Kezdölap arrow Hírek arrow Friss Hírek arrow Extra teher a 202 ezer forint feletti jövedelmekre
Extra teher a 202 ezer forint feletti jövedelmekre
2011. September 22.

Extra teher a 202 ezer forint feletti jövedelmekre

Lehullott a lepel a kormány jövő évi adóterveiről, s végre az is kiderült, hogy a nemzetgazdasági tárca hamarosan arra tesz javalatot a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT), hogy a jövő évi minimálbér 92 ezer forintra emelkedjen, s a garantált bérminimum (azaz a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók minimumbére) 108 ezer forint legyen.

A szaktárca közleményéből kiderül, hogy a költségvetési szférában működő kompenzációs rendszert, amely arra volt hivatott, hogy az idei adóváltozásokból eredő nettó bércsökkenést ellensúlyozza, jövőre is fenntartja, azaz csak ennek segítségével tudja tartani magát ahhoz az ígéretéhez, hogy senki nem jár rosszabbul, mint idén.

A versenyszférát illetően a kormány öt százalékos bérajánlást tesz (idén 4-6 százalék volt), de a közlemény sejteti, hogy ez az emelés nem lesz elég ahhoz, hogy nettóban senki se vigyen haza kevesebb pénzt, mint idén, ezért aztán, ahogyan fogalmaznak:az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből, s javasolni fogják, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét az állam munkáltatónak részben visszatérítse.

Ahogyan írják, a kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek.

A csavar ott van, hogy a fenti kompenzációs rendszer működéséhez a kormány a bevételt a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánja megteremteni, ezzel lényegében megszüntetve gazdaságpolitikájának egyik fő elemét, az egykulcsos adót. Mindaddig ugyanis, "amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz", addig az "eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű", átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelműeknek. Ebből a bevételből pótolják a többiek kiesett jövedelmét.

A minisztérium közleményében arról nem esik szó, hogy mennyi lesz az extra adó, de mivel a közlemény szerint az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű lesz, vélhetőleg nem éri el majd a 16 százalékot, persze az alapból fizetendő 16 százalékon felül. Arról sem esik szó, hogy milyen számítások alapján állapítják meg, mennyi lesz a hiányzó jövedelem, így azt sem tudni, hogy annak pótlására mennyi extra adót kell beszedni. Arra sem ad magyarázatot a szaktárca, hogy miért pont 202 ezer forintnál lép be az elvonás: e fizetési kategória ugyanis még az egykulcsos adórendszer vesztesei közé tartozik.

A egészségügy-finanszírozás renbetételét is a dolgozó emberekkel kezdi megfizetteni a kormány: javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1 százalékos emelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatt kompenzációba – és ha igen, milyen mértékben – a kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egyeztetésein kívánja megvitatni.

Más információkkal is szolgál a közlemény. A minimálbért például a jelenlegi 78 ezer forintról 92 ezerre, a garantált bérminimumot 108 ezer forintra emelnék. Pont akkora az emelés mértéke, ami ellensúlyozza az adójóváírás és a félszuperbruttó kivezetése miatti nettó jövedelemveszteséget ezeknél a dolgozóknál – a reálveszteséget azonban nem, márpedig 4,2 százalékos jövő évi infláció mellett ez nem elhanyagolható. A munkaadókat ez nem fogja vigasztalni, nekik közel 20 százalékos béremelést kell ebben a körben végrehajtaniuk. A lapunknak nyilatkozó munkaadói, munkavállalói szervezetek vezetői, elemzők, adószakértők reakciója így foglalható össze: ez brutális, rengeteg állást veszélyeztet ezzel a kormány. Cégvezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy 1,5 százalékos gazdasági növekedés mellett irreális elvárás ilyen mértékű béremelést átverni a versenyszektoron. A munkavállalói oldal viszont üdvözli a kormány javaslatát.

A minimálbéreseken túl a többi munkavállalónak a versenyszektorban 5 százalékos béremelést tart szükségesnek a nemzetgazdasági minisztérium. Arról nincs hír, hogy ez átlagérték, vagy mindenkire egyformán vonatkozna az előírás. Mint ahogy az sem világos, hogy ez a szám milyen viszonyban van az elvárt béremeléssel, amit a bruttó 300 ezer forint alatt keresők esetében a nettó bérek megőrzése érdekében írna elő a kormány egy idén elfogadott törvény alapján. Mivel a közlemény béremelési ajánlásról beszél, tehát a szociális partnerekkel folytatott tárgyalások eredménye lehet a döntés, feltételezhető, hogy semmilyenben. Ugyanakkor lapunk úgy értesült – és a közlemény hangvétele is ezt sejteti – hogy a javaslatcsomag egészéről tárgyalni kíván a kormány, így elképzelhető, hogy az elvárt béremelésről sem központi döntés születik, hanem egyezség alapján állapítják meg annak a mértékét.

A visszafogottságról árulkodik az a javaslat is, amelyik a munkaadóknak kompenzációt ígér a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részére. Hogy ez pontosan mit jelent, szintén nem derül ki a sajtóanyagból, de információink szerint érdemi kompenzációról lehet szó. Az intézkedés értelme mindenesetre megkérdőjelezhető, hiszen a kormány az adórendszeren keresztül is el tudná érni, hogy több maradjon a dolgozóknál: most az történik, hogy a cégekkel megemelteti a bért, majd a költségvetésből visszafizeti annak egy részét. Vélhetően az egykulcsos adórendszer melletti elkötelezettség miatt kell a pénzeknek ezt a vargabetűt megtennie a munkavállalóhoz.

Az alkalmazottaknak is útra kell majd kerekedniük: a kormány tervei szerint csak azok kaphatnak kompenzációt, akik felkereseik a legközelebbi adóhivatalhoz, ott igazolják, hogy "rövid távon nettó keresetcsökkenést szenvednek el az adórendszer átalakítása miatt" (szöveghűen idéztük a kormányzati közleményből), valamint nyilatkoznak arról, hogy nincsen egyéb, „be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük”. Ha mindezt hitelesnek tartja a NAV, akkor eljutattja a kompenzációt. Annak végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek.

Az adószakértők hüledezve fogadták ezt a javaslatot, nem értik, mit is kell bevallaniuk az érintetteknek, miért vallanák be, és miért tennék ki magukat egy adóhatósági eljárásnak, még ha több ezer forintról is lenne szó. Nem minden településen működik NAV-iroda, és sokan nem kockáztatnának meg egy átfogó adóvizsgálatot, ha esetleg valami gyanússá válna a ügyfélszolgálaton dolgozóknak.

Forrás: http://szakszervezetek.hu/index.php/hirek/4184-extra-teher-a-202-ezer-forint-feletti-joevedelmekre

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 18:12
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76