Kezdölap
Sajtótájékoztató
2012. March 09.

A 2011. év végén Magyarországon eszközölt jogszabály-módosítások drasztikusan érintették a rendészeti területen mûködõ szakszervezetek mûködését, többek közt a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete, a Fõvárosi Tûzoltók Szakszervezete, valamint a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete mûködését is.

A versenyszférához képest diszkriminatív törvényi változások hatása az alábbiakban foglalható össze.

Szakszervezetek és a munkáltató viszonya:

A jogalkotó a szakszervezetekkel való együttmûködési kötelezettség jogszabályban rögzített kitételének eltörlésével formálissá tette a szakszervezetek érdemi érdekérvényesítõ tevékenységét. A jogszabály-módosítások folytán a szakszervezetek gyakorlatilag formális konzultatív szerepet tölthetnek be, a munkáltatóval szemben az általános jogi eszközökön, a munkavállalókat megilletõ egyedi jogosítványokon túl nincs érdemi érdekérvényesítõ tevékenységét a 2012. január 1-jén hatályba lépett módosítás szerint megszüntették fegyveres és a rendvédelmi szerveken belül a parancsnokok együttmûködési kötelezettségét. A fegyveres szerv a tájékoztató kéréseket rendvédelmi érdekek vagy fegyveres szerv jogos érdekeire hivatkozva megtagadhatja. Megszûnt a szakszervezetek egészséges és biztonságos szolgálat teljesítés betartására vonatkozó ellenõrzési jogosítványa is. Megszûntették a szolgálati viszonnyal összefüggõ anyagi és szociális intézkedések elõtti munkáltatói tájékoztatást, ezeket a jogköröket a kamarákhoz telepítették. Szintén megszüntették a szakszervezet jogellenes intézkedés ellen benyújtható kifogás jogát, az ezzel kapcsolatos kötelezõ egyeztetõ tárgyalások megtartását is.

Szakszervezetek mûködési feltételei:

Általánosságban elmondható, hogy a jogalkotó gyakorlatilag azonnali hatállyal léptette életbe a szakszervezeteket érintõ negatív intézkedéseket, semmilyen átmenetet nem hagyva számukra a megváltozott helyzetre való felkészülésre.

A szakszervezetek szakemberei mindeddig a rendészeti szervek állományába tartozó személyek voltak, munkájukat függetlenített státuszban látták el teljes munkaidõben. 2012. január 1. napjától a szakszervezeti tevékenységhez kapcsolódó – alá-fölé rendeltségi viszonyt is kiiktató – függetlenített státusz jogalkotó általi megszüntetése eredményeként szakszervezeteink egyik napról a másikra elveszítették munkaerejüket: a szakszervezeti tevékenységet fõállásban végzõ dolgozók a jogszabályi feltételek megváltozása miatt szükségszerûen a munkáltató által meghatározott beosztásban kötelesek munkát végezni, ellehetetlenítve, illetve jelentõsen megnehezítve ezzel a szakszervezetek jogszabályban is megjelölt célja szerinti érdekképviseleti, érdekvédelmi szerepének tényleges betöltését. A munkaerõ pótlását szakszervezeteink – saját költségvetésük terhére – szükségszerûen egyéb módon kénytelenek megoldani. Ellehetetlenítve ezzel a még aktív állományban lévõ szakszervezeti vezetõk képviseleti tevékenységét is.

A jogszabály drasztikusan megreformálta a szakszervezeti tisztségviselõknek járó munkaidõ-kedvezmény rendszerét is. A valamennyi tisztségviselõ által igénybe vehetõ, összevonható, a fel nem használt részben pénzben megváltható munkaidõ-kedvezmény helyett olyan rendszer került bevezetésre, amelyben munkaidõ-kedvezményre munkáltatónként kizárólag egy fõ tisztségviselõ jogosult. A kedvezmény mértéke a havi szolgálatteljesítési idõ 10%-ára redukálódott. A pénzbeli megváltás megszüntetése eredményeként a szakszervezetek éves szinten közel 37 millió forinttól estek el, amely összeget eddig a több ezer fõs tagság élet és munkakörülményeinek javítása, oktatási, szociális, kulturális szükségletei kielégítésének elõsegítésére fordíthatott.

