2011 . évi . . . törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefügg õ egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról
Az Országgyûlés mint alkotmányozó hatalom az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva, a Magyarország Alaptörvényéhez kapcsolódó egyes, az Alaptörvény hatálybalépését megelõzõen szükséges átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében az Alkotmányt a következõk szerint módosítja:
1. §
Az Alkotmány 24. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) végrehajtásához szükséges törvényeket az Országgyûlés az Alaptörvényben meghatározott szavazataránnyal fogadja el.”
2. §
Az Alkotmány 70/E. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelõ személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelõzõen folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthetõ és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethetõ.”
3. §
Az Alkotmány 32/A . § (5) bekezdésében a „tizenegy” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg lép.
4. §
(1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) A 3. § 2011 . szeptember 1-jén lép hatályba.
5. §
Az Országgyûlés az Alkotmánybíróság tizenöt fõs teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat 2011. július 31-ig választja meg, valamint e határidõig az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ. Az így megválasztott tagok és elnök megbízatására az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdését, az elnök személyére vonatkozó javaslattételre az Alkotmány 32/A. § (5) bekezdését alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság így megválasztott elnöke 2011. szeptember 1-jén lép hivatalba, a hivatalban levõ elnök megbízatása ezen idõpontig meghosszabbodik.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyûlés 2011. április 18-án elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, e minõségében felváltja a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. A jogértelmezési viták elkerülése érdekében az átmenet pontos meghatározása szükséges. Az Alaptörvény Záró rendelkezések rész 3. pontja szerint az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyûlés külön fogadja el. Ezen átmeneti rendelkezések elfogadásáig is szükséges ugyanakkor egyes, az Alaptörvény végrehajtására szolgáló – e Javaslat szerinti – átmeneti rendelkezések megalkotása annak érdekében, hogy az Alaptörvény végrehajtására szolgáló sarkalatos törvények elfogadására már az Alaptörvény szerint kerülhessen sor, illetve az új alkotmánybírák megválasztása is az Alaptörvényre tekintettel – tizenkét éves megbízatási idõre – történhessen.
Annak érdekében továbbá, hogy az Alkotmánybíróság valamennyi olyan indítványozó által benyújtott indítványt, aki az Alaptörvény szerint indítványozási joggal már nem rendelkezik, minél rövidebb idõn belül elbírálhasson, a Javaslat az Alkotmánybíróság létszámát már az Alaptörvény hatálybalépése elõtt tizenöt fõre bõvítené.
A Javaslat emellett a szociális biztonsághoz való jog tartalmának az Alaptörvény szellemiségéhez igazodó kibontását tartalmazza, annak érdekében, hogy az ennek megfelelõ törvényalkotási lépések mielõbb megtörténhessenek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény végrehajtásához szükséges sarkalatos és más törvényeket az Alaptörvény hatálybalépésével egyidejûleg kell hatályba léptetni, e törvényeket az Alaptörvény hatálybalépését megelõzõen, még a 2011-es évben el kell fogadni. Így az elfogadásra ugyanakkor még a jelenleg hatályos Alkotmány rendelkezései az irányadóak. Annak érdekében, hogy e törvényeket már az Alaptörvényben elõírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni, szükséges ennek a hatályos Alkotmányban való rögzítése. Ezzel egyértelmûvé tehetõ a késõbbiekre nézve, mely törvények mely rendelkezései minõsülnek sarkalatosnak.
A 2. §-hoz
A Javaslat az Alkotmány 70/E. új (3) bekezdését megállapító része a jövendõ generációk érdekeire és várható terheire tekintettel rögzíti, hogy a szociális biztonság keretei között nyugdíj jogcímen járó ellátásra fõszabályként azok jogosultak, akik – a törvényhozó által a mindenkori demográfiai viszonyokra és a várható életkorra tekintettel kialakított – öregségi nyugdíjkorhatárt elérték. A Javaslat lehetõvé teszi ugyanakkor, hogy törvény a nyugdíjjogosultságot (átmeneti vagy tartós jelleggel) kiterjessze pl. a nõk fokozottabb védelme érdekében. A Javaslat módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelõen rendezze át, oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülõ, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerõpiacra való visszatérés lehetõségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek.
A 3. §-hoz
A Javaslat szerint az alkotmánybírák száma már az Alaptörvény hatálybalépését megelõzõen tizenöt fõre nõne, annak érdekében, hogy a kibõvített létszámmal mûködõ testület az évek során felhalmozott ügyhátralékát megfelelõ idõben ledolgozhassa, illetve az olyan indítványozó által benyújtott utólagos normakontrollra irányuló indítványokat, akik az Alaptörvény szerint indítványozási joggal már nem rendelkeznek, ésszerû idõben elbírálja. Ez teszi lehetõvé, hogy az Alaptörvény alapján kibõvített hatáskörû — az ún. valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedõ ügyteherrel rendelkezõ — testület megfelelõ, ésszerû határidõben hozza meg döntéseit.
A 4-5. §-hoz
A Javaslat hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezése biztosítja, hogy a kibõvült létszámú testület már 2011. szeptember 1-jén megkezdhesse a mûködését, illetve az új alkotmánybírák megválasztására még az Országgyûlés tavaszi ülésszakán sor kerülhessen. A Javaslat emellett lehetõvé teszi, hogy az új alkotmánybírák és az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása (a jelenlegi elnök megbízatása 2011 júliusában lejár) az Alaptörvény szerint, tizenkét évre történjen.
Budapest, 2011. május 13.
Lázár János
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Dr. Balsai István
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Jogszabály 
