Kezdölap arrow Hírek arrow A munkavállalókat érintõ változások az új Munka Törvénykönyve tervezetében
A munkavállalókat érintõ változások az új Munka Törvénykönyve tervezetében
2011. August 08.

A munkavállalókat érintõ változások az új Munka Törvénykönyve tervezetében


1. Nagyobb szerepet szán az egyéni munkaszerzõdéseknek.
2. Sok kérdésben behozza háttérjogszabálynak a Polgári Törvénykönyvet (pl. jognyilatkozatok, elévülés, kártérítés)
3. A jelenleginél kevésbé részletesen szabályozza a munkaviszonyra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.
4. Bevezeti a munkavállalóhoz hasonló jogállású személy fogalmát.
5. Lehetõvé teszi, hogy a munkáltató a munkavállaló bármely személyes adatát az adott személy azonosítására alkalmas módon– a beleegyezése nélkül – átadja külsõ cégnek, vagy személynek munkaügyi elemzések készítésére.
6. Engedi, hogy a munkáltató ún. „technikai eszközök” (pl. kamerás megfigyelés) alkalmazásával ellenõrizze a munkavállalókat a munkahelyeken, amelyek használatának feltételeit a munkáltató egyoldalúan határozhatja meg.
7. Tiltja, hogy a munkavállaló a munkaviszonyon kívül is olyan magatartást tanúsítson, ami alkalmas a munkáltató helytelen megítélésére, vagy jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
8. Lehetõvé teszi, hogy jognyilatkozatot akár ráutaló magatartással is lehessen tenni, akár a munkaszerzõdést is létre lehet így hozni.
9. Lehetõvé teszi a munkaviszonyban született megállapodásoktól való egyoldalú elállást.
10. Lehetõvé teszi az egyoldalú kötelezettségvállalást, ami egyoldalúan módosítható és azonnali hatállyal fel is mondható.
11. Lehetõvé teszi, hogy a felek a megállapodásuk megkötését, módosítását, illetve megszûnését feltételekhez kössék.
12. Lehetõvé teszi, hogy a munkavállaló egyes jognyilatkozatokat meghatalmazott útján tegyen meg, sõt azt is, hogy egyes nyilatkozatokat a hozzátartozója a munkavállaló meghatalmazása nélkül is megtegyen, ha a munkavállaló ebben tartósan akadályoztatva van.
13. Lehetõvé teszi, hogy a jognyilatkozatokat, pl. munkáltatói intézkedéseket (pl. munkaviszony megszüntetését) a jövõben elektronikus úton közöljenek. Az elektronikus dokumentum akkor tekinthetõ közöltnek, ha az a dokumentum címzettje részére hozzáférhetõvé válik. Ettõl az idõponttól számítanak a jogorvoslati határidõk.
14. A 15 éves személyek munkaszerzõdés kötéséhez nem kívánja meg a törvényes képviselõ hozzájárulását.
15. Munkáltató jogutódlás esetén üzemi tanács hiányában sem teszi lehetõvé, hogy a munkáltató a szakszervezeteket tájékoztassa a jogutódlással járó következményekrõl, s nem ír elõ konzultációs kötelezettséget sem a munkavállalók képviselõivel. Lehetõvé teszi viszont, hogy az érintett munkavállaló megszüntesse a munkaviszonyát, ha bizonyítja, hogy a munkáltató személyében bekövetkezõ változás a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna.
16. A próbaidõ a három hónapon belül egyszer meghosszabbítható.
17. Csökkenti a munkáltatót terhelõ kötelezettségeket (pl. nem köteles a munkáltató a munkavállaló számára a munkaköre ellátásához szükséges képzést biztosítani, nem köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló gyakorolni tudja a jogait).
18. A munkavállaló kötelezettségei közé tartozik majd, hogy nemcsak a jogszabályokat, elõírásokat és utasításokat köteles betartani a munkavégzése során, hanem munkájára vonatkozó szokásokat is.
19. Nem lesz szükség a jövõben a munkaszerzõdéstõl eltérõ munkakörben, munkahelyen, illetõleg más munkáltatónál történõ foglalkoztatásnál arra, hogy a munkáltató ezt csak indokolt esetben rendelhesse el, s a munkavállaló a számára aránytalan sérelemre hivatkozással sem tagadhatja meg ennek az utasításnak a teljesítését. A más munkáltatónál történõ foglalkoztatásnál e foglalkoztatás minden feltételét a két munkáltató dönti el, a jogszabály semmilyen garanciát nem ír elõ. Az ilyen foglalkozatás azonban naptári évenként összesen negyvennégy nap lehet.
20.
