Kezdölap arrow FTSZ arrow Levelek arrow Az FTSZ véleménye a RENDÉSZETI ÉLETPÁLYA-MODELL 2011.-ről
Az FTSZ véleménye a RENDÉSZETI ÉLETPÁLYA-MODELL 2011.-ről
2011. July 24.

BELÜGYMINISZTÉRIUM

Személyügyi Főosztály

Zsinka András Főosztályvezető Úr

részére!


BUDAPEST


Tisztelt Főosztályvezető Úr!

Kérésének megfelelően áttanulmányoztuk RENDÉSZETI ÉLETPÁLYA-MODELL 2011. című anyagot, mellyel kapcsolatban az alábbi véleményt tesszük.

1. A RENDÉSZETI ÉLETPÁLYA MODELL alapelvével, az életpálya modell céljával egyetértünk azokat támogatásra javasoljuk.
2. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a tervezet nem tesz különbséget a jelenleg hivatásos állományban lévő és szolgálatot teljesítő kollégák és az újonnan felszerelő kollégák életpálya modellje között.
Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg állományban lévőkre ez a modell nem nyújt megoldást, nem jelent perspektívát, esetenként amennyiben nem rendelkezik valaki érettségivel besorolásánál visszalépést is jelent.
A rendvédelmi szerveknél évek óta tartó tömeges létszámkiáramlás és a már állományban lévők bér-szociális és egyéb munkajogi helyzete mára olyan állapotot teremtett ezen szervezeteknél, amelyek gyors, hatékony és valóban pozitív megoldást nyújtó intézkedéseket követelnek, melyek ebből az előterjesztésből nem követhetők nyomon.
Javasoljuk, hogy az életpálya-modellben legyen megoldási javaslat a már állományban lévőkre, illetve az újonnan felszerelőkre egyaránt.
3. A kézhez kapott anyagban nem találhatók mellékletek, a megvalósításhoz mindenképpen szükséges ütemterv (határidők felelősök megnevezése), ennek hiányában értelmezése rendkívül nehéz.
4. Az előterjesztést komplexen értékelve észrevehető, hogy a rendészeti életpálya modellt a képzési rendszeren keresztül közelíti meg, arra építve próbálja meghatározni, azonban a leírt képzési rendszer zavarossága és nem kellő kidolgozottsága miatt az életpálya modell többi rendszere is zavaros.
5. A negyedik pontban megfogalmazottak miatt az anyag tartalmát a tűzoltóság és a katasztrófavédelem rendszerébe nem tartjuk beilleszthetőnek, ezért is javasoljuk, hogy az egyes témák, pontok, területek konkrét kidolgozásakor vonja be a kormányzat az illetékes érdekképviseleteket és a területeken dolgozó nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakembereket.
6. Fontos problémának tartjuk, hogy az előterjesztés szerint a bemeneti követelmény a rendszerbe az érettségi.
A tűzoltóságok esetében a készenléti szolgálatot ellátók körében –mint ahogy azt a gyakorlati élet bebizonyította- nem biztos, hogy az érettségivel rendelkezőket kell előtérbe helyezni, nagyon sokszor hatékonyabban tud egy tűzoltó a káreset helyszínén feladatot ellátni, akkor hogyha rendelkezik egy műszaki jellegű szakmával és szakmunkás képzővel, mint egy gimnáziumi érettségivel.
Ezt a kérdéskört a jelenleg hatályos Hszt jól kezeli, hiszen a tűzoltók esetében nem írja elő kötelezően az érettségit, tűzoltói szolgálatot műszaki jellegű szakmunkás végzettséggel is el lehet látni.
A káreset helyszínén elsősorban jó műszaki érzékű, problémamegoldó, gyakorlatias és ehhez szükséges szakmunkás végzettséggel rendelkező tűzoltók hatékonyabb munkát tudnak végezni.
Fentiek miatt javasoljuk, hogy a tűzoltók esetében a bemeneti követelmény a rendszerbe ne legyen érettségihez kötött, hanem műszaki jellegű szakmunkás végzettség is elegendő legyen.
7. Az előterjesztésből hiányoljuk a progresszív korpótlék rendszerét vagyis azt hogy minél tovább marad valaki az állományban annál magasabb korpótlékot kaphasson, vagyis a korpótlékban legyen elismerve a hosszú szakmai tapasztalat.
8. Az előterjesztés szerint a beosztott tűzoltónak is közigazgatási alapvizsgát kellene tennie, ezt a javaslatot a gyakorlati élettel nem tartjuk összeegyeztethetőnek, hiszen a beosztott tűzoltó nem a közigazgatás hivatali rendszerében dolgozik, hanem a káreset helyszínén lát el különböző feladatokat, mint például életmentés, kárelhárítás, műszaki mentés stb.

