Kezdölap arrow FTSZ arrow Levelek arrow Nyílt levél Dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez
Nyílt levél Dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez
2012. March 23.

Nyílt levél


BELÜGYMINISZTÉRIUM

Dr. Pintér Sándor Úr

belügyminiszter

r é s z é r e !


Budapest


Tisztelt Miniszter Úr!


A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által emlegetett „átszervezés”, „feladatracionalizálás”, „szervezetkorszerűsítés”, „reagálóképesség fokozás”, a „védelem közelebb vitele a lakossághoz” folyamat a tegnapi nap során újabb epizóddal bővült.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság személyi állományából nagyságrendileg 100, zömében sokéves szolgálati tapasztalattal rendelkező hivatásos tűzoltó lett berendelve az FKI dísztermébe személyi elbeszélgetésre. Engedje meg Miniszter Úr, hogy erről az 1996. évi XLIII. törvény 34/A. § (6) bekezdésében foglalt szakszervezeti jogok – és ezzel a munkavállalók érdekeinek – csorbításával lezajlott eseményről első kézből némi áttekintést adjak:

Varga Ferenc tű. ezredes, FKI igazgató beszédében tudatta a megjelentekkel, hogy számukra az FKI nem tud státuszt ajánlani. Ugyanakkor megnyugtatta a jelen lévőket, hogy országos szinten mindenkit el tudnak és szándékoznak helyezni. Ezután párhuzamosan 6 munkabizottság kezdte meg a személyi elbeszélgetéseket. Ezeken az elbeszélgetéseken a hivatásos állomány tagjainak két választási lehetősége volt: Elfogadja a számára felajánlott státuszt, vagy megszűnik a szolgálati viszonya.

Néhány szemelvény a felajánlásokból:

  • Dánszentmiklósi lakhelyű bajtársunknak státuszt ajánlottak fel Dunaújvárosban.
  • Váli lakhelyű bajtársunknak státuszt ajánlottak fel Dunaújvárosban.
  • Tököli lakhelyű bajtársunknak státuszt ajánlottak fel Sárbogárdon.
  • Budapesti lakhelyű bajtársunknak nem konkrét státuszt ajánlottak fel Csongrád megyében.
  • Budapesti lakhelyű bajtársunknak státuszt ajánlottak fel Balassagyarmaton.

Mindezeket úgy, hogy tudvalevő: a hivatásos tűzoltóság sehol nem rendelkezik nőtlen-tiszti szállóval, illetve idejekorán közölték mindenkivel, hogy a munkába járás költségeit nem fogják téríteni!

A legfelháborítóbb eset talán egy Érdi lakhelyű bajtársunkkal esett meg, akinek Nógrád megyét ajánlották meg. Kérdésére, hogy ezt mégis hogyan gondolták azt a választ kapta, hogy adja el a házát és költözzön oda a családjával!

Kérdezem Miniszter Urat, hogy egy „feladatracionalizálás” szlogen alatt – mely szóhasználat elméletileg egy előzetes és alapos felmérést sejtetne – zajló „átszervezés”, „szervezetkorszerűsítés” alatt hogyan fordulhat elő, hogy dánszentmiklósi lakosnak dunaújvárosi, míg érdi bajtársunknak Nógrád megyei státuszt ajánlanak fel?

Hogyan fordulhat elő az, hogy kinevezett gépjárművezetőnek szűnik meg állítólag a státusza – míg ugyanebbe a laktanyába több kolléga érkezik ugyanilyen státuszba?

Hogyan fordulhat elő az, hogy egy olyan bajtársunknak akinek másfél éve be van adva az áthelyezési kérelme a balassagyarmati tűzoltóságra egy budapesti státuszt ajánlottak, míg másnak pont Balassagyarmatot?

