Kezdölap arrow Jogszabály arrow Előterjesztések arrow HSZT módosítás tervezet
HSZT módosítás tervezet
2011. October 27.
T E R V E Z E T

2011. évi … törvény    

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő módosításáról

1. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

2. §

A Hszt. 3. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A szolgálati viszony alapján a hivatásos állomány tagja a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) tagjává válik.”

3. §

A Hszt. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„IV. Fejezet

„ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM

Érdekképviseleti szervek

27. § (1) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel – ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is –, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
(2) Érdekképviseleti szerv a hivatásos állomány tagjainak minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.
(3) Az MRK szakmai érdekképviseleti szerv, a hivatásos állomány tagjainak önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
(4) Az MRK tagozata
a) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,
e) a központi és területi polgári védelmi szervezet,
f) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
g) az Információs Hivatal,
h) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
hivatásos állományában szolgálatot teljesítők a)-h) pont szerint elkülönülő résztestülete.
(5) Az MRK szekciója a fegyveres szervek hivatásos állományában szolgálatot teljesítőknek a tagozaton belüli, rendfokozatuk alapján elkülönülő – tiszti vagy tiszthelyettesi (ide értve a zászlósi rendfokozatot is) – résztestülete.
(6) A szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése.

28. § (1) A hivatásos állomány tagjának joga, hogy – törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.
(2) Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.

A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat és hatásköre

29. § (1) Az MRK a hivatásos állomány tagjainak önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
(2)Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik.
(3) Az MRK jogi személy.
(4) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.
(5) Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat és szekciókat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 29/A. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.
(6) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttműködés rendjéről.
(7) Az MRK
a) ellátja az érdekképviseletet a hivatásos szolgálat gyakorlásával összefüggő ügyekben,
b) védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a szolgálati viszonyban állók jogait,
c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,
d) konzultációs joggal közreműködik a szolgálati viszonyban állók foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, a hivatásos állomány tagjai számára előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában,
e) kezdeményezheti a Kormánynál a hivatásos állomány tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását,
f) feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,
g) kifogást nyújthat be a miniszterhez a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlattal szemben,
h) megalkotja működési szabályait,
i) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,
j) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,
k) a Kormánynál, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjénél, továbbá a terrorizmust elhárító szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,
l) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet,
m) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására, n) szolgálati viszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,
o) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,
p) megfigyelőként részt vesz a szolgálati viszonyban állók vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez,
r) tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe,
s) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,
t) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.

Az MRK szervezete, működése

29/A. § Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll.

29/B. § (1) Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés.
(2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.
(3) A Közgyűlés feladata:
a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB), valamint az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait,
b) megalkotja az Alapszabályt,
c) megállapítja a tagdíj mértékét,
d) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét.
(4) A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását – ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire.
(5) A miniszter, az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, továbbá a terrorizmust elhárító szerv vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
(6) Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség.
(7) Az Elnökség tagjai:
a) az elnök, az alelnökök,
b) a főtitkár,
c) a PEB elnöke,
d) az EB elnöke,
e) tagozatonként további egy-egy fő, a szekcióik képviseletének biztosítására.
(8) A PEB a Közgyűlés által megválasztott, szekciónként egy-egy, tagozatonként kettő, összesen tizenhat tagból áll. A PEB elnökét a Közgyűlés választja meg.
(9) Az EB a Közgyűlés által megválasztott, szekciónként kettő-kettő, tagozatonként négy, összesen harminckettő főből áll. Az EB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.
(10) A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen nyolc alelnök segíti.
(11) A főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda). A főtitkárt a rendészetért felelős miniszter nevezi ki, illetve menti fel. Főtitkárnak csak rendészeti vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy azzal egyenértékű képesítéssel, illetve teljes körű mentesítéssel rendelkező személy nevezhető ki. A főtitkár kinevezése határozatlan időre szól, amely foglalkoztatási jogviszonyt nem keletkeztet, díjazásra nem jogosult, tisztségéről bármikor lemondhat.
(12) Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
(13) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a és 70/B. §-a,  a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódex, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi. Az etikai eljárásról e törvény, valamint az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezik.  
 
 A Közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

29/C. § (1) Az MRK Közgyűlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint. Nem jelölhető közgyűlési tagnak az a hivatásos állományú, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi eljárás vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a közgyűlési tagsági jogviszony szünetel.
(2) A Közgyűlés szekciónként öt-öt, tagozatonként együttesen tíz, összesen nyolcvan tagból áll.

Tagsági viszony

29/D. § (1) A fegyveres szervnél szolgálati viszonyban álló személy az MRK tagja. Az MRK tagja az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(2) A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát a szolgálati viszony létesítéséről, illetve megszűnéséről. Szolgálati viszony létesítése esetén az Iroda a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki, szolgálati viszony megszűnése esetén a tagot a nyilvántartásból törli.
(3) Megszűnik a tagsági viszony
a) a szolgálati viszony megszűnésével,
b) etikai vétség elkövetése miatt az MRK-ból kizárással.
(4) A tagsági viszony (3) bekezdés b) pontja szerinti megszűnéséről az Elnökség indokolt írásbeli határozatot hoz.
(5) Az MRK tagja az Alapszabályban meghatározottak szerint
a) a Közgyűlés tagjának, tisztségviselőjének  megválasztható,
b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat és a szekció munkájában részt vehet,
c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.
(6) Az MRK tagja köteles
a) a tagdíjat megfizetni,
b) az MRK működésére vonatkozó szabályokat megtartani.

Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok

29/E. § (1) Az MRK tisztségviselőit – a Főtitkár kivételével –, valamint az ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjait öt évre választják.
(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik
a) az MRK tagsági viszony megszűnésével,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenség kimondásával,
d) az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejártával,
e) az Alapszabályban meghatározott más okból.
(3) Az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testültek nem tisztségviselő tagja nem lehet
a) politikai párt tagja,
b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető.
(4) Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik szolgálati beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei.
(5) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
(6) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok később keletkezett, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a bejelentéstől számított 15 napon belül meg kell szüntetni és erről a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézői testületi tagsága megszűnik.

Az MRK és állami szervek kapcsolata

29/F. § (1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,
c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni.
(3) Az MRK felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(4) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy az MRK
a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(5) Ha az MRK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság
a) megsemmisíti az MRK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést,
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek működését felfüggeszti.
(6) Az ügyészég és a bíróság a (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedésék megtételével egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert.

A szakszervezet

30. § (1) A hivatásos állomány tagja jogosult a fegyveres szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a fegyveres szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.
(2) A fegyveres szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.
30/A. § (1) A 30-35. § alkalmazásában
a) tájékoztatás: a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon,
b) konzultáció: a fegyveres szerv és a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.
(3) A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen:
a) a felek megfelelő képviselete,
b) a közvetlen, személyes véleménycsere,
c) az érdemi tárgyalás.
(4) A fegyveres szerv nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a fegyveres szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.
(5) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a fegyveres szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.
(6) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
(7) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

30/B. § (1) A fegyveres szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.
(2) A szolgálati viszony létesítését, illetve fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a fegyveres szerv által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.
(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.
(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.
(5) A fegyveres szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel

31. § (1) A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a fegyveres szerv kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.
(2) Az országos parancsnok köteles kikérni a hivatásos állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselő szakszervezet véleményét a hivatásos állomány tagjainak szolgálatteljesítésére, szolgálatteljesítési és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.
(3) A (2) bekezdésen foglaltakon kívül a hivatásos állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselő szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjainak legalább 10 %-át érintő munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a fegyveres szervvel közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.
(4) A hivatásos állomány tagjainak legalább 10 %-át képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a fegyveres szervtől a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen
a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,
b) a szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,
c) a fegyveres szervvel kötött megállapodások betartásáról,
d) legalább félévente a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.
(5) A szakszervezet javaslatot tehet:
a) a fegyveres szerv részére a hivatásos állomány tagját érintő intézkedésekre, valamint
b) a szolgálati viszonyt érintő parancsnoki intézkedés egységes értelmezésére.
(6) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.
(7) A fegyveres szerv – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
(8) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a fegyveres szervvel szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.
(9) A szakszervezet jogosult a tagját – meghatalmazás alapján – gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

32. § (1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a fegyveres szerv hivatásos állománya legalább tíz százalékának – de legalább harminc főnek – tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 56. § (2) bekezdése alapján kötelező. Az 56. § (2) bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet szervezeti egységenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.
(3) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult hivatásos állományú tag helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.
(4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a fegyveres szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
(5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről a védelemre jogosult hivatásos állományú tag megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a fegyveres szervet.

33. § (1) Feladata ellátása érdekében a hivatásos állomány 32. § (1) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10 százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.
(2) A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
(3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van, a fegyveres szerv területére hivatali időben beléphet. A belépés és a fegyveres szerv területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a fegyveres szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat.

A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai

34. § (1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, az MRK képviseletében eljáró egy tiszt és egy tiszthelyettes, valamint a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet országos szerve egy fő képviselőjének részvételével működik.
(2) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot félévente egy alkalommal kell összehívni.
(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak.
(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács véleményét ki kell kérni a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás kérdéseiben.
(5) A ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.
(6) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait az illetékes minisztérium látja el.

35. § (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OKÉT) a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(2) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(3) Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.”

4. §

(1) A Hszt. 37/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az életvitel nem kifogástalan, ha
a) a jelentkező esetében fennállnak  a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,
b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabott ki, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy
c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg – különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára – a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására.”

(2) A Hszt. 37/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.”

(3)  A Hszt. 37/B. §-a a következő (6)  bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hivatásos állomány 2010. december 31-én állományban lévő tagjának a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez az írásbeli hozzájárulását – amennyiben még nem adta meg – a 9. számú melléklet szerinti nyilatkozattal 2012. február 28-ig kell megtennie, amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát felmentéssel, hivatásos szolgálatra alkalmatlanság miatt meg kell szüntetni.”

5. §

A Hszt. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szolgálati helyének a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely működési területének valamely településén van.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásánál a 49/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembe vételével kell eljárni.”

6. §

A Hszt. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba kell helyezni, ha a részére a beosztás betöltéséhez előírt szakvizsga vagy képzési követelménynek határidőben nem tett eleget.”

7. §

(1) A Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„b) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert
ba) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy
bb) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg;”

(2) A Hszt. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.”

(3) A Hszt. 56. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette.”

8. §

A Hszt. 59. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya)

„f) a részére előírt alapvizsga vagy a rendészeti szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettség meghatározott időben nem teljesítése”

(miatt.)

9. §

A Hszt. 63. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha
a) azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg,
b) a 66/A. § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy
c) a 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott álláshelyet nem fogadja el.
(5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést – a 66/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.”

(2) A Hszt. 63. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha)

„c) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,”

(3)  A Hszt. 63. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha)
„d) a 66/A. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja.”

