Kezdölap arrow Jogszabály arrow Elõterjesztések arrow Kivonat a béren kívüli juttatások rendszerének átalakításáról szóló elõterjesztésbõl
Kivonat a béren kívüli juttatások rendszerének átalakításáról szóló elõterjesztésbõl
2011. September 19.

 

ELÕTERJESZTÉS

a Kormány részére

a béren kívüli juttatások rendszerének átalakításáról


 

V E Z E T Õ I  Ö S S Z E F O G L A L Ó

1. Az elõterjesztés célja

1.1. A kormány-elõterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél

Az elõterjesztés a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítására tesz javaslatot. A koncepció célja, hogy a béren kívüli juttatások révén a gazdaságba áramló források a jelenleginél hatékonyabban szolgálják a Kormány gazdaságfejlesztési céljait. Ennek érdekében 2012-tõl világosan elválasztanánk egymástól a gazdaságfejlesztési, a szociálpolitikai és az öngondoskodást szolgáló béren kívüli juttatási elemeket. A koncepció másik alapvetõ célja a rendszer egyszerûsítése és átláthatóbbá tétele. Ennek megfelelõen javaslatot teszünk egyes elemek kivezetésére, illetve összevonására is.

A munkavállaló részére az elvégzett tevékenysége ellenértékeként történõ, az összevont adóalap részeként, bérjövedelemként adózó juttatások mellett (munkabér, jutalom, jutalék stb.) a munkáltatói juttatási rendszerek részét képezik a munkavállaló ösztönzése, hosszú távú motiválása és megtartása érdekében juttatott béren kívüli juttatások.

A gyakorlatban elterjedt, a munkáltatók által tipikusan – jellemzõen cafeteria rendszer keretében – biztosított ilyen juttatások adózására szolgál a személyi jövedelemadóban a béren kívüli juttatási kategória.

A hatályos szabályok szerint béren kívüli juttatás:
- Széchenyi Pihenõ Kártya-számlára történõ juttatás
- üdülési csekk,
- saját üdülõben történõ üdültetés,
- meleg és hideg étkeztetés,
- helyi utazási bérlet,
- iskolakezdési támogatás,
- iskolai rendszerû képzés,
- önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulás,
- önkéntes kölcsönös egészségpénztári és önsegélyezõpénztári hozzájárulás,
- internet-juttatás.
A béren kívüli juttatások adójogi kategóriája a gazdaságpolitika fontos eszközcsoportját képezi, az ezen kategóriába tartozó juttatások utáni közterhek kedvezõbbek a munkabér terheinél, amely adójogi kedvezményezés legalább háromféle közösségi cél hatékony eléréséhez járulhat hozzá:
  • egyrészt felhasználásuk bizonyos keretek közé szorításával közvetetten bizonyos jól körülhatárolt iparágakban teremt addicionális keresletet (gazdaságfejlesztési cél),
  • másrészt a magánszemély adott fogyasztási javakhoz való hozzájutását segítik (szociálpolitikai cél),
  • harmadrészt a magánszemély öngondoskodásának ösztönzésével a juttatásukon keresztül a társadalom számára elõnnyel bíró javak fogyasztása serkenthetõ, az állam terhei csökkenthetõk (öngondoskodás ösztönzése).
A jelen gazdaságpolitikai és piaci igényeknek megfelelve, és az egyszerûsítés szempontjait figyelembe véve a béren kívüli juttatások rendszerének egyes elemeire kiterjedõen koncepcionális javaslatot teszünk az alábbiakra.

