BELÜGYMINISZTÉRIUM

Személyügyi Fõosztály

Zsinka András Fõosztályvezetõ Úr

részére!

BUDAPEST

Tisztelt Fõosztályvezetõ Úr!

Kérésének megfelelõen áttanulmányoztuk RENDÉSZETI ÉLETPÁLYA-MODELL 2011. címû anyagot, mellyel kapcsolatban az alábbi véleményt tesszük.

1. A RENDÉSZETI ÉLETPÁLYA MODELL alapelvével, az életpálya modell céljával egyetértünk azokat támogatásra javasoljuk.

2. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a tervezet nem tesz különbséget a jelenleg hivatásos állományban lévõ és szolgálatot teljesítõ kollégák és az újonnan felszerelõ kollégák életpálya modellje között.

Úgy gondoljuk, hogy a jelenleg állományban lévõkre ez a modell nem nyújt megoldást, nem jelent perspektívát, esetenként amennyiben nem rendelkezik valaki érettségivel besorolásánál visszalépést is jelent.

A rendvédelmi szerveknél évek óta tartó tömeges létszámkiáramlás és a már állományban lévõk bér-szociális és egyéb munkajogi helyzete mára olyan állapotot teremtett ezen szervezeteknél, amelyek gyors, hatékony és valóban pozitív megoldást nyújtó intézkedéseket követelnek, melyek ebbõl az elõterjesztésbõl nem követhetõk nyomon.

Javasoljuk, hogy az életpálya-modellben legyen megoldási javaslat a már állományban lévõkre, illetve az újonnan felszerelõkre egyaránt.

3. A kézhez kapott anyagban nem találhatók mellékletek, a megvalósításhoz mindenképpen szükséges ütemterv (határidõk felelõsök megnevezése), ennek hiányában értelmezése rendkívül nehéz.

4. Az elõterjesztést komplexen értékelve észrevehetõ, hogy a rendészeti életpálya modellt a képzési rendszeren keresztül közelíti meg, arra építve próbálja meghatározni, azonban a leírt képzési rendszer zavarossága és nem kellõ kidolgozottsága miatt az életpálya modell többi rendszere is zavaros.

5. A negyedik pontban megfogalmazottak miatt az anyag tartalmát a tûzoltóság és a katasztrófavédelem rendszerébe nem tartjuk beilleszthetõnek, ezért is javasoljuk, hogy az egyes témák, pontok, területek konkrét kidolgozásakor vonja be a kormányzat az illetékes érdekképviseleteket és a területeken dolgozó nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkezõ szakembereket.

6. Fontos problémának tartjuk, hogy az elõterjesztés szerint a bemeneti követelmény a rendszerbe az érettségi.

A tûzoltóságok esetében a készenléti szolgálatot ellátók körében –mint ahogy azt a gyakorlati élet bebizonyította- nem biztos, hogy az érettségivel rendelkezõket kell elõtérbe helyezni, nagyon sokszor hatékonyabban tud egy tûzoltó a káreset helyszínén feladatot ellátni, akkor hogyha rendelkezik egy mûszaki jellegû szakmával és szakmunkás képzõvel, mint egy gimnáziumi érettségivel.

Ezt a kérdéskört a jelenleg hatályos Hszt jól kezeli, hiszen a tûzoltók esetében nem írja elõ kötelezõen az érettségit, tûzoltói szolgálatot mûszaki jellegû szakmunkás végzettséggel is el lehet látni.

A káreset helyszínén elsõsorban jó mûszaki érzékû, problémamegoldó, gyakorlatias és ehhez szükséges szakmunkás végzettséggel rendelkezõ tûzoltók hatékonyabb munkát tudnak végezni.

Fentiek miatt javasoljuk, hogy a tûzoltók esetében a bemeneti követelmény a rendszerbe ne legyen érettségihez kötött, hanem mûszaki jellegû szakmunkás végzettség is elegendõ legyen.

7. Az elõterjesztésbõl hiányoljuk a progresszív korpótlék rendszerét vagyis azt hogy minél tovább marad valaki az állományban annál magasabb korpótlékot kaphasson, vagyis a korpótlékban legyen elismerve a hosszú szakmai tapasztalat.

8. Az elõterjesztés szerint a beosztott tûzoltónak is közigazgatási alapvizsgát kellene tennie, ezt a javaslatot a gyakorlati élettel nem tartjuk összeegyeztethetõnek, hiszen a beosztott tûzoltó nem a közigazgatás hivatali rendszerében dolgozik, hanem a káreset helyszínén lát el különbözõ feladatokat, mint például életmentés, kárelhárítás, mûszaki mentés stb.