10. §

A Hszt. VII. Fejezete a következő alcímmel és 66/A–66/C. §-sal egészül ki:

„A tartalékállomány

66/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha
a) a felmentésére az 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, továbbá az 56. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja alapján került sor és
b) az 56. § (5) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a felajánlott beosztást, munkakört nem fogadta el.
(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnését követően is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha
 a) a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor,
 b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a fegyveres szervnél, más fegyveres vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és
 c) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel.
(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult. A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számit, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll. Ha a tartalékállományban tartott (2) bekezdésben meghatározott munkakörben történő továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdő napjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása meghiúsult.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző, külön jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a fegyveres szerv országos parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik
a) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás,
b) megjelenés
ba) az állásközvetítő egyeztetésen,
bb) felvételi beszélgetésen, valamint
bc) foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,
c) az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen történő részvétel,
d) a felajánlott – végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő – állás elfogadása.
(5) Nem minősül a (4) bekezdés d) pontja szerinti együttműködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás első hat hónapjában a tartalékállományba helyezett nem fogadja el a részére felajánlott állást.  
(6) A tartalékállományba helyezett végkielégítésre – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállományban tartás a tartalékállományba helyezett végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a tartalékállományba helyezett a végkielégítés teljes összegére jogosult.  
(7) Ha a tartalékállományba helyezett a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a tartalékállományban tartásának a megszüntetését arra tekintettel, hogy a további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végző szerv közreműködése nélkül új álláshelyen megkezdődik, a tartalékállományban tartást – és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását – meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett a tartalékállományban tartás megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.
(8) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja, részére a felmentési idő hátra lévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a fegyveres szerv megtéríti.

66/B. § (1) A tartalékállományba helyezésről az állományilletékes parancsnok a fegyveres szerv országos parancsnoksága útján tájékoztatja a tartalékállományt kezelő szervet. Az országos parancsnokság és a tartalékállományt kezelő szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A tartalékállomány kezelését végző szervnek a 11. számú melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellőzhető.

66/C. § (1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelő szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtől számított egy évig. A nyilvántartásba vételről a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagját foglalkoztató fegyveres szerv országos parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja csak a szolgálat vezetőjének hozzájárulásával vehető nyilvántartásba.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül kérheti a tartalékállományt kezelő szervnél egy év időtartamra a nyilvántartásba vételét az is, akinek a 66/A. §  (1) bekezdésében meghatározott okból szűnt meg a szolgálati viszonya és nem került sor a 66/A. § (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartására.”

11. §

A Hszt. 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv hivatásos állományba tartozását szolgálati igazolványával igazolja. Ha jogszabály előírja, a hivatásos állomány tagját a szolgálata ellátásához szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni.”

12. §

(1) A Hszt. a következő 70/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei

70/A. § (1) A hivatásos állomány tagja esküjének megfelelően hűen szolgálja Magyarország érdekeit és céljait. Érvényesíti az alkotmányos alapértékeket, tiszteletben tartja az alapjogi intézményeket. A hivatásos állomány tagjának hűsége Magyarországhoz az Alaptörvényben szabályozott demokratikus intézményrendszer keretei között kifejeződő közérdek iránti elkötelezettségen keresztül is megnyilvánul. (Hűség és elkötelezettség)
(2) A hivatásos állomány tagja tartózkodik minden olyan magatartástól, amely alkalmas a Kormány programjának, illetve politikájának, a fegyveres szerv döntéseinek vagy tevékenységeinek bírálatára. A hivatásos állomány tagja cselekedeteivel erősíti a rendvédelmi hivatásrend egységét. (Hűség és elkötelezettség)
(3) A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatainak ellátásán kívüli tevékenysége nem veszélyeztetheti a fegyveres szerv működésének pártpolitikai semlegességébe vetett közbizalmat. (Hűség és elkötelezettség)
(4) A hivatásos állomány tagja mindenekelőtt a nemzet érdekét és a közjót szolgálja. Ezeket a magánérdekkel, valamint a csoportérdekkel szemben előnyben részesíti. (Nemzeti érdek előnyben részesítése)
(5) A hivatásos állomány tagja szolgálata során úgy alkalmazza a jogszabályokat, hogy azok – a jogszabályban meghatározott szempontok és az adott ügy egyedi sajátosságainak figyelembevételével – megfeleljenek az általános jogelveknek, az alkalmazott jogszabályok rendeltetésének, valamint a méltányosság követelményének. (Igazságos és méltányos jogszolgáltatás)
(6) A hivatásos állomány tagja minden cselekedetében emberséges, védi az emberi méltóságot, tiszteletben tartja az emberi és a személyiségi jogokat. (Igazságos és méltányos jogszolgáltatás)
(7) A hivatásos állomány tagja magatartásával és megjelenésével erősíti a beosztása, az általa képviselt fegyveres szerv iránti közbizalmat. (Méltóság és a tisztesség)
(8) A hivatásos állomány tagjának szolgálatban és magánéletében egyaránt hivatásához méltó, becsületes, tisztességes és példamutató magatartást kell tanúsítania. Szolgálaton kívüli életmódjával, életvezetésével közvetetten sem károsítja a fegyveres szerv és tagjai iránti közbizalmat. (Méltóság és a tisztesség)
(9) A hivatásos állomány tagja elutasítja a korrupciót, annak valamennyi formája ellen fellép. Elutasít minden, a tevékenységével, hivatásával összefüggésben adott, illetve felajánlott jogtalan előnyt vagy ajándékot. A pártatlanságának megőrzése érdekében nem kérhet, és nem fogadhat el – sem közvetve, sem közvetlenül – olyan juttatást, ajándékot vagy egyéb előnyt, illetve annak ígéretét, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja pártatlanságát, döntéseit, feladatai tisztességes, törvényes és szakszerű ellátását. A hivatásos állomány tagja a befolyásolását célzó ajándék, illetve jogtalan előny felajánlását, annak ígéretét haladéktalanul köteles felettesének írásban jelenteni. (Méltóság és a tisztesség)
(10) A hivatásos állomány tagja szolgálatban és szolgálaton kívül kulturált megjelenésével erősíti szolgálati helye és a fegyveres szerv elismertségét, ezzel is kifejezi tiszteletét az állampolgárok és munkatársai iránt. Rendben és tisztán tartja környezetét. (Méltóság és a tisztesség)
(11) A hivatásos állomány tagja az ügyek intézése során az eljárásában résztvevőkkel, az ügyfelekkel szemben higgadtan, türelmesen és mértékletességgel jár el, tartózkodik a személyüket érintő észrevételek, sértő minősítések megtételétől. (Méltóság és a tisztesség)
(12) A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatai ellátása során előítéletek nélkül veszi figyelembe mások jogait, kötelezettségeit és törvényes érdekeit. Tartózkodik minden olyan magatartástól és megnyilatkozástól, amely a nemzetiségen, a nemen, fajon, etnikai vagy társadalmi hovatartozáson, fogyatékosságon, nyelven, valláson vagy hiten, politikai vagy egyéb meggyőződésen, koron, szexuális beállítottságon, vagy vagyoni helyzeten alapuló indokolatlan megkülönböztetés látszatát kelti. (Előítéletektől való mentesség)
(13) A hivatásos állomány tagja tevékenysége során nem lehet részrehajló, tevékenysége és eljárása mindenkor elfogulatlan és pártatlan. (Pártatlanság)
(14) A hivatásos állomány tagja szolgálati kötelezettségét mindenkor késedelem nélkül és felelősen látja el. A felelősséget másra alaptalanul nem hárítja át, hibás döntései következményeit lehetőség szerint orvosolja. (Felelősségtudat és szakszerűség)
(15) A hivatásos állomány tagjának mértékadó gondossággal kell biztosítania a felelősségi körébe tartozó közpénzek és közvagyon törvényes, célszerű és eredményes felhasználásában, a munkájához igénybe vett pénzügyi és anyagi eszközöket rendeltetésüknek megfelelően kell használnia, kezelnie. (Felelősségtudat és szakszerűség)  
(16) A hivatásos állomány tagja szolgálati tevékenysége során a vele kapcsolatba kerülők tekintetében együttműködésre, segítségnyújtásra, a kölcsönös tiszteleten alapuló udvarias, szolgálatkész és előzékeny kapcsolattartásra törekedik. (Együttműködés)
(17) A hivatásos állomány tagja a jogszabályok keretei között a hozzá fordulók részére megad minden rendelkezésre álló olyan információt, amely a hatáskörébe és illetékességébe nem tartozó ügy elindításához szükséges. (Együttműködés)
(18) A hivatásos állomány tagja munkatársaival kulturáltan, a kölcsönös megbecsülés szellemében érintkezik. Elöljárói-alárendelti viszonyban a kölcsönös tiszteleten, valamint az engedelmességen és felelős irányításon alapuló kapcsolatot tart fenn. Önzetlen támogatást nyújt, a problémák megoldását elősegítő légkör kialakítására törekszik, tevékenységét a humánus magatartás jellemzi. Tudását, gyakorlati tapasztalatait folyamatosan megosztja munkatársaival. (Együttműködés)
(19) A hivatásos állomány tagja a szolgálata során a feladatait a közjó érvényesítésével úgy látja el, hogy az általa javasolt, illetve tett intézkedések arányosak legyenek az elérni kívánt céllal, és a jogok korlátozására csak a szükséges mértékben vezessenek. (Arányosság)
(20) A hivatásos állomány tagját a törvényes és szakszerű munkavégzése közben pártatlan és pártpolitika-semleges magatartása, valamint szakszerű feladatellátása miatt semmilyen hátrány nem érheti. (Védelem)

(2) A Hszt. a következő 70/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelvek

70/B. § (1) A vezető személyes magatartásával, helytállásával és feddhetetlenségével példát mutat az irányítása alá tartozó hivatásos állományú tag számára. (Példamutatás)
(2) A vezető türelmes a saját szakmai vagy magán meggyőződésétől eltérő álláspontok megismerésekor. Döntéseit széleskörű körültekintés alapján hozza meg. (Példamutatás)
(3) A vezető szakmai és vezetői ismereteit folyamatosan bővíti, figyelemmel kíséri a szakmai és vezetői feladatainak ellátásához szükséges legújabb ismereteket. A vezető általános műveltségének állandó fejlesztéséről is gondoskodik. (Példamutatás)
(4) A vezető elősegíti beosztott munkatársai szakmai fejlődését és fejlesztését, különös figyelemmel segíti a pályakezdőket. (Példamutatás)
(5) A vezető gondot fordít beosztottai szakmai képességeinek megismerésére, annak érdekében, hogy döntései, utasításai során figyelembe tudja venni beosztottai felkészültségét és egyéniségük jellemző kompetenciáit. Az általa vezetett szervezeti egységben együttműködésen alapuló, jó légkört alakít ki, valamint feloldja az esetleges konfliktushelyzeteket. (Példamutatás)
(6) A vezető vezetői tekintélyét megóvja, egyúttal a beosztottak emberi méltóságát tiszteletben tartja. (Példamutatás)
(7) A vezető határozottan képviseli a nemzet érdekeit, a rendvédelmet, valamint munkatársai és beosztottai jogos érdekeit. (Példamutatás)
(8) A vezető a személyi állományon belül érvényre juttatja a rendvédelmi ismeretekből eredő elvárásokat. (Szakmai szempontok érvényesítése)
(9) Az utánpótlás, előléptetés, vagy a kinevezés során a vezető figyelmet fordít a jelölt – jogszabályokkal összhangban történő – szakmai és hivatásetikai megbízhatóságának vizsgálatára. (Szakmai szempontok érvényesítése)
(10) A vezető a hivatásos állomány tagjának feladatellátása jogszerűségét, eredményességét, szakmai színvonalát folyamatosan ellenőrzi és rendszeresen értékeli. Felelősséggel tartozik beosztottjainak a fegyveres szerv, illetve az általa vezetett szervezeti egység vagy szervezeti elem célkitűzéseivel és feltételeivel ellentétes tevékenységéért, illetve mulasztásáért, amennyiben nem tette meg azon intézkedéseket, amelyek az ilyen beosztásban lévő személytől elvárhatók a tevékenység, illetve mulasztás megakadályozása érdekében. (Számonkérési kötelezettség)