Javaslat a kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások éves keretösszegének maximalizálására:
A kedvezményes adózás mellett adható béren kívüli juttatások éves összege jelenleg nincs felsõ korláthoz kötve. Jellemzõ tendencia, hogy magas összegû (pl. 500.000 Ft feletti) béren kívüli juttatásban jellemzõen csak a magasabb keresetûek részesülnek, ami nem kívánatos degresszivitást okoz a közteherviselés rendszerében azzal, hogy az egyébként nagyobb jövedelemmel rendelkezõket juttatja további többletjövedelemhez minimális közteher mellett. Ez a kereseti kör már jelentõs adócsökkentésben részesült a 16%-os egykulcsos szja-rendszer bevezetésével.
Mindezek miatt javasoljuk, hogy 2012-tõl kerüljön meghatározásra éves értékhatár a kedvezményes közteher (a kifizetõt terhelõ 16% szja) mellett adható béren kívüli juttatásokra, az összeghatár felett adott juttatás pedig adózási szempontból egyes meghatározott juttatásnak minõsüljön, azaz a kifizetõt a 16% szja mellett 27%-os eho is terhelje.
Javasoljuk továbbá, hogy a jövõben a kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások éves keretösszege abszolút értékben (és ne a minimálbér %-ában) kerüljön meghatározásra. Ez a rendszer további egyszerûsítését jelentené.

Javaslat a gazdaságfejlesztési célú béren kívüli juttatásokra:
A gazdaságfejlesztési célú béren kívüli juttatásokat alapvetõen a Széchenyi Pihenõ Kártya foglalja rendszerbe.
A Széchenyi Pihenõ Kártya megjelenésével az üdülési csekk megtartása – tekintve, hogy a két elem profilja nagyon hasonló – indokolatlanná válik, ezért az üdülési csekket 2011. október 1-tõl kivezetjük a béren kívüli juttatások adójogilag kedvezményezett rendszerébõl.
Ugyanakkor a munkáltató saját fenntartású üdülõjében történõ üdültetés a SZÉP Kártya mellett is marad a béren kívüli juttatások között.
A jelenlegi szabályozás szerint a SZÉP Kártyával a belföldi turizmushoz köthetõ szolgáltatásokért lehet fizetni, szálláshellyel együttes igénybe vétel esetén. E szabály a gyakorlatban számos kérdést vet fel, ezért 2012-tõl a kártyát három részre bontjuk, világosan elválasztva egymástól az egyes felhasználási területeket.
A jövõben a SZÉP Kártya (pontosabban annak fizikai megjelenése, a plasztik kártya) egy multifunkcionális kártyaként mûködne, amely mögött három, egymástól elkülönülõ elektronikus utalványszámla áll.
  • Szálláshely szolgáltatás igénybe vételét lehetõvé tevõ kártya („szálláshely kártya”)
    • A SZÉP Kártya jelenlegi felhasználási körét ebben az esetben leszûkítenénk a szálláshely szolgáltatásra, ezáltal megoldódna a szálláshellyel együttes igénybevételének értelmezési problémája, viszont a belföldi turizmus célzott támogatására irányuló cél sem sérülne.
    • A tervezett, kedvezményes adózással adható éves keret 225.000 Ft
  •  Vendéglátás szolgáltatás igénybe vételét lehetõvé tevõ kártya („vendéglátás kártya”)
    • Ez a béren kívüli juttatás a korábbi meleg érkezési utalvány elektronikus kártya formátumú változata: alapvetõen melegkonyhás vendéglátó helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) lehetne felhasználni.
