Kezdölap arrow Jogszabály arrow Előterjesztések arrow Kivonat a béren kívüli juttatások rendszerének átalakításáról szóló előterjesztésből
Kivonat a béren kívüli juttatások rendszerének átalakításáról szóló előterjesztésből
2011. September 19.

 

ELŐTERJESZTÉS

a Kormány részére

a béren kívüli juttatások rendszerének átalakításáról


 

V E Z E T Ő I  Ö S S Z E F O G L A L Ó

1. Az előterjesztés célja

1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél

Az előterjesztés a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítására tesz javaslatot. A koncepció célja, hogy a béren kívüli juttatások révén a gazdaságba áramló források a jelenleginél hatékonyabban szolgálják a Kormány gazdaságfejlesztési céljait. Ennek érdekében 2012-től világosan elválasztanánk egymástól a gazdaságfejlesztési, a szociálpolitikai és az öngondoskodást szolgáló béren kívüli juttatási elemeket. A koncepció másik alapvető célja a rendszer egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele. Ennek megfelelően javaslatot teszünk egyes elemek kivezetésére, illetve összevonására is.

A munkavállaló részére az elvégzett tevékenysége ellenértékeként történő, az összevont adóalap részeként, bérjövedelemként adózó juttatások mellett (munkabér, jutalom, jutalék stb.) a munkáltatói juttatási rendszerek részét képezik a munkavállaló ösztönzése, hosszú távú motiválása és megtartása érdekében juttatott béren kívüli juttatások.

A gyakorlatban elterjedt, a munkáltatók által tipikusan – jellemzően cafeteria rendszer keretében – biztosított ilyen juttatások adózására szolgál a személyi jövedelemadóban a béren kívüli juttatási kategória.

A hatályos szabályok szerint béren kívüli juttatás:
- Széchenyi Pihenő Kártya-számlára történő juttatás
- üdülési csekk,
- saját üdülőben történő üdültetés,
- meleg és hideg étkeztetés,
- helyi utazási bérlet,
- iskolakezdési támogatás,
- iskolai rendszerű képzés,
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulás,
- önkéntes kölcsönös egészségpénztári és önsegélyezőpénztári hozzájárulás,
- internet-juttatás.
A béren kívüli juttatások adójogi kategóriája a gazdaságpolitika fontos eszközcsoportját képezi, az ezen kategóriába tartozó juttatások utáni közterhek kedvezőbbek a munkabér terheinél, amely adójogi kedvezményezés legalább háromféle közösségi cél hatékony eléréséhez járulhat hozzá:
  • egyrészt felhasználásuk bizonyos keretek közé szorításával közvetetten bizonyos jól körülhatárolt iparágakban teremt addicionális keresletet (gazdaságfejlesztési cél),
  • másrészt a magánszemély adott fogyasztási javakhoz való hozzájutását segítik (szociálpolitikai cél),
  • harmadrészt a magánszemély öngondoskodásának ösztönzésével a juttatásukon keresztül a társadalom számára előnnyel bíró javak fogyasztása serkenthető, az állam terhei csökkenthetők (öngondoskodás ösztönzése).
A jelen gazdaságpolitikai és piaci igényeknek megfelelve, és az egyszerűsítés szempontjait figyelembe véve a béren kívüli juttatások rendszerének egyes elemeire kiterjedően koncepcionális javaslatot teszünk az alábbiakra.

Javaslat a kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások éves keretösszegének maximalizálására:
A kedvezményes adózás mellett adható béren kívüli juttatások éves összege jelenleg nincs felső korláthoz kötve. Jellemző tendencia, hogy magas összegű (pl. 500.000 Ft feletti) béren kívüli juttatásban jellemzően csak a magasabb keresetűek részesülnek, ami nem kívánatos degresszivitást okoz a közteherviselés rendszerében azzal, hogy az egyébként nagyobb jövedelemmel rendelkezőket juttatja további többletjövedelemhez minimális közteher mellett. Ez a kereseti kör már jelentős adócsökkentésben részesült a 16%-os egykulcsos szja-rendszer bevezetésével.
Mindezek miatt javasoljuk, hogy 2012-től kerüljön meghatározásra éves értékhatár a kedvezményes közteher (a kifizetőt terhelő 16% szja) mellett adható béren kívüli juttatásokra, az összeghatár felett adott juttatás pedig adózási szempontból egyes meghatározott juttatásnak minősüljön, azaz a kifizetőt a 16% szja mellett 27%-os eho is terhelje.
Javasoljuk továbbá, hogy a jövőben a kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások éves keretösszege abszolút értékben (és ne a minimálbér %-ában) kerüljön meghatározásra. Ez a rendszer további egyszerűsítését jelentené.

