Kezdölap arrow Hírek arrow FTSZ Hírek arrow Per alá fogták a szakszervezeti vezetőt is
Per alá fogták a szakszervezeti vezetőt is
2013. June 01.
Fővárosi Törvényszék
26.P.25.323/2012/2.

A beadványokban erre a számra kell hivatkozni.
Ezt az idéző végzést a megjelenéskor fel kell mutatni.

V é g z é s

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság                                                                felperesnek
Kiss József                                                                                                                              alperes ellen
jó hírnév megsértése iránt indított perében a bíróság a hátoldalon ismertetett törvényes
következmények terhével felhívja a feleket, hogy

2013. évi május hó 15. napján 8.30 órakor
a Fővárosi Törvényszéken, Markó u. 27. házszám fszt. 81. szám alatti tárgyalóteremben a per
első tárgyalására jelenjenek meg. Ha nem személyesen jelennek meg, csak az 1952.
évi III. törvény 67. §-ában megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat. Az ügyre
vonatkozó okirataikat a tárgyalásra hozzák magukkal.
Az alperesnek a keresetre 30 nap alatt/legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell és elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. Nyilatkozatát ennél a bíróságnál már a kitűzött határnap előtt is benyújthatja, továbbá ennél a bíróságnál, illetve a lakóhelye vagy a munkahelye szerint illetékes helyi bíróság előtt félfogadási időben jegyzőkönyvbe mondhatja (1952. évi III. tv. 94. és 126. §-a).

A magánszemély peres fél a tárgyalásra hozza magával az adóazonosító  jelét igazoló kártyát!


Budapest, 2012. évi december hó 14. napján.
Tisztelt Fővárosi Törvényszék!

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi u. 43., a továbbiakban: BM OKF, vagy felperes) felperes a csatolt meghatalmazással igazolt, dr. XXXXX XXXXXXX meghatalmazott (F/1. sz. melléklet) útján Kiss József a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete (FTSZ) elnöke (Kiss József XXXXXXXXXXXXXXX továbbiakban: alperes) ellen az alábbi

k e r e s e t i   k é r e l m e t

terjeszti elő:

Kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a Ptk. 84. § (1) bekezdésének
a) pontja szerint állapítsa meg, hogy alperes a felperes jó hírnevét jelentős mértékben megsértette,
b) pontja szerint kötelezze az alperest, hogy hagyjon fel jogsértő magatartásával és tiltsa el a jövőbeni hasonló magatartásoktól,
c) pontja alapján kötelezze alperest, hogy a megfelelő nyilvánosság biztosításával adjon elégtételt a jogsértésért,
és
marasztalja alperest a perköltségben.



A kereseti kérelem alapjául az alábbi

t é n y á l l á s t

terjesztem elő:

I.

Alperes a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezetének (a továbbiakban: FTSZ) elnöke. Alperes e minőségében 2012. október 30-án elsőként a Blikkben (internetes és nyomtatott újság) megjelent nyilatkozatában azt híresztelte, hogy a tűzoltókat gépkarabéllyal fogják felszerelni, ezáltal lehetővé téve átvezénylésüket más fegyveres testülethez, kiképezve őket a harcra is (F/2. sz. melléklet – a Blikk vonatkozó cikke). Alperes e nyilatkozata adott alapot arra, hogy a cikk írója, valamint további portálok nem valós, jogszabályokkal ellentétes következtetéseket vonjanak le a tűzoltók feladatával, bevethetőségével kapcsolatban, így például: felveti a tűzoltók tömegoszlatásban való részvételének lehetőségét is.

Alperes kijelentése szerint az alapkiképzés rendszerének megváltozása (melynek részét képezi a fegyverismeret is) ahhoz vezet, hogy számos tűzoltó fontolóra veszi a szervezet elhagyását, a leszerelést, azaz az általa elmondottak szerint e változások negatívan befolyásolják a tűzoltó állományt.

Alperes nyilatkozatának súlyát növeli az a tény, miszerint a Blikkben a tűzoltók szakszervezetének elnökeként szerepel, pedig az FTSZ csak egyike a működő tűzoltói érdek-képviseleti szervezeteknek. A fentiekből következően alperes mint az FTSZ elnöke nem jogosult valamennyi tűzoltó nevében nyilatkozni.

