Kezdölap arrow Jogszabály arrow Előterjesztések arrow Hszt. koncepció
Hszt. koncepció
2011. September 06.

Várhatóan az alábbiakban olvasható kormányzati koncepció alapján készítik el azt a Hszt. Hjt. normaszöveg változatot, amely elfogadását az őszi ülésszakban tervezik a Parlamentben!


KORMÁNYZATI ELKÉPZELÉS A KORKEDVEZMÉNYES-KORENGEDMÉNYES ÉS SZOLGÁLATI NYUGDÍJAKRÓL

Civil korai nyugdíjak

A civil korai nyugdíjak szabályozására a következő alapelveket javasoljuk.

  • Valamennyi civil korai nyugdíj megszűnik.

  • A már folyósított civil korai nyugdíjakat jövedelempótló juttatásként kell azonos összegben továbbfolyósítani. Az ilyen jogcímen az öregségi nyugdíjkorhatár fölött folyósított nyugdíjat egységesen öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

  • A megszerzett jogok a polgármesterek és az országgyűlési képviselők nyugdíja kivételével időbeli korlátozás nélkül jövedelempótló juttatásként érvényesíthetők.

  • Ha a hatályos szabályozás szerint az érintettek a közeljövőben jogszerzésre számíthattak, a javaslat garantálja jövedelempótló juttatásra a további jogok megszerzésének lehetőségét (1953-ban született nők előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíja, korkedvezmény szerzése a hatályos szabályok szerint garantált 2012. december 31-éig).

  • A 2012. január 1-jétől megállapításra kerülő jövedelempótló juttatásokat a megállapításkori nyugdíjszabályok szerint kell kiszámolni. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj esetén ezt az összeget kell a jelenleg hatályos szabályok szerinti módon csökkenteni.

  • A jövedelempótló juttatás nem emelkedik.

  • A jövedelempótló juttatásban részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak, de egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak.

  • A jövedelempótló juttatás folyósítása mellett a versenyszférában munka végezhető, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a jövedelempótló juttatás folyósítását az év hátralévő részére fel kell függeszteni. Ez a tilalom – szemben a hatályos szabályokkal – kiterjedne a 2007 előtt nyugdíjba vonultakra is. A jövedelempótló juttatásban részesülő személy szolgálati, kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban csak akkor foglalkoztatható, ha kéri arra az időre a jövedelempótló juttatás folyósításának felfüggesztését.

  • Feketemunka esetén az ellátást végleg megszüntetik.

  • A jövedelempótló juttatás az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor (az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben) automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul, de az érintett kérheti a nyugdíjának az akkor hatályos szabályok szerinti újraszámítását is.

A fenti általános érvényű megállapítások nem zárják ki, hogy – amennyiben szükséges – egyes nyugdíjazási formák, pl. a korkedvezmény vagy a korengedmény szigorított, nem nyugdíjként, hanem más típusú ellátásként továbbra is fennmaradjanak. Ezekről a kérdésekről részletesen a 2.2.2., 2.2.3. és 2.2.5. pontok szólnak.

A KIM felvetésére mind a civil korai nyugdíjak, mind a szolgálati nyugdíjak átalakítása kapcsán jelezzük, hogy az átalakítás alapvető alkotmányos háttere biztosított ugyan, de a törvényjavaslat őszi elfogadása miatt a felkészülési idő rövidnek bizonyulhat.

2.1.2. Szolgálati nyugdíj

A szolgálati nyugdíj szabályozására a következő alapelveket javasoljuk.

  • A szolgálati nyugdíj megszűnik.

  • Szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani azoknak a már folyósított szolgálati nyugdíját, akik 57. életévüket2011. december 31-éig nem töltik be,. Az 57. életévüket év végéig betöltők szolgálati nyugdíját egységesen öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

  • A legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezők megszerzett jogait nyugdíjrögzítéssel kell garantálni. Öregségi nyugdíjként a rögzített nyugdíj összegét kell folyósítani, ha az magasabb, mint az akkor hatályos általános szabályok szerint számított öregségi nyugdíj.

