Kezdölap
Nyílt levél Dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez
2012. March 23.

Nyílt levél


BELÜGYMINISZTÉRIUM

Dr. Pintér Sándor Úr

belügyminiszter

r é s z é r e !


Budapest


Tisztelt Miniszter Úr!


A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság által emlegetett „átszervezés”, „feladatracionalizálás”, „szervezetkorszerûsítés”, „reagálóképesség fokozás”, a „védelem közelebb vitele a lakossághoz” folyamat a tegnapi nap során újabb epizóddal bõvült.

A Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság személyi állományából nagyságrendileg 100, zömében sokéves szolgálati tapasztalattal rendelkezõ hivatásos tûzoltó lett berendelve az FKI dísztermébe személyi elbeszélgetésre. Engedje meg Miniszter Úr, hogy errõl az 1996. évi XLIII. törvény 34/A. § (6) bekezdésében foglalt szakszervezeti jogok – és ezzel a munkavállalók érdekeinek – csorbításával lezajlott eseményrõl elsõ kézbõl némi áttekintést adjak:

Varga Ferenc tû. ezredes, FKI igazgató beszédében tudatta a megjelentekkel, hogy számukra az FKI nem tud státuszt ajánlani. Ugyanakkor megnyugtatta a jelen lévõket, hogy országos szinten mindenkit el tudnak és szándékoznak helyezni. Ezután párhuzamosan 6 munkabizottság kezdte meg a személyi elbeszélgetéseket. Ezeken az elbeszélgetéseken a hivatásos állomány tagjainak két választási lehetõsége volt: Elfogadja a számára felajánlott státuszt, vagy megszûnik a szolgálati viszonya.

Néhány szemelvény a felajánlásokból:

  • Dánszentmiklósi lakhelyû bajtársunknak státuszt ajánlottak fel Dunaújvárosban.
  • Váli lakhelyû bajtársunknak státuszt ajánlottak fel Dunaújvárosban.
  • Tököli lakhelyû bajtársunknak státuszt ajánlottak fel Sárbogárdon.
  • Budapesti lakhelyû bajtársunknak nem konkrét státuszt ajánlottak fel Csongrád megyében.
  • Budapesti lakhelyû bajtársunknak státuszt ajánlottak fel Balassagyarmaton.

Mindezeket úgy, hogy tudvalevõ: a hivatásos tûzoltóság sehol nem rendelkezik nõtlen-tiszti szállóval, illetve idejekorán közölték mindenkivel, hogy a munkába járás költségeit nem fogják téríteni!

A legfelháborítóbb eset talán egy Érdi lakhelyû bajtársunkkal esett meg, akinek Nógrád megyét ajánlották meg. Kérdésére, hogy ezt mégis hogyan gondolták azt a választ kapta, hogy adja el a házát és költözzön oda a családjával!

Kérdezem Miniszter Urat, hogy egy „feladatracionalizálás” szlogen alatt – mely szóhasználat elméletileg egy elõzetes és alapos felmérést sejtetne – zajló „átszervezés”, „szervezetkorszerûsítés” alatt hogyan fordulhat elõ, hogy dánszentmiklósi lakosnak dunaújvárosi, míg érdi bajtársunknak Nógrád megyei státuszt ajánlanak fel?

Hogyan fordulhat elõ az, hogy kinevezett gépjármûvezetõnek szûnik meg állítólag a státusza – míg ugyanebbe a laktanyába több kolléga érkezik ugyanilyen státuszba?

Hogyan fordulhat elõ az, hogy egy olyan bajtársunknak akinek másfél éve be van adva az áthelyezési kérelme a balassagyarmati tûzoltóságra egy budapesti státuszt ajánlottak, míg másnak pont Balassagyarmatot?

