Kezdölap arrow Hírek arrow RÉF arrow Elkezdte kerülgetni kemény szavait a kormány
Elkezdte kerülgetni kemény szavait a kormány
2011. May 23.

Elkezdte kerülgetni kemény szavait a kormány

Garancia a nyugdíjasoknak, egzisztenciális biztonság a rendõröknek, új alkotmány az élet szabályozására alkalmatlan jelenlegi helyett, a lassú kifizetések felszámolása - csupa olyan kijelentés, amelyet kormánypárti politikusok tettek a választási kampányban vagy az után. Úgy tûnik, hogy a kormány több ponton óvatosságra kényszerül. A nyugdíjasoknak ígért garanciát a kedvezményes nyugdíjak elleni lépés, az alkotmány használhatatlanságát az alkotmánybírósági erõviszonyok írhatják felül, de meggyûlik a kormány baja a hallgatói létszámmal is.

Garancia a nyugdíjasoknak

"A Fidesz szerint a nyugdíjasoknak garanciára van szükségük. Biztosítanunk kell, hogy mindenki, aki ma nyugdíjat kap, a jövõben is hiánytalanul megkapja a nyugdíját" - írta 2010 januárjában a Fidesz minden nyugdíjashoz eljuttatott levelében, amelyet Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnök (akkor a párt EP-képviselõje) írt alá.

A kijelentésnek ellentmond, hogy Lázár János Fidesz-frakcióvezetõ és Balsai István képviselõ másfél hete alkotmánymódosítást nyújtott be, amely lehetõvé tenné, hogy csökkentsék vagy megszüntessék azok nyugdíját, akik az általános nyugdíjkorhatár elõtt vonultak vissza. Ez két nagyobb csoportot érinthet: a szolgálati nyugdíjba vonult rendvédelmi dolgozókat, illetve a rokkantnyugdíjasok közül azokat, akiknek még több mint öt évük van az általános (62 éves) nyugdíjkorhatárig.

A javaslat benyújtása utáni parlamenti ülésen Lázár azt mondta, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerõs, munkaképes ember ellátására. "Az mégsem normális dolog, hogy valaki 150 ezer forint nyugdíjat kapjon a mai világban negyvenegynéhány évesen, és ezért ne kelljen semmit se csinálnia, miközben egyébként egészséges, tettrekész, és munkájával hozzájárulhat az ország boldogulásához" - jelentette ki. Lázár azt mondta, kezdeményezni fogják, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülõ 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat.

Probléma a hallgatói létszám

"Az önök kormánya azt üzeni a fiataloknak, hogy ha nem gazdag szülõk gyermeke vagy, akkor ne akarj továbbtanulni" - bírálta a kormányt 2008 februárjában Ágh Péter, a Fidelitas jelenlegi elnöke, a Fidesz parlamenti képviselõje. Ágh hamisnak nevezte az akkori kormány érvelését, amely szerint túl sok lenne az egyetemista, szerinte az OECD-országokban átlagosan 26 százalék a felsõoktatásban végzettek aránya, míg Magyarországon csak 17 százalékos.

A kormánypártok optimistának tûntek még a választások elõtt és közvetlenül a választások után is. "Az elmúlt másfél évtizedben az oktatás területén is megbomlottak az egyensúlyok. A mérleg egyik serpenyõjét nézve a fiatal korosztályok mind nagyobb hányada vesz részt a felsõfokú oktatásban. A mérleg másik serpenyõjében viszont azt látni, hogy a szakképzés nagyot veszített presztízsébõl, és ma már egyes szakmákban szinte minimálisra csökkent a képzésben részt vevõk száma" - olvasható a Fidesz 2010-es választási programjában.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelõs államtitkár pedig 2010 júliusában azt mondta az MTI szerint, hogy felül kell vizsgálni a felsõoktatási kapacitás nagyságát "a hallgatói létszám tükrében". Hoffmann azt is hozzátette, hogy "a hallgatói keretszámok kis mértékû csökkentése várható majd, s a kereten belül az ország gazdasági fejlõdését szem elõtt tartva, egyértelmûen növelnék a mûszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatók számát".