(3) A Hszt. a következő 70/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A rendvédelmi hivatás etikai alapelveinek megsértéséhez fűződő jogkövetkezmények

70/C. § (1) A 70/A. §-ban és a 70/B. §-ban meghatározott hivatásetikai elvek megsértése esetén az MRK etikai eljárás lefolytatására jogosult.
(2) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK fegyelmi eljárást kezdeményezhet a hivatásos állomány tagja tekintetében e törvény szerinti fegyelmi jogkör gyakorlójánál.”

13. §

A Hszt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.
(2) A fegyveres szerv tiszti rendfokozathoz kötött beosztásai betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket a miniszter rendeletben állapítja meg.”

14. §

A Hszt. a következő 72/B. és 72/C. §-sal egészül ki:

„72/B. § (1) A hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez a 72. §-ban és a 72/A. §-ban meghatározottakon túl rendészeti (közszolgálati) alapvizsgával, a miniszter által meghatározott beosztásokban pedig rendészeti (közszolgálati) szakvizsgával is rendelkezni kell.
(2) Aki a rendészeti alapvizsga kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. A hivatásos állomány tagját a szakvizsga teljesítésének elmulasztása esetén csak a tényleges képzettségének, képesítésnek megfelelő beosztásban lehet továbbfoglalkoztatni.
(3) A rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményének alkalmazását a fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter rendeletben legfeljebb 2014. december 31-ig elhalaszthatja.

72/C. § Vezetői beosztásba történő kinevezéshez, valamint a vezetői munkakör ellátásához a külön jogszabályban meghatározott vezetőképzés (magasabb vezetőképzés) teljesítése szükséges.”

15. §

A Hszt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„73. § (1) A magasabb vagy vezető beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére – a szolgálati érdek figyelembe vételével, a tervszerű előmenetel biztosítása érdekében – a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében kell lehetőséget biztosítani. Emellett lehetőséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.
(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.”

16. §

A Hszt. 78. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:)

„a) a beosztásához előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az előírt egyéb képzési követelményeket teljesítette;”

17. §

A Hszt. 79. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja)
„c) a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig.”

18. §

A Hszt. 86. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott napjai. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.”

19. §

(1) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)

„l) az alapvizsga követelményeit, a vizsgáztatás rendjét és a mentességet;
m) a tartalékállományba vételre és a tartalékállomány működtetésre vonatkozó szabályokat;
n) a hivatásos szolgálati viszonyban állók tekintetében a kormánytisztviselői kártya alkalmazásának szabályait.”

(2) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„13. a fegyveres szerv tiszti beosztásainak betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjait érintő szakmai képzési, át- és továbbképzési, valamint vezetőképzési rendszerét, továbbá a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályokat;”

20. §

A Hszt. 343. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„343. § A 91. §, a 95/A. § és 96. § (1) bekezdés a) pontja a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, CEEP és ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keret-megállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló  2010/18/EU tanácsi irányelvnek (2010. március 8.) való megfelelést szolgálja.”

21. §

(1) A Hszt. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Hszt. e törvény 2. melléklete szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.
(3) A Hszt. e törvény 3. melléklete szerinti 10. számú melléklettel egészül ki.
(4) A Hszt. e törvény 4. melléklete szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.

 22. §

(1) A Hszt. 37/B. § (1) bekezdésében a „vagy tartható fenn” szövegrész helyébe a „vagy az 56. § (6) és (7) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn” szöveg lép.

(2) A Hszt. 4. számú mellékletének 5. pontjában a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Hszt. 29. § (3) bekezdés a) pontjában az „és kulturális” szövegrész, a 29. § (3) bekezdés c) pontja, a 29. § (4) bekezdése, 30. §-a és 31. §-a,  44. § (1) bekezdés h) pontja, 44. § (3) bekezdése, 170. § a) pontjában a „munkavállalói járulékot és számított személyi jövedelemadó előleget,” szövegrész.

(4) Hatályát veszti a Hszt. 45. § (1) bekezdésében az „– a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével –” szövegrész.

23. §

(1) Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
(2) A (3)-(5) bekezdés 2012. …..-én [a (3) bekezdés szerinti határnapot követő nap], a (7) bekezdés 2013. január 1-jén hatályát veszti.
(3) A törvény hatálybalépését követő ….. napon belül az MRK alakuló közgyűlést tart, amelynek összehívásáról a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Az alakuló közgyűlés dönt az Alapszabály elfogadásáról, megválasztja az MRK elnökét és alelnökeit, az Elnökség további tagjait, a PEB, valamint az EB elnökét és tagjait, továbbá megalkotja az Alapszabályt.
(4) Az MRK alakuló közgyűlés előkészítésével és lebonyolításával, a Közgyűlés tagjainak megválasztásával összefüggő feladatokra tíztagú szervező bizottság alakul, amelynek egy-egy tagját a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító miniszter és az Információs Hivatalt irányító miniszter, nyolc tagját a rendészetért felelős miniszter jelöli ki.
(5) A MRK Közgyűlés választásával és alakuló ülésével kapcsolatos költségeket a Belügyminisztérium fejezete tartalmazza.
(6) Ha a szolgálati viszony létesítésére e törvény hatályba lépése előtt került sor, a hivatásos állomány tagjának MRK tagsági viszonya 2012. január 1-jén törvény erejénél fogva jön létre.
(7) A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagja havonta 14.000 Ft kiegészítő juttatásra jogosult, amelyet az illetménnyel együtt kell folyósítani.



