Viviane Reding asszonyak,
az Európai Bizottság alelnökének

BE-1049 Brüsszel
B e l g i u m

 

Tisztelt Alelnök Asszony!

 

Tavaly június hónapban megkereséssel fordultam Önhöz, melyben felhívtam a figyelmét arra, hogy a magyar Országgyûlés olyan törvény elfogadására készül, mely az Európai Unió Alapszerzõdésében és Alapjogi Chartájában meghatározott alapvetõ jogelveket és emberi jogokat megsértve, mintegy 600 ezer ember nyugellátását fogja megvonni.

Válaszában Ön kifejtette, hogy a Bizottság semmilyen politikai nyilatkozatot nem tehet az egyes tagországok alkotmányozási folyamatával kapcsolatban, ugyanakkor „támogatja az egyes tagországok szociális biztonság terén tett intézkedéseit, de nem érinti azok jogát arra, hogy szociális ellátórendszereiket maguk határozzák meg."

Fentiekre figyelemmel fordulok ismételten Önhöz és kérem, hogy szíveskedjen megvizsgáltatni az alábbi törvények uniós jognak való megfelelõségét:

1) A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszûntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény, valamint a megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló CXCI. törvény több százezer ember nyugdíját vonta meg, vagy alakította át a jövõben bármikor megvonható szociális ellátássá.

Tette mindezt úgy a kormányzó párt, hogy még a 2012. január 01-jén hatályba lépett, saját maga ága által elfogadott új Alaptörvényt is módosítania kellett annak érdekében, hogy megteremtse az említett törvények alkotmányosságának látszatát. Ráadásul az érintettek jelenleg Magyarországon nem is remélhetnek jogorvoslatot sérelmükre, mivel azt az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvény szintén tavaly történt módosításával a kormányzat gyakorlatilag kizárta!

Mindezek következtében a szolgálati nyugdíjuktól megfosztottak elárasztották felülvizsgálati kérelmeikkel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát. A Tisztelt Bíróság azonban csak egyedi ügyekben hozhat döntést, az államot azonban - az EU-val ellentétben - nem kötelezheti a törvények módosítására vagy visszavonására. Ráadásul az érintettek többségének nincs is lehetõsége a nemzetközi bíróság segítségét igénybe venni.

2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggõ, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeiben foglaltakkal ellentétesen korlátozta a fegyveres és rendvédelmi szerveknél mûködõ szakszervezetek jogait.

A törvény az ILO egyezményekben foglaltakat megsértve szûkítette a szakszervezeti tisztségviselõket megilletõ munkaidõ-kedvezményt, megszûntette a szakszervezeti tagok továbbképzését szolgáló rendkívüli szabadságot és a munka világában mûködõ szakszervezetekhez képest negatívan diszkriminálja a fegyveres és rendvédelmi szakszervezeteket. A törvény létrehozta a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnevezésû "szakmai, érdekképviseleti" köztesületet és azt olyan jogokkal ruházta fel, melyeket az európai jogrendszerben klasszikusan csak a szakszervezetek gyakorolhatnak. A törvény ráadásul a fegyveres és rendvédelmi szervek valamennyi munkavállalóját, beleértve a hivatásos állományba nem tartozókat is tagságra kötelezte. A törvény kétséget kizáróan a fegyveres és rendvédelmi szféra szakszervezeteinek ellehetetlenítésére irányul!

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a magyar Országgyûlés a kifogásolt törvények mindegyikét tavaly decemberben fogadta el úgy, hogy azok 2012. január 01-jével hatályba is léptek, így az érintettek számára mindössze néhány nap vagy hét maradt az új szabályok alkalmazására való felkészülésre.

Mindezek véleményünk szerint ellentétesek az Európai Unió alapdokumentumaival és az Európai Unió Bírósága által következetesen alkalmazott egyetemes jogelvekkel. Ezek közül is különösen a jóhiszemûség, a jogbiztonság, valamint a visszaható hatály tilalmának és a szerzett jogok védelmének elveit sértik a magyar törvények, továbbá egyes esetekben súlyos tulajdonjogi sérelmeket is okoznak!

A kifejtettek alapján kérem szíveskedjen ügyünket az Európai Bizottság elé tárni és megtenni az egyéb szükséges intézkedéséket, a jogsérelmet szenvedett magyar uniós polgárok védelmében!

Tájékoztatom, hogy Önnek címzett levelemet szakszervezetünk honlapján közzétesszük.

B u d a p e s t, 2012. január 10.

 

Tisztelettel:

PONGÓ GÉZA fõtitkár sk.

 

Foráás: http://www.frsz.hu/directory/news/news_2012-1-11_5517.php