Kezdölap arrow Jogszabály arrow Törvényjavaslat a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl
Törvényjavaslat a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl
2011. October 15.
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

 

T/4663. számú
törvényjavaslat

a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti
ellátásról és a szolgálati járandóságról

 
Elõadó: dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erõforrás miniszter

 

Budapest, 2011. október

 


2011. évi … törvény


a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról

1. Általános rendelkezések
 
1. §

E törvény alkalmazásában

a) biztosítással járó jogviszony:
aa) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,
ab) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszony,
ac) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszony;
b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
c) korhatár elõtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó
ca) elõrehozott öregségi nyugdíj,
cb) csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj,
cc) korkedvezményes nyugdíj,
cd) bányásznyugdíj,
ce) korengedményes nyugdíj,
cf) az egyes mûvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cg) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
ch) az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
ci) az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
cj) szolgálati nyugdíj;
d) korhatár elõtti öregségi nyugdíj, korhatár elõtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdõ napja: az a nap, amelytõl kezdõdõen a korhatár elõtti öregségi nyugdíjat, a korhatár elõtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapítják;
e) nyugdíjban, korhatár elõtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülõ személy: az a személy, akinek nyugdíjat, korhatár elõtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a nyugdíj, a korhatár elõtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetik;
f) öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;
g) rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás az özvegyi nyugdíj, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, valamint a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék kivételével.

2. §
(1) A korhatár elõtti ellátást és a szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.
(2) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati idõ meghatározására és számítására, a korhatár elõtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idõ, korkedvezményes idõ megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy ahol a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár elõtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.
(3) A korhatár elõtti ellátást és a szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.
(4) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit is megfelelõen kell alkalmazni.
(5) A 3. § (2) bekezdése, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 17. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról, illetve a korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság folyósított összegének módosításáról nem hoz külön döntést.

2. A korhatár elõtti öregségi nyugdíjak továbbfolyósítása
3. §
(1) Korhatár elõtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követõ kezdõ naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelõzõ kezdõ naptól megállapításra kerülõ korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár elõtti öregségi nyugdíj kezdõ napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.
(2) 2012. január 1-jétõl – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani
a) az 1949. évben vagy azt megelõzõen született, az 1. § c) pont ca)–ci) alpontja szerinti nyugdíjban részesülõ személynek ezt a nyugdíját,
b) az 1954. évben vagy azt megelõzõen született, szolgálati nyugdíjban részesülõ személynek a szolgálati nyugdíja csökkentések nélküli teljes összegét,
c) annak a korhatár elõtti öregségi nyugdíjban részesülõ nõnek a korhatár elõtti öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idõvel, az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt az összeget kell 2012. január 1-jétõl – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel fennállásáról a nyugdíjmegállapító szerv értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.
(5) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.

4. §
(1) 2012. január 1-jétõl – a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset és a bányászatról szóló  1993. évi XLVIII. törvény 49/B. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével – az 1950. évben vagy azt  követõen született,
a) az 1. § c) pont ca)–ch) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíjban részesülõ személynek a korhatár elõtti öregségi nyugdíját a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben,
b) az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíjban részesülõ személynek a korhatár elõtti öregségi nyugdíját a (2) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben, korhatár elõtti ellátásként kell továbbfolyósítani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíj helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó, az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár elõtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével.
(3) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár elõtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.
(4) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár elõtti ellátásban részesülõ személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletõ családi kedvezmény – megosztással történõ érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthetõ, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthetõ részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár elõtti ellátás (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthetõ.

5. §
(1) 2012. január 1-jétõl – a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – az 1955. évben vagy azt követõen született, szolgálati nyugdíjban részesülõ személynek a szolgálati nyugdíját a (2) és (3) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével.
(2) A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet a 2011. december 31-én hatályos kötelezõ legkisebb munkabér 150 százaléka alá, ha a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összege – a 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – ezt az összeget meghaladta.
(3) A (2) bekezdés alapján nem csökkenthetõ a szolgálati járandóság összege, ha
a) a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggõ jellegét a jogviszony megszüntetésekor a Hszt. 180. §-a vagy a Hjt. 201. §-a alapján minõsítõ határozattal megállapították,
b) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj – a 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj kivételével – nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelezõ legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát, vagy
c) a jogosult önkéntes tartalékos szerzõdést kötött, a szerzõdés megkötését követõ hónap elsõ napjától a szerzõdés megszûnése hónapjának utolsó napjáig.
(4) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.
(5) Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóságban részesülõ személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve – a jogosultat megilletõ családi kedvezmény – megosztással történõ érvényesítésére jogosult vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére – házastárssal, élettárssal megosztva sem – nem vagy csak részben érvényesíthetõ, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthetõ részére az adó mértékével megállapított összeg a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthetõ.

6. §
Aki korhatár elõtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je elõtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár elõtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával.

3. A korhatár elõtti ellátás megállapítása
7. §
(1) A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – 2011. december 31-ét követõ kezdõ naptól – korhatár elõtti ellátásra jogosult
a) az az 1952. évben vagy azt megelõzõen született nõ és az 1951. évben vagy azt megelõzõen született férfi, aki az elõrehozott, csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályai szerint szükséges szolgálati idõt 2011. december 31-éig megszerezte,
b) az az 1953. évben született nõ, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár elõtti ellátás kezdõ napjáig, de legkésõbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati idõt szerzett,
c) az, aki a korhatár elõtti ellátás kezdõ napjáig, de legkésõbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes mûvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot e törvény hatálybalépését megelõzõen a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntetõ megállapodást e törvény hatálybalépését megelõzõen írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszûnését követõ nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszûnését követõ napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd) vagy cf) alpontja szerinti korhatár elõtti nyugellátásra jogosult lett volna,
feltéve, hogy a korhatár elõtti ellátás kezdõ napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár elõtti ellátás kezdõ napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra nem jogosult, és a korhatár elõtti ellátás kezdõ napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár elõtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése elõtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár elõtti ellátás kezdõ napját megelõzõ napig szerzett, ha a korhatár elõtti ellátás kezdõ napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.
8. §
(1) Az ezen alcímben foglaltak alapján megállapított korhatár elõtti ellátás összegét a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó, a korhatár elõtti ellátás kezdõ napján alkalmazandó szabályok, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) A 7. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetben a korhatár elõtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. § (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár elõtti ellátás kezdõ napjáig csak csökkentett összegû elõrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot.
(3) A 7. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerinti esetben a korhatár elõtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. § (2), illetve (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár  elõtti ellátás kezdõ napjáig csak a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. §-a szerinti elõrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot.

