Fõvárosi Törvényszék
26.P.25.323/2012/2.
A beadványokban erre a számra kell hivatkozni.

Ezt az idézõ végzést a megjelenéskor fel kell mutatni.

V é g z é s

BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság                                                                felperesnek
Kiss József                                                                                                                              alperes ellen
jó hírnév megsértése iránt indított perében a bíróság a hátoldalon ismertetett törvényes
következmények terhével felhívja a feleket, hogy

2013. évi május hó 15. napján 8.30 órakor
a Fõvárosi Törvényszéken, Markó u. 27. házszám fszt. 81. szám alatti tárgyalóteremben a per
elsõ tárgyalására jelenjenek meg. Ha nem személyesen jelennek meg, csak az 1952.
évi III. törvény 67. §-ában megjelölt meghatalmazottal képviseltethetik magukat. Az ügyre
vonatkozó okirataikat a tárgyalásra hozzák magukkal.

Az alperesnek a keresetre 30 nap alatt/legkésõbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell és elõ kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia. Nyilatkozatát ennél a bíróságnál már a kitûzött határnap elõtt is benyújthatja, továbbá ennél a bíróságnál, illetve a lakóhelye vagy a munkahelye szerint illetékes helyi bíróság elõtt félfogadási idõben jegyzõkönyvbe mondhatja (1952. évi III. tv. 94. és 126. §-a).

A magánszemély peres fél a tárgyalásra hozza magával az adóazonosító  jelét igazoló kártyát!


Budapest, 2012. évi december hó 14. napján.

Tisztelt Fõvárosi Törvényszék!

A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (1149 Budapest, Mogyoródi u. 43., a továbbiakban: BM OKF, vagy felperes) felperes a csatolt meghatalmazással igazolt, dr. XXXXX XXXXXXX meghatalmazott (F/1. sz. melléklet) útján Kiss József a Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete (FTSZ) elnöke (Kiss József XXXXXXXXXXXXXXX továbbiakban: alperes) ellen az alábbi

k e r e s e t i   k é r e l m e t

terjeszti elõ:

Kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a Ptk. 84. § (1) bekezdésének
a) pontja szerint állapítsa meg, hogy alperes a felperes jó hírnevét jelentõs mértékben megsértette,
b) pontja szerint kötelezze az alperest, hogy hagyjon fel jogsértõ magatartásával és tiltsa el a jövõbeni hasonló magatartásoktól,
c) pontja alapján kötelezze alperest, hogy a megfelelõ nyilvánosság biztosításával adjon elégtételt a jogsértésért,
és
marasztalja alperest a perköltségben.


A kereseti kérelem alapjául az alábbi

t é n y á l l á s t

terjesztem elõ:

I.

Alperes a Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezetének (a továbbiakban: FTSZ) elnöke. Alperes e minõségében 2012. október 30-án elsõként a Blikkben (internetes és nyomtatott újság) megjelent nyilatkozatában azt híresztelte, hogy a tûzoltókat gépkarabéllyal fogják felszerelni, ezáltal lehetõvé téve átvezénylésüket más fegyveres testülethez, kiképezve õket a harcra is (F/2. sz. melléklet – a Blikk vonatkozó cikke). Alperes e nyilatkozata adott alapot arra, hogy a cikk írója, valamint további portálok nem valós, jogszabályokkal ellentétes következtetéseket vonjanak le a tûzoltók feladatával, bevethetõségével kapcsolatban, így például: felveti a tûzoltók tömegoszlatásban való részvételének lehetõségét is.

Alperes kijelentése szerint az alapkiképzés rendszerének megváltozása (melynek részét képezi a fegyverismeret is) ahhoz vezet, hogy számos tûzoltó fontolóra veszi a szervezet elhagyását, a leszerelést, azaz az általa elmondottak szerint e változások negatívan befolyásolják a tûzoltó állományt.

Alperes nyilatkozatának súlyát növeli az a tény, miszerint a Blikkben a tûzoltók szakszervezetének elnökeként szerepel, pedig az FTSZ csak egyike a mûködõ tûzoltói érdek-képviseleti szervezeteknek. A fentiekbõl következõen alperes mint az FTSZ elnöke nem jogosult valamennyi tûzoltó nevében nyilatkozni.

A Blikkben megjelent alperesi nyilatkozat nemcsak a magánemberek online portálokra, kommunikációs fórumokra válaszul megküldött megjegyzéseiben, hanem hivatalos sajtóorgánumok reagáló cikkeiben is (F/3. sz. melléklet – kommentek) olyan felhangokat, hangulatot gerjeszt, mely szerint „az elsõ fegyveres kurzust már meg is tartották” a tûzoltók részére (HVG online), sõt, „fegyveres harcászati ismereteket tanítanak nekik” (hir.ma).