Hogyan fordulhat elő az, hogy míg több éves–évtizedes szolgálati viszonnyal rendelkező, tapasztalt tűzoltóknak szűnik meg állítólag a státusza és ajánlanak fel nekik pozíciókat nem létező katasztrófavédelmi őrsökön vagy éppen az ország más pontjain, addig – az ő érdemeik maximális tiszteletben tartása mellett! – próbaidős vagy éppen csak 1- 1,5 év szolgálati viszonnyal rendelkező újoncok maradnak ugyanezekben a státuszokban és helyeken?

Kérdezem Miniszter Urat, hogy mi ez ha nem bújtatott leépítés (létszámcsökkentés) és tisztogatás?


Tisztelt Miniszter Úr!


A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint az emberek és az eszközök optimális elosztása, a „védelem közelebb vitele a lakossághoz” történik meg április elsejéig.

Szeretném Miniszter Úr figyelmébe ajánlani az alábbi táblázatot. A második oszlopban a tűzoltóságok legkisebb erő- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a működési területről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendeletben szereplő számok találhatóak. A harmadik oszlopban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 19/2012. számú Intézkedése A hivatásos tűzoltó parancsnokságok készenléti szerállományáról. A negyedik oszlopban a különbözet! (Országos adatok)

Megnevezés

32/2009

19/2012

Különbözet





Készenléti gépjármű fecskendő

218

215

– 3

Tartalék gépjármű fecskendő

112

87

– 25

Vízszállító gépjármű

97

98

+ 1

K. teher

33

32

– 1

Erdőtüzes gépjármű

24

18

– 6

Tűzoltásvezetői gépjármű

96

0

– 96

Kishajó

40

40

0

Habbal oltó gépjármű

12

15

+ 3

Porral oltó gépjármű

6

5

– 1

Magasból mentő

89

83

– 6

Műszaki mentőszer

15

18

+ 3

Gyorsbeavatkozó

63

53

– 10

Daru

9

8

– 1


A 19/2012.sz. BM OKF főigazgatói intézkedés 2012. április 01-én hatályba lép!

Ezen „átszervezés”, „feladatracionalizálás”, „szervezetkorszerűsítés”, „reagálóképesség fokozás”, a „védelem közelebb vitele a lakossághoz” folyamatnak a Budapest mentő tűzvédelmében részt vevő szerek is áldozatául esnek!

Kérdezem Miniszter Urat, hogy mi a racionalizálás például abban ha Budapest belvárosának (V.-VI.-VII. kerület) mentő tűzvédelmére egyetlen egy darab gépjárműfecskendőt hagynak? Az Országház, a Deák Ferenc tér mint Budapest egyik legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja, az Opera és még sorolhatnám mi minden köz és kulturális létesítmény, szállodák és szórakozóhelyek védelmére!


Tisztelt Miniszter Úr!


Négy szervezet integrációjával – Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság és szervezetében az Országház Tűzoltóparancsnokság – létre jött Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKVI) tekintetében a katasztrófavédelmi törvény hatályosulása érdekében átszervezésre kerül sor.

A szervezet átalakítás célja a végrehajtás-centrikusság erősítése.

A BM. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megfogalmazása, tájékoztatása szerint:

„…a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a központi költségvetési szerv vezetője, szervezési hatáskörében eljárva feladatracionalizálás és szervezetkorszerűsítés végrehajtását tervezi. A szervezet korszerűsítés célja, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek reagáló-képességét fokozza.”

„A tervezett szervezet átalakítás semmilyen formában nem gyengíti Budapest tűzbiztonságát, a rendelkezésre álló erők, eszközök fokozásával a cél közelebb vinni a védelmet a lakossághoz.„

„FKVI létszáma tekintetében: A FKVI díszlokációja változik meg, ebbe nem csak a főváros kérdését, hanem a 19 Budapest környéki település díszlokációját is figyelembe kell venni.”