4. A szolgálati járandóság megállapítása
9. §
Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – 2011. december 31-ét követõ kezdõ naptól – szolgálati járandóságra jogosult az a személy,

a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelõzõen írásban közölték, ha a felmentési idõ leteltét követõen a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra szerzett volna jogosultságot, vagy
b) akinek a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelõzõen hatályos szabályai, vagy a fegyveres erõk és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejû rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felülvizsgálat keretében megszüntetik, ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megszüntetéséig legalább 25 év hivatásos szolgálati jogviszonyban szerzett szolgálati idõt szerzett, beleszámítva a szolgálati idõbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban 2011. december 31-éig eltöltött idõt is,

feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdõ napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdõ napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdõ napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.

10. §
(1) A 9. § a) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályainak és az 5. § (2) és (3) bekezdésének megfelelõ alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ahol a rendelkezések
a) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a szolgálati járandóságnak az 5. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak nélkül számított, megállapításkori havi összegét,
b) a 2011. december 31-én hatályos kötelezõ legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdõ napját megelõzõ napon hatályos kötelezõ legkisebb munkabért kell érteni.
(2) A 9. § b) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összege megegyezik a korábban folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjnak az 5. § (2) és (3) bekezdés megfelelõ alkalmazásával számított összegével azzal, hogy ahol a rendelkezések
a) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjnak a megszûnést megelõzõ utolsó havi összegét,
b) a 2011. december 31-én hatályos kötelezõ legkisebb munkabért említik, azon a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megszûnésének napján hatályos kötelezõ legkisebb munkabért kell érteni.
(3) Az 5. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az ezen alcímben foglaltak alapján megállapított szolgálati járandóságra is alkalmazni kell.

5. A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetése
11. §
(1) A korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülõ személy keresõtevékenységére a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a 2012. június 30-át követõen szerzett jövedelem vehetõ figyelembe, ha a korhatár elõtti öregségi nyugdíjat 2008. január 1-jét megelõzõ kezdõ naptól állapították meg.

12. §
(1) A szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a Hszt. 64. § (5) bekezdése, 264/C. § (1) bekezdés c) pontja vagy a Hjt. 69. § (5) bekezdése alapján kérelmezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a szolgálati viszony megszûnését.

13. §

A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül.

14. §

Ameddig a jogosult az újbóli folyósítást nem kéri, szüneteltetni kell a korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását, ha a korhatár elõtti öregségi nyugdíj folyósítását 2011. december 31-én a jogosult kérelmére szüneteltették a 12. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

15. §
A szüneteltetést követõen a korhatár elõtti ellátást és a szolgálati járandóságot az idõközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kell újból folyósítani.

6. A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság megszûnése
16. §
(1) A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság megszûnik, ha
a) a jogosult meghal,
b) a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
c) a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
d) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
e) a nyugdíjmegállapító szerv a (2) vagy (3) bekezdés szerinti esetben vagy korengedményes nyugdíj helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.
(2) Ha a korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülõ személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
a) a nyugdíjmegállapító szerv a korhatár elõtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító határozat jogerõre emelkedését követõ hónaptól megszünteti, és
b) a jogosultnak – ha a jogosult a korhatár elõtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban kevesebb, mint egy éve részesül – a folyósított korhatár elõtti ellátás, illetve szolgálati járandóság teljes összegének megfelelõ összeget, egyéb esetben a korhatár elõtti ellátásnak, illetve a szolgálati járandóságnak a megszüntetést megelõzõ egy évben folyósított összegének megfelelõ összeget kell fizetnie.
(3) A szolgálati járandóságot a nyugdíjmegállapító szerv megszünteti, ha a Hszt. szerinti szenior állományban foglalkoztatott személy szolgálati viszonyát kifogásolható életvitele miatt arra tekintettel szüntetették meg, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt elkövetett szándékos bûncselekmény miatt – ide nem értve a katonai bûncselekményeket – jogerõsen elítélték.
(4) Akinek korhatár elõtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszûnik, annak korhatár elõtti ellátás és szolgálati járandóság ismételten nem állapítható meg.

7. A korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülõ személyek öregségi nyugdíja
17. §
(1) Ha a korhatár elõtti ellátásban részesülõ személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár elõtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülõ személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követõ hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtõl kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár elõtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés idõtartama alatt legalább 365 nap szolgálati idõt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdõdõen – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.
(4) A korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülõ személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell.
8. A szolgálati nyugdíj rögzítése
18. §
A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálatinyugdíj-megállapítási szabályai szerint, 2012. december 31-éig – annak folyósítása nélkül – meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki
a) 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja,
b) a 3. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozik, és
c) a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehetõ szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet.
19. §
Azoknak a 3. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá nem tartozó személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak az idõközi nyugdíjemelésekkel növelt összegét, több megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve a 17. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltak szerint továbbfolyósítani, és ezt az összeget kell a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során figyelembe venni.

9. A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság fedezete
20. §
(1) A korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság költségeinek, valamint a korhatár elõtti ellátással és a szolgálati járandósággal kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
(2) E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos szabályokban foglaltakhoz képest a korengedményes nyugdíjra megállapodást megkötõ munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhetõ és a munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt.

10. Felhatalmazó rendelkezés
21. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korhatár elõtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapításának és folyósításának részletes eljárási szabályait.

11. Hatályba léptetõ rendelkezések
22. §
(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba.
(2) Az 1–21. §, a 23–31. §, a 33–36. §, a 38–40. §, a 42–72. §, a 73. § (1) bekezdése, a 74–112. § és a 113. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 73. § (2) bekezdése és a 113. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 12–29. alcím és a 31–44. alcím 2012. január 2-án hatályát veszti. A 30. alcím és a 45. alcím 2013. január 2-án hatályát veszti.

12. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
23. §
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 15. pontjában az „igénybevételével” szövegrész helyébe az „ , a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék igénybevételével” szöveg lép.

13. A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
24. §
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:

[Az álláskeresõ kérelmére nyugdíj elõtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha]

„e) korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.”

25. §
(1) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következõ adatok nyilvántartására jogosultak:]

„j) az arra vonatkozó adatok, hogy az álláskeresõ korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e.”

(2) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az állami foglalkoztatási szerv – a (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatok és a TAJ megküldésével – hivatalból értesíti a nyugdíjfolyósító szervet, ha korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülõ személynek állapít meg vagy szüntet meg álláskeresési járadékot.”

26. §
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„i) öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki

ia) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel rendelkezik, vagy
ib) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése elõtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy
ic) a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegû öregségi járadékban részesül,”

27. §
A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 30. § (1) bekezdés d) pontjában az „idõvel” szövegrész helyébe az „idõvel, és” szöveg,
b) 39. § (2) bekezdés f) pontjában a „korengedményes nyugdíjak” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíj helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás” szöveg
lép.

28. §
Hatályát veszti a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „az elõnyugdíj,” szövegrész,
b) 58. § (5) bekezdés h) pontjában az „a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével,” szövegrész.

14. A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
 29. §

A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 80. § (2) bekezdésében a „korengedményes nyugdíjat” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíjat és a helyébe lépõ korhatár elõtti ellátást” szöveg lép.

15. A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
 30. §
A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 87/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a munkavállaló akkor minõsül nyugdíjasnak, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése elõtt öregségi nyugdíjban részesül, vagy
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegû öregségi járadékban részesül.

(2) A munkavállaló akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az
ellátást jogerõsen megállapították.”

31. §

A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 95. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5) A végkielégítésnek a (4) bekezdésben meghatározott mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az (1) bekezdésben meghatározott módon az öregségi nyugdíjra való jogosultság [87/A. § (1) bekezdés a) pont] megszerzését megelõzõ öt éven belül szûnik meg. Nem illeti meg az emelt összegû végkielégítés a munkavállalót, ha az e bekezdésben foglaltak alapján korábban már emelt összegû végkielégítésben részesült.”

32. §

A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény a következõ 211/B. §-sal egészül ki:

„211/B. § Ha a munkaviszony 2011. december 31-ét követõen szûnik meg, és a munkáltató a felmondást, a munkáltató jogutód nélküli megszûnését vagy a munkavállaló a rendkívüli felmondást a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény hatálybalépését megelõzõen közölte, a munkavállaló a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelõen, ezt követõ közlés esetén a megszûnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelõen minõsül nyugdíjasnak.”

33. §

A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 89. § (7) bekezdésében a „b)–h)” szövegrész helyébe a „b) és c)” szöveg lép.

34. §

Hatályát veszti a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény

a) 65. § (3) bekezdés c) pontjában az „ , illetve a korengedményes nyugdíjazásra” szövegrész,
b) 89. § (6) bekezdésében az „a)–g) pontjai” szövegrész.

16. A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
 
35. §

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idõ leteltekor teljesítõ köztisztviselõ kérelmezi.”

36. §

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 19/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

„(1) A 17. § (1) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselõ nyugdíjasnak minõsül, ha
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése elõtt öregségi nyugdíjban részesül,
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi járadékban vagy növelt összegû öregségi járadékban részesül, vagy
d) a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján a felmentését kéri.
(2) A köztisztviselõ akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerõsen megállapították.”

37. §

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következõ 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § Ha a közszolgálati jogviszony 2011. december 31-ét követõen szûnik meg, és a munkáltató a felmentést vagy a munkáltató jogutód nélküli megszûnését a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény hatálybalépését megelõzõen közölte, a köztisztviselõ, ügykezelõ a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelõen, ezt követõ közlés esetén a megszûnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelõen minõsül nyugdíjasnak.”

38. §

Hatályát veszti a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
a) 17. § (2) bekezdés e) és f) pontja,
b) 17. § (8) és (9) bekezdése,
c) 19. § (2) bekezdésében a „vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra” szöveg,
d) 19/A. § (4) bekezdése,
e) 49/E. § (7) bekezdésében az „f) vagy” szövegrész.

17. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
 39. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha)

„f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idõ leteltekor teljesítõ közalkalmazott kérelmezi.”

40. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minõsül nyugdíjasnak, ha
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
 
b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése elõtt öregségi nyugdíjban részesül,
 
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által
folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjsegélyben
(nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban,
öregségi járadékban vagy növelt összegû öregségi járadékban részesül, vagy
 
d) a felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor.
(2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerõsen megállapították.”

41. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következõ 93. §-sal egészül ki:

„93. § Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. december 31-ét követõen szûnik meg, és a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszûnését vagy a munkavállaló a rendkívüli lemondást a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény hatálybalépését megelõzõen közölte, a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelõen, ezt követõ közlés esetén a megszûnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelõen minõsül nyugdíjasnak.”

42. §

Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a) 16. § (2) bekezdés d) pontjában az „a korengedményes nyugdíjazásra és” szövegrész,
b) 30. § (1) bekezdés e) pontja,
c) 37. § (7) bekezdésében a „vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra” szövegrész,
d) 37/B. § (3) bekezdése,
e) 78. § (3) bekezdésében az „ , e)” szövegrész,
f) 78. § (4) bekezdésében az „ , illetve (3)” szövegrész.
 18. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása
43. §
A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 1. § (4) bekezdésében a „nyugdíjasnak minõsülõ” szövegrész helyébe a „nyugdíjasnak minõsülõ, vagy legkésõbb a munkaviszony megszûnését követõ naptól kezdõdõen korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülõ (a továbbiakban együtt: nyugdíjas)” szöveg lép.

19. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
44. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában az „öregségi nyugdíj” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj, a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.

20. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
45. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következõ 46. és 47. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„46. Biztosítással járó jogviszony:
a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszony,

c) a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén – ha az egyezmény eltérõen nem rendelkezik – a szerzõdõ államban fennálló, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelõ jogviszony.
47. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

46. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény VI. RÉSZE a következõ 49/B. és 49/C. §-sal egészül ki:

„49/B. § (1) Átmeneti bányászjáradékra jogosult az a személy, aki
a) bányavállalkozónál föld alatti munkakörben
aa) legalább huszonöt év, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint figyelembe vehetõ szolgálati idõt szerzett, vagy
ab) legalább 5000 – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint szolgálati idõként figyelembe vehetõ – mûszakot töltött el azzal, hogy a mecseki ércbányászatban elért mûszakszámnak az 1,67-szeresét, a mecseki szénbányászatban elért mûszakszámnak pedig az 1,25-szörösét kell a mûszakszám meghatározása során figyelembe venni,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be,
c) azon a napon, amelytõl kezdõdõen az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és
d) azon a napon, amelytõl kezdõdõen az átmeneti bányászjáradékot megállapítják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban – az özvegyi nyugdíj, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, valamint a nemzeti helytállásért elnevezésû pótlék kivételével – nem részesül.
(2) 2012. január 1-jétõl – a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben – átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani annak az 1950. évben vagy azt követõen született, bányásznyugdíjban részesülõ személynek a bányásznyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati idõvel vagy mûszakszámmal, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(3) Az átmeneti bányászjáradékot a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

49/C. § (1) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, az átmeneti bányászjáradék megállapítására, folyósítására, a szolgálati idõ meghatározására és számítására, az átmeneti bányászjáradékra jogosító idõ megállapítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy ahol a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.

(2) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti bányászjáradék szüneteltetésére, megszûnésére és fedezetére, valamint az átmeneti bányászjáradékban részesülõ személyek öregségi nyugdíjára a korhatár elõtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy ahol a korhatár elõtti ellátásra vonatkozó szabály korhatár elõtti ellátást említ, azon átmeneti bányászjáradékot kell érteni.”

47. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következõ v) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)
„v) az átmeneti bányászjáradék megállapítására és folyósítására”
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történõ megállapítására.)

21. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
48. §

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. §-a a következõ 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. nyugdíjszerû ellátás: a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelésérõl szóló jogszabály hatálya alá tartozik.”

49. §

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény
a) 50. §-ában az „a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerû ellátásban” szöveg,
b) 85. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályban meghatározott nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásban” szövegrész helyébe a „nyugdíjszerû ellátásban” szöveg
lép.

22. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
50. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (5) bekezdésében a „nyugállományba” szövegrész helyébe a „nyugállományba – ideértve azt is, aki legkésõbb a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszûnését követõ naptól kezdõdõen korhatár elõtti ellátásban részesül –” szöveg lép.

23. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
51. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a kiegészítõ nyugdíjpénztárnál)
„a) nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár, továbbá az az idõpont, amelytõl a pénztártag saját jogú társadalombiztosítási nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj elõtti álláskeresési segélyben részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idõ idõtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra;”

24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
52. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 67. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár elõtti ellátásából, szolgálati járandóságából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.”

25. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása
53. §

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13/B. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A közszolgálati járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a volt polgármester)
„b) saját jogú nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.”
54. §

Hatályát veszti a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény
a) 13/A. §-a,
b) 13/B. § (1) bekezdésében az „ , illetve a korkedvezménnyel csökkentett, reá irányadó
korhatárt” szövegrész,
c) 19. § (3) bekezdésében az „öregségi nyugdíja, valamint” szövegrész.

26. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
55. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont a) és b) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ: nyugdíj:)
„a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj elõtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó idõtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor;

b) a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meghatározott korhatár elõtti ellátás és szolgálati járandóság;”
(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont g) és h) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ: nyugdíj:)
„g) a Kiváló és Érdemes Mûvészeket, valamint a Népmûvészet Mestereit és özvegyüket megilletõ, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás;

h) a bányászatról szóló törvényben meghatározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély – a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;”

27. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása
56. §

A Hszt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerzõdéses állományú tagjaira, továbbá – a rájuk vonatkozó mértékben – a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerzõdéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülõkre és hozzátartozóikra is alkalmazni kell.”

57. §

A Hszt. a „Pályázati rendszer” alcímet megelõzõen a következõ alcímmel és 44/A. §-sal egészül ki:

„Nyugdíj elõtti rendelkezési állomány

44/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felsõ korhatárának elérése elõtt öt évvel, kérelmére vagy – a munkáltató érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj elõtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj elõtti rendelkezési állományba helyezett tagja
a) csak veszélyhelyzet, megelõzõ védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
b) arra az idõtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj elõtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné – figyelembe véve a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben foglaltakat is –, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,
c) szolgálatba hívása idõtartamára a ténylegesen betöltendõ beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelõ díjazásra jogosult,
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság idõarányosan illeti meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegrõl a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.”

58. §

A Hszt. 52. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„52. § A hivatásos szolgálat felsõ korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.”

59. §

A Hszt. 56. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos állomány nõ tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idõvel.”

60. §

A Hszt. 59. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A törvény erejénél fogva szûnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya)
„a) a hivatásos szolgálat felsõ korhatárának elérése;”
(miatt.)

61. §

A Hszt. az „Az elõmenetel feltételei” alcímet megelõzõen a következõ alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:

„Könnyített szolgálat

70/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetõ munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a szolgálati viszonyban töltött idõbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követõ hivatásos állományba vételt közvetlenül megelõzõen fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumnál 2012. január 1-je elõtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött idõt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idõ ötven százalékos mértékben vehetõ figyelembe, továbbá
b) az e törvény alapján létesített szerzõdéses jogviszonyban eltöltött idõt is szolgálati viszonyban töltött idõnek kell tekinteni.
(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idõ heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhetõ el. A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(4) A könnyített szolgálatban történõ foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetményét a könnyített szolgálatot megelõzõ utolsó havi illetménye alapján számított távolléti díjnak megfelelõ összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat idõtartama alatt nem csökkenhet.

(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetõ munkaköröket a miniszter határozza meg.”

62. §

A Hszt. XVII. Fejezete a következõ 205/A. §-sal egészül ki:

„205/A. § A 204. és 205. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban részesülõkre is megfelelõen alkalmazni kell.”

