A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvény-tervezet elfogadása a rendvédelmi szakszervezetek szerint súlyos csapás a magyar demokráciára.

A szakszervezetek javaslatai ellenére a Kormány továbbra is fenntartja a szolgálati törvényben az érdekképviseletek ellehetetlenítését szolgáló jogintézményeket, illetve a más munkavállalói szervezetekkel szemben súlyos diszkriminatív elemeket tartalmazó rendelkezéseket. A törvény nem garantálja a szociális párbeszéd intézményi, ágazati feltételeit sem, és tovább fokozza az ellehetetlenítést azzal, hogy a nemzetbiztonsági ágazatban megtiltja a rendszerváltás óta mûködõ érdekképviseletek tevékenységét.

Az összeférhetetlenségi szabályok között nemhogy nem tiszteli, hanem negatívan kezeli a szakszervezeti tisztség viselését, mintegy megbélyegezve azok viselõjét. Teszi ezt annak ellenére, hogy a kormánytisztviselõi kar esetében módosította és megszûntette a szakszervezeti tisztség viselésének összeférhetetlenségi szabályait.

A rendvédelmi szakszervezetek elkötelezettek Magyarország demokratikus berendezkedése mellett, a rend tisztelete és betartatása mellett fontosnak tartják a demokráciát, ezért szolidaritásukat fejezik ki a betiltott szakszervezetek tagjai és vezetõi mellett.

A rendvédelmi szakszervezetek közösen összefogva ezen döntések ellen – demokratikus berendezkedés minden hazai és nemzetközi jogorvoslati fórumát kihasználva – közösen fognak fellépni.

Hivatásos Tûzoltók
Független Szakszervezete
Salamon Lajos elnök sk.

Rendészeti és Közigazgatási
Dolgozók Szakszervezete
Vincze Tibor elnök sk.

Független Büntetés Végrehajtási
Szakszervezetek Országos Szövetsége
Kucsera Miklós fõtitkár sk.

Fõvárosi Tûzoltók Szakszervezete
Kiss József elnök sk.

Független Rendõr Szakszervezet
Pongó Géza fõtitkár sk.

Vám- és Pénzügyi Dolgozók
Szakszervezete
Holecz Gábor elnök sk.

Budapest, 2015. február 1., vasárnap (MTI) – Különösen méltánytalannak tartja a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, hogy a korábbi ígéretek ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozói kimaradnak a közszolgálati életpálya-modellbõl, a szakszervezet ezért Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult – közölte Holecz Gábor, a szakszervezet elnöke az MTI-vel vasárnap.

A szakszervezeti vezetõ emlékeztetett rá: a vonatkozó kormányhatározat egyértelmûen és kötelezõen rendelkezik arról, hogy a közszolgálati életpályamodellt a hivatásos jogviszonyban állókra meg kell alkotni.

Errõl szóltak az eddigi egyeztetések is – szögezte le Holecz Gábor, hozzátéve: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter is megerõsítette, hogy az életpálya-modell vonatkozni fog a NAV-dolgozókra is. Emellett Bakondi György, a közszolgálati életpálya kidolgozásának koordinációjáért felelõs miniszteri biztos is így nyilatkozott az Országos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács plenáris ülésén, ahogyan ezt az emlékeztetõ is tartalmazza.

Tiltakoznak a szakszervezetek az úgynevezett szolgálati törvény módosítása miatt. A február 4-ig véleményezhetõ – a kormány által még nem tárgyalt - javaslat kapcsán elsõként a rendõri, a belügyi, illetve tûzoltósági érdekképviseletek fejtették ki aggályaikat. Elsõsorban a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozó változtatásokat sérelmezik, de a véleménynyilvánítás szabadságának megnyirbálását sem fogadják el.

A rendvédelmi szakszervezetek elutasítják a javaslatot, mely tovább csökkenti a hivatásosok jogait. Megítélésük szerint az új szolgálati törvény tervezete a jelenleg hatályos törvényhez képest számos hátrányosabb rendelkezést tartalmaz, miközben 2010. óta a hivatásos állomány jogosultságait már több alkalommal korlátozták, kötelezettségeiket pedig növelték.

A szolgálati törvény az illetményemelést leszámítva egyértelmûen az állomány eddig meglévõ jogainak további csökkenését, elvonását tartalmazza, ezért a javaslatot a szolgálati viszonyban állók, többsége érdekében nem támogatják - közölte Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács Munkavállalói Oldal elnöke.

A Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete aggodalmait azon a rövid szakértõi egyeztetésen fejtette ki, amelyet a változtatásokról tartottak. Egyebek között nem értenek egyet azzal, hogy a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, tisztségviselõje nem lehet olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselõnek választottak. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai még rosszabbul járnak, õk még érdekvédelmi szervezetet sem hozhatnának létre.

A törvénytervezet a véleménynyilvánítás szabadságáról szólva egy merõben szokatlan rendelkezést is tartalmaz: "A hivatásos állomány tagja az internetes felületen, magánszemélyként történõ megnyilvánulása, magánvélemény nyilvánítása során a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot nem hozhat nyilvánosságra." Azon túl, hogy nyelvtanilag zavaros a mondat, elõreveti, hogy a tûzoltók, rendõrök a jövõben még a Facebook adatlapjukra sem írhatják ki, hivatásos állományban vannak, nem közölhetnek magukról egyenruhás fotókat, meg sem említhetik, hogy mi a foglalkozásuk.

A legnagyobb felháborodást azonban az váltotta ki, hogy módosítanák a „szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása” címû paragrafust, mely korábban csak a titkosszolgálatok tagjaira volt érvényes. Ezentúl viszont a teljes magyar rendvédelmi állomány minden tagját köteleznék arra, hogy külföldre utazását bejelentse a szolgálati elöljárónak, aki szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekbõl, indokolt írásbeli döntésével azt megtilthatja vagy korlátozhatja.

Kire vonatkozik?

A törvény hatálya kiterjed a rendõrség (benne a TEK), a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyûlési Õrség, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagjaira, illetve részben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára.

Elsõsorban a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozó változtatásokat sérelmezik (a szolgálati elöljáró megtilthatna bizonyos külföldi utazásokat), de a véleménynyilvánítás szabadságának megnyirbálását sem fogadják el.

A szolgálati törvény az illetményemelést leszámítva egyértelmûen az állomány eddig meglévõ jogainak további csökkenését, elvonását tartalmazza, ezért a javaslatot a szolgálati viszonyban állók többsége érdekében nem támogatják – közölte Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács munkavállalói oldalának elnöke a Népszavával.

A lap hétfõi számában megjelent írás szerint a február 4-éig véleményezhetõ – a kormány által még nem tárgyalt – javaslat kapcsán elsõként a rendõri, a belügyi, illetve tûzoltósági érdekképviseletek fejtették ki aggályaikat.

Elsõsorban a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztását korlátozó változtatásokat sérelmezik (a szolgálati elöljáró megtilthatna bizonyos külföldi utazásokat), de a véleménynyilvánítás szabadságának megnyirbálását sem fogadják el.

A Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete egyebek mellett azt is kifogásolta a tervezetrõl tartott rövid szakértõi egyeztetésen, hogy a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, tisztségviselõje nem lehet olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselõnek választottak.

BÉT MUNKAVÁLLALÓI OLDAL
Nytsz: 198/A-  4  /2015.                                                                                 

Tárgy: Hszt. véleményezés

DR. PINTÉR SÁNDOR ÚR

BELÜGYMINISZTER
BÉT Kormányzati Oldal Elnöke

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

A Belügyminisztériumban mûködõ szakszervezetek (a TMRSZ és a FRSZ kivételével – akik akadályoztatás miatt nem tudott részt venni az Oldalülésen), valamint a VPDSZ egységes álláspontja, hogy a Hszt. szakértõi megbeszélésén tett, a hivatásos állományt érintõ észrevételeinket, javaslatainkat nem vették figyelembe.

Továbbra is úgy értékeljük, hogy az új Hszt. tervezet az illetményemelést leszámítva egyértelmûen az állomány eddig meglévõ jogainak további csökkenését, elvonását tartalmazza ezért a javaslatot a szolgálati viszonyban állok, többsége érdekében nem támogatjuk.

Belügyi Érdekegyeztetõ Tanács keretében, 2015. január 16-án, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya szolgálati viszonyáról szóló törvény tervezetérõl egyeztetés kezdõdött az érintett szakszervezetek és a minisztérium között.

A véleményezésre rendelkezésünkre álló idõkeret ( 48 óra) nem tette lehetõvé a tervezet mélységi tanulmányozását!

