Tisztelt Bajtársak!

Az Onbudsman alábbiakban idézett jelentése alapján, az

ÖSSZEFOGÁS A MUNKAVÁLLALÓI JOGOKÉRT

2011. szeptember 29-tõl kezdõdõ

D-Day

elnevezéssel meghirdetett határozatlan idejû tiltakozó akciósorozaton megjelenõ bajtársainkat saját érdekükben tisztelettel kérem, hogy védõfelszereléseiket és bontóbaltáikat hagyják a laktanyákban, a kapocspárkulcsokat pedig tegyék az elõbbiek mellé.

Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának , 2011. április 16-án és május 6-án megtartott, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók szakszervezeteinek budapesti tüntetéseivel kapcsolatban hivatalból indított vizsgálatának írásba foglalt jelentése szerint:

1. Áttekintve az egyenruházat viselésének megtiltásával kapcsolatos parancsnoki intézkedéseket, megállapítottam, hogy azok megfelelõ, a Hszt.-ben meghatározott törvényes alapon álltak. Indokolt rámutatni, hogy a kérdés vizsgálata során nem szükséges a II. pontban ismertetett szükségességi-arányossági teszt lefolytatása, mert a szolgálaton kívül, vagy éppen a gyülekezési jog gyakorlása során az egyenruha-viselés nem alapjog, így fogalmilag nem történhetett alapjog-korlátozás.
Mindezek alapján az egyenruha viselés megtiltásával kapcsolatban alapvetõ joggal összefüggõ visszásságra utaló körülményt nem tártam fel.

- A tûzoltók védõfelszerelése nem minõsül egyenruhának, azok – szemben pl. az egyenruhával – nem a tûzoltók, hanem hasonlóan a gépjármûvekhez és szakfelszerelésekhez a tûzoltóságok tulajdonában állnak. Ebbõl következik, hogy a laktanyából a védõfelszerelés (szakfelszerelések és gépjármûvek) szolgálati idõn kívüli, szolgálati érdekkel össze nem függõ kivitelérõl az állományilletékes parancsnok rendelkezhet. Az a körülmény tehát, hogy egyfelõl megtiltották a védõfelszerelés engedély nélküli kivitelét önmagában nem aggályos. Mivel a védõfelszerelés szolgálaton kívüli viselése nem alapjog, ezért annak megtiltásával kapcsolatban alapvetõ joggal összefüggõ visszásságra utaló körülményt nem tártam fel.

- Az elõbbiektõl megkülönböztetendõ kérdés azonban, hogy a védõfelszerelések engedély nélküli kivitelének tilalmát az érintett parancsnokok miként ellenõrizték. Ez ugyanis – az eset összes körülményeitõl függõen – már alapjogi szempontból is jelentéssel bírhat. Ezzel összefüggésben a következõkre hívom fel a figyelmet:
    A magyar alkotmánybírósági gyakorlatban – ld. 8/1990. (IV. 23.) AB határozat – az emberi méltósághoz való jog, az ún. általános személyiségi jog egyik megnyilvánulása. Az emberi méltósághoz való jog az általános személyiségvédelmi funkciójából eredõen további külön nevesített jogokat – részjogosítványokat – is magában foglal, így például az önazonossághoz, az önrendelkezéshez való jogot, az általános cselekvési szabadságot, a magánszféra védelméhez való jogot. Az Alkotmánybíróság a külön nevesített jogokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az emberi méltósághoz való jog csak az emberi státus meghatározójaként, az élethez való joggal fennálló egységben korlátozhatatlan. Az anyajog mivoltából levezetett egyes részjogai azonban, bármely alapjoghoz hasonlóan, az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint korlátozhatóak.
    Az általános személyiségi jog jellegébõl, anyajog mivoltából eredõen az emberi méltósághoz való jog olyan szubszidiárius alapjog, amelyre mind az Alkotmánybíróság, mind más bíróságok minden esetben hivatkozhatnak az egyén autonómiájának védelmében, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.
    A védõfelszerelések ellenõrzése során a magánszférához való jog maradéktalan tiszteletben tarásával kell eljárni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ilyen ellenõrzés ne lenne lefolytatható. A magánszférához való jog tiszteletben tartása a védõfelszerelések ellenõrzés során mindössze abban az esetben vetõdhet fel, ha annak során az érintettek személyes tárgyai, vagy személyi használatában álló öltözõszekrények is átvizsgálásra sor kerül. Fogalmilag nem beszélhetünk magánszféráról, ha a védõfelszerelés tárolási hely a nyílt fogason, vagy egy – pl. a szolgálati csoport által – közösen használt, elkerített, és kifejezetten erre rendszeresített területen kerül kijelölésre.

2. A Gyülekezési törvény 12. § (2) bekezdése szerint a rendezvényen résztvevõk nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetõleg felfegyverkezve. E mellett a Gyülekezési törvény  14. § (1) bekezdése – kivételt nem tûrõ módon – rendelkezik arról, hogy ha a rendezvényen a résztvevõk fegyveresen, illetõleg felfegyverkezve jelennek meg, a rendõrség a rendezvényt feloszlatja. A 15. § b) pontja szerint felfegyverkezve jelenik meg a rendezvényen az, aki erõszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál.
    Munkatársam – a rendõrségi iratokban foglaltakkal megegyezõen – számos olyan tûzoltó védõfelszerelést viselõ személyt látott, akik az április 16-i demonstráción mászóövükön tûzoltó bontóbaltát viseltek.

- Sem a vizsgált demonstrációk bejelentésében, sem pedig a késõbbi egyeztetések során a szervezõk részérõl arra vonatkozó utalás sem hangzott el, hogy a tûzoltók a rendezvényen bontóbaltával (és a tûzcsapok nyitására szolgáló kapocspárkulccsal) fognak megjelenni. Emellett a tömegben – munkatársam által hallott – beszélgetések, valamint gesztusok (kézbe vett bontóbalta) alapján nem volt kizárható, hogy legalábbis az érintettek egy számottevõ részénél a bontóbalta viselése egyfajta nyomásgyakorlásra is irányult.

- Nyomatékosan fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy szolgálaton kívül közterületen a bontóbalta viselése a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökrõl szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben tilalmazott magatartás.

Az Onbudsman fentiekben idézett jelentése alapján ismételten és nyomatékosan kérek mindenkit, hogy az

ÖSSZEFOGÁS A MUNKAVÁLLALÓI JOGOKÉRT
2011. szeptember 29-tõl kezdõdõ
D-Day

elnevezéssel meghirdetett határozatlan idejû tiltakozó akciósorozaton megjelenõ bajtársaink a védõfelszereléseiket és bontóbaltáikat hagyják a laktanyákban, a kapocspárkulcsokat pedig tegyék az elõbbiek mellé.

Budapest. 2011. szeptember 26.

    Tisztelettel:
                       Kiss József sk.
                            elnök