2.§ n)ponthoz:
polgári felettes: az a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy, aki a hivatásos állomány tagjának szervezetszerû  felettese,  akivel szemben a hivatásos állományú beosztott,

Mint a jelenleg hatályos szabályozás véleményezése során is leírtuk és elleneztük, így most is tiltakozásunkat fejezzük ki, hogy szerven belül hivatásos állományban álló személynek polgári felettese legyen!!

Elõször is tisztázni kellene ki a felettes? A polgári személynek csak polgári beosztotta legyen!

A hivatásos állományúak egymással alárendelti; elöljárói vagy feljebbvalói viszonyban állnak!

4.§ h) ponthoz:
Mi számít szükséges általános mûveltségnek? Ez egységes, vagy rendfokozattal, beosztással változik?

6.§-hoz:
E pont alapján mindenkinek magánál kéne hordania a szolgálati igazolványát is. Javaslom úgy módosítani, hogy tûzeset, mûszaki mentés során az egyenruha, védõruha igazolja a tûzoltót.

8.§ e) ponthoz:
Ki számít "idõsebb hivatásos állományú"-nak. Szolgálati idõ, vagy az életkor?

13.§-hoz:
Itt némi anomáliát látok, maga az (1) bekezdés  a h) pontjával szerintem nincs összhangban. Ha ellenõrzésre feljogosított személy jön, és az alacsonyabb rendfokozatú mint az ellenõrzött akkor mi van? Fõleg ha felettes szervtõl, és mondjuk magasabb beosztásban van?

13.§ 6 ponthoz:
"ha alacsonyabb beosztású és rendfokozatú" A szövegbõl az adódik, hogy csak a két feltétel együttes fennállása esetére vonatkozik ez.

És ha alacsonyabb rendfokozatú, de magasabb beosztású?

19.§(2) bekezdés.
A magántulajdonú rádiótelefon szolgálati idõ alatt az alábbi esetekben nem használható

22.§-hoz:
Ha minden szervezet marad a saját szakterületén, akkor általános elõírásként indokolatlan a kötelezõ egyeztetés elõírása. A speciális esetekben pedig a nyilatkozó felelõssége, hogy az egyeztetést megtette vagy sem.

A tûzoltó társadalom számára ismert olyan eset, amely e szabály fenntartásának esetleges szükségességét, mint gondolatot felveti, a mindennapi kárhelyszíni (káreseti) kommunikációban problémaként fog jelentkezni, mert:

- Ha több hatóság, szervezet vesz részt egy kárfelszámolásban, szakmailag indokolhatatlan, hogy miért kell a tûzvédelmi kérdéseket elõzetesen megvitatni másokkal.

- A szabályhely olyan kötelezést támaszt, amely nem életszerû, mert pl. egy közlekedési balesetnél az OMSZ a sérültek elszállításával azonnal el is hagyja a helyszínt, így az egyeztetés kivitelezhetetlen.

- Az egyeztetési kötelezettség csak egyoldalú, mert a többi hatóság (közremûködõ) számára nem telepít(het) ez a jogszabály kötelezettséget, így a tûzoltóság (katasztrófavédelem) tagja a jogszabályi elõírás végrehajtásának legjobb szándékával sem tud teljes bizonyossággal eleget tenni ezirányú kötelezettségének abban az esetben, ha a közremûködésben résztvevõ társszerv képviselõje nem tud, vagy kíván részt venni ebben az "egyeztetés"-ben. Ilyenkor sérül az állampolgárok tájékoztatáshoz való joga, mert nem teljesíthetõ a szerv tájékoztatási kötelezettsége.

- Nem tisztázott továbbá az sem, hogy az egyeztetés megtörténte utólag hogyan igazolható/bizonyítható abban az esetben, hogy ha a szóbeli egyeztetést követõen a tûzoltó által kiadott nyilatkozat késõbb problémát keletkeztet, s a jelenlévõ társzerv az egyeztetés megtörténtét ennek fényében utólag letagadja, vagy másként adja elõ.

