Kezdölap arrow Jogszabály arrow Elõterjesztések arrow HSZT módosítás tervezet
HSZT módosítás tervezet
2011. October 27.
T E R V E Z E T

2011. évi … törvény    

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggõ módosításáról

1. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

2. §

A Hszt. 3. § (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

„A szolgálati viszony alapján a hivatásos állomány tagja a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) tagjává válik.”

3. §

A Hszt. IV. Fejezete helyébe a következõ fejezet lép:
„IV. Fejezet

„ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM

Érdekképviseleti szervek

27. § (1) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon mûködhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel – ide értve a fegyveres szerv mûködéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is –, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerû és rendeltetésszerû mûködését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
(2) Érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagjainak minden olyan szervezete, amelynek elsõdleges célja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos érdekeinek elõmozdítása és megvédése.
(3) Az MRK szakmai érdekképviseleti szerv, a hivatásos állomány tagjainak önkormányzattal rendelkezõ szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
(4) Az MRK tagozata
a) a rendõrségrõl szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
b) a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,
e) a központi és területi polgári védelmi szervezet,
f) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
g) az Információs Hivatal,
h) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
hivatásos állományában szolgálatot teljesítõk a)-h) pont szerint elkülönülõ résztestülete.
(5) Az MRK szekciója a fegyveres szervek hivatásos állományában szolgálatot teljesítõknek a tagozaton belüli, rendfokozatuk alapján elkülönülõ – tiszti vagy tiszthelyettesi (ide értve a zászlósi rendfokozatot is) – résztestülete.
(6) A szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsõdleges célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek elõmozdítása és megvédése.

28. § (1) A hivatásos állomány tagjának joga, hogy – törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik elõmozdítása, védelme érdekében, mindennemû megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függõen – belépjenek, vagy az ilyen jellegû szervezetektõl távol maradjanak.
(2) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat és hatásköre

29. § (1) Az MRK a hivatásos állomány tagjainak önkormányzattal rendelkezõ szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
(2)Az MRK kötelezõ tagsági viszony alapján mûködik.
(3) Az MRK jogi személy.
(4) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.
(5) Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat és szekciókat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 29/A. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.
(6) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselõi Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttmûködés rendjérõl.
(7) Az MRK
a) ellátja az érdekképviseletet a hivatásos szolgálat gyakorlásával összefüggõ ügyekben,
b) védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a szolgálati viszonyban állók jogait,
c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,
d) konzultációs joggal közremûködik a szolgálati viszonyban állók foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a hivatásos állomány tagjai számára elõírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintõ jogszabályok megalkotásában,
e) kezdeményezheti a Kormánynál a hivatásos állomány tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintõ jogszabályok megalkotását, illetve módosítását,
f) feladat- és hatáskörét érintõ bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,
g) kifogást nyújthat be a miniszterhez a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabálysértõ gyakorlattal szemben,
h) megalkotja mûködési szabályait,
i) tagjairól és szerveirõl nyilvántartást vezet,
j) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,
k) a Kormánynál, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetõjénél, továbbá a terrorizmust elhárító szerv vezetõjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,
l) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítõ továbbképzéseket szervezhet,
m) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására, n) szolgálati viszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság elõtti eljárásban,
o) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,
p) megfigyelõként részt vesz a szolgálati viszonyban állók vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez,
r) tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe,
s) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,
t) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.

Az MRK szervezete, mûködése

29/A. § Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézõi testületekbõl, tisztségviselõkbõl és ügyintézõ szervekbõl áll.

29/B. § (1) Az MRK legfõbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyûlés.
(2) A Közgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyûlés kötelezõ összehívásának más eseteit, továbbá a mûködés rendjét az Alapszabály állapítja meg.
(3) A Közgyûlés feladata:
a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság (a továbbiakban: PEB), valamint az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait,
b) megalkotja az Alapszabályt,
c) megállapítja a tagdíj mértékét,
d) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét.
(4) A Közgyûlés feladat- és hatáskörének gyakorlását – ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselõire.
(5) A miniszter, az országos parancsnok, a bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetõje, továbbá a terrorizmust elhárító szerv vezetõje a Közgyûlés ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
(6) Az MRK legfõbb ügyintézõi testülete az Elnökség.
(7) Az Elnökség tagjai:
a) az elnök, az alelnökök,
b) a fõtitkár,
c) a PEB elnöke,
d) az EB elnöke,
e) tagozatonként további egy-egy fõ, a szekcióik képviseletének biztosítására.
(8) A PEB a Közgyûlés által megválasztott, szekciónként egy-egy, tagozatonként kettõ, összesen tizenhat tagból áll. A PEB elnökét a Közgyûlés választja meg.
(9) Az EB a Közgyûlés által megválasztott, szekciónként kettõ-kettõ, tagozatonként négy, összesen harminckettõ fõbõl áll. Az EB elnökét a Közgyûlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.
(10) A Közgyûlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyûlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen nyolc alelnök segíti.
(11) A fõtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda). A fõtitkárt a rendészetért felelõs miniszter nevezi ki, illetve menti fel. Fõtitkárnak csak rendészeti vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy azzal egyenértékû képesítéssel, illetve teljes körû mentesítéssel rendelkezõ személy nevezhetõ ki. A fõtitkár kinevezése határozatlan idõre szól, amely foglalkoztatási jogviszonyt nem keletkeztet, díjazásra nem jogosult, tisztségérõl bármikor lemondhat.
(12) Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, mûködésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
(13) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a és 70/B. §-a,  a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi. Az etikai eljárásról e törvény, valamint az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezik.  
 
 A Közgyûlés tisztségviselõinek megválasztása

29/C. § (1) Az MRK Közgyûlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint. Nem jelölhetõ közgyûlési tagnak az a hivatásos állományú, aki a választás kitûzésének idõpontjában fegyelmi eljárás vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyûlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a közgyûlési tagsági jogviszony szünetel.
(2) A Közgyûlés szekciónként öt-öt, tagozatonként együttesen tíz, összesen nyolcvan tagból áll.

Tagsági viszony

29/D. § (1) A fegyveres szervnél szolgálati viszonyban álló személy az MRK tagja. Az MRK tagja az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezõnek ismeri el.
(2) A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát a szolgálati viszony létesítésérõl, illetve megszûnésérõl. Szolgálati viszony létesítése esetén az Iroda a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki, szolgálati viszony megszûnése esetén a tagot a nyilvántartásból törli.
(3) Megszûnik a tagsági viszony
a) a szolgálati viszony megszûnésével,
b) etikai vétség elkövetése miatt az MRK-ból kizárással.
(4) A tagsági viszony (3) bekezdés b) pontja szerinti megszûnésérõl az Elnökség indokolt írásbeli határozatot hoz.
(5) Az MRK tagja az Alapszabályban meghatározottak szerint
a) a Közgyûlés tagjának, tisztségviselõjének  megválasztható,
b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat és a szekció munkájában részt vehet,
c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.
(6) Az MRK tagja köteles
a) a tagdíjat megfizetni,
b) az MRK mûködésére vonatkozó szabályokat megtartani.

