Kezdölap arrow Hírek arrow Friss Hírek arrow Tízmilliárdokat bukhat az állam a nyugdíj-átalakítás miatt
Tízmilliárdokat bukhat az állam a nyugdíj-átalakítás miatt
2011. December 01.

Tízmilliárdokat bukhat az állam a nyugdíj-átalakítás miatt

A luxembourgi székhelyû Európai Bírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul várhatóan még decemberben megközelítõen 10-15 ezer, jelenleg még szolgálati nyugdíjas, akiknek január elsejétõl megszûnik a nyugdíjas státuszuk, a járandóságukat pedig adóval sújtotta az Országgyûlés kormánypárti többsége. Meggyõzõdésük szerint a hétfõn elfogadott jogszabály több ponton is sérti a nemzetközi egyezményeket. Magyarországon nincs lehetõség jogorvoslatra. 

Az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezmény 34. cikke szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kérelmeket vehet át bármely természetes személytõl, nem-kormányzati szervezettõl vagy személyek csoportjaitól, akik, vagy amelyek azt állítják, hogy az egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekben biztosított jogokat valamely ország kormánya megszegi. Ez azt jelenti, hogy nem kell elõzetesen a magyar Alkotmánybírósághoz fordulni jogorvoslatért - magyarázta a Pénzcentrum.hu érdeklõdésére Kuti László, a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. 

Ennek nem is lenne értelme, hiszen ez év júliusában úgy módosította a parlament az alkotmányt két kormánypárti képviselõ, Lázár János és Balsai István (utóbbi azóta már alkotmánybíró) javaslatára, hogy "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõen folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthetõ és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethetõ". Vagyis az alaptörvény felhatalmazást adott az Országgyûlésnek arra, hogy elfogadja a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényt. 

Az érdemi alkotmánybírósági jogorvoslati lehetõség kiiktatásával sérül az egyezmény 13. cikkében megfogalmazott, "Hatékony jogorvoslathoz való jog". Eszerint bárkinek, akinek az egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság elõtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minõségben eljáró személyek sértették meg. A jelenleg Magyarországon hatályos jogszabályi környezetben azonban nincs esély arra, hogy a nyugdíjuktól megfosztott emberek a hazai bíróságokon keressék az igazukat - hangsúlyozta Kuti László.

Visszamenõleges jogalkotás, vagy sem?

A KNOÉ, valamint a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom által megbízott ügyvédek, nemzetközi jogászok is úgy vélik, hogy a parlament által elfogadott törvény sérti az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezmény elsõ kiegészítõ jegyzõkönyvének 1. cikkét, amely a tulajdon védelmérõl szól. Eszerint minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekbõl és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik. A cikk hozzáteszi ugyanakkor, hogy mindez nem korlátozza az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történõ használatát szabályozhassák, illetõleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák. 

A magyar kormány vélhetõen ez utóbbi kitételre alapozta a korhatár elõtti nyugdíjasokat hátrányosan érintõ jogszabály megalkotását. A módosítás indoklása szerint szükség van a nyugdíjrendszer átalakítására, amelynek célja, hogy a jövõben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket. 

A törvényalkotók szerint a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak 2012. január 1-jétõl a jövõre nézve alakulnak át, ezért nincs szó visszamenõleges hatályú jogalkotásról. Az érdekképviseletek szerint viszont a tervezett törvénynek visszaható hatálya lesz, ugyanis a kihirdetést megelõzõ idõszakra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Meggyõzõdésük, hogy a kormánytöbbség olyan jogszabályt fogadott el, amely korábban törvényesen megszerzett jogokat von el. Kuti László hozzátette: az Emberi Jogok Európai Bírósága egy esetben sem hozott olyan ítéletet, amely helyben hagyta volna a nyugdíjakra vonatkozó szerzett jogok csorbítására vonatkozó nemzeti jogszabályokat.

A strasbourgi bíróság több döntésében megállapította már, hogy "a törvényesség követelménye nem merül ki abban, hogy a tulajdonjog elvonását vagy jelentõs korlátozását formálisan szabályszerû törvényben vagy más jogi normában mondja ki az adott ország megfelelõ jogalkotó szerve. Ezen túlmenõen az is szükséges, hogy a tulajdonjogot elvonó vagy korlátozó rendelkezés megfeleljen olyan univerzális elveknek, mint az elõreláthatóság és a kiszámíthatóság, s ebbõl értelemszerûen következik a jóhiszemûen szerzett jogok tiszteletben tartásának kötelezettsége is - nyomatékosítja honlapján a Szolgálat és Becsület. Az érdekképviselet szerint az érintettek a szolgálati nyugdíjjogosultságot jóhiszemûen és törvényesen szerezték meg, így a szerzett jogok tiszteletben tartásának nemzetközileg elismert kötelezettségét is megszegi a magyar állam a nyugdíjmegszüntetéssel.

Viszlát utazási, üdülési, egészségügyi, sportolási, vállalkozói kedvezmények!

Az elfogadott törvény révén járulékos szerzett jogokat is elveszítenek a korhatár elõtti nyugdíjasok, noha errõl nem tartalmaz érdemi információt a jogszabály - hívja fel a figyelmet a KNOÉ. Azáltal, hogy a korhatár alatti ellátásban részesülõk nem számítanak majd saját jogú nyugdíjasnak, elesnek egy sor nyugdíjhoz, nyugdíjas igazolványhoz kötõdõ jogosultságtól. Így egyebek között nem vehetik igénybe az utazási, üdülési, illetve az egészségügyi ellátásra, sportolásra, szabadidõközpontok látogatására vonatkozó kedvezményeket. Mindez az érdekképviselet szerint ellentétes az emberjogi egyezménynek a 7. cikkével, amely a törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalmáról szól.