63. §

A Hszt. 264/C. §-át megelõzõ alcíme és 264/C–264/F. §-a helyébe a következõ alcím és rendelkezések lépnek:

„Különleges foglalkoztatási állomány

„264/C. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése elõtt a szolgálati járandóságra jogosult
a) vállalja, hogy hivatásos szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot,
b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, és
c) a szolgálati járandóságát a különleges foglalkoztatási állomány idejére szünetelteti, kérelmére – függetlenül attól, hogy melyik fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn szolgálati viszonya – a rendõrség különleges foglalkoztatási állományába kell venni.
(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.

(3) A szenior állományban történõ foglalkoztatásra a rendõrség és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejû szerzõdést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.

(4) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye nem lehet alacsonyabb a részére a szenior állományba vétel elõtt folyósított szolgálati járandóságnak – a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi …. törvény 5. § (2)–(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított – összegénél, és el kell, hogy érje a mindenkori kötelezõ legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(5) Szenior állományba vételkor a szolgálati idõt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idõ alapján kell megállapítani.

264/D. § (1) A szenior állomány tagja – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – fegyver nélküli szolgálatot lát el.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti 35 óra, részére túlszolgálat nem rendelhetõ el, a szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.

(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.

(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelõzõ védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

264/E. § A szenior állományban foglalkoztatott a hivatásos szolgálati viszony létesítését követõen, a tényleges szolgálat megkezdése elõtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelõ képzésben részesül.

264/F. § (1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése elõtt is megszûnik
a) a szenior állomány tagjának kérelmére, vagy
b) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének vagy a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.
(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének idõpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének idõpontját megelõzõen legalább 60 nappal be kell nyújtani.

(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szûnik meg, a szenior állományba egy alkalommal visszavehetõ.

(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját – ha megfelel a 64. §-ban meghatározott feltételeknek – elõnyben kell részesíteni.”

64. §
A Hszt. XXVI. Fejezete a következõ 341/D. §-sal egészül ki:

„341/D. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idõ rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni, és errõl a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati idõt a nyugdíj elõtti rendelkezési állomány, a felmentési idõ, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött idõnek elismerni.”

65. §
(1) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„20. a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a ruházati ellátási
normát és a felszerelést;”

(2) A Hszt. 342. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetõ munkaköröket, valamint az e körbõl kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a polgári hírszerzõ szolgálat esetében utasításban – állapítsa meg.”
66. §

A Hszt.
a) 58. § (2) bekezdésében a „szolgálati vagy rokkantsági” szövegrész helyébe a „saját jogú” szöveg,
b) 64. § (1) bekezdésében a „felmentéssel szüntették meg” szövegrész helyébe a „felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezéssel szüntették meg” szöveg,
c) 64. § (5) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „szolgálati járandóságban részesülõ volt” szöveg, a „nyugellátásának” szövegrész helyébe a „járandóságának” szöveg,
d) 81. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezéssel” szövegrész helyébe a „nyugállományba vonulással” szöveg, az „elérésével vagy azt követõen” szövegrész helyébe az „elérésével” szöveg,
e) 181. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész helyébe a „Tny. tv.” szöveg,
f) 187. § (1) bekezdésében a „vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe az „ , a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy szolgálati járandóságban részesülõ” szöveg,
g) 204. § (1) bekezdésében a „nyugállományba helyezett” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult” szöveg,
h) 7. számú melléklete XII. pontjában a „nyugállományba helyezés ideje” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezés, nyugállományba vonulás ideje” szöveg
lép.

67. §
Hatályát veszti a Hszt.
1. 43. § (3) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,
2. 52/A. §-a és az azt megelõzõ alcím,
3. 53. §-át megelõzõ alcímben az „egyéb” szövegrész,
4. 55. § (3) bekezdésében az „– a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idõ kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével –” szövegrész,
5. 56. § (1) bekezdésének c) pontja,
6. 56. § (4) bekezdése,
7. 58/A. §-ában a „ , ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult” szövegrész,
8. 61. § (2) bekezdés e) pontja,
9. 61/A. §-a,
10. 63. § (6) bekezdés b) pontjában az „és nyugdíjjogosultságot nem szerzett” szövegrész,
11. 64. § (1) bekezdésében az „– amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felsõ korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhetõ –” szövegrész,
12. 181. § (1) bekezdésében a „szolgálati nyugdíj,” szövegrész,
13. 182–184. §-a és a 182. §-t megelõzõ alcím,
14. 185. § (3) bekezdése,
15. 187. § (3) bekezdésében a „szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági” szövegrész,
16. 192. §-a,
17. 192/A. § (1) bekezdése,
18. 264/G–264/L. §-a,
19. 326. § (1) bekezdésében az „ , a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke” szövegrész,
20. 326. § (2) bekezdése,
21. 326/A. §-ában az „ , a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész,
22. 328. § (1)–(3) bekezdése,
23. 328. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdésben meghatározottakon túl” szövegrész,
24. 329. §-a,
25. 331. §-a,
26. 341. §-a.

28. A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
68. §
A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény 6. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a jogsértést korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülõ személynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában történõ foglalkoztatásával követik el, a munkaügyi hatóság a jogsértést megállapító jogerõs határozatát közli a korhatár elõtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapító szervvel.”

29. A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
69. §
A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/B. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Kiegészítõ gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülõ gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki)
„b) nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, idõskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelésérõl szóló jogszabály hatálya alá tartozik.”

30. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
70. §
A Tbj. 4. § f) pont 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki)

„1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”

71. §
(1) A Tbj. 16. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetõleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)
„e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,”
(2) A Tbj. 16. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetõleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)
„g) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl nyugdíjban vagy a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,”
(3) A Tbj. 16. § (1) bekezdése a következõ u) ponttal egészül ki:

(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetõleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki)
„u) a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár elõtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül.”
72. §
A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében a „korengedményes nyugdíjban” szövegrész helyébe a „korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban” szöveg lép.

73. §
(1) Hatályát veszti a Tbj.
a) 20/A. § (1) bekezdésében, 27. § (5) bekezdésében, 29. § (8) bekezdésében a „Tny. tv. szerint” szövegrész,
b) 31. § (7) bekezdése,
c) 44/A. § (3) bekezdés c) pontja.
(2) Hatályát veszti a Tbj.
a) 4. § l) pontjában a „ , valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék” szövegrész,
b) 18. § (1) bekezdés e) pontja,
c) 19. § (6) bekezdése,
d) 20/A. §-a és az azt megelõzõ alcím,
e) 27. § (5) bekezdése,
f) 29. § (8) bekezdése.

31. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
74. §
(1) A Tny. 6. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a mezõgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezõgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezõgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegû járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

(2) A Tny. 6. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Európai Közösségek tisztviselõinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeirõl szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: SR.) VIII. melléklet 11. cikk (1) bekezdése alapján erre jogosult személy kérheti a szerzett nyugdíjjogosultság biztosításmatematikai egyenértékének a Nyugdíjbiztosítási Alapnak történõ átadását. Az SR. VIII. melléklet 11. cikk (1) és (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges egyéb szabályokról külön törvény rendelkezik.”

75. §

A Tny. 68. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„68. § (1) A biztosított (volt biztosított) – legfeljebb naptári évenként egyszer – a nyugdíj-megállapító szervtõl kérheti a szolgálati idejének, nõ esetén a 18. § (2b)–(2d) szerinti jogosultsági idejének megállapítását.

(2) A kérelemhez csatolni kell a biztosított által feltüntetett, a nyugdíj-megállapító szerv nyilvántartásában nem, vagy eltérõ tartalommal szereplõ szolgálati idõre, jogosultsági idõre vonatkozó, az igénylõ rendelkezésére álló igazolásokat, okiratokat.

(3) A nyugdíj-megállapító szerv az elismert szolgálati idõt, jogosultsági idõt határozatban állapítja meg.”

76. §

A Tny. 83/B. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)–(2d) bekezdése alapján megállapított, vagy a korhatár elõtti öregségi nyugdíjak megszüntetésérõl, a korhatár elõtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi … törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülõ személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítõ tevékenységet folytat, és az általa fizetendõ nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév elsõ napján érvényes kötelezõ legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követõ hónap elsõ napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendõ nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84. § alkalmazásával – vissza kell fizetni. Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, a 2012. június 30-át követõen szerzett jövedelem vehetõ figyelembe.”

77. §

A Tny.
a) 50. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban és átmeneti bányászjáradékban” szöveg,
b) 50. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban” szöveg,
c) 62. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,
d) 101. § (7) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „a Magyarország” szöveg
lép.

78. §

Hatályát veszti a Tny.
a) 8–8/C. §-a és a 8. §-t megelõzõ alcím,
b) 18/A–19. §-a,
c) 79. § (5) bekezdése,
d) 83/B. § (5) bekezdése,
e) 95. § (8) bekezdésében a „ , valamint a korkedvezményre és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idõ” szövegrész.

32. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
79. §

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„b) nyugdíjkorhatár:
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár,

2. az az idõpont, amelytõl a pénztártag saját jogú társadalombiztosítási nyugellátásban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”

33. A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
 80. §

A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

(Nem jár táppénz)
„f) a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.”
81. §
A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 49. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében és a) pontjában a „gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj” szövegrészek helyébe a „gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság vagy az átmeneti bányászjáradék” szöveg lép.

34. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
82. §

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülõt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa)
„d) nyugellátásban, átmeneti járadékban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,”
83. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minõsülõ nyugellátást” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá esõ ellátást, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár elõtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot” szöveg lép.

35. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény módosítása
84. §

A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontjában és 41. § (1) bekezdésében a „korengedményes nyugdíj” szövegrész helyébe a „korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépõ korhatár elõtti ellátás” szöveg lép.

36. A Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása
 85. §
A Hjt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezéseit – a rájuk vonatkozó mértékben – az önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre, a honvéd altiszt-jelöltekre, az állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, a szolgálati járandóságban részesülõ személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományú vagy szolgálati járandóságban részesülõ személyek hozzátartozóira is alkalmazni kell.”

86. §
(1) A Hjt. 48. § (1) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki:

(A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltõ személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelõen a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)
„n) a hivatásos állomány legalább 30 év tényleges szolgálati idõvel rendelkezõ tagja, a szolgálat felsõ korhatárának elérése elõtt 5 évvel, de legfeljebb a szolgálat felsõ korhatáráig, a szolgálat érdekében vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére (a továbbiakban: nyugdíj elõtti rendelkezési állomány).”
(2) A Hjt. 48. §-a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A hivatásos állomány nyugdíj elõtti rendelkezési állományba helyezett tagja
a) csak veszélyhelyzet, megelõzõ védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
b) arra az idõtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj elõtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,
c) szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendõ beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelõ díjazásra jogosult,
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság idõarányosan illeti meg.
(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti összegrõl a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja.”

87. §

A Hjt. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„55. § A szolgálat felsõ korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.”

88. §

A Hjt. 59. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A hivatásos állomány nõ tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idõvel.”
89. §

A Hjt. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A törvény erejénél fogva szûnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:)
„f) fizikai alkalmatlansága megállapítása esetén, az e törvényben megállapított kivételekkel,”
90. §

A Hjt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5) A szolgálati járandóságban részesülõ vagy rendvédelmi szervnél különleges foglalkoztatási állományban lévõ volt hivatásos katona állományba az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén akkor vehetõ vissza, ha a szolgálati járandóságának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.”

91. §

A Hjt. az „Az elõmenetel általános szabályai” alcímet megelõzõen az alábbi alcímmel és az azt követõ 77/A. §-sal egészül ki:

„A könnyített szolgálat

77/A. § (1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idõvel rendelkezik, kérelmére – amennyiben részére a Honvédségnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetõ munkakör felajánlható – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) A hivatásos állomány tagja, ha nem rendelkezik 15 év tényleges szolgálati idõvel, kezdeményezheti, hogy az állományba vételét közvetlenül megelõzõen, a Honvédségnél vagy a rendvédelmi szerveknél 2012. január 1-je elõtt, megszakítás nélkül közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött idõk 50 százalékos mértékben beszámításra kerüljenek. Az e számítási mód alkalmazásával elért 15 éves szolgálati idõ esetében a hivatásos állomány 52. életévét betöltött tagja a könnyített szolgálatra jogosulttá válik.