Az MRK tisztségviselõire, valamint ügyintézõi testületei nem tisztségviselõ tagjaira vonatkozó közös szabályok

29/E. § (1) Az MRK tisztségviselõit – a Fõtitkár kivételével –, valamint az ügyintézõi testületei nem tisztségviselõ tagjait öt évre választják.
(2) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik
a) az MRK tagsági viszony megszûnésével,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenség kimondásával,
d) az (1) bekezdésben meghatározott idõtartam lejártával,
e) az Alapszabályban meghatározott más okból.
(3) Az MRK tisztségviselõje, az ügyintézõi testültek nem tisztségviselõ tagja nem lehet
a) politikai párt tagja,
b) a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezetõ.
(4) Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik szolgálati beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei.
(5) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
(6) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok késõbb keletkezett, az ok bekövetkezésétõl számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a bejelentéstõl számított 15 napon belül meg kell szüntetni és errõl a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézõi testületi tagsága megszûnik.

Az MRK és állami szervek kapcsolata

29/F. § (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintõ bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezõ állami szerv vezetõjéhez fordulhat, és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,
c) az általa irányított szerv mûködésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkezõ szervhez, és errõl a jog gyakorlóját egyidejûleg tájékoztatni.
(3) Az MRK felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(4) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenõrzi, hogy az MRK
a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) mûködése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(5) Ha az MRK mûködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság
a) megsemmisíti az MRK törvénysértõ határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b) a mûködés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyûlést,
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek mûködését felfüggeszti.
(6) Az ügyészég és a bíróság a (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedésék megtételével egyidejûleg értesíti a rendészetért felelõs minisztert.

A szakszervezet

30. § (1) A hivatásos állomány tagja jogosult a fegyveres szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a fegyveres szervnél szerveket mûködtethet, ezek mûködésébe tagjait bevonhatja.
(2) A fegyveres szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselõ személyérõl.
30/A. § (1) A 30-35. § alkalmazásában
a) tájékoztatás: a szolgálati viszonnyal összefüggõ információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetõvé tévõ módon,
b) konzultáció: a fegyveres szerv és a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.
(3) A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelõen oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen:
a) a felek megfelelõ képviselete,
b) a közvetlen, személyes véleménycsere,
c) az érdemi tárgyalás.
(4) A fegyveres szerv nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a fegyveres szerv jogos érdekeit, illetve mûködését veszélyeztetné.
(5) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a fegyveres szerv jogos érdekei, illetve mûködése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minõsített adatként való kezelésre történõ utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.
(6) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez fûzõdõ jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
(7) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél képviselettel rendelkezõ szakszervezetet illetik meg.

30/B. § (1) A fegyveres szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.
(2) A szolgálati viszony létesítését, illetve fenntartását nem lehet attól függõvé tenni, hogy a jelentkezõ vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a fegyveres szerv által megjelölt szakszervezetbe történõ belépést.
(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.
(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függõvé tenni.
(5) A fegyveres szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történõ átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel

31. § (1) A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggõ érdekegyeztetésben a fegyveres szerv kijelölt képviselõje és a szakszervezet választott tisztségviselõje vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértõket is bevonhatnak.
(2) Az országos parancsnok köteles kikérni a hivatásos állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselõ szakszervezet véleményét a hivatásos állomány tagjainak szolgálatteljesítésére, szolgálatteljesítési és pihenõidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.
(3) A (2) bekezdésen foglaltakon kívül a hivatásos állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselõ szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjainak legalább 10 %-át érintõ munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a fegyveres szervvel közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
(4) A hivatásos állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselõ szakszervezet tájékoztatást kérhet a fegyveres szervtõl a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggõ gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen
a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,
b) a szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,
c) a fegyveres szervvel kötött megállapodások betartásáról,
d) legalább félévente a részmunkaidõs és a határozott idõre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.
(5) A szakszervezet javaslatot tehet:
a) a fegyveres szerv részére a hivatásos állomány tagját érintõ intézkedésekre, valamint
b) a szolgálati viszonyt érintõ parancsnoki intézkedés egységes értelmezésére.
(6) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggõ kérdésekben tájékoztatni.
(7) A fegyveres szerv – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetõségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelõ módon közzétegye.
(8) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a fegyveres szervvel szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintõ jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.
(9) A szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján – gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek elõtt képviselni.

32. § (1) A közvetlen felsõbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a fegyveres szerv hivatásos állománya legalább tíz százalékának – de legalább harminc fõnek – tagságával rendelkezõ szakszervezetnél választott tisztséget betöltõ és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történõ megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 56. § (2) bekezdése alapján kötelezõ. Az 56. § (2) bekezdés szerinti felmentésrõl a közvetlen felsõbb szakszervezeti szervet elõzetesen értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet szervezeti egységenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.
(3) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult hivatásos állományú tag helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszûnt.
(4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétõl számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történõ közremûködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidõn belül nem közli a fegyveres szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
(5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervrõl a védelemre jogosult hivatásos állományú tag megjelölésével egyidejûleg tájékoztatja a fegyveres szervet.

33. § (1) Feladata ellátása érdekében a hivatásos állomány 32. § (1) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10 százalékának megfelelõ szolgálatteljesítési idõ kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési idõ kedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.
(2) A szolgálatteljesítési idõ kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idõ kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
(3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van, a fegyveres szerv területére hivatali idõben beléphet. A belépés és a fegyveres szerv területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a fegyveres szerv mûködési rendjére vonatkozó szabályokat.

A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai

34. § (1) A szolgálati viszonyt érintõ ágazati jelentõségû kérdésekben a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, az MRK képviseletében eljáró egy tiszt és egy tiszthelyettes, valamint a fegyveres szervnél képviselettel rendelkezõ szakszervezet országos szerve egy fõ képviselõjének részvételével mûködik.
(2) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot félévente egy alkalommal kell összehívni.
(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak.
(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács véleményét ki kell kérni a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban az igazgatási munkaerõvel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás kérdéseiben.
(5) A ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.
(6) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és mûködésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelõs miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevõ felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait az illetékes minisztérium látja el.