Mint azt a Pénzcentrum.hu korábban megírta, elveszítik az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok a kiegészítõ tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket is, miután a jövõ évtõl már nem számítanak nyugdíjasnak. A jövõ évtõl csak fõ tevékenységû vállalkozóként mûködhetnek, ami drasztikus tehernövekedést jelent az érintettek számára.

Jó hírnév megsértéséért is kártérítést kérnek a rendvédelmisek

Több olyan levél van a KNOÉ birtokában, amelybõl kiderül, hogy az érintettek nem önszántukból mentek el korhatár elõtt nyugdíjba, hanem átszervezések, intézmény-összevonások (Határõrség megszûnése, Vám- és Pénzügyõrség és APEH egyesítése, rendõrségi átszervezések, létszámleépítések) miatt nem volt más választásuk. Ezzel szemben kormánypárti képviselõk lábukat lógató, semmirekellõ polgároknak állították be a szolgálati nyugdíjasokat, s ezzel ellenük próbálták hangolni a közvéleményt. Ezért a jó hírnév megsértésére hivatkozva is kártérítést kérnek a szolgálati nyugdíjasok az Emberi Jogi Bíróságtól - tette hozzá Kuti László. 

A Pénzcentrum.hu birtokába került, 2011. július 7-ei közigazgatási államtitkári értekezlet döntése alapján átdolgozott kormányzati elõterjesztés tanúsága szerint összesen 42 607 szolgálati nyugdíjas van ma Magyarországon. Közülük 23 093 fõt egészségügyi okok miatt, 12 226 fõt átszervezés, 3 645 fõt közös megegyezés és létszámcsökkentés miatt nyugdíjaztak, s mindössze 3 643 fõnél játszottak közre egyéb okok.

Elsõ ránézésre akár örülhetnének is a szolgálati nyugdíjasok annak, hogy esetükben nemcsak a 62. életévüket betöltöttek tarthatják meg nyugdíjas státuszukat, hanem már az 57 éven felüliek is. Az érintettek valóban jól járnak a többiekhez képest, mivel a jövõben öregségi nyugdíjasnak számítanak majd, és továbbra is megkapják a mindenkori törvényeknek megfelelõen emelkedõ járandóságukat. Az 57 évnél fiatalabbak viszont a mindenkori személyi jövedelemadó mértékével csökkentett összegû szolgálati járandóságot kapnak. Mindkét eset, vagyis a pozitív és a negatív diszkriminálás is ellentétes az egyezménynek a "megkülönböztetés tilalmáról" szóló 14. cikkével - véli a KNOÉ. 

Egyedül nem megy

Az egyesületek úgy vélik, hogy óriási adminisztrációs terhet és költséget vesz a nyakába az, aki egyéni úton próbál meg pereskedni. Már hónapok óta arra buzdítják a kedvezõtlen jogszabály-módosítással érintett korhatár elõtti, nemcsak szolgálati nyugdíjasokat, hogy csatlakozzanak az egyesületekhez, amelyek jogi személyként tudják képviselni az érdekeiket. Az érintettek most kezdenek felébredni, és tömegesen jelentkezni az érdekképviseleteknél. A KNOÉ várhatóan a mai nappal lezárja az egyesületbe történõ jelentkezés lehetõségét, mert óriási mennyiségû jelentkezõ zúdult az utóbbi idõszakban a szervezetre - mondta el lapunknak Kuti László. 

Az eddig beérkezett jelentkezések alapján úgy látja, hogy az egyesület 5-10 ezer korhatár elõtti nyugdíjast képvisel majd a perekben. Közülük mindössze 1-2 százalékot tesznek ki azok, akik nem szolgálati nyugdíjasok, hanem egyéb korkedvezményes szakmákban tevékenykedtek, például mozdonyvezetõk, buszsofõrök, radioaktív anyaggal dolgozók. Összesen megközelítõen 15 ezer érintett indít eljárást az európai jogi fórumok elõtt. A Szolgálat és Becsület december 23-ig várja az új tagok jelentkezését. Az egyesületek azt ígérik, hogy a tagoknak nem keletkezik extra költségük az egyesületi díjon kívül - ami csupán pár ezer forint -, minden kiadást a befizetett tagdíjakból finanszíroznak. 

Kuti László szerint megbecsülhetetlen, hogy mennyi pénzt veszíthet a költségvetés, ha az említett bíróságok helyt adnának a jogorvoslati kérelmeknek. Az Európai Bíróság jogszabály-módosításra, illetve a megnyirbált juttatások megfizetésére kötelezheti Magyarországot jogsértés esetén, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig kártérítést ítél meg az említett cikkek, valamint a jó hírnév megsértéséért.


Egyezmény az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl

13. Cikk

Hatékony jogorvoslathoz való jog

Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság elõtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minõségben eljáró személyek sértették meg.

14. Cikk

Megkülönböztetés tilalma

A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történõ megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

34. Cikk

Egyéni kérelmek

A Bíróság kérelmeket vehet át bármely természetes személytõl, nem-kormányzati szervezettõl vagy személyek csoportjaitól, akik vagy amelyek azt állítják, hogy az Egyezményben vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekben biztosított jogok valamely Magas Szerzõdõ Fél részérõl történt megsértésének áldozatai. A Magas Szerzõdõ Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen módon nem akadályozzák e jog hatékony gyakorlását.

 

Elsõ Kiegészítõ Jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezményhez

 

1. Cikk

Tulajdon védelme

Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekbõl és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.

Az elõzõ bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történõ használatát szabályozhassák, illetõleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 09:27
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75