni.
4.) 3. sz. melléklet
Vezetõi munkakörök esetében
– Területi szervek
– fõosztályvezetõi illetményre jogosultaknál a
tûzoltóparancsnok-helyettes kategóriát javasolom tábornoki és ezredesi
rendfokozatra szétbontani.
– Fõosztályvezetõi illetményre jogosultak esetében a
szolgálatvezetõ (fõvárosi) kategória törlését helyébe tûzmegelõzési
régió vezetõ beosztást megjelölni ezredesi rendfokozattal.
– Az osztályvezetõi illemtényre jogosultak esetében a
vezetõ orvos (fõvárosi) mellett a vezetõ pszichológus beosztás
megnevezését, és esetükben csak az egyetemi végzettség rögzítését.
– Helyi szervek
– A fõosztályvezetõi illetményre jogosultak esetében
a tûzoltóparancsok (megyeszékhelyi, kiemelt kerületi) megnevezésbõl a
kiemelt kerületi rész törlését javasolom.
I. besorolási osztály esetében
– Területi szervek
– a V. beosztási kategóriában a szakorvos mellett a
pszichológus beosztás megnevezését és esetükben csak egyetemi
végzettség rögzítésével javasoljuk.
5.) 4. sz. melléklet
Javasoljuk a táblázat és a rendelet tervezet szöveges részének egyeztetését és összhangba való hozását.
Budapest, 2005. május 9.
Tisztelettel: Nagy Gábor elnök
|