Kezdölap arrow Hírek arrow Friss Hírek arrow Újabb felfordulást ígérnek a csalódott rendvédelmisek
Újabb felfordulást ígérnek a csalódott rendvédelmisek
2011. August 01.

Újabb felfordulást ígérnek a csalódott rendvédelmisek

Hatvan év felett könnyített munka - ennyi engedményt tudtak kicsikarni a kormányból a több hónapon át tartó tárgyalásokon a korkedvezményes nyugdíjazás fenntartásáért harcoló rendvédelmi szakszervezetek. Januártól várhatóan teljesen felforgatják a korábbi rendvédelmi kedvezményeket, rendfokozatokat, ráadásul a tervek szerint 2014-ig nem kapnak fizetésemelést a rendőrök és a tűzoltók. Az elégedetlen szakszervezetek szeptemberre újabb tüntetéssorozatot szerveznek.

"Nemhogy elégedettek nem vagyunk, tudomásul vehetőnek sem tartjuk a minisztérium ajánlatait" - értékelte Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke a rendvédelmi dolgozók és a Belügyminisztérium közötti tárgyalásokat. A minisztérium szerdán szűkszavú, mindössze kétmondatos közleményben jelentette be, hogy lezárták a még márciusban kezdett tárgyalásokat, és ígéretet tettek arra, hogy a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve készítik majd elő a nyugdíjazás szabályairól és az új életpályamodellről szóló törvényjavaslataikat. A tárgyalásokat és az eredményeket a Belügyminisztérium, Pintér Sándor és Orbán Viktor sem kommentálta ezen kívül.

A rendvédelmi dolgozókat képviselő szakszervezetek már tavaly ősszel tárgyalásokat kezdeményeztek a Belügyminisztériummal az ágazatot érintő kérdésekről. "Úgy indultak a tárgyalások, hogy azt ígérték: ha hozzányúlnak a nyugdíjakhoz, azt nagyarányú béreleméssel fogják kompenzálni" - mondta az [origo]-nak Pach Dániel, a Rendőr Szakszervezetek Védegyletének elnöke. A tárgyalások márciusban kezdődtek újra, miután a rendvédelmi dolgozók többször tüntettek, mert a kormány a Széll Kálmán-tervben meghirdette, hogy felszámolják a korengedményes és korkedvezményes szolgálati nyugdíjakat.

Az utcára vonuló rendőrök, tűzoltók és börtönőrök korszerű munkaeszközöket, illetményemelést követeltek, a már nyugállományúak juttatásainak megőrzéséért és elsősorban a korkedvezményes nyugdíj eltörlése ellen tüntettek arra hivatkozva, hogy a rendvédelmi munkát nem lehet 65 éves korig felelősséggel ellátni. Júniusban - egy nappal az után, hogy a parlament elfogadta a nyugdíj szabályainak megváltoztatását lehetővé tévő törvényt - Orbán Viktor is tárgyalt a szakszervezetekkel, de a kormány eredeti elképzeléseiből nem engedett, csak annyit ígért meg a rendvédelmiseknek, hogy megfontolják a javaslataikat.

Nyugdíj helyett járadék

"Folyamatosan tettünk javaslatokat. A szolgálati nyugdíjrendszert szerettük volna megtartani, de egy idő után arra is nyitottak lettünk volna, hogy megemeljék a jelenlegi korhatárt. Hajthatatlanok voltak, bár sokszor úgy láttam, a Belügyminisztérium nyitott lett volna a javaslatainkra, csak nem térhettek el attól, amit a miniszterelnök kijelentett" - mondta Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára az [origo]-nak.

A kormány két előterjesztést tett a tárgyalásokon, az egyik dokumentum a nyugdíjazás szabályainak megváltoztatásáról szól, a másik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodelljét tartalmazza, de a tárgyalásokon egyikről sem született megállapodás. "Eredményről nem tudok beszámolni, a felvázolt életpályamodell nem kínál életpályát, a szolgálati nyugdíjak rendszere pedig január 1-jétől megszűnik" - mondta.

