KIÁLTVÁNY A JOGAINKÉRT

A 2010. évi országgyûlési választások óta a kormány érdemi egyeztetés nélkül, ötletszerû döntésekkel, hatásvizsgálatok nélkül hozta meg a munka világával kapcsolatos intézkedéseit.

 

A Széll Kálmán-, a Magyary-, és a Magyar Munka Tervben, illetve a konvergencia programban rögzített intézkedések szerzett jogainkat támadják, az országos, az ágazati, a munkahelyi érdekegyeztetést és érdekérvényesítést lehetetlenítik el.

 

Megfelezték a táppénzt, korlátozták a sztrájkjogot, csökkenteni akarják a szabadságot, ellentételezés nélkül növelni a munkaidõt, szûkíteni a legalapvetõbb szakszervezeti jogokat, stb.

 

EZT NEM HAGYJUK!

• Tiltakozunk az alkotmányos jogok csorbítása miatt, valamint a visszamenõleges hatályú jogalkotás ellen.
• Követeljük, hogy a kormány és az Országgyûlés nélkülünk ne döntsön rólunk!
• Követeljük, hogy a munkavállalók alapvetõ jogairól az Országgyûlés csak a szociális partnerekkel történõ megegyezést követõen döntsön!
• Követeljük a korengedményes-, korkedvezményes-, elõrehozott öregségi-, özvegyi-, rokkant- és a szolgálati nyugdíjelemek megtartását!
• Követeljük, hogy a munka világát érintõ kérdésekben a kormány egyezzen meg a munkavállalók képviselõivel!

 

Mi, az aláíró szakszervezetek és civil szervezetek közös elhatározásból akcióegységbe tömörülünk. Céljaink elérése érdekében összehangoltan és együtt lépünk fel.

 

Felszólítjuk a kormányt, hogy a szociális partnerekkel a fenti kérdésekben állapodjon meg! Elhatároztuk, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, 2011. szeptember 29-tõl határozatlan idejû összehangolt országos akcióba kezdünk.

 

A szervezett megmozdulások célja jogaink megvédése és a kormánnyal történõ megállapodások kikényszerítése. Békés eszközökkel, jogainkkal élve, a törvényeket betartva akarjuk közös céljainkat elérni.

 

Csatlakozásra hívunk fel minden, a demokratikus értékeket fontosnak tartó szervezetet és magánszemélyt!

 

Budapest, 2011. június 30.

2011. június 30. Kiáltványhoz már csatlakoztak:

Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ)
Bõripari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ)
Civil Kontrol - EMD
Civil Mozgalom
Démász Szakszervezete
Duna Televízió Dolgozói Szakszervezete
Duna Televízió Üzemi Szakszervezete
Egyesült Vilamosenergia-Ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ)
Elektromos Szakszervezet
Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉDOSZ)
EVDSZ-DUVISZ
EVDSZ-PADOSZ
Fõvárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszrevezete (FKDDSZ)
Fõvárosi Tûzoltóság Szakszervezete
Független Rádiós Szakszervezet
Gazdasági Szakemberek Szakszervezete (GSzSz)
Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000)
Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ)
Húsipari Dolgozók Szakszervezete
Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége
Közmédiumok Szakszervezeti Tanácsa
Magyar Televízió Gyártásvezetõi Szakszervezete
MOL Bányász Szakszervezet
MTI Sajtószakszervezet
Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete (NyDSz)
Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (PHDSzSz)
Rádiós Dolgozók Szakszervezete
Rádiós Mûszakiak Szakszervezete
Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKDSz)
Semmelweis Érdekvédelmi Szövetég
Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ)
Távközlési Szakszervezet (TÁVSZAK)
Teherfuvarozók Európai Szakszervezete
Televíziós Dolgozók Szakszervezete
Tiszántúli Villamosenergiaipari Szakszervezet
Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (VKSzSz)
Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSzSz)
Vasutas Szakszervezet (VSZ)
VSzSZ

---

Hírfigyelõ:

2011. július 1.