Tisztelt Fõosztályvezetõ Úr!

A tervezet továbbra is egy kalap alá veszi a végrehajtó és az egyéb területen foglalkoztatott állományt a nyugdíjazás szempontjából, annak ellenére, hogy 2008. január elsejével hatályba lépett Hszt. módosítás a szétválasztást elkezdte!

A Hszt. 3. § (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelõ, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3) Nem minõsül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:

a) a szervezet mûködését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggõ, továbbá jogi és igazgatási, illetve,

b) a szervezet mûködéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, mûvészeti és közmûvelõdési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat.

(4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelõen állapítja meg.

(5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszûnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és elõmenetelét nem érinti.


Tisztelt Fõosztályvezetõ Úr!
 
A társadalombiztosítási öregségi korhatár elõtti szolgálati nyugdíjasok szolgálati nyugdíjára vonatkozó, 2012. január 1-jével tervezett, szolgálati járandósággá változtatásával, és azzal, hogy az érintett elveszíti nyugdíjas jogállását, továbbra sem értünk egyet és ez ellen tiltakozunk!

A nyugdíjfolyósítás szabályai (Hszt. 182.§) csupán annyiban változzanak

a Hszt. 3.§ (3) bekezdés hatálya alá tartozók kivételével, 

hogy teljes összegû nyugdíjat kell folyósítani annak, aki 25 év tényleges szolgálati viszonyban eltöltött idõvel rendelkezõ hivatásos  állományból nyugállományba helyezett személynek, aki az 50. életévét betöltötte.

(javaslat: Ha a hivatásos, végrehajtó állomány tagja 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idõvel rendelkezik, de 50. életévét nem töltötte be, közös megegyezéssel szolgálati nyugdíjba nem helyezhetõ!) 

A Hszt. 3.§(3) bekezdése szerinti állományra a Hszt 52.§ legyen hatályos, de
kompenzálásra kerüljön az a hivatásos - szolgálati éveivel arányosan -, aki szolgálatát nem ebben a beosztásban kezdte.

A módosítás ne érintse a baleseti és rokkantsági, valamint a hozzátartozói nyugellátásra, illetve a nyugellátás megállapítására vonatkozó hatályos szabályokat.

A szabályozás a törvény hatályba lépését követõen felszerelõ állományra vonatkozna, a jelenleg szolgálatot teljesítõkre a felszereléskor hatályos szabályozás vonatkozzon.

Munkaidõ, és az abból eredõ többlet szolgálati idõ kérdését, a csatolt mellékletben írtuk le.


Budapest, 2011. július 18.
 

Tisztelettel:

Kiss József sk.
Elnök      

---

Melléklet: Zsinka András Fõosztályvezetõ úrhoz írt véleményhez

Munkaidõ! (az az idõtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelõen;)

1990. nyarától 1996. 08.31.-ig minden letöltött 20. szolgálat után 1 kompenzációs szabadnap!

1996.09.01. és 2004.05.01. az 1996. évi XLIII. törvény  és  a  9/1997(II.12.) BM rendelet 4. számú melléklete alapján az éves szolgálati napok száma 117.

Átszámítási táblázat

a hivatali munkarendtõl eltérõ szolgálati idõbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításához

Általános szabályként a szabadságot valamennyi szolgálatiidõ-rendszerben foglalkoztatott hivatásos állományú részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdõ napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.

a) A hivatali munkarendben dolgozók esetében az ötnapos munkahétnek megfelelõen kell a munkanapokat beszámítani.

b) Váltásos szolgálatiidõ-rendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejezõ napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati napja következzék.

Ehhez az alábbi képlet alkalmazásával a szabadság szolgálati napokra átszámítható.

1. Megállapítjuk a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos munkarendben dolgozók egy év alatt teljesítendõ szolgálati napjai számát.

2. A váltásos szolgálatiidõ-rendben dolgozók szolgálati napjait osztva a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával megkapjuk a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthetõ távollétek arányát.

3. A fenti számmal szorozzuk az érintettnek járó szabadságnapok számát.
(példa: 24/48 váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében, akinek 35 nap szabadság jár)
A hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak száma 252.
A váltásos szolgálati rendben dolgozó évi szolgálati napjainak száma 117.

A két érték aránya: 117/252 = 0,46

A szabadságként számfejthetõ 35 X 0,46 = 16,1 = 16 szolgálati nap.

A 12/24-es váltásos rend esetén az évi szolgálati napok száma 234, így ennek megfelelõen az arány is módosul:

234/252 = 0,92

Szabadságként számfejthetõ 35 X 0,92 = 32,2 = 32 szolgálati nap.

