Kezdölap arrow Hírek arrow Friss Hírek arrow Közvetlen szerződéskötés az in-house körben
Közvetlen szerződéskötés az in-house körben
2013. July 27.

EGY SPECIÁLIS KIVÉTELI KÖR: KÖZVETLEN SZERZŐDÉSKÖTÉS AZ IN-HOUSE KÖRBEN

 

Az uniós joggal összhangban a magyar közbeszerzési jog lehetővé teszi bizonyos esetekben a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötést bizonyos tárgykörökben. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2/A. §-a tartalmazta elsősorban ezt a kivételi kört, és a szabályozás főbb kereteit az új Kbt. is fenntartja, illetve a 2/A. § körén túl is lehetőség van hasonló jogtechnikai megoldások kidolgozására. A kivételi kör elsősorban az üzemeltetés, hulladékgazdálkodás, közútfenntartás körében ismert és hatékonyan alkalmazható jogi megoldás.

Napjainkban az Európai Unió versenyjogi jogalkotásának fókuszában találhatjuk az egyes közszolgáltatásnak minősíthető tevékenységek esetében lehetővé tett közvetlen szerződéskötést szabályozó normákat, az ún. in-house beszerzések szabályrendszerét. A problémát elsődlegesen a gazdasági társaságok által végzett, közszolgáltatásnak minősülő feladatok ellátásának összeegyeztethetősége jelenti a közbeszerzési szabályokkal. Megoldhatatlan akadályt jelentene ugyanis az állami szervek, önkormányzatok számára, ha a egyes esetekben a közfeladatokat ellátó gazdasági társaságaikat is versenyeztetniük kellene, mivel ez adott esetben akár a közszolgáltatások folyamatos ellátását is veszélyeztetné.

A gazdasági társaságok által az államnak, önkormányzatoknak végzett egyes tevékenységek bizonyos esetben kivételt képeznek a versenyjogi szabályok alól, és lehetséges velük kapcsolatban a közvetlen szerződéskötés. Ugyanakkor az ily módon történő közvetlen szerződéskötés tekintetében az Európai Unió szinte teljesen új szabályozási környezetet teremtett a 842/2005/EK bizottsági határozat, valamint a hozzá kapcsolódó keretszabály segítségével.

Az Európai Unió Bizottsága már 2005. novemberében megalkotta az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezéssel nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2005/842/EK bizottsági határozatát (Határozat), valamint a közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásról szóló közösségi keretszabályát (Keretszabály), amely közösségi jogszabályok kötelezettségeket állapítanak meg az állami és önkormányzati feladatot ellátó gazdasági társaságok vonatkozásában. A szabályozásnak megfelelően a Kbt. alapján az állami és önkormányzati szervek által kötött visszterhes szerződések közbeszerzés kötelesek. Ugyanakkor a közszolgáltatási szerződések esetében a Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól kivételt enged meg a megfelelő jogszabályi feltételek alkalmazása mellett azzal, hogy minden esetben figyelemmel kell lenni a Határozatban, illetve a Keretszabályban foglaltakra.

Az EKSZ, valamint a közösségi közbeszerzési irányelvek, és az EuB joggyakorlata alapján csak közérdekű feladatra adható kizárólagosság. Az, hogy mi közérdekű, illetve közfeladat, azt a nemzeti jogszabályok határozzák meg. Ez a kiindulópontja e kérdéskörnek, különben a kizárólagosság alkalmazása visszaélésre adna okot.

A Határozat értelmében, amennyiben egy közszolgáltatási feladat ellentételezése a hatálya alá tartozik, úgy az állami - önkormányzati - támogatás a részletszabályok szerint nyújtható, és nem kötött a Bizottság felé előzetes, hanem csak utólagos bejelentési kötelezettséghez. A Határozatot tehát tekinthetjük úgy, mint egy quasi - a közösségi jogban ismert - csoportmentességi rendeletet. A benne foglaltaknak megfelelő intézkedések állami támogatásnak minősülnek az EKSZ 87. cikk (1) bekezdése értelmében, de nem igényelnek előzetes bizottsági jóváhagyást. A Határozat hatálya az alábbi közszolgáltatásoknak nyújtott ellentételezésre terjed ki annak 2. cikke alapján.

