Több adónemre kiterjedõ, összesen 450 milliárd forintos adóemelõ csomagot jelentett be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken. Az alacsony keresetû munkavállalók lesznek a legnagyobb kárvallottjai a csomagnak.
A legkevesebbet keresõk számára a legnagyobb érvágás a személyijövedelemadó-rendszer átalakítása lesz. Egy évvel elõrehozzák az szja-rendszer teljes kitisztítását. Most a bruttó bér 1,27-szerese után kell adózni (félszuperbruttó adóalap), az adókulcs 16 százalék, de a levont adóból bizonyos jövedelemhatárig jár a legfeljebb havi 12 100 forintos adójóváírás. Jövõre megszûnik félszuperbruttó, csak a bruttó bér után kell adózni, és nem lesz adójóváírás sem.
Az átlag alatt keresõk kevesebbet visznek haza jövõre
Most egy minimálbéres havi 60 600 forintot kap kézhez. (A minimálbér havi bruttó 78 000 forint.) Ha jövõre nem változna a minimálbér, akkor az [origo] számításai szerint csak az szja-rendszer változása miatt a nettó bére 8730 forinttal lesz kevesebb, 51 870 forintot kap kézhez. Ezzel a nettó bérének 14,4 százalékáról lesz kénytelen lemondani.
Havi bruttó 100 ezer forintos keresettel rendelkezõ személy most 74 280 forintot visz haza, jövõre ennél 7780 forinttal kap kevesebbet, nettó bére 10,5 százaléka csökken.
Ma 210 ezer forint a bruttó átlagbér Magyarországon. Ebbõl 138 174 forint marad nettóban. Jövõre ugyanekkora bruttó bér mellett 1476 forinttal több marad, vagyis az átlagbér alattiak rosszabbul járnak az szja változtatásával, az átlagbér felettiek jobban, és minél magasabb a kereset, annál nagyobb a haszon.
Minden alkalmazottat azonban egyöntetûen sújt a munkavállalói egészségbiztosítási járulék egy százalékpontos emelése. Ez azt jelenti, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak további 780 forinttal kapnak kevesebbet, az átlagbéres szintjén pedig negatívba fordul a közteherváltozások mérlege, mert a járulékemelés 2100 forintot vesz ki a zsebébõl, ez pedig meghaladja az szja-változással nyert 1476 forintot.
Az áfaemelés mindenkit érint
A Matolcsy által bejelentett csomagnak része az áfa 25-rõl 27 százalékra való emelése, ami mindenkit érint, aki áramszámlát fizet, buszjegyet vesz, fizeti a kábeltévé-elõfizetését, mobiltelefonál, benzint tankol, bútort vesz.
Jövõre a kormány számításai szerint átlagosan 4,2 százalékkal haladják meg az árak az ideit, ugyanis ekkora inflációra számít a kabinet. Ez azt jelenti, hogy a bérek vásárlóértéke ennyivel csökken. A minimálbéres nem elég, hogy nettó bérének hatodát elveszíti, de a pénz még kevesebbet is ér, mert az árak emelkednek.
A helyzetet egy dolog tudja ellensúlyozni, a bruttó bérek emelése. A növekedési kilátások nem jók, a kormány is másfél százalékos gazdasági növekedésre számít, a cégek nagy részének ilyen környezetben nem megy jól. Ilyenkor sok helyen a bruttó bérek emelésére sincs fedezet.
A cégeket béremelésre késztetik
A parlament azonban nyáron elfogadott egy olyan törvényt, amely jövõ év elején lép hatályba, és arról szól, hogy az a cég, amelyik nem emeli meg annyival a bruttó béreket legalább a dolgozói kétharmadánál, hogy a nettó bérük ne csökkenjen, akkor azt munkaügyi vizsgálatra számíthat, valamint elesik az állami támogatásoktól és nem vehet részt a közbeszerzésekben.
Sok cég válaszút elõtt áll: vagy lemond az állami támogatásokról, közbeszerzési pénzekbõl, és esetleg munkaügyi bírságot is kockáztat, vagy pedig akkora béremelést hajt végre, amekkorát nem tud finanszírozni létszám megtartása mellett. Ahol a dolgozók nagy aránya keres az átlagbér alatt, ott jelentõs, tíz százalék körüli vagy annál is nagyobb béremelést kellene kigazdálkodnia a cégnek a törvény betartásához. Ilyen nagy költségnövekedést pedig vélhetõen nem tud minden vállalkozás elõteremteni, ezért elbocsátásokra kényszerülhetnek, csak hogy meg tudjanak felelni a törvénynek.
Hírek 