(A Hszt. módosítása mellett a Közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénytervezet keretében – ennek 74. § (4) bekezdése kimondja, hogy külön törvén járulékcsökkentési kedvezményt írhat elő – szükségesnek tartjuk a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítását. Erre vonatkozó szövegjavaslat:

…. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:


A. változat:

„26/A. § Aki a külön jogszabályban meghatározott közszolgálati tartalékállományba helyezettet foglalkoztat, legfeljebb egy év időtartamra mentesül az e törvény szerinti járulékfizetési kötelezettség alól. A be nem fizetett járulékot a központi költségvetés megtéríti.”

B. változat:

„26/A. § Aki a külön jogszabályban meghatározott közszolgálati tartalékállományba helyezettet foglalkoztat, legfeljebb egy év időtartamra mentesül az e törvény szerinti járulékfizetési kötelezettség 50 %-a alól. A be nem fizetett járulékot a központi költségvetés megtéríti.”)




ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat alapján kidolgozott Kormányzati Személyzeti Stratégiában meghatározott életpályamodell-elemek hivatásos állományra vonatkozó alapvető szabályait indokolt törvényi szinten – a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok között – rögzíteni, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.).

A rendészeti ágazati stratégia a teljes életpályára kiterjedő, kiszámítható és vonzó, a szervezethez tartozást ösztönző életutat kínál a hivatásos állomány részére. A rendészeti ágazati stratégia egyes elemeinek mielőbbi bevezetésével elősegíthető a különböző szakmai életpályák közötti mobilitás, továbbá megvalósítható a szolgálati nyugdíj rendszerének átalakításából fakadó negatív hatások ellentételezése. Az életpályamodell elemei közül már most lehetőség nyílik a tartalékállomány létrehozására, a kamarai típusú érdekképviselet működtetésére, az alapvizsga, a szakvizsga, a képzés és a továbbképzés rendszerének összehangolására, valamint a Kormánytisztviselői Kártya hivatásos állományra történő kiterjesztésére. Az ehhez szükséges törvényi szabályokat tartalmazza a törvényjavaslat.

A Hszt. 2011. január 1-jén hatályba lépett módosítása szigorította a hivatásos szolgálati viszony létesítésének és fenntartásának feltételeit, ennek keretében szabályozva a kifogástalan életvitel követelményét. A Hszt. súlyos jogkövetkezményt fűz a kifogásolható életvitelhez: a szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a hivatásos állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált. A Hszt. e főszabály alól egyetlen kivételt teremt, azt az esetet, ha a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a hivatásos állomány tagja mentesítés folytán mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A gyakorlati tapasztalatok azt jelzik, hogy a súlyos szankció alkalmazása nem minden esetben áll arányban az elkövetett jogszabálysértés súlyával. Erre figyelemmel indokolt a szabályozás pontosítása a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésének esetei, és a felmentés alóli kivétel meghatározása tekintetében, továbbá szűk körben lehetőséget teremtünk arra, hogy a miniszter az alkalmatlanság megállapításától eltekinthessen.

 
RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tartalmazza a Hszt. XXIII. fejezetének hatályon kívül helyezésére irányuló rendelkezést, ezzel egyidejűleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: NAVtv.) helyezi el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaira vonatkozó, a Hszt. rendelkezéseitől eltérő szabályokat. A Hszt.-ben is szükséges rendezni a Hszt., valamint a NAVtv.-ben szereplő, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok egymáshoz való viszonyát.

A 2. és 3. §-hoz

A törvényjavaslat az új Munka Törvénykönyvéről szóló előterjesztésben és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényre vonatkozó előterjesztésben foglalt szabályozási javaslattal összhangban átalakítja az érdekvédelem rendszerét. A törvényjavaslat a Hszt. IV. fejezetében található rendelkezéseket újraszabályozza, az új fejezet szabályai három témakörben csoportosíthatók. Az új szabályozás szerint a Hszt. 27-28. §-ában kerültek elhelyezésre a valamennyi érdekképviseleti szervre vonatkozó közös szabályokat tartalmazó általános rendelkezések, ezt követően találhatóak a Magyar Rendvédelmi Karra (a továbbiakban: MRK) vonatkozó rendelkezések, majd harmadik témakörként szerepel a szakszervezetek és a szakszervezeti érdekegyeztetés szabályozása.

A Hszt. tervezett 29-29/F. §-a az MRK létrehozásával, működésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A rendészeti hivatás megalapozza az MRK köztestületi működését, ezáltal is kifejezésre juttatva a rendészeti ágazat tekintetében közös értékalapú, egységes hivatásrendet. A törvényjavaslat szerint az MRK szakmai kamara, amely tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai számára kötelező lesz a tagság. A tagdíjat a Közgyűlés fogja meghatározni, annak illetményből való levonásáról a fegyveres szerv gondoskodik.

Az MRK feladatai körében többek között a hivatásos viszonnyal összefüggő ügyekben érdekképviseletet lát el, kialakítja az etikai szabályokat és az etikai eljárás rendszerét, konzultációs joggal bír, a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabály-alkotást kezdeményezhet, díjakat alapíthat és adományozhat, valamint javaslatot tehet elismerésre. A törvényjavaslat meghatározza az MRK szerveit és tisztségviselőit, ennek keretében rendelkezik a tagozatokról, amelyek a törvényjavaslat szerinti résztestületek. Tagozatonként két szekció jön létre, melyek a hivatásos állományban szolgálatot teljesítők rendfokozata alapján különülnek el. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagjai ellen etikai eljárást folytat le.  