A Blikkben megjelent alperesi nyilatkozat nemcsak a magánemberek online portálokra, kommunikációs fórumokra válaszul megküldött megjegyzéseiben, hanem hivatalos sajtóorgánumok reagáló cikkeiben is (F/3. sz. melléklet – kommentek) olyan felhangokat, hangulatot gerjeszt, mely szerint „az első fegyveres kurzust már meg is tartották” a tűzoltók részére (HVG online), sőt, „fegyveres harcászati ismereteket tanítanak nekik” (hir.ma).

Felperes nem élne a keresetindítás eszközével, amennyiben alperes nyilatkozata biztos forrásból származó, cáfolhatatlan valóságtartalommal rendelkező, a közélet természetes velejárójaként megfogalmazott kritika, és nem pedig egy – általa is bevalott módon - „szóbeszéd útján” szerzett értesülésre alapozott kijelentés lenne, melynek sajtóban történő közzététele különösen alkalmas arra, hogy a lakosság tűzoltókba vetett bizalmát megrendítse és rájuk úgy tekintsen, hogy kiszámíthatatlan módon fecskendő helyett gépkarabéllyal történő beavatkozásra legyenek vezényelhetők.


II.

A Blikk október 30-i számában megjelent „Fegyvert adnak a tűzoltók kezébe” c. cikkében alperes az alábbi nyilatkozatot tette: „A srácok mondták nekem, felejtsék el, hogy őket odavezényeljék a bázisra, akkor inkább felmondanak. Az első kurzus mindenesetre lement a kiképzőbázison. Még velem sem közölte senki, miért akar gépkarabélyt adni a tűzoltók kezébe a Belügyminisztérium (BM). Azt sem tudom, miért akarnának tűzoltót átvezényelni fegyveres testülethez, ahogyan ezt jogszabály lehetővé teszi”.

A fenti cikkhez kapcsolódóan alperes a blikk.hu-n ugyanazon a napon megjelent „Titkolóznak a tűzoltók felfegyverzése kapcsán” c. cikkhez az alábbi, a korábbiakat tovább súlyosító nyilatkozatot tette: a tűzoltók „életmentésre esküdtek fel, nem harcra!”.


III.

Ahogy felperes a fentiekben előadta, a cikk megjelenésétől számított rendkívül rövid időn belül alperes nyilatkozatát több internetes fórum, sőt hivatalos hírportál is átvette, valamint vont le abból további, a tűzoltó állományt, a katasztrófavédelmet hátrányos színben feltüntető következtetéseket.

Alperes nyilatkozata okot adott, valamint feltehetően a továbbiakban is alapot fog adni – többek között – olyan találgatásokra, mint „a felfegyverzett tűzoltóságot ki ellen és mire fogják bevetni”.


Tekintettel arra, hogy nagy számban olvasott sajtóorgánumok tartalmazzák alperes nyilatkozatát, az általa elmondott valótlan vagy hamissá torzított tények a katasztrófavédelem szervezetére, ezen belül a tűzoltóságra vonatkozó negatív és téves tényállításai az állampolgárok rendkívül széles köréhez jutottak el, valamint juthatnak el még a továbbiakban is.

A kereseti kérelem alapját az alábbi

j o g s z a b á l y i   r e n d e l k e z é s e k

képezik:

A Ptk. 75. §-a szerint a személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak. A személyiségi jogvédelemre vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, amikor a személyiségi jog jellegéből adódóan a jogi személyt is érintheti a jogsérelem. Ennek tipikus esete a jó hírnévhez való jog megsértése. A személyhez fűződő jogok védelme a jogi személyek teljes körére attól függetlenül kiterjed, hogy az adott szerv milyen feladatot lát el, ezért a közfeladatot ellátó szervet is megilleti a személyiségi jogvédelem.

A Ptk. 78. § (2) bekezdése szerint „A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.”

E tárgyban keletkezett Bírósági Határozatok kifejtik, hogy
- a jóhírnév megsértésének megállapítását önmagában az megalapozza, ha a más személyre vonatkozóan közölt valótlan tényállítás objektíve alkalmas az érintett személy hátrányos társadalmi megítélésének kiváltására, a jogsértés megállapításának tehát nem feltétele annak bizonyítása, hogy ez a hátrányos megítélés ténylegesen be is következett. (Ennek kizárólag az egyéb szankciók, különösen a nem vagyoni kártérítés szempontjából van jelentősége.)
- az értékítélet – a véleménynyilvánítás, bírálat, jellemzés – akkor eredményezi a jó hírnév sérelmét, ha valótlan tényállításokon alapszik, vagy téves következtetés levonására ad alapot, ezzel a valóságot hamis színben tünteti fel.