Ez önmagában is egy igen durva ferdítés, ugyanis tény, hogy 1995. évben a tűzoltóságok önkormányzat alá rendelésekor a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság elsődleges működési körzete anélkül növekedett a fent említett 19 Budapest környéki településsel, hogy eszközt és felszerelés sosem kapott erre, a létszám egyetlen fővel sem nőtt!

„A technikai állománytábla díszlokáció fog megváltozni. Az elmúlt évtizedekben az állománytáblázat nem követte le a fővárosban bekövetkezett változásokat (ipari létesítmények, lakóparkok), így meg kell felelni ezen elvárásoknak.”


Tisztelt Miniszter Úr!

A Fővárosi Közgyűlés által 1999 szeptemberében és az akkor regnáló belügyminiszter által is elfogadott, Budapest Főváros 2000 – 2015-ig terjedő Tűzvédelmi Koncepciója a következők szerint fogalmaz a díszlokáció vonatkozásában:

„ 3.3.2. A díszlokáció vonatkozásában

A jelenlegi területi megosztás elvét a város terjeszkedését követve célszerű további egységek tekintetében tovább fejleszteni. Ezt megerősíti az 1998. augusztusi Budapest, III. ker., Zsirai utcai tűzeset, melyet követően az ügyben tett ombudsmani ajánlást a főpolgármester és a belügyminiszter kiegészítés nélkül elfogadta. Az ajánlás többek között egy tűzoltó őrs létrehozását sürgette. Az őrs létrehozására a kezdeményezések már a lakótelep tervezésének időszakában felmerültek. Az ombudsmani ajánlás alapján elengedhetetlen a peremkerületeken épült lakótelepek védelmére az őrsök rövid, közép és hosszútávon történő létrehozása.

Az elmúlt húsz évben a tűzoltóparancsnokságok száma összességében csökkent, a gazdasági viszonyok átalakulása miatt több üzemi, illetve őrs parancsnokság szűnt meg. Ezen utóbbi egységek egy-egy szűkebb terület védelmét szolgálták, ahol viszonylag kis helyen koncentrálódott nagy érték, vagy veszélyes tevékenység, melynek megszűntével a parancsnokságok létjogosultsága is megszűnt. A másik oldalon viszont, ahol fejlődés volt tapasztalható, nem követte a változást a tűzoltóság díszlokációja. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy míg a város belső területe jól ellátott, a tűzoltók néhány percen belül a helyszínre tudnak érkezni, addig a külső területek ipari, kereskedelmi és elsősorban lakóterületei már jelentős időhátrányt szenvednek.

A főváros parancsnokságainak díszlokációját lényegében adottságnak tekinthetjük, így a tűzoltási- és műszaki mentési tevékenységet az elmúlt években e kereteken belül kellett szervezni. Ugyancsak korlátként jelentkeznek – az egyébként is szűkös fejlesztési lehetőségek mellett – a meglévő épületek adottságai, amelyek miatt egyes speciális szerek nem helyezhetők el az adott épületben.

A meglévő laktanyák közül a belváros (V-VI-VII. kerületi) tűzoltóparancsnokságának épülete – túl azon, hogy a kor mai követelményeinek nem felel meg – a helyi RRT alapján bontásra ítélt. Mielőbbi áthelyezése feltétlen indokolt, s egy olyan belvárosi helyszínen, ahol a körülményekhez képest jobb közlekedési viszonyok vannak a vonuláshoz. A Nyugati-pályaudvar környékén folyó óriási beruházásokra tekintettel, esetleg azokkal együtt lenne célszerű és ott kialakítani az új parancsnokságot. Ezen parancsnokságon a pesti tűzoltási csoport és roham szolgálat elhelyezése is indokolt lenne.