(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a hivatásos állomány tagja fizikai alkalmasságának vizsgálata során a miniszter rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(4) A hivatásos állomány könnyített szolgálatot teljesítõ tagja a rendeletben meghatározott szolgálati tevékenységben nem vehet részt, illetménye azonban a könnyített szolgálatot megelõzõ utolsó – vezetõi pótlék nélkül számított – havi távolléti díjánál nem lehet alacsonyabb.

(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetõ munkaköröket a miniszter határozza meg.”

92. §

A Hjt. 82. § (4) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

„Az állomány – a 77/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelõ – tagjának a fizikai követelményeknek való megfelelését a megismételt ellenõrzésen kérelemre – ha van más, általa könnyített szolgálat formájában betölthetõ beosztás – a könnyített szolgálat követelményrendszere szerint kell megállapítani.”

93. §

A Hjt. 114/A. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati járandóságban részesül, a szerzõdés megkötésérõl és megszûnésérõl a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.”

94. §

A Hjt. 209. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1) Az állomány tagja, a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy szolgálati járandóságban részesülõ személy elhalálozása esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, gyermekének árvaellátás, szülõjének szülõi nyugdíj jár.”

95. §

A Hjt. XVII. Fejezete a következõ 234/A. §-sal egészül ki:

„234/A. § Az e fejezet rendelkezéseit a szolgálati járandóságban részesülõkre is megfelelõen alkalmazni kell.”

96. §

A Hjt. 235. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény rendelkezései alapján szociális gondoskodási körbe tartozik:)
„a) az állomány, a nyugállomány tagja és a szolgálati járandóságban részesülõ – kivéve, ha az utóbbiak szolgálati viszonya az 56. § e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés d) vagy g)–k) pontja alapján szûnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján az egyenruha viselésétõl és rendfokozata használatától eltiltották –, valamint azok közeli hozzátartozói;”
97. §

A Hjt. a következõ 283. §-sal egészül ki:

„283. § A szolgálati idõt 2011. december 31-ével az akkor hatályos szabályok szerint meg kell állapítani és rögzíteni kell. A szolgálati idõ rögzítését 2012. április 30-áig kell elvégezni és errõl a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatni kell. Az így rögzített szolgálati idõt a nyugdíj elõtti rendelkezési állomány, a felmentési idõ, a végkielégítés, a könnyített szolgálat, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából kell szolgálati viszonyban töltött
idõnek elismerni.”

98. §

A Hjt. 287. § (2) bekezdésének a) pontja a következõ aa) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggõ személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:)
„aa) a könnyített szolgálat teljesítésének feltételeit, a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthetõ munkaköröket, valamint az e körbõl kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket,”
99. §

A Hjt.
a) 58. § (4) bekezdésében az „a szolgálati nyugdíjra, a szolgálati idõ 262. § szerinti számítására, valamint” szövegrész helyébe a „külön törvényben foglaltak szerint a rögzített nyugdíjra és” szöveg,
b) 202. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.)” szövegrész helyébe a „Tny. tv.” szöveg,
c) 207. § (2) bekezdésének b) pontjában a „mértékével” szövegrész helyébe a „2011. december 31-én hatályos mértékével” szöveg,
d) 222. § (1) bekezdésében a „nyugdíj-” szövegrész helyébe a „nyugdíj-, szolgálati járandóság” szöveg,
e) 224. § (7) bekezdésében a „helyezik” szövegrész helyébe a „helyezték” szöveg,
f) 225. § (3) bekezdés a) pontjában a „nyugállományba helyezettekrõl” szövegrész helyébe a „nyugállományba helyezettekrõl és a szolgálati járandóságban részesülõkrõl” szöveg,
g) 237. § (3) bekezdésében a „nyugállomány elhunyt tagját” szövegrész helyébe a „nyugállomány elhunyt tagját vagy a szolgálati járandóságban részesült elhunytat” szöveg,
h) 237. § (5) bekezdésében a „nyugállomány tagja” szövegrész helyébe a „nyugállomány tagja vagy a szolgálati járandóságban részesülõ személy” szöveg,
i) 237. § (7) bekezdésében a „nyugállomány tagjának” szövegrész helyébe a „nyugállomány tagjának vagy a szolgálati járandóságban részesülõ személy” szöveg,
j) 259. § (1) bekezdésében a „ , jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke” szövegrész helyébe az „és a jubileumi jutalom” szöveg
lép.

100. §

Hatályát veszti a Hjt.
1. 47. § (2) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,
2. 47. § (3) bekezdésében a „szolgálati” szövegrész,
3. 58. § (5) bekezdése,
4. 58. § (6) bekezdésében az „a 262. § szerinti szolgálati idõ számítására, valamint” szövegrész,
5. 59. § (1) bekezdés c) pontjában a „szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és” szövegrész,
6. 59. § (4) bekezdése,
7. 60. § (4) bekezdése,
8. 61. § (2) bekezdésében a „szolgálati vagy” szövegrész,
9. 63. § (3) bekezdése,
10. 65. § (2) bekezdés e) pontjában a „szolgálati” szövegrész,
11. 69. § (7) bekezdése,
12. 78. § (2) bekezdésében a „legalább a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig terjedõ” szövegrész,
13. 87. § (1) és (2) bekezdése,
14. 122. § (1) bekezdésének b) pontjában az „önhibájából kívüli okból szolgálati, illetõleg rokkantsági (baleseti rokkantsági)” szövegrész,
15. 126. § (2) bekezdésének b) pontjában a „szolgálati” szövegrész,
16. 202. § (1) bekezdésében a „szolgálati nyugdíj,” szövegrész,
17. 203–206. §-a, valamint a 203., 204. és 206. §-t megelõzõ alcímek,
18. 207. § (5) bekezdése,
19. 208. § (3) bekezdése,
20. 209. § (3) bekezdésében a „szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági” szövegrész,
21. 210/A. §-ában a „szolgálati” szövegrészek és a „ , vagy csökkentett mértékben” szövegrész,
22. 213–214/B. §-a,
23. 215. § (1) bekezdése,
24. 243. § (4) bekezdése,
25. 261. és 262. §-a,
26. 264. § (2) bekezdésében az „és a 261.” szövegrész.
 
37. Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
101. §

Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény
a) 16. § (3) bekezdés i) pontjában a „kiegészítõ tevékenység” szövegrész helyébe a „kiegészítõ tevékenység, korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság vagy átmeneti bányászjáradék mellett folytatott tevékenység” szöveg,
b) 31. § (2) bekezdés 5. pontjában a „nyugdíjas státuszáról,” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státuszáról, illetve arról, hogy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá” szöveg,
c) 31. § (10) bekezdésében a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék” szöveg,
d) 31. § (15) bekezdésében a „nyugdíjas státusza” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státusza, illetve hogy a magánszemély korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e” szöveg,
e) 52. § (4) bekezdés h) pontjában a „rehabilitációs járadékot,” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadékot, korhatár elõtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot” szöveg,
f) 52. § (7) bekezdés b) pont be) alpontjában a „vagy rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság vagy átmeneti bányászjáradék” szöveg,
g) 52. § (7) bekezdés e) pontjában a „nyugdíjas státusszal rendelkezõ” szövegrész helyébe a „nyugdíjas státusszal rendelkezõ vagy korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban részesülõ” szöveg,
h) 54. § (15) bekezdésében a „nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátás, illetve a korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék” szöveg,
i) 3. számú melléklet F) pontjában a „rehabilitációs járadékot” szövegrészek helyébe a „rehabilitációs járadékot, korhatár elõtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot” szöveg, a „nyugdíj” szövegrész helyébe a „nyugdíj, korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság vagy átmeneti bányászjáradék” szöveg, a „rehabilitációs járadék” szövegrész helyébe a „rehabilitációs járadék, korhatár elõtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék” szöveg
lép.

38. A Kiváló Mûvész, az Érdemes Mûvész és a Népmûvészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény módosítása
102. §

A Kiváló Mûvész, az Érdemes Mûvész és a Népmûvészet Mestere járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésében a „nyugellátásban részesül – ideértve az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját is –” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül” szöveg,
b) 2. §-ában a „nyugellátásban” szövegrész helyébe a „nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban” szöveg
lép.

39. A lakásszövetkezetekrõl szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása
103. §

A lakásszövetkezetekrõl szóló 2004. évi CXV. törvény 56. § (1) bekezdése a következõ 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„9. nyugdíjszerû ellátás: a korhatár elõtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék, továbbá mindaz az ellátás, amely a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások emelésérõl szóló jogszabály hatálya alá tartozik.”

104. §
Hatályát veszti a lakásszövetkezetekrõl szóló 2004. évi CXV. törvény 40/B. § (2) bekezdésében a „rendszeres szociális” szövegrész.

40. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása
105. §

A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott idõre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethetõ meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplõ okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszûnik továbbá]
„a) a programban részt vevõ öregségi nyugdíjra való jogosultsága életkori, valamint szolgálati idõre vonatkozó feltételeinek megszerzésével, vagy”
106. §
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény a következõ 8. §-sal egészül ki:

„8. § A programban 2012. január 1-jén részt vevõ személy munkavégzésre irányuló jogviszonya – a kinevezés-, illetve munkaszerzõdés-módosításban foglaltaktól eltérõen – akkor is az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének idõpontjában szûnik meg, ha ez késõbbi, mint a programba történõ belépés miatt szükségessé vált kinevezés-, illetve munkaszerzõdés-módosításban szereplõ, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszûnésére meghatározott idõpont. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen idõpont elõtt valamely, e törvényben szabályozott egyéb okból megszûnjön.”

41. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
107. §
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdés i) pontjában az „ellátásaival” szövegrész helyébe az „ellátásaival, a korhatár elõtti ellátással, a szolgálati járandósággal és az átmeneti bányászjáradékkal” szöveg lép.

42. A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
108. §

A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 68. § (2) bekezdésében a „nyugdíjasát” szövegrész helyébe az „azt a volt munkavállalóját, aki legkésõbb a munkaviszony megszûnését követõ naptól kezdõdõen nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül (a továbbiakban: nyugdíjas)” szöveg,
b) 68/H. § (4) bekezdés d) pontjában a „nyugdíjszerû társadalombiztosítási ellátás” szövegrész helyébe a „68. § (2) bekezdése szerinti ellátás” szöveg
lép.

43. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
109. §

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirõl szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 25. pont b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában nyugdíjkorhatár:)
„b) az az idõpont, amelytõl a tag saját jogú társadalombiztosítási nyugellátásban, korhatár elõtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) vagy növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,”

44. A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása
110. §

A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A kormánytisztviselõi jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
„h) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idõ leteltekor teljesítõ kormánytisztviselõ kérelmezi.”
111. §

A kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
a) 10. § (1) bekezdésében a „19/A. § (1) bekezdésének j) és k) pontja és (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „19/A. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg,
b) 57. § (2) bekezdésében a „(4)–(6)” szövegrész helyébe az „(5) és (6)” szöveg
lép.

112. §

Hatályát veszti a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény
a) 8. § (2) bekezdés f) és g) pontja,
b) 8. § (6) és (8) bekezdése,
c) 10. § (4) bekezdése,
d) 23. § (6) bekezdésében a „g) vagy” szövegrész.

45. Egyéb hatályon kívül helyezõ rendelkezések
113. §
(1) Hatályát veszti
a) az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10. §-a,
b) a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló 1995. évi LII. törvény,
c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetõleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésérõl szóló 1991. évi XII. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXIV. törvény,
d) az öregségi nyugdíjkorhatár emelésérõl és az ezzel összefüggõ törvénymódosításokról szóló 1996. évi LIX. törvény,
e) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 1999. évi LVI. törvény 38. § (3) bekezdése,
f) a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXXIII. törvény 23. § (4) bekezdése,
g) a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 161. § (11) bekezdése,
h) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 139. §-a,
i) az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 7. § (3) és (4) bekezdése,
j) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény,
k) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2007. évi CLVI. törvény 22. § (3)–(5) bekezdése,
l) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény 8. § (5) és (7) bekezdése, valamint 9. és 10. §-a,
m) a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 52. § (12) és (17) bekezdése,
n) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXXVII. törvény,
o) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XXIII. törvény,
p) a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet,
q) az egyes mûvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet,
r) a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetõségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet.
(2) Hatályát veszti
a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja,
b) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény TIZENÖTÖDIK RÉSZE és 396. §-a.
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 11:21
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75