  1. amennyiben azt olyan vállalkozások részére nyújtják, amelynek adózás előtti éves forgalma (áfa nélküli árbevétel) az általános gazdasági érdekű szolgáltatással való megbízást megelőző két pénzügyi évben 100 millió eurónál kevesebb volt (hitelintézetek esetében a 100 millió eurós forgalmi küszöböt egy 800 millió eurós mérlegfőösszeg helyettesíti). és a szóban forgó szolgáltatásért járó éves ellentételezés összege kevesebb, mint 30 millió euró;
  2. amennyiben azt az érintett tagállam által általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősített tevékenységet végző szociális lakásépítéssel foglalkozó vállalkozásoknak illetve kórházaknak nyújtják, nincs összeghatár, mivel speciális tevékenységről van szó. Ez alatt természetesen csak a gazdasági tevékenységek végzéshez nyújtott támogatásokat kell érteni, amennyiben ugyanis a támogatást olyan szervezetek kapják, amely nem végeznek gazdasági tevékenységet (pl. kötelező társadalombiztosítási rendszer), az nem minősül egyáltalán állami támogatásnak. Tekintettel ezeknek a tevékenységeknek a speciális jellegére, az egészségügyi ellátást biztosító kórházaknak és a szociális lakásépítéssel megbízott vállalkozásoknak nyújtott kompenzáció esetében tehát sem a forgalom, sem az ellentételezés összege szempontjából nincs összeghatár a határozat alkalmazása tekintetében.
  3. amennyiben olyan szigetekre irányuló tengeri és légi közlekedéshez nyújtják, amelyeken az általános gazdasági érdekű szolgáltatással való megbízást megelőző két pénzügyi évben az átlagos éves forgalom nem haladta meg a 300 000 utast;
  4. amennyiben olyan repülőterek kapják, amelyek átlagos éves forgalma az általános gazdasági érdekű szolgáltatással való megbízást megelőző két pénzügyi évben az egy millió utast nem haladta meg, míg kikötők esetében ugyanez a határ 300 000 utas.

A Határozat maga mondja ki ugyanakkor, hogy alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a közbeszerzéssel és a versennyel kapcsolatos hatályos közösségi rendelkezésekre, valamint az ágazati közösségi szabályokban lévő szigorúbb, speciális rendelkezésekre.

A Határozat rögzíti, hogy a vállalkozást egy vagy több hivatalos aktussal kell megbízni közszolgáltatás végzésével. A hivatalos aktus jogi formáját tagállamok szabadon megválaszthatják, a megbízás történhet például jogszabállyal, alapító okirattal, vagy szerződéssel is. A hivatalos aktusnak mind a vállalkozás, mind az állam (önkormányzat) kötelezettségeit rögzítenie kell.

Fontos tudnunk, hogy az ellentételezés összegének tartalmaznia kell az állam által vagy az állami forrásból bármilyen formában odaítélt kedvezményeket. Az ellentételezést csak az adott általános gazdasági érdekű szolgáltatás működtetéséhez lehet felhasználni. Amennyiben a vállalkozás az ellentételezést nem a közszolgáltatás működtetéséhez, hanem egy másik piacon, másik tevékenységéhez használja fel - keresztfinanszírozás - akkor az szintén nem szükséges az adott közszolgáltatás működtetéséhez, és így összeegyeztethetetlen támogatásnak minősül. A kompenzáció összegét a Határozat értelmében úgy kell meghatározni, hogy az fedezheti a vállalkozás - a jogszabályban meghatározott fogalom szerinti ésszerű nyereségét is. 

A Keretszabály hatálya alá azok a társaságok, közszolgáltatók tartoznak, akik megfelelnek a Határozatban foglalt feltételeknek, de a részükre nyújtott ellentételezés meghaladja a Határozatban foglalt értékhatárt. Egyebekben a Keretszabály rendelkezései nagy vonalakban megegyeznek a Határozatéval, azzal a különbséggel, hogy a nagyobb értékre figyelemmel ezeket a szerződéseket, támogatásokat előzetesen be kell jelenteni a Bizottságnak, figyelemmel arra, hogy az olyan állami - önkormányzati - támogatásokat, amelyek esetében a versenytorzítás kockázata jóval nagyobb, csak a Bizottság előzetes engedélye alapján lehet nyújtani.

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 21:52
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76