    • A tervezett, kedvezményes adózással adható éves keret 150.000 Ft
  • A turizmushoz kapcsolódó egyéb szabadidõ eltöltést, rekreációt, egészségmegõrzést szolgáló kártya („szabadidõ kártya”)
    • Ez a juttatás a SZÉP Kártya jelenlegi, szálláshelyen és vendéglátáson kívüli elemeit tartalmazná, amelyeket e megoldás révén már szálláshelytõl függetlenül is igénybe lehetne venni.
    • A tervezett, kedvezményes adózással adható éves keret 75.000 Ft
A SZÉP Kártya második eleme tehát a korábbi meleg étkezési utalvány elektronikus kártya formátumú változata lenne. Ez a döntés azt is jelentené, hogy a meleg étkezési juttatást a jelenlegi kibocsátók helyett a SZÉP Kártya kibocsátására jogosult intézmények bocsátanák ki.
A tömegközlekedés támogatása révén részben gazdaságfejlesztési célú, részben szociális jellegû juttatás a helyi közlekedési bérlet munkáltató általi térítése, amelynek fenntartását javasoljuk.
Javaslat a szociális jellegû béren kívüli juttatásokra:
2011-tõl a korábbi meleg és hideg étkezési utalványok összevonásra kerültek, ami azt eredményezte, hogy a legfeljebb havi 18.000 Ft-os kedvezményes adózású juttatást a munkavállalók akár teljes egészében hideg élelmiszerre – illetve praktikusan háztartási jellegû kiadásokra – fordíthatják. Ez egyrészt ellentétes a juttatás azon céljával, miszerint a napi legalább egyszeri meleg étkezést kívánjuk támogatni, másrészt – a hideg étkezési utalványok felhasználási lehetõségei miatt – a vendéglátó vállalkozások, a hazai vállalkozások jövedelmezõségének javítása sem valósul meg.
A meleg étkeztetés SZÉP Kártya alá vonása mellett – az üdülési csekk kivezetésével várhatóan a béren kívüli juttatásokon belül a SZÉP Kártya legnagyobb versenytársát képezõ – hideg étkezési utalványok juttatására vonatkozóan az alábbiak vethetõek fel:
A. változat:
A hideg étkezési utalvány alacsony – havi 5.000-8.000 Ft összeggel – átmenetileg része lesz a béren kívüli juttatási rendszernek, és ezeket az utalványokat egy állami tulajdonú intézmény bocsátja ki.
A kibocsátó intézmény az elfogadóhelyeket maga választja ki (pl. pályázat útján). Az utalványokat a munkáltatók vásárolják meg és juttatják béren kívüli juttatásként az azt igénylõ dolgozóknak. Hosszabb távon (2-3 éven belül) ez a juttatási forma teljes egészében kivezetésre kerül a béren kívüli juttatások körébõl, és tisztán szociális alapú juttatássá válik.
Elõnye: az állami kibocsátás révén a jövõre nézve hatékonyabban érvényesíthetõek a szociálpolitikai szempontok, illetve az elfogadóhelyek körének pályázat útján történõ meghatározása révén a hazai gazdaság fejlesztésével kapcsolatos szempontok is hatékonyan érvényesülnének;
Hátránya: kérdéses, hogy 2012. január 1-re – az új rendszer tervezett bevezetésére – képes-e egy állami tulajdonú intézmény az elfogadóhelyi hálózat kiépítésére, az utalványok kibocsátására, illetve az utalványok mögötti pénzmozgás biztonságos kezelésére.
B. változat
A hideg étkezési utalvány adójogi kedvezményezése megszûnik.