További problémát jelent az, hogy a főváros lakóinak a megfelelő biztonsághoz való joga több területen csorbát szenved. Ha elfogadjuk a nyugat-európai nagyvárosokra vonatkozó, több helyen jogszabályban is rögzített normatívát, hogy nappal 10, éjjel 5 percen belül kell eljutnunk a főváros minden pontjára, akkor sok a fehér folt, amely tovább növekszik ha figyelembe vesszük, hogy legalább két parancsnokságról kellene minden területre biztosítani ezt a szintidőt. Ráadásul a tényleges forgalmi viszonyok tovább rontják a helyzetet, s akkor még nem is beszéltünk az elsődleges működési terület (Pest megye) problematikájáról, ahol a védelem szintje a fővárosi átlagot sem éri el.

A térképet nézve látható, hogy a budai oldalon északról délre haladva a III. kerületi Békásmegyeren, különösen a lakótelep védelme érdekében lenne célszerű egy készenléti egységet elhelyezni.

 

A budai oldal legdélebbi nagytétényi része, különösen az új ipari övezetek, logisztikai központok kialakulása miatt – melyek közelében lakótelepek is találhatóak – különös figyelmet érdemel.

A pesti oldal talán még rosszabb helyzetben van, hiszen éppen a legnagyobb lakótelepek védelme a leggyengébb. Szintén északról dél fele haladva, a káposztásmegyeri lakótelep bizonytalan lefedettsége emelhető ki, de rosszabb helyzetben van Újpalota, Rákosszentmihály és környéke. Egy XVI. kerületi egység létesítése feltétlen indokolt. A XVIII. és XXIII. kerület lefedettsége pedig még ennél is rosszabb, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a pestszentlőrinci hatalmas lakótelepek csak vasúti kereszteződéseken keresztül érhetőek el, s Pestszentimre és Soroksár pedig – ahol szintén hatalmas logisztikai beruházások kezdődtek, illetve kezdődnek el – különösen messze helyezkednek el laktanyáinktól. Mind a két kerület védelme megérdemelne legalább egy-egy saját egységet.

A megfelelő minimális biztonsági szint eléréséhez az V-VI-VII. kerületi Tűzoltóparancsnokság új laktanyaépület megépítése mellett legalább öt új tűzoltó egység létesítésére lenne szükség, amelyeket őrs formájában, a helyi viszonyoknak megfelelő felszereltséggel üzemeltetnék. Egy-egy őrs létszáma min. 42 status. Ezeket a létszámokat a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság a jelenlegi helyzetéből adódóan kigazdálkodni nem képes. Ezért indokolttá válik a szervezési állománytábla módosítása és a tervezett ütemben a létszám, valamint a működési feltételek biztosítása is.”

A koncepciót az 1999 szeptemberében regnáló belügyminiszter változtatás nélkül fogadta el!

Nem volt kifogása a koncepció ellen a 2000. január elsejével felállított Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság akkori főigazgatójának sem.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy nem felel meg a valóságnak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azon állítása, hogy az elmúlt évtizedekben a főváros nem követte a változásokat!

A fővárosnak egy elfogadott, alaposan átgondolt és a mai napig érvényben lévő fejlesztési koncepciója van, melyet az elmúlt 12 év alatt nem kellett módosítani!

Ezt a koncepciót az állampolgárok és Budapest főváros védelmében az államosítás ellenére végre kellene hajtani! Nem átszervezéssel, nem racionalizálással és végképp nem úgy, hogy nem létező katasztrófavédelmi őrsökre hivatkozva szereket vonnak el a főváros mentő tűzvédelmétől!

A koncepció világosan fogalmaz: A jelenleg működő rendszeren túl, pluszban van szükség ezekre a laktanyákra, szerekre és emberekre! Példaként a békásmegyeri tűzőrséget lehet említeni, ami megalapításakor nem elvont, hanem hozzátett Budapest mentő tűzvédelméhez.


Tisztelt Miniszter Úr!


Budapest helyzete tűzvédelmi szempontból rendkívül összetett, hazánkban egyedülálló. Ha figyelembe vesszük többek között a főváros népességét, illetve az agglomerációban élők, illetve az ingázók számát, a közlekedési útvonalak főváros-központúságát, a város beépítettségét, mindezek együtt és külön is kihatnak Budapest tűzvédelmi helyzetének sajátosságára.