35. § (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanácsban (a továbbiakban: OKÉT) a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselõivel egyeztet.
(2) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a mûködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megilletõ jogosítványokat.
(3) Az OKÉT mûködésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszter útján biztosítja.”

4. §

(1) A Hszt. 37/B. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Az életvitel nem kifogástalan, ha
a) a jelentkezõ esetében fennállnak  a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,
b) a hivatásos állomány tagjával szemben bûncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerõsen szabadságvesztést vagy közérdekû munkát szabott ki, továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy
c) a jelentkezõ vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg – különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bûncselekményt elkövetõ vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára – a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására.”

(2) A Hszt. 37/B. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kifogástalan életvitel ellenõrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.”

(3)  A Hszt. 37/B. §-a a következõ (6)  bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hivatásos állomány 2010. december 31-én állományban lévõ tagjának a kifogástalan életvitel ellenõrzéséhez az írásbeli hozzájárulását – amennyiben még nem adta meg – a 9. számú melléklet szerinti nyilatkozattal 2012. február 28-ig kell megtennie, amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát felmentéssel, hivatásos szolgálatra alkalmatlanság miatt meg kell szüntetni.”

5. §

A Hszt. 46. §-a a következõ (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szolgálati helyének a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely mûködési területének valamely településén van.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásánál a 49/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembe vételével kell eljárni.”

6. §

A Hszt. 48. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba kell helyezni, ha a részére a beosztás betöltéséhez elõírt szakvizsga vagy képzési követelménynek határidõben nem tett eleget.”

7. §

(1) A Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„b) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert
ba) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy
bb) a kifogástalan életvitel ellenõrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidõben nem tette meg;”

(2) A Hszt. 56. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetõjogi felelõsséget megállapító jogerõs ítélet katonai bûncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját elõzetesen mentesítette a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól.”

(3) A Hszt. 56. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetõjogi felelõsséget megállapító jogerõs ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette.”

8. §

A Hszt. 59. § (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szûnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya)

„f) a részére elõírt alapvizsga vagy a rendészeti szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettség meghatározott idõben nem teljesítése”

(miatt.)

9. §

A Hszt. 63. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha
a) azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg,
b) a 66/A. § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelõ felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy
c) a 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az együttmûködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelõ felajánlott álláshelyet nem fogadja el.
(5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlõ részletekben jogosult, részére a végkielégítést – a 66/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a felmentési idõ utolsó napján kell kifizetni.”

(2) A Hszt. 63. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha)

„c) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel ellenõrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidõben nem tette meg, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,”

(3)  A Hszt. 63. § (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha)
„d) a 66/A. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja.”

10. §

A Hszt. VII. Fejezete a következõ alcímmel és 66/A–66/C. §-sal egészül ki:

„A tartalékállomány

66/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idõ tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha
a) a felmentésére az 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, továbbá az 56. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja alapján került sor és
b) az 56. § (5) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetõség vagy a felajánlott beosztást, munkakört nem fogadta el.
(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszûnését követõen is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha
 a) a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor,
 b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a fegyveres szervnél, más fegyveres vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelõ hivatásos, kormánytisztviselõi, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és
 c) a felmentési idõ lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõvel.
(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás idõtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelõzõ havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelõ összegû ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult. A tartalékállomány idõtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati idõnek számit, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll. Ha a tartalékállományban tartott (2) bekezdésben meghatározott munkakörben történõ továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdõ napjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttmûködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása meghiúsult.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett köteles együttmûködni a tartalékállomány kezelését végzõ, külön jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a fegyveres szerv országos parancsnokságával. Az együttmûködés körébe tartozik
a) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás,
b) megjelenés
ba) az állásközvetítõ egyeztetésen,
bb) felvételi beszélgetésen, valamint
bc) foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,
c) az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen történõ részvétel,
d) a felajánlott – végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelõ – állás elfogadása.
(5) Nem minõsül a (4) bekezdés d) pontja szerinti együttmûködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás elsõ hat hónapjában a tartalékállományba helyezett nem fogadja el a részére felajánlott állást.  
(6) A tartalékállományba helyezett végkielégítésre – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a tartalékállomány idõtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállományban tartás a tartalékállományba helyezett végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelõ állás felajánlása nélkül fejezõdik be, a tartalékállományba helyezett a végkielégítés teljes összegére jogosult.  
(7) Ha a tartalékállományba helyezett a tartalékállomány idõtartamának lejárta elõtt kéri a tartalékállományban tartásának a megszüntetését arra tekintettel, hogy a további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végzõ szerv közremûködése nélkül új álláshelyen megkezdõdik, a tartalékállományban tartást – és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását – meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett a tartalékállományban tartás megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.
(8) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idõ alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési idõre járó távolléti díja, részére a felmentési idõ hátra lévõ részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a fegyveres szerv megtéríti.

66/B. § (1) A tartalékállományba helyezésrõl az állományilletékes parancsnok a fegyveres szerv országos parancsnoksága útján tájékoztatja a tartalékállományt kezelõ szervet. Az országos parancsnokság és a tartalékállományt kezelõ szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A tartalékállomány kezelését végzõ szervnek a 11. számú melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellõzhetõ.

66/C. § (1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelõ szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtõl számított egy évig. A nyilvántartásba vételrõl a tartalékállományt kezelõ szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagját foglalkoztató fegyveres szerv országos parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja csak a szolgálat vezetõjének hozzájárulásával vehetõ nyilvántartásba.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül kérheti a tartalékállományt kezelõ szervnél egy év idõtartamra a nyilvántartásba vételét az is, akinek a 66/A. §  (1) bekezdésében meghatározott okból szûnt meg a szolgálati viszonya és nem került sor a 66/A. § (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartására.”

11. §

A Hszt. 68. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv hivatásos állományba tartozását szolgálati igazolványával igazolja. Ha jogszabály elõírja, a hivatásos állomány tagját a szolgálata ellátásához szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni.”