Lehetõség lesz arra, hogy ahol nincs kollektív szerzõdés, ott a munkáltató egyoldalúan határozhasson meg hátrányos jogkövetkezményeket a munkavállalóval szemben, továbbá a jövõben a sem a kollektív szerzõdésben, sem pedig a munkáltató egyoldalú döntésében nem kell elõre meghatározni azokat a garanciális eljárási szabályokat, amelyeket be kell tartani az ilyen büntetések alkalmazásához.
21. Átlagkereset helyett csak távolléti díj fogja megilletni a munkavállalót a munkaviszony megszüntetése esetén a felmentési idõre, végkielégítésként és a munkáltató jogellenes megszüntetõ intézkedése esetén járó juttatásokként is.
22. A munkaviszonyt megszüntetõ nyilatkozatot csak akkor lesz kötelezõ írásba foglalni, ha azt meg kell indokolni.
23. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony kezdetétõl számított egy évig azt rendes felmondással nem szüntetik meg.
24. A munkáltatónak nem kell bizonyítania rendes felmondásnál, hogy a felmondás oka valóságos és okszerû, csak azt, hogy világos. A munkavállalónak kell majd azt bizonyítania, hogy a munkáltatói rendes felmondás oka nem jogszerû.
25. Meg lehet szüntetni rendes felmondással a határozott idõre szóló munkaviszonyt is.
26. Megszüntetheti a munkáltató rendes felmondással a keresõképtelen, várandós, szülési szabadságon, gyes-en, gyed-en lévõk, gyermeküket, vagy hozzátartozójukat ápoló munkavállalók munkaviszonyát is azzal, hogy a felmondási idõ esetükben csak ezeknek a körülményeknek a letelte után kezdõdik. Nem tolódik ki azonban esetükben sem a felmondási idõ 30, illetve 15 nappal.
27. Megszûnik a védett korban lévõ munkavállalókra vonatkozó felmondási korlátozás.
28. A munkáltató rendes felmondása esetén járó felmentési idõt a munkavállaló legfeljebb két részletben veheti ki.
29. Csoportos felmondásnál sem kell a munkáltatónak a szakszervezettel konzultálnia, csak az üzemi tanáccsal, vagy ennek hiányában a munkavállalók választott képviselõivel.
30. A végkielégítést nem átlagkereset, hanem távolléti díj alapján kell számítani. A védett korban lévõk részére a munkaviszonyban töltött idõvel arányosan jár csak a egy-kettõ vagy három havi többlet-végkielégítés. Nem jár majd végkielégítés annak a munkavállalónak sem, akinek a munkaviszonyát a munkáltató az õ magatartása miatt szünteti meg rendes felmondással.
31. A munkáltató az azonnali hatályú felmondásnál sem köteles annak valóságát és okszerûségét bizonyítani, s elõtte nem köteles a munkavállalót meghallgatni.
32. A munkaviszony megszûnésekor járó munkáltatói igazolásokat nem sorolja fel az Mt.
33. Ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, nem lesz köteles visszavenni a munkavállalót akkor sem, ha õ vissza szeretne menni, csak két kivételes esetben, ha a munkáltató az egyenlõ bánásmód követelményét sértette meg és ha a munkavállaló a munkaviszony megszûnésekor munkavállalói képviselõ volt. A munkáltató csak legfeljebb 18 havi kártérítést lesz köteles fizetni a bíróság mérlegelése alapján.
34. Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyát a határozott idõ letelte elõtt, háromhavi távolléti díjnak megfelelõ összeget kell fizetnie.
35. Éjszakai munkának csak az egy órát meghaladó huszonkét és hat óra közötti idõ minõsül.
36. Változik a fogalma a megszakítás nélküli, a több mûszakos, az idényjellegû és a készenléti jellegû munkának, valamint a vasárnap elrendelhetõ rendes munka és a munkaszüneti napon végezhetõ rendes munkák köre is, bõvülnek ezek a fogalmak és lehetõségek.
37. A munkáltató egyoldalúan is megállapíthat hat havi munkaidõkeretet a több mûszakos, a megszakítás nélküli, az idényjellegû és a készenléti jellegû munkavégzéseknél.
38. A kollektív szerzõdés felmondása vagy megszûnése esetén is fennmarad a kollektív szerzõdés alapján már elrendelt hosszabb munkaidõkeret.
39. Nem minõsül rendkívüli munkaidõnek, ha a munkavállaló a munkaidõkeret lejárta elõtt megszûnt a munkavállaló rendes felmondásával, a munkáltató azonnali hatályú felmondásával, vagy a munkavállaló magatartása miatti munkáltatói rendes felmondással.
40. A munkáltató automatikusan levonhatja a munkabérbõl a túlfizetett munkabért.
41. A munkáltató részben vagy egészben átengedheti a munkavállaló számára a munkaidõ-beosztás jogát, s ebben az esetben nem kell a munkaidõ-beosztási korlátokat figyelembe venni.