EGY SPECIÁLIS KIVÉTELI KÖR: KÖZVETLEN SZERZÕDÉSKÖTÉS AZ IN-HOUSE KÖRBEN

 

Az uniós joggal összhangban a magyar közbeszerzési jog lehetõvé teszi bizonyos esetekben a közbeszerzési eljárás mellõzésével történõ szerzõdéskötést bizonyos tárgykörökben. A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2/A. §-a tartalmazta elsõsorban ezt a kivételi kört, és a szabályozás fõbb kereteit az új Kbt. is fenntartja, illetve a 2/A. § körén túl is lehetõség van hasonló jogtechnikai megoldások kidolgozására. A kivételi kör elsõsorban az üzemeltetés, hulladékgazdálkodás, közútfenntartás körében ismert és hatékonyan alkalmazható jogi megoldás.

Napjainkban az Európai Unió versenyjogi jogalkotásának fókuszában találhatjuk az egyes közszolgáltatásnak minõsíthetõ tevékenységek esetében lehetõvé tett közvetlen szerzõdéskötést szabályozó normákat, az ún. in-house beszerzések szabályrendszerét. A problémát elsõdlegesen a gazdasági társaságok által végzett, közszolgáltatásnak minõsülõ feladatok ellátásának összeegyeztethetõsége jelenti a közbeszerzési szabályokkal. Megoldhatatlan akadályt jelentene ugyanis az állami szervek, önkormányzatok számára, ha a egyes esetekben a közfeladatokat ellátó gazdasági társaságaikat is versenyeztetniük kellene, mivel ez adott esetben akár a közszolgáltatások folyamatos ellátását is veszélyeztetné.

A gazdasági társaságok által az államnak, önkormányzatoknak végzett egyes tevékenységek bizonyos esetben kivételt képeznek a versenyjogi szabályok alól, és lehetséges velük kapcsolatban a közvetlen szerzõdéskötés. Ugyanakkor az ily módon történõ közvetlen szerzõdéskötés tekintetében az Európai Unió szinte teljesen új szabályozási környezetet teremtett a 842/2005/EK bizottsági határozat, valamint a hozzá kapcsolódó keretszabály segítségével.

BELÜGYMINISZTÉRIUM

DR.PINTÉR SÁNDOR

miniszter

BM/10331-4/2013

Válasz Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

IU11751. számú, „Új tûzoltó védõruházat

beszerzésérõl” címen benyújtott írásbeli

kérdésére

 

Dr. Harangozó Tamás úr részére

országgyûlési képviselõ

Budapest

Széchenyi rakpart 19.

1358

Tisztelt Képviselõ Úr!

Az Országgyûlésrõl szóló 2012. évi XXXVT. törvény 42. § (8) be kezdése alapján „Új tûzoltó védõruházat beszerzésérõl” címmel benyújtott, K/11751. számú írásbeli kérdésére válaszolva az alábbiakról tájékoztatom.

Írásbeli választ igénylõ kérdés!

dr. Kövér László

az Országgyûlés elnöke részére

Tisztelt Elnök Úr !

Az Alaptörvény 7. cikk (2) bekezdése alapján, figyelemmel az Országgyûlésrõl szóló 2012.évi XXXVI. törvény 42. §(8) bekezdésére, valamint az egyes házszabályi rendelkezésekrõl szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 91. §-ára kérdést kívánok benyújtani dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez

„Új tûzoltó védõruházat beszerzésérõl”

címmel, amelyre a választ írásban kérem.

 

Nos akkor én is megírom a reptéri konténerben tapasztaltakat az R13 ruhával kapcsolatban!

Néhány dolog az elejére! A tesztelésre nem úgy mentem ki, hogy mindenképpen meg kell buktatni az új ruhát, tesztelést önként vállaltam,és a továbbiakban is önként vállalom mert érdekel nagyon a dolog. Senki nem adta a számba, hogy mit kell mondjak, vagy mit nem mondhatok.

Kihelyezett ülést tartott a Katasztrófavédelmi Érdekegyeztetõ Tanács

Június 13-án a BM HEROS Zrt. telephelyén annak mûködésével, a nyújtott szolgáltatásokkal ismerkedtek közelebbrõl az érdekegyeztetõ tanács tagjai, majd a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér hivatásos repülõtéri tûzoltó-parancsnokságán a csapatpróbán lévõ R13-as védõruházat konténeres hõpróbáján vettek részt.