A Fidesz oldalán a felsõoktatási törvény kidolgozásához készült problématérképrõl szóló februári összefoglaló  szerint a felsõoktatás problémái között szerepel, "hogy a hallgatói létszám fokozatosan csökken, szakonkénti, földrajzi régiónkénti eloszlása egyenetlen, nem felel meg a társadalmi, gazdasági igényeknek, s a jelenleg alacsony hatékonysággal mûködõ állami pénzelosztás, a fejkvóta alapú finanszírozás a torz állapotot fenntartja".

A hallgatói létszám csökkentése ennek ellenére elkerülhetetlennek tûnik. A Széll Kálmán-tervben az áll: az állami szerepvállalás hatékonysága az államilag támogatott hallgatói létszám csökkentésével javítható. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az [origo]-nak azt mondta: Nem a diplomát szerzõk számát akarják csökkenteni, csak az államilag finanszírozott keretszámokat. A Magyar Nemzet áprilisban azt írta, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium azt javasolta, hogy a mindenkori érettségizõ korosztály 35 százaléka kerüljön államilag finanszírozott felvételre, és eszerint a keretszám 2012-ben körülbelül 40 ezer, 2013-ban 39.500, 2014-ben 36 ezer, 2016-ban pedig 34 ezer fõ lett volna. A gazdasági minsztérium azonban már 2014-re 30 ezerre csökkentené a létszámot.

Már nem mûködik a régi alkotmány

A második Orbán-kormány elsõ évének talán legnagyobb szabású akciója az új alkotmány elfogadása volt. Az új alkotmány szükségességét a kormánypárti politikusok többsége azzal magyarázta, hogy az 1989-ben, hosszú politikai tárgyalások után elfogadott alaptörvény elavult és eleve csak ideiglenes alkotmánynak készült.

Orbán Viktor miniszterelnök például 2009 novemberében kijelentette, hogy 1989. október 23-án az "ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta az ideiglenes köztársaságot és az ideiglenes alkotmány életbe lépett", nem hitte volna, hogy húsz évvel késõbb itt tart az ország és az alkotmány bevezetõ mondata még érvényben lesz. "Mi magyarok gyakran így járunk, az ideiglenes dolgok olykor évtizedeken át állomásoznak hazánkban" - tette hozzá.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetõje tavaly októberben azt mondta, a régi alkotmány már nem képes az életviszonyok megfelelõ szabályozására. Lázár ezt az egyes végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót indokolva jelentette ki, és megjegyezte, hogy az ezt lehetõvé tevõ alkotmánymódosítás átmeneti jellegû, az új alkotmányban fogja az Országgyûlés véglegesen szabályozni a kérdéses kitételt.

Bár az érvényben lévõ alkotmányt számos fideszes politikus bírálta az elmúlt hónapokban, a kormánypártok az új alkotmány elfogadása után sem szakadtak el attól teljesen. Lázár és Balsai István május 13-án olyan módosító javaslatot terjesztett Országgyûlés elé, amely az új alaptörvény hatályba lépése, 2012. január 1-je elõtt átszabná az Alkotmánybíróságot, megemelné létszámát és módosítaná az elnök megválasztásának módját is.

Nem lesz svéd nyugdíjmodell

"A svédektõl legfeljebb Zlatan Ibrahimovicot szeretnénk átvenni, és semmiféle modell átvételében nem gondolkodunk" - mondta tavaly januárban Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki ma a Miniszterelnökség államtitkára.

A Fidesz politikusai a választási kampányban többször tagadták, hogy az úgynevezett virtuális egyéni számlás nyugdíjrendszer bevezetésére készülne a párt (ezt emlegetik Magyarországon svéd modellként), pedig ennek bevezetését már 2001-ben megkezdték (a 2002-es választások után a szocialisták leállították), Varga pedig 2009 novemberében is arról beszélt az [origo]-nak, hogy "a Fidesz elképzelése szerint mindenkinek lenne egy egyéni nyugdíjszámlája, ezen halmozódnának a befizetések".

