A kormány még májusban tárgyalta és fogadta el a Magyra Munka Tervet (MMT-t), de a kabinet által eldöntött módosításokkal frissített terv csütörtök óta olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján.
Az MMT-ben foglalt intézkedések célja a munkaerõpiac rugalmasságának növelése, a munkaerõ versenyképességének javítása az ezt támogató képzési rendszer kialakításával, a munkahelyteremtés és a legális foglalkoztatás ösztönzése, a támogatott foglalkoztatás biztosítása azok számára, akik támogatás nélkül nem tudnak elhelyezkedni.
A dokumentumban az NGM hangsúlyozza: ahhoz, hogy - a kormányprogramnak megfelelõen - 10 év alatt egymillió új adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon, számos olyan strukturális intézkedésre van szükség, amelyektõl rövidtávon nem várhatók látványos eredmények, de középtávon megalapozhatják a foglalkoztatás tartós és jelentõs bõvülését.
A terv szerint a strukturális intézkedéseknek köszönhetõen 2014-ig 300.000, 2015-ig 400.000 új munkahely jön létre. Az új munkahelyek létrejöttéhez a tárca szerint a mûködési és adminisztrációs feltételek könnyítésére, a szabályozási környezet és az adó- és járulékrendszer átalakítására, valamint az Új Széchenyi Terv támogatásaira is szükség van.
A kormány elképzelései szerint a foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülõ rendszere jön létre. Az elsõ és legfontosabb pillér a dokumentum szerint a nyílt munkaerõ-piaci elhelyezkedés ösztönzése többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra.
A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetõségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekbõl. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerõ-piaci foglalkoztatásba.
A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális segélyezés rendszerének munkára ösztönzõ átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az elsõ két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetõséget.
A munkaterv szerint a munkajogi szabályozást rugalmasabbá kell tenni, ezt a célt egy új Munka törvénykönyvének elfogadásával, valamint a munkáltatók foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs terheinek csökkentésével tervezi elérni a kormány. Az új Mt. tervezete június 30-ra készül el, és 2012. január elsején lép életbe.
Az MMT-ben szerepel az új Munka törvénykönyvének (Mt.) fejezeti struktúrája, amelybõl kiderül, hogy a kormány szerint "kudarcot vallott" az üzemi tanácsok, illetve a szakszervezetek funkciójának, jogosítványainak hazai megoldása. A kormány szerint ezért az a célszerû, hogy a munkavállalók foglalkoztatását is érintõ munkáltatói döntésekbe való beleszólás joga az üzemi tanácsok kompetenciája legyen.
"A szakszervezetek ezzel szemben tagjaik érdekképviseletét lássák el, s e funkcióval összeférhetetlenek a munkáltató mûködését érintõ döntésekben való közremûködés" - olvasható a tervezetben.
Az új Mt. csökkenti a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeket, és nem szerepelnek majd benne a munkavégzésnek azok a szabályai, amelyek "alapvetõen a felek megállapodásai közé tartoznak", valamint egyszerûsítenék a bérpótlékok rendszerét is. Az új Mt.-nek kiemelt része lenne az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének elõsegítését szolgáló szabályozás is.
A munkahelyteremtést egyrészt hazai költségvetési források - ezekbõl képzelik el a rugalmas foglalkoztatás támogatását -, másrészt uniós források felhasználásával kívánja ösztönözni a kormány, és hangsúlyozza: az Új Széchenyi Terv forrásait is a foglalkoztatást ösztönzõ módon kell felhasználni.
A tervek szerint munkára ösztönzõ módon alakítják át a szociális ellátást, és módosítják a közfoglalkoztatást is. A munkanélkülivé válók a jelenlegi 270 nap helyett átlagosan 90 napig lesznek jogosultak az álláskeresési járadékra. Tíz munkanap lesz szükséges egy járadéknap megszerzéséhez és az eddigi 4 éves referencia idõszak helyett 5 éves idõszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. A jogosultsági idõ 90 napra csökkentése az álláskeresési járadéknál és az álláskeresési segély megszüntetése teljesíti a Széll Kálmán Tervben az álláskeresési támogatásokkal összefüggésben kalkulált 67 milliárd forintos megtakarítást.
Átalakítják az érdekegyeztetési rendszert, és az abban részt vevõk körét is: "az érdekegyeztetés új keretei között a Kormány nem vállal meghatározó szerepet, az egyeztetések fõ szereplõi a munkáltatói és munkavállalói szervezetek, amelyeknek kölcsönösen elfogadható megoldásokra kell törekedniük" - olvasható a Magyar Munka Tervben.
A Munkaerõpiaci Alapot (MPA) "megtisztítanak" minden olyan szociális jellegû kiadástól, amely nem a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítását szolgálja, és a versenyképesség javításához hozzájáruló, a gazdaságpolitika szerves részét képezõ foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozására az MPA átalakításával létrejön a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.
A kormány tervei között szerepel a szak- és felnõttképzési rendszer megújítása, a foglalkoztatást ösztönzõ adó- és járulékrendszer átalakítása, a foglalkoztatás kifehérítését szolgáló intézkedések megtétele, a foglalkoztatás-statisztikai rendszer felülvizsgálata, valamint a közmunka keretében megvalósuló országos közmunka programokra vonatkozó konkrét tervek véglegesítése.
MTI 2011. június 23., csütörtök 16:04
Folytatás és letöltés: http://www.mno.hu/upload/docfiles/1106/magyar.munkaterv.pdf
Hírek 