Tisztelt Főosztályvezető Úr!
A tervezet továbbra is egy kalap alá veszi a végrehajtó és az egyéb területen foglalkoztatott állományt a nyugdíjazás szempontjából, annak ellenére, hogy 2008. január elsejével hatályba lépett Hszt. módosítás a szétválasztást elkezdte!
A Hszt. 3. § (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.
(3) Nem minősül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:
a) a szervezet működését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggő, továbbá jogi és igazgatási, illetve,
b) a szervezet működéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, művészeti és közművelődési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat.
(4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.
(5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.


Tisztelt Főosztályvezető Úr!

 
A társadalombiztosítási öregségi korhatár előtti szolgálati nyugdíjasok szolgálati nyugdíjára vonatkozó, 2012. január 1-jével tervezett, szolgálati járandósággá változtatásával, és azzal, hogy az érintett elveszíti nyugdíjas jogállását, továbbra sem értünk egyet és ez ellen tiltakozunk!

A nyugdíjfolyósítás szabályai (Hszt. 182.§) csupán annyiban változzanak
a Hszt. 3.§ (3) bekezdés hatálya alá tartozók kivételével
hogy teljes összegű nyugdíjat kell folyósítani annak, aki 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező hivatásos  állományból nyugállományba helyezett személynek, aki az 50. életévét betöltötte.
(javaslat: Ha a hivatásos, végrehajtó állomány tagja 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, de 50. életévét nem töltötte be, közös megegyezéssel szolgálati nyugdíjba nem helyezhető!) 
A Hszt. 3.§(3) bekezdése szerinti állományra a Hszt 52.§ legyen hatályos, de
kompenzálásra kerüljön az a hivatásos - szolgálati éveivel arányosan -, aki szolgálatát nem ebben a beosztásban kezdte.

A módosítás ne érintse a baleseti és rokkantsági, valamint a hozzátartozói nyugellátásra, illetve a nyugellátás megállapítására vonatkozó hatályos szabályokat.
A szabályozás a törvény hatályba lépését követően felszerelő állományra vonatkozna, a jelenleg szolgálatot teljesítőkre a felszereléskor hatályos szabályozás vonatkozzon.

Munkaidő, és az abból eredő többlet szolgálati idő kérdését, a csatolt mellékletben írtuk le.


Budapest, 2011. július 18.
 
Tisztelettel:

Kiss József sk.
Elnök      


Melléklet: Zsinka András Főosztályvezető úrhoz írt véleményhez


Munkaidő! (az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően;)

1990. nyarától 1996. 08.31.-ig minden letöltött 20. szolgálat után 1 kompenzációs szabadnap!

1996.09.01. és 2004.05.01. az 1996. évi XLIII. törvény  és  a  9/1997(II.12.) BM rendelet 4. számú melléklete alapján az éves szolgálati napok száma 117.


Átszámítási táblázat

a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításához

Általános szabályként a szabadságot valamennyi szolgálatiidő-rendszerben foglalkoztatott hivatásos állományú részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.
a) A hivatali munkarendben dolgozók esetében az ötnapos munkahétnek megfelelően kell a munkanapokat beszámítani.
b) Váltásos szolgálatiidő-rendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati napja következzék.

Ehhez az alábbi képlet alkalmazásával a szabadság szolgálati napokra átszámítható.

1. Megállapítjuk a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos munkarendben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjai számát.
2. A váltásos szolgálatiidő-rendben dolgozók szolgálati napjait osztva a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával megkapjuk a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek arányát.
3. A fenti számmal szorozzuk az érintettnek járó szabadságnapok számát.
(példa: 24/48 váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében, akinek 35 nap szabadság jár)
A hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak száma 252.
A váltásos szolgálati rendben dolgozó évi szolgálati napjainak száma 117.


A két érték aránya: 117/252 = 0,46

A szabadságként számfejthető 35 X 0,46 = 16,1 = 16 szolgálati nap.

A 12/24-es váltásos rend esetén az évi szolgálati napok száma 234, így ennek megfelelően az arány is módosul:

234/252 = 0,92

Szabadságként számfejthető 35 X 0,92 = 32,2 = 32 szolgálati nap.