  • A szolgálati járandóság összegét 2012. január 1-jétől a hatályos személyi jövedelemadó kulcsnak megfelelően csökkentett összegben kell folyósítani, ezzel azonban a járandóság összege nem csökkenhet a mindenkori minimálbér másfélszerese alá. A csökkentés nem terjed ki arra a személyre, aki szolgálat közben megsérült, megbetegedett, és ezért kellett nyugdíjba küldeni. Amennyiben az érintett családi kedvezményre jogosult lenne, de azt nem vagy csak részben érvényesítheti, a családi kedvezmény (fennmaradó része) a szolgálati járandóság csökkentésével szemben érvényesíthető.

  • A szolgálati járandóság a nyugdíjemelés mértékével megegyezően emelkedik.

  • A szolgálati járandóságban részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak, de egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak.

  • A szolgálati járandóság folyósítása mellett a versenyszférában munka végezhető, de ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a járandóság folyósítását az év hátralévő részére fel kell függeszteni. Ez a tilalom – szemben a hatályos szabályokkal – kiterjedne a 2007 előtt nyugdíjba vonultakra is. A szolgálati járandóságban részesülő személy szolgálati, kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban csak akkor foglalkoztatható, ha kéri arra az időre a szolgálati járandóság folyósításának felfüggesztését.

  • A szolgálati járandóság az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul, de az érintett kérheti a nyugdíjának az akkor hatályos általános szabályok szerinti újraszámítását is.

  • Aki a hivatásos szolgálati viszonyból rokkantsági nyugállományba került, és a felülvizsgálat során rokkantságát megszüntetik, amennyiben a rokkantsági nyugállományba helyezésekor a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeinek megfelelt, a továbbiakban a szolgálati nyugdíjasokkal azonos módon szolgálati járandóságra lesz jogosult.

  • Feketemunka esetén az ellátást végleg megszüntetik.

  • Megszűnik a hivatásos szolgálat speciális felső korhatára, a fegyveresekre is érvényes lesz az általános öregségi nyugdíjkorhatár.

  • Megszűnnek a speciális szolgálatiidő-számítási szabályok (szorzók). A megszerzett legalább 20 év szolgálati idő rögzítésre kerül, de ez az általános szabályok szerinti nyugdíjszámítás során nem alkalmazható, csak az életpályamodell keretében biztosított kedvezmények esetén.

  • A fegyveres életpálya sajátosságait az életpályamodell keretében kell kezelni:

    • azon személyeknek, akik szolgálati jogviszonyban tovább nem alkalmazhatóak, a közszolgálatban kell állást felajánlani [a közszolgálati életpályák összehangolásáról szóló 1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat 5. pontja szerinti tartalékállomány tervezett szabályai szerint: részükre állást kell felajánlani; a felajánlott állás elfogadása esetén az érintett kormánytisztviselői kinevezést kap, s ennek megfelelően jogállására a kormánytisztviselői szabályok vonatkoznak (ideértve a javadalmazást is), azzal az eltéréssel, hogy próbaidőt nem lehet kikötni, és meghatározott ideig a munkáltató érdekkörébe tartozó okból felmentésre nem kerülhet sor],

    • nyugdíj előtti rendelkezési állomány és könnyített szolgálat az idősebb, illetve hosszabb ideje szolgáló fegyvereseknek,

    • különleges foglalkoztatási állomány a fegyveres szervhez szolgálati nyugdíjból visszatérőknek,

    • az egészségkárosodottak új ellátórendszerétől, illetve a hozzátartozói nyugellátásoktól függetlenül ellátások biztosítása a szolgálat közben megsérült, megbetegedett fegyvereseknek, illetve a hősi halottak hozzátartozóinak.