Javaslat a gazdaságfejlesztési célú béren kívüli juttatásokra:
A gazdaságfejlesztési célú béren kívüli juttatásokat alapvetően a Széchenyi Pihenő Kártya foglalja rendszerbe.
A Széchenyi Pihenő Kártya megjelenésével az üdülési csekk megtartása – tekintve, hogy a két elem profilja nagyon hasonló – indokolatlanná válik, ezért az üdülési csekket 2011. október 1-től kivezetjük a béren kívüli juttatások adójogilag kedvezményezett rendszeréből.
Ugyanakkor a munkáltató saját fenntartású üdülőjében történő üdültetés a SZÉP Kártya mellett is marad a béren kívüli juttatások között.
A jelenlegi szabályozás szerint a SZÉP Kártyával a belföldi turizmushoz köthető szolgáltatásokért lehet fizetni, szálláshellyel együttes igénybe vétel esetén. E szabály a gyakorlatban számos kérdést vet fel, ezért 2012-től a kártyát három részre bontjuk, világosan elválasztva egymástól az egyes felhasználási területeket.
A jövőben a SZÉP Kártya (pontosabban annak fizikai megjelenése, a plasztik kártya) egy multifunkcionális kártyaként működne, amely mögött három, egymástól elkülönülő elektronikus utalványszámla áll.
  • Szálláshely szolgáltatás igénybe vételét lehetővé tevő kártya („szálláshely kártya”)
    • A SZÉP Kártya jelenlegi felhasználási körét ebben az esetben leszűkítenénk a szálláshely szolgáltatásra, ezáltal megoldódna a szálláshellyel együttes igénybevételének értelmezési problémája, viszont a belföldi turizmus célzott támogatására irányuló cél sem sérülne.
    • A tervezett, kedvezményes adózással adható éves keret 225.000 Ft
  •  Vendéglátás szolgáltatás igénybe vételét lehetővé tevő kártya („vendéglátás kártya”)
    • Ez a béren kívüli juttatás a korábbi meleg érkezési utalvány elektronikus kártya formátumú változata: alapvetően melegkonyhás vendéglátó helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) lehetne felhasználni.
    • A tervezett, kedvezményes adózással adható éves keret 150.000 Ft
  • A turizmushoz kapcsolódó egyéb szabadidő eltöltést, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló kártya („szabadidő kártya”)
    • Ez a juttatás a SZÉP Kártya jelenlegi, szálláshelyen és vendéglátáson kívüli elemeit tartalmazná, amelyeket e megoldás révén már szálláshelytől függetlenül is igénybe lehetne venni.
    • A tervezett, kedvezményes adózással adható éves keret 75.000 Ft
A SZÉP Kártya második eleme tehát a korábbi meleg étkezési utalvány elektronikus kártya formátumú változata lenne. Ez a döntés azt is jelentené, hogy a meleg étkezési juttatást a jelenlegi kibocsátók helyett a SZÉP Kártya kibocsátására jogosult intézmények bocsátanák ki.
A tömegközlekedés támogatása révén részben gazdaságfejlesztési célú, részben szociális jellegű juttatás a helyi közlekedési bérlet munkáltató általi térítése, amelynek fenntartását javasoljuk.
Javaslat a szociális jellegű béren kívüli juttatásokra:
2011-től a korábbi meleg és hideg étkezési utalványok összevonásra kerültek, ami azt eredményezte, hogy a legfeljebb havi 18.000 Ft-os kedvezményes adózású juttatást a munkavállalók akár teljes egészében hideg élelmiszerre – illetve praktikusan háztartási jellegű kiadásokra – fordíthatják. Ez egyrészt ellentétes a juttatás azon céljával, miszerint a napi legalább egyszeri meleg étkezést kívánjuk támogatni, másrészt – a hideg étkezési utalványok felhasználási lehetőségei miatt – a vendéglátó vállalkozások, a hazai vállalkozások jövedelmezőségének javítása sem valósul meg.
A meleg étkeztetés SZÉP Kártya alá vonása mellett – az üdülési csekk kivezetésével várhatóan a béren kívüli juttatásokon belül a SZÉP Kártya legnagyobb versenytársát képező – hideg étkezési utalványok juttatására vonatkozóan az alábbiak vethetőek fel:
A. változat:
A hideg étkezési utalvány alacsony – havi 5.000-8.000 Ft összeggel – átmenetileg része lesz a béren kívüli juttatási rendszernek, és ezeket az utalványokat egy állami tulajdonú intézmény bocsátja ki.
A kibocsátó intézmény az elfogadóhelyeket maga választja ki (pl. pályázat útján). Az utalványokat a munkáltatók vásárolják meg és juttatják béren kívüli juttatásként az azt igénylő dolgozóknak. Hosszabb távon (2-3 éven belül) ez a juttatási forma teljes egészében kivezetésre kerül a béren kívüli juttatások köréből, és tisztán szociális alapú juttatássá válik.
Előnye: az állami kibocsátás révén a jövőre nézve hatékonyabban érvényesíthetőek a szociálpolitikai szempontok, illetve az elfogadóhelyek körének pályázat útján történő meghatározása révén a hazai gazdaság fejlesztésével kapcsolatos szempontok is hatékonyan érvényesülnének;
Hátránya: kérdéses, hogy 2012. január 1-re – az új rendszer tervezett bevezetésére – képes-e egy állami tulajdonú intézmény az elfogadóhelyi hálózat kiépítésére, az utalványok kibocsátására, illetve az utalványok mögötti pénzmozgás biztonságos kezelésére.
B. változat
A hideg étkezési utalvány adójogi kedvezményezése megszűnik.