A Ptk. szerint a jóhírnév megsértése felróhatóságtól, jó- vagy rosszhiszeműségtől függetlenül különösen akkor áll fenn, ha valaki
1. valamilyen személyt érintő közlést tesz
2. valamely tényállítást fejez ki,
3. amennyiben az objektíve valótlan
4. és ezáltal alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására.
1. Jelen esetben a közlés megvalósult a mellékelten csatolt sajtónyilatkozatokkal.

2. A hírnévrontás megállapítására a közlés tartalma ad alapot. A jogsértés bekövetkezhet
- olyan valótlan és a felperes hátrányos megítélésére alkalmas közléssel, amely valamilyen tényt állít, illetve valamilyen tényt fejez ki, nyíltan vagy burkoltan, vagy
- a valós tények közlésével is akkor, amikor a valóságot a tények megtévesztő csoportosítása, az egyes tényálláselemek elhallgatása útján, vagy rejtett utalásokkal, félreérthető megfogalmazással stb. hamis színben tüntetik fel.

Felperes tényállításai a fent idézettek alapján különösen a következők:

a. A tűzoltókat gépkarabéllyal fogják felszerelni, ezáltal lehetővé téve átvezénylésüket más fegyveres testülethez, kiképezve őket a harcra is.

b. Az alapkiképzés rendszerének megváltozása (melynek részét képezi a fegyverismeret is) ahhoz vezet, hogy számos tűzoltó fontolóra veszi a szervezet elhagyását, a leszerelést.

3. A 2. pontban foglalt állítások nem felelnek meg az objektív valóságnak az alábbiak miatt:

a. Ahogy az hivatalos tájékoztatásként 2012. szeptember 17-i dátummal szerepel a katasztrófavédelem honlapján (F/4. sz. melléklet), az új közszolgálati életpályamodell kialakítása megkövetelte az ehhez kapcsolódó képzési rendszer újragondolását, melynek eredményeképpen egységes rendvédelmi alapozó modul elvégzése vált a rendvédelmi szervek hivatásos állományába történő felvétel egyik alapfeltételévé. A három hónapos alapozó modul még nem ad szakmai képesítést, a tűzoltóvá válás további feltétele az alapozó modul elvégzését követően a vonatkozó szakképzési modul szerinti szakosodás, specifikusan a tűzoltással kapcsolatos tanulmányok elvégzése. Az egységes szemlélet indokán a rendvédelmi szervek rendszerének, feladatainak megismerése a cél, átfogó, valamennyi szakterületet érintő jelleggel. Bár az alapképzés a fentiek okán érinti a lövészetet is, ám annak óraszáma a képzés összidejéhez képest elenyésző (mindösszesen 18 óra a három hónap alatt). Az első alapképzésre 2012 szeptemberében került sor.

A Blikk által közölt cikkben felhasznált – a felperes honlapjáról származó hírt illusztráló (F/5. sz. melléklet) – fényképek nem a képzésen, hanem egy járőrversenyen készültek, hol az előírt egységes felszerelés észét képezte a gépkarabély is. Éleslövészetre, fegyveralkalmazásra a versenyen nem került sor, a tűzoltók azt a versenyszabályzatban előírt súlynorma részeként viselték, hiszen ellenkező esetben a résztvevő rendőrök hátrányba kerültek volna.

Ami a hivatásos állomány státuszát („a potenciális rendőrként való bevetés lehetőségét”), vezénylését illeti, az erre vonatkozó jogszabály, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szigorú rendelkezéseket tartalmaz. A Hszt. vezénylésre vonatkozó szabályai mindazonáltal a belügyminiszter irányítása alá tartozó gyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet, a képesítési követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal együttesen alkalmazandók, illetve értelmezendők. E szerint pedig valamennyi rendőri és tűzoltói beosztás saját, egyedülálló képesítési feltételekkel tölthető csak be.

A fentieken túl a tűzoltók feladatait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) tételesen tartalmazza az alábbiak szerint:

„2. § (1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(2) A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat.”

4. § E törvény alkalmazásában

b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása;
e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása;
g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység;


Az alapképzés elvégzése – a fentiek okán is – a rendőri és a tűzoltói beosztások között átjárást nem biztosít. Ugyanígy, az alapképzés nem ad „lehetőséget” a Ttv-től eltérő feladatvégzésre – így különösen „harcra” - a tűzoltók részére.

b. Az állítás, mely szerint az alapképzés miatt a tűzoltók a szervezet elhagyását, a leszerelést fontolgatják, amellett, hogy valótlan, nélkülözi az ilyen kijelentéshez szükséges reprezentativitást is, hiszen alperes az FTSZ elnökeként csak a tűzoltók egy korlátozott részének álláspontját ismerheti, kijelentésen nem lehet reprezentatív az ország összes tűzoltójára nézve.