A főváros területe mintegy 525,13 km2, amelyen belül megtalálható a sík és a hegyvidéki terület, városi és természeti környezet egyaránt. Népessége 1.733.685 fő (2011. január 1-jei adat), a főváros népességszáma az ország népességének mintegy 20%-át teszi ki. A főváros népsűrűsége 3.301 fő/km2.

A budapesti agglomerációban kb. 2.524.700 fő él (az ország összlakosságának több mint egynegyede), míg a budapesti várostérségben hozzávetőlegesen 3,5 millió fő, ezzel a magyar főváros a legnépesebb nagyvárosi övezet Közép-Kelet Európában.

Az elmúlt két évtizedben nagy számban épültek bevásárlóközpontok, ahol létesítményenként több ezres embertömeg fordul meg nap mint nap, hétköznapra vagy hétvégére való tekintet nélkül.

Magyarország a közlekedési struktúra kialakítását tekintve meglehetősen főváros-központú. A vasútvonalak, az autópályák kialakítása mind Budapest felé összpontosul, jelentős átmenő személyi forgalmat bonyolít.

Az országban működő vállalkozások közel 30%-a Budapesten található. Itt koncentrálódik a külföldi érdekeltségű vállalkozások körülbelül 60%-a, valamint az országban bejegyzett külföldi működő tőke valamivel több, mint fele.

A fővárosban működik a legtöbb egészségügyi, illetve szociális intézmény (kórházak, idősek otthonai).

Budapest hagyományosan kulturális központ. Jellemző a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállítótermek, múzeumok viszonylag magas száma, és az országos média koncentrációja. Emellett a főváros az ország egyik jelentős turisztikai központja.

Két főváros – fővárost a fővárossal összehasonlítva – Bécs és Budapest mentő tűzvédelme érdekes számokat takar.

Budapestről a fentiekben írtam, kiegészítésként, a budapesti tűzoltóság elsődleges működési területéhez tartozik Budapest közigazgatási területén kívül még további 19 település, hasonló nagyságú összterülettel, mint a főváros.

BÉCS:

Az osztrák tartományok közül a legnépesebbnek számító Bécs lakossága 1 705 080 fő (2010), elővárosokkal együtt kb. 2 165 400fő.

A város legmagasabb pontja a Hermannskogel (543 m), a legalacsonyabb pedig Lobau (151 m). A 414,9 km²-en elterülő városnak 98,6%-a szárazföld, 1,4%-a pedig vízfelület.

Bécsi tűzoltóság működési területe csak a városra terjed ki, azt csak rendkívüli esetekben hagyhatják el.

1387 vonulós budapesti tűzoltóból, tizenhét tűzőrségen, naponta legfeljebb háromszáz várja a riasztásokat.

Bécs 1700 vonulós tűzoltójából minden nap, a város kilenc tűzvédelmi szekciójának 27 tűzőrségén egy-egy szolgálatban ötszázan teljesítenek szolgálatot.

Szervezetük így képes garantálni Bécs védelmét, azt, hogy a riasztásokat követően hét percen belül bárhová a helyszínre érkeznek.

A két főváros közötti, a védelem szempontjából jelentős különbözőséget szándékoznak tovább növelni, Budapest mentő tűzvédelmét gyengíteni.


Tisztelt Miniszter Úr!


Budapest mentő tűzvédelmének leépítését az alábbi példával illusztrálom:

A hivatásos tűzoltó parancsnokságok készenléti szerállományáról szóló BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 19/2012. számú intézkedésének melléklete szerint a „Budafoki Tűzőrség” -ről kivonásra kerül 1db gépjárműfecskendő és 1 db magasból mentő gépjármű, a hozzá rendelt létszámmal együtt.