Hogyan fordulhat elõ az, hogy míg több éves–évtizedes szolgálati viszonnyal rendelkezõ, tapasztalt tûzoltóknak szûnik meg állítólag a státusza és ajánlanak fel nekik pozíciókat nem létezõ katasztrófavédelmi õrsökön vagy éppen az ország más pontjain, addig – az õ érdemeik maximális tiszteletben tartása mellett! – próbaidõs vagy éppen csak 1- 1,5 év szolgálati viszonnyal rendelkezõ újoncok maradnak ugyanezekben a státuszokban és helyeken?

Kérdezem Miniszter Urat, hogy mi ez ha nem bújtatott leépítés (létszámcsökkentés) és tisztogatás?


Tisztelt Miniszter Úr!


A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság szerint az emberek és az eszközök optimális elosztása, a „védelem közelebb vitele a lakossághoz” történik meg április elsejéig.

Szeretném Miniszter Úr figyelmébe ajánlani az alábbi táblázatot. A második oszlopban a tûzoltóságok legkisebb erõ- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervrõl, a mûködési területrõl, valamint a tûzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítésérõl szóló 32/2009. (XI. 30.) ÖM rendeletben szereplõ számok találhatóak. A harmadik oszlopban a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgató 19/2012. számú Intézkedése A hivatásos tûzoltó parancsnokságok készenléti szerállományáról. A negyedik oszlopban a különbözet! (Országos adatok)

Megnevezés

32/2009

19/2012

Különbözet





Készenléti gépjármû fecskendõ

218

215

– 3

Tartalék gépjármû fecskendõ

112

87

– 25

Vízszállító gépjármû

97

98

+ 1

K. teher

33

32

– 1

Erdõtüzes gépjármû

24

18

– 6

Tûzoltásvezetõi gépjármû

96

0

– 96

Kishajó

40

40

0

Habbal oltó gépjármû

12

15

+ 3

Porral oltó gépjármû

6

5

– 1

Magasból mentõ

89

83

– 6

Mûszaki mentõszer

15

18

+ 3

Gyorsbeavatkozó

63

53

– 10

Daru

9

8

– 1


A 19/2012.sz. BM OKF fõigazgatói intézkedés 2012. április 01-én hatályba lép!

Ezen „átszervezés”, „feladatracionalizálás”, „szervezetkorszerûsítés”, „reagálóképesség fokozás”, a „védelem közelebb vitele a lakossághoz” folyamatnak a Budapest mentõ tûzvédelmében részt vevõ szerek is áldozatául esnek!

Kérdezem Miniszter Urat, hogy mi a racionalizálás például abban ha Budapest belvárosának (V.-VI.-VII. kerület) mentõ tûzvédelmére egyetlen egy darab gépjármûfecskendõt hagynak? Az Országház, a Deák Ferenc tér mint Budapest egyik legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja, az Opera és még sorolhatnám mi minden köz és kulturális létesítmény, szállodák és szórakozóhelyek védelmére!


Tisztelt Miniszter Úr!


Négy szervezet integrációjával – Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság, Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Repülõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság és szervezetében az Országház Tûzoltóparancsnokság – létre jött Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKVI) tekintetében a katasztrófavédelmi törvény hatályosulása érdekében átszervezésre kerül sor.

A szervezet átalakítás célja a végrehajtás-centrikusság erõsítése.

A BM. Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság megfogalmazása, tájékoztatása szerint:

„…a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a központi költségvetési szerv vezetõje, szervezési hatáskörében eljárva feladatracionalizálás és szervezetkorszerûsítés végrehajtását tervezi. A szervezet korszerûsítés célja, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek reagáló-képességét fokozza.”

„A tervezett szervezet átalakítás semmilyen formában nem gyengíti Budapest tûzbiztonságát, a rendelkezésre álló erõk, eszközök fokozásával a cél közelebb vinni a védelmet a lakossághoz.„

„FKVI létszáma tekintetében: A FKVI díszlokációja változik meg, ebbe nem csak a fõváros kérdését, hanem a 19 Budapest környéki település díszlokációját is figyelembe kell venni.”