42. A munkáltató az egy hétre elõre megadott munkaidõ-beosztást három nappal korábban egyoldalúan módosíthatja, ha a mûködésében vagy a gazdálkodásában elõre nem látható ok merül fel.
43. A munkáltató egy heti elszámolási idõszakokat vezethet be munkaidõ-keret hiányában is.
44. A munkaközi szünet 15 perces részletekben is kiadható.
45. A napi pihenõidõt 8 órára csökkentheti a munkáltató osztott munkaidõ, megszakítás nélküli, több mûszakos, idényjellegû és készenléti jellegû munkakörben, s ezt sem kell egybefüggõen kiadnia.
46. Nem írja elõ általános heti pihenõnapként a törvény a vasárnapot.
47. A munkáltató egyoldalúan is elrendelhet évi 300 óra túlmunkát.
48. Az alapszabadság 21 és 30 munkanap közötti része esetében nõ az az idõtartam, amit munkaviszonyban kell tölteni.
49. Nem jogosult a szabadság kiadására, illetve kivételére a munkavállaló a munkaviszony elsõ hat hónapjában.
50. A szabadságból a munkáltató csak tíz munkanapot köteles egybefüggõen kiadni.
51. A szabadság órákban is számolható.
52. A munkaviszony megszûnésekor jelentkezõ több kivett szabadságra járó díjazás mértékét a munkáltató automatikusan levonhatja a munkabérbõl.
53. A betegszabadságra járó díjazás mértéke az átlagkereset 70 %-ra csökken.
54. A szülési szabadságból négy hetet kötelezõ a szülés várható idõpontja elõtt kiadni.
55. Az apa részére nem jár díjazás a szülés után öt megilletõ öt nap rendkívüli szabadságra.
56. Nem lesz köteles nyilvántartani a munkáltató a szabadság kiadásának napjait.
57. Nem tartalmazza a törvény az egyenlõ munkáért egyenlõ díjazásra vonatkozó szabályokat.
58. Nem tartalmazza a törvény a teljesítménykiigazításra vonatkozó szabályokat.
59. Nem jár mûszakpótlék és nem jár bérpótlék a megszakítás nélküli munkavégzésre sem.
60. A rendkívüli munkáért járó bérpótlék helyett a munkáltató egyoldalú döntéssel szabadidõ kiadását is elrendelheti.
61. A munkáltató bérpótlék helyett, valamint készenlét vagy ügyelet esetén az erre járó díjazás és bérpótlék helyett havi átalányt állapíthat meg a saját döntése szerint.
62. A törvény nem tartalmaz szabályt az átlagkereset számítására.
63. A kötelezõ legkisebb munkabért egyoldalúan a Kormány állapítja meg, s az eltérõ lehet munkavállalói csoportonként.
64. A munkáltató nem köteles havonta elszámolást adni a munkabérekrõl.
65. Nincs természetbeni munkabér.
66. A munkavállaló megállapodást köthet arról, hogy a munkabérérõl lemond.
67. Nem jár díjazás az állásidõre, ha a munkáltató elháríthatatlan külsõ okból nem tud munkát biztosítani.
68. A kártérítési felelõsség esetén a munkabér alapján fizetendõ kártérítésnél is átlagkereset helyett távolléti díjjal kell számolni.
69. A munkáltató kártérítési felelõssége enyhébb lesz, mivel a munkáltató mentesül a felelõsség alól akkor is, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenõrzési körén kívül esõ olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
70. A törvény nem tartalmazza a munkáltató által megfizetendõ károk között a munkavállaló költségeit.
71. Jelentõsen megnöveli a törvény a munkavállaló kártérítési felelõsségét azzal, hogy gondatlan károkozás esetén is a teljes kárt kell megfizetnie a jelenlegi fél, másfél vagy hat havi átlagkeresetnek megfelelõ összeg helyett.
72. Súlyosbítja a munkavállalók kártérítési felelõsségét az a szabály, amely szerint több károkozó esetén a kártérítést közöttük- ha a vétkességük aránya nem állapítható meg, akkor egyenlõ mértékben kell elosztani.
73. A munkavállalótól legfeljebb egy havi távolléti díjának megfelelõ biztosíték adása igényelhetõ, ha olyan munkakörben dolgozik, amelyben harmadik személytõl pénz vagy más értéket vesz át, illetve részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy ezek teljesítését ellenõrzi.
74. Új intézmény lehet az ún. munkavégzés behívás alapján, amelynek keretében a legfeljebb hat óra tartamú részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalót a munkáltató négy hónapi munkaidõkereten belül a munkafeladatokhoz igazodóan bármikor behívhat munkavégzésre, amelyet legalább három nappal elõbb kell közölni.
