Kezdölap arrow Hírek arrow RÉF arrow Közös vélemény a Hszt. módosításról
Közös vélemény a Hszt. módosításról
2011. November 03.
Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma - Munkavállalói Oldal

Iktatószám: 51-87/11/2011

Dr. Pintér Sándor úrnak
belügyminiszter


Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma

B u d a p e s t

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

A Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma (RÉF) 2011. október 27-ei ülésén elhangzottaknak megfelelõen ezúton tájékoztatom a RÉF munkavállalói oldal a 1996. évi XLIII. törvénynek (Hszt.) a közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggõ módosításának tervezetével (a továbbiakban: Tervezet) kapcsolatos véleményérõl.
A Tervezet egyedüli célja a szakszervezetek jogok jelentõs részének megvonása, melyeket egy felülrõl szervezõdõ és munkáltatótól függõ Magyar Rendvédelmi Kar elnevezéssel illetett szervezetnek adna, minden hivatásos állományú tag számára kötelezõvé téve a kari tagságot. Ezzel szemben az új bértábláról, elõmeneteli rendszerrõl, az illetmények rendezésérõl, melyek az életpályamodell lényegi elemei lennének, egy árva szót sem ejt a jogszabály-tervezet! Az anyag egyetlen pozitívuma, hogy a miniszterelnök által korábban beharangozottaknak megfelelõen a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesei és zászlós rendfokozatú tagjai havonta 14 ezer forint összegû "kiegészítõ juttatásban" részesítené január 01-jétõl. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk viszont a tiszti állomány teljes kihagyását a kiegészítõ juttatásból, figyelemmel arra, hogy az illetményalapot utoljára 2006-ban emelték, így az elmúlt idõszak reálkereset vesztesége rendfokozattól függetlenül egyformán hátrányosan érintette a hivatásos állomány valemennyi tagját.
1) A módosítások bevezetésére átmeneti idõszak beiktatása nélkül, 2012. január 1-el kerülne sor. Ez a már folyamatban lévõ eljárások, így különösen a már zajló felmentések szempontjából elfogadhatatlan. Nincs koherencia a tervezet 10. §-ban foglaltak valamint a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvénytervezet azon rendelkezésével, hogy akiknek 2011. december 31-ig közlik felmentését az a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelõen minõsül nyugdíjasnak. Nem tisztázott ugyanis, hogy a 2012. január 1-tõl bekövetkezõ változás a felmentési idejüket már töltõk jogállását miként érintené? Jogállásuk tartalék állománnyá alakul át, a hozzá kapcsolódó kötelezettségekkel (megjelenés állásközvetítõ egyeztetésen, foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton; részvétel az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen; a képzettségnek, egészségi állapotnak megfelelõ felajánlott állás elfogadása) és megvonásokkal (50 %-os illetmény folyósítás, együttmûködési kötelezettség megszegése esetén végkielégítés lecsökkentése)?

A Tervezet sürgetett hatálybalépését abból a szempontból is kifogásoljuk, mivel az anyag sok tekintetben az új Munka Törvénykönyvében is azonos módon szabályozandó tárgykört érint, márpedig az Mt. 2012. július 1. elõtt nem lép hatályba. Ennek okán is érthetetlennek és indokolatlannak tartjuk a január 1-jei hatályba léptetést. Arról már nem is beszélve, hogy az új szabályok alkalmazására kellõ felkészülési idõt kellene biztosítani, amennyiben a kormányzat meg kívánja õrizni a jogbiztonságnak legalább a látszatát!

Mindezek alapján az átmeneti idõszak beiktatásához, valamint az új szabályokra való felkészülés érdekében a hatálybalépés minimálisan feél évvel (2012. július 1.) történõ elhalasztásához ragaszkodunk, a végrehajtói állomány illetményemelésének kivételével.