12. §

(1) A Hszt. a következõ 70/A. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

„A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei

70/A. § (1) A hivatásos állomány tagja esküjének megfelelõen hûen szolgálja Magyarország érdekeit és céljait. Érvényesíti az alkotmányos alapértékeket, tiszteletben tartja az alapjogi intézményeket. A hivatásos állomány tagjának hûsége Magyarországhoz az Alaptörvényben szabályozott demokratikus intézményrendszer keretei között kifejezõdõ közérdek iránti elkötelezettségen keresztül is megnyilvánul. (Hûség és elkötelezettség)
(2) A hivatásos állomány tagja tartózkodik minden olyan magatartástól, amely alkalmas a Kormány programjának, illetve politikájának, a fegyveres szerv döntéseinek vagy tevékenységeinek bírálatára. A hivatásos állomány tagja cselekedeteivel erõsíti a rendvédelmi hivatásrend egységét. (Hûség és elkötelezettség)
(3) A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatainak ellátásán kívüli tevékenysége nem veszélyeztetheti a fegyveres szerv mûködésének pártpolitikai semlegességébe vetett közbizalmat. (Hûség és elkötelezettség)
(4) A hivatásos állomány tagja mindenekelõtt a nemzet érdekét és a közjót szolgálja. Ezeket a magánérdekkel, valamint a csoportérdekkel szemben elõnyben részesíti. (Nemzeti érdek elõnyben részesítése)
(5) A hivatásos állomány tagja szolgálata során úgy alkalmazza a jogszabályokat, hogy azok – a jogszabályban meghatározott szempontok és az adott ügy egyedi sajátosságainak figyelembevételével – megfeleljenek az általános jogelveknek, az alkalmazott jogszabályok rendeltetésének, valamint a méltányosság követelményének. (Igazságos és méltányos jogszolgáltatás)
(6) A hivatásos állomány tagja minden cselekedetében emberséges, védi az emberi méltóságot, tiszteletben tartja az emberi és a személyiségi jogokat. (Igazságos és méltányos jogszolgáltatás)
(7) A hivatásos állomány tagja magatartásával és megjelenésével erõsíti a beosztása, az általa képviselt fegyveres szerv iránti közbizalmat. (Méltóság és a tisztesség)
(8) A hivatásos állomány tagjának szolgálatban és magánéletében egyaránt hivatásához méltó, becsületes, tisztességes és példamutató magatartást kell tanúsítania. Szolgálaton kívüli életmódjával, életvezetésével közvetetten sem károsítja a fegyveres szerv és tagjai iránti közbizalmat. (Méltóság és a tisztesség)
(9) A hivatásos állomány tagja elutasítja a korrupciót, annak valamennyi formája ellen fellép. Elutasít minden, a tevékenységével, hivatásával összefüggésben adott, illetve felajánlott jogtalan elõnyt vagy ajándékot. A pártatlanságának megõrzése érdekében nem kérhet, és nem fogadhat el – sem közvetve, sem közvetlenül – olyan juttatást, ajándékot vagy egyéb elõnyt, illetve annak ígéretét, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja pártatlanságát, döntéseit, feladatai tisztességes, törvényes és szakszerû ellátását. A hivatásos állomány tagja a befolyásolását célzó ajándék, illetve jogtalan elõny felajánlását, annak ígéretét haladéktalanul köteles felettesének írásban jelenteni. (Méltóság és a tisztesség)
(10) A hivatásos állomány tagja szolgálatban és szolgálaton kívül kulturált megjelenésével erõsíti szolgálati helye és a fegyveres szerv elismertségét, ezzel is kifejezi tiszteletét az állampolgárok és munkatársai iránt. Rendben és tisztán tartja környezetét. (Méltóság és a tisztesség)
(11) A hivatásos állomány tagja az ügyek intézése során az eljárásában résztvevõkkel, az ügyfelekkel szemben higgadtan, türelmesen és mértékletességgel jár el, tartózkodik a személyüket érintõ észrevételek, sértõ minõsítések megtételétõl. (Méltóság és a tisztesség)
(12) A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatai ellátása során elõítéletek nélkül veszi figyelembe mások jogait, kötelezettségeit és törvényes érdekeit. Tartózkodik minden olyan magatartástól és megnyilatkozástól, amely a nemzetiségen, a nemen, fajon, etnikai vagy társadalmi hovatartozáson, fogyatékosságon, nyelven, valláson vagy hiten, politikai vagy egyéb meggyõzõdésen, koron, szexuális beállítottságon, vagy vagyoni helyzeten alapuló indokolatlan megkülönböztetés látszatát kelti. (Elõítéletektõl való mentesség)
(13) A hivatásos állomány tagja tevékenysége során nem lehet részrehajló, tevékenysége és eljárása mindenkor elfogulatlan és pártatlan. (Pártatlanság)
(14) A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelezettségét mindenkor késedelem nélkül és felelõsen látja el. A felelõsséget másra alaptalanul nem hárítja át, hibás döntései következményeit lehetõség szerint orvosolja. (Felelõsségtudat és szakszerûség)
(15) A hivatásos állomány tagjának mértékadó gondossággal kell biztosítania a felelõsségi körébe tartozó közpénzek és közvagyon törvényes, célszerû és eredményes felhasználásában, a munkájához igénybe vett pénzügyi és anyagi eszközöket rendeltetésüknek megfelelõen kell használnia, kezelnie. (Felelõsségtudat és szakszerûség)  
(16) A hivatásos állomány tagja szolgálati tevékenysége során a vele kapcsolatba kerülõk tekintetében együttmûködésre, segítségnyújtásra, a kölcsönös tiszteleten alapuló udvarias, szolgálatkész és elõzékeny kapcsolattartásra törekedik. (Együttmûködés)
(17) A hivatásos állomány tagja a jogszabályok keretei között a hozzá fordulók részére megad minden rendelkezésre álló olyan információt, amely a hatáskörébe és illetékességébe nem tartozó ügy elindításához szükséges. (Együttmûködés)
(18) A hivatásos állomány tagja munkatársaival kulturáltan, a kölcsönös megbecsülés szellemében érintkezik. Elöljárói-alárendelti viszonyban a kölcsönös tiszteleten, valamint az engedelmességen és felelõs irányításon alapuló kapcsolatot tart fenn. Önzetlen támogatást nyújt, a problémák megoldását elõsegítõ légkör kialakítására törekszik, tevékenységét a humánus magatartás jellemzi. Tudását, gyakorlati tapasztalatait folyamatosan megosztja munkatársaival. (Együttmûködés)
(19) A hivatásos állomány tagja a szolgálata során a feladatait a közjó érvényesítésével úgy látja el, hogy az általa javasolt, illetve tett intézkedések arányosak legyenek az elérni kívánt céllal, és a jogok korlátozására csak a szükséges mértékben vezessenek. (Arányosság)
(20) A hivatásos állomány tagját a törvényes és szakszerû munkavégzése közben pártatlan és pártpolitika-semleges magatartása, valamint szakszerû feladatellátása miatt semmilyen hátrány nem érheti. (Védelem)

(2) A Hszt. a következõ 70/B. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