Ez önmagában is egy igen durva ferdítés, ugyanis tény, hogy 1995. évben a tûzoltóságok önkormányzat alá rendelésekor a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság elsõdleges mûködési körzete anélkül növekedett a fent említett 19 Budapest környéki településsel, hogy eszközt és felszerelés sosem kapott erre, a létszám egyetlen fõvel sem nõtt!

„A technikai állománytábla díszlokáció fog megváltozni. Az elmúlt évtizedekben az állománytáblázat nem követte le a fõvárosban bekövetkezett változásokat (ipari létesítmények, lakóparkok), így meg kell felelni ezen elvárásoknak.”


Tisztelt Miniszter Úr!

A Fõvárosi Közgyûlés által 1999 szeptemberében és az akkor regnáló belügyminiszter által is elfogadott, Budapest Fõváros 2000 – 2015-ig terjedõ Tûzvédelmi Koncepciója a következõk szerint fogalmaz a díszlokáció vonatkozásában:

„ 3.3.2. A díszlokáció vonatkozásában

A jelenlegi területi megosztás elvét a város terjeszkedését követve célszerû további egységek tekintetében tovább fejleszteni. Ezt megerõsíti az 1998. augusztusi Budapest, III. ker., Zsirai utcai tûzeset, melyet követõen az ügyben tett ombudsmani ajánlást a fõpolgármester és a belügyminiszter kiegészítés nélkül elfogadta. Az ajánlás többek között egy tûzoltó õrs létrehozását sürgette. Az õrs létrehozására a kezdeményezések már a lakótelep tervezésének idõszakában felmerültek. Az ombudsmani ajánlás alapján elengedhetetlen a peremkerületeken épült lakótelepek védelmére az õrsök rövid, közép és hosszútávon történõ létrehozása.

Az elmúlt húsz évben a tûzoltóparancsnokságok száma összességében csökkent, a gazdasági viszonyok átalakulása miatt több üzemi, illetve õrs parancsnokság szûnt meg. Ezen utóbbi egységek egy-egy szûkebb terület védelmét szolgálták, ahol viszonylag kis helyen koncentrálódott nagy érték, vagy veszélyes tevékenység, melynek megszûntével a parancsnokságok létjogosultsága is megszûnt. A másik oldalon viszont, ahol fejlõdés volt tapasztalható, nem követte a változást a tûzoltóság díszlokációja. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy míg a város belsõ területe jól ellátott, a tûzoltók néhány percen belül a helyszínre tudnak érkezni, addig a külsõ területek ipari, kereskedelmi és elsõsorban lakóterületei már jelentõs idõhátrányt szenvednek.

A fõváros parancsnokságainak díszlokációját lényegében adottságnak tekinthetjük, így a tûzoltási- és mûszaki mentési tevékenységet az elmúlt években e kereteken belül kellett szervezni. Ugyancsak korlátként jelentkeznek – az egyébként is szûkös fejlesztési lehetõségek mellett – a meglévõ épületek adottságai, amelyek miatt egyes speciális szerek nem helyezhetõk el az adott épületben.

A meglévõ laktanyák közül a belváros (V-VI-VII. kerületi) tûzoltóparancsnokságának épülete – túl azon, hogy a kor mai követelményeinek nem felel meg – a helyi RRT alapján bontásra ítélt. Mielõbbi áthelyezése feltétlen indokolt, s egy olyan belvárosi helyszínen, ahol a körülményekhez képest jobb közlekedési viszonyok vannak a vonuláshoz. A Nyugati-pályaudvar környékén folyó óriási beruházásokra tekintettel, esetleg azokkal együtt lenne célszerû és ott kialakítani az új parancsnokságot. Ezen parancsnokságon a pesti tûzoltási csoport és roham szolgálat elhelyezése is indokolt lenne.

További problémát jelent az, hogy a fõváros lakóinak a megfelelõ biztonsághoz való joga több területen csorbát szenved. Ha elfogadjuk a nyugat-európai nagyvárosokra vonatkozó, több helyen jogszabályban is rögzített normatívát, hogy nappal 10, éjjel 5 percen belül kell eljutnunk a fõváros minden pontjára, akkor sok a fehér folt, amely tovább növekszik ha figyelembe vesszük, hogy legalább két parancsnokságról kellene minden területre biztosítani ezt a szintidõt. Ráadásul a tényleges forgalmi viszonyok tovább rontják a helyzetet, s akkor még nem is beszéltünk az elsõdleges mûködési terület (Pest megye) problematikájáról, ahol a védelem szintje a fõvárosi átlagot sem éri el.