2) Tiltakozunk a szolgálati viszony egyoldalú munkáltatói módosításának (szervezeti egységen belül, illetve szervezeti egységek között, beleegyezés nélküli azonos, illetve magasabb beosztásba helyezés) lehetõsége ellen (Tervezet 5. §). Ez adott esetben (pl. megyei fõkapitányságon belül egyik rendõrkapitányságról a másikra történõ áthelyezés) ugyanis egyrészt több tíz km távolságot jelenthet, márpedig a vezénylés esetében - ami az áthelyezéshez képest ideiglenes intézkedés - is felállításra került korábban egy 50 km-es korlát (Hszt. 260. §), amely a korlátlan vezényelhetõségnek gátat szab. Arról már nem is beszélve, hogy amíg a 3 hónapot meghaladó idõtartamú vezénylésre csak a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével (Hszt. 250. §) kerülhet sor, addig az úgymond végleges áthelyezésre egyoldalúan kerülhet sor.

A Tervezet említett rendelkezése ellentétes az alapjognak tekintendõ Munka Törvénykönyvében foglaltakkal is, mivel az Mt. is elepfeltételül szabja a felek akarategyezõségét a munkaszrzõdés módosításához (új Mt. 58. §). A rendelkezés mindezeken túl azért is elfogadhatatlan, mivel az említett esetben (rendõrkapitányságok közötti áthelyezés) a munkáltatói jogkör gyakorló személye is megváltozik, ami miatt a hivatásos állomány tagjának beleegyezése feltétlenül szükséges. Továbbá a Hszt. 2. §-a sem véletlenül rögzíti a szolgálattteljesítési hely fogalmát (ahol a szolgálati feladatokat el kell látni), mert ha ebben változás áll be, akkor az a "munkaszrzõdés" módosítását jelenti, melyhez az elõzõek szerint a dolgozó beleegyezése kell!

A jogsértõ és az egyéni érdekeket, illetve emberi tényezõket teljességgel figyelmen kívül hagyó rendelkezés ellen a leghatározottabban tiltakozunk!

3) Ugyancsak elfogadhatatlan és nem is egyértelmû a képzési követelmény elmulasztása esetén alkalmazható szankció (Tervezet 6. és 8. §-ai): mi vezethet alacsonyabb beosztásba helyezéshez, és mely esetben kerülne sor a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történõ megszüntetésére. Emellett nincs a Tervezetben egyértelmûen leszabályozva az, hogy csak és kizárólag a dolgozói önhiba eredményezhet negatív szankciókat az érintett számára. Tudvalevõ, hogy jelenleg és korábban is örökös problémát jelent/jelentett, hogy nem indulnak a dolgozó számára elõírt képzések, vagy oda nem iskolázzák be, illetve nem engedik el a kollégákat, mondván, hogy a szolgálat érdekében szükség van a munkájára. Mivel nem új keletû problémáról van szó, ezért attól a jövõben is joggal tartani lehet, ami miatt jelen formájában elfogadhatatlannak tartjuk a Tervezetben szereplõ szankcionálást.

4) Tiltakozunk a kifogástalan életvitel ellenõrzéséhez történõ hozzájáruló nyilatkozattétel elmaradása esetére kilátásba helyezett szankciók eltúlzottsága ellen: jogviszony azonnali hatályú megszûnése, plusz a végkielégítés megvonása (Tervezet 7. és 9. §-ai). A végkielégítés rendeltetése minden foglalkoztatási jogviszonyban ugyanis az, hogy az egyoldalú munkáltatói intézkedéssel elbocsátott elhelyezkedését elõsegítse. A végkielégítés megvonására ezért más jogviszonyokban is csak kellõ indokkal kerülhet sor, melynek pusztán a nyilatkozattétel elmaradása véleményünk szerint nem felel meg. A Tervezet végsõ soron a nyilatkozattétel elmaradását a kifogástalan életvitel követelményének való meg nem feleléssel azonosítja, holott az utóbbi egy lefolytatott vizsgálat eredményeként kerül megállapításra. A nyilatkozattételre egyébiránt a törvénytervezet amúgy is rövid idõt, 2012. február 28-ig történõ nyilatkozást ír elõ. Mindezek alapján ragaszkodunk ezért ahhoz, hogy az említett okból történõ elbocsátásra a rendes felmondás (felmentés+végkielégítés) szabályai legyenek irányadóak.

A kifogástalan életvitel megállapításához vezetõ okok (Tervezet 4. §) tekintetében is további differenciálást tartunk szükségesnek, azok körébõl kivéve a katonai bûncselekményeken kívül a gondatlan bûncselekményeket is. A törvénytervezet ugyan lehetõséget ad a jogviszony megszüntetéstõl való eltekintésre a miniszteri méltányossági jogkörben, de ez nem nyújt abszolút garanciát, ami viszont véleményünk szerint a gondatlan bûncselekmények tekintetében indokolt lenne.