A 3. pontban kifejtettek szerint tehát alperes állításai nem felelnek meg az objektív valóságnak, ebből következően megvalósítják a hírnévrontást.

4. A személyre vonatkozó, objektíve valótlan tényállást kifejező közlés akkor eredményez jogsértést, ha alkalmas arra, hogy az érintett társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. Nincs szükség tehát arra, hogy a hátrányos eredmény bekövetkezzék, csak alkalmasnak kell lennie a közlésnek a társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolására.

Alperes fentiekben részletezett nyilatkozatai alkalmasak arra, hogy a katasztrófavédelem társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják. Sajnálatos módon erre láthattunk példát cikkre reagáló hozzászólások között is (F/3. sz. melléklet).

A tűzoltók a társadalom legmegbecsültebb tagjai közé tartoznak, életük kockáztatásával szolgálnak, mentik az emberi életet és az anyagi javakat, az állampolgárnak pedig rendkívül fontos, hogy baj esetén gyors és szakszerű segítséget kapjon.
Az utóbbi időben nem egy, olykor politikai felhangoktól sem mentes támadás éri a katasztrófavédelmet, ezen belül a tűzvédelmet. Ez a magatartás rendkívül veszélyes, hiszen a tűzoltók munkájukat évek óta a lakosság bizalma mellett végzik. Ezt a bizalmat aláásni és a lakosság biztonságérzetébe vetett hitét gyengíteni olyan felelőtlenség, amelyet senki sem engedhet meg magának.

A emberi életek és anyagi javak mentését, a biztonság garantálását a társadalom előtt hiteles és megbecsült szervezet képes megfelelően ellátni. Alperes  objektív valóságot meghamisító állításaival, a sajtónyilatkozat keretében megsértette a felperes jó hírnevét. Alperes nyilatkozatai, különös tekintettel arra, hogy népszerű sajtótémaként azt számos internetes hírportál közzétette – a köznyugalom megzavarásához, és a tűzoltósági munkába vetett közbizalom megrendüléséhez vezet, a felperes értékelését hátrányosan befolyásolja, mindez szükségessé teszi a tűzoltóságba vetett bizalom országos szintű helyreállítását.

A fentiekben kifejtettek alapján álláspontom szerint egyértelmű a jó hírnév megsértése, vagyis a személyhez fűződő jogsértés.

A fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78.§ (2) bekezdésére figyelemmel a Ptk. 84.§ (1) bekezdésének
a) pontja szerint állapítsa meg, hogy alperes a felperes jó hírnevét jelentős mértékben megsértette,
b) pontja szerint kötelezze az alperest, hogy hagyjon fel jogsértő magatartásával és tiltsa el a jövőbeni hasonló magatartásoktól,
c) pontja alapján kötelezze alperest, hogy a megfelelő nyilvánosság biztosításával adjon elégtételt a jogsértésért,
és marasztalja alperest a perköltségben.


A Tisztelt Törvényszék hatáskörét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 23.§ (1) bekezdésének g) pontja, illetékességét a Pp. 29.§ (1) bekezdése alapozza meg.

Jelen keresetemen illetéket nem rovok le, mivel a BM OKF az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdésének c) pontja és ugyanezen § (2) bekezdése alapján teljes személyes illetékmentességben részesül (F/4. sz. melléklet).

A felek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

Kelt: Budapest, 2012. november 6. napján

Tisztelettel:

BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság
felperes
képviseletében


XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Mellékletek:
F/1. számú melléklet – XXXXXXXXXXXXXXX meghatalmazása
F/2. számú melléklet – A felperes állításainak bizonyítására csatolt, a Blikk vonatkozó, 2012. október 30-i cikkei, amelyben alperes nyilatkozott, vagy nyilatkozatát a sajtóorgánum átvette;
F/3. számú melléklet – a Blikk cikkében megjelent alperesi nyilatkozatra tett közösségi kommentek
F/4. számú melléklet – a katasztrófavédelem honlapján megjelent hivatalos tájékoztatás (2012. szept. 17-i dátum)
F/5. számú melléklet – a járőrversenyről szóló, katasztrófavédelem honlapján található tájékoztatás
F/6. számú melléklet – teljes személyes illetékmentességre vonatkozó nyilatkozat
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 04:47
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76