A kihelyezett ülést a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Humán Szolgálatának vezetõje, Bittmann Tibor tû. ezredes hívta össze, hogy a szakszervezetek képviselõi választ kaphassanak a május eleji, soros ülésen felvetett kérdésekre. Akkor egyebek mellett a HEROS szolgáltatásaival, áraival, a javítások elhúzódásával, illetve az R13-as, új bevetési védõruhával kapcsolatban fogalmaztak meg kérdéseket, kritikákat.

Így nem égnek meg a tûzoltók az új védõruhában

A katasztrófavédelem vezetõi láttára szenvedtek égési sérüléseket tûzoltók az új magyar védõruhában.

Tûzoltók sérültek meg az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (OKF) által szervezett gyakorlaton, amelyen azt próbálták meg bizonyítani, hogy a lánglovagok visszajelzéseivel ellentétben nincs gond az új, magyar fejlesztésû védõruha hõvédõ képességével.

Az R13-as típusú védõruhát januárban mutatták be a tûzoltóknak. A csapatpróba során azonban hamar kiderült, gond van a felszerelés hõvédõ képességével. Ennek ellenõrzésére a Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság gyakorlatot szervezett, amely során egy tûzoltó égési sérüléseket szenvedett, ezért a fõvárosi katasztrófavédelmi igazgató Budapesten azonnal beszüntette a védõruha csapatpróbáját. Petróczi Tímea, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság szóvivõje tagadta a sérülés tényét, és szerinte minden rendben van az R13-assal, a tûzoltók csupán a kialakítással kapcsolatos apróbb módosítási javaslatokat tettek.

Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
szervezeti vezetõjének

Budapest

Tisztelt Vezetõ/Parancsnok Asszony/Úr!

Tájékoztatom, hogy a Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából 107 fõ vett részt az ajkai timföldgyár zagytározójának gátszakadása miatt bekövetkezett vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolási munkálataiban. A kárelhárítás és a következmények felszámolása céljából, illetve az egyéb, elõre nem látható körülmények lehetséges bekövetkezése miatt átcsoportosított személyi állomány részére a fõvárosból történõ indulástól a visszaérkezésig túlszolgálat került elrendelésre. Az elrendelt túlszolgálatért járó távolléti díj és a készenlétként elszámolt napi 4 óra pihenõidõ, 2011. évben kifizetésre került.

A Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság egyik hivatásos állományú tagja azonban szolgálati panaszban kifogásolta, hogy a túlszolgálatért járó távolléti díja nem a hatályos jogszabályoknak megfelelõen került kiszámításra, illetve kérte a kamat megfizetését a túlszolgálatért járó díjazásának késedelmes kifizetése miatt.

A szolgálati panaszt  mind a korábbi fõvárosi parancsnok, mind a Budapest Fõváros fõpolgármestere megalapozatlanságra hivatkozással elutasította, ezért a panaszos keresettel fordult a Fõvárosi Munkaügyi Bírósághoz. A Bíróság a 45.M.2755/2011/9. számú jogerõs ítéletében kötelezte a  Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot a készenlétként elszámolt idõszak túlszolgálatként történõ megfizetésére, azonban nem fogadta el a panaszos azon álláspontját, hogy a vezénylés teljes idõtartama túlszolgálat és a kamatfizetésre vonatkozó keresetet is elutasította. A jogerõs ítélet alapján a  Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a panaszos részére az elmaradt illetményt kifizette.

Az ítéletre hivatkozva 2013. február és március hónapban további 7 fõ nyújtott be a távolléti díjának újraszámoltatása és az elmaradt díjazás kifizetésének tárgyában szolgálati panaszt.

A Fõvárosi Munkaügyi Bíróság 45.M.2755/2011/9. számú jogerõs ítéletének indokolásában foglaltakra tekintettel a  Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatója a szolgálati panaszoknak helyet adott és a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolási munkálataiban részt vevõ teljes személyi állomány részére a vezénylés alatt készenlétnek minõsített idõszak túlszolgálatként történõ elszámolására, továbbá az esedékességtõl a kifizetésig számított késedelmi kamat számfejtésére és azok kifizetésére intézkedett.

Kérem, hogy a fentiekrõl a teljes személyi állományt tájékoztatni szíveskedjék.

Budapest, 2013. május 13.

A tájékoztató eredetiben elérhetõ itt: http://www.ftsz.hu/images/stories/FKI/20130516fkivorosiszapkifizetes.pdf

 

Elõzmények:

 

http://www.ftsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1226&Itemid=1

 

http://www.ftsz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1225&Itemid=1