A fentieken túl hivatkozunk a 2012. január 1-tõl hatályba lépõ Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletében tartsa"

5) A végkielégítés felének megvonására az átszervezés miatti felmentéshez hasonlóan más esetekben is csak akkor kerülhessen sor, ha a képzettségnek, stb. megfelelõ felajánlott álláshelyet az érintett alapos ok nélkül utasítja vissza, illetve ha az együttmûködési kötelezettség elmulasztása az érintettnek felróható. Egy új munkakör elfogadását vagy elutasítását, pontosabban annak indokát ugyanis mindig az adott egyén szemszögébõl kell megítélni.

6) A tartalékállomány jogintézménye tekintetében egyértelmûvé kell tenni, hogy csak a jogviszony megszûnés idõpontján túlnyúló esetben kerülhet sor az illetmény csökkentésére, és ebben az esetben is fokozatosan: a jogviszony megszûnéséig semmilyen szín alatt nem kerülhet erre sor, csak az után, és akkor is az alábbiak szerint fokozatosan. 3 hónapig 80 %-os, azt követõen fél évig 60%-os, majd fél év eltelte után a maximum 1 év lejáratáig kerülhessen sor az 50 %-os illetmény folyósítására.

7) A Tervezet lefekteti a "rendvédelmi hivatás etikai alapelveit", melynek gumiszabályai alapján bárki, bármiért, bármikor etikai és fegyelmi eljárás alá lehet vonni. Teljességgel elfogadhatatlannak tartjuk a törvénymódosítás által "a rendvédelmi hivatás etikai alapelveinek" nevezett rendelkezések Hszt.-be történõ beiktatását. A hivatásos szolgálati jogviszonyban állókkal szemben támasztott - az úgymond civil foglalkoztatottakhoz képest - magasabb erkölcsi, stb. elvárások ugyanis jelenleg is ismertek a hivatásos állomány elõtt, mivel például a rendõröknek jelenleg is van etikai kódexe. A Tervezet viszont olyan, szubjektív megítélésre alapot adó gumiszabályokat fogalmaz meg, mint például a környezet rendben, illetve tisztán tartása, vagy a szolgálaton kívüli kulturált megjelenés, és még sorolhatnánk. Ezen túl alkotmányos alapjogokat is korlátozná azáltal, hogy a Tervezet szerint az etikai alapelvek megsértésének minõsülne a hivatásos állomány tagjának pl. egy béremelést követõ demonstráción való részvétele, lévén hogy a Tervezet megfogalmazása szerint a hivatásos állomány tagja tartózkodni köteles a Kormány programjának, politikájának bírálatára alkalmas magatartástól.

Hatályos Alkotmányunk és a jövõ év január elsején hatályba lépõ új Alaptörvény is az alkotmányos alapjogok korlátozását csak szûk körben teszi lehetõvé! A korlátozás csak törvényben és csak valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és az alapvetõ jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával rendelhetõ el. Véleményünk szerint azonban nem létezik olyan alkotmányos érték, melynek védelme indokolttá tenné a hivatásos állomány szólásszabadságának ilyen mértékû korlátozását!

Az etikai kódexbe illõ elvárásokat változatlanul a szolgálati törvénytõl különválasztva tartjuk szükségesnek kezelni, már csak amiatt is, hogy azok jogszabályba foglalása esetén - annak állítólagos megsértése - nem etikai hanem fegyelmi felelõsségre vonást eredményez, márpedig csak olyan elõírások betartása várható el a hivatásos állomány tagjától, melyek egyértelmûek és mindenki által egyformán értelmezhetõk.

Indokaink alátámasztásául hivatkozunk a 2012. január 01-tõl hatályba lépõ Magyarország Alaptörvényének IX. cikk (1) bekezdésében foglaltakra "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához."