Súlyos diszkrimináció a korábbi törvényben szabályozott szakszervezeti oktatásra szánt fizetett szabadság megvonása is. Ennek megszüntetése kizárja, hogy a dolgozókat a munkaügyi törvények változásával kapcsolatban a szakszervezetek bármilyen összevont képzésben részesítsék.

Módosításra kerültek a munkajogi védelemre jogosultság szabályai is: munkajogi védelemre munkáltatóként csak egy fõ jelölhetõ meg. Az eddig munkajogi védettséget élvezõ többi szakszervezeti tisztségviselõ elveszítette az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység szempontjából kiemelkedõ jelentõséggel bíró védett státuszt. Ez azt jelenti, hogy a szervezetenként például a szakszervezet elnöke illetve képviselettel bíró tagjai sem részesülhetnek jogszabályi védelemben, amennyiben a munkahelyük egy önálló állomány táblával rendelkezõ munkáltatóhoz esik.

Az új jogszabályi környezetbõl fakadóan a szakszervezetek vezetõ testületei sem tudnak megfelelõen mûködni. Tekintettel arra, hogy a munkaidõ-kedvezmény munkáltatónként csak 1 tisztségviselõnek jár, egyrészt egy-egy szervezet 4-5 fõbõl álló vezetõsége sem tud a munkaidõ-kedvezmény terhére ülésezni, másrészt a legfõbb döntéshozó szervek (országos értekezletek, küldöttgyûlések) összehívása is ellehetetlenül, hiszen az adott esetben eltérõ munkarendben is foglalkoztatott küldöttek – munkaidõ-kedvezmény hiányában – nem tudnak részt venni az üléseken, ezzel sérül a képviseleti jogosultság demokratizmusa, hiszen a legfõbb szerv üléseire delegált képviselõk sem tudnak résztvenni az értekezleteken.

Az érintett szakszervezetek vezetõi közül többen nemzetközi tisztséget is betöltenek. A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke például egyben alelnöke az Európai Vám- és Pénzügyi Szervezeteket tömörítõ szövetségnek is. A munkaidõ-kedvezmény rendszerének radikális megváltoztatása esetükben azt eredményezi, hogy az igénybe vehetõ munkaidõ-kedvezmény mértékére tekintettel gyakorlatilag egy két napos ülésre már nem tudnak elutazni.

A fenti intézkedéseken túl a jogalkotó – hatályon kívül helyezve azt a rendelkezést, amely kötelezte a munkáltatót arra, hogy a tagdíjat a tag erre irányuló nyilatkozata alapján a munkabérbõl közvetlenül levonja – diszkriminatív módon megnehezítette a szakszervezeti tagdíj szervezett módón való beszedését. A jogalkotói döntés eredményeként a sok ezres létszámú szakszervezeteknek több millió forintos bevételkieséssel kellett szembesülniük. A rendvédelmi szakszervezeteknek tehát mind a tagdíj mértékében, mind a levonás tekintetében azonnali intézkedést kell hozniuk ellentétben a versenyszférával, ahol a törvény továbbra is kötelezi a munkáltatót a levonásra. Megjegyezzük, hogy a versenyszférában megmaradt a munkaidõ kedvezmény összevonásának lehetõsége is.

A szakszervezetek érdemi mûködésének ellehetetlenítését célozza a helyiséghasználat és az infrastruktúra munkáltató általi kötelezõ biztosítását rögzítõ rendelkezés hatályon kívül helyezése is.

