Megszûnnek a korhatár elõtti nyugdíjak, január 1-jétõl nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésbõl fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegû ellátást kaphatnak a következõ évtõl, ha nem mennek vissza dolgozni a rendõrség szenior állományába.
A korhatár elõtti nyugdíjak megszûnésérõl rendelkezõ kormányjavaslatot - amelyrõl az MSZP-frakció név szerinti voksolást kért - 257 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében fogadta el az Országgyûlés hétfõn.
A megszüntetés alól kivételt jelent a negyven év szolgálati idõvel rendelkezõ nõk nyugdíjkedvezménye, õket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj.
Az átalakítást egy júliusi alkotmánymódosítás tette lehetõvé, kimondva, hogy a korhatár elõtti nyugdíjak csökkenthetõk, szociális ellátássá alakíthatók, illetve - a kedvezményezettek munkaképessége esetén - megszüntethetõk.
Így 2012. január 1-jétõl megszûnik az elõrehozott és a csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a mûvésznyugdíj, a polgármesterek, országgyûlési- és európai parlamenti képviselõk korhatár elõtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszûnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is.
A már megállapított ellátásokat korhatár elõtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-tõl ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek.
Lázár János zárószavazás elõtti módosító indítványának elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy balettmûvészeti életjáradékra jogosult, aki a Magyar Nemzeti Balettnál, a Gyõri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy jogelõdjeiknél legalább huszonöt éven át magántáncos vagy a tánckar fõállású tagja volt. Az életjáradék megállapításának, folyósításának és megszüntetésének részletes szabályait a kormány állapíthatja meg.
A korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék a jövõben a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik, a nyugdíjkorhatár betöltésétõl pedig öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani õket. Az említett korhatár elõtti ellátások és járandóságok társadalombiztosítási szempontból nem minõsülnek nyugellátásnak, de a bennük részesülõk egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.
A jogszabályba három fideszes képviselõ javaslatára az is bekerült, hogy a szolgálati jogviszony megszûnését követõen korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülõk mentesüljenek a magánszemélyek jövedelmeit terhelõ 98 százalékos különadó alól.
A hétfõn elfogadott törvény alapján az 1955-ben vagy azután született, korábban a hivatásos állomány tagjaként dolgozók esetében a szolgálati nyugdíjat 2012 januárjától a nyugdíjemelés mértékével növelt, de az szja-val csökkentett összegben szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani. Megkötést jelent, hogy a járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá. Emellett nem csökkenthetõ a járandóság, ha a szolgálati viszonyt egészségi alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozó baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel, illetve ha a jogosult önkéntes tartalékosi szerzõdést kötött.
Fontos, hogy attól a szolgálati járandóságban részesülõtõl, akit feketemunkán értek a munkaügyi ellenõrök, megvonják az ellátást, és büntetésként legfeljebb egy évi járandóságát kell megfizetnie.
A javaslat egyik célja, hogy ösztönözze az egykori, a nyugdíjkorhatárt még el nem érõ rendvédelmi dolgozók újbóli munkavállalását. Így a szolgálati járandóságból visszatérõk - az egykori katonák és tûzoltók is - kérhetik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a rendõrség úgynevezett szenior állományába kerüljenek. Ez esetben fegyver nélküli szolgálatot látnak majd el, nettó jövedelmük nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél. Az illetményemelés mértéke megegyezne az öregségi nyugdíjemelés, vagyis az infláció mértékével.
Az új szabályok a jövõben a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elõ. Azonban akinek megvan a harminc év szolgálati viszonya, az a korhatár elõtt öt évvel kérheti, hogy nyugdíj elõtti rendelkezési állományba sorolják, és ekkortól csak veszélyhelyzetben hívható be. Ebben az öt évben nettó illetménye megegyezik azzal, amit a rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként kapna.
A másik kivétel azokra vonatkozik, akik betöltötték 52. évüket és huszonöt év szolgálati idõvel rendelkeznek, õk ugyanis heti 35 órás könnyített szolgálatot kérhetnek és éjszaka nem oszthatók be.
A korhatár elõtti nyugdíjak megszüntetésérõl szóló elõterjesztést Réthelyi Miklós nemzetierõforrás-miniszter azzal indokolta, hogy a korhatár elõtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a hiánnyal küzdõ nyugdíj-biztosítási alapot terheli, s azt a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tud biztosítani.
Mint írta, a Széll Kálmán-terv ezért tûzte célul, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésével lehessen megállapítani. Az átalakítás célja, hogy a jövõben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, a nyugdíjat felváltó járandóságokat pedig nem a tb-kassza, hanem a központi költségvetés fizeti.
Hírek 