8) Az új életpályamodell, illetve képzési koncepcsiók kidolgozása és szakszervezeti egyeztetése során mindvégig hangsúlyoztuk, hogy a rendõrség vonatkozásában ragaszkodunk a minimálisan középfokú végzettség meglétéhez (Tervezet 13. §). Ezt, a Tervezetben is megfogalmazott, a képzés elmaradásához fûzõdõ jogkövetkezmények miatt is indokoltnak tartjuk.

9) A szakszervezeti jogosítványok csorbítása és a kötelezõ kamarai tagság bevezetése, ezzel együtt az Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) jogintézményének egésze ellen tiltakozunk. E kérdésköröket illetõen a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével (BRDSZ), a Független Rendõr Szakszervezet (FRSZ), valamint a Rendõr SZakszervezetek Védegyletével (RSZV) által elkészített és a RÉF munkavállalói oldala által is támogatott közös fogalmazványban foglaltakat változatlan formában fenntartjuk, illetve az alábbiakkal egészítjük ki.

Az érdekvédelmi rendszer törvénytervezet szerinti átalakítása és a szakszervezetek egyértelmû ellehetetlenítése, és jogosultságaik elvétele ellen - melyek nemzetközi elõírásokban és elvárásokban is ütköznek - a leghatározottabban tiltakozunk!


A 2012. január 1-tõl hatályba lépõ Magyarország Alaptörvényének VIII. cikkének (2) bekezdése alapján "Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni." Álláspontunk szerint a Hszt. módosítás kapcsán elõírt kötelezõ kari tagság az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésével ellentétes.

A Tervezet a szakszervezetektõl elvenné, és egy felülrõl szervezõdõ "kamarának" adná az érdekképviseleti jogosítványok jelentõs részét, így a kifogásolási jogot, illetve a jogszabályalkotási - illetve módosítási javaslattételt, vagy a szociális szolgáltatások nyújtását. Kirívó jogfosztás, hogy a Hszt. jelenlegi 29. § (3) bekezdés c) pontjának hatályon kívül helyezésével megszûnne a szolgálati- illetve munkakörülmények szakszervezeti ellenõrzési joga. Ez azt jelenti - hogy mivel a hatályos jogi szabályozás szerint az úgymond civil szervek általi munkaegészségügyi, munkavédelmi, stb. ellenõrzésre a rendvédelem vonatkozásában nincs lehetõség (nem kapnak erre jogkört), csupán a munkáltató munkavédelmi apparátusa, azaz a munkáltató által fizetett, tehát attól függõ munkavédelmisek vizsgálhatják majd a munkáltató által biztosított feltételek megfelelõségét! Ezt teljességgel abszurdnak és elfogadhatatlannak tartjuk, ezért vagylagosan ragaszkodunk:
- az említett jogkör szakszervezeti jogosítványkénti visszaadásához, vagy
- a civil szervezetek ellenõrzési jogkörének jogszabály módosítás útján a rendvédelemre történõ kiterjesztéséhez.

Elõzõekkel párhuzamosan a szakszervezetek mûködési feltételeit is jelentõsen megnyírbálná: a szakszervezeti tisztségviselõi védelemben részesíthetõ személyi kör leszûkülne szervezeti egységenként 1 fõre, vagyis nem az összes tisztségviselõt illetné meg a védelem. A szakszervezeti tevékenység végzéséhez is csupán az említett védelemben részesülõket, és õket is csak a szolgálatteljesítési idejük 10 %-ában illetné meg munkaidõ-kedvezmény, ráadásul annak igénybevételét 10 nappal korábban be kell jelenteni. Ez utóbbi azért is nonszensz, mivel a szakszervezeti tevékenység ennyivel elõre nem tervezhetõ: munkáltatói oldallal történõ tárgyalások, anyagok véleményezése, tag képviselete, stb. Elõzõekkel párhuzamosan a Tervezet a Hszt. 44. § (1) bekezdés h) pontjának hatályon kívül helyezésével megszüntetné a szakszervezeti tevékenység ellátásának okán történõ munkavégzés alóli mentesítés intézményrendszerét is. Ragaszkodunk az említett szakasz hatályban történõ fenntartásához.

A RÉF ülésen elhangzott szövegszerû, a munkaidõ kedvezmény felhasználását érintõ érdekképviseleti javaslat elfogadása esetén a Polgári Titkosszolgálatok tekintetében azok szervezeti struktúrájának eltérése miatt jelentõsen negatív helyzet alakul ki a többi rendvédelmi érdekképviseletekhez képest. Azért véleményünk szerint a fent megfogalmazott egységes szakszervezeti javaslattól eltérõen az HSZT különös fejezetében eltérõen kell rendezni.