Bár a jövõbeli nyugdíjrendszer részletei még homályosak, de a tervek egyértelmûen a virtuális egyéni számlás rendszer felé mutatnak. Az már látszik, hogy lesznek egyéni számlák, hiszen a magán-nyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszaléptetett emberek befizetéseit nyilván kell tartani, az után õket nyugdíjjogosultság illeti meg a jövõben is. Február végén Orbán Viktor miniszterelnök is egyértelmûvé tette, hogy "nyugdíjat nem fizethetünk másból, mint a nyugdíjkasszába beérkezõ pénzbõl."

Felszámolják a körbetartozásokat

"Az új kormány jogszabály-módosítással, illetve a jelenleg érvényes jogszabályok betartatásával érje el a mai 90 napos fizetési határidõk 30 napra való csökkentését, tehát az egyhónapos fizetési gyakorlat érvényesítését" - írta Matolcsy György jelenlegi gazdasági miniszter a Fidesz Nemzeti ügyek politikája címû programjában, azt ígérve, hogy felszámolják a körbetartozásokat, amelyek kiindulópontja általában az államnál van.

Az ígéret ellenére az állami intézmények egyre gyakrabban 180-270 napos fizetési határidõvel egyenlítenek ki számlákat a nekik árut szállító, szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, vagy jelentõs késésekkel fizetik ki a megítélt pályázati támogatásokat. Van olyan technika is, hogy a kiállított számlát formai okok miatt visszaküldik a vállalkozásnak, csak hogy húzhassák a kifizetést. A költségvetés kozmetikázását célzó, jelenleg is mûködõ gyakorlatról itt olvashat.

Elfogadhatatlan a rendõrök bizonytalanságban tartása

"A rendõrök a megszerzett jogaik elvesztésétõl tartanak, attól, hogy Gyurcsány Ferenc kormányának elképzelései szerint nem mehetnek 25 év szolgálat után jól megérdemelt pihenõre" - írta közleményében 2006 decemberében Lázár János, aki a parlament rendészeti bizottságának elnöke volt, ma pedig a Fidesz frakcióvezetõje. Majdnem egy évvel késõbb is azt mondta az MTI-nek, hogy "a Fidesz a szolgálati jogviszony olyan módosítását nem támogatja, aminek eredményeképpen a rendvédelmi szerveknél és a honvédségnél dolgozók jogait csorbítanák".

A kormánypártok választási programjának rendvédelmi részét jegyzõ Lázár a programban azt írta, "a magyar rendõrség morális válságánál csak a szolgálatot teljesítõk anyagi válsága a nagyobb... A rendõröknek olyan jövedelemre van szükségük, amely biztonságot jelent számukra. Elfogadhatatlan, hogy a rendõrt egzisztenciális bizonytalanságban tartsa a kormány. Fontos, hogy a magyar rendõrök számára hivatásuk gyakorlása karrierpályát jelentsen, amelybe a kiszámítható és biztos jövedelemmel járó elõmenetel vagy a lakáshelyzet megoldása egyformán beletartozik".

Múlt hétfõn Lázár bejelentette, hogy az általa beterjesztett alkotmánymódosítással a szolgálati nyugdíjba vonult rendõröket, katonákat, börtönõröket és pénzügyõröket célozzák meg, mert Magyarország nem mondhat le "életerõs emberek munkájáról". Lázár szerint ezeknek a nyugdíjaknak a felülvizsgálata évi 50 milliárd forintos megtakarítást jelentene a költségvetésnek.

 

 
< Előző   Következő >
FTSZ
 

Online felhasználók

Tûzoltóbörze
 

Statisztikák

OS: Linux w
PHP: 5.2.17
MySQL: 10.5.12-MariaDB-0+deb11u1
Idő: 18:12
Caching: Disabled
GZIP: Enabled
Tagok: 2
Hírek: 1138
Linkek: 75