Kisebb botrányt okozott a New York-i tûzoltók körében az, hogy az idei megemlékezésre nem hívták meg õket. Michael Bloomberg New York-i polgármester hivatala szerint az eseményeken elsõsorban annak a csaknem 3 ezer áldozatnak a hozzátartozói vehetnek részt, akik a New York-i és washingtoni támadások során, valamint a Pennsylvaniában lezuhant repülõgépen életüket vesztették. A város vezetése szerint a mentésben segédkezõket az elõzõ megemlékezésekre sem hívták meg, számukra egy másik alkalommal rendeznek emlékszertartást. A tûzoltók a meghívás elmaradása mellett azt is sérelmezik, hogy a tavaly decemberben elfogadott törvény ellenére, amelynek értelmében 4,2 milliárd dollárt fordítanak a gyógykezelésükre és a kárpótlásukra, a kormányzat távolról sem tett meg mindent értük.
A New York-i tûzoltók körül kialakult pátoszt oszlatja az egyik legsikeresebb, itthon Ments meg!(Rescue Me) címmel futó sorozat is, mely szintén leszámol a tûzoltók idealizálásával. Ha valaki emberéleteket ment, és a szakmája miatt hõssé válik, attól még magánemberként lehet homofób, alkoholista, netán szexista. A sorozat – a fõhõs példáján – megmutatja, mennyire nehéz megküzdeni egy ilyen tragédia emlékeivel. Tommy Gavin (Denis Leary), a sorozat fõszereplõje képtelen feldolgozni a veszteséget, hogy négy kollégáját is elveszítette a World Trade Centernél, köztük unokaöccsét is, akinek emléke ráadásul látomásokban gyötri. Emellett a házassága is tönkrement, a megoldást pedig az alkohol és más tudatmódosító szerektõl várja.
A különféle kutatások – a mentésben részt vevõ tûzoltók több egészségügyi ellenõrzésen is átestek az elmúlt 10 évben – rendre azt mutatják, hogy ezek az emberek komoly testi és mentális problémákkal küzdenek. Az egyik kutatás szerint 28 százalékuk volt depressziós 9/11 óta, 32 százalékuk szenvedett poszttraumás stressztõl, 21 százalékuk pedig pánikbetegségtõl.
Az egyik legtöbbet idézett tanulmány David Prezant, a New York-i tûzoltóság vezetõ orvosa közremûködésével készült, akinek amúgy a pulmonológia a szakterülete. A 9/11-es tûz nem volt szokványos: hihetetlenül nagy részecskesûrûség volt a levegõben az omlás után, és a két repülõgép üzemanyaga is ott égett el. A kutatók több száz vegyi anyagot mutattak ki a romokból keletkezõ porból, köztük számos ismert rákkeltõt: az ikertornyok alsó oszlopait például azbeszt borította. Ráadásul a por szemcséin megtapadó mérgezõ anyagok mélyebben bejutnak a tüdõbe és a vérkeringésbe is könnyebben bekerülnek.
Mintha 12 évet öregedtek volna
A már említett tanulmány szerint a mentés közben belélegzett por, füst és toxikus kémiai anyagok hosszabb távra elhúzódó légzési problémákat okoztak és okoznak tûzoltóknál, tüdõkapacitásuk például átlagosan olyan mértékben csökkent, mintha 12 évet öregedtek volna. Az orvosok úgy vélték, az érintettek tüdeje egy idõ elteltével regenerálódik, amint az épülettüzeknél elõforduló füstmérgezések után is gyakran megtörténik, ám az újabb felmérések még rosszabb eredményeket hoztak.
Gyakoribb lett a tûzoltóknál az igen súlyos bajnak tekinthetõ szarkoidózis, amely a tüdõ gyulladásos betegségét jelenti. Ennél a légzõszervben gyulladás jön létre, amelynek hatására kis sejtcsomók keletkeznek illetve hegszövet képzõdik, ami károsítja az egészséges szöveteket. A terrorcselekményt követõen százezer tûzoltóra nyolcvanhat szarkoidózisos eset jutott, míg az azt megelõzõ tizenöt évben mindössze tizenöt. Ám vannak olyan tûzoltók, akiknek már javult az állapota.
Mindemellett azt is állítják a szakorvosok – a Lancet címû orvosi folyóiratban megjelent tanulmányban –, hogy a rák kockázatát is megnövelte a 10 évvel ezelõtt belélegzett mérgezõ füst és por. A tûzoltók a rák változatos válfajaitól szenvednek, leggyakoribb körükben a bõr-, pajzsmirigy- és prosztatarák, illetve a non-Hodgkin limfóma, mindazonáltal nehéz egy általános trendet kimutatni – szögezte le az írás. A rák persze késõbb is kialakulhat, a kockázat megvan.
Bizonytalanságra hivatkoznak az úgynevezett WTC Egészségügyi Program irányítói is, akik idén júliusban úgy döntöttek, hogy az eddig jogszabály alapján finanszírozott kezeléseket – többnyire a mentésben résztvett rákbeteg tûzoltókét – ezentúl nem fizetik, mert nem egyértelmû az összefüggés a szervezetükben kialakult halálos kór és aközött, hogy a tragédia helyszínén káros anyagok hatásának voltak kitéve.
A legújabb, a New York-i Egészségügyi és Mentálhigiénés Intézet munkatársai által végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy azok, akik közvetlenül ki voltak téve a terrortámadás hatásának, nagyobb hajlamot mutatnak a gyomorból történõ savas refluxbetegség kialakulására. A jelenség pontos hátterét a tudósok nem tárták fel, mindazonáltal igen valószínûnek tartják, hogy a felelõs az esemény okozta stresszélmény lehet.
A legszerencsésebb tûzoltó
Mike Kosowski, az 53 éves tûzoltó, aki szintén részt vett a mentésben, nemrég azt nyilatkozta mindenfelé, hogy õ a világ legszerencsésebb embere. Õ lett ugyanis a népszerû PokerStars Million Dollar Challenge tévémûsor elsõ gyõztese, egymillió dollárt szakítva.
A 2009-ben elõször kiírt versenyen amatõr pókeresek játszhattak a világ legjobbjaival. Kosowski 16 ezer játékos közül lett a legjobb, de az élõselejtezõben elõször kiesett. Aztán kapott még egy lehetõséget, hogy a fináléba kerülhessen. És élt vele.
Forrás (képekkel és videóbetéttel): http://hvg.hu/egeszseg/20110909_szeptember_11_tuzoltok_egeszseg
Hõsi halottak 