Álláspontunk szerint a törvénytervezetnek nem lehet célja, hogy csupán a látszat kedvéért tartsa fenn a szakszervezeteket, ezért ragaszkodunk a tevékenységünk ellátásához az eddig használt infrastruktúra, így például helyiséghasználat, szakszervezeti tevékenységre fordítható idõ szakszervezet általi meghatározása biztosításához. Ez utóbbi alatt a munkaidõ-kedvezmény összevont kezelését és felhasználását értjük, melyre vonatkozóan a BRDSZ-szel, valamint az RSZV-vel közös szövegszerû javaslatot terjesztettünk elõ. E körben a hivatkozott nemzetközi elõírások mellett az új Munka Törvénykönyve e téren eltérést engedõ rendelkezésére is hivatkozni kívánunk. Az Mt. szerint ugyanis kollektív szerzõdés e tekintetben eltérõ szabályokat állapíthat meg, de mivel a hivatásos szolgálati jogviszonyban kollektív szerzõdés kötésére nincs mód, ezért a törvényi szabályozás szintjén kérjük a munkaidõ-kedvezményt illetõen a szakszervezetek döntési jogosultságát lerögzíteni!

Akkor, amikor a kormány 10 %-al megemeli a pártok támogatását és a szakszervezeteket ugyanakkor megfosztja ettõl, az egyértelmûen szakszervezet ellenes és ilyen módon munkavállaló ellenes. Sõt igazságtalan és diszkriminatív. Javasoljuk megfontolás tárgyává tenni, hogy ezen intézmény ne kerüljön ki a törvénybõl.

Az MRK tagság minden hivatásos állományú számára kötelezõ történõ tétele ellen tiltakozunk, fõként, hogy a tagsági díj összege egyenlõre nem ismert, azt a kamara majd csak késõbb fogja megállapítani. A kamarai tagdíj bevezetését a hivatásos állomány burkolt büntetõadójának tartjuk, ami ellen határozottan tiltakozunk!

A kamara a hivatásos állományú tag képviseletére is jogosult lesz, ami annál is "érdekesebb", hogy majd egy olyan szervezet fogja az érintettet képviselni a munkáltatóval szemben, amelynek fõtitkárát a miniszter nevezi ki!

Nem világos az sem, hogy a tervezet miért szól a MRK választási szabályzatáról? Mikor és ki fogja azt megalkotni? Ki lesz választható és kik választhatnak? Ha már egy törvényben beszélnek egy szervezet megválasztásáról, akkor a fenti kérdéseket is tisztázni kell, legalább azt, hogy ki hozza létre ezt a szabályzatot!

Ragaszkodunk a jelenlegi érdekképviseleti rendszer jelenlegi formában történõ fenntartásához -RÉF- mivel a Hszt. hatálya alá tartozó szervek köre tágabb a tervezetben említett ágazati fórumnál.

A Tervezet még a demokratikus alapelvek tiszteletben tartására sem fordít figyelmet, különben nem alakítana ki olyan aránytalan képviseleti rendszert, melyben a fegyveres és rendvédelmi szervek állományának kb. felét kitevõ rendõri állományt ugyan annyi kvóta illetné meg az MRK-ban, mint az alig néhány ezer fõs nemzetbiztonsági állományt. Amennyiben tehát a kormányzat hajthatatlan ennek a bábszervezetnek a létrehozását illetõen, legalább biztosítsa a hivatásos állomány szervenkénti létszámarányos képviseletét és szavazati jogát.

A RÉF munkavállalói oldalának egységes véleménye alátámasztásaként mellékelten megküldjük az érdekképviseleti vonatkozású ILO egyezményeket hatályba léptetõ jogszabályokat.

A fenti szakszervezeti javaslatok érdemi egyeztetése érdekében kérjük a RÉF plenáris ülését megelõzõen kérjük RÉF szakértõi oldal összehívását.

B u d a p e s t, 2011. november 2.


 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Jelenleg 1 vendég online
Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 10:27
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75