Mindezek figyelembevételével a hivatali munkarendben dolgozók munkanapban számított szabadság napjait a váltásos szolgálati időbeosztás esetén az alábbi szolgálati napokban kell szabadságként átszámítani:

Szabadságnapok száma
hivatali   24/48 12/24
----------------------
 27           12     25
 28           13     26
 29           13     27
 30           14     28
 31           14     29
 32           15     29
 33           15     30
 34           16     31
 35           16     32
 36           17     33
 37           17     34
 38           18     35
 39           18     36
 40           19     37

52 hét x 54óra/hét = 2808 óra/év
2808 óra/év: 24óra = 117 szolgálati nap

117szolg.nap x 24 óra = 2808 óra/év
252 szolg.nap x 8 = 2016 óra/év
Különbözet évente: 2808 óra/év - 2016 óra/év = 792 óra/év

2016 óra/év : 12 hónap = 168 óra/hó
2808 óra/év : 12 hónap = 234 óra/hó
Különbözet havonta: 234 óra/hó - 168 óra/hó =  66 óra/hó

792 óra/év : 168 óra/hó = 4.71hónap/év többlet munkaidő/év

1996. szeptember 01. és 2004. május 01. közötti időszakban 24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében:

1996. évben 4 hónap = 4 hónap x 66 óra/hó = 264 óra
264 óra : 168 óra/hó = 1.57 hónap

1997 – 2003 évek =  4.71hónap/év x 7 év = 32.97 hónap

2004. évben 4 hónap= 4 hónap x 66 óra/hó = 264 óra
264 óra : 168 óra/hó = 1.57 hónap
 
1.57 hónap + 32.97 hónap + 1.57 hónap = 36.11 hónap

36.11 hónap : 12 hónap = 3 év többlet munkaidő!!


1996. szeptember 01. és 2004.május 01. közötti időszakban   24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében: 

3 év többlet munkaidő!


2004. május 01. és 2010. december 31-e közötti időszakban:  

104 szolg.nap x 24 óra = 2496 óra/év
252 szolg.nap x 8 óra = 2016 óra/év
Különbözet évente: 2496 óra/év - 2016 óra/év = 480 óra/év

2016 óra/év : 12 hónap = 168 óra/hó
2496 óra/év : 12 hónap = 208 óra/hó
Különbözet havonta: 208 óra/hó - 168 óra/hó =  40 óra/hó

480 óra/év : 168 óra/hó = 2.86 hónap/év

2004. év 8 hónap = 8 hónap x 40 óra/hó = 320 óra
320 óra: 168 óra/hó = 1.90 hónap

2005 -  2010 évek = 2.86 hónap/év x 6 év = 17.16 hónap

17.16 hónap + 1.90 hónap = 19.06 hónap

19.06 hónap : 12 hónap = 1.59 év többlet munkaidő

2004.május 01. és 2010. december 31-e közötti időszakban 24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében:

1.59 év többlet munkaidő!


1996. szeptember 01-től és 2010. december 31-e  közötti időszakban  24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében: 

3 év + 1.59 év = 4.59 év ( 4 év 7 hónap!) a többlet munkaidő:


2011. január 01- je és 2021. augusztus 31-e közötti időszakban ( 25 éves szolgálati idő!):


2.86 hónap/év x 10 év = 28.6 hónap

8 hónap = 8 hónap x 40 óra/hó = 320 óra
320 óra : 168 óra/hó = 1.90 hónap

28.6 hónap + 1.90 hónap = 30.5 hónap

30.5 hónap : 12 hónap = 2.54 év többlet munkaidő

2011. január 01- je és 2021. augusztus 31-e közötti időszakban: 2.54 év többlet munkaidő!


1996. szeptember 01-től és 2021. augusztus 31-e közötti időszakban  24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében (25 éves szolgálati idő!):

4.59 év + 2.54 év  = 7.13  év  a többlet munkaidő!


Összegezve!

A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok készenléti szolgálatát ellátó, 24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó, hivatásos állományú tagjai, akik 1996. szeptember elsején létesitettek szolgálati viszonyt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény jelenleg  hatályos szabályozása alapján 25 év szolgálati idő alatt, a hivatali munkaidőben foglalkoztatott hivatásos állományú tagjai szemben 32.13 évet dolgoztak/nak!!

A 7.13 évet a tervezetben nem látjuk kompenzálni!!

A számolás természetesen az 1996. szeptember elseje előtt felszerelt és még aktív, illetve nyugállományúak esetében is elvégezhető!!
 
 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tűzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux s
PHP: 5.2.17
MySQL: 5.5.31-0+wheezy1-log
Idő: 08:37
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1131
Linkek: 76