ELTÉRÉSEK A SZOLGÁLATI NYUGDÍJ ÉS AZ EGYÉB KORKEDVEZMÉNYES, KORENGEDMÉNYES TERVEZETT NYUGDÍJVÁLTOZÁSOK KÖZÖTT


a) A fegyveresek szolgálati járandóságát a mindenkor hatályos szja-kulcs mértékének megfelelően csökkenteni kell, de jár utána az évenkénti emelés, míg a civilek jövedelempótló juttatása nem csökkenthető, de emelés sem jár.

A Széll Kálmán munkabizottság korábbi döntésének megfelelően a civil korai nyugdíjak csökkentésére és emelésére nem kerülhet sor. A nyugdíjcsökkentés miatt nagyon sokaknak (mintegy 211 000 fő) csökkenne hirtelen a jövedelme. Mivel a többségük közel van a nyugdíjkorhatárhoz (kb. 5000 fő van, aki a korhatárnál több, mint 5 évvel fiatalabb), a cserében biztosított nyugdíjemelés ezt nem tudná kompenzálni.

A fegyveresek alapvető követelése volt az emelés megtartása, a csökkentéssel viszont hozzájárulnának a közterhekhez. A szolgálatteljesítés közben megsérülteket a személyes példamutatásuk miatt indokolt a levonás alól mentesíteni.

b) A civilek jövedelempótló juttatására szerzett jog később is érvényesíthető, míg a fegyveresek szolgálati járandósága később már nem állapítható meg, viszont esetükben a szolgálati nyugdíj a 2011. december 31-ei időpontnak megfelelően rögzítésre kerül.

A civil korai nyugdíjak esetében a jogszerzés az előírt életkor és/vagy a szolgálati idő betöltésével, megszerzésével megvalósult, így – mivel nem cél, hogy azonnal nyugdíjba vonuljanak – biztosítani kell a megszerzett jog későbbi érvényesítését. Ez a szempont a polgármesterek és országgyűlési képviselők esetében nem áll fenn, mivel ott a feltételek között szerepel a megbízatás bizonyos okokból történő megszűnése is. Egyes esetben a további jogszerzést is indokolt biztosítani.

Szolgálati nyugdíj esetében a jogszerzés két dolgot jelent. Egyrészt az érintett a szolgálat felső korhatárától (amely jövő évtől kezdődően megegyezik az öregségi nyugdíjkorhatárral) jogosult lesz a kedvezőbb módon számított összegű nyugdíjra. Ebben az esetben a jogszerzés garantálását éppen a nyugdíjrögzítés szolgálja. Másrészt e korhatár alatt is jogosult lesz a szolgálati nyugdíjra (vagy annak egy részére), ha nem kizárólag a saját akaratából, illetve önhibájából hagyja el a szervet. Itt tehát nem beszélhetünk jogszerzésről, ha a szolgálati viszony nem szűnt meg.

c) A 2011. július 8-ai egyeztetés eredményeképpen az 57. életévüket már betöltött szolgálati nyugdíjasok szolgálati nyugdíja nem alakul át szolgálati járandósággá, míg a civil korai nyugdíjak esetében ez az általános nyugdíjkorhatár betöltéséhez kötött. Ennek oka, hogy a hivatásos szolgálat korábbi felső korhatára, az 57 év (ami egyébként a nyugdíjkorhatárral emelkedik, és jelenleg már 58 év) a szolgálati jogviszonyban állóknál gyakorlatilag öregségi nyugdíjkorhatárként is működött. Ez a korosztály a korábbi javaslat szerint is mentesült volna a 16%-os levonás alól, és rájuk nem vonatkozik a minimálbér 18-szorosát meghaladó jövedelem esetén az ellátás felfüggesztése sem. E kivételek miatt a nyugdíjassá minősítésük egyszerűbb jogi helyzetet eredményez, ugyanakkor az a következménye, hogy továbbra is élvezhetik a nyugdíjasok különböző egyéb kedvezményeit is (pl. kiegészítő tevékenységet végző vállalkozónak minősülnek).

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 14:17
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1133
Linkek: 76