Elõnye: a hideg étkezési utalvány erõs pénzkiváltó hatása miatt lényegében pénzként funkcionál, gazdaságfejlesztõ hatása nincs; a SZÉP Kártya legnagyobb versenytársa; utalvány-kibocsátó cégek és nagy áruházláncok forgalmát lendíti fel a legjobban, ami elsõdlegesen az import fogyasztást erõsíti.
Hátránya: a meleg étkezési kártya a vidéki, különösen a falun élõ emberek számára a szûk felhasználási lehetõség miatt nem jelentene segítséget; a hideg utalvány 2011-tõl került vissza a béren kívüli juttatások közé; az intézkedés várhatóan erõs ellenállásba ütközne.
Az elõterjesztés mellékletében a fentieknek megfelelõen két kormányhatározat-változat szerepel.
Javasoljuk az internet-elérés támogatásának (havi 5.000 Ft) a béren kívüli juttatások közül történõ kivételét. Az internet lefedettség mára olyan mértékûvé vált Magyarországon, hogy ennek SZJA kedvezménnyel történõ támogatása nem indokolt. Az ezen juttatással elérni kívánt gazdaságfejlesztési cél (az internet ismertségének, az internet-eléréssel rendelkezõ háztartások számának növelése) megvalósult. Továbbá, az utóbbi években az internet elõfizetés ára is jelentõsen csökkent, a munkavállalók a támogatott béren kívüli juttatás nélkül is fel tudják vállalni annak költségeit, a juttatás szociális támogató szerepe is szükségtelen.
Az iskolakezdési támogatás (iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelembõl gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész, ami 2011-ben 23.400 Ft) változatlan feltételek mellett maradna a béren kívüli juttatások között.
A szakképzett munkaerõ mobilitásának növelése érdekében felmerült az a javaslat, hogy a munkavállalók lakhatását biztosító lakások bérleti díjának megfizetéséhez nyújtott munkáltatói hozzájárulást béren kívüli juttatásként történõ besorolással lehetne ösztönözni. Ez az intézkedés, mivel bérleti szerzõdés megkötését feltételezi, hozzájárulna a lakásbérletügyletek fehérítéséhez, következésképpen többlet adóbevétel keletkezne. A munkáltató új juttatási lehetõségként lakbértámogatást adhatna a munkavállalójának béren kívüli juttatásként a számlával vagy bizonylattal igazolt lakbér összegének 50%-áig, de legfeljebb havi 20.000 Ft-ig. A szuperbruttósítást és 16%-os szja-kulcsot figyelembe véve 2012-ben ez 19,04%-os mértékû, a kifizetõt terhelõ adófizetési kötelezettséget jelentene. Ebben az esetben további, a munkáltatót terhelõ fizetési kötelezettség nem keletkezne.
Javaslat az öngondoskodást szolgáló béren kívüli juttatásokra:
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, valamint az egészségpénztári, önsegélyezõ pénztári befizetés fontos elemei az öngondoskodásra ösztönzésnek, ezért azok fenntartását javasoljuk, a jelenlegi keretösszeggel (havonta a minimálbér 50%-a, illetve 30%-a béren kívüli juttatás). A rendszer finomhangolása során szükségesnek tartjuk a SZÉP Kártya egészségmegõrzést, szabadidõ eltöltést szolgáló szolgáltatásainak és az adómentes egészségpénztári szolgáltatások körének áttekintését és szükség esetén az átfedések megszüntetésére javaslat kidolgozását. A cél az, hogy az egészségpénztárból kifejezetten az egészségügyet érintõ szolgáltatások fedezete valósuljon meg, míg a rekreációt szolgáló szolgáltatásokért a SZÉP Kártyával lehessen fizetni.
A magánszemély iskolai rendszerû képzésének munkáltató általi térítése, amely részben gazdaságfejlesztési célt szolgál (hazai képzõ intézmények támogatása), részben az öngondoskodást ösztönzõ juttatásként fogható fel, változatlan szabályok mellett maradhatna a béren kívüli juttatások között (évente a minimálbér 2,5-szereséig).
1.2. A kormány-elõterjesztés szükségességének okai
A béren kívüli juttatások keretében évrõl évre több százmilliárd forint áramlik a gazdaságba, amely a jelenlegi rendszerben nem megfelelõ hatékonysággal hasznosul. Ezért szükségesnek tartjuk a rendszer átalakítását, amelynek fõbb koncepcionális kérdéseiben a Kormány jóváhagyását kérjük.
1.3. Az elõterjesztéssel érintett közfeladat változása
A javaslat nem irányul új közfeladat ellátására.
2. Az igénybe vett eszközök
2.1. Jogalkotás
A béren kívüli juttatások rendszere átalakításának szakmai koncepciójához az elõterjesztõ a Kormány elõzetes jóváhagyását kéri, hogy az alapján megkezdõdhessen a vonatkozó jogszabályok módosítása. Jelen elõterjesztés egy új kormányhatározat elfogadására irányul. Mivel a hideg étkezési utalványok tekintetében két változat kerül bemutatásra, az elõterjesztés melléklete a kormányhatározatot két változatban tartalmazza.
2.2. Egyéb intézkedés
Az elõterjesztés mellékletét képezõ kormányhatározat elfogadásával felhatalmazást kap az NGM arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a Széchenyi Pihenõ Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 (IV. 12) Korm. rendeletet jelen koncepciónak megfelelõ módosítását elõkészítse.
2.3. Alternatívák
Nincs egyéb alternatíva.
3. Kormányprogramhoz való viszony
Az elõterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a Kormányprogramhoz.
4. Elõzmények, kapcsolódások
Az elõterjesztés nem kapcsolódik más elõterjesztéshez.
5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások
Nincsenek.
6. Országgyûlési tárgyalásra vonatkozó információk
A tervezetet az Országgyûlés nem tárgyalja.