A térképet nézve látható, hogy a budai oldalon északról délre haladva a III. kerületi Békásmegyeren, különösen a lakótelep védelme érdekében lenne célszerû egy készenléti egységet elhelyezni.

 

A budai oldal legdélebbi nagytétényi része, különösen az új ipari övezetek, logisztikai központok kialakulása miatt – melyek közelében lakótelepek is találhatóak – különös figyelmet érdemel.

A pesti oldal talán még rosszabb helyzetben van, hiszen éppen a legnagyobb lakótelepek védelme a leggyengébb. Szintén északról dél fele haladva, a káposztásmegyeri lakótelep bizonytalan lefedettsége emelhetõ ki, de rosszabb helyzetben van Újpalota, Rákosszentmihály és környéke. Egy XVI. kerületi egység létesítése feltétlen indokolt. A XVIII. és XXIII. kerület lefedettsége pedig még ennél is rosszabb, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a pestszentlõrinci hatalmas lakótelepek csak vasúti keresztezõdéseken keresztül érhetõek el, s Pestszentimre és Soroksár pedig – ahol szintén hatalmas logisztikai beruházások kezdõdtek, illetve kezdõdnek el – különösen messze helyezkednek el laktanyáinktól. Mind a két kerület védelme megérdemelne legalább egy-egy saját egységet.

A megfelelõ minimális biztonsági szint eléréséhez az V-VI-VII. kerületi Tûzoltóparancsnokság új laktanyaépület megépítése mellett legalább öt új tûzoltó egység létesítésére lenne szükség, amelyeket õrs formájában, a helyi viszonyoknak megfelelõ felszereltséggel üzemeltetnék. Egy-egy õrs létszáma min. 42 status. Ezeket a létszámokat a Fõvárosi Tûzoltóparancsnokság a jelenlegi helyzetébõl adódóan kigazdálkodni nem képes. Ezért indokolttá válik a szervezési állománytábla módosítása és a tervezett ütemben a létszám, valamint a mûködési feltételek biztosítása is.”

A koncepciót az 1999 szeptemberében regnáló belügyminiszter változtatás nélkül fogadta el!

Nem volt kifogása a koncepció ellen a 2000. január elsejével felállított Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság akkori fõigazgatójának sem.

A fentiek alapján kijelenthetõ, hogy nem felel meg a valóságnak az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság azon állítása, hogy az elmúlt évtizedekben a fõváros nem követte a változásokat!

A fõvárosnak egy elfogadott, alaposan átgondolt és a mai napig érvényben lévõ fejlesztési koncepciója van, melyet az elmúlt 12 év alatt nem kellett módosítani!

Ezt a koncepciót az állampolgárok és Budapest fõváros védelmében az államosítás ellenére végre kellene hajtani! Nem átszervezéssel, nem racionalizálással és végképp nem úgy, hogy nem létezõ katasztrófavédelmi õrsökre hivatkozva szereket vonnak el a fõváros mentõ tûzvédelmétõl!

A koncepció világosan fogalmaz: A jelenleg mûködõ rendszeren túl, pluszban van szükség ezekre a laktanyákra, szerekre és emberekre! Példaként a békásmegyeri tûzõrséget lehet említeni, ami megalapításakor nem elvont, hanem hozzátett Budapest mentõ tûzvédelméhez.


Tisztelt Miniszter Úr!


Budapest helyzete tûzvédelmi szempontból rendkívül összetett, hazánkban egyedülálló. Ha figyelembe vesszük többek között a fõváros népességét, illetve az agglomerációban élõk, illetve az ingázók számát, a közlekedési útvonalak fõváros-központúságát, a város beépítettségét, mindezek együtt és külön is kihatnak Budapest tûzvédelmi helyzetének sajátosságára.