- Kérdésként vetõdik fel, hogy a tûzoltóságot (katasztrófavédelmet) érintõ nyilvános közlések területén kik lehetnek az állami tisztséget betöltõk?

- Hiányosságként jelentkezhet, hogy ha egyes szakkérdésekben nem nyilatkozhat polgári alkalmazott, ugyanakkor a szabályzat „polgári felettes”-rõl ír aki  a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy, aki a hivatásos állomány tagjának szervezetszerû  felettese, történetesen lehet a nyilatkozó „felettese”!

Tekintettel arra, hogy a tervezet a nyilatkozatok tartalmáért való felelõsség kérdését kívánja szabályozni, javasoljuk, hogy a normaszövegben legyen egyértelmûen szabályozva, hogy egy adott káreseményrõl (tûzesetrõl, mûszaki mentésrõl) a tûzoltásvezetõ (mentésvezetõ) személye szerinti - amely rendszerint azonos az elsõdleges mûködési körzet szerinti - hivatásos tûzoltóság, hatósági eljárás esetén pedig - az adott eljárási szakban - az eljárási cselekmények megtételére jogosult tûzvédelmi hatóság (szakhatóság) tagja jogosult nyilatkozattételre.

Ezzel megteremthetõ, hogy a tûzoltóságok és a tûzvédelmi hatóságok feladatkörébe tartozó eseményrõl csak a hatáskör szerinti szerv tagja adjon nyilatkozatot.

23.§-hoz:
A hivatásos állományú Interneten elérhetõ megjelenése, közlései esetében, tessenek egy kicsivel bõvebben kifejteni, hogy

1.) Mit értenek a hivatásos katasztrófavédelmi szervet negatív színben feltüntetõ adaton, információn?

2.) Mit értenek társadalmi ellenérzést kiváltó adaton, információn?

3.) Mit értenek a demokratikus alapelvekkel és a társadalmi együttélés szabályaival ellentétes adaton, információn?.

Amennyiben a fentiek elõre nem fogalmazódnak meg, akkor utólagosan belemagyarázni egy közlésbe, hogy az negatív színben tünteti fel a  hivatásos katasztrófavédelmi szervet, társadalmi ellenérzést vált ki, a demokratikus alapelvekkel és a társadalmi együttélés szabályaival ellentétes, nem elfogadható!

24 § (2) bekezdéshez:
A hozzátartozom tettéért, jutalom, ajándék elfogadásáért én miért tartozok automatikusan felelõséggel? És hogy kell azt értelmezni "tudnia kellett volna" róla.

29. § (5) bekezdéshez:
Ez tisztán értelmezés kérdése, hogy mi számít kulturált, és méltó öltözetnek. Ez hol kerül szabályozásra? Vita esetén ki dönt?

30.§ (3) – (4) bekezdéséhez:
„szolgálati feladatainak ellátása során nem használ légzésvédelmi felszerelést”
„ha a hivatásos állományú életvédelmi felszerelések használatára szolgálati feladatainak ellátása során nem kötelezhetõ”,

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a pl. humán vagy gazdasági területen a napi szolgálati feladatok ellátása során nincs szükség életvédelmi felszerelésre,de tisztelettel kérdezem, azon hivatásos állományú tûzoltó, aki  szolgálati feladatainak ellátása során nem használ légzésvédelmi felszerelést, nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy mégis csak légzésvédelmi felszerelést kell használnia?

Kisebb vidéki parancsnokságon, a hivatásos tûzoltóra, legyen bármilyen  beosztásban vagy ruhanormába sorolva, egyik pillanatról a másikra, szükség lehet, de nem bevethetõ, mert szolgálati feladatainak ellátása során nem használ légzésvédelmi felszerelést, így rövid, ápolt szakáll viselését engedélyezték számára!

Egyszerûen fogalmazva, hivatásos tûzoltó ne viseljen szakált!