 Szakszervezeti D-Day

Mintegy ötven ágazati szakszervezet csatlakozott ahhoz a kiáltványhoz tegnap, amelyben az érdekképviseletek a munkavállalókat sújtó megszorító intézkedések ellen tiltakoznak. Ha nem sikerül a kormányt tárgyalóasztalhoz kényszeríteni és a vitatott kérdésekben megegyezésre jutni, kilátásba helyezik azt is, hogy szeptember 29-tõl D-Day elnevezéssel határozatlan idejû, országosan összehangolt akcióba kezdenek.

A tegnapi megbeszélést a tavaly életre hívott Állandó Ágazati Szakszervezeti Fórum kezdeményezte, de az alkalmi szövetség tagjainál tegnap jóval több érdekképviselet vezetõje írta alá a kiáltványt – tájékoztatott a tanácskozás házigazdájaként Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke.

Székely kérdésünkre nem cáfolta, hogy az „összehangolt akciók” igen radikális lépéseket is jelenthetnek, mert az érdekérvényesítés egyetlen ismert módszerét sem zárják ki. Ezek között az egy-egy ágazatot érintõ munkabeszüntetés, a tiltakozó demonstráció vagy az útlezárás éppen úgy elképzelhetõ, mint a szabályok maximális betartásával végrehajtott munkalassítás és – végsõ, de senki által nem kívánt eszközként – az egész ország életét megbénító, általános sztrájk.

A megegyezés lehetõségét természetesen továbbra is keresik. A nyugdíjrendszer és az érdekegyeztetési mechanizmusok átalakítása, a munka törvénykönyvének tervezett módosítása vagy a Magyar munkatervben kilátásba helyezett intézkedések ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kormány és a szakszervezetek álláspontja között számos esetben áthidalhatatlannak tetszõ különbségek mutatkoznak – hangsúlyozta a VDSZ elnöke.

Ha a kabinet a munkavállalókkal valóban megegyezésre akarna törekedni, Székely szerint a rendvédelmi szakszervezetekkel már megállapodhatott volna. Ám nem ezt tette – emlékeztetett –, hanem változatlanul a szolgálati nyugdíj megszüntetése mellett van. Ráadásul a Fidesz politikusai a saját szavukat is megszegték, hiszen korábban azt hangoztatták, hogy a változás csak az egyenruhásokat érinti, ám mára kiderült, hogy minden kedvezményes nyugdíjat megszüntetnek – fogalmazott.

Székely emiatt nem sok esélyt lát a konfliktusok tárgyalásos rendezésére – és ezt vezetõtársainak többsége is osztja –, így valószínûleg marad a nyomásgyakorlás. Ha tehát nem születik megegyezés, életbe lép a D-Day: a szakszervezetek éppen úgy küzdenek majd, mint a második világháború egyik meghatározó csatájában – a normandiai partraszállásban – részt vevõ szövetséges katonák.

Az egyes szakszervezetek közötti akcióegység is hasonlatos lesz – állítja Székely –, mert az érdekvédelmi szervezetek, közös érdekeiket felismerve, ezúttal a maguk kezébe vették a döntést: alulról szervezõdve fognak össze, ami üzenet az esetenként tétovázó konföderációknak is. Ez szerinte egyes vezetõknek nem feltétlenül tetszik, ennek ellenére a nagy szakszervezeti szövetségek közül négy – az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés és az MSZOSZ – már csatlakozott a kiáltványhoz. A célokkal a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma is egyetért, ám a tagszervezetek felhatalmazását kérik ahhoz, hogy aláírják a felhívást. Egyedüliként a Munkástanácsok maradt távol, a szövetséghez tartozó több szakszervezet viszont a D-Day program pártján áll.

A konkrét lépések kidolgozására operatív testület alakul, amelynek munkáját a közelmúltban a rendvédelmi szerveknél alakult sztrájkbizottság elnökeként országosan ismertté vált személyek irányítják. A grémiumot Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, illetve Árok Kornél, a Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezetének elnöke irányítja.

Forrás: http://nol.hu/belfold/20110701-szakszervezeti_d-day