 

HATÁSVIZSGÁLATI LAP


I. A végrehajtás és az alkalmazhatóság feltételei
A cél megvalósulásához további kormányintézkedés nem szükséges.
II. A társadalmi hatások összefoglalása
A béren kívüli juttatások rendszere a munkavállalók számára átláthatóbb és egyszerûbb lesz. A kedvezményes közteher mellett adható béren kívüli juttatások éves keretösszegének maximalizálása – amelynek társadalmi hatását csak az adható juttatás felsõ határának véglegesítését követõen lehet pontosabban becsülni – hátrányosan fogja érinteni azon munkavállalói csoportokat, amelyek eddig a megállapítandó keretösszegnél magasabb összegben részesültek béren kívüli juttatásban. Jellemzõ tendencia, hogy magas összegû (pl. 500.000 Ft feletti) béren kívüli juttatásban jellemzõen csak a magasabb keresetûek részesülnek, ami nem kívánatos degresszivitást okoz a közteherviselés rendszerében azzal, hogy az egyébként nagyobb jövedelemmel rendelkezõket juttatja további többletjövedelemhez minimális közteher mellett. Ez a kereseti kör már jelentõs adócsökkentésben részesült a 16%-os egykulcsos szja-rendszer bevezetésével.
A keretösszeg oly módon kerül majd megállapításra, hogy a munkavállalók döntõ hányadának ne jelentsen ez visszalépést a korábbi évek juttatásaihoz képest.
III. Társadalmi költségek
a) A vállalkozások pénzügyi terhei
A javaslat a vállalkozások pénzügyi terheinek csökkenésével jár, hiszen egyes béren kívüli juttatási elemekhez a jövõben alacsonyabb kibocsátói jutalék fog kapcsolódni.
b) A háztartások pénzügyi terhei
A javaslat nem jár a háztartások pénzügyi terheinek növekedésével.
c) Az elõterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei
Az elõterjesztés konkrét társadalmi csoport helyzetét nem érinti.
d) Hatékonysági és versenyképességi költségek
Nincsenek.
e) Az elõterjesztés adminisztratív terhei
A javaslat nem jár adminisztratív tehernövekedéssel. A papír alapú üdülési csekk, illetve az étkezési utalvány meleg étkeztetést szolgáló részének elektronikus kártya alapra helyezése jelentõs adminisztratív teher csökkenést eredményez mind a béren kívüli juttatást adó munkáltatóknál, mind az azokat elfogadó vállalkozásoknál.
IV. Költségvetési hatások
Mivel a béren kívüli juttatások rendszere csak belsõ struktúrájában változik, de az egyes juttatásokhoz kapcsolódó adózási szabályok nem, ezért nem számolunk a bevételek érdemi átrendezõdésével, és ennek kapcsán érdemi költségvetési hatással. A tervezet értelmében maximalizálásra kerül a béren kívüli juttatások éves adható keretösszege, ami által a költségvetési hatás az eddigieknél tervezhetõbbé válik.
V. Egészségügyi hatások
Az elõterjesztésnek nincs közvetlen egészségügyi hatása.
VI. Környezeti hatások
Az elõterjesztésnek nincs közvetlen környezeti hatása.


 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 09:12
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1137
Linkek: 75