A szakszervezetek vonatkozásában jelenleg fennálló kedvezményrendszer indokolatlan és fenntarthatatlan, ezért annak jelentős átalakítása szükséges. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény általános, minden tisztségviselőre kiterjedő jellege megszűnik, mértéke csökken, pénzben történő megváltására pedig a jövőben nem lesz lehetőség. A szakszervezeti kifogás intézménye megszűnik és a hatályos rendszerben működő érdekegyeztető fórumok szerepét kamarai típusú köztestület veszi át. Rendelkezik ugyanakkor a tervezet az ágazati érdekvédelmi tanács keretében történő rendvédelmi érdekegyeztetésről, mely félévente egy alkalommal ülésező érdekegyeztető fórum, melyen az érintett miniszter, az országos parancsnok, az MRK képviseletében egy tiszt és egy tiszthelyettes, továbbá a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet országos szerve vesz részt.

A 4. §-hoz

A törvényjavaslat megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagja, illetve a jelentkező esetében mely körülmények fennállása estén nem kifogástalan az életvitel.

A törvényjavaslat az adatvédelmi biztos javaslatára figyelemmel a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges, jelenleg kormányrendelet mellékletét képező adatlapot törvényi szintre emeli.

A törvényjavaslat pontosítja a hivatásos állomány tagjának kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges nyilatkozattételi kötelezettségre vonatkozó szabályozást, bevezeti a nyilatkozatot, valamint rendelkezik a nyilatkozattétel határidejéről és elmulasztásának jogkövetkezményéről. A nyilatkozatot kizárólag abban az esetben kell megtenni, ha arra korábban nem került sor.

Az 5. §-hoz

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a szolgálati viszony magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés miatti módosításához nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése a szolgálati helynek a megváltoztatásához, feltéve, hogy az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely működési területének valamely településén van. További feltételként vonatkoznak erre az esetre a Hszt. 49/A. § (1) bekezdésében meghatározottak.

A 6. §-hoz

A közszolgálati életpályák összehangolása keretében indokolt a képzési rendszerek és a vizsgarendszerek összhangjának megteremtése, a különböző életpályák közötti mobilitás fokozásának ez az egyik alapvető feltétele. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy a hivatásos állomány tagjai is eleget tegyenek az előírt szakvizsga kötelezettségnek, illetve képzési követelményeknek. Erre figyelemmel a törvényjavaslat az előírt szakvizsga kötelezettség, illetve képzési kötelezettség határidőben nem teljesítése esetére kötelezővé teszi az alacsonyabb beosztásba helyezést. Az alacsonyabb beosztásba helyezés elkerülése is ösztönözni fogja a hivatásos állomány tagját a számára előírt szakvizsga, illetve képzési követelmény teljesítésére.

A 7. §-hoz

A törvényjavaslat pontosítja a szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetésének eseteit, és a felmentés alóli kivételt meghatározó rendelkezést, továbbá szűk körben lehetőséget teremt arra, hogy a miniszter az alkalmatlanság megállapításától eltekinthessen.

A 8. §-hoz

A törvényjavaslat kiegészíti a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnésének esetköreit. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt alapvizsgát nem teszi le vagy a rendészeti szakképesítést nem szerzi meg a részére előírt határidőben, akkor szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

A 9. §-hoz

A tartalékállomány szabályaira figyelemmel változnak a végkielégítés kifizetésének szabályai is. Aki a tartalékállomány tartama alatt a részére felajánlott, a Hszt.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő munkakört nem fogadja el, vagy a tartalékállomány tartama alatt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az a végkielégítés összegének csak a felére válik jogosulttá.

Amennyiben a tartalékállomány tartama alatt megfelelő munkakör felajánlására és elfogadására kerül sor, úgy az érintetett közszolgálatban való foglalkoztatása továbbra is megvalósul, ezáltal a végkielégítés már nem tudja betölteni eredeti rendeltetését, okafogyottá válik, tehát ez esetben nem kerül sor annak kifizetésére.  

A törvényjavaslat a kifogástalan életvitel és a felmentés szabályainak pontosításával összefüggésben is korrigálja a végkielégítésre irányadó rendelkezést.

A 10. §-hoz

A törvényjavaslat a rendészeti ágazatra is kiterjeszti a tartalékállományt, továbbá megállapítja annak a rendészeti ágazatra vonatkozó speciális szabályait.

A törvényjavaslat meghatározza a tartalékállományba helyezés kötelező eseteit, e körbe tartozik, ha a felmentésre a Hszt. 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, 56. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja alapján került sor és a továbbfoglalkoztatásra nincs lehetőség vagy a felajánlott szolgálati beosztást, munkakört az érintett nem fogadta el.
 
A törvényjavaslatban meghatározott esetkörökben a felmentési időn túl is lehetővé válik a tartalékállományban tartás egészen a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig. Ennek feltétele, hogy a felmentésre a Hszt. 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor, a hivatásos állomány tagja számára a felmentési idő alatt fennálló tartalékállomány tartalma alatt munkakör nem volt biztosítható és a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel. Ez esetben a tartalékállományban tartás időtartamára ideiglenes szolgálati járandóság folyósítására kerül sor, amelynek összege a felmentést megelőző havi illetmény 50 %-a, de legalább a minimálbérnek megfelelő összeg, továbbá az időtartam társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít és biztosítási jogviszonynak felel meg.