A fõváros területe mintegy 525,13 km2, amelyen belül megtalálható a sík és a hegyvidéki terület, városi és természeti környezet egyaránt. Népessége 1.733.685 fõ (2011. január 1-jei adat), a fõváros népességszáma az ország népességének mintegy 20%-át teszi ki. A fõváros népsûrûsége 3.301 fõ/km2.

A budapesti agglomerációban kb. 2.524.700 fõ él (az ország összlakosságának több mint egynegyede), míg a budapesti várostérségben hozzávetõlegesen 3,5 millió fõ, ezzel a magyar fõváros a legnépesebb nagyvárosi övezet Közép-Kelet Európában.

Az elmúlt két évtizedben nagy számban épültek bevásárlóközpontok, ahol létesítményenként több ezres embertömeg fordul meg nap mint nap, hétköznapra vagy hétvégére való tekintet nélkül.

Magyarország a közlekedési struktúra kialakítását tekintve meglehetõsen fõváros-központú. A vasútvonalak, az autópályák kialakítása mind Budapest felé összpontosul, jelentõs átmenõ személyi forgalmat bonyolít.

Az országban mûködõ vállalkozások közel 30%-a Budapesten található. Itt koncentrálódik a külföldi érdekeltségû vállalkozások körülbelül 60%-a, valamint az országban bejegyzett külföldi mûködõ tõke valamivel több, mint fele.

A fõvárosban mûködik a legtöbb egészségügyi, illetve szociális intézmény (kórházak, idõsek otthonai).

Budapest hagyományosan kulturális központ. Jellemzõ a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállítótermek, múzeumok viszonylag magas száma, és az országos média koncentrációja. Emellett a fõváros az ország egyik jelentõs turisztikai központja.

Két fõváros – fõvárost a fõvárossal összehasonlítva – Bécs és Budapest mentõ tûzvédelme érdekes számokat takar.

Budapestrõl a fentiekben írtam, kiegészítésként, a budapesti tûzoltóság elsõdleges mûködési területéhez tartozik Budapest közigazgatási területén kívül még további 19 település, hasonló nagyságú összterülettel, mint a fõváros.

BÉCS:

Az osztrák tartományok közül a legnépesebbnek számító Bécs lakossága 1 705 080 fõ (2010), elõvárosokkal együtt kb. 2 165 400fõ.

A város legmagasabb pontja a Hermannskogel (543 m), a legalacsonyabb pedig Lobau (151 m). A 414,9 km²-en elterülõ városnak 98,6%-a szárazföld, 1,4%-a pedig vízfelület.

Bécsi tûzoltóság mûködési területe csak a városra terjed ki, azt csak rendkívüli esetekben hagyhatják el.

1387 vonulós budapesti tûzoltóból, tizenhét tûzõrségen, naponta legfeljebb háromszáz várja a riasztásokat.

Bécs 1700 vonulós tûzoltójából minden nap, a város kilenc tûzvédelmi szekciójának 27 tûzõrségén egy-egy szolgálatban ötszázan teljesítenek szolgálatot.

Szervezetük így képes garantálni Bécs védelmét, azt, hogy a riasztásokat követõen hét percen belül bárhová a helyszínre érkeznek.

A két fõváros közötti, a védelem szempontjából jelentõs különbözõséget szándékoznak tovább növelni, Budapest mentõ tûzvédelmét gyengíteni.


Tisztelt Miniszter Úr!


Budapest mentõ tûzvédelmének leépítését az alábbi példával illusztrálom:

A hivatásos tûzoltó parancsnokságok készenléti szerállományáról szóló BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgató 19/2012. számú intézkedésének melléklete szerint a „Budafoki Tûzõrség” -rõl kivonásra kerül 1db gépjármûfecskendõ és 1 db magasból mentõ gépjármû, a hozzá rendelt létszámmal együtt.