31.§ -hoz:
A kérelem vonatkozásában hivatkozás történik a Hszt. 193.§-ra, a panasz esetén nincs megjelölve a Hszt. 194.§-a!

(4) – (5) bekezdést a 32.§-ba kellene átemelni (3)-(4) bekezdésnek.

A tervezet, a záró rendelkezések között rendelkezik a Hivatásos Tûzoltóságok Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelet hatályon kívül helyezésérõl.

Ezen rendelet mellékletei a következõkrõl rendelkeznek.

1. melléklet az 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelethez

I. A hivatásos tûzoltóság szolgálati okmányai
II. Készenléti jellegû szolgálat okmányai és nyilvántartásai
III. A Készenléti szolgálat okmányainak tartalmi követelményei
IV. Híradóügyelet nyilvántartásai, okmányai
V. Híradóügyelet nyilvántartásai, okmányainak tartalmi követelményei

2. melléklet az 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelethez
A hivatásos tûzoltóság készenléti jellegû szolgálatának átadás-átvételi rendje

3. melléklet az 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelethez
I. A képzési terv elkészítésénél alkalmazandó szempontok
II. A napirend elkészítésénél kötelezõ fõbb szempontok

5. melléklet az 1/2006. (VI. 26.) ÖTM rendelethez
Készenléti jellegû beosztást ellátók

A tervezet nem szól ezen mellékletekben megfogalmazottakról, ezért tisztelettel kérdezem, mely jogszabály és mikor fog rendelkezni
- A hivatásos tûzoltóság szolgálati okmányairól,
- Készenléti jellegû szolgálat okmányairól és nyilvántartásairól,
- A Készenléti szolgálat okmányainak tartalmi követelményeirõl,
- Híradóügyelet nyilvántartásairól, okmányairól
- Híradóügyelet nyilvántartásainak, okmányainak tartalmi követelményeirõl
- A képzési terv elkészítésénél alkalmazandó szempontokról
- A napirend elkészítésénél kötelezõ fõbb szempontokról
- Készenléti jellegû beosztást ellátókról,
- A hivatásos tûzoltóság készenléti jellegû szolgálatának átadás-átvételi rendjérõl?

Tervezet  1. melléklet az …/2011. (… …) BM rendelethez:

Mint a jelenleg hatályos szabályozás véleményezése során is leírtuk és elleneztük, továbbra sem  értünk azzal egyet, hogy nem a szolgálatteljesítést követõ nap a pihenõnap!

A szolgálati napot szükséges kipihenni, nem a szabadnapot!

Javasoljuk:

I. Pihenõnapok meghatározása 24/48 órás váltásos szolgálati idõrend esetén

1. Ha a szolgálat az adott naptári héten hétfõi, csütörtöki és a vasárnapi napokra esik, akkor a heti pihenõnap az adott hét keddi , pénteki és hétfõi napja.

2. Ha a szolgálat az adott naptári héten keddi és pénteki napokra esik, akkor a heti pihenõnap az adott hét szerdai és szombati napja.

3. Ha a szolgálat az adott naptári héten szerdai és szombati napokra esik, akkor a heti pihenõnap az adott hét csütörtöki és vasárnapi napja.

Elsõ nap (szolgálatot követõ) a pihenõnap, a következõ szabadnapnak minõsül!

Ugyanez szisztéma vonatkozna a 24/72 órás váltásos szolgálati idõrend esetére is!

Nem érthetõ miért illeti meg kettõ pihenõnap az ebben a szolgálati idõrendben foglalkoztatott állományt.

Az elsõ nap (szolgálatot követõ) a pihenõnap, a következõ kettõ szabadnapnak minõsül!

Egyszerûbben, mindkét esetben: Pihenõnap a szolgálatteljesítést követõ elsõ nap!


Budapest, 2011. október 20.

Tisztelettel:

Kiss József sk.

      elnök

---

 

Az eredeti levél elérhetõ innen: http://www.ftsz.hu/images/stories/level/20111018szolgszabterv.pdf