A jogszabály-változások az ágazati érdekegyeztetés kereteit is hátrányosan érintették: a jogalkotó megszüntette azt a fórumot, amely az egy törvény alá tartozó hivatásos állomány eddigi kormányzati fórumaként szolgált. Ezzel kizárták az ágazati közi fórum mûködtetését, mely eddig a több ágazat alá tartozó hivatásos jogviszonyúak érdekegyeztetõ fórumaként szolgált.

Zárójelben jegyezzük meg, hogy a szakszervezetek kiiktatására létrehozandó kamarák tekintetében az állam továbbra is levonja a tagdíjat, a velük való tárgyalásra továbbra is mûködteti az ágazati miniszteriális fórumot. Megemlítjük továbbá, hogy a magyar jogalkotó az ILO egyezmény definíciója szerinti fegyveres erõkre vonatkozó szabályokban (2001. évi XCV. törvény) fenntartotta a munkaidõ-kedvezmény összevonásának lehetõségét, az állomány tagjainak legalább 10 százalékát képviselõ szakszervezetek vonatkozásában meghagyta a szolgálati jogviszonyt érintõ miniszteri szabályozással kapcsolatos kötelezõ konzultációt; nem került felállításra a szakszervezetekkel párhuzamos jogosultságokkal rendelkezõ érdekvédelmi köztestület; a fegyveres erõknél a jogszabály erejénél fogva továbbra is fennáll a munkáltató szakszervezeti tagdíjlevonási kötelezettsége.

A kormány ezen intézkedésével súlyosan sérti a rendvédelmi szervek hivatásos állományú és közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozóinak szervezkedési szabadságát és Magyarország megsérti ezáltal e szabadságot garantáló – Magyarország által is ratifikált – 87, 98. és 135. számú ILO egyezményeket.

Az új szabályzás, mely a tisztségviselõk havi munkaidejének 10%-ra való csökkentésérõl rendelkezik, ellehetetleníti a szakszervezetek mûködését, ez alapján nem lehetséges az sem, hogy a szakszervezeteknek legalább egy tisztségviselõje legyen, amely szakszervezeti munkát végez teljes munkaidejében, akkor sem, ha a taglétszám ezt igényelné. További nehézséget okoz, hogy a munkaidõ kedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal elõtte be kell jelenteni, ennél rövidebb idei bejelentésre csak nagyon kivételes esetben van lehetõség. A munkaidõ kedvezménybe a korábbiaktól eltérõen beleszámít a munkáltatóval folytatott egyeztetés is, csökkentve ezáltal vagy éppen ellehetetlenítve a szakszervezet önálló tevékenységére jutó idõt.

Nevetséges, hogy amíg több ezer fõs taglétszámmal rendelkezõ szakszervezetek esetén sincs lehetõség az egyes tisztségviselõk részére járó munkaidõ kedvezmények összevonására sem. A sajtótájékoztatót tartó szakszervezetek egyes tagjai több, mint 20 éves múltra tekintenek vissza, soha egyelten kormány vagy hatalom nem törekedett teljes ellehetetlenítésükre, hiszen azt tartjuk, hogy a rendszerváltás egyik hatalmas eredménye volt az egyesülési törvény megalkotása és az alapján a rendvédelmi szférában valódi érdekképviselt megjelenése. Úgy érezzük ezzel a kormány a rendszerváltás egyik lényeges elemét törli el.

Milyen lépéseket tesznek a szakszervezetek ezzel kapcsolatban, a szakszervezetek vezetõi ezzel kapcsolatban alkotmányjogi panaszt nyújtanak be és ombudsman eljárást kezdeményeznek annak érdekében, hogy az álláspontjuk szerint alkotmányos aggályokat keltõ jogállási törvénymódosítások mielõbb megsemmisítésre kerüljenek.

Budapest, 2012. március 7.

Tisztelettel: 

Holecz Gábor

      elnök

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 08:43
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1137
Linkek: 75