A 11. §-hoz

A rendelkezés a szolgálati viszony igazolásának módját rendezni, miszerint azt a hivatásos állomány tagja a szolgálati igazolványával igazolja. Jogszabály előírása esetén a szolgálati igazolványon túl továbbá szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni a hivatásos állomány tagját.

A 12. §-hoz

Az MRK létrehozásával egyidejűleg a törvényjavaslat a rendvédelmi hivatás etikai alapelveit és a vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelveket is meghatározza, továbbá ezen alapelvek megsértéséhez fűződő jogkövetkezmények legfontosabb szabályait is rögzíti. Utóbbi szerint a hivatásetikai elvek megsértése esetén az MRK etikai eljárás lefolytatására jogosult, melynek eredménye alapján akár fegyelmi eljárás lefolytatását is kezdeményezheti. A hivatásetikai részletszabályokat és az etikai eljárás rendszerét a jelen törvényjavaslattal megalkotásra kerülő 29. § (6) bekezdése alapján az MRK határozza meg, illetve alakítja ki.

A 13. §-hoz

A törvényjavaslat lehetőséget biztosít a fegyveres szervet irányító miniszternek, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a felsőfokú végzettségeket, amelyek a fegyveres szervnél tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez megfelelőek.

A 14. és 15. §-hoz

A törvényjavaslat a szolgálati feladatok magas szakmai színvonalon történő ellátása, továbbá a közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság elősegítése érdekében a hivatásos szolgálati beosztások vonatkozásában is előírja a rendészeti alapvizsga és szakvizsga meglétét, továbbá vezetői beosztásba történő kinevezéshez a vezetőképzés teljesítését. Emellett a törvényjavaslat meghatározza, hogy a magasabb vagy vezető beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megszerzésére iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében kerülhet sor a szolgálati érdek figyelembevételével, továbbá a tervszerű előmenetel biztosítása érdekében.

A 16. és 17. §-hoz

A törvényjavaslat szerint soron történő előléptetésre a jövőben csak akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány tagja a beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel rendelkezik, és az előírt egyéb képzési követelményeket is teljesítette.

A 18. §-hoz

A NAVtv. módosítása a Hszt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túlmenően a pénzügyőrök tekintetében a nemzetközi vámnapot, január 26-át szintén munkaszüneti napnak minősíti, ezen jogszabályi rendelkezés miatt szükséges a hatályos szabályozás kiegészítése.

A 19. §-hoz

A törvényjavaslat kiegészíti a felhatalmazó rendelkezések körét az alapvizsgával, a tartalékállománnyal, valamint a hivatásos szolgálati viszonyban állók tekintetében a kormánytisztviselői kártya alkalmazásával kapcsolatos Korm. rendeletek, továbbá a tiszti beosztás betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségekre és a képzési rendszerre (átképzés, továbbképzés, vezetőképzés) vonatkozó miniszteri rendeletek megalkotása érdekében.

A 20. §-hoz

A törvényjavaslat a BUISNESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. március 8-i tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) való megfelelést biztosító jogharmonizációs záradékkal egészíti ki a Hszt.-t. A Hszt. szabálya az Irányelvben foglaltaknál kedvezőbb, mivel – az illetmény nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezések között – legalább a gyermek három éves koráig biztosítja a szülői szabadság igénybevételének lehetőségét a hivatásos állomány nő és férfi tagja számára is, ennek alapján a szülők párhuzamosan is igénybe vehetik akár a szülői szabadság teljes időtartamát [Hszt. 96. §]. Az Irányelvnek való megfeleléssel összefüggésben a Hszt. módosítása kizárólag a jogharmonizációs záradék módosítását érinti.

A 21. §-hoz

A törvényjavaslat az érdekegyeztetési szabályok változására figyelemmel módosítja a kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjére vonatkozó összesítésben az ágazati, tárcaközi érdekegyeztető fórum megnevezését. Kiegészíti továbbá a Hszt.-t a hivatásos állomány tagjának kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges nyilatkozatot tartalmazó melléklettel, valamint – az adatvédelmi biztos javaslatára figyelemmel – a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges adatlappal. Ezen túl a tartalékállománnyal kapcsolatos szabályok alapján a törvényjavaslat a Hszt.-t kiegészíti egy melléklettel, amely a tartalékállományba helyezett szolgálati viszonyban álló személyre vonatkozóan a tartalékállomány vezetését kezelő szervnek szolgáltatandó adatok körét határozza meg.  

A 22. §-hoz

A törvényjavaslat elvégzi a rendvédelmi szerv fogalmának korábban hatályba lépett módosulása kapcsán, az érdekképviseleti szabályok változásával összefüggésben, valamint a kifogástalan életvitel és a felmentés szabályainak pontosítására tekintettel szükséges további kisebb módosításokat, továbbá a Hszt. 170. § a) pontjának pontosítását, tekintettel az Alkotmánybíróság 42/2003. (IX. 19.) AB határozatában foglaltakra. Az Alkotmánybíróság a kártérítés összegének meghatározásakor a számított személyi jövedelemadó-előleg levonását alkotmányellenesnek minősítette, ezért a Hjt. erre vonatkozó szövegrészét hatályon kívül helyezte. A Hszt. a kártérítés összegének meghatározására azonos szöveget tartalmaz, amelynek korrekciója indokolt, ezzel a hatályos munkajogi tárgyú törvényekkel megegyező szabályozást alakít ki.

A 23. §-hoz

A törvényjavaslat 2012. január 1-jei hatályba lépésről rendelkezik, emellett megfelelő időt biztosít az MRK alakuló közgyűlésének előkészítésére és megtartására.

A törvényjavaslat a belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlós rendfokozatú tagja vonatkozásában a 2012. évre havi bruttó 14.000 Ft összegű kiegészítő juttatást vezet be.
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 14:29
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76