A szolgálati nyugdíj megszüntetéséről szóló, egyelőre nem nyilvános tervezet szerint január 1-től a hivatásos állomány tagjai is csak az öregségi korhatár (jelenleg 62, hamarosan már 65 év) elérésekor mehetnének nyugdíjba. Pongó a szakszervezetek által élért kis eredmények között említette, hogy az öregségi korhatárnál fiatalabb, de már nyugdíjban lévő rendvédelmisektől mégsem vonják meg a járandóságukat, ha nem mennek vissza dolgozni, de nyugdíjuk január 1-től szolgálati járadékra változik. Ez azt jelenti, hogy a járadék után adót kell fizetniük, ezért körülbelül húsz százalékkal csökken a juttatásuk, ráadásul elvesztik a nyugdíjas jogállásukat, és a járadékot sem védik olyan törvényi garanciák, mint a nyugdíjakat - magyarázta Pongó.

Negyvenezer szolgálatra kész nyugdíjas

Azok a korhatár alatti nyugdíjasok, akiket visszahívnak dolgozni, de nem tudnák rendes állományba venni, a kormány tervei szerint különleges, úgynevezett szenior állományba kerülnének, és könnyített szolgálatot látnának el a szolgálati nyugdíjuknak megfelelő nettó bérért.

"A kormány azt mondja, hogy a visszafoglalkoztatás nem kerül semmibe, hiszen a nyugdíjakat így is fizetik. De ez nem igaz, hiszen a nyugdíjasokat nem kell ruházni, nem kapnak cafeteriát és egyéb olyan juttatásokat, amelyeket az állomány tagjainak biztosítani kell" - mondta Pach Dániel, aki szerint elképzelhetetlen a kormány terveinek megvalósítása, mert jelenleg nincs ennyi szabad státus a rendőrségen. "Kíváncsi vagyok, hogy ha az a 38-40 ezer nyugdíjas, akiről szó van, egyszerre jelentkezne, hogy vissza szeretne jönni dolgozni, milyen munkát adnának nekik. Lehet, hogy ki fogjuk próbálni, és felbíztatjuk ezt a negyvenenezer embert, hogy jelentkezzen" - mondta Pach.

A jelenlegi szabályok szerint ha egy rendőr 25 év szolgálati viszony után egészségileg alkalmatlanná vált a szolgálatra, és nem tudtak neki más - például adminisztratív - munkakört adni, akkor szolgálati nyugdíjba vonulhat. Tény, hogy a rendszer és az orvosi ellenőrzés korruptsága miatt sokan visszaéltek a szolgálati nyugdíjazás lehetőségével - mondta Pach, aki szerint a problémát közösen és nem ilyen drasztikusan kellett volna megoldani.

Az új szabályok szerint ha valaki egészségileg alkalmatlanná válik a szolgálatra, akkor hat hónapig a fizetése ötven százalékát kapja majd, és közben megpróbálnak neki más munkát keresni a közszférában. Ha ez nem sikerül, akkor utcára teszik - mondta Pach. Aki bizonyítani tudja, hogy a munka közben elszenvedett sérülés miatt vált alkalmatlanná, és a könnyített munkát sem tudja ellátni, az tartalékállományba kerülne a korábbi fizetése nyolcvan százalékáért. Pach szerint az egyeztetéseken hosszan vitatkoztak ezen, mert igazságtalannak érzik, hogy azokat, akik például a munkával járó stressz miatt kialakult betegségek miatt nem tudják ellátni a szolgálatot, juttatás nélkül utcára teszik, ha nem találnak nekik más állást a közszférában.

Könnyített munka csökkentett fizetésért

A még szolgáló rendvédelmiseknek két könnyítést tett a hatvanöt éves nyugdíjkorhatár alól a kormány tervezete. Rendelkezési állományba helyezésüket kérhetnék hatvanéves korukban azok, akiknek legalább harminc év szolgálati viszonyuk van, őket a végleges nyugdíjazásukig csak vészhelyzet vagy rendkívüli állapot esetén lehetne szolgálatra kötelezni.

A tervezet lehetővé tenné azt is, hogy legalább 25 év hivatásos szolgálat után 52 évesen a fegyveres és rendvédelmi dolgozó a saját beosztásában vagy az erre kijelölt munkakörökben könnyített szolgálatot kérjen. Ez - mint a szenior állományba kerülő nyugdíjasoknál - azt jelentené, hogy csak heti 35 órában, reggel 10 és este 6 óra között lehetne őket beosztani.

A szakszervezetek szerint a javaslat buktatója, hogy aki könnyített szolgálatra kérné magát, az csökkentett fizetést kapna, ráadásul később a nyugdíját is ebből a csökkentett illetményből állapítanák meg. "Nem fogja megérni senkinek, hogy ezt kérje, inkább tovább dolgoznak, és ezzel a maguk és az állampolgárok biztonságát is kockáztatják" - mondta Pongó Géza és Pach Dániel is.