Felperes nem élne a keresetindítás eszközével, amennyiben alperes nyilatkozata biztos forrásból származó, cáfolhatatlan valóságtartalommal rendelkezõ, a közélet természetes velejárójaként megfogalmazott kritika, és nem pedig egy – általa is bevalott módon - „szóbeszéd útján” szerzett értesülésre alapozott kijelentés lenne, melynek sajtóban történõ közzététele különösen alkalmas arra, hogy a lakosság tûzoltókba vetett bizalmát megrendítse és rájuk úgy tekintsen, hogy kiszámíthatatlan módon fecskendõ helyett gépkarabéllyal történõ beavatkozásra legyenek vezényelhetõk.

II.

A Blikk október 30-i számában megjelent „Fegyvert adnak a tûzoltók kezébe” c. cikkében alperes az alábbi nyilatkozatot tette: „A srácok mondták nekem, felejtsék el, hogy õket odavezényeljék a bázisra, akkor inkább felmondanak. Az elsõ kurzus mindenesetre lement a kiképzõbázison. Még velem sem közölte senki, miért akar gépkarabélyt adni a tûzoltók kezébe a Belügyminisztérium (BM). Azt sem tudom, miért akarnának tûzoltót átvezényelni fegyveres testülethez, ahogyan ezt jogszabály lehetõvé teszi”.

A fenti cikkhez kapcsolódóan alperes a blikk.hu-n ugyanazon a napon megjelent „Titkolóznak a tûzoltók felfegyverzése kapcsán” c. cikkhez az alábbi, a korábbiakat tovább súlyosító nyilatkozatot tette: a tûzoltók „életmentésre esküdtek fel, nem harcra!”.

III.

Ahogy felperes a fentiekben elõadta, a cikk megjelenésétõl számított rendkívül rövid idõn belül alperes nyilatkozatát több internetes fórum, sõt hivatalos hírportál is átvette, valamint vont le abból további, a tûzoltó állományt, a katasztrófavédelmet hátrányos színben feltüntetõ következtetéseket.

Alperes nyilatkozata okot adott, valamint feltehetõen a továbbiakban is alapot fog adni – többek között – olyan találgatásokra, mint „a felfegyverzett tûzoltóságot ki ellen és mire fogják bevetni”.

Tekintettel arra, hogy nagy számban olvasott sajtóorgánumok tartalmazzák alperes nyilatkozatát, az általa elmondott valótlan vagy hamissá torzított tények a katasztrófavédelem szervezetére, ezen belül a tûzoltóságra vonatkozó negatív és téves tényállításai az állampolgárok rendkívül széles köréhez jutottak el, valamint juthatnak el még a továbbiakban is.

A kereseti kérelem alapját az alábbi

j o g s z a b á l y i   r e n d e l k e z é s e k

képezik:

A Ptk. 75. §-a szerint a személyhez fûzõdõ jogok a törvény védelme alatt állnak. A személyiségi jogvédelemre vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, amikor a személyiségi jog jellegébõl adódóan a jogi személyt is érintheti a jogsérelem. Ennek tipikus esete a jó hírnévhez való jog megsértése. A személyhez fûzõdõ jogok védelme a jogi személyek teljes körére attól függetlenül kiterjed, hogy az adott szerv milyen feladatot lát el, ezért a közfeladatot ellátó szervet is megilleti a személyiségi jogvédelem.

A Ptk. 78. § (2) bekezdése szerint „A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértõ, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel.”

E tárgyban keletkezett Bírósági Határozatok kifejtik, hogy
- a jóhírnév megsértésének megállapítását önmagában az megalapozza, ha a más személyre vonatkozóan közölt valótlan tényállítás objektíve alkalmas az érintett személy hátrányos társadalmi megítélésének kiváltására, a jogsértés megállapításának tehát nem feltétele annak bizonyítása, hogy ez a hátrányos megítélés ténylegesen be is következett. (Ennek kizárólag az egyéb szankciók, különösen a nem vagyoni kártérítés szempontjából van jelentõsége.)
- az értékítélet – a véleménynyilvánítás, bírálat, jellemzés – akkor eredményezi a jó hírnév sérelmét, ha valótlan tényállításokon alapszik, vagy téves következtetés levonására ad alapot, ezzel a valóságot hamis színben tünteti fel.

A Ptk. szerint a jóhírnév megsértése felróhatóságtól, jó- vagy rosszhiszemûségtõl függetlenül különösen akkor áll fenn, ha valaki
1. valamilyen személyt érintõ közlést tesz
2. valamely tényállítást fejez ki,
3. amennyiben az objektíve valótlan
4. és ezáltal alkalmas az érintett értékelésének hátrányos befolyásolására.