Előnye: a hideg étkezési utalvány erős pénzkiváltó hatása miatt lényegében pénzként funkcionál, gazdaságfejlesztő hatása nincs; a SZÉP Kártya legnagyobb versenytársa; utalvány-kibocsátó cégek és nagy áruházláncok forgalmát lendíti fel a legjobban, ami elsődlegesen az import fogyasztást erősíti.
Hátránya: a meleg étkezési kártya a vidéki, különösen a falun élő emberek számára a szűk felhasználási lehetőség miatt nem jelentene segítséget; a hideg utalvány 2011-től került vissza a béren kívüli juttatások közé; az intézkedés várhatóan erős ellenállásba ütközne.
Az előterjesztés mellékletében a fentieknek megfelelően két kormányhatározat-változat szerepel.
Javasoljuk az internet-elérés támogatásának (havi 5.000 Ft) a béren kívüli juttatások közül történő kivételét. Az internet lefedettség mára olyan mértékűvé vált Magyarországon, hogy ennek SZJA kedvezménnyel történő támogatása nem indokolt. Az ezen juttatással elérni kívánt gazdaságfejlesztési cél (az internet ismertségének, az internet-eléréssel rendelkező háztartások számának növelése) megvalósult. Továbbá, az utóbbi években az internet előfizetés ára is jelentősen csökkent, a munkavállalók a támogatott béren kívüli juttatás nélkül is fel tudják vállalni annak költségeit, a juttatás szociális támogató szerepe is szükségtelen.
Az iskolakezdési támogatás (iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész, ami 2011-ben 23.400 Ft) változatlan feltételek mellett maradna a béren kívüli juttatások között.
A szakképzett munkaerő mobilitásának növelése érdekében felmerült az a javaslat, hogy a munkavállalók lakhatását biztosító lakások bérleti díjának megfizetéséhez nyújtott munkáltatói hozzájárulást béren kívüli juttatásként történő besorolással lehetne ösztönözni. Ez az intézkedés, mivel bérleti szerződés megkötését feltételezi, hozzájárulna a lakásbérletügyletek fehérítéséhez, következésképpen többlet adóbevétel keletkezne. A munkáltató új juttatási lehetőségként lakbértámogatást adhatna a munkavállalójának béren kívüli juttatásként a számlával vagy bizonylattal igazolt lakbér összegének 50%-áig, de legfeljebb havi 20.000 Ft-ig. A szuperbruttósítást és 16%-os szja-kulcsot figyelembe véve 2012-ben ez 19,04%-os mértékű, a kifizetőt terhelő adófizetési kötelezettséget jelentene. Ebben az esetben további, a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettség nem keletkezne.
Javaslat az öngondoskodást szolgáló béren kívüli juttatásokra:
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, valamint az egészségpénztári, önsegélyező pénztári befizetés fontos elemei az öngondoskodásra ösztönzésnek, ezért azok fenntartását javasoljuk, a jelenlegi keretösszeggel (havonta a minimálbér 50%-a, illetve 30%-a béren kívüli juttatás). A rendszer finomhangolása során szükségesnek tartjuk a SZÉP Kártya egészségmegőrzést, szabadidő eltöltést szolgáló szolgáltatásainak és az adómentes egészségpénztári szolgáltatások körének áttekintését és szükség esetén az átfedések megszüntetésére javaslat kidolgozását. A cél az, hogy az egészségpénztárból kifejezetten az egészségügyet érintő szolgáltatások fedezete valósuljon meg, míg a rekreációt szolgáló szolgáltatásokért a SZÉP Kártyával lehessen fizetni.
A magánszemély iskolai rendszerű képzésének munkáltató általi térítése, amely részben gazdaságfejlesztési célt szolgál (hazai képző intézmények támogatása), részben az öngondoskodást ösztönző juttatásként fogható fel, változatlan szabályok mellett maradhatna a béren kívüli juttatások között (évente a minimálbér 2,5-szereséig).
1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai
A béren kívüli juttatások keretében évről évre több százmilliárd forint áramlik a gazdaságba, amely a jelenlegi rendszerben nem megfelelő hatékonysággal hasznosul. Ezért szükségesnek tartjuk a rendszer átalakítását, amelynek főbb koncepcionális kérdéseiben a Kormány jóváhagyását kérjük.
1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása
A javaslat nem irányul új közfeladat ellátására.
2. Az igénybe vett eszközök
2.1. Jogalkotás
A béren kívüli juttatások rendszere átalakításának szakmai koncepciójához az előterjesztő a Kormány előzetes jóváhagyását kéri, hogy az alapján megkezdődhessen a vonatkozó jogszabályok módosítása. Jelen előterjesztés egy új kormányhatározat elfogadására irányul. Mivel a hideg étkezési utalványok tekintetében két változat kerül bemutatásra, az előterjesztés melléklete a kormányhatározatot két változatban tartalmazza.
2.2. Egyéb intézkedés
Az előterjesztés mellékletét képező kormányhatározat elfogadásával felhatalmazást kap az NGM arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 (IV. 12) Korm. rendeletet jelen koncepciónak megfelelő módosítását előkészítse.
2.3. Alternatívák
Nincs egyéb alternatíva.
3. Kormányprogramhoz való viszony
Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a Kormányprogramhoz.
4. Előzmények, kapcsolódások
Az előterjesztés nem kapcsolódik más előterjesztéshez.
5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások
Nincsenek.
6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk
A tervezetet az Országgyűlés nem tárgyalja.