A védelemre 1db gépjármûfecskendõ és 1db gyorsbeavatkozó gépjármû marad készenlétben.

A leépítés súlyosan veszélyezteti Budatétény/Nagytétény mentõ tûzvédelmét!

1999.-tõl folyamatosan épülõ, szépülõ, közel 60 ezres lélekszámú XXII. kerületben épült fel a Campona 53.000 m2, több mint 150 üzlettel, kávézókkal, magában foglalja TESCO hipermarketet (13.000 m2), Közép-Európában egyedülálló létesítményét a Tropicariumot, és 11 teremmel rendelkezõ Multiplex mozit.

Felépült a RTL klub székháza, Rózsakerti lakótelep oldalában a lakópark, mellette a vencelkerti lakópark és kettõ tízszintes lakóház.

Nagytétényben logisztikai park épült.

XXII. Bányalég u. 2 szám alatt továbbra is mûködik a veszélyes üzemnek minõsülõ Agro-Chemie Gyártó Kft., fõ profilja növényvédõszer késztermék elõállítása.

A kerületen áthalad a 6. sz. fõútvonal, az M0 autóút és a 7. sz. (régi Balatoni) országút. Keleti oldalán húzódik a Dunántúlra vezetõ 30-as és 40-es számú vasútvonal.

Stb.

1999-ben, Budapest Fõváros 2000 – 2015-ig terjedõ Tûzvédelmi Koncepciójában, Nagytétény mentõ tûzvédelmének fokozására tettek javaslatot a díszlokációval foglalkozó szakemberek!

A Budafoki Tûzõrség a Jókai Mór u. 35. szám alatt található. Innen még kilométereket lehet autózni déli irányban kifelé a fõvárosból úgy, hogy még mindig sûrûn lakott területen jár az ember. Nem csak több emeletes házak, de ipari területeket is találunk erre szép számmal. Amennyiben a 19/2012.sz. BM OKF fõigazgatói intézkedés 2012. április 01-én hatályba lép, úgy a Budafoki Tûzõrségtõl délre található területekre történõ vonulás során amennyiben segítségre van szüksége az itt meghagyott erõknek, úgy az a legközelebbi laktanyából a XI. kerületbõl érkezhet.

Miniszter Úr!

Józanul gondolkodó ember ezt nem gondolhatja komolyan! Amennyiben ezen a területen egy magasból mentõ szerre lesz szükség pl. életmentéshez, úgy a legközelebbi ha éppen állomáshelyén tartózkodik a Feneketlen tó mellõl fog elindulni! El tudja képzelni Miniszter Úr, hogy ez egy átlagos délutáni csúcsforgalomban mennyi idõveszteséget fog jelenteni? Arról már nem is beszélve, hogy ettõl a pillanattól kezdve Újbuda a maga kiterjedt panelházas területeivel mire számíthat? Mivel a Közép-budai magasból mentõ szert az intézkedés szintén elvonja, budai oldalon ettõl a pillanattól kezdve az Óbudai magasból mentõ szer marad a legközelebbi! Ön szerint ez vállalható?


Tisztelt Miniszter Úr!


A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság és a Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerint az emberek és az eszközök optimális elosztása, a „védelem közelebb vitele a lakossághoz” történik meg április elsejéig. A gyakorlat nem ezt mutatja!

Hivatásos tûzoltók és közalkalmazottak leépítése (létszámcsökkentés), és szerek kivonása zajlik!

És ami ennél nagyságrendileg nagyobb probléma, hogy jelenleg Budapest mentõ tûzvédelmének kritikus leépítése van folyamatban!

Kérem Miniszter Urat, hogy Budapest mentõ tûzvédelmi helyzetének leépítése ellen, a fentiek alapján sajnos elõre predesztinálható katasztrófák ellen felelõs politikusként fellépni szíveskedjék!


Budapest. 2012. március 23.

 

Kiss József sk.

       Elnök

Eredetiben elérhetõ itt: http://www.ftsz.hu/images/stories/level/20120323pinterlevel.pdf

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 18:48
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1137
Linkek: 75