A védelemre 1db gépjárműfecskendő és 1db gyorsbeavatkozó gépjármű marad készenlétben.

A leépítés súlyosan veszélyezteti Budatétény/Nagytétény mentő tűzvédelmét!

1999.-től folyamatosan épülő, szépülő, közel 60 ezres lélekszámú XXII. kerületben épült fel a Campona 53.000 m2, több mint 150 üzlettel, kávézókkal, magában foglalja TESCO hipermarketet (13.000 m2), Közép-Európában egyedülálló létesítményét a Tropicariumot, és 11 teremmel rendelkező Multiplex mozit.

Felépült a RTL klub székháza, Rózsakerti lakótelep oldalában a lakópark, mellette a vencelkerti lakópark és kettő tízszintes lakóház.

Nagytétényben logisztikai park épült.

XXII. Bányalég u. 2 szám alatt továbbra is működik a veszélyes üzemnek minősülő Agro-Chemie Gyártó Kft., fő profilja növényvédőszer késztermék előállítása.

A kerületen áthalad a 6. sz. főútvonal, az M0 autóút és a 7. sz. (régi Balatoni) országút. Keleti oldalán húzódik a Dunántúlra vezető 30-as és 40-es számú vasútvonal.

Stb.

1999-ben, Budapest Főváros 2000 – 2015-ig terjedő Tűzvédelmi Koncepciójában, Nagytétény mentő tűzvédelmének fokozására tettek javaslatot a díszlokációval foglalkozó szakemberek!

A Budafoki Tűzőrség a Jókai Mór u. 35. szám alatt található. Innen még kilométereket lehet autózni déli irányban kifelé a fővárosból úgy, hogy még mindig sűrűn lakott területen jár az ember. Nem csak több emeletes házak, de ipari területeket is találunk erre szép számmal. Amennyiben a 19/2012.sz. BM OKF főigazgatói intézkedés 2012. április 01-én hatályba lép, úgy a Budafoki Tűzőrségtől délre található területekre történő vonulás során amennyiben segítségre van szüksége az itt meghagyott erőknek, úgy az a legközelebbi laktanyából a XI. kerületből érkezhet.

Miniszter Úr!

Józanul gondolkodó ember ezt nem gondolhatja komolyan! Amennyiben ezen a területen egy magasból mentő szerre lesz szükség pl. életmentéshez, úgy a legközelebbi ha éppen állomáshelyén tartózkodik a Feneketlen tó mellől fog elindulni! El tudja képzelni Miniszter Úr, hogy ez egy átlagos délutáni csúcsforgalomban mennyi időveszteséget fog jelenteni? Arról már nem is beszélve, hogy ettől a pillanattól kezdve Újbuda a maga kiterjedt panelházas területeivel mire számíthat? Mivel a Közép-budai magasból mentő szert az intézkedés szintén elvonja, budai oldalon ettől a pillanattól kezdve az Óbudai magasból mentő szer marad a legközelebbi! Ön szerint ez vállalható?


Tisztelt Miniszter Úr!


A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerint az emberek és az eszközök optimális elosztása, a „védelem közelebb vitele a lakossághoz” történik meg április elsejéig. A gyakorlat nem ezt mutatja!

Hivatásos tűzoltók és közalkalmazottak leépítése (létszámcsökkentés), és szerek kivonása zajlik!

És ami ennél nagyságrendileg nagyobb probléma, hogy jelenleg Budapest mentő tűzvédelmének kritikus leépítése van folyamatban!

Kérem Miniszter Urat, hogy Budapest mentő tűzvédelmi helyzetének leépítése ellen, a fentiek alapján sajnos előre predesztinálható katasztrófák ellen felelős politikusként fellépni szíveskedjék!


Budapest. 2012. március 23.

 

Kiss József sk.

       Elnök

Eredetiben elérhető itt: http://www.ftsz.hu/images/stories/level/20120323pinterlevel.pdf

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 08:38
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76