Mindezek figyelembevételével a hivatali munkarendben dolgozók munkanapban számított szabadság napjait a váltásos szolgálati idõbeosztás esetén az alábbi szolgálati napokban kell szabadságként átszámítani:

Szabadságnapok száma
hivatali   24/48 12/24
----------------------
 27           12     25
 28           13     26
 29           13     27
 30           14     28
 31           14     29
 32           15     29
 33           15     30
 34           16     31
 35           16     32
 36           17     33
 37           17     34
 38           18     35
 39           18     36
 40           19     37

52 hét x 54óra/hét = 2808 óra/év
2808 óra/év: 24óra = 117 szolgálati nap

117szolg.nap x 24 óra = 2808 óra/év
252 szolg.nap x 8 = 2016 óra/év
Különbözet évente: 2808 óra/év - 2016 óra/év = 792 óra/év

2016 óra/év : 12 hónap = 168 óra/hó
2808 óra/év : 12 hónap = 234 óra/hó
Különbözet havonta: 234 óra/hó - 168 óra/hó =  66 óra/hó

792 óra/év : 168 óra/hó = 4.71hónap/év többlet munkaidõ/év

1996. szeptember 01. és 2004. május 01. közötti idõszakban 24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében:

1996. évben 4 hónap = 4 hónap x 66 óra/hó = 264 óra
264 óra : 168 óra/hó = 1.57 hónap

1997 – 2003 évek =  4.71hónap/év x 7 év = 32.97 hónap

2004. évben 4 hónap= 4 hónap x 66 óra/hó = 264 óra
264 óra : 168 óra/hó = 1.57 hónap
 
1.57 hónap + 32.97 hónap + 1.57 hónap = 36.11 hónap

36.11 hónap : 12 hónap = 3 év többlet munkaidõ!!

1996. szeptember 01. és 2004.május 01. közötti idõszakban   24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében: 

3 év többlet munkaidõ!


2004. május 01. és 2010. december 31-e közötti idõszakban:  

104 szolg.nap x 24 óra = 2496 óra/év
252 szolg.nap x 8 óra = 2016 óra/év
Különbözet évente: 2496 óra/év - 2016 óra/év = 480 óra/év

2016 óra/év : 12 hónap = 168 óra/hó
2496 óra/év : 12 hónap = 208 óra/hó
Különbözet havonta: 208 óra/hó - 168 óra/hó =  40 óra/hó

480 óra/év : 168 óra/hó = 2.86 hónap/év

2004. év 8 hónap = 8 hónap x 40 óra/hó = 320 óra
320 óra: 168 óra/hó = 1.90 hónap

2005 -  2010 évek = 2.86 hónap/év x 6 év = 17.16 hónap

17.16 hónap + 1.90 hónap = 19.06 hónap

19.06 hónap : 12 hónap = 1.59 év többlet munkaidõ

2004.május 01. és 2010. december 31-e közötti idõszakban 24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében:

1.59 év többlet munkaidõ!


1996. szeptember 01-tõl és 2010. december 31-e  közötti idõszakban  24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében: 

3 év + 1.59 év = 4.59 év ( 4 év 7 hónap!) a többlet munkaidõ:


2011. január 01- je és 2021. augusztus 31-e közötti idõszakban ( 25 éves szolgálati idõ!):


2.86 hónap/év x 10 év = 28.6 hónap

8 hónap = 8 hónap x 40 óra/hó = 320 óra
320 óra : 168 óra/hó = 1.90 hónap

28.6 hónap + 1.90 hónap = 30.5 hónap

30.5 hónap : 12 hónap = 2.54 év többlet munkaidõ

2011. január 01- je és 2021. augusztus 31-e közötti idõszakban: 2.54 év többlet munkaidõ!


1996. szeptember 01-tõl és 2021. augusztus 31-e közötti idõszakban  24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó esetében (25 éves szolgálati idõ!):

4.59 év + 2.54 év  = 7.13  év  a többlet munkaidõ!

Összegezve!

A Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok készenléti szolgálatát ellátó, 24/48 órás váltásos szolgálati rendben dolgozó, hivatásos állományú tagjai, akik 1996. szeptember elsején létesitettek szolgálati viszonyt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény jelenleg  hatályos szabályozása alapján 25 év szolgálati idõ alatt, a hivatali munkaidõben foglalkoztatott hivatásos állományú tagjai szemben 32.13 évet dolgoztak/nak!!

A 7.13 évet a tervezetben nem látjuk kompenzálni!!

A számolás természetesen az 1996. szeptember elseje elõtt felszerelt és még aktív, illetve nyugállományúak esetében is elvégezhetõ!!