1. Jelen esetben a közlés megvalósult a mellékelten csatolt sajtónyilatkozatokkal.

2. A hírnévrontás megállapítására a közlés tartalma ad alapot. A jogsértés bekövetkezhet
- olyan valótlan és a felperes hátrányos megítélésére alkalmas közléssel, amely valamilyen tényt állít, illetve valamilyen tényt fejez ki, nyíltan vagy burkoltan, vagy
- a valós tények közlésével is akkor, amikor a valóságot a tények megtévesztõ csoportosítása, az egyes tényálláselemek elhallgatása útján, vagy rejtett utalásokkal, félreérthetõ megfogalmazással stb. hamis színben tüntetik fel.

Felperes tényállításai a fent idézettek alapján különösen a következõk:

a. A tûzoltókat gépkarabéllyal fogják felszerelni, ezáltal lehetõvé téve átvezénylésüket más fegyveres testülethez, kiképezve õket a harcra is.

b. Az alapkiképzés rendszerének megváltozása (melynek részét képezi a fegyverismeret is) ahhoz vezet, hogy számos tûzoltó fontolóra veszi a szervezet elhagyását, a leszerelést.

3. A 2. pontban foglalt állítások nem felelnek meg az objektív valóságnak az alábbiak miatt:

a. Ahogy az hivatalos tájékoztatásként 2012. szeptember 17-i dátummal szerepel a katasztrófavédelem honlapján (F/4. sz. melléklet), az új közszolgálati életpályamodell kialakítása megkövetelte az ehhez kapcsolódó képzési rendszer újragondolását, melynek eredményeképpen egységes rendvédelmi alapozó modul elvégzése vált a rendvédelmi szervek hivatásos állományába történõ felvétel egyik alapfeltételévé. A három hónapos alapozó modul még nem ad szakmai képesítést, a tûzoltóvá válás további feltétele az alapozó modul elvégzését követõen a vonatkozó szakképzési modul szerinti szakosodás, specifikusan a tûzoltással kapcsolatos tanulmányok elvégzése. Az egységes szemlélet indokán a rendvédelmi szervek rendszerének, feladatainak megismerése a cél, átfogó, valamennyi szakterületet érintõ jelleggel. Bár az alapképzés a fentiek okán érinti a lövészetet is, ám annak óraszáma a képzés összidejéhez képest elenyészõ (mindösszesen 18 óra a három hónap alatt). Az elsõ alapképzésre 2012 szeptemberében került sor.

A Blikk által közölt cikkben felhasznált – a felperes honlapjáról származó hírt illusztráló (F/5. sz. melléklet) – fényképek nem a képzésen, hanem egy járõrversenyen készültek, hol az elõírt egységes felszerelés észét képezte a gépkarabély is. Éleslövészetre, fegyveralkalmazásra a versenyen nem került sor, a tûzoltók azt a versenyszabályzatban elõírt súlynorma részeként viselték, hiszen ellenkezõ esetben a résztvevõ rendõrök hátrányba kerültek volna.

Ami a hivatásos állomány státuszát („a potenciális rendõrként való bevetés lehetõségét”), vezénylését illeti, az erre vonatkozó jogszabály, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szigorú rendelkezéseket tartalmaz. A Hszt. vezénylésre vonatkozó szabályai mindazonáltal a belügyminiszter irányítása alá tartozó gyes fegyveres szerveknél rendszeresített hivatásos beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekrõl szóló 65/2011. (XII. 30.) BM rendelet, a képesítési követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal együttesen alkalmazandók, illetve értelmezendõk. E szerint pedig valamennyi rendõri és tûzoltói beosztás saját, egyedülálló képesítési feltételekkel tölthetõ csak be.

A fentieken túl a tûzoltók feladatait a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) tételesen tartalmazza az alábbiak szerint:

„2. § (1) A tûzvédelemmel és a mûszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági elõírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni.
(2) A tûzoltás és mûszaki mentés állami feladat.”

4. § E törvény alkalmazásában

b) tûz elleni védekezés (a továbbiakban: tûzvédelem): a tûzesetek megelõzése, a tûzoltási feladatok ellátása, a tûzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása;
e) tûzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tûz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tûz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tûz közvetlen veszélyének elhárítása;
g) mûszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, mûszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által elõidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tûzoltóság részérõl – a rendelkezésre álló, illetõleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsõdleges beavatkozói tevékenység;

Az alapképzés elvégzése – a fentiek okán is – a rendõri és a tûzoltói beosztások között átjárást nem biztosít. Ugyanígy, az alapképzés nem ad „lehetõséget” a Ttv-tõl eltérõ feladatvégzésre – így különösen „harcra” - a tûzoltók részére.

b. Az állítás, mely szerint az alapképzés miatt a tûzoltók a szervezet elhagyását, a leszerelést fontolgatják, amellett, hogy valótlan, nélkülözi az ilyen kijelentéshez szükséges reprezentativitást is, hiszen alperes az FTSZ elnökeként csak a tûzoltók egy korlátozott részének álláspontját ismerheti, kijelentésen nem lehet reprezentatív az ország összes tûzoltójára nézve.