Élethosszig tanulhatnak

"Elég féloldalasra sikerült, mert szépen felsorolja, hogy mit várnak el a rendvédelmi dolgozóktól, de semmit nem ír arról, hogy ellentételezésképpen mit nyújtanak nekik" - mondta Pongó Géza a tárgyalásokon megvitatott, a minisztérium által kidolgozott életpályamodellről. (A tervezetet több szakszervezet, így a HTRSZ is nyilvánosságra hozta a honlapján.)

A tervezet szerint megszűnnek a jelenleg használt rendfokozatok, ehelyett olyan rendszert vezetnek be, amelyben a rang a betöltött munkakörhöz kötődik: őrmesterek és zászlósok helyett például rendmesterek, a hadnagyok és századosok helyett pedig felügyelők és főfelügyelők lesznek. A beosztásokba való besorolás a tervezet szerint "a befektetett tudást és elsajátított képességet, tapasztalatot, értéket" fejezi majd ki. Ennek megfelelően a rendvédelmi dolgozóktól elvárják, hogy folyamatosan tanuljanak és képezzék magukat: a tervezet szerint az előléptetés és a munkavégzés feltétele lesz, hogy időről időre előírt szakképzéseken meghatározott számú kreditpontot teljesítsenek.

A szigorítás mellett a tervezet lehetőséget adna arra is, hogy "korlátozott számú, hátrányos helyzetű pályázó esetében" érettségi nélkül is rendőr lehessen valakiből, igaz, számukra is előírják az érettségi megszerzését. "Húsz évig küzdöttünk azért, hogy érettségihez kössék a belépést, erre most visszalépünk" - kritizálta a tervet Pach.

A bemutatott életpályamodell legnagyobb hiányossága a szakszervezetek szerint, hogy nem olvasható ki belőle, ki mennyi fizetésre számíthat. A kormány korábban harmincszázalékos béremelést ígért a rendvédelmiseknek, de a konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a közszférában 2014-ig nem emelkednek a bérek, ezért béremelésre a rendvédelmi dolgozók sem számíthatnak. Az [origo]-nak nyilatkozó szakszervezeti vezetők közül volt olyan, aki szerint a tárgyalásokon elhangzott, hogy 2014-ben megkapják a 30 százalékos béremelést, más szerint csak annyit ígért a kormány, hogy addig biztosan nem kapnak fizetésemelést.

A szakszervezeti vezetők szerint ez a döntés lehetetlen helyzetbe hozza a most 80-90 ezer forintos fizetésért dolgozó "átlagrendőröket" és tűzoltókat. Pach szerint feszültséget okozhat az is, hogy a nyugdíjuk nettó összegéért visszafoglalkoztatott, de csak könnyített munkát ellátó rendőrök többet kereshetnek, mint fiatal kollégáik, ezért a Rendőr Szakszervezetek Védegylete arra tett javaslatot, hogy a minimálbér másfélszeresében állapítsák meg a "rendvédelmi bérminimumot".

Szeptembertől újra tüntetnek

Pach Dániel szerint az utolsó tárgyaláson arra kaptak ígéretet, hogy a szakszervezetek javaslatait beleépítik a minisztérium tervezeteibe, az egységes javaslatot július 31-ig kell elkészítenie a közigazgatási államtitkárságnak, majd miután a kormány elé terjesztették, nyilvánosságra hozzák. A szükséges törvénymódosításokat szeptemberben fogadhatják el.

A szakszervezeti vezetők azt mondták: kétségük sincs, hogy a kormány a kétharmados parlamenti támogatásával a szakma egyetértése nélkül is elfogadja a nyugdíjazás új szabályait és az új életpályamodellt, ezért Pongó Géza szerint "lehet szó arról, hogy folytassuk a tiltakozó akciókat". Árok Kornél szerint az újabb demonstrációsorozatnak már a kezdő napját is kitűzték, szeptember 29-től fognak újra tüntetni. "Már több mint ötven szakszervezet és társadalmi szervezet csatlakozott az akcióegységünkhöz, elég nagy tömeget meg tudunk mozgatni, hogy jobb belátásra bírjuk a kormányt" - mondta Árok az [origo]-nak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 12:02
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76