75. Új intézmény lehet, hogy egy munkavállaló több munkáltatóval köt egy munkaszerzõdést, tehát egy szerzõdéssel több munkáltató számára dolgozik.
76. Bõvülhet a vezetõ állású munkavállalók köre.
77. A munkáltatót védõ szabályokat állapíthat meg a törvény a versenytilalmi megállapodások esetére.
78. Nem kötelezi a törvény a munkáltatót a nem tanulmányi szerzõdés alapján iskolarendszerû képzésben való részvétel esetén kedvezmények nyújtására.
79. A munkáltató nem köteles tájékoztatni a munkavállalók képviselõit és konzultálni velük, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, illetve mûködését veszélyeztetné.
80. Üzemi tanács választása esetén a választási bizottságba a szakszervezetek nem jogosultak tagot küldeni.
81. Még a jelenleginél is kevesebb szabályt ír elõ a törvény az üzemi tanácsi választásra.
82. Az üzemi tanács jogosult lenne – szakszervezet és kollektív szerzõdés hiányában – kollektív szerzõdésre tartozó kérdések szabályozására a munkáltatóval az üzemi megállapodásban és jogosult általánosságban figyelemmel kísérni a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartását.
83. A törvény nem szabályozza az üzemi tanács általános tájékoztatáshoz való és konzultációs jogát.
84. Csökkenti a törvény az üzemi tanács tagjainak munkaidõ-kedvezményét (mert abba beleszámít a munkáltatóval való tárgyalás ideje is) és nem engedi meg annak szabad felhasználását (tíz nappal korábban be kell jelenteni igénybevételét).
85. Nem biztosít a törvény munkajogi védelmet az üzemi tanács tagjainak.
86. A szakszervezetek jogait lényegesen szûkíti a törvény a munkahelyeken. Nincs kifogás emelési joga, ellenõrzési joga, nem képviselheti a munkavállalókat hatóságok és egyéb szervek elõtt (a bíróság elõtti képviseleti jog megmarad, s nincs joga a munkavállaló helyiségének használatára, nem biztosít a törvény kötelezõen tájékozódáshoz és konzultációhoz való jogot sem, s nem kell a szakszervezet véleményét sem kikérni egyes munkáltatói döntések elõtt.
87. Nem biztosítja a törvény a szakszervezeti tisztségviselõk munkajogi védelmét és munkaidõ-kedvezmény is csak a munkáltatóval folytatott konzultáció idõtartamára jár, amelyre távolléti díj illeti meg.
88. A szakszervezet csak akkor jogosult kollektív szerzõdés kötni, ha taglétszáma eléri a kollektív szerzõdés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.
89. Az elévülésre a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni, ennek keretében az elévülési idõ megállapodással le is csökkenthetõ, s a mellékkövetelések a fõkövetelésekkel együtt évülnek el. A munkavállalói egészségkárosodások esetén is alkalmazhatatlanná válik a ma ún. szakaszos elévülésként ismert intézmény.
90. A kollektív munkaügyi vita során születõ megállapodás nem minõsül kollektív szerzõdéses megállapodásnak.
91. A munkáltató jogosult lesz saját elhatározásából munkaügyi tanácsadót igénybe venni, akinek a részére a munkavállaló adatait korlátlanul átadhatja, s a munkavállalók is kötelesek lesznek a tanácsadó kéréseit teljesíteni. Ha a tanácsadó tanácsát követi a munkáltató, nem lesz érte felelõs. A törvény nem szabályozná a tanácsadó tévedéseibõl eredõ károkért, munkavállalói jogsértésekért sem a tanácsadó felelõsségét.

Az új Munka Törvénykönyve tervezetének a munkavállalókra kedvezõ hatású rendelkezései

1. Lehetõség lesz arra, hogy a munkáltató a munkavállaló javára köteles legyen a gyermeke három éves koráig a napi munkaidõ felének megfelelõ tartalmú részmunkaidõre módosítani a szerzõdését – a gyes megszüntetése mellett.
2. A munkaszerzõdéstõl eltérõ munkavégzés mértéke legfeljebb összesen évi 44 munkanap lehet.
3. A gyermekek után járó pótszabadságot a szülõk megosztva is igénybe vehetik.
4. Pótszabadság jár minden fogyatékos munkavállaló számára.
5. Vasárnapi rendes munkavégzés után 50 % bérpótlék jár.

Budapest, 2011. augusztus 2.

Munkástanácsok Országos Szövetsége

 

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 09:34
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75