A 3. pontban kifejtettek szerint tehát alperes állításai nem felelnek meg az objektív valóságnak, ebbõl következõen megvalósítják a hírnévrontást.

4. A személyre vonatkozó, objektíve valótlan tényállást kifejezõ közlés akkor eredményez jogsértést, ha alkalmas arra, hogy az érintett társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. Nincs szükség tehát arra, hogy a hátrányos eredmény bekövetkezzék, csak alkalmasnak kell lennie a közlésnek a társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolására.

Alperes fentiekben részletezett nyilatkozatai alkalmasak arra, hogy a katasztrófavédelem társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolják. Sajnálatos módon erre láthattunk példát cikkre reagáló hozzászólások között is (F/3. sz. melléklet).

A tûzoltók a társadalom legmegbecsültebb tagjai közé tartoznak, életük kockáztatásával szolgálnak, mentik az emberi életet és az anyagi javakat, az állampolgárnak pedig rendkívül fontos, hogy baj esetén gyors és szakszerû segítséget kapjon.
Az utóbbi idõben nem egy, olykor politikai felhangoktól sem mentes támadás éri a katasztrófavédelmet, ezen belül a tûzvédelmet. Ez a magatartás rendkívül veszélyes, hiszen a tûzoltók munkájukat évek óta a lakosság bizalma mellett végzik. Ezt a bizalmat aláásni és a lakosság biztonságérzetébe vetett hitét gyengíteni olyan felelõtlenség, amelyet senki sem engedhet meg magának.

A emberi életek és anyagi javak mentését, a biztonság garantálását a társadalom elõtt hiteles és megbecsült szervezet képes megfelelõen ellátni. Alperes  objektív valóságot meghamisító állításaival, a sajtónyilatkozat keretében megsértette a felperes jó hírnevét. Alperes nyilatkozatai, különös tekintettel arra, hogy népszerû sajtótémaként azt számos internetes hírportál közzétette – a köznyugalom megzavarásához, és a tûzoltósági munkába vetett közbizalom megrendüléséhez vezet, a felperes értékelését hátrányosan befolyásolja, mindez szükségessé teszi a tûzoltóságba vetett bizalom országos szintû helyreállítását.

A fentiekben kifejtettek alapján álláspontom szerint egyértelmû a jó hírnév megsértése, vagyis a személyhez fûzõdõ jogsértés.

A fentiekre tekintettel kérem a Tisztelt Törvényszéket, hogy a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78.§ (2) bekezdésére figyelemmel a Ptk. 84.§ (1) bekezdésének
a) pontja szerint állapítsa meg, hogy alperes a felperes jó hírnevét jelentõs mértékben megsértette,
b) pontja szerint kötelezze az alperest, hogy hagyjon fel jogsértõ magatartásával és tiltsa el a jövõbeni hasonló magatartásoktól,
c) pontja alapján kötelezze alperest, hogy a megfelelõ nyilvánosság biztosításával adjon elégtételt a jogsértésért,
és marasztalja alperest a perköltségben.

A Tisztelt Törvényszék hatáskörét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 23.§ (1) bekezdésének g) pontja, illetékességét a Pp. 29.§ (1) bekezdése alapozza meg.

Jelen keresetemen illetéket nem rovok le, mivel a BM OKF az illetékrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdésének c) pontja és ugyanezen § (2) bekezdése alapján teljes személyes illetékmentességben részesül (F/4. sz. melléklet).

A felek között közvetítõi eljárás nem volt folyamatban.

Kelt: Budapest, 2012. november 6. napján

Tisztelettel:

BM Országos Katasztrófavédelmi
Fõigazgatóság
felperes
képviseletében

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Mellékletek:
F/1. számú melléklet – XXXXXXXXXXXXXXX meghatalmazása
F/2. számú melléklet – A felperes állításainak bizonyítására csatolt, a Blikk vonatkozó, 2012. október 30-i cikkei, amelyben alperes nyilatkozott, vagy nyilatkozatát a sajtóorgánum átvette;
F/3. számú melléklet – a Blikk cikkében megjelent alperesi nyilatkozatra tett közösségi kommentek
F/4. számú melléklet – a katasztrófavédelem honlapján megjelent hivatalos tájékoztatás (2012. szept. 17-i dátum)
F/5. számú melléklet – a járõrversenyrõl szóló, katasztrófavédelem honlapján található tájékoztatás
F/6. számú melléklet – teljes személyes illetékmentességre vonatkozó nyilatkozat