 

HATÁSVIZSGÁLATI LAP


I. A végrehajtás és az alkalmazhatóság feltételei
A cél megvalósulásához további kormányintézkedés nem szükséges.
II. A társadalmi hatások összefoglalása
A béren kívüli juttatások rendszere a munkavállalók számára átláthatóbb és egyszerűbb lesz. A kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások éves keretösszegének maximalizálása – amelynek társadalmi hatását csak az adható juttatás felső határának véglegesítését követően lehet pontosabban becsülni – hátrányosan fogja érinteni azon munkavállalói csoportokat, amelyek eddig a megállapítandó keretösszegnél magasabb összegben részesültek béren kívüli juttatásban. Jellemző tendencia, hogy magas összegű (pl. 500.000 Ft feletti) béren kívüli juttatásban jellemzően csak a magasabb keresetűek részesülnek, ami nem kívánatos degresszivitást okoz a közteherviselés rendszerében azzal, hogy az egyébként nagyobb jövedelemmel rendelkezőket juttatja további többletjövedelemhez minimális közteher mellett. Ez a kereseti kör már jelentős adócsökkentésben részesült a 16%-os egykulcsos szja-rendszer bevezetésével.
A keretösszeg oly módon kerül majd megállapításra, hogy a munkavállalók döntő hányadának ne jelentsen ez visszalépést a korábbi évek juttatásaihoz képest.
III. Társadalmi költségek
a) A vállalkozások pénzügyi terhei
A javaslat a vállalkozások pénzügyi terheinek csökkenésével jár, hiszen egyes béren kívüli juttatási elemekhez a jövőben alacsonyabb kibocsátói jutalék fog kapcsolódni.
b) A háztartások pénzügyi terhei
A javaslat nem jár a háztartások pénzügyi terheinek növekedésével.
c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei
Az előterjesztés konkrét társadalmi csoport helyzetét nem érinti.
d) Hatékonysági és versenyképességi költségek
Nincsenek.
e) Az előterjesztés adminisztratív terhei
A javaslat nem jár adminisztratív tehernövekedéssel. A papír alapú üdülési csekk, illetve az étkezési utalvány meleg étkeztetést szolgáló részének elektronikus kártya alapra helyezése jelentős adminisztratív teher csökkenést eredményez mind a béren kívüli juttatást adó munkáltatóknál, mind az azokat elfogadó vállalkozásoknál.
IV. Költségvetési hatások
Mivel a béren kívüli juttatások rendszere csak belső struktúrájában változik, de az egyes juttatásokhoz kapcsolódó adózási szabályok nem, ezért nem számolunk a bevételek érdemi átrendeződésével, és ennek kapcsán érdemi költségvetési hatással. A tervezet értelmében maximalizálásra kerül a béren kívüli juttatások éves adható keretösszege, ami által a költségvetési hatás az eddigieknél tervezhetőbbé válik.
V. Egészségügyi hatások
Az előterjesztésnek nincs közvetlen egészségügyi hatása.
VI. Környezeti hatások
Az előterjesztésnek nincs közvetlen környezeti hatása.


 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 14:03
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76