„A vezetõkkel szemben támasztott további etikai alapelvek

70/B. § (1) A vezetõ személyes magatartásával, helytállásával és feddhetetlenségével példát mutat az irányítása alá tartozó hivatásos állományú tag számára. (Példamutatás)
(2) A vezetõ türelmes a saját szakmai vagy magán meggyõzõdésétõl eltérõ álláspontok megismerésekor. Döntéseit széleskörû körültekintés alapján hozza meg. (Példamutatás)
(3) A vezetõ szakmai és vezetõi ismereteit folyamatosan bõvíti, figyelemmel kíséri a szakmai és vezetõi feladatainak ellátásához szükséges legújabb ismereteket. A vezetõ általános mûveltségének állandó fejlesztésérõl is gondoskodik. (Példamutatás)
(4) A vezetõ elõsegíti beosztott munkatársai szakmai fejlõdését és fejlesztését, különös figyelemmel segíti a pályakezdõket. (Példamutatás)
(5) A vezetõ gondot fordít beosztottai szakmai képességeinek megismerésére, annak érdekében, hogy döntései, utasításai során figyelembe tudja venni beosztottai felkészültségét és egyéniségük jellemzõ kompetenciáit. Az általa vezetett szervezeti egységben együttmûködésen alapuló, jó légkört alakít ki, valamint feloldja az esetleges konfliktushelyzeteket. (Példamutatás)
(6) A vezetõ vezetõi tekintélyét megóvja, egyúttal a beosztottak emberi méltóságát tiszteletben tartja. (Példamutatás)
(7) A vezetõ határozottan képviseli a nemzet érdekeit, a rendvédelmet, valamint munkatársai és beosztottai jogos érdekeit. (Példamutatás)
(8) A vezetõ a személyi állományon belül érvényre juttatja a rendvédelmi ismeretekbõl eredõ elvárásokat. (Szakmai szempontok érvényesítése)
(9) Az utánpótlás, elõléptetés, vagy a kinevezés során a vezetõ figyelmet fordít a jelölt – jogszabályokkal összhangban történõ – szakmai és hivatásetikai megbízhatóságának vizsgálatára. (Szakmai szempontok érvényesítése)
(10) A vezetõ a hivatásos állomány tagjának feladatellátása jogszerûségét, eredményességét, szakmai színvonalát folyamatosan ellenõrzi és rendszeresen értékeli. Felelõsséggel tartozik beosztottjainak a fegyveres szerv, illetve az általa vezetett szervezeti egység vagy szervezeti elem célkitûzéseivel és feltételeivel ellentétes tevékenységéért, illetve mulasztásáért, amennyiben nem tette meg azon intézkedéseket, amelyek az ilyen beosztásban lévõ személytõl elvárhatók a tevékenység, illetve mulasztás megakadályozása érdekében. (Számonkérési kötelezettség)

(3) A Hszt. a következõ 70/C. §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:

„A rendvédelmi hivatás etikai alapelveinek megsértéséhez fûzõdõ jogkövetkezmények

70/C. § (1) A 70/A. §-ban és a 70/B. §-ban meghatározott hivatásetikai elvek megsértése esetén az MRK etikai eljárás lefolytatására jogosult.
(2) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK fegyelmi eljárást kezdeményezhet a hivatásos állomány tagja tekintetében e törvény szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójánál.”

13. §

A Hszt. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„72. § (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy fõiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtõl el lehet tekinteni.
(2) A fegyveres szerv tiszti rendfokozathoz kötött beosztásai betöltéséhez elfogadható felsõfokú végzettségeket a miniszter rendeletben állapítja meg.”

14. §

A Hszt. a következõ 72/B. és 72/C. §-sal egészül ki:

„72/B. § (1) A hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez a 72. §-ban és a 72/A. §-ban meghatározottakon túl rendészeti (közszolgálati) alapvizsgával, a miniszter által meghatározott beosztásokban pedig rendészeti (közszolgálati) szakvizsgával is rendelkezni kell.
(2) Aki a rendészeti alapvizsga kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott idõben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. A hivatásos állomány tagját a szakvizsga teljesítésének elmulasztása esetén csak a tényleges képzettségének, képesítésnek megfelelõ beosztásban lehet továbbfoglalkoztatni.
(3) A rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményének alkalmazását a fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter rendeletben legfeljebb 2014. december 31-ig elhalaszthatja.

72/C. § Vezetõi beosztásba történõ kinevezéshez, valamint a vezetõi munkakör ellátásához a külön jogszabályban meghatározott vezetõképzés (magasabb vezetõképzés) teljesítése szükséges.”

15. §

A Hszt. 73. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„73. § (1) A magasabb vagy vezetõ beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére – a szolgálati érdek figyelembe vételével, a tervszerû elõmenetel biztosítása érdekében – a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerû vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében kell lehetõséget biztosítani. Emellett lehetõséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.
(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.”

16. §

A Hszt. 78. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A soron következõ rendfokozatba elõ kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:)

„a) a beosztásához elõírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az elõírt egyéb képzési követelményeket teljesítette;”

17. §

A Hszt. 79. § (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

(Nem léptethetõ elõ a hivatásos állomány tagja)
„c) a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig.”

18. §

A Hszt. 86. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott napjai. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.”

19. §

(1) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következõ l)-n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)

„l) az alapvizsga követelményeit, a vizsgáztatás rendjét és a mentességet;
m) a tartalékállományba vételre és a tartalékállomány mûködtetésre vonatkozó szabályokat;
n) a hivatásos szolgálati viszonyban állók tekintetében a kormánytisztviselõi kártya alkalmazásának szabályait.”

(2) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„13. a fegyveres szerv tiszti beosztásainak betöltéséhez elismerhetõ felsõfokú végzettségeket, a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintõ szakmai képzési, át- és továbbképzési, valamint vezetõképzési rendszerét, továbbá a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályokat;”

20. §

A Hszt. 343. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„343. § A 91. §, a 95/A. § és 96. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülõi szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló  2010/18/EU tanácsi irányelvnek (2010. március 8.) való megfelelést szolgálja.”

21. §

(1) A Hszt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Hszt. e törvény 2. melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.
(3) A Hszt. e törvény 3. melléklete szerinti 10. számú melléklettel egészül ki.
(4) A Hszt. e törvény 4. melléklete szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.

 22. §

(1) A Hszt. 37/B. § (1) bekezdésében a „vagy tartható fenn” szövegrész helyébe a „vagy az 56. § (6) és (7) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn” szöveg lép.

(2) A Hszt. 4. számú mellékletének 5. pontjában a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Hszt. 29. § (3) bekezdés a) pontjában az „és kulturális” szövegrész, a 29. § (3) bekezdés c) pontja, a 29. § (4) bekezdése, 30. §-a és 31. §-a,  44. § (1) bekezdés h) pontja, 44. § (3) bekezdése, 170. § a) pontjában a „munkavállalói járulékot és számított személyi jövedelemadó elõleget,” szövegrész.

(4) Hatályát veszti a Hszt. 45. § (1) bekezdésében az „– a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével –” szövegrész.

23. §

(1) Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatálybalépést követõ napon hatályát veszti.
(2) A (3)-(5) bekezdés 2012. …..-én [a (3) bekezdés szerinti határnapot követõ nap], a (7) bekezdés 2013. január 1-jén hatályát veszti.
(3) A törvény hatálybalépését követõ ….. napon belül az MRK alakuló közgyûlést tart, amelynek összehívásáról a rendészetért felelõs miniszter gondoskodik. Az alakuló közgyûlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az MRK elnökét és alelnökeit, az Elnökség további tagjait, a PEB, valamint az EB elnökét és tagjait, továbbá megalkotja az Alapszabályt.
(4) Az MRK alakuló közgyûlés elõkészítésével és lebonyolításával, a Közgyûlés tagjainak megválasztásával összefüggõ feladatokra tíztagú szervezõ bizottság alakul, amelynek egy-egy tagját a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter és az Információs Hivatalt irányító miniszter, nyolc tagját a rendészetért felelõs miniszter jelöli ki.
(5) A MRK Közgyûlés választásával és alakuló ülésével kapcsolatos költségeket a Belügyminisztérium fejezete tartalmazza.
(6) Ha a szolgálati viszony létesítésére e törvény hatályba lépése elõtt került sor, a hivatásos állomány tagjának MRK tagsági viszonya 2012. január 1-jén törvény erejénél fogva jön létre.
(7) A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagja havonta 14.000 Ft kiegészítõ juttatásra jogosult, amelyet az illetménnyel együtt kell folyósítani.



(A Hszt. módosítása mellett a Közszolgálati tisztviselõkrõl szóló törvénytervezet keretében – ennek 74. § (4) bekezdése kimondja, hogy külön törvén járulékcsökkentési kedvezményt írhat elõ – szükségesnek tartjuk a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítását. Erre vonatkozó szövegjavaslat:

…. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok alcíme a következõ 26/A. §-sal egészül ki:


A. változat:

„26/A. § Aki a külön jogszabályban meghatározott közszolgálati tartalékállományba helyezettet foglalkoztat, legfeljebb egy év idõtartamra mentesül az e törvény szerinti járulékfizetési kötelezettség alól. A be nem fizetett járulékot a központi költségvetés megtéríti.”

B. változat:

„26/A. § Aki a külön jogszabályban meghatározott közszolgálati tartalékállományba helyezettet foglalkoztat, legfeljebb egy év idõtartamra mentesül az e törvény szerinti járulékfizetési kötelezettség 50 %-a alól. A be nem fizetett járulékot a központi költségvetés megtéríti.”)




ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat alapján kidolgozott Kormányzati Személyzeti Stratégiában meghatározott életpályamodell-elemek hivatásos állományra vonatkozó alapvetõ szabályait indokolt törvényi szinten – a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok között – rögzíteni, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.).

A rendészeti ágazati stratégia a teljes életpályára kiterjedõ, kiszámítható és vonzó, a szervezethez tartozást ösztönzõ életutat kínál a hivatásos állomány részére. A rendészeti ágazati stratégia egyes elemeinek mielõbbi bevezetésével elõsegíthetõ a különbözõ szakmai életpályák közötti mobilitás, továbbá megvalósítható a szolgálati nyugdíj rendszerének átalakításából fakadó negatív hatások ellentételezése. Az életpályamodell elemei közül már most lehetõség nyílik a tartalékállomány létrehozására, a kamarai típusú érdekképviselet mûködtetésére, az alapvizsga, a szakvizsga, a képzés és a továbbképzés rendszerének összehangolására, valamint a Kormánytisztviselõi Kártya hivatásos állományra történõ kiterjesztésére. Az ehhez szükséges törvényi szabályokat tartalmazza a törvényjavaslat.

A Hszt. 2011. január 1-jén hatályba lépett módosítása szigorította a hivatásos szolgálati viszony létesítésének és fenntartásának feltételeit, ennek keretében szabályozva a kifogástalan életvitel követelményét. A Hszt. súlyos jogkövetkezményt fûz a kifogásolható életvitelhez: a szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált. A Hszt. e fõszabály alól egyetlen kivételt teremt, azt az esetet, ha a büntetõjogi felelõsséget megállapító jogerõs ítélet katonai bûncselekmény miatt született és a hivatásos állomány tagja mentesítés folytán mentesült a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alól. A gyakorlati tapasztalatok azt jelzik, hogy a súlyos szankció alkalmazása nem minden esetben áll arányban az elkövetett jogszabálysértés súlyával. Erre figyelemmel indokolt a szabályozás pontosítása a szolgálati viszony felmentéssel történõ megszüntetésének esetei, és a felmentés alóli kivétel meghatározása tekintetében, továbbá szûk körben lehetõséget teremtünk arra, hogy a miniszter az alkalmatlanság megállapításától eltekinthessen.

 
RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormány-elõterjesztés tartalmazza a Hszt. XXIII. fejezetének hatályon kívül helyezésére irányuló rendelkezést, ezzel egyidejûleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: NAVtv.) helyezi el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaira vonatkozó, a Hszt. rendelkezéseitõl eltérõ szabályokat. A Hszt.-ben is szükséges rendezni a Hszt., valamint a NAVtv.-ben szereplõ, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok egymáshoz való viszonyát.

A 2. és 3. §-hoz

A törvényjavaslat az új Munka Törvénykönyvérõl szóló elõterjesztésben és a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló törvényre vonatkozó elõterjesztésben foglalt szabályozási javaslattal összhangban átalakítja az érdekvédelem rendszerét. A törvényjavaslat a Hszt. IV. fejezetében található rendelkezéseket újraszabályozza, az új fejezet szabályai három témakörben csoportosíthatók. Az új szabályozás szerint a Hszt. 27-28. §-ában kerültek elhelyezésre a valamennyi érdekképviseleti szervre vonatkozó közös szabályokat tartalmazó általános rendelkezések, ezt követõen találhatóak a Magyar Rendvédelmi Karra (a továbbiakban: MRK) vonatkozó rendelkezések, majd harmadik témakörként szerepel a szakszervezetek és a szakszervezeti érdekegyeztetés szabályozása.

A Hszt. tervezett 29-29/F. §-a az MRK létrehozásával, mûködésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A rendészeti hivatás megalapozza az MRK köztestületi mûködését, ezáltal is kifejezésre juttatva a rendészeti ágazat tekintetében közös értékalapú, egységes hivatásrendet. A törvényjavaslat szerint az MRK szakmai kamara, amely tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai számára kötelezõ lesz a tagság. A tagdíjat a Közgyûlés fogja meghatározni, annak illetménybõl való levonásáról a fegyveres szerv gondoskodik.

Az MRK feladatai körében többek között a hivatásos viszonnyal összefüggõ ügyekben érdekképviseletet lát el, kialakítja az etikai szabályokat és az etikai eljárás rendszerét, konzultációs joggal bír, a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabály-alkotást kezdeményezhet, díjakat alapíthat és adományozhat, valamint javaslatot tehet elismerésre. A törvényjavaslat meghatározza az MRK szerveit és tisztségviselõit, ennek keretében rendelkezik a tagozatokról, amelyek a törvényjavaslat szerinti résztestületek. Tagozatonként két szekció jön létre, melyek a hivatásos állományban szolgálatot teljesítõk rendfokozata alapján különülnek el. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagjai ellen etikai eljárást folytat le.  

A szakszervezetek vonatkozásában jelenleg fennálló kedvezményrendszer indokolatlan és fenntarthatatlan, ezért annak jelentõs átalakítása szükséges. A szolgálatteljesítési idõ kedvezmény általános, minden tisztségviselõre kiterjedõ jellege megszûnik, mértéke csökken, pénzben történõ megváltására pedig a jövõben nem lesz lehetõség. A szakszervezeti kifogás intézménye megszûnik és a hatályos rendszerben mûködõ érdekegyeztetõ fórumok szerepét kamarai típusú köztestület veszi át. Rendelkezik ugyanakkor a tervezet az ágazati érdekvédelmi tanács keretében történõ rendvédelmi érdekegyeztetésrõl, mely félévente egy alkalommal ülésezõ érdekegyeztetõ fórum, melyen az érintett miniszter, az országos parancsnok, az MRK képviseletében egy tiszt és egy tiszthelyettes, továbbá a fegyveres szervnél képviselettel rendelkezõ szakszervezet országos szerve vesz részt.

A 4. §-hoz

A törvényjavaslat megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagja, illetve a jelentkezõ esetében mely körülmények fennállása estén nem kifogástalan az életvitel.

A törvényjavaslat az adatvédelmi biztos javaslatára figyelemmel a kifogástalan életvitel ellenõrzéséhez szükséges, jelenleg kormányrendelet mellékletét képezõ adatlapot törvényi szintre emeli.

A törvényjavaslat pontosítja a hivatásos állomány tagjának kifogástalan életvitel ellenõrzéséhez szükséges nyilatkozattételi kötelezettségre vonatkozó szabályozást, bevezeti a nyilatkozatot, valamint rendelkezik a nyilatkozattétel határidejérõl és elmulasztásának jogkövetkezményérõl. A nyilatkozatot kizárólag abban az esetben kell megtenni, ha arra korábban nem került sor.

Az 5. §-hoz

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a szolgálati viszony magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés miatti módosításához nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése a szolgálati helynek a megváltoztatásához, feltéve, hogy az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely mûködési területének valamely településén van. További feltételként vonatkoznak erre az esetre a Hszt. 49/A. § (1) bekezdésében meghatározottak.

A 6. §-hoz

A közszolgálati életpályák összehangolása keretében indokolt a képzési rendszerek és a vizsgarendszerek összhangjának megteremtése, a különbözõ életpályák közötti mobilitás fokozásának ez az egyik alapvetõ feltétele. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a hivatásos állomány tagjai is eleget tegyenek az elõírt szakvizsga kötelezettségnek, illetve képzési követelményeknek. Erre figyelemmel a törvényjavaslat az elõírt szakvizsga kötelezettség, illetve képzési kötelezettség határidõben nem teljesítése esetére kötelezõvé teszi az alacsonyabb beosztásba helyezést. Az alacsonyabb beosztásba helyezés elkerülése is ösztönözni fogja a hivatásos állomány tagját a számára elõírt szakvizsga, illetve képzési követelmény teljesítésére.

A 7. §-hoz

A törvényjavaslat pontosítja a szolgálati viszony felmentéssel történõ megszüntetésének eseteit, és a felmentés alóli kivételt meghatározó rendelkezést, továbbá szûk körben lehetõséget teremt arra, hogy a miniszter az alkalmatlanság megállapításától eltekinthessen.

A 8. §-hoz

A törvényjavaslat kiegészíti a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történõ megszûnésének esetköreit. Ha a hivatásos állomány tagja az elõírt alapvizsgát nem teszi le vagy a rendészeti szakképesítést nem szerzi meg a részére elõírt határidõben, akkor szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszûnik.

A 9. §-hoz

A tartalékállomány szabályaira figyelemmel változnak a végkielégítés kifizetésének szabályai is. Aki a tartalékállomány tartama alatt a részére felajánlott, a Hszt.-ben meghatározott feltételeknek megfelelõ munkakört nem fogadja el, vagy a tartalékállomány tartama alatt együttmûködési kötelezettségének nem tesz eleget, az a végkielégítés összegének csak a felére válik jogosulttá.

Amennyiben a tartalékállomány tartama alatt megfelelõ munkakör felajánlására és elfogadására kerül sor, úgy az érintetett közszolgálatban való foglalkoztatása továbbra is megvalósul, ezáltal a végkielégítés már nem tudja betölteni eredeti rendeltetését, okafogyottá válik, tehát ez esetben nem kerül sor annak kifizetésére.  

A törvényjavaslat a kifogástalan életvitel és a felmentés szabályainak pontosításával összefüggésben is korrigálja a végkielégítésre irányadó rendelkezést.

A 10. §-hoz

A törvényjavaslat a rendészeti ágazatra is kiterjeszti a tartalékállományt, továbbá megállapítja annak a rendészeti ágazatra vonatkozó speciális szabályait.

A törvényjavaslat meghatározza a tartalékállományba helyezés kötelezõ eseteit, e körbe tartozik, ha a felmentésre a Hszt. 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, 56. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja alapján került sor és a továbbfoglalkoztatásra nincs lehetõség vagy a felajánlott szolgálati beosztást, munkakört az érintett nem fogadta el.
 
A törvényjavaslatban meghatározott esetkörökben a felmentési idõn túl is lehetõvé válik a tartalékállományban tartás egészen a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig. Ennek feltétele, hogy a felmentésre a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor, a hivatásos állomány tagja számára a felmentési idõ alatt fennálló tartalékállomány tartalma alatt munkakör nem volt biztosítható és a felmentési idõ lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõvel. Ez esetben a tartalékállományban tartás idõtartamára ideiglenes szolgálati járandóság folyósítására kerül sor, amelynek összege a felmentést megelõzõ havi illetmény 50 %-a, de legalább a minimálbérnek megfelelõ összeg, továbbá az idõtartam társadalombiztosítási szempontból szolgálati idõnek számít és biztosítási jogviszonynak felel meg.

A 11. §-hoz

A rendelkezés a szolgálati viszony igazolásának módját rendezni, miszerint azt a hivatásos állomány tagja a szolgálati igazolványával igazolja. Jogszabály elõírása esetén a szolgálati igazolványon túl továbbá szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni a hivatásos állomány tagját.

A 12. §-hoz

Az MRK létrehozásával egyidejûleg a törvényjavaslat a rendvédelmi hivatás etikai alapelveit és a vezetõkkel szemben támasztott további etikai alapelveket is meghatározza, továbbá ezen alapelvek megsértéséhez fûzõdõ jogkövetkezmények legfontosabb szabályait is rögzíti. Utóbbi szerint a hivatásetikai elvek megsértése esetén az MRK etikai eljárás lefolytatására jogosult, melynek eredménye alapján akár fegyelmi eljárás lefolytatását is kezdeményezheti. A hivatásetikai részletszabályokat és az etikai eljárás rendszerét a jelen törvényjavaslattal megalkotásra kerülõ 29. § (6) bekezdése alapján az MRK határozza meg, illetve alakítja ki.

A 13. §-hoz

A törvényjavaslat lehetõséget biztosít a fegyveres szervet irányító miniszternek, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a felsõfokú végzettségeket, amelyek a fegyveres szervnél tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez megfelelõek.

A 14. és 15. §-hoz

A törvényjavaslat a szolgálati feladatok magas szakmai színvonalon történõ ellátása, továbbá a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság elõsegítése érdekében a hivatásos szolgálati beosztások vonatkozásában is elõírja a rendészeti alapvizsga és szakvizsga meglétét, továbbá vezetõi beosztásba történõ kinevezéshez a vezetõképzés teljesítését. Emellett a törvényjavaslat meghatározza, hogy a magasabb vagy vezetõ beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megszerzésére iskolarendszerû vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében kerülhet sor a szolgálati érdek figyelembevételével, továbbá a tervszerû elõmenetel biztosítása érdekében.

A 16. és 17. §-hoz

A törvényjavaslat szerint soron történõ elõléptetésre a jövõben csak akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány tagja a beosztáshoz elõírt iskolai végzettséggel rendelkezik, és az elõírt egyéb képzési követelményeket is teljesítette.

A 18. §-hoz

A NAVtv. módosítása a Hszt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túlmenõen a pénzügyõrök tekintetében a nemzetközi vámnapot, január 26-át szintén munkaszüneti napnak minõsíti, ezen jogszabályi rendelkezés miatt szükséges a hatályos szabályozás kiegészítése.

A 19. §-hoz

A törvényjavaslat kiegészíti a felhatalmazó rendelkezések körét az alapvizsgával, a tartalékállománnyal, valamint a hivatásos szolgálati viszonyban állók tekintetében a kormánytisztviselõi kártya alkalmazásával kapcsolatos Korm. rendeletek, továbbá a tiszti beosztás betöltéséhez elfogadható felsõfokú végzettségekre és a képzési rendszerre (átképzés, továbbképzés, vezetõképzés) vonatkozó miniszteri rendeletek megalkotása érdekében.

A 20. §-hoz

A törvényjavaslat a BUISNESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülõi szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2010. március 8-i tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) való megfelelést biztosító jogharmonizációs záradékkal egészíti ki a Hszt.-t. A Hszt. szabálya az Irányelvben foglaltaknál kedvezõbb, mivel – az illetmény nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezések között – legalább a gyermek három éves koráig biztosítja a szülõi szabadság igénybevételének lehetõségét a hivatásos állomány nõ és férfi tagja számára is, ennek alapján a szülõk párhuzamosan is igénybe vehetik akár a szülõi szabadság teljes idõtartamát [Hszt. 96. §]. Az Irányelvnek való megfeleléssel összefüggésben a Hszt. módosítása kizárólag a jogharmonizációs záradék módosítását érinti.

A 21. §-hoz

A törvényjavaslat az érdekegyeztetési szabályok változására figyelemmel módosítja a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjére vonatkozó összesítésben az ágazati, tárcaközi érdekegyeztetõ fórum megnevezését. Kiegészíti továbbá a Hszt.-t a hivatásos állomány tagjának kifogástalan életvitel ellenõrzéséhez szükséges nyilatkozatot tartalmazó melléklettel, valamint – az adatvédelmi biztos javaslatára figyelemmel – a kifogástalan életvitel ellenõrzéséhez szükséges adatlappal. Ezen túl a tartalékállománnyal kapcsolatos szabályok alapján a törvényjavaslat a Hszt.-t kiegészíti egy melléklettel, amely a tartalékállományba helyezett szolgálati viszonyban álló személyre vonatkozóan a tartalékállomány vezetését kezelõ szervnek szolgáltatandó adatok körét határozza meg.  

A 22. §-hoz

A törvényjavaslat elvégzi a rendvédelmi szerv fogalmának korábban hatályba lépett módosulása kapcsán, az érdekképviseleti szabályok változásával összefüggésben, valamint a kifogástalan életvitel és a felmentés szabályainak pontosítására tekintettel szükséges további kisebb módosításokat, továbbá a Hszt. 170. § a) pontjának pontosítását, tekintettel az Alkotmánybíróság 42/2003. (IX. 19.) AB határozatában foglaltakra. Az Alkotmánybíróság a kártérítés összegének meghatározásakor a számított személyi jövedelemadó-elõleg levonását alkotmányellenesnek minõsítette, ezért a Hjt. erre vonatkozó szövegrészét hatályon kívül helyezte. A Hszt. a kártérítés összegének meghatározására azonos szöveget tartalmaz, amelynek korrekciója indokolt, ezzel a hatályos munkajogi tárgyú törvényekkel megegyezõ szabályozást alakít ki.

A 23. §-hoz

A törvényjavaslat 2012. január 1-jei hatályba lépésrõl rendelkezik, emellett megfelelõ idõt biztosít az MRK alakuló közgyûlésének elõkészítésére és megtartására.

A törvényjavaslat a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagja vonatkozásában a 2012. évre havi bruttó 14.000 Ft összegû kiegészítõ juttatást vezet be